2013. évi CXXXIX. törvény

1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja.

(2) Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) és a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól. A Kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során.

(3)² Az MNB a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében betöltött tagságára tekintettel ellátja az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló feladatokat.

2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik.

3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

(2)³ Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaság-, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

(2) Az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – (a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Magyarország törvényes fizetőeszköze.

(3) Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt.

(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.

(5)⁴ Az MNB felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, ennek keretében felvigyázza a rendszer, valamint a központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Ezen jogkörében, valamint a 171. § (3) bekezdésében meghatározott jogalkotási jogkörében részt vesz a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek kialakításában.

(6) Az MNB feladatai ellátásához és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez fűzött, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló (4.) Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Alapokmány) 5. cikkében meghatározott az EKB-val szemben fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

(7) Az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Az MNB ennek érdekében az e törvényben meghatározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához.

(8) Az MNB külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el.

(9) Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

(10) Az MNB – a Pénzügyi Békéltető Testület útján – ellátja a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését.

(11) Az MNB számára feladatot törvény és a (9) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódóan törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapíthat meg. Az MNB törvényben és törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatának összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott alapvető feladataival és felelősségével.

(12) Az (1)–(5) és (9) bekezdés szerinti feladatok ellátására az MNB kizárólagosan jogosult.

(13) Az (1)–(7) bekezdésben meghatározott feladatok az MNB alapvető feladatai.

(14) Az MNB alapvető feladatai közé nem tartozó feladatok az MNB egyéb feladatai, amelyeket – jogszabályban meghatározottak szerint – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

(15)⁵ A (8) bekezdésben meghatározott feladatkör ellátásánál gondoskodni kell a szanálási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek az MNB más feladatait ellátó szervezeti egységétől való működési függetlenségről, ideértve azt is, hogy ezen feladatkört kizárólag az MNB elnökének vagy bármelyik alelnökének közvetlen alárendeltségében és irányításában lehet ellátni.

5. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Az MNB székhelye Budapest.

(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.

(3) Az MNB alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.

(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) képviseli.

(5) Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd forint.

6. § (1) A részvényes részvényesi határozattal dönt:

(2)⁶ A részvényest az igazgatóság a 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti határozatairól – azok megküldésével – tájékoztatja.

7. §⁷ A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

8. § Az MNB szervei:

9. § (1) Az e §-ban meghatározott feladatok tekintetében az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács.

A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozik:

(2) A Monetáris Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjai számának összege nem érheti el a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjainak számát, és a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok száma nem érheti el a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagok száma összegének kétszeresét. A Monetáris Tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.

(4) A Monetáris Tanács tagjai:

(5) A Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.

(6) A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja.

(7) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a hivatalba lépés alkalmával a köztársasági elnök előtt, (4) bekezdés c) pont szerinti tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(8) A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjának megbízatása megszűnik:

(9) A lemondást írásban kell közölni a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a köztársasági elnökkel, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagnak az Országgyűlés elnökével. A Monetáris Tanács tagjának megbízatása lemondása esetén a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a lemondó nyilatkozat megtételét követő időpontban, ennek hiányában a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi, a (4) bekezdés c) pont szerinti tagnak az Országgyűlés elnöke általi kézhezvételével szűnik meg. A Monetáris Tanács tagja lemondásának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(10) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott okokból mentheti fel.

(11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok választására és felmentésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot az Országgyűlés számára.

(12)⁸ A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.

(13) A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a (4) bekezdés b) pontja szerinti tagok esetében a köztársasági elnök, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok esetében az Országgyűlés elé.

(14) A Monetáris Tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével az MNB alelnökei közül megválasztja a Monetáris Tanács elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a Monetáris Tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest választ.

(15) A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Monetáris Tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a Monetáris Tanács elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt.

(16) A Monetáris Tanács álláspontját a Monetáris Tanács elnöke vagy – akadályoztatása esetén – elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni.

10. § (1) Az MNB élén elnök áll.

(2) Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az MNB elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke.

(3) A 9. § (5)–(10) bekezdését az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Az MNB elnökét a 9. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel.

(5)⁹ A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.

(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.

(7) A köztársasági elnöknek az MNB elnökének kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.

(8) Rendelet kiadása kivételével az MNB elnökét akadályoztatása esetén a Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti.

11. § (1) Az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Az MNB alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára.

(2) A 9. § (5)–(10), (12) és (13) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy az MNB alelnökeinek felmentésére az MNB elnökének előterjesztésére a miniszterelnök tesz javaslatot.

(3) A köztársasági elnöknek az MNB alelnökeinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.

12. § (1) Az igazgatóság felelős a 4. § (1)–(4) és (6) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Monetáris Tanács és a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB működésének irányításáért.

(2) Az igazgatóság tagjai:

(3) Az igazgatóság nevében az elnök jár el.

(4) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:

(5) A Monetáris Tanács bármely, a hatáskörébe tartozó kérdés eldöntésére felhatalmazhatja az igazgatóságot. Az így meghozott döntéseivel kapcsolatban az igazgatóság beszámol a Monetáris Tanácsnak. Az MNB elnöke a (4) bekezdésben meghatározottakon túl bármely, a hatáskörébe tartozó kérdést döntésre az igazgatóság elé terjeszthet.

(6) Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.

(7)¹¹ Az MNB elnöke rendeletben határozza meg azt az MNB által alkalmazott, az MNB szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét, akire (amelyre)

(8)¹² Az igazgatóság a (4) bekezdés b) pontja szerinti előrejelzést annak jóváhagyását követően, legkésőbb április 30-ig megküldi a Költségvetési Tanács és a részvényes részére.

13. § (1)¹³ Az MNB hatáskörébe tartozó ügyek közül a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács – mint az MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve –, valamint a (11) bekezdés szerinti személy vagy szerv az MNB nevében jár el a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal során.

(2)¹⁴ A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdésben foglaltak szerint

(3) A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseiről rendszeresen beszámol a Monetáris Tanácsnak.

(4) A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület.

(5) A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai:

(6) A Pénzügyi Stabilitási Tanács szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.

(7) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülését az elnök hívja össze, vezeti le és tesz javaslatot annak napirendjére.

(8) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter képviselője, valamint az MNB elnöke által felkért külső meghívottak tárgyalási joggal vesznek részt.

(9)¹⁷ A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke, az elnök akadályoztatása esetén az (5) bekezdés b) pontja szerinti alelnökök közül a Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjében kijelölt alelnök írja alá.

(10)¹⁸ A Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjét maga határozza meg.

(11)¹⁹ Az MNB elnöke rendeletében meghatározza azt az MNB által alkalmazott, az MNB szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét, aki

(11a)²⁰ A Pénzügyi Stabilitási Tanács a (11) bekezdésben meghatározott döntéshozatal során az MNB elnöke rendeletében meghatározottak szerint a hatáskör gyakorlását bármikor magához vonhatja.

(12)²¹ A Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontját az elnök vagy az erre a Pénzügyi Stabilitási Tanács által felhatalmazott tagja jogosult nyilvánosságra hozni.

14. § (1) A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.

(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete – a (3) bekezdésben foglalt korlátozással – a felügyelőbizottság, a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az igazgatóság irányítása alá tartozik. Amennyiben az igazgatóság az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról haladéktalanul tájékoztatást ad a felügyelőbizottságnak.

(3)²² A felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelőbizottság Ptk.-ban a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval összefüggésben előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el.

(4) A felügyelőbizottság tagjai:

(5) A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.

(6) Az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja szerinti taggá történő megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz.

(7) Felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet jelölni.

(8)²³ A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az MNB elnöke megbízatásának időtartamára szól.

(9) A felügyelőbizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetve az őt megbízó miniszter hívhatja vissza.

(10) A felügyelőbizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetve az őt megbízó miniszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

15. § Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A megbízás lejártát követően 5 éven belül a könyvvizsgálónak az MNB könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás nem adható .

16. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 18. §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.

17. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.

18. § Monetáris politikájának eszközeként az MNB:

19. § (1) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (a továbbiakban: tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.

(2) Az MNB a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira, egyes eszközeire és mérlegen kívüli tételeire, ezek eltérő jellemzői alapján is eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő. A tartalékalap egyes elemeire, különböző jellemzőik alapján, több tartalékráta-mérték is vonatkozhat, ez esetben a vonatkozó tartalékráta-mértékeket össze kell adni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot fizethet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú elemei, valamint ezek eltérő jellemzői szerint eltérő mértékűek lehetnek.

20. § (1) A tartalékráta mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét és a tartalék után fizetendő kamat mértékét rendeletében állapítja meg.

(2) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat.

21. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg.

22. § (1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.

(2) Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.

(3) Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.

(4) Az árfolyam-politikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű ügyeként kezeli.

23. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a forgalomból bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz-jellegüket.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél névértéken kell elfogadni.

(3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja. A hitelintézet és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény (a továbbiakban: posta) a forgalomból az MNB által bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 3 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 1 évig magyar törvényes fizetőeszközre átváltja.

(4) Készpénzben teljesített fizetés esetén – ideértve a fizetési számlára történő készpénzbefizetést is – 50 darabnál több érme elfogadására a hitelintézet és a posta köteles.

(5) A feltehetően hamis (a továbbiakban: hamisgyanús) bankjegy és érme semmilyen jogcímen nem fogadható el, ide nem értve a 24. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(6)²⁴ Az emlékérme, valamint a nehezen felismerhető, sérült bankjegy, érme, fizetési művelet során történő elfogadása elutasítható.

(7) Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét – a (8) bekezdésben meghatározottak szerint – törvényes fizetőeszközre névértéken költségmentesen átváltja. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

(8) Az MNB a hiányos, sérült bankjegyet akkor váltja át, ha a bankjegynek több mint 50%-át bemutatják. Az MNB térítés nélkül bevonja a forgalomból, és megsemmisíti azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot. A hitelintézet és a posta azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot, az ügyféltől térítésmentesen átveszi, és az MNB-nek továbbítja bevonás és megsemmisítés céljából.

(9)²⁵ A pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyekkel kapcsolatban, amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a büntetőeljárás befejezéséig az MNB, a hitelintézet és a posta visszatarthatja a bankjegyek ellenértékének térítését és jogosult a pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek természetes személy befizetőjének (birtokosának) személyes adatait (családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma) kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a büntetőeljárás során eljáró szervek részére továbbítani. Az MNB a pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek törvényes fizetőeszközre való átváltásáért díjat számíthat fel, kivéve, ha az átváltást kezdeményező személy – az eljáró hatóság által kiállított dokumentummal – igazolja, hogy a sérülés rablás vagy lopás miatt következett be.

(10) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme – ide nem értve az MNB által kibocsátott emlékérmét –, továbbá az MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik.

(11) Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg

23/A. §²⁶ Az MNB a hitelintézet és a posta készpénzforgalma lebonyolításához kialakított infrastrukturális hálózatát az MNB elnökének a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében meghatározott rendszerességgel és szempontrendszer szerint minősíti, és a minősítés alapján kötelezi a hitelintézetet és a postát a minősítéshez hozzárendelt követelményeknek megfelelő infrastrukturális hálózat kialakítására.

24. § (1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Ennek keretében, az MNB az eurobankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelme érdekében ellátja

(2)²⁷ Az MNB készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat alapján hamisnak minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban történő felhasználás céljából – az adott büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig – jogosult a hamisgyanús fizetőeszközök természetes személy befizetőjének vagy birtokosának családi és utónevét, lakcímét, azonosító okmányának megnevezését és számát kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben a büntetőeljárás során eljáró szervek részére továbbítani. Ha az MNB vagy a (3) bekezdés szerinti szervezet azt állapítja meg, hogy a fizetőeszköz nem hamis, az MNB a tudomására jutott személyes adatokat a készpénzszakértői vizsgálat lezárását követően haladéktalanul törli.

(3) A hamisgyanús magyar és külföldi fizetőeszközöket – ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is – szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg kell küldeni, vagy az MNB által végzett szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából az MNB elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni.

(4) A hamis magyar és külföldi fizetőeszközökért – ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is – nem jár térítés.

(5) Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet köteles az általa fellelt, feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket – ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is – az MNB-nek megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB elnökének rendeletében előírt módon és tartalommal az MNB részére adatszolgáltatást teljesíteni.

(6)²⁸ Az (5) bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás során az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat is továbbítja az MNB részére. Az MNB az ily módon tudomására jutott személyes adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból, az ott meghatározott időpontig kezelheti.

25. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el.

26. § (1)²⁹ Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont bankjegyről és érméről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Az euróutánzatokra – ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is – vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével az MNB elnökének rendelete határozza meg.

(3)³⁰ Tilos az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazása során az MNB 4. § (2) bekezdése szerinti alapvető feladatának ellátását, a törvényes fizetőeszközbe vetett bizalmat, valamint az MNB-vel kötött szerződés alapján az érmék – ideértve az emlékérméket is – (a továbbiakban együtt: érmék) gyártását és forgalmazását végző szervezet ezen tevékenységét sértő magatartás, így különösen az olyan kereskedelmi gyakorlat, amely

(4)³¹ A (3) bekezdés alkalmazásában

(5)³³ Ha az MNB észleli, hogy

(6)³⁴ Az (5) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel egyidejűleg az MNB megküldi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján

27. § (1)³⁵ Az MNB – a Monetáris Tanács által meghatározott felvigyázói elvárásokat is érvényesítve – kijelöli a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket.

(2)³⁶ Az MNB elnöke a 171. § (3) bekezdésében meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását.

28. § (1)³⁷ Az MNB engedélye szükséges a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak és ezek módosításának hatálybalépéséhez. Az engedélyezés során az MNB a Monetáris Tanács által meghatározott felvigyázói elvárásokat is figyelembe veszi.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.

(3) A fizetési rendszer működtetését végző szervezet az MNB által engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi.

(4)³⁸

30. § (1) A 4. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítő rendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – az MNB jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszerhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB elnöke rendeletében vagy az MNB-nek a 48. § (3) bekezdése alapján, felügyeleti jogkörben meghozott hatósági határozatában előírt információkat kötelesek szolgáltatni.

(2)⁴¹ Az MNB a jegybanki információs rendszerben kezeli a 4. § (1), (7) és (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához feltétlenül szükséges azon – a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázatok feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint hitelintézetnél, kincstárnál elhelyezett betétre vonatkozó, továbbá a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása érdekében szükséges – személyes adatokat, amelyekre vonatkozóan az MNB rendeletben vagy a 48. § (3) bekezdése alapján, felügyeleti jogkörben adatszolgáltatást rendelt el, azzal, hogy ezen adatszolgáltatás az érintett természetes személyazonosító adatára, különleges adatára, azonosító kódjára, illetve személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítójára nem irányulhat.

(2a)⁴² Az MNB a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a jegybanki információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjától egyedi azonosításra alkalmas módon átveheti a rendelkezésére álló, illetve az adminisztratív adatforrást kezelő szervtől annak adminisztratív adatforrásában kezelt, a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázatok feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint a hitelintézetnél, kincstárnál elhelyezett betétre vonatkozó – az érintett természetes személyazonosító adatát, különleges adatát, azonosító kódját, illetve személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítóját ide nem értve – személyes adatokat.

(2b)⁴³ A (2a) bekezdés szerint átadott adatok kezelésére a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényt kell alkalmazni, azokat a jegybanki információs rendszer egyéb adataitól elkülönítve kell kezelni. A jegybanki információs rendszer részét képező statisztikai adatok kezelése során az MNB megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti intézkedést, amely az egyedi statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében szükséges.

(2c)⁴⁴ A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB – a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter véleményét kikérve – a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.

(2d)⁴⁵ Az e § szerinti személyes adatokat tartalmazó adatszolgáltatás, adatátvétel esetében az MNB – álnevesítés alkalmazásával – az érintett természetes személy azonosítását lehetővé tevő adatokat elválasztja az érintettre vonatkozó egyéb adatoktól, továbbá az így elválasztott adatokat olyan – a (2b) bekezdés szerinti biztonsági intézkedéseknek megfelelően védett – technikai azonosítóval látja el, amelynek ismerete nélkül a kapcsolat a szolgáltatott vagy átvett adatok és az érintett természetes személy között többé nem állítható helyre. Az így elválasztott adatok közötti kapcsolat kizárólag az MNB által, a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott cél elérése céljából, az ahhoz szükséges időtartamig – ideiglenesen – állítható helyre. A (2) és (2a) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél teljesülése esetén az MNB az adatokat haladéktalanul és véglegesen személyazonosításra alkalmatlanná teszi.

(3) Az MNB nyilvánosságra hozza a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló információk alapján a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, és ezek részletes adatait az Országgyűlés, a Kormány és a központi államigazgatási szervek felhívására rendelkezésükre bocsátja. Az MNB a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére, e szerv kérése alapján statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon átadja.

(4) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.

(5)⁴⁶ Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében – az MNB alapvető feladatainak ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében – előírhatja, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az állami adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a Központi Statisztikai Hivatal, a cégbíróság, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési és szakképzési támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs rendszerbe történő információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot, pénztártitkot és egyedi statisztikai adatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák, hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a természetes személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassanak az MNB részére. Az MNB elnöke rendeletében kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket.

(6) Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja az (5) bekezdésben írt információk bizalmas vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az információkat az MNB által egyedileg az (5) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell átadni. Az MNB a kódképzési módszer rendelkezésre bocsátását követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert törli.

(7) Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal a (5) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott információkat összekapcsolni. Az összekapcsolás nem terjedhet ki olyan adatállományra, amely az MNB saját kezelésében van.

(8) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles megtagadni az információk átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes jellegétől. A megtagadást és annak indokát az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles az MNB tudomására hozni az információszolgáltatásra előírt határidőben.

(9) Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy állapítja meg, hogy

(10) Az (5) és (6) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az információt szolgáltató szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a járási szintnél pontosabban ne legyen megállapítható.

(11) Az MNB köteles az információk (5) és (6) bekezdés szerinti létrehozásával összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket – részletes költségkimutatás alapján – az információt szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően megtéríteni.

(12) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett a kódképzés módszerét nem módosíthatja, és azt az anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd az anonim kapcsolati kódot az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli.

(13) Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli.

(14) E § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók helyre.

(15)⁴⁷ A (2a) bekezdés alkalmazásában statisztikai célú felhasználásnak minősül a 4. § (6) bekezdése szerinti statisztikai tevékenység során a statisztikai eredmények, elemzések előállítása és statisztikai módszertan fejlesztése érdekében történő felhasználás. Statisztikai eredmények a gazdasági és társadalmi jelenségeket jellemző aggregált adatok, mutatók.

31. § (1) Az MNB a hitelkínálat kiegyensúlyozottságát érintő rendszerszintű kockázatok csökkentése vagy kialakulásának megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarországon hitel- és pénzkölcsönnyújtás tevékenységet végző vállalkozások hitelezési aktivitását. Az MNB rendszeresen értékeli a hitelezési ciklus állapotát.

(2) Az MNB figyelemmel kíséri továbbá a Magyarországon székhellyel rendelkező vállalkozásoknak az Európai Unió másik tagállamában vagy harmadik országban végzett hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységét.

32. § (1) Amennyiben a hitelkiáramlásban olyan ingadozások következnek be, melyek következtében a gazdasági növekedés üteme jelentősen eltér a hosszú távú trendtől, vagy ezek bekövetkezése valószínűsíthető, továbbá amelyek következtében jelentős reálgazdasági veszteség valószínűsíthető, az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a 171. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg rendeletében.

(2)⁴⁸ Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében

(3)⁵⁰ Az MNB elnöke a (2) bekezdés b) pontja szerinti rendeletében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet)

33. § (1)⁵¹ Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján rendeletében szabályozza az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételeit.

(2)⁵² A Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásához negyedévente irányadó pufferrátát – az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásának alapjául szolgáló rátát – állapít meg, amelynél figyelembe veszi

(3)⁵³ Az MNB az irányadó pufferráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant közleményben teszi közzé.

(4)⁵⁴ Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó pufferráta, a (2) bekezdés e) pontja szerinti iránymutatás, és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező figyelembevételével meghatározza és honlapján közzéteszi a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan az anticiklikus tőkepufferráta mértékét. Az MNB a ciklikus rendszerszintű kockázatok intenzitását és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, és a felülvizsgálat eredményét honlapján közzéteszi előre megjelölt időpontokban.

(5)⁵⁵ Ha az anticiklikus tőkepufferráta először kerül meghatározásra, és 0% feletti, vagy ha emelkedik, az MNB elnökének rendeletét annak alkalmazási kezdő időpontja előtt 12 hónappal kell kihirdetni. Ha ettől eltérően az MNB az anticiklikus tőkepuffer képzésére ennél rövidebb felkészülési időszakot határoz meg, akkor ennek részletes indokait honlapján közleményben teszi közzé.

(6)⁵⁶ Ha az anticiklikus tőkepufferráta mértékének csökkentésére vagy elengedésére kerül sor, akkor az anticiklikus tőkepufferráta azonnal alkalmazandó, és ez esetben az MNB honlapján közleményben közzé teszi azt az időintervallumot, amely alatt várhatóan nem kerül sor anticiklikus tőkepufferráta mértékének növelésére. Ez a közlemény nem köti az MNB-t az anticiklikus tőkepufferráta mértékének felülvizsgálatában.

(7)⁵⁷

(8)⁵⁸

(9)⁵⁹

34. § (1) Amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, az MNB elnöke a 171. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg rendeletében a hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára. Az MNB elnökének rendelete a hitelintézetek egyedi kockázatai által indokolt mértékű jogszabályi követelményeken túl további előírásokat is meghatározhat, amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése vagy a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja.

(2) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében rendeletben szabályozza:

35. § (1)⁶⁰ Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező,

(2)⁶³ Ha az MNB a Hpt. 90. §-a alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet

35/A. §⁶⁵ (1) Ha a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kialakulásának megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, akkor a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferkövetelmény és az anticiklikus tőkepufferkövetelmény által nem kezelt kockázatokra a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg.

(2) A 141/A. §-ban meghatározott tájékoztatás magában foglalja:

(3) Amennyiben a rendszerkockázati tőkepufferráta megállapításáról szóló döntés a korábban megállapított tőkepufferrátához képest csökkenést jelent vagy nem jelent változást, az MNB-nek csak a 141/A. § szerinti tájékoztatást kell megtennie.

(4)⁶⁶ Ha az MNB 3 százalék vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor a 141/A. § a) pontjában meghatározott tájékoztatást követően – legkorábban 30 nappal – alkalmazhatja azt a Hpt. 92. § (2) bekezdésében meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden EGT-államban lévő kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő.

(5)⁶⁷ Ha az MNB a Hpt. 92. § (2) bekezdés szerinti kitettségre 5 százalék feletti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB tervezetét véleménnyel ellátva megküldi az Európai Bizottságnak.

(6)⁶⁸ Ha az MNB a Hpt. 92. § (2) bekezdés szerinti kitettségre 3 és 5 százalék közötti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor az MNB előzetesen megküldi a tervezetét véleménnyel ellátva az Európai Bizottságnak azzal, hogy a rendszerkockázati pufferrátát e bekezdés szerint csak az Európai Bizottság előzetes véleményének kézhezvételét követően vezetheti be.

(7) Ha az (5) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, az (5) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.

(8) Ha a (6) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, a (6) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB az ellenvélemény figyelembevétele nélkül bevezetheti a tervezetében meghatározott mértékben a rendszerkockázati tőkepufferrátát azzal, hogy a vélemény figyelembe nem vételét részletesen indokolja az Európai Bizottság számára.

(9) A (6) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben másik EGT-államban székhellyel rendelkező anyavállalat hitelintézet leányvállalata érintett, a MNB az Európai Bizottsággal egyidejűleg az ügyben érintett többi illetékes felügyeleti hatóságot is értesíti, egyeztet velük. Ha a többi érintett illetékes felügyeleti hatóság és az MNB nem ért egyet az Európai Bizottságnak megküldött javaslat tekintetében, vagy a javaslatnak az Európai Bizottság felé megküldését követő egy hónapon belül az Európai Rendszerkockázati Testület a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazását illetően ellenvéleményt fejez ki, akkor az MNB az Európai Bankhatósággal egyeztetést kezdeményez, amely egyeztetés során az Európai Bankhatóság részéről rögzítésre kerülő vélemény az MNB-re nézve nem kötelező.

(10) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát mérlegelve a kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.

(11) Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy több EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer elismerésének érdekében.

36. § Ha olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat.

37. §⁶⁹ Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak, valamint a Befektető-védelmi Alapnak – kérésükre, azt önállóan mérlegelve – sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.

38. § A 31–37. §-ban meghatározott feladatok ellátása nem veszélyeztetheti az MNB-nek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerében fennálló tagságából eredő feladatai ellátását.

39. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja

(2) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.

(3)⁷³ Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontja szerinti szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben, valamint a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 12. pontja szerinti szolgáltató minőségében eljáró szolgáltató vonatkozásában az Afad-törvényben meghatározott felügyeleti feladatokat.

(4)⁷⁴ Az MNB biztosítja, hogy feladatai ellátásához szükséges szakértelemmel és működési kapacitással rendelkezzen.

40. § (1)⁷⁵

(2)⁷⁶ Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(3)⁷⁷ Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Bizottság (EU) 2019. március 14-i 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelete végrehajtását.

(4)⁷⁸ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10. cikke szerinti illetékes hatóságként a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.

(5) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását és a 25a. cikk szerinti felügyeletét.

(6) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai ellátása során ellátja a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 583/2010/EU bizottsági rendelet, valamint a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 584/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtását.

(7) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(8)⁷⁹ Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 2. cikk 13. pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a 648/2012/EU rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.

(9) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (2010. november 12.) (a továbbiakban: a 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 43. cikke szerinti illetékes hatóságként a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37–42. cikkének végrehajtását.

(10)⁸⁰ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az 575/2013/EU rendelet végrehajtását.

(11)⁸¹ Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(12)⁸² Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i 346/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(13)⁸³ Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását.

(14)⁸⁴ Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását.

(15)⁸⁵ Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i 231/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.

(16)⁸⁶ Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 2. cikk (1) bekezdés 17. pontja szerinti illetékes hatóságként ellátja a 909/2014/EU rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.

(17)⁸⁷ Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 67. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a benyújtandó információkról szóló, 2014. december 18-i a Bizottság (EU) 2015/514 felhatalmazáson alapuló rendelete végrehajtásából eredő feladatokat.

(18)⁸⁸ Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, 2015. április 29-i 760/2015/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(19)⁸⁹ Az MNB a 39. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i 2015/751/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából származó feladatokat.

(20)⁹⁰ Az MNB ellátja a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) végrehajtását.

(21)⁹¹ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtását.

(22)⁹² Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtását.

(23)⁹³ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(24)⁹⁴ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 16. cikke szerinti illetékes hatóságként az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(25)⁹⁵ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságként az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(26)⁹⁶ Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(27)⁹⁷ Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(28)⁹⁸ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet] végrehajtását, ideértve az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott hatáskört.

(29)⁹⁹ A (28) bekezdéstől eltérően az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6–9. és 18–27. cikkében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelést az MNB nem felügyeli azon szervezetek esetében, amelyek csupán kitettségeket értékesítenek az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti ABCP-program vagy egyéb értékpapírosítási ügylet vagy konstrukció keretében, de nem helyeznek ki kitettségeket aktívan, a rendszeres alapon történő értékpapírosítás elsődleges céljával.

(30)¹⁰⁰ Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(31)¹⁰¹ Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(32)¹⁰² Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(33)¹⁰³ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–7. cikkének végrehajtását.

(34)¹⁰⁴ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(35)¹⁰⁵ Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(36)¹⁰⁶ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli azonnali referencia-árfolyamok mentessége és egyes megszűnő referenciamutatók helyettesítőinek kijelölése tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/168 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 5. pontjában meghatározott, az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23b. cikk (5) bekezdés a) pontja szerinti értékelést.

(37)¹⁰⁷ Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében ellátja az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával járó feladatokat.

(38)¹⁰⁸ Az MNB a 39. § (1) bekezdés c), i), k)–m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(39)¹⁰⁹ Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellátja az Unióban történő határon átnyúló fizetésekről szóló 2021. július 14-i (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet) 8. és 9. cikke szerinti illetékes hatóságként az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.

(40)¹¹⁰ Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) és l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet, továbbá a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/858 parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(41)¹¹¹ Az MNB a 39. § (1) bekezdés t) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(42)¹¹² Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai zöldkötvényekről és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételekről szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendelet] végrehajtását, ide nem értve az (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikk (3) bekezdése szerinti európaizöldkötvény-kibocsátók felügyeletét.

41. § (1)¹¹³ Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] végrehajtását

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti eljárások során hozott döntések végrehajtásánál a kölcsönös jogsegély során a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

42. § Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében

43. § (1) Az MNB nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által a nyilvánosság felé az MNB közreműködésével nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

(2)¹¹⁷ Az MNB a honlapján közzéteszi

(2a)¹²⁹ Az MNB a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségének

(2b)¹³¹ Az MNB – erre irányuló megkeresésre – köteles tájékoztatást nyújtani a (2) bekezdés t) pontja szerinti jogszabályokról.

(3)¹³² Az MNB által, a (2) bekezdés c)–h) és j)–p) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.

(4) Az MNB a (2) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a személyes adatok védelmére, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

44. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

(2) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához az összevont alapú és kiegészítő felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köt, törvény rendelkezései szerint információkat cserél. Külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján az MNB által a 4. § (9) bekezdése alapján ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.

(3) Az MNB részt vállal a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfeleinek tájékoztatásával, a pénzügyi kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a felügyeleti, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének, valamint a civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatásában.

(4)¹³³ Az MNB a 4. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.

(4a)¹³⁴ Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai végrehajtása során – különösen vészhelyzetben – az adott időben rendelkezésre álló információk alapján megfelelő módon mérlegeli a döntései által a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására, valamint az Európai Unió egészére gyakorolt hatást.

(5)¹³⁵ E törvény alkalmazásában összevont alapú felügyelet a Hpt. és a Bszt. szerinti összevont alapú felügyelet, továbbá a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti csoportfelügyelet.

(6)¹³⁶ Az MNB a 4. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során szem előtt tartja az Európai Bankhatóság által az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének megfelelően kibocsátott iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület által a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke szerint kiadott figyelmeztetéseket és ajánlásokat.

45. §¹³⁷ Az MNB hatóságként jár el

46. §¹⁴⁵ (1)¹⁴⁶ Az MNB-nek törvényben meghatározott hatósági eljárása és ellenőrzése során az e törvényben és

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Ákr.-nek

(3) Az Ákr.-nek a kérelem visszautasítására vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelmet az MNB tizenöt napon belül utasíthatja vissza, valamint a kérelem visszautasításának az Ákr.-ben meghatározott eseteken túl akkor is helye van, ha

47. § (1)¹⁵⁰ Az MNB engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi ellenőrzési, piacfelügyeleti eljárásában, felügyeleti ellenőrzése során, továbbá a 45. § f) pontjában meghatározott eljárásban ügyfél az,

(2) Az MNB a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervezetet kérelmére kizárólag az eljárás megindításának és lezárásának tényéről, valamint az alkalmazott intézkedésről tájékoztatja.

48. § (1)¹⁵¹ Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott tevékenységének részeként

(1a)¹⁵² Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során megfelelően mérlegeli döntéseinek magyar pénzügyi közvetítőrendszerre, továbbá az Európai Unió érintett pénzügyi rendszereire gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve az adott időpontban rendelkezésre álló információkat. Olyan időszakokban, amikor a pénzügyi piacokat rendkívüli mozgások jellemzik, az MNB figyelembe veszi tevékenységei lehetséges prociklikus hatásait.

(2)¹⁵³ Az MNB a 39. §-ban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott felügyeleti tevékenységét és a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási jogosultságát helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az MNB részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.

(2a)¹⁵⁴ Az MNB az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott eljárásaival kapcsolatban készíti el vagy vizsgálja felül az ellenőrzési tervét, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.

(2b)¹⁵⁵ Az MNB az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, de az ellenőrzési időszakban lefolytatott ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, az ellenőrzések eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá egyéb statisztikai adatokat.

(2c)¹⁵⁶ Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzési jelentést az MNB a honlapján közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.

(3)¹⁵⁷ Az MNB a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(3a)¹⁵⁸ Az MNB egyes pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését határozatában megtilthatja vagy korlátozhatja a 600/2014/EU rendelet 42. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén. A határozat a 39. § hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, mint kötelezettek adatai helyett a döntéssel érintett pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek körét, vagy egyes piaci cselekményeket vagy magatartásokat tartalmazza.

(4)¹⁵⁹ Az MNB felhívására a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani. Az így rendelkezésre bocsátott iratokról az MNB kivonatot, illetve másolatot készíthet.

(4a)¹⁶⁰ Az MNB a folyamatos felügyelés keretében – a 48. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokat is ideértve – jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más folyamatos felügyelés során – a 48. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokat is ideértve – is felhasználhatja, feltéve, hogy az így megszerzett és kezelt – akár személyes adatot tartalmazó vagy annak minősülő – irat, adat, dokumentum vagy egyéb bizonyítási eszköz más eljárásban történő felhasználása az adott eljárás során a tényállás tisztázásához és az eljárás lefolytatásához szükséges.

(4b)¹⁶¹ Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy adatszolgáltatás keretében köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes és – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a védett adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok szolgáltatását nem tagadhatja meg.

(4c)¹⁶² Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy – különösen egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok csatolásával – köteles igazolni a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező tényállítás valóságát.

(4d)¹⁶³ Az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt az MNB rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni.

(5) Az MNB az általa hivatalosan ismert tények alapján a 75. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.

49. §¹⁶⁴ (1) Az MNB hatósági eljárásaiban a kérelem – a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem kivételével – nem terjeszthető elő személyesen, illetve kormányablaknál. A kérelem a kérelmező ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel MNB-eljárás lefolytatását, illetve az MNB döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. A kérelem tartalmazza a kérelmező ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat, valamint az elérhetőségüket. A kérelmező ügyfél kérelmével a tárgyban hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet.

(2) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.

(3) Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve a tényállás tisztázása érdekében szükséges, az MNB – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – negyvenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmező ügyfelet. Az MNB a hatósági eljárása során több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmező ügyfelet. Ha az MNB a kérelmező ügyfelet hiánypótlásra hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.

(4) Az MNB eljárásaiban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügyintézési határidő három hónap. A kérelemre induló eljárás és annak ügyintézési határideje a kérelemnek az MNB-hez való megérkezését követő munkanapon indul. A hivatalbóli eljárás és annak ügyintézési határideje az első eljárási cselekmény napján kezdődik. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az MNB-nél a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele

(5)¹⁶⁸ A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény honlapon történő közzétételének és törlésének, valamint a közhírré tétel napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik.

(6) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.

(7) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

(8) Ha azt e törvény nem zárja ki, a kérelemre induló eljárás szünetelését indokolt esetben egy alkalommal kérheti az ügyfél, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után az eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről az MNB értesíti azokat, akikkel a döntést közölné.

(9) Az MNB eljárásaiban az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

(10) Az Ákr. eljárás megszüntetésére vonatkozó esetein túl az MNB az eljárást megszüntetheti abban az esetben is, ha

(11) Az ügyfél – a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kivételével – köteles az iratokat eredetiben szolgáltatni. Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, az MNB felhívja az ügyfelet a felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.

49/A. §¹⁶⁹ (1) Az MNB eljárása során az eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) Az eljárás lefolytatásából kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el, a szakértő, a szemletárgy birtokosa és a támogató.

(3) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.

(4) A kizárás tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról az MNB végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli.

(5) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani.

(6) Ha a kizárási ok az MNB-vel mint hatósággal szemben merül fel – kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság hiányában – az MNB jár el, amiről az ügyfelet értesíti.

(7) Az ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az MNB kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha a hatóságnál nincs másik kiadmányozási jogkörrel rendelkező vagy azzal felruházható személy, a hatáskör gyakorlója jár el.

49/B. §¹⁷⁰ (1)¹⁷¹ Az ügyfél az MNB hatósági tevékenysége során és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik, vagy az MNB – az eljárás eredményessége érdekében – végzéssel elrendeli, hogy az eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be, vagy az erre irányuló kérelmet végzéssel elutasítja. Az ügyfél a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal támadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához szükséges.

(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint, ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak.

(3) Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

(4) Az iratbetekintésre jogosult kérelme alapján az MNB a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően, az (1) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti az iratokba történő betekintést, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.

(5) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az MNB a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.

(6) Az ügyfél (5) bekezdés szerinti kérelmében pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és – az egyes adatok tekintetében külön-külön – ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne.

(7) Az ügyfél egyidejűleg köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely a (6) bekezdés szerinti adatot nem tartalmaz.

(8) Az iratbetekintést engedélyező végzésben – ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges – az MNB az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett

(9)¹⁷² Az iratbetekintés során az arra jogosult – díj- és költségmentesen – másolatot, kivonatot készíthet, elektronikus másolatot kérhet, vagy elektronikus adathordozón kérheti az adatok rögzítését és átadását, vagy olyan papíralapú másolatot kérhet, amelyet az MNB kérelemre hitelesít.

(10)¹⁷³ Az MNB az iratbetekintés korlátozással történő engedélyezéséről, vagy az iratbetekintési kérelem elutasításáról végzéssel dönt. Amennyiben az MNB az iratbetekintést korlátozás nélkül engedélyezi, arról külön alakszerű döntést nem kell hoznia, de az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatja.

49/C. §¹⁷⁴ (1) A döntés határozat vagy végzés. Az MNB az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések.

(2) A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt – az MNB döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.

(2a)¹⁷⁵ A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 23. §-a alapján hozott határozat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az arról szóló tájékoztatást is, hogy a határozatot az MNB a honlapján közzéteszi.

(3) Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható

(4) Az önálló jogorvoslattal nem támadható végzésről az indokolásban csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.

(5) Az MNB a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe foglalja vagy az ügyiratra feljegyzi.

(6) Azonnali eljárási cselekményt igénylő ügyben a döntés előzetes írásba foglalása mellőzhető és az ügyféllel szóban is közölhető. Ilyenkor az MNB a döntést utólag írásba foglalja és közli.

(7) A döntés véglegességére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

49/D. §¹⁷⁶ (1) Az MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra az önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzésben

(2) Az MNB az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzését soron kívül hozza meg.

(3) Az MNB az eljárása során hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést, az érdemi döntés meghozataláig terjedő időszakban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el, ha úgy ítéli meg, hogy

(4)¹⁷⁷ Biztosítási intézkedésként, ideiglenes biztosítási intézkedésként az MNB

(5)¹⁷⁸ A biztosítási intézkedést, illetve ideiglenes biztosítási intézkedést az MNB visszavonja, ha az elrendelésének oka megszűnt.

(6) Az MNB elrendelt biztosítási intézkedését és ideiglenes biztosítási intézkedését – a haladéktalan foganatosítás érdekében – közvetlenül közli az érintett szervezetekkel.

50. § (1) Az MNB hatósági eljárása során – ellenérdekű ügyfél hiányában – eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. Az MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői – az ügyfél képviselője kivételével – és más hatóság részére az MNB a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és – ellentétes nyilatkozatuk hiányában – magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit az MNB viseli.

(3)¹⁷⁹ Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alapítási, a tevékenységi engedélyezési, valamint a minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárásokban, amelyek során az ügyfél köteles az iratok hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani azzal, hogy az Európai Unió bármely hivatalos nyelvéről történő fordítás esetén elfogadott a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők által készített fordítás.

(4)¹⁸⁰ Ha az MNB döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

50/A. §¹⁸¹ (1) Az MNB a hatósági döntését, egyéb hivatalos iratot – a (2)–(11) bekezdésben foglaltak, valamint a piacfelügyeleti eljárás kivételével – az 58. §-ban foglaltak szerint kézbesíti.

(2) A hivatalos irat kézbesítése papíralapon egyetemes postai szolgáltatás útján vagy az MNB nevében eljáró munkavállaló által saját kézbesítés keretében is történhet

(3) Ha a nem természetes személy ügyfélnek nincs meghatalmazottja, az MNB papíralapon történő kézbesítés esetén a hivatalos iratokat az ügyfélnek az adott nem természetes személyt nyilvántartó közhiteles nyilvántartásába bejegyzett székhelyére, illetve ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyére kézbesíti. Ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett székhelyre, illetve központi ügyintézés helyére történő kézbesítés sikertelen és ahhoz kézbesítési fikció sem fűzhető, az MNB a hivatalos iratokat a nem természetes személy ügyfél törvényes képviselőjének a vonatkozó közhiteles nyilvántartásba bejegyzett lakóhelyére, illetve székhelyére is kézbesítheti.

(4) A papíralapon történő kézbesítés esetén az ügyfél vagy képviselője által az MNB-nek megadott értesítési címére, ennek hiányában a természetes személy ügyfél esetében a polgárok személyi, lakcím- és értesítésicím-adatait tartalmazó nyilvántartásba bejegyzett értesítési címére, illetve ennek hiányában lakcímére, nem természetes személy ügyfél esetén az adott nem természetes személyt nyilvántartó közhiteles nyilvántartásába bejegyzett székhelyére, illetve ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, akkor a központi ügyintézés helyére, valamint a Magyarországon lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja vagy kézbesítési megbízottja bejelentett címére (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím) egyetemes postai szolgáltatás útján papíralapon feladott hivatalos iratot,

(5) Ha az MNB a hatósági döntését, egyéb hivatalos iratot papíralapon saját kézbesítés keretében kézbesíti, a (4) bekezdés a) pontjában foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(6) Az MNB döntése közlését hirdetmény útján teljesítheti, ha

(7) Az MNB a 600/2014/EU rendelet 42. cikke alapján hozott határozata közlését – amelyben pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését tiltja meg vagy korlátozza – hirdetmény útján kézbesíti. A határozat közlése időpontjának a közzététel időpontja minősül.

(8) A hirdetmény tartalmazza

(9) A hirdetményt az MNB a honlapján helyezi el. A döntés – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a honlapon történt megjelentetés napját követő tizedik napon közöltnek tekintendő.

(10) A (7) bekezdés szerinti határozat azonnal végrehajtandó.

(11) Az Ákr. kézbesítésre vonatkozó szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

51. § (1)¹⁸² Az MNB az eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(2) Az adatigénylés a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll-e.

52. § (1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint, amelynek a kiszabása során az arányosság követelményét szem előtt kell tartani.

(3)¹⁸³ Az MNB eljárásaiban az eljárási bírság kiszabásánál az Ákr. 77. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok mérlegelendők.

53. § (1)¹⁸⁴ Az MNB a hatósági eljárásban hozott határozataival kapcsolatban a honlapján közzéteszi

(1a)¹⁸⁸ Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. §-a és 189–192. §-a, a Jht. 23. §-a, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpontja, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pontja, a Tpt. 400. § (2) bekezdése, a Bszt. 164. §-a, a Kbftv. 174/A. §-a, a Bit. 291. § és 431. §-a, az Fnytv. 64. § (1) bekezdése és 85/D. §-a, az Mpt. 110. § (1) bekezdése, valamint az Öpt. 65. § (3) bekezdése alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, véglegessé vált határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is.

(1b)¹⁸⁹ Az MNB Jht. 23. §-a alapján hozott határozata elleni jogorvoslati eljárás során hozott, az (1) bekezdés e) pontja szerinti jogerős ítélet rendelkező részét az MNB indokolatlan késedelem nélkül teszi közzé honlapján.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti közzététel során tisztség betöltését engedélyező határozat esetén az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a tisztségviselő családi- és utónevét is közzéteszi honlapján.

(2a)¹⁹⁰ Az MNB az intézkedést, illetve kivételes intézkedést tartalmazó határozatát az ügyfél részére történő kézbesítést követően indokolatlan késedelem nélkül teszi közzé.

(3)¹⁹¹ Az MNB az e törvény vagy a Kbftv. alapján – az ÁÉKBV-alapkezelőre vagy az ÁÉKBV letétkezelőjére vonatkozóan – hozott intézkedésről, pénzbírságról szóló határozatát nem teszi közzé, ha a közzététel a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan működését veszélyeztetné.

(3a)¹⁹² Az (1) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettség a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott döntések közül kizárólag a hivatalból indított fogyasztóvédelmi eljárásokban hozott, intézkedést tartalmazó határozatokra, a piacfelügyeleti eljárásban hozott döntések közül kizárólag az intézkedést tartalmazó határozatokra terjed ki.

(4)¹⁹³ Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Jht.-ban, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal

(5)¹⁹⁴ Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha a jogsértő magatartás legfeljebb 60 napon belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.

(5a)¹⁹⁵ Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak megsértése okán hozott, véglegessé vált határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének közzététele – az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal elérhető előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét, akkor az MNB köteles

(5b)¹⁹⁶ Amennyiben az MNB úgy dönt, hogy az (5a) bekezdés b) pontja alapján az anonimitás megőrzésével teszi közzé a határozatot, a közzététel észszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során az anonimitás megőrzésének indokai előre láthatólag meg fognak szűnni.

(5c)¹⁹⁷ Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy a Bit. biztosítási, illetve viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése miatt, illetve az Fnyt.-ben meghatározott intézkedésekről hozott, véglegessé vált határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének közzététele

(5d)¹⁹⁸ Ha az MNB a Jht. 23. §-ának megsértése miatt alkalmazott intézkedésről, illetve kivételes intézkedésről szóló határozatát az anonimitás megőrzésével teszi közzé, a releváns adatok közzétételét elhalaszthatja, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek.

(6)¹⁹⁹ Az MNB a Hpt.-ben, a Jht.-ban, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, a Bit.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig elérhetővé teszi a honlapján.

53/B. §²⁰¹ (1)²⁰² Azt követően, hogy a szankcióval sújtott személy értesítést kapott a 600/2014/EU rendelet, a 909/2014/EU rendelet, a Tpt., illetve a Bszt. megsértéséért kiszabott szankciót vagy intézkedést elrendelő határozatról, az MNB minden ilyen határozatot indokolatlan késedelem nélkül közzétesz hivatalos honlapján. A közzététel legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személy kilétére vonatkozó információt tartalmazza. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó a vizsgálati jellegű intézkedéseket kiszabó határozatokra.

(2) Ha a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy a közzététel a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő büntetőeljárást veszélyeztetné, és az 53. § (4) és (5) bekezdésében foglalt lehetőségek nem elégségesek annak biztosításához, hogy

(3) Az MNB a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatja az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az összes kiszabott, de közzé nem tett szankcióról, beleértve a szankciókkal kapcsolatos jogorvoslatokat és azok kimenetelét.

(4) Az MNB minden évben összesítő tájékoztatást bocsát az Európai Értékpapír-piaci Hatóság rendelkezésére az (1) és (2) bekezdéssel összhangban kivetett valamennyi szankcióról és intézkedésről, a vizsgálati jellegű intézkedések kivételével.

(5) Az MNB a közigazgatási intézkedés, szankció vagy büntetőjogi szankció nyilvánosságra hozataláról a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

54. §²⁰³ (1)²⁰⁴ A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság döntésének kihirdetését megelőzően az MNB a döntését a teljesítési határidő tekintetében hivatalból akkor is módosíthatja, ha az jogszabályt nem sért és az 55. § (5) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn, azonban a döntés a módosítás következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat.

(2) A döntés hivatalból történő módosítása esetén az MNB értesíti az eljáró bíróságot.

55. §²⁰⁵ (1)²⁰⁶ Az MNB eljárása során az Ákr. 132–134., 136. és 137. §-át, valamint a 138. § (2) és (3) bekezdését

(2) Az MNB által kiszabott bírság és az MNB által megállapított eljárási költség meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a pénzfizetési kötelezettség esedékességének napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a 168. §-ban meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

(5) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az MNB-től a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó, a jelen és a (6) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is.

(6) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – az (5) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.

(7) Ha az MNB elutasítja a (6) bekezdésben meghatározott igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is.

(8) A kötelezett részére – kérelmére – fizetési kedvezmény engedélyezhető, ha a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem felróható, és rajta kívül álló ok lehetetlenné tette a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(9) A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és – a kötelezett által benyújtott kérelem beérkezésének napjától – késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja. A végrehajtás folytatásáról és a kötelezett által benyújtott kérelem beérkezésének napjától visszamenőlegesen felszámított késedelmi pótlék összegéről az MNB a végrehajtást foganatosító szervet értesíti.

(10) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.

55/A. §²⁰⁷ (1)²⁰⁸

(2) Az MNB tevékenységi – működési – engedélyt visszavonó, a tevékenységet vagy tevékenységi engedélyt felfüggesztő, az engedély vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet megtiltó és a felügyeleti biztost kirendelő intézkedést tartalmazó döntése elleni perben nincs helye azonnali jogvédelemnek. Az MNB a döntését azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha azt a közérdek védelme, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer egészének vagy bármely pénzügyi piac működése zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges.

(3) Ha a perben azonnali jogvédelem iránti kérelmet nem terjesztettek elő, az MNB a perben támadott döntésében foglalt kötelezettséget, intézkedést, vagy ezek végrehajtását a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti.

56. §²⁰⁹ Az MNB-vel szemben – közigazgatási jogkörben okozott kár vagy személyiségi jogsérelem miatt – kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igény akkor érvényesíthető, ha az MNB döntése vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmet közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó MNB-döntés vagy mulasztás kapcsán megindított közigazgatási perben az MNB-nek legalább a kártérítés vagy a sérelemdíj iránti igény alapjául szolgáló döntés vagy mulasztás tekintetében történő pervesztessége esetén a hozott ítélet jogerőre emelkedett.

57. § (1)²¹⁰ Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak, továbbá a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetnek az alábbi célokra adhat ki adatokat:

(1a)²¹¹ Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában ide értendőek különösen a biztosítás- és viszontbiztosítás-értékesítők jó hírnevével, képzettségi követelményeivel, valamint szakmai képzésével és továbbképzésével kapcsolatos adatok.

(2)²¹² A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél részére – ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak – az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak. Az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulására nincs szükség, ha a kapott adatok továbbítása az MNB vagy a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság döntésével kapcsolatos bírósági vagy büntetőeljáráshoz közvetlenül szükséges.

(3) Az MNB a hatósági eljárása során az e törvény, illetve a 39. §-ban meghatározott törvények alapján birtokába került személyes adatokat az adott személy utolsó engedélyezési, nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb öt évig kezelheti.

(4)²¹³ Az MNB az 51. §-ban meghatározott adatokat hatósági eljárás megindításának hiányában a hatósági ellenőrzés lezárásáig, hatósági eljárás megindítása esetén a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig, illetve az üggyel kapcsolatos bírósági eljárás – ideértve a rendkívüli jogorvoslati illetve a perorvoslati eljárást is – jogerős befejezéséig kezelheti.

(5)²¹⁴ Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult az MNB, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

(6)²¹⁵

(7)²¹⁶ Az MNB a 150. § (1) bekezdés szerinti titkot adhat át a feladatkörében eljáró könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságnak. E tekintetben a közfelügyeleti hatáskört gyakorló személyeket titoktartási kötelezettség terheli.

57/A. §²¹⁷ Az MNB-nek a 48. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott eljárásában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-át nem kell alkalmazni.

57/B. § (1)²¹⁹ Az MNB végzéseivel szemben akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha azt az Ákr. vagy az MNB eljárására vonatkozó törvény lehetővé teszi.

(2)²²⁰ A bíróság az MNB döntését nem változtathatja meg. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

(3) Ha az MNB a döntés végrehajtását felfüggeszti, vagy a bíróság azonnali jogvédelmet biztosít, de ennek ellenére a kötelezett teljesíti a döntésben foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti kártérítési igény keretében nem érvényesíthető.

58. §²²¹ (1)²²² Az MNB írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az MNB választja meg a kapcsolattartás módját. Az MNB eljárásaiban az elektronikus kapcsolattartásra a Dáptv. rendelkezéseit a (2)–(12) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során – a piacfelügyeleti eljárás kivételével – a szervezet, valamint az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban meghatározott személy és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus, amely kizárólag az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében, az érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül, természetes személy esetében pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás-regisztrációhoz tartozó tárhelyen vagy az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében a természetes személy részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül történik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a személy vagy szervezet elektronikus azonosítása az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében vagy az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül történik. Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége a részére kialakított és fenntartott, az MNB által biztosított kézbesítési tárhely.

(4) Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az eljárásban érintett szervezet részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.

(5) Az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(6)²²³ Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak kézbesített irat az MNB-nek olyan átutalási szolgáltatást érintő döntése, amely átutalás teljesítéséből a pénzforgalmi szolgáltatóra háruló feladatok teljesítésére – törvény vagy az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelete eltérő rendelkezése hiányában – folyamatosan, minden napon 0 órától 24 óráig tartó munkanapot tart, akkor az iratot – az (5) bekezdéstől eltérően – a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő negyedik óra elteltével kell kézbesítettnek tekinteni.

(7) Az elektronikus kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.

(8) Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.

(9) Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap az (5) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. Az MNB honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.

(10) Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez, az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében fenntartott kézbesítési tárhelyek hivatali tárhelynek minősülnek.

(11) Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles elektronikus másolat nyújtható be.

(12)²²⁴ Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során – ide nem értve az ellenőrzési eljárást, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást és a felügyeleti ellenőrzést – a gazdálkodó szervezetek őrzésében lévő papíralapú közokiratról, más által kiállított papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratról vagy egyéb magánokiratról a gazdálkodó szerv által készített elektronikus másolat hiteles másolatként nem fogadható el.

59. § (1) A kérelmező a kérelemre indított eljárásban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat az MNB elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt az MNB-vel.

(3) Az engedélyezési eljárás során az MNB a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint – szükség esetén helyszíni ellenőrzés útján is – meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

(4)²²⁵ A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és s) pontjában, valamint a 40. § (10) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

60. §²²⁶ (1) Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles elektronikus másolat nyújtható be.

(2) Az engedélyezési eljárásban a gazdálkodó szervezetek őrzésében lévő papíralapú közokiratról, más által kiállított papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratról vagy egyéb magánokiratról a gazdálkodó szerv által készített elektronikus másolat hiteles másolatként nem fogadható el.

61. §²²⁷ (1) Az alapítási, az egyesülési és a tevékenységi engedély megszerzésére, valamint a tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban, továbbá a 45. § c) és d) pontjában meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(2) Az átalakulási és szétválási engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) A pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenységi engedély megszerzésére és ezen tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(4) Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(5) Az 575/2013/EU rendelet alapján az MNB hatáskörébe tartozó engedélyezésre és jóváhagyásra irányuló eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(6) Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérő határidőt állapít meg, az ott meghatározott határidő alkalmazandó.

62. § (1) Az MNB ellenőrzési jogköre

(2)²²⁹ Az MNB ellenőrzése az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzését, valamint az MNB által hivatalból lefolytatott – helyszíni és helyszínen kívüli – ellenőrzési eljárást (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás) foglalja magába.

63. § (1)²³⁰

(2)²³¹ Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le ellenőrzési eljárást.

(3) Az adatszolgáltatásból származó adatokat az MNB folyamatosan ellenőrzi, az ellenőrzésről az ügyfelet nem értesíti.

64. §²³² (1) Az ellenőrzési eljárás során az MNB

(2)²³³ Az MNB

(3)²³⁴ Az MNB a pénzügyi csoportnál, az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot, továbbá a 39. § (3) bekezdésében meghatározott felügyeleti feladatok tekintetében célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot (a továbbiakban: csoportvizsgálat) végezni. A pénzügyi csoport átfogó vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is. A pénzügyi csoportnál a 39. § (3) bekezdésében meghatározott felügyeleti feladatok tekintetében folytatott célvizsgálat, vagy rendkívüli célvizsgálat a Pmt.-ben csoportszinten rögzített követelmények csoportszintű és egyedi alapú vizsgálatára terjed ki.

(3a)²³⁵ Az MNB nem köteles átfogó vizsgálatot lefolytatni a felügyelt szervezet, illetve személy tevékenységének abban a körében, amelyre nézve a megelőző átfogó vizsgálat lezárását követően lezárt cél-, rendkívüli cél-, téma-, csoport-, illetve utóvizsgálat, vagy intézkedések alkalmazását eredményező folyamatos felügyeleti tevékenység is kiterjedt.

(4) Az MNB célvizsgálatot a 62. § (1) bekezdésben meghatározott jogszabályi rendelkezések betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából végezhet. A célvizsgálat jogszabályi rendelkezés megsértésének gyanúja esetén, továbbá egyes jogszabályi rendelkezések betartásának – nem átfogó – ellenőrzése céljából is folytatható.

(5) Az MNB hivatalból témavizsgálatot több személynél és szervezetnél végezhet a 62. § (1) bekezdésben meghatározott az azonos vagy hasonló jellegű jogszabályi rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító ellenőrzése céljából.

(6)²³⁶ Ha a (4) bekezdésben meghatározott célvizsgálat lefolytatása különösen jelentős késedelemmel járna, az MNB rendkívüli célvizsgálatot indít a 39. § hatálya alá tartozó személyeknél és szervezeteknél a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi rendelkezések súlyos megsértésének megalapozott gyanúja esetén, ha a jogsértés

(7)²³⁷ Az MNB a határozatainak teljesülését folyamatos felügyelés keretében – indokolt esetben – átfogó vizsgálatban vagy utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.

65. §²³⁸ (1)²³⁹ A helyszínen kívüli ellenőrzési eljárás során a tényállás tisztázása érdekében az MNB a 48. § (3)–(4d) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazhatja, továbbá egyéb tájékoztatást kérhet.

(2) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat az MNB-nek megküldeni.

(3) Az ellenőrzési eljárás alá vont személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját az MNB az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.

(4) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(5)²⁴⁰ Az MNB megbízólevéllel kijelölt alkalmazottja a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági, igazgatótanácsi, felügyelő- vagy ellenőrző bizottsági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, illetve az ügyvezetés ellenőrzését megvalósító testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lehet.

(6)²⁴¹ Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal mint szakhatósággal együttműködve jár el.

66. § Az MNB csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat. Az MNB ellenőrzési feladatkörében való eljárásához történő, titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag tájékoztatása mellőzhető.

67. §²⁴² (1) Az MNB a 64. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás során helyszíni ellenőrzést is tarthat. A csoportvizsgálat esetén valamennyi csoporttagnál tartható helyszíni ellenőrzés.

(2) A helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre a 65. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.

(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.

(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot figyelemmel kísérhet, megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügyletkötést végezhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(6)²⁴³ A helyszíni ellenőrzés során az MNB jogosult bármilyen adathordozóról – ideértve valamely tárhelyszolgáltató által tárolt adatokat is – fizikai tükörmásolatot vagy hiteles másolatot készíteni és a másolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(7) Ha a helyszíni ellenőrzést az MNB informatikai eszköz útján végzi, annak elvégzésére való jogosultság igazolását követően – szükség szerint az informatikai rendszerhez történő hozzáférés technikai és jogosultsági feltételeinek biztosításával – az MNB számára hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz.

(8) A helyszíni ellenőrzést a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig – kivéve, ha a helyszíni ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A helyszíni ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ellenőrzött személy vagy szervezet munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.

(9) A helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, az MNB a rendőrség közreműködését kérheti.

(10)²⁴⁴ Az MNB az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy feljegyzést nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait a 69. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.

67/A. §²⁴⁵ (1) A helyszíni ellenőrzés – a célvizsgálat, a rendkívüli célvizsgálat vagy az utóvizsgálat elrendelésével egyidejűleg – haladéktalanul is megtartható.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megtartására halaszthatatlan indokból – így különösen bizonyítási eszköz megsemmisítésének, eltüntetésének, hozzáférhetetlenné tételének a veszélye esetén – van szükség a helyszíni ellenőrzést a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon történő helyszíni ellenőrzés megtartásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni.

(4) Ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna, a helyszíni ellenőrzés az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet – ami a halaszthatatlanság okait és a megtett cselekményeket részletesen tartalmazza – az ügyésznek öt napon belül meg kell küldeni.

67/B. §²⁴⁶ (1)²⁴⁷

(2)²⁴⁸ Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben is korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

68. §²⁴⁹ (1) Az MNB jogosult az ellenőrzés során próbaügyletet kötni.

(2) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat, fizetési megbízás vagy bankjegyek és érmék átváltására irányuló próbaügylet esetén az átváltandó bankjegyek és érmék átvételéig tarthat.

(3) Az MNB a próbaügylethez közreműködőt vehet igénybe. A közreműködő személy részére az MNB megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(4) A közreműködő személyt is terheli az MNB alkalmazottjára vonatkozóan előírt titoktartási kötelezettség.

(5) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, valamint az MNB alkalmazottjára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

(6) Próbaügylet esetén az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja vagy a közreműködő ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet befejezésekor megbízólevele felmutatásával igazolja.

(7) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött személy vagy szervezet és az ellenőrzést végző személy, illetve a közreműködő személy köteles minden, a próbaügylet keretében átvett összeget visszatéríteni.

(8) Nem kell alkalmazni a (7) bekezdésben meghatározott rendelkezést a szervezet vagy személy által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a próbaügyletkötés befejezéséig teljesítettek, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy nem sértette meg a próbaügyletkötés keretében vizsgált fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját az MNB az ellenőrzés alá vont szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.

69. § (1)²⁵⁰ Az MNB az ellenőrzési eljárása során tett megállapításait – az ellenőrzési eljárás megindításának időpontjától számítva –

(1a)²⁵¹ Az MNB a 64. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendkívüli célvizsgálat során tett megállapításait az ellenőrzési eljárás megindítását követő három hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli.

(1b)²⁵² Ha az ellenőrzési eljárás során jogszabálysértés nem került megállapításra, a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az esetben az MNB az eljárását végzéssel zárja le, amelyet közöl az érintettel.

(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza

(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja az MNB-nek a pénzügyi csoport egészére és – csoporttagonként elkülönítve – az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.

(4)²⁵³ Jogszabálysértés megállapítása esetén az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.

70. §²⁵⁴ (1)²⁵⁵ Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított százhúsz napon belül hoz döntést.

(2)²⁵⁶

(3) Rendkívüli célvizsgálat esetén – különösen indokolt esetben – az MNB a 69. § (4) bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a rendkívüli célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.

(4) Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(5) A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését – kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló ellenőrzési eljárást – és a 69. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés indokait az MNB az (1)–(3) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.

71. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut az MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, az MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a 70. § (1) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a 69. § (4) bekezdését kell alkalmazni, az MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.

72. §²⁵⁷ (1) Ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek MNB általi biztosítása ideiglenesen más módon – így különösen ezen feltételek bővítésével – nem oldható meg, akkor az MNB

(2)²⁵⁸ Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére helyszíni ellenőrzés során kerül sor az MNB köteles a személyt megbízólevéllel ellátni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére a helyszíni ellenőrzést végző személy egyidejű jelenlétének biztosításával kerülhet sor.

(4)²⁵⁹ Az (1) bekezdésben meghatározott személy helyszíni ellenőrzés során történő eljárására a 67. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél a szakértői vizsgálatban közreműködni köteles.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személy kirendelése nem eredményezheti az MNB egyes ellenőrzési feladatainak tartós más általi ellátását.

73. §²⁶⁰ A 39. §-ban meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) alapján az MNB ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi vagy szanálási hatóság kérésére is lefolytathat.

75. § (1)²⁶² Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában, illetve a 49/D. § (1) bekezdése szerinti végzésében meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, – ha törvény eltérően nem rendelkezik –

(2) Az MNB abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt külföldi pénzügyi hatóság kezdeményezi.

(3) Az intézkedéseket az MNB együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

(5)²⁷¹ Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek az MNB tudomásszerzésétől számított három év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével. Az elkövetésétől számított ötéves határidő kezdő napja az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul, vagy jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll az ellenőrzött személyek és szervezetek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az ellenőrzött tevékenységet már nem végzi.

(7)²⁷² Ha a bíróság az MNB-t új eljárás lefolytatására kötelezi, intézkedést – a tudomásszerzés időpontjára tekintet nélkül – az elkövetéstől számított öt évig lehet alkalmazni. Ha a megismételt eljárás megindításakor az elkövetéstől számított öt év már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, az MNB a megismételt eljárás megindításától számított egy évig alkalmazhat intézkedést.

76. § (1) Az ellenőrzött személlyel és szervezettel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet.

(2) A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.

(3)²⁷³ Az ellenőrzött szervezet vezetőjével, továbbá – a rá irányadó jogszabályok szerint – a vezető állású személynek minősülő személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet. Ha jogszabály lehetővé teszi az ellenőrzött szervezet alkalmazottjával szemben bírság kiszabását, a bírság összege húszezer forinttól húszmillió forintig terjedhet. A vezetővel, a vezető állású személynek minősülő személyekkel, valamint az alkalmazottal szemben kiszabott bírság összegét az ellenőrzött szervezet nem vállalhatja át.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során – a 39. §-ban meghatározott törvények ekként meghatározott személyeken túl – vezető állású személynek minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár vezető tisztségviselője, ügyvezetője és ügyvezető-helyettese is, továbbá a független biztosításközvetítői tevékenység irányítását végző személy.

(5)²⁷⁴ A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén, továbbá az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző jogi személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában végző vállalkozás tekintetében

(5a)²⁷⁵ Ha a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség összege meghatározható, a kiszabható maximális bírság mértéke annak kétszerese, azzal, hogy a bírság mértékét minden esetben az (5) és e bekezdés alapján meghatározott magasabb összegű bírsághatárra figyelemmel kell megállapítani.

(5b)²⁷⁶ Ha a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, akkor az (5) bekezdés szerinti nettó árbevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi nettó árbevétele.

(6)²⁷⁷ A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén, továbbá az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző természetes személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszköz gyűjtését végző természetes személy esetében 1 555 850 000 forint vagy – amennyiben meghatározható – a jogsértésből származó haszon vagy az azzal elkerült veszteség kétszerese, azzal hogy a bírság mértékét minden esetben a magasabb összegű bírsághatárra figyelemmel kell megállapítani.

(7)²⁷⁸ A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 14/A. §-ában, 36/A. § (1)–(3) bekezdésében és 36/B. §-ában a pénzforgalmi szolgáltató számára előírt kötelezettség megszegése, elkerülése, elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az MNB a 88. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(8)²⁷⁹ A Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pont 3. alpontjában foglalt bírság mértéke

(9)²⁸⁰ A (8) bekezdésben foglalt összegek közül minden esetben a magasabb összeget kell alkalmazni.

(10)²⁸¹ A Kbftv. 174/A. § c) pontjában foglalt bírság mértéke:

(11)²⁸³ A (10) bekezdésben foglalt összegek közül minden esetben a magasabb összeget kell alkalmazni.

(12)²⁸⁴ Az (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogsértések esetén a bírság mértéke

(12a)²⁸⁵ A (12) bekezdésben meghatározott bírság esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegszerűen meghatározható.

(13)²⁸⁶ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete megsértése esetén

(14)²⁸⁷ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összege háromszorosának megfelelő összeg – amennyiben a veszteség, illetve a nyereség az MNB által meghatározható –, abban az esetben is, ha az meghaladja a (13) bekezdés a) és b) pontjában foglalt összegeket.

(15)²⁸⁸ Az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének, 6. cikkének, 7. cikkének, 8. cikk (1)–(3) bekezdésének, 9. cikkének, 10. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének, 14. cikkének és 19. cikkének megsértése esetén – a 75. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – kiszabható maximális bírság mértéke:

(16)²⁸⁹ A Bit. biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli követelményeinek megsértése esetén – a Bit. 293/A. §-ában foglaltak figyelembevételével – kiszabható maximális bírság mértéke:

(17)²⁹⁰ A bírság mértéke

(18)²⁹¹ A 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének háromszorosát elérő összeg, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható.

(19)²⁹² Az MNB – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén

(20)²⁹³ Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha összegszerűen meghatározható, tekintet nélkül a (19) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott összeghatárokra.

(21)²⁹⁴ Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés első albekezdésének e) vagy f) pontjában említett jogsértés esetén az MNB az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort és a különleges célú gazdasági egységet átmenetileg eltilthatja attól, hogy az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdése szerint értesítést küldjön arról, hogy egy adott értékpapírosítás megfelel az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19–22. cikkében vagy 23–26. cikkében meghatározott követelményeknek.

(22)²⁹⁵ Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett jogsértés esetén az MNB ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkében említett – harmadik fél részére az értékpapírosításnak az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19–22. cikkének vagy 23–26. cikkének való megfelelése ellenőrzésére adott – felhatalmazást.

(23)²⁹⁶ Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek jogi személy általi megsértése esetén az MNB a (19)–(22) bekezdés szerinti szankciókat a vezető testület azon tagjaira és más olyan személyekre is alkalmazza, akik felelősséggel tartoznak a jogsértésért.

(24)²⁹⁷ Amennyiben egy, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontja szerinti intézményi befektető az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (5) bekezdése alapján utasítást kapott, hogy teljesítse egy másik intézményi befektető kötelezettségeit, és ezt nem teszi meg, akkor az MNB a (19)–(23) bekezdés szerinti szankciókat nem az értékpapírosításnak kitett intézményi befektetőkkel, hanem a befektetéskezelő fél befektetővel szemben szabja ki.

(25)²⁹⁸ Ha a befektetési vállalkozás

(26)²⁹⁹ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelet megsértése esetén a bírság mértéke:

(27)³⁰⁰ Ha a (26) bekezdés b) pontja szerinti jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, akkor a (26) bekezdés b) pontja szerinti nettó árbevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi nettó árbevétele.

77. § (1)³⁰¹ A bírságot a kiszabásáról hozott döntés véglegessé válásától számított harminc napon belül kell a döntésben megjelölt számlára befizetni.

(2)³⁰² Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget vagy az adott munkakört betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatalában nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették.

78. § Az MNB a 40. § (8) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása során az ellenőrzési eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.

79. §³⁰³ (1)³⁰⁴ A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és s) pontja szerinti törvényekben meghatározott felügyeleti biztos kirendelésére az e §-ban és a 80. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2)³⁰⁵ Felügyeleti biztosnak kizárólag az MNB 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkört ellátó munkavállalója vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki (a továbbiakban: MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság. A felügyeleti biztosi feladatokat az MNB munkavállalója és a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy együttesen is elláthatja.

(3)³⁰⁶ Felügyeleti biztosnak kirendelt MNB munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy az lehet, aki

(4)³⁰⁹ A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkező személynek minősül, aki főiskolai vagy egyetemi szintű közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi szakképzettséggel, könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l) és m) pontjában meghatározott törvények által szabályozott szervezetekben ügyvezetőnek, illetve vezető állású személynek legyen kinevezhető, megválasztható.

(5)³¹⁰ Felügyeleti biztosnak nem lehet az MNB azon munkavállalóját kirendelni, továbbá a felügyeleti biztos feladatainak ellátására nem lehet azt a személyt kijelölni, illetve e minőségében nem járhat el az,

(6)³¹² Az (5) bekezdésben meghatározott bármely körülményről az MNB munkavállalója a kirendelésekor, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a kijelölésekor, ha az (5) bekezdésben meghatározott körülmény a kirendelés, illetve a kijelölés után merül fel, a körülmény felmerülését követően azonnal köteles tájékoztatni a kirendelőjét, illetve a kijelölőjét. Ebben az esetben másik felügyeleti biztos feladatainak ellátására más személyt kell kijelölni.

(7)³¹³ Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos által e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért az MNB, a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért a nonprofit gazdasági társaság köteles helytállni. A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési, illetve a sérelemdíj-megfizetési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására.

(8)³¹⁴ A felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmekért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíj-megfizetésére vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni azzal, hogy gondatlan károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a teljes kárt, illetve a sérelemdíj-követelést meg kell téríteni.

(9)³¹⁵

(10)³¹⁶ Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztost az MNB, a nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyt a nonprofit gazdasági társaság – bejegyzés és közzététel végett – bejelenti a cégbíróságnak.

(11)³¹⁷ A felügyeleti biztosnak az MNB által kirendelt munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a kirendelést, illetve a kijelölést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja az őt kirendelő, illetve az őt kijelölő felé, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé.

80. §³¹⁸ (1)³¹⁹ A felügyeleti biztos kirendelésekor a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró MNB döntésében megállapítja a kirendelt felügyeleti biztos szerepét, feladatait, amelyet a kirendelés időtartama alatt az MNB bármikor döntésével módosíthat. Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljáró MNB által utasítható.

(2)³²⁰ A felügyeleti biztos az érintett szervezet pénzügyi helyzetéről és a kirendelésének időtartama alatt végzett tevékenységéről szóló, a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljáró MNB által meghatározott időszakra vagy a kirendelés teljes idejére vonatkozó jelentést készít.

80/A. §³²¹ Ha a felügyeleti biztos kirendelése a 49/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés keretében végzés alapján történik, akkor arra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, valamint a 79. § (1) bekezdése szerinti törvényekben meghatározottaktól eltérően a kirendelés időtartama legfeljebb négy hónap lehet, amely indokolt esetben legfeljebb kettő hónappal meghosszabbítható.

81. § (1) Az MNB kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi

(2)³²⁴ E törvény alkalmazásában:

(3)³²⁵ A fogyasztóvédelmi eljárás kérelemre történő megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél, e személy vagy szervezet által meghatározott és közzétett elérhetőségein keresztül – személyesen, telefonon, postai úton, az erre a célra üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül – azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a személy vagy szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban

82. § (1)³²⁷ A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg a 41. § (1) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az EGT bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(2) A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

83. §³²⁸ (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt éven túl nem indítható meg.

(2) Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik.

(3) Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(4)³²⁹ Az ügyintézési határidő a kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásban hat hónap.

84. §³³⁰ Ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

85. §³³¹ (1) Az MNB a fogyasztóvédelmi eljárás keretében jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni.

(2) A fogyasztóvédelmi eljárás során végzett próbaügyletkötésre alkalmazni kell a 68. § (2)–(8) bekezdésben meghatározott szabályokat.

86. §³³² (1) Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél vagy személynél hivatalból fogyasztóvédelmi

(2) Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából folytathat, továbbá abban az esetben, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti és az azonnali beavatkozás szükségessége ezt indokolja.

(3) Az MNB fogyasztóvédelmi témavizsgálatot több személynél és szervezetnél végezhet az azonos vagy hasonló jellegű fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító ellenőrzése céljából.

(4)³³³ Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott határozatainak teljesülését folyamatos felügyelés keretében – indokolt esetben – fogyasztóvédelmi utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.

(5)³³⁴ A fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 62. § (2) bekezdésében, a 63. § (3) bekezdésében, a 65. § (1)–(3) bekezdésében, a 66–67. §-ban, a 67/B. §-ban, a 70. § (4) bekezdésben, a 75. § (3)–(6) bekezdésben és a 77. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy ahol a rendelkezés ellenőrzési eljárást említ, azon fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kell érteni.

(6)³³⁵

86/A. §³³⁶ (1)³³⁷ Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő kilenc hónapon belül, témavizsgálat esetében egy éven belül, utóvizsgálat esetében négy hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli.

(1a)³³⁸ Ha a célvizsgálat vagy a témavizsgálat során jogszabálysértés nem került megállapításra, a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az esetben az MNB az eljárását végzéssel zárja le, amelyet közöl az érintett szervezettel.

(2)³³⁹ A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell

(3)³⁴⁰ Jogszabálysértés megállapítása esetén az eljárás alá vont szervezet és személy a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb határidőt is előírhat.

(4)³⁴¹ Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított kilencven napon belül hozza meg a döntését.

(5)³⁴² Ha a vizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut az MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, az MNB a vizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a (4) bekezdés szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a (3) bekezdést kell alkalmazni. Az MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.

87/A. §³⁴⁴ (1)³⁴⁵ Ha a fogyasztóvédelmi célvizsgálat lefolytatását a fogyasztóvédelmi rendelkezések olyan megsértése indokolja, amely a fogyasztók széles körét érinti és azonnali beavatkozás szükséges, az MNB a vizsgálati jelentését az ellenőrzési eljárás megindítását követő harminc napon belül készíti el és közli az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 86/A. § (3) bekezdésben meghatározott észrevétel megtételére vonatkozó határidő nyolc nap. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.

(3)³⁴⁶ Különösen indokolt esetben az MNB a (2) bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.

(4) Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(5) A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését, a 86/A. § (3) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés indokait az MNB a 86/A. § (4) bekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott döntésében megindokolja.

88. § (1) Ha az MNB megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 75. § (4) bekezdés a), c) és e)–i) pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

(2) A fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.

(4) Az MNB minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha

89. § (1)³⁵⁰ A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól

(2) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szervezet vagy személy működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben az elért nettó árbevételről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított szervezet esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(3) Az a)–d) pontban meghatározott szervezet tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként:

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szervezet vagy személy az adatokat devizában adja meg, a forintra történő átszámításkor az MNB által megállapított, a szervezet vagy személy üzleti évének lezárásakor – újonnan alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján – érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

89/A. §³⁵¹ (1) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 81. § (1) és (2) bekezdésében és a 83–89. §-ban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 88–89. §-okban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(3) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is megvalósult, akkor az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a 75–76. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

90. § (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít

(2)³⁵⁷ Az (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő az ellenőrzés hivatalból történő megindításának napjától számított

(3) Az MNB – az ok és a cél megjelölésével megküldött – felhívására a 39. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személy vagy szervezet köteles az általa kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos

(4) Az MNB-nek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(5)³⁵⁸ Az MNB a (3) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés alapján megismert adatot,

(6)³⁵⁹ Az MNB az (1) bekezdésben foglaltak esetén piacfelügyeleti eljárás helyett felügyeleti ellenőrzést is folytathat. A piacfelügyeleti rendelkezések vizsgálatára indított felügyeleti ellenőrzés során a 91. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(7)³⁶⁰

(8)³⁶¹

(9)³⁶²

90/A. §³⁶³ (1) Piacfelügyeleti eljárás során helyszíni kutatás a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából – a 67. § szerinti helyszíni ellenőrzéstől eltérően – a tulajdonos (birtokos), illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében is foganatosítható bármely olyan helyen, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Ennek keretében lezárt terület, épület, helyiség felnyitásának is helye van. Az e § szerinti helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében az MNB a rendőrség közreműködését igényelheti.

(2) Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás csak akkor lehetséges, ha az olyan természetes személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban ilyen volt.

(3)³⁶⁴ E § szerinti helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor.

(4)³⁶⁵

(5) A helyszíni kutatás a bírói engedély közlésétől számított tizenöt napon belül foganatosítható.

(6) A piacfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben meg kell indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel – a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés megkezdése mellett – telefonon vagy elektronikus levél útján is közölni kell.

(7) A helyszíni kutatásról a jelen lévő érintettet a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a helyszíni kutatás megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a helyszíni kutatás célját. A helyszíni kutatást lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz hatósági tanú közreműködését kell kérni. A helyszíni kutatás során a kutatást végző személy az érintetteket szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat.

(8)³⁶⁶ A helyszíni kutatást – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A (3) bekezdés szerinti esetben a helyszíni kutatást úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(9)³⁶⁷ A helyszíni kutatás során az MNB munkatársa jogosult a piacfelügyeleti eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacfelügyeleti eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni vagy zár alá venni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag kell beszerezni; utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

(10) A (9) bekezdés szerinti utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb a helyszíni kutatás lefolytatásától számított tizenöt napon belül kell előterjeszteni.

90/B. §³⁶⁸ (1) Ha a helyszíni kutatás során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a kutatást végző személy másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).

(2) A helyszíni kutatásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(3) A helyszíni kutatást végző személy a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a helyszíni kutatást végző személy külön elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban: bizonyíték-összefoglaló) készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását nyolcnapos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve akihez kapcsolódó, a 90/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a lefoglalási másolat készült.

(4) A vizsgálati munkamásolatot készítése során az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve – ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé – az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.

90/C. §³⁶⁹ (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

(3) Ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben, az iratot, vagy az azt tartalmazó kutatási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy – az irat vagy iratrész pontos megjelölésével – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (7) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.

(5) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a kutatási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a kutatási másolaton ilyen irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (7), illetve (10) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a kutatási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(7) Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – kutatási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a helyszíni kutatást végző személy álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(8) Az irat minősítése kérdésében indított bírósági nemperes eljárás esetén az MNB kérelméhez az iratot, vagy az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt mellékeli, feltéve, hogy a tárolóeszköz a méreteinél és súlyánál fogva arra alkalmas.

(9) Ha a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben – a (8) bekezdésben foglalt korlátozással – az MNB-nek adja ki.

(10) A (9) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

91. §³⁷⁰ (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó, illetve az ügyfél rendelkezési joga alá eső

(2)³⁷¹ Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor az MNB köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása vagy a cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése, továbbá a cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.

(4) A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha az MNB a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

(5)³⁷² Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megismerésére az MNB az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy az ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt az MNB ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzéséről értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy az MNB az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be.

(6)³⁷³ A 90. § (5) bekezdésétől eltérően, ha az MNB hatósági eljárására vonatkozó más törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB az (1) bekezdésben meghatározott adatokat

91/A. §³⁷⁴ (1)³⁷⁵ Az MNB piacfelügyeleti eljárásában az érdemi döntés meghozataláig terjedő időtartamra ideiglenes biztosítási intézkedésként elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele e törvény 90. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység kifejtését készíti, illetve segíti elő, ha a piacfelügyeleti eljárásban vizsgált személy vagy szervezet ügyfelei (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: befektetők) érdekeit a közzétett adat veszélyezteti.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

(3) Az MNB elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételről szóló döntésének kötelezettje – annak megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) alapján szervezi és ellenőrzi. Az MNB az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelését, illetve annak megszüntetését haladéktalanul közli az NMHH-val.

(5) Az MNB az elektronikus hírközlési szolgáltatót 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő eljárási bírsággal sújtja, ha megsérti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő döntéssel kapcsolatos kötelezettségeit.

(6) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az MNB – a 49/D. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül – abban az esetben is megszünteti, ha

(7) Az MNB a befektetők érdekeinek hatékony védelme érdekében a honlapján közzéteszi az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésével érintett honlapok elnevezését.

92. §³⁷⁶ (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárásban a küldeményeit postai szolgáltató útján vagy saját kézbesítés keretében is kézbesítheti. A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az akár a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.

(2) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél részére hirdetményi közlésnek, illetve – amennyiben annak feltételei fennállnak – kézbesítési ügygondnok útján történő kézbesítésnek kézbesítési meghatalmazott megnevezésének hiánya miatt csak akkor van helye, ha nemzetközi jogsegély útján vagy az igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazásával a közlés – annak megtörténte igazolásával – nem biztosítható.

92/A. §³⁷⁷ (1) A piacfelügyeleti eljárásban az MNB a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.

(2) Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek a piacfelügyeleti eljárás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható.

93. § (1)³⁷⁸ Engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység megállapítása esetén az MNB

(2)³⁸⁰

(3) Az MNB

(4)³⁸¹ Az MNB piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el az Ákr.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el az Ákr.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedését és biztosítási intézkedését – a haladéktalan foganatosítás érdekében – közvetlenül közli az érintett pénzügyi szervezetekkel.

(5)³⁸² Piacfelügyeleti eljárás során

(5a)³⁸⁴ Nem természetes személy ügyfél esetén az ügyfél piacfelügyeleti bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben kiszabható piacfelügyeleti bírság összege – a 93. § (5) bekezdés alkalmazásán felül – százezer forinttól százmillió forintig terjedhet.

(6)³⁸⁵

(7) Ha az MNB a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az ellenőrzési eljárásra a 90. és 91. §-t is alkalmazni kell.

(8)³⁸⁶ Ha az MNB a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)–(5) bekezdésben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(9)³⁸⁷ Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdésében meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is megvalósult, az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 75. és 76. §-ban meghatározottakon kívül kiterjed az (1)–(5) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.

(10) Ha az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések vagy az MNB által hozott határozatban foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 75. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(11)³⁸⁸ A piacfelügyeleti eljárás során az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait – a 64. § (1)–(6) bekezdésében, a 65. § (3)–(6) bekezdésében, a 67. § (10) bekezdésében, a 67/A. §-ban, a 67/B. § (2) bekezdésében, a 69–71. §-ban, a 73. §-ban, a 76. §-ban és a 78. §-ban meghatározott rendelkezések kivételével – alkalmazni kell.

93/A. §³⁸⁹ (1)³⁹⁰ Ha a befektetők érdekeinek megóvása érdekében szükséges, az MNB biztosítási intézkedésként 365 napra elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele e törvény 90. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység kifejtését készítette, illetve segítette elő, és az MNB jogsértést megállapító döntésében a 93. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazott.

(2) Az MNB az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő biztosítási intézkedés fenntartásának indokoltságát a véglegessé válásától számított 365 nap múlva felülvizsgálja és dönt annak megszüntetéséről vagy – ha a befektetők érdekeinek megóvása szükségessé teszi – egy ízben annak további 365 napra történő hatályban tartásáról.

(3) Ha az MNB által folytatott piacfelügyeleti eljárásban vizsgált tevékenység kapcsán büntetőeljárás van folyamatban, az MNB az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő biztosítási intézkedés meghozatalával, valamint megszüntetésével egyidejűleg értesíti a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot, ha megítélése szerint a befektetők érdekeinek megóvása megalapozza az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi kényszerintézkedés, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi intézkedés alkalmazhatóságát.

(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének biztosítási intézkedésként történő alkalmazására egyebekben a 91/A. § (2)–(7) bekezdésében foglaltak az irányadók.

94. § (1)³⁹¹ Az MNB, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek, vagy a közérdeknek a védelme miatt szükség van honlapján közzéteszi

(2) Az MNB az (1) bekezdés alapján közzétett (1) bekezdés b) pontja szerinti személyes adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolítja, a személyes adatnak nem minősülő további adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolíthatja.

95. § (1)³⁹³ Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) Az MNB a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell

(3) Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megsérti, akkor az MNB azon intézkedések megtételére, illetve jogkövetkezmények alkalmazására jogosult, amelyre egyébként lehetősége van azon eljárás szabályai szerint, amelyben határozathozatalnak lett volna helye.

(4) Nincs helye intézkedésnek vagy jogkövetkezmény alkalmazásának az MNB-vel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került.

(5)³⁹⁴ Az Ákr. 92. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú hatósági szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a szerződésszegése esetére aláveti magát a (3) bekezdésben foglaltaknak.

95/A. § (1) A felügyeleti ellenőrzés során az MNB hatáskörében hivatalból felügyeleti ellenőrzést folytathat le, amelynek során helyszíni ellenőrzést tarthat. A helyszíni ellenőrzésről szóló előzetes értesítés mellőzhető.

(2) Az MNB a felügyeleti ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz munkanapon belül megküldi.

(3) Amennyiben az MNB a felügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél jogszabályban, illetve a hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezheti annak megszüntetésére vagy a hatáskörébe tartozó eljárást indíthat. Az MNB a hatáskörébe tartozó eljárást megindíthatja abban az esetben is, ha az ügyfél a végzésben foglalt kötelezést az abban foglalt határidőre nem hajtja végre.

(4) Felügyeleti ellenőrzés során – az eljárási bírság kivételével – bírság kiszabásának vagy a 39. § (1)–(3) bekezdésében foglalt törvények szerinti intézkedések alkalmazásának nincs helye.

96. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből és a békéltető testületi tagokból áll.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testületet az MNB szervezeti rendjében közvetlenül az MNB elnökéhez kell besorolni.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (a továbbiakban: FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat.

(5) Az MNB gondoskodik a Pénzügyi Békéltető Testület működésének pénzügyi fedezetéről, továbbá biztosítja a FIN-Net-ben való részvétellel összefüggő békéltető testületi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet.

97. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai (a továbbiakban: békéltető testületi tag) az MNB alkalmazottai.

(2) A békéltető testületi tag fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében nem utasítható.

(3) Békéltető testületi tag az lehet, aki jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkezik. A Pénzügyi Békéltető Testület működési rendje meghatározhatja a békéltető testületi tag alkalmazásának további feltételeit.

(4) A békéltető testületi tag munkaviszonyának megszűntetéséhez a Békéltető Testület elnökének jóváhagyása szükséges.

98. § (1)³⁹⁶ A Pénzügyi Békéltető Testület – a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke mérlegelése alapján – háromtagú tanácsban vagy egy testületi taggal jár el az ügy bonyolultságától, a szükséges szakértelemtől és az érvényesíteni kívánt igény összegétől függően. E törvénynek az eljáró tanácsra vagy annak elnökére vonatkozó szabályai az egyedül eljáró testületi tag esetében is alkalmazandók.

(2) A tanács tagjainak kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjében meghatározottak szerint kerül sor.

(3) A működési rendben rendelkezni kell az összeférhetetlenségi szabályokról is.

(4) A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag köteles haladéktalanul bejelenteni, feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(5) A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(6) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről vagy a kizárási kérelem benyújtásának alapjául szolgáló okról tudomást szerzett.

(7) A kizárási kérelemről a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után.

99. § A Pénzügyi Békéltető Testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.

100. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület munkáját a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke irányítja.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke nevezi ki hat évre.

(3)³⁹⁷ A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi alapbére a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása és az MNB-vel fennálló munkaviszonya megszűnik

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését az (4) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott esetben az MNB elnöke állapítja meg.

(6) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének lemondását írásban kell közölni az MNB elnökével. Lemondás esetén a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatása megszűnésének időpontját az MNB elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak az MNB elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(7) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének összeférhetetlenségét az MNB elnöke mondja ki.

(8) Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

(9) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke felmentheti, ha

(10)³⁹⁸ A felmentésre vonatkozó kezdeményezést a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet, illetve a jogerős bírósági döntést a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke az MNB elnökének haladéktalanul megküldi. Az MNB elnökének határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(11) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy felmentésére a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a kezdeményezés tekintetében meghozott bírósági döntés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.

(12) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése esetén felmentési időre és végkielégítésre jogosult, kivéve ha a megbízatás a (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott okból vagy a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentési okból szűnik meg.

(13) A felmentési idő hat hónap. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a felmentés időtartamára munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, aki erre az időtartamra hathavi jövedelmével megegyező, havonta egyenlő összegben kifizetendő jövedelemre jogosult.

(14) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke hathavi jövedelmével megegyező végkielégítésre jogosult, melyet a megbízatás megszűnését követő nyolc napon belül kell megfizetni számára.

101. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke szabályzatban alakítja ki – az MNB elnökének jóváhagyásával – a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjét.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jelöli ki az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács tagjait.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke javaslatot tesz az MNB elnökének a Pénzügyi Békéltető Testület létszámkeretének megállapítására.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható.

101/A. §³⁹⁹ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjairól a testület elnöke névjegyzéket vezet.

(2) A névjegyzék tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.

102. § (1)⁴⁰⁰ A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó, a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél a kérelem benyújtását megelőzően közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

(2)⁴⁰¹ Ha a Pénzügyi Békéltető Testület beleegyezett, hogy az online vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást folytat, a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt online vitarendezési platform feladatai ellátásának módjáról és a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlap kitöltésének módjáról, és az online vitarendezési kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módjáról szóló, a Bizottság 2015/1051. számú végrehajtási rendeletében foglaltak figyelembe vételével köteles eljárni.

(3)⁴⁰² A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

(4)⁴⁰³ A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke köteles a tagjai számára rendszeres képzést szervezni.

103. § (1) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatában a szervezet vagy személy kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet.

(3) Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy részéről a pénzügyi fogyasztói jogvita alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalára azért került sor, mert a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kereskedelmi kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a szervezetet vagy személyt e nyilatkozata – az abban meghatározott feltételekkel – köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A szervezet vagy személy mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.

104. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.

(2)⁴⁰⁴ A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani, a méltányossági kérelem kivételével az erre rendszeresített nyomtatványon. A kérelemnek tartalmaznia kell

(3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről.

(4) A kérelemhez csatolni kell a képviselő meghatalmazását, ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el.

(5)⁴⁰⁶ Ha a kérelem nem felel meg a (2)–(4) bekezdésben foglaltaknak, a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet – annak beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül – a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.

105. §⁴⁰⁷ Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 6:25. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén Ptk. 6:24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

106. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a Pénzügyi Békéltető Testülethez beérkezik.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével – a hatáskörrel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.

(3)⁴⁰⁸ A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének megállapítása esetén értesíti a feleket, és – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az eljárás megindulásától számított hetvenöt napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

(4)⁴⁰⁹ A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró tanács tagjainak vagy az adott ügyben egyedül eljáró testületi tag nevét.

(5)⁴¹⁰ Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. Ha a felek meghallgatás előtt nem járulnak hozzá az eljárás írásbeli lefolytatásához, azonban bármelyik fél a meghallgatáson nem jelenik meg, akkor az eljáró tanács – a meghallgatás megtartását követően – a felek előzetes hozzájárulása nélkül is lefolytathatja az eljárást írásban.

107. §⁴¹¹ A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy

108. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti.

(1a)⁴¹² Az (1) bekezdésben meghatározott értesítésben arra is ki kell térni, hogy

(1b)⁴¹³ Az (1) bekezdés szerinti értesítés magában foglalja a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában meghozatalra kerülő döntések joghatására történő figyelemfelhívást, valamint az arra történő kioktatást is, hogy a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél. Az értesítés kiterjed az eljárás várható időtartamára, valamint az eljárás időtartama meghosszabbításának lehetőségére is.

(2)⁴¹⁴ Az értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, illetve csatolja azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson, továbbá az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed az (5) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén az MNB – fogyasztóvédelmi eljárás keretében – fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

(3)⁴¹⁵ A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratának másolatát a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

(4)⁴¹⁶ Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratát nem terjeszti elő, a Pénzügyi Békéltető Testület köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.

(5)⁴¹⁷ A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a Pénzügyi Békéltető Testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles.

109. §⁴¹⁸ A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat a fogyasztónak – a fogyasztó választása szerint papíralapon vagy elektronikus formában – hivatalos iratként, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet részére hivatalos iratként vagy elektronikus úton kézbesíti. A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztóval, illetve a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személlyel vagy szervezettel a kézbesítés módjában megállapodhat.

110. § (1) A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak.

(2) Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

111. § (1)⁴¹⁹ Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja a méltányossági kérelmeket tartalmazó ügyek kivételével.

(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni, és köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.

(3) Az eljárás nem nyilvános, kivéve ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

112. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve ha a tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása vagy kiegészítése ellen tiltakozik.

(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3) A tanács az eljárást megszünteti, ha

(4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.

(5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(6)⁴²¹ A Pénzügyi Békéltető Testület évente két alkalommal, július, illetve augusztus, valamint december hónapban 8–15 munkanap eljárási szünetet tart, amely időtartam az eljárási határidőkbe nem számítható be. Az eljárási szünet pontos idejét a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke évente határozza meg és a Pénzügyi Békéltető Testület honlapján közzéteszi.

113. §⁴²² (1) Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

(2)⁴²³ A tanács egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kétmillió forintot.

114. § (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.

(2) Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, amely a felek oldalán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).

(3) A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

(4) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

(5)⁴²⁴ A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére – a határozat kézbesítését követő naptól számított – legalább tizenöt napos határidőt kell szabni.

(6) A tanács határozatát, illetve ajánlását meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek.

115. § A Pénzügyi Békéltető Testület jogosult határozatát, illetve ajánlását – a felek nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának és az eljárás eredményének rövid leírásával nyilvánosságra hozni.

116. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

(2) A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kérhető a bíróságtól.

(3) A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha

(4)⁴²⁵ A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az ajánlás és a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az ajánlás vagy a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás vagy a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

117. § (1) A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. A Pénzügyi Békéltető Testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.

(2) A bíróság a határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

(3) A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

(4)⁴²⁶ A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) ELSŐ–HATODIK RÉSZÉNEK rendelkezései irányadók.

118. § (1) A fél kérheti a határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a határozatban előforduló bármely névcsere, névelírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás kijavítását, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében értelmezés kiadását.

(2)⁴²⁷ Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

(3)⁴²⁸ A Pénzügyi Békéltető Testület az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

(4)⁴²⁹ A Pénzügyi Békéltető Testület a kijavított határozatot vagy ajánlást a kijavítást követő öt munkanapon belül megküldi a feleknek.

119. § (1) Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a Pénzügyi Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a szolgáltató részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.

120. § (1)⁴³⁰ Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a kötelezést tartalmazó határozatot vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátását.

(2) A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.

(3)⁴³¹ A fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy annak elmaradásáról, illetve az ajánlásban foglaltak követéséről vagy a követésének elmaradásáról hatvan napon belül írásban köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet.

123. §⁴³⁴ A Pénzügyi Békéltető Testület döntéseihez az adott ügyben független, jogi egyetemi diplomával és szakvizsgával rendelkező jogász vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkező közgazdász állásfoglalását szerezheti be, az eljárására vonatkozó részletes szabályokat az e törvény keretei között kialakított működési rendje tartalmazza.

124. § A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatásával (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: pénzügyi szolgáltatási tevékenység) összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták esetén e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

125. § Ezen alcím alkalmazásában:

126. § (1) A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más EGT-államban letelepedett, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet közötti, pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogvitában az eljárás megindításának az is feltétele, hogy a szolgáltató az adott jogvitában a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának alávesse magát és annak döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az eljárás megindításának feltétele nem áll fenn, a Pénzügyi Békéltető Testület

127. § (1) Az eljárás írásban történik, az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti meghallgatás tartását. A meghallgatás tartásához mindkét fél hozzájárulását be kell szerezni.

(2) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezi, a 108. § (1) bekezdés szerinti értesítés a meghallgatás időpontja helyett a feleknek az eljárás megindításáról való tájékoztatását tartalmazza. Meghallgatás tartásának kezdeményezése esetén az értesítésben erre a tényre és a felek hozzájárulásának szükségességére kell felhívni a figyelmet.

(3) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezte, az eljáró tanács a kérelem megalapozottságának megállapítása érdekében a felektől határidő tűzésével írásbeli tájékoztatást vagy dokumentum rendelkezésre bocsátását kérheti. A felek nyilatkozatait, álláspontját az ellenérdekű féllel közölni kell, s lehetőséget kell adni számára az ezzel kapcsolatos álláspontja kifejtésére.

(4) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerinti meghallgatás tartását nem kezdeményezte, a 114. § (6) bekezdése nem alkalmazható. A tanács határozatát annak meghozatalát követően haladéktalanul meg kell küldeni a feleknek.

128. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület – a fogyasztó kérésére – köteles azon a nyelven eljárni és határozatát hiteles másolatban azon a nyelven meghozni, amely a jogvitával érintett szerződés nyelve, illetve amely a jogvitával érintett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személy vagy szervezet és a fogyasztó közötti kommunikáció nyelve.

(2) Az ezzel összefüggő fordítási költség az eljárás költségének tekintendő.

(3) Az eljárási határidő indokolt esetben kilencven nappal hosszabbítható meg.

129. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles bárki kérésére haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni – a 99. §-ban meghatározottakon túl –

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórum megkeresésére tájékoztatást ad az adott jogvitával összefüggő magyar jogszabályi rendelkezésekről.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésével összefüggő tevékenységéről külön összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.

(4) A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót nyilvánosságra hozza, és megküldi a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.

130. §⁴³⁷ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig jóváhagyásra megküldi az MNB elnökének.

(2) A tájékoztató jóváhagyása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót harminc napon belül nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, valamint azt külön kérésre az igénylő számára elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről elkészült összefoglaló tájékoztató tartalmazza legalább:

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kétévente összefoglaló tájékoztatót küld a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, amely tartalmazza:

130/A. §⁴³⁸ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteszi annak a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynek vagy szervezetnek a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 108. § (2) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 108. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre a 108. § (2) bekezdésében meghatározott értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet figyelmét fel kell hívni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség a 88. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott bírság kiszabásáról szóló közlésétől számított öt évig áll fenn.

130/B. §⁴³⁹ (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter – a Pénzügyi Békéltető Testület által megküldött adatok alapján – az általa vezetett minisztérium honlapján gondoskodik a következők közzétételéről:

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület naprakész, az eljárására vonatkozó és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtet, amelyen lehetővé teszi, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. Az internetes honlapon közzé kell tenni és kérés esetén elektronikus úton a felek rendelkezésére kell bocsátani legalább a következő információkat:

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület az internetes honlapján közzéteszi az Európai Bizottságnak a békéltető testületekről vezetett jegyzékét.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kezdeményezése alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nyilvántartásba veszi a Pénzügyi Békéltető Testület (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatait.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület a nyilvántartásba vétele érdekében a következőkről tájékoztatja a fogyasztóvédelemért felelős minisztert:

(6) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület nem teljesíti az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott követelményeket a fogyasztóvédelemért felelős miniszter felszólítja a Pénzügyi Békéltető Testületet a követelmények és a tájékoztatás haladéktalan teljesítésére. Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a felszólítást követő kilencven nap elteltével sem felel meg a követelményeknek, vagy nem adja meg a szükséges tájékoztatást, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter törli a Pénzügyi Békéltető Testületet a nyilvántartásból, és az erről szóló döntését megküldi a Pénzügyi Békéltető Testület részére.

(7) Az (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatok megváltozása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület haladéktalanul értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert.

131. § (1) Az Országgyűlés írásbeli vagy szóbeli eseti tájékoztatást kérhet az MNB elnökétől.

(2) Az MNB elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának az MNB féléves tevékenységéről az éves beszámoló tartalmának megfelelő tartalommal. Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának kérésére a beszámolóval összefüggésben az MNB elnöke személyes megjelenésre és a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles.

(3) Az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli.

(4) Az MNB elnöke külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.

(5) Az MNB a pénzügyi év kezdete előtt működési költségeire, valamint beruházásaira vonatkozóan – az alapvető és egyéb feladatai vonatkozásában elkülönítetten – részletes éves tervet készít. A pénzügyi év lezárását követően összehasonlító elemzést készít a tervezett és a tényleges működési és beruházási költségek alakulásáról. Az elemzést a könyvvizsgáló véleményével ellátva az éves beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére.

(6) Az MNB az (5) bekezdésben meghatározott részletes éves terv elkészítésével egyidejűleg javaslatot tehet a felügyeleti díj külön jogszabályban meghatározott mértékének megállapítására, amelyet megküld az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(7) Az MNB elnökének (1)–(3) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségei nem eredményezhetnek beavatkozást az MNB döntéshozó szervei tagjai függetlenségébe, nem befolyásolhatják az MNB elnökének mint az EKB Általános Tanácsa tagjának fennálló státuszát és nem befolyásolják az Alapokmányból fakadó titoktartási kötelezettségek betartását.

132. § Az MNB feladataival és a pénzügyi közvetítőrendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét.

133. § A miniszter a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének (a továbbiakban: tervezet) Kormány által történő elfogadását követően haladéktalanul tájékoztatja az MNB-t a tervezetről. Az MNB jogosult a tervezettel kapcsolatos véleményét közvetlenül megküldeni a miniszternek. Ezt a véleményt a Költségvetési Tanács ülésén az MNB elnöke jeleníti meg. Az így megjelenített vélemény azonban nem köti az MNB elnökét a Költségvetési Tanács tagjaként biztosított jogainak szabad gyakorlásában.

134. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.

135. § (1) Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről – amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik – legalább negyedévente jelentést készít és hoz nyilvánosságra. A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet meg.

(2) Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről évente prudenciális, valamint fogyasztóvédelmi kockázati jelentést készít.

(3) Az MNB a Kormány, illetve a Kormány tagjai részére a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről kérésre eseti információt nyújt.

(4) Az MNB elnöke az MNB működésének irányításával összefüggő, a működés szempontjából kiemelten fontos, az igazgatóság 12. § szerinti jogkörében meghozott döntésekről a döntés meghozatalát követően tájékoztatja a minisztert. Az MNB köteles az általa végrehajtott devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert hetente tájékoztatni. A miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további információk köréről.

(5) A Kormány felkérése alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben a Kormányra háruló feladatokat, amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik.

(6)⁴⁴¹ Az MNB a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet szerint a pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatásán alapuló adatokat a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatát ellátó szerv erre irányuló megkeresése alapján – az érintettekkel kapcsolatba nem hozható módon – a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatát ellátó szerv részére átadja.

136. § A Kormány, a központi államigazgatási szervek az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.

137. § (1) A deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyed ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

(2) A Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és az igazgatóság döntésének meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, az alapvető feladat ellátásával kapcsolatos döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított harminc évig nem nyilvános, ezen határidő alatt – sem a döntés meghozatalát megelőzően, sem azt követően – a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére vonatkozó igény nem terjeszthető elő.

138. § Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során tagként beléphet a pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe.

139. § (1) A Nemzetközi Valutaalap által Magyarország tagságát illetően hozott határozat, valamint a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya értelmében a Nemzetközi Valutaalapnak időszakonként fizetendő összegek tekintetében a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott megfelelő forrásokból Magyarország nevében kifizetést teljesítő szerv feladatait az MNB látja el, beleértve a Nemzetközi Valutaalap Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részvétellel kapcsolatos fizetések teljesítését is.

(2) Az MNB a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával összhangban, Magyarország tagságával összefüggésben, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó váltókat állíthat ki a Nemzetközi Valutaalap javára.

(3) A Nemzetközi Valutaalap alapokmánya által megkívánt pénzügyi szerv feladatát Magyarország részéről az MNB látja el. Ezzel összefüggésben az MNB jogosult Magyarország nevében a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján végrehajtható valamennyi műveletet és ügyletet létrehozni és lebonyolítani és a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján Magyarországnak átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében a pénzügyi szerv minőségében jogosultként eljárni.

(4) A Nemzetközi Valutaalapnak Magyarországon tartott valutakészleteit kijelölt letéteményesként az MNB őrzi.

140. § (1) Az MNB együttműködik

(2)⁴⁴⁷ Az MNB teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában fennálló, e hatóságok feladatainak az ellátásához szükséges bejelentési, adat- és információszolgáltatási kötelezettségeket.

(3)⁴⁴⁸ Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak