KÜ BH 2013/138
KÜ BH 2013/138
2013.05.01.
Mezőgazdasági támogatás iránti kérelem kötelező melléklete az üzleti és pénzügyi terv, ennek hiányában a kérelem alkalmatlan az elbírálásra. A kérelem ezen hiányossága utólag önkéntes hiánypótlással sem pótolható [2007. évi XVII. tv. 41. § (5) bek., 113/2009. FVM r. 4. § (1) bek., 5. § (4) bek.].
A felperes a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához 2009. évtől nyújtandó támogatás iránt terjesztett elő kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatóságához, majd a pályázati határidő leteltét követően, 2009. november 11-én önkéntes hiánypótlás keretében kiegészítette kérelmét az üzleti tervvel, és az annak részét képező pénzügyi tervvel.
Az elsőfokú hatóság a támogatási kérelmet elutasította, melyet a fellebbezés nyomán eljárt alperes határozatával helybenhagyott.
Indokolása szerint a felperes nem jogosult a támogatásra, mivel a gazdálkodási tevékenységére vonatkozó üzleti és pénzügyi terve nem érte el az 50 pontot. Az önkéntes hiánypótlás keretében utólag becsatolt terveket érintően kifejtette, hogy azoknak csak a nem kizárólag a pontozás szempontjából figyelembe veendő részeit tudta értékelni.
A döntés alapjául szolgáló jogszabályként megjelölte a mezőgazdasági agrárvidék-fejlesztési, a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tám. tv.) 41. § (5) bekezdését, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) 4. § (1) bekezdés d) pontját, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 27. § (1) bekezdés i) pontját.
A felperes a jogerős másodfokú határozattal szemben előterjesztett keresetlevelében az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Jogszabálysértésként a Tám. tv. 41. § (5) bekezdésének, a Jogcímrendelet 5. § (4) bekezdésének téves értelmezését, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (2) bekezdését, 2. § (3) bekezdését, 3. § (2) bekezdését, 4. § (1) bekezdését és a 72. § (1) bekezdés ea) és eb) pontja megsértését jelölte meg. Álláspontja szerint jogsértően járt el az alperesi hatóság, amikor csak részben pontozta le az önkéntes hiánypótlás során benyújtott üzleti és pénzügyi tervet. Vitatta, hogy az üzleti és pénzügyi terv kizárólag a pontozás szempontjából figyelembe veendő dokumentumnak minősül, illetőleg hogy erre is hivatkozással az egységes dokumentum megbontható lenne.
A Fővárosi Bíróság ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a Tám. tv. 41. § (5) bekezdésére, amikoris a bíróság úgy foglalt állást, hogy a pénzügyi és az üzlet terv hiánypótolható.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Tám. tv. 41. § (5) bekezdése értelmében: „Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség.”
A Jogcím-rendelet 4. § (1) bekezdése szerint: „Az ügyfél a támogatást akkor veheti igénybe, ha
d) gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet, annak részét képező pénzügyi tervet nyújt be, és a tervek értékelése során összesen legalább 50 pontot elér.”
Az 5. § (1) bekezdése szerint: „A támogatási kérelmet évente szeptember 15. és október 31. között lehet benyújtani az MVH által az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon postai úton az MVH-hoz.
Az 5. § (2) bekezdése értelmében: „A formanyomtatvány tartalmi elemei legalább az alábbiak:
a) az ügyfél regisztrációs száma;
b) az ügyfél neve;
c) az ügyfél szakirányú végzettségének megnevezése és azonosító száma, vagy felsőfokú végzettségének megnevezése;
d) az ügyfél által a működtetési időszak 4. évének végére vállalt üzemmérete;
e) Az üzleti terv és annak részét képező pénzügyi terv, amelynek SFH betétlapján be kell mutatni az egyes években megvalósítani tervezett, termékszintre lebontott termelési szerkezetet.”
Az 5. § (4) és (5) bekezdései értelmében:
(4) „A támogatási kérelemhez az ügyfél szándéka szerint többletpontok igénybevétele érdekében mellékletként csatolható, kizárólag a pontozás szempontjából figyelembe vehető, az ügyfél kérelmében megadott tevékenységével releváns elismert termelői csoport, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoport, termelői szervezet tagsági igazolás vagy tagfelvételről szóló szándéknyilatkozat.”
(5) „A (4) bekezdésben meghatározott dokumentum esetében lehetőség van hiánypótlásra, amennyiben a benyújtott dokumentumok nem megfelelőek, vagy a kérelem benyújtásakor az ügyfél a dokumentumot nem nyújtotta be, de a benyújtás szándékát a kérelem benyújtásakor jelezte.”
A fentiekben rögzített tényállás és az alkalmazandó jogszabályok alapján a Kúria az alperes jogi álláspontját osztotta, bár részben eltérő indokolással. Ennek lényege, hogy a jogvita mikénti elbírálásánál nem annak van jelentősége, hogy a pénzügyi és üzleti terv „kizárólag a pontozáshoz szükséges” dokumentumnak minősül-e vagy sem, azaz hogy a tartalmi részelemeit tekintve megbontható-e vagy sem, részben pontozható-e vagy sem, hanem az a releváns körülmény, hogy – az egyébként előírt határidők és alakszerűségek betartása mellett – benyújtandó támogatási kérelemnek ezen két dokumentum olyannyira szerves része, hogy hiányában a kérelem alkalmatlan az elbírálásra. A kérelem tartami lényegét adja a két terv (lényegében az egyetlen érdemi tartalmi elemét, hiszen minden más csatolandó dokumentum jobbára csak technikai jelentőséggel bír), ezért a pénzügyi és üzleti terv nélkül a kérelem nem befogadható, enélkül nem joghatályos.
Ez a körülmény minden más szempontot megelőz, melynél fogva e dokumentumok utólagos pótlása nem egyeztethető össze a hiánypótlás intézményének jogszabályi rendeltetésével. A jogcímrendelet 5. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok közlésétől még nem minősül támogatási kérelemnek a benyújtott „kérelem”, az attól válik azzá, ha csatolják az e) pontban lévő kötelező dokumentumokat.
Ez a Kúriának a jelen jogkérdésben elfoglalt következetes jogértelmezése. Azonos tényállás mellett ugyanezen következtetésre jutott a Kfv. I. 35.541/2011/7. és Kfv. I. 35.613/2011/7. számú ítéleteiben is. Még önkéntes hiánypótlás mellett sem, és részben sem lehetett volna befogadni és pontozni az utólag benyújtott pénzügyi és üzleti tervet. Az ügy érdemi lényegét tekintve ugyanakkor az alperesi határozat nem sértett jogszabályt, amikor a felperes támogatási kérelmét elutasította.
Ennél fogva a Kúria az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította, figyelemmel a Pp. 275. § (4) bekezdésében foglaltakra.
(Kúria Kfv. I. 35.785/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás