GÜ BH 2013/159
GÜ BH 2013/159
2013.06.01.
Cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt az indíthat pert, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, vagy az a személy, akinek a bejegyzési eljárás alatt előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelmét a cégbíróság elutasította. Ha a bejegyzési eljárás alatt törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztenek elő, akkor is vizsgálni kell az erre vonatkozó jogosultságot, vagyis azt, a kérelmezőt megilleti-e a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga, és igényének érvényesítésére nem áll-e rendelkezésre más jogvédelmi eszköz. Amennyiben a felperes a jogszabályban meghatározott, más peres eljárás keretében érvényesíthette volna igényét, a bejegyzési eljárás alatt előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet el kell utasítani [2006. évi IV. törvény (Gt.) 45. § (1) bek., 2006. évi V. tv. (Ctv.) 69. § (1) bek., 74. § (3) bek.,].
A felperes egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, az alperes zártkörűen működő részvénytársaság. Az alperesnek két részvényese volt, H. S. és L. Cs. T. Az utóbbi részvényes a felperesi társaság megalapításával részvényeit a felperesbe apportálta, így ettől az időponttól, 2010. május 4-étől az alperes részvényesei a felperes és H. S. A részvényeseknek 150-150 db, egyenként 100 000 Ft névértékű névre szóló részvénye volt a fenti apportálás időpontjában. A felperes részvényszerzését L. Cs. T. igazgatósági tag jegyezte be a részvénykönyvbe 2010. május 4-én. H. S. részvényes 2010. május 28-án ,,Bejegyzés szabálytalan. A bejegyzés nem jogosulttól származik'' bejegyzést foganatosított a részvénykönyvbe.
Az alperes zrt. vezető tisztségviselőinek megbízatása 2011. május 30-ával lejárt. Ezért H. S. mint részvényes és az igazgatóság lejárt mandátumú volt tagja, az alperes közgyűlésének az összehívását kérte a cégbíróságtól. A cégbíróság a kérésnek eleget téve 2011. július 8. napjára közgyűlést hívott össze a napirendi pontok megjelölésével. Határozatképtelenség esetére 2011. július 12. napját tűzte ki a közgyűlés megtartására. Tekintettel arra, hogy az első közgyűlés határozatképtelen volt, megismételt közgyűlés megtartására került sor. E közgyűlésen mindkét részvényes megjelent. A közgyűlés kezdetekor H. S. közölte, a felperes részvényesi minőségét nem ismeri el tekintettel arra, hogy a részvényesi minőségének részvénykönyvi bejegyzése szabálytalan volt, az alapszabály pedig úgy rendelkezik, hogy a közgyűlésen az a részvényes élhet szavazati jogával, aki a közgyűlés napját megelőző napon 12.00 óráig tulajdonosként bejegyzésre került a részvénykönyvbe.
A közgyűlésen a társaság 9 határozatot hozott. Az első határozat meghozatala után – jegyzőkönyvvezető, levezető elnök, szavazatok számlálásával megbízott személyek kijelölésére vonatkozó döntés – mivel a felperest szavazati jogának gyakorlásától elzárták, a felperes a közgyűlés színhelyét elhagyta. A közgyűlésen meghozott további határozatok szerint elfogadták a közbenső mérleget, döntöttek egy korábban előterjesztett változásbejegyzési kérelem visszavonásáról, tisztségviselőket választottak és a jegyzett tőkét 30 000 000 Ft-ról 150 000 000 Ft-ra emelték fel. A döntések a felperes távolléte miatt H. S., mint egyedül jelenlévő részvényes szavazatával kerültek elfogadásra.
Az alperes – jogi képviselő útján – 2011. július 13-án terjesztett elő változásbejegyzés iránti kérelmet a cégbírósághoz. Ugyanezen a napon a felperes törvényességi felülgyeleti eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, kérve a változásbejegyzési kérelem elutasítását. Arra hivatkozott, H. S. jogellenes módon megakadályozta abban, hogy a közgyűlésen részvényesi jogait gyakorolja.
A cégbíróság 2011. július 13-án kelt végzésével az alperes által előterjesztett bejegyzési kérelemnek helyt adott, és a kért változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte. Ennek megfelelően új vezető tisztségviselőket, cégvezetőt, az alapszabály módosítását, a jegyzett tőke felemelését, az új részvényfajtákat és a cég elektronikus elérhetőségének adatát jegyezte be.
A törvényességi felügyeleti kérelmet – külön végzésben ugyanaznap – azzal utasította el, hogy ellene a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. Utalt arra, hogy a felperes felhívás ellenére a részvényeit nem mutatta be, emiatt nem tudta igazolni az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét.
A felperes keresetében kérte a cégbíróság változásbejegyző végzésének a hatályon kívül helyezését, és az alperes költségekben marasztalását. Előadta, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során hivatalból kellett volna vizsgálnia azt, a bejegyzési kérelem, a létesítő okirat, valamint a kérelem alapjául szolgáló mellékletek megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek és a cégbíróságnak el kellett volna bírálnia azokat a körülményeket is, amelyekre törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti beadványában utalt. Hivatalból kellett volna észlelnie, hogy nem volt szabályszerű a közgyűlés összehívása, a cégbíróság ugyanis csakis az ő korábban érkezett kérelme alapján intézkedhetett volna a közgyűlés összehívása felől. A cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a tisztségviselők megválasztása nem volt szabályszerű, hogy a felperes a közgyűlésen nem gyakorolhatta sem javaslattételi, sem szavazati jogát, a közgyűlés olyan kérdések felől döntött – alaptőke felemelése –, amely a napirendi pontok között nem szerepelt és a napirend nem tűzte a közgyűlés elé vihető kérdések közé a cégvezetői tisztség létesítését, ennek következtében a cégvezető megválasztását. A cégbíróság azt sem észlelte, hogy a 730 db elsőbbségi részvény kibocsátásával a felperesnek, mint szintén korábban elsőbbségi részvénnyel rendelkező részvényesnek, a részvényesi jogai csorbultak, elsőbbségi részvényei alapján ugyanis nem gyakorolhatott elővásárlási jogot.
Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését vagy a tárgyalás felfüggesztését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes a per megindítására rendelkezésre álló jogvesztő határidőt elmulasztotta. A tárgyalás felfüggesztését azért tartotta indokoltnak, mert a felek között per van folyamatban közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt. Kifejtette, hogy a felperes jogai azért nem sérülhettek, mert a részvénykönyvbe nem került szabályszerűen bejegyzésre részvényesi minősége.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, a cégbíróság bejegyző végzését hatályon kívül helyezte, és elrendelte a korábban hatályos adatok visszajegyzését. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperest a perindítási jog megilleti, mivel olyan személyről van szó, akinek a bejegyzési eljárás során előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelmét a bíróság elutasította, a társasági határozat hatályon kívül helyezésére irányuló per pedig nem akadálya a jelen per lefolytatásának. L. Cs. T. igazgatósági tag volt az alperesnél és e tisztségében jogosult volt a részvénykönyvbe adatokat bejegyezni, így többek között a felperes részvényesi minőségét is. Az elsőfokú bíróságnak továbbá az volt az álláspontja, a törvényességi felügyeleti kérelem alapján a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv és a jelenléti ív tartalma alapján nyilvánvaló, miszerint a felek között vita volt a szavazati jog kérdésében, illetőleg, hogy a közgyűlésen megjelent felperes szavazata figyelmen kívül maradt. Ennek következtében a közgyűlésen szabályszerű határozatok nem születhettek.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság által kifejtettek szerint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdése értelmében a kérelemnek helytadó cégbejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A cégbíróság 73. sorszámú, – az alperesnek a 2011. július 12-i közgyűlésen meghozott határozatai alapján, az alperes által előterjesztett változásbejegyzési kérelemnek helyt adó – végzése a felperesre nem tartalmaz rendelkezéseket, ennek hiányában tehát a felperesnek nincs kereshetőségi joga, a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését törvényesen nem kérheti.
A felperes a Ctv. 74. § (3) bekezdése szerint törvényességi felügyeleti eljárás megindítására sem lett volna jogosult, tekintettel arra, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a Ctv. 65-70. §-ában meghatározott, vagy más polgári perben, illetőleg közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A felperes a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 45. § (1) bekezdésében meghatározott perben megtámadta a sérelmesnek ítélt közgyűlési határozatokat, a per az ítélőtábla előtt folyamatban is van.
A másodfokú bíróság nem tulajdonított annak jelentőséget, hogy a cégbíróság külön hozott végzést az adatváltozások bejegyzése, illetőleg a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítása tárgyában, mivel a cégbíróság az egyéb jogorvoslati eszköz igénybevételének lehetősége miatt a kérelmező felperes törvényességi felügyeleti kérelmével érdemben nem is foglalkozhatott volna.
A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta [Pp. 275. § (2) bekezdés] és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A Ctv. másodfokú bíróság által is hivatkozott 65. § (1) bekezdése lehetővé teszi a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítását többek között azon személy számára, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő része ellen.
Nem vitásan a cégjegyzékben szereplő adatok valójában mindegyik tag részvényesi jogviszonyát, a jogviszony tartalmát érintik. A Ctv. 65. §-a által szabályozott pernek azonban nem az egyedi részvényest (tulajdonost) ért jogsérelem elhárítása a célja, mert arra más jogvédelmi eszközök állnak rendelkezésre, hanem az, hogy a cégnyilvántartásban, mint közhiteles nyilvántartásban ne szerepeljenek jogszabálysértő adatok, iratok.
A Ctv. 65. § (1) bekezdésében szereplő ,,akire a végzés rendelkezést tartalmaz'' törvényi előírást éppen ezért kiterjesztően értelmezni nem lehet, és ezt a bírói gyakorlat mindig is szűkítően értelmezte (pl. korábbi jogszabály alapján született KGD 2001/307. sz. döntés). A perben legitimációja – rendkívüli kivételektől eltekintve – tehát annak lehet, akit a bejegyző végzés személy szerint, cégjegyzékbe bejegyzett adatként érint.
Helytállóan döntött ezért a másodfokú bíróság, amikor a kereshetőségi jog hiánya miatt változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét és utasította el a felperes keresetét.
Ugyanígy helytállóan foglalt állást a másodfokú bíróság abban a kérdésben is, hogy a Ctv. 74. § (3) bekezdésben írt rendelkezés miatt nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a Ctv. 65-70. §-ában meghatározott vagy más polgári perben, illetőleg közigazgatási eljárásban érvényesíthető. Ezért a cégbíróságnak a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, hiszen a felperes jogosult volt – mint ahogy azt meg is tette – a Gt. 45. §-ára alapítva a társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet benyújtani. A bejegyzési eljárás alatt, ahhoz kapcsolódva, az kezdeményezhet sikerrel törvényességi felügyeleti eljárást, akit arra jogszabály feljogosít, és egyéb jogorvoslati lehetőséggel nem élhet. Ha a bejegyzési eljárás során előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelmet a cégbíróság elutasítja, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kereset érdemben akkor vizsgálható, ha a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő felperest a törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztési jogosultság megillette, mely az adott tényállás mellett, a korábban kifejtettekre tekintettel nem állt fenn.
Az érdemben helytálló jogerős döntést, a fentiekre tekintettel, a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.210/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás