• Tartalom

KÜ BH 2013/137

KÜ BH 2013/137

2013.05.01.
A kérelmező gyámhatóság köteles megfizetni az ingatlanügyi hatóságnak a gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése után felszámolt igazgatási szolgáltatási díjat, ha az erre alapot adó gondnokság alá helyezési pert a hatóság kezdeményezte [1996. évi LXXXV. tv. 32/E. § (1) bek.].
A Törvényszék által megállapított irányadó tényállás szerint egy perben nem álló személy (a továbbiakban: gondnokolt) házastársa és gyermekei kérték a felperestől a gondnokolt gondnokság alá helyezését. A gondnokoltnak tulajdonában volt a Sz. belterület, természetben az A. u. alatti fekvő ingatlan 1/2 része. A felperes 2010. október 12. napján a házastárs és a gyermekek kérelmére tekintettel – akik a pert nem kívánták megindítani – keresetet adott be az illetékes bírósághoz a gondnokság alá helyezés iránt. A Körmendi Városi Bíróság 2011. január 28. napján kelt ítéletével e kereseti kérelemnek helyt adott, egyúttal a még aznap jogerőre emelkedett ítéletével megkereste az ingatlanügyi hatóságot az érintett illetőségre a gondnokság alá helyezés tényének bejegyzése végett. Az alperesi hatóság az igazgatási és szolgáltatási díj megfizetésére való felhívás kiadását követően a kérelemnek a díj lerovása nélkül eleget tett, egyúttal azonban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 32/A. és 32/E. §-a alapján rendelkezett a felperes igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezéséről – megkeresve behajtás végett – az illetékes adóügyi szervet. Az alperes ezt az elsőfokú döntést 2011. szeptember 27. napján kelt határozatával helybenhagyta.
A jogerős határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak megváltoztatását, és a gondnokolt vagy a gondnokságot elrendelő bíróság fizetésre kötelezését. Előadta, hogy maga nem kérte az ingatlanügyi eljárást és bejegyzést, nem tulajdonosa a gondnokolt ingatlanának, azon jogot nem szerzett, és ott jogosulttá sem vált.
A kereset folytán a törvényszék megvizsgálta, ki az a személy, akinek fizetési kötelezettsége a Dvt. 32/E. § (1) bekezdésének a) pontja szerint fennáll, és e vizsgálat lefolytatása eredményeként a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes a Dtv. 32/B. és 32/C. §-ai alapján sem személyes, sem a tárgyánál fogva díjmentes körbe nem tartozik. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) 26. § (2) bekezdésével megállapított Dtv. 32/E. § (1) bekezdése értelmében, mely 2011. január 1. napjától lépett hatályba, az köteles a díjat megfizetni, aki indítványozta azt az eljárást, aminek alapján a feljegyzett tényt nyilvántartásba vették. A Törvényszék álláspontja szerint ez a személy a felperes volt, mert a gondnokság alá helyezés iránti kérelemnek a jogszabály erejénél fogva szükségképpen következménye az ingatlan-nyilvántartási tény-bejegyzés. Ezért a díjfizetésre kötelező alperesi határozat a felperessel szemben jogszerű döntés volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével a határozat megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére maga a gondnokolt, esetleg a gondnokság alá helyező határozatot hozó és a feljegyzés iránti megkeresést kiadó bíróság volna kötelezhető, semmiképpen az a szervezet, amelynek törvényi kötelezettsége volt az eljárás megindítása.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy ki köteles igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére a gondnokság alá helyezés tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésénél.
A Kúria megállapítja, hogy a Törvényszék az ügyben mindenben helytálló ítéletet hozott. A perbeli esetben a Dtv. 32/E. §-ának a Mód.tv. 85. § (2) bekezdése értelmében a 2011. szeptember 27. napján kelt határozat esetében e 2011. január 1. napjától hatályos Mód.tv. rendelkezéseit kellett alkalmazni a Dtv. 32/E. §-a vizsgálatánál. A Dtv. 32/E. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a díjat annak kell megfizetnie, aki a tény feljegyzését, vagy törlését indítványozta a megkeresés alapjául szolgáló eljárásban. A megkeresés alapjául nyilvánvalóan a bíróság előtt kezdeményezett gondnokság alá helyezési eljárás tekinthető, melyet nem vitásan a felperes kezdeményezett. Minthogy a megkeresés alapjául szolgáló eljárás bírósági eljárás volt, és a bírósági eljárást nem a gondnokolt hozzátartozói kezdeményezték, különösen nem a gondnokolt, az eljárás kezdeményezőjének a felperes tekintendő. Annak ellenére tekintendő a felperes az eljárás kezdeményezőjének, hogy maga nem indítványozott ingatlan-nyilvántartási feljegyzést, mert ez a feljegyzés a gondnokság alá helyezési kérelme szükségszerű következménye volt.
A felperes szoros nyelvtani értelmezése, ami szerint csak természetes személy lehet az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelező határozat alanya, azért nyilvánvalóan alaptalan, mert helyes nyelvtani-logikai értelmezés mellett a Dtv. szabályai között nincs olyan szabály, amelyből az indítványozói kör, vagy a fizetésre kötelezettek körének természetes személyekre szűkítésére lehetne következtetni. Ha a jogalkotó a természetes és jogi személyek között különbséget akar tenni, akkor ezt egyértelmű rendelkezéssel kell kifejeznie. Ennek hiányában ilyen különbségtétel – nyelvtani-logikai alapon – nem állapítható meg. Emellett a Kúria megjegyzi, hogy nem foglalkozhatott azzal a kérdéssel sem, hogy egy állami szervezet (hivatal) fizetésre kötelezésének egy másik állami hivatal számára milyen jogszabály alkotási indokai vannak.
A kifejtett indokok alapján a Kúria a Törvényszék mindenben helytálló ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. III. 37.285/2012.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére