PÜ BH 2013/151
PÜ BH 2013/151
2013.06.01.
Amennyiben az ügyfél a részére előzetesen átadott tájékoztató anyagtól, vagy szabályzattól eltérő tartalommal tesz ajánlatot a vagyonbiztosítási szerződés megkötésére, annak kötvénykiállítással és a tájékoztató anyagra, vagy szabályzatra történő utalással való elfogadása az ajánlattól eltérő elfogadásnak minősül, amellyel kapcsolatban, a lényeges kérdések tekintetében beáll a biztosító írásos figyelem-felhívási kötelezettsége [Ptk. 207. § (1) bek., 537. § (2) bek., 538. § (1) bek., 2003. évi LX. tv. 166. §].
A felperes 2007. május 31-én 252 CASCO elnevezésű biztosítási szerződést kötött az alperessel az Sz. K.-né tulajdonában álló és a felperes által üzemben tartott gépjárműre. A 2007. június 1-jén kelt ajánlat szerint a jármű használati módja: bérgépkocsi. A felperes 2007. május 31-én cégszerűen aláírt nyilatkozata szerint átvette az alperes 252 CASCO elnevezésű biztosítási szerződésének az ügyfél-tájékoztatóit és feltételeit. A gépjármű a 252 módozatú alap CASCO biztosításának általános feltételei szerint a biztosítás nem terjed ki a foglalkozásszerű bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatti ellopására, ha a gépjármű nem került meg. A 2007. június 5-én kelt kötvény a tartalma szerint „Casco (252) biztosítás határozatlan időtartamra”, a kockázatviselés és díjfizetés kezdete: 2007. május 31. 09:45. A gépkocsit 2007. június 18-án ismeretlen elkövető eltulajdonította a gépjárművet bérbevevő Sz. J.-től. A gépkocsi nem került elő. A felperes a káreseményt bejelentette, az alperes azonban a kárt nem térítette meg, mert álláspontja szerint – a Szabályzatnak a bérbe adott gépjárművekre vonatkozó kizáró rendelkezése miatt – nem következett be biztosítási esemény.
A felperes a keresetében a biztosítási összeg és az elmaradt vagyoni előny, összesen 5 420 857 forint és ennek törvényes kamatai megtérítésére kérte az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy az alperes részéről eljárt üzletkötőtől az általános szerződési feltételeket nem kapta meg, a biztosítási szerződés a bekövetkezett eseményre pedig kiterjedt. A szerződést kifejezetten a felperes tevékenységi körére tekintettel kötötték, az alperes emiatt jelentős mértékű bérkocsi pótdíjat is megállapított.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az általános szerződési feltételeket tartalmazó tájékoztatót a felperes átvette, részére az alperes üzletkötője a szükséges tájékoztatást megadta, a felperes azonban nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, ugyanis a gépkocsi bérbeadását, mint lényeges változást nem jelentette be és e mulasztása miatt az alperes a szolgáltatási kötelezettsége alól mentesül.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyó ítélete indokolásában megállapította, hogy miután a szerződés szerint bérgépkocsiról van szó, a felperesnek bejelentési kötelezettsége a bérbeadásról nem volt, azonban a 252 módozatú CASCO biztosítás felperes által is átvett és ismert feltételei szerint a biztosítás a bérbeadás alatt történt lopáskárra nem terjed ki, ezért az alperes nem felel a kárért.
A felperes felülvizsgálati kérelme a keresetének helyt adó döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 553. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. A felperes kiemelte, hogy a szerződést kifejezetten a tevékenységi körére tekintettel kötötte. Az alperes magatartása a szerződés megkötésétől kezdve ellentétes a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésében írt alapelvekkel. A felperes szerint nem bizonyított, hogy az alperes a perben becsatolt szerződési feltételekről tájékoztatta volna. Az alperes a Ptk. 553. §-ának (1) bekezdése alapján mindenképpen köteles volt a szerződés teljesítésére, mert maga a szerződési ajánlat tartalmazta, hogy a felek bérgépkocsira kötik a szerződést. A felek között létrejött szerződést összességében, azok tartalmát összevetve összefüggéseiben kell értelmezni a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdésében írtakra figyelemmel. A lopáskár meghatározása, illetőleg e körben a büntetőügyben eljárt bíróság ítélete sem vezethet a biztosító mentesüléséhez. Az alperes egyoldalúan meghatározott, pontatlan és félreérthető szerződési feltételeit nem lehet a károsult ügyfelek terhére értékelni. A felperes szerint a bérkocsi pótdíjjal kapcsolatos kiegészítés mindenképpen megalapozza az alperes felelősségét.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A biztosítási szerződést a feleknek írásba kell foglalniuk [Ptk. 537. § (1) bekezdés], az ajánlatot mindig az ügyfél teszi meg [Ptk. 537. § (2) bekezdés]; az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát pedig a Ptk. 538. §-ának (1) bekezdése értelmében a biztosítási kötvény (igazoló jegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja.
A Ptk. 538. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a biztosító az ajánlattól lényeges eltérésre a kötvény kiszolgáltatásakor a szerződő fél figyelmét írásban nem hívja fel, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A felperes nem vitásan aláírta azt a nyilatkozatot, amely szerint egyes tájékoztatást tartalmazó okiratokat átvett, ezt azonban a szerződés megkötését megelőző tájékoztatásnak kell tekinteni, döntő jelentősége annak van, hogy az ajánlat, illetőleg a kötvény milyen tartalommal jött létre. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Btv.) 166. §-a szabályozza az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket. A Btv. 166. §-ának (6) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés megkötése előtti tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt. Az ajánlattétel alkalmával előzetesen átvett szabályzat a szerződés tartalmára csak annyiban hat ki, amennyiben azt a felek elfogadják és egyező akarattal ügyleti feltétellé emelik. Az adott esetben az ÁSZF 2. oldalának negyedik bekezdésében írt kizárás tekintetében azonban a felek között nem jött létre konszenzus, mivel a felperes attól eltérő tartalommal tette meg szerződési ajánlatát az alperesnek. A felperes ajánlata bérgépkocsira vonatkozott, abban a casco 252 biztosításra nincs hivatkozás, illetőleg nincs utalás a nem teljes körű biztosításra sem. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlat teljes körű biztosításra irányult. A felperes jognyilatkozatának és ügyleti akaratának a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdésében írt szabályok szerint történő értelmezésével az volt megállapítható, hogy szerződési szándéka a biztosított vagyontárgynak a teljes lopáskárra is kiterjedő biztosítására irányult. Részben ezt támasztotta alá az üzletkötő tanúvallomása, valamint az erre irányuló kiegészítő biztosítás megkötése is.
A kötvény azonban már feltüntette a CASCO 252 számú módozatot, azaz tartalmazza a perben vitatott korlátozást, azt, hogy a gépjármű bérleti szerződés tartama alatt történt ellopása esetén a biztosító a kárért nem felel. Ez a kizárás azonban a Ptk. már hivatkozott 538. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek szerződésére nem hatott ki, mert az ajánlattól lényeges eltérésre a felperes figyelmének a jogszabály szerint előírt felhívása elmaradt, így a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően – azaz teljes körű biztosítással – jött létre. Ebből következően a bíróság a jogerős ítéletben a Ptk. 553. §-a (1) bekezdésének megsértésével utasította el a keresetet.
A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, közbenső ítéletben [Pp. 213. § (3) bekezdés] állapította meg, hogy az alperes a biztosítási szerződés szerint köteles megtéríteni a felperes részére a személygépkocsiban 2007. június 18-án bekövetkezett eltulajdonításból eredő kárát.
(Kúria Pfv. III. 20.125/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás