1659/2013. (IX. 20.) Korm. határozat
1659/2013. (IX. 20.) Korm. határozat
az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán való magyar részvételről1
2013.09.20.
A Kormány
1. jóváhagyja – a melléklet szerint – az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit;
2. felhatalmazza a külügyminisztert, hogy az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetőjének és tagjainak megbízásáról előterjesztést tegyen Magyarország köztársasági elnökének.
Melléklet az 1659/2013. (IX. 20.) Korm. határozathoz
Irányelvek az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tevékenységéhez
Az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán a magyar küldöttség jelen irányelvvel, a kormányprogram céljaival és feladataival, valamint az Európai Unió közgyűlési prioritásaival összhangban, a magyar nemzeti érdekeket és a közös euro-atlanti értékeket egyidejűleg érvényesítve tevékenykedjen.
A küldöttség az Egyesült Nemzetek Szervezete reformjával és működésével kapcsolatban
1. hangsúlyozza, hogy Magyarország az Egyesült Nemzetek Szervezetét tekinti a nemzetközi kapcsolatok alapvető és meghatározó multilaterális keretének a globalizáció összetett és ellentmondásos jelenségeinek kezelésére, továbbá a hagyományos, valamint a XXI. század újszerű biztonságpolitikai, humanitárius, emberi jogi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásainak megoldására;
2. tevékenységével – az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretei között – aktívan működjön közre az ENSZ reformfolyamatának keretében a 2005. évi szeptemberi csúcstalálkozót követően létrehozott új ENSZ-szervek, a Békeépítő Bizottság és az Emberi Jogi Tanács tevékenységének megerősítésében;
3. kísérje figyelemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsának kibővítésére és munkamódszereinek átalakítására vonatkozó javaslatok alakulását, a 2009 februárjában megkezdődött kormányközi tárgyalások folyamatát és eredményeit; jelezze, hogy a megújuló Biztonsági Tanácsnak meg kell felelnie a XXI. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, így taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, egyszersmind tekintettel kell lennie a hatékonyság követelményére is;
4. erősítse meg, hogy a világszervezet irányításának reformja, a Közgyűlés revitalizációja, és az ENSZ fenntartható fejlődési és környezetvédelmi rendszerének reformja tekintetében Magyarország továbbra is hozzá kíván járulni a folyamat előre viteléhez;
5. erősítse meg, hogy Magyarország támogatja az ENSZ fenntartható fejlődési és fejlesztési rendszere reformjának továbbvitelét, aminek nyomán lehetségessé válik majd a vonatkozó feladatok hatékonyabb ellátása; aktívan támogassa a fenntartható fejlődéssel, illetve ennek speciális területeivel, többek között a víz és szanitációval kapcsolatos kezdeményezéseket;
6. kísérje figyelemmel a 2005. évi csúcstalálkozón, illetve az ennek nyomán megindult reformfolyamat keretében felvetett és jelenleg is formálódó olyan új elgondolások alakulását és támogatottságát, mint a védelmi felelősség elve és az emberi biztonság kategóriája;
7. az ENSZ finanszírozásának fenntarthatósága érdekében – összhangban az EU prioritásaival – igyekezzen napirenden tartani a jelenleg a tagdíjaknak az elmúlt időszak világgazdasági változásait nem tükröző elosztását eredményező tagdíjskála felülvizsgálatának kérdését;
A küldöttség a béke és biztonság témakörében
8. az EU vonatkozó stratégiáival is összhangban aktívan vegyen részt az Egyesült Nemzetek Szervezetének a leszerelési és non-proliferációs rendszerek erősítését célzó tevékenységében, különös tekintettel a Leszerelési Értekezlet (CD) revitalizálására vonatkozó erőfeszítésekre, az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) hatálybalépését szorgalmazó országok magas szintű ülésére, a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény hatálybalépésének 15. évfordulója alkalmából tartandó emlékülésre, valamint a Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT) létrehozását célzó tárgyalások folytatására;
9. a terrorizmus elleni harc keretében járuljon hozzá a terrorizmus elleni normatív szabályozás megerősítéséhez, így különösen az ENSZ terrorizmus ellenes globális stratégiája alkalmazásának előmozdításához, a nemzetközi terrorizmus tárgyában létrehozandó átfogó egyezmény tárgyalásának mielőbbi lezárásához, valamint az ENSZ terrorizmus-ellenes koordinátori poszt mielőbbi létrehozásához;
10. emelje ki a nemzetközi válságok megelőzését szolgáló preventív diplomácia és a mediáció alkalmazásának, illetve a válságrendezés terén a gyors, időben történő nemzetközi reagálás és jelenlét szükségességét, valamint támogassa a főtitkárnak az ENSZ-titkárság illetékes részlegei megerősítésére irányuló elképzeléseit;
11. uniós partnereinkkel együttműködve szorgalmazza a konfliktus utáni válságkezelés és fejlesztés összefüggéseinek további vizsgálatát, a Békeépítési Bizottság ez irányú tevékenységének megerősítését, valamint az Európai Unió és az ENSZ konfliktus utáni tevékenységének összehangolását;
12. vegyen részt az ENSZ békefenntartó tevékenysége felülvizsgálatával, annak hatékonyabbá tételével kapcsolatban megindult közös gondolkodásban, ide értve az ENSZ-titkárság békefenntartással foglalkozó részlegei megerősítését, a békefenntartó missziók összetett mandátumának korszerűbb kialakítását, a kapacitásalapú megközelítést, a civil lakosság védelmét, illetve a békefenntartók robosztusabb fellépését célzó kezdeményezések támogatását, valamint a missziók pénzügyi, logisztikai és személyi feltételeinek tervezésével kapcsolatos kérdéseket is;
13. az EU közös kül- és biztonságpolitikai egyeztető mechanizmusában való részvétele során nemzeti érdekeinkkel összhangban járuljon hozzá a közös európai külpolitika kohéziójának további erősödéséhez, az Unió ENSZ-szervekben való megfelelő képviseletének kialakításához, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai törekvések hatékony képviseletéhez és érvényesítéséhez;
14. folytassa aktív szerepvállalását a globális kihívások – nemzetközi terrorizmus, határokon átnyúló szervezett bűnözés, illegális kábítószer-kereskedelem, korrupció, pénzmosás, emberkereskedelem – elleni fellépés ügyében jelenleg kidolgozás alatt álló nemzetközi normák elfogadásában, és a már elfogadott nemzetközi egyezmények végrehajtásának elősegítésében;
A jogállamiság területén
15. kísérje figyelemmel a joguralommal kapcsolatos magas szintű fórumot és annak eredményeit;
16. támogassa a Nemzetközi Bíróság (ICJ) és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tevékenységét, valamint a volt Jugoszláviával (ICTY) és a Ruandával (ICTR) foglalkozó Nemzetközi Törvényszékek tevékenységének sikeres befejezését, valamint uniós partnereinkkel együtt támogassa a jogállamiság nemzeti és nemzetközi szinten történő megvalósítására irányuló törekvéseket;
A küldöttség az emberi jogok területén
17. európai és transzatlanti partnereinkkel szorosan együttműködve segítse elő az egyetemes értékeket jelentő emberi jogok és alapvető szabadságjogok – ideértve a nemzeti kisebbségek jogait – nemzetközi védelmének erősítését és ennek keretében támogassa az ENSZ emberi jogi mechanizmusainak megerősítését, különös tekintettel az Emberi Jogi Tanács, és az általa alkalmazott különleges mechanizmusok megerősítésére;
18. EU-s partnereinkkel együtt kezdeményezze a nemzetközi közösség hatékony és időben történő fellépését az emberi jogok megsértőivel szemben, ezzel összefüggésben mutasson rá a korai előrejelzés, a megelőző védelem és a helyszíni nemzetközi ellenőrzés fontosságára;
19. kezelje kiemelt prioritásként az EU és hasonlóan gondolkodó partnerei kezdeményezéseiben való részvételt és azok támogatását, különös tekintettel az egyes országok emberi jogi helyzetével foglalkozó, a fogyatékkal élő gyermekek helyzetére, a kisebbségek jogaira és a vallásszabadságra vonatkozó határozatokra, valamint az emberi jogi oktatást a középpontba állító nyilatkozatra;
20. hangsúlyozza a humanitárius jog maradéktalan tiszteletben tartását a humanitárius segítségnyújtás terén, beleértve a segítségnyújtást végző nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és munkatársak helyszínre jutását, tevékenységük zavartalan biztosítását és a humanitárius tér biztonságának garantálását;
21. hangsúlyozza Magyarország készségét a demokratikus átmenet területén szerzett tapasztalatainak átadására az érintett országoknak;
22. kiemelten támogassa a biztonságos ivóvízhez és szanitációhoz való emberi jogot;
23. emelje ki az emberi jogi tanácsi tagság ideje alatt vállalt magyar szerepet és jelezze, hogy Magyarország a 2017–19-es időszakra ismét meg kívánja pályázni a tagsági helyet a testületben;
24. kísérje figyelemmel a Demokráciák Közösségével kapcsolatos kérdéseket;
A fenntartható fejlődés kérdéskörében
25. a 2012. évi Rio+20 fenntartható fejlődési konferencia eredményeivel összefüggésben szorgalmazza a fenntartható fejlődés koncepciójának megfelelő környezetbarát gazdaság (zöld gazdaság) megteremtését, valamint a fenntartható fejlődés intézményes keretei megújításának fontosságát az EU prioritásokkal összhangban;
26. két- és többoldalú találkozók során népszerűsítse a vízzel kapcsolatos magyar kezdeményezéseket, különös tekintettel a fenntartható fejlődési célok közeljövőben elkezdődő kimunkálása kapcsán, és hangsúlyozza, hogy Magyarország bilaterális és multilaterális fejlesztési együttműködési programjaiban továbbra is kész vízgazdálkodási, vízvédelmi tapasztalataink megosztására;
27. népszerűsítse a 2013. októberi Budapesti Víz Világfórumot;
28. kapcsolódjon be azon párbeszédbe, amely olyan új, széles körű nemzetközi figyelemre számot tartó kérdések tekintetében bontakozott ki, mint a klímavédelem, biológiai sokszínűség megóvása, az élelmezésbiztonság, az élelmiszerárak emelkedése, az energiabiztonság és az üzemanyagárak emelkedése, valamint ezek összefüggései a fejlesztéssel és a szegénységcsökkentéssel;
29. népszerűsítse a magyar társelnöklésű, Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 2015-ig történő kidolgozásáért felelős ENSZ-munkacsoport tevékenységét;
A fejlesztés, szegénységcsökkentés, élelmezésbiztonság és humanitárius segítségnyújtás témakörében
30. támogassa a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) 2015-ös határidőig történő megvalósításának előmozdítását, különös tekintettel a teljesítésben leginkább elmaradott országokra;
31. használja fel az ENSZ Közgyűlés 68. ülésszakának fórumait és a kapcsolódó rendezvényeket Magyarország nemzetközi fejlesztési politikájának bemutatására;
32. az oktatási és tudományos kérdések vonatkozásában hangsúlyozza Magyarország évtizedes együttműködési tapasztalatait a fejlődő országokkal, bilaterális találkozók során egyeztessen a partner tagállamokkal a további lehetőségekkel kapcsolatban;
33. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködés meglevő intézményeit és mechanizmusait megfelelőnek tartjuk az új kihívások kezeléséhez, azonban érdekeltek vagyunk hatékonyságuk és koordinált működésük további javításában, illetve esetleges reformjukban;
34. hangsúlyozza a humanitárius válaszadási képességek és kapacitások, továbbá a globális és helyi koordináció hatékonyságának növelését, különösen a megnövekedett számú és hatású katasztrófahelyzetek esetén, kiemelve a megelőzés, a korai előrejelzés és a katasztrófakockázat-csökkentés jelentőségét;
Magyarország jelöléseivel kapcsolatban
használja fel az ENSZ-közgyűlés fórumait, valamint a Közgyűlés margóján létrejövő két- és többoldalú magas szintű találkozókat Magyarország ENSZ szervekbe benyújtott jelölései támogatottságának felmérésére és növelésére, továbbá egyes ENSZ-szervezetek, intézmények vezetői posztjaira benyújtott magyar jelölések sikerének előmozdítására.
1
A határozatot az 1046/2015. (II. 11.) Korm. határozat 1. pontja visszavonta 2015. február 12. napjával. Alkalmazására lásd e visszavonó határozat 3. pontját.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás