BÜ BH 2013/148
BÜ BH 2013/148
2013.06.01.
Természetes egység, ha több gerinces állat indokolatlan bántalmazása, illetőleg az ilyen állatokkal szemben maradandó egészségkárosodásuk vagy pusztulásuk előidézésére alkalmas bánásmód alkalmazása ugyanazon magatartással megy végbe [Btk. 266/B. §].
A városi bíróság 2012. február 15. napján kihirdetett ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli állatkínzás bűntettében [Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése], ezért, valamint a bíróság korábbi ítéletével alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése és a próbára bocsátó rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán további, társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 271. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja, Btk. 20. § (3) bekezdése] miatt halmazati büntetésül nyolc hónapi – végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet a II. rendű terheltet 2 rendbeli állatkínzás bűntette [Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés] miatt – halmazati büntetésül – négy hónapi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette.
Fellebbezés folytán másodfokon a törvényszék a 2012. szeptember 13. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terheltek közbiztonság elleni cselekményét 2 rendbeli állatkínzás vétségének [Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pontja] minősítette, a II. rendű terheltet érintően a bíróság korábbi ítéletével a garázdaság bűntette miatt alkalmazott próbára bocsátást megszüntette, a próbára bocsátó rendelkezést hatályon kívül helyezte és a börtönbüntetést hét hónapra súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ítéleti tényállás lényege szerint: a II. rendű terhelt 2011 nyarán elhatározta, hogy a korábban ajándékba kapott két kölyökkutyát nem neveli tovább, mivel ellátásukra, beoltásukra nem volt pénze.
Az I. rendű terhelttel megegyeztek, hogy 2011. július 9-én hajnalban a két kutyakölyköt a szántóföldön az I. rendű terhelt kapával agyonüti.
A terheltek az állatokat egy reklámszatyorba tették, amit közösen egy napraforgótáblához vittek. Itt az I. rendű terhelt a magával vitt kapával a szatyorban lévő kölykökre 2-3 nagy erejű ütést mért, amitől a kölykök elnémultak. Ezalatt a II. rendű terhelt a helyszíntől néhány méterre állt, hogy ne lássa a kölykök elpusztítását. Végül az I. rendű terhelt a szatyrot – anélkül, hogy meggyőződött volna az állatok állapotáról – egy árokba dobta. A két kutya közül az egyik elpusztult, a másik kijutott a reklámszatyorból, nyüszítését az arra járók meghallották és állatorvoshoz vitték.
Mindkét kutyakölykön tompa tárggyal történt bántalmazásból eredő sérülések voltak, amelyek az elpusztult állat esetében koponyacsonttörést, zúzott agyvelősérülést, májrepedést és vesevérzést eredményezett. A bántalmazást követően 5-10 percen belül elpusztult. A II. rendű terhelt által történt bántalmazással közvetlen okozati összefüggésben álló sérülések külön-külön is a kutya pusztulását eredményezték volna.
Az életben maradt kölyökkutya sérülése maradandó fogyatékosság nélkül gyógyult, egyik megtalálója vette gondozásba.
Az elsőfokú bíróság indokai szerint, bár a Btk. 266/B. §-ban szabályozott állatkínzás törvényi tényállása nem ad egyértelmű iránymutatást arra, hogy e bűncselekmény rendbelisége a gerinces állatok vagy a bántalmazások számához igazodik, azonban a normaszöveg nyelvtani értelmezéséből kiindulva a gerinces állatok száma alapján látta megállapíthatónak a cselekmény rendbeliségét.
A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész terjesztett elő a Be. 431. §-a alapján a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt annak megállapítása érdekében, hogy a megtámadott határozatok törvénysértően minősítették a terheltek cselekményét 2 rendbeli állatkínzás vétségeként.
A jogorvoslati indítvány indokai szerint a két gerinces állat egyidejű bántalmazásával és az egyik egyed pusztulásával járó cselekmény – figyelemmel arra, hogy az állatkínzás bűncselekményének jogi tárgya a közrend, illetve a köznyugalom – az érintett állatok egyedszámától függetlenül egy rendbeli bűncselekmény. A látszólagos alaki halmazatra tekintettel felmentő rendelkezésnek nincs helye, így a törvénysértő jogerős határozat más rendkívüli jogorvoslattal nem támadható.
A Kúria a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt alaposnak találta, osztotta a legfőbb ügyész jogi érvelését.
A Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állatkínzás vétségét az követi el, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Alaki bűncselekmény befejezettségéhez az állat egészségkárosodása, elpusztulása nem szükséges.
A 2004. évi X. törvény indokolása szerint az állatkínzás törvényi tényállásának védett jogi tárgya az állat, mint érző lény életének, egészségének védelme, ugyanakkor ez a bűncselekmény – az azonos védendő jogtárgyak alapján a Btk.-ban a közrend elleni bűncselekmények között helyezkedik el. Ennek oka, hogy ezek a bűncselekmények általában nem konkrét személy jogait sértik vagy veszélyeztetik, hanem káros hatásuk ennél szélesebb kört, a társadalom egészét érintik.
Az állatkínzás bűncselekményének elkövetési tárgya a gerinces állat, passzív alanya nincs. Több azonos elkövetési tárgyra egyugyanazon elkövetési magatartással megvalósult cselekmény valóságos alaki halmazatot rendszerint nem eredményeznek.
A jogorvoslattal támadott határozat tényállása szerint a két gerinces állat terheltek részéről térben és időben azonosan történt bántalmazásával megvalósított bűncselekmény – az állatok egyedszámától függetlenül – tehát egy rendbeli. Az elbírált esetben ezért a cselekmény többrendbeliként történt téves minősítése miatt felmentő rendelkezésnek nincs helye. Miután pedig a közbiztonság elleni bűncselekmény homogén alaki halmazatként történt téves megállapítása törvénysértő büntetés kiszabását vagy törvénysértő intézkedés alkalmazását nem eredményezte a törvénysértő jogerős határozat más rendkívüli jogorvoslattal nem volt korrigálható.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 436. §-a alapján a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot alaposnak találta és megállapította, hogy a terhelteknek felrótt állatkínzás vétsége egy rendbeli cselekmény, annak a 2 rendbeliként minősítése törvénysértő.
(Kúria Bt. I. 4/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás