KÜ BH 2013/167
KÜ BH 2013/167
2013.06.01.
Nem elegendő a hitel kihelyezését megelőző üzleti terv vizsgálata, azt követően annak megvalósulását és a hitel-visszafizetés jövőbeni teljesítését is folyamatosan ellenőrizni kell azáltal, hogy meg kell követelni az adóstól az évenkénti adatszolgáltatást és a jövőre vonatkozó üzleti tervek benyújtását. Emellett a gazdálkodási tevékenység folytatását helyszínen ellenőrizni szükséges [14/2001. (III. 9.) PM rend. 11. § (3) bek., 2003. évi XCII. tv. 117. § (1) bek., 1996. évi CXII. tv. 77. §, 78. §, 317/2001. (XII. 29.) Korm. r. 1. §].
A felperes a családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kis- és középüzemek kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó kamattámogatásról és állami kezességvállalásról szóló 317/2001. (XII. 29.) Kormányrendeletre (továbbiakban: Kormányrendelet) alapítottan állami készfizető kezesség beváltását kezdeményezte a képviseletében eljáró K. K. Bank Rt. és I. M. között 2002. június 19. napján megkötött hitelszerződés alapján biztosított 10 800 000 Ft összegű rulírozó hitellel kapcsolatban. A felperes 2010. július 16-ai kérelmében a fennálló tőketartozás összegét 7 908 641 Ft-ban, kezesség beváltási igényét 4 745 185 Ft-ban jelölte meg. Az adós egy kivétellel mindig késett a kamat megfizetésével.
Az adóhatóság az állami garancia beváltásához kap-csolódóan ellenőrzést végzett. Ennek eredményeként hozott elsőfokú határozat elutasította a felperes kérelmét. Rögzítette, hogy a bank nem bocsátott rendelkezésre részletező szöveges bevételi üzleti tervet, döntési adatlapot és az adós minősítés bírálati anyagát. A hitelkérelem nem tartalmazta az adós szöveges üzleti tervében az árbevétel alakulását alátámasztó részt, az üzleti terv adatai nem megalapozottak, nincs termeltetési, felvásárlási szerződése és nem mutatta be az adott terület piaci helyzetét sem. A hitelszerződésben nem került előírásra, hogy a lehívások jogosságának igazolására az adós köteles a forgóeszköz beszerzései számláinak benyújtására, és azok bekéréséről sem gondoskodott a felperes. Az adós 2008. és 2009. évre vonatkozó adósminősítései megtörténtek, azonban 2002–2007. évekre vonatkozóan ilyen minősítések nem lelhetők fel. A hitelezési időszakra vonatkozó személyi jövedelemadó bevallások nem kerültek átadásra és a kötelezően beadandó évenkénti aktualizált üzleti tervek sem. A bank nem követelte meg az adóstól az évenkénti kötelező adatszolgáltatást és helyszíni szemlére is mindössze egy alkalommal, 2008. december 4-én került sor, 6 évvel a hitel egy összegű kihelyezését követően. A bank eljárási rendjének fedezetértékelési szabályzata sem felelt meg a hitel utógondozás részeként a kinnlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 11. § (3) bekezdésének, mely szerint a bank a fedezet számítása során nem veheti figyelembe az ingatlanok adó- és értékbizonyítványokban foglalt forgalmi értékének 70% feletti részét.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperesi kereset folytán eljárt Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Egyetértett a felperessel abban, hogy az alperes az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 117. § (1) bekezdés alapján a kezesség beváltását a jogszabályban előírt feltételeknek való megfelelés szempontjából ellenőrizheti. Mivel e feltételek fogalmát a jogalkotó nem pontosította, ezért – a kialakultnak tekinthető bírói gyakorlatra is – az alperes a Polgári törvénykönyv rendelkezésein túl jogszerűen vette figyelembe a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) egyes rendelkezéseit.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása, másodlagosan az eljáró bíróság új eljárásra történő kötelezése iránt. Hangsúlyozta amennyiben a bank a hitelkihelyezést megelőzően, majd annak utógondozása során az e körben alkotott belső szabályzatát megszegi, az önmagában olyan súlyos szabálysértés, mely megalapozza a kezességbeváltási igény elutasítását. Megsértette a PM rendelet 11. § (3) és 14. § (1) bekezdésében foglaltakat is a fedezetek értékelése során, hiszen ha a tartozás összege meghaladja a fedezet jelenlegi értékének összegét, úgy az abból való megtérülés – a garancia beváltása esetén – nem biztosított.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében kifejtette,hogy a perbelivel egyező, illetve ehhez hasonló hitelekhez kapcsolódó állami készfizető kezesség a számos közjogi elem miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel. Az állami kezességvállalás csak a kormányrendelet szerinti szabályozásnak megfelelő hitelhez kapcsolódik, a gazdálkodáshoz szükséges forgóeszközök beszerzéséhez nyújtott, és igazoltan arra felhasznált rulírozó jellegű hitelhez. A Hpt. 78. § (1) bekezdése előírja a hitelintézetnek, hogy a döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez kell csatolni. A Hpt. 78. § (4) bekezdése pedig rögzíti, hogy a hitelintézetnek a kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt rendszeresen figyelemmel kell kísérnie és dokumentálnia a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat. Ezek a rendelkezések általánosságban fogalmazzák meg a hitelintézettől elvárható körültekintő, gondos, a szakmai szabályoknak megfelelő eljárást, a jogszabályokban és az ezen alapuló belső szabályzatokban lefektetett előírások betartását arra is figyelemmel, hogy az állam, mint készfizető kezes a hitel kihelyezése és annak időtartama alatt nem rendelkezik jogosultságokkal, csak a beváltás iránti kérelem elbírálása során, utólag vizsgálhatja a garanciabeváltás jogszabályi feltételeinek teljesülését. Ez utóbbi vizsgálat pedig kiterjed a kormányrendelet és a Hpt. szerinti anyagi jogi jogszabályi feltételek ellenőrzésére is.
Az alperes határozatában megjelölt felperesi mulasztások a perbeli esetben olyan érdemi hiányosságok, hibák, amelyek befolyásolták a hitelfelvevő hiteltörlesztését, a hitel megtérülését. Nem elegendő csupán a hitel kihelyezését megelőző üzleti terv vizsgálata, a hitelkihelyezést követően annak megvalósulását és a hitel visszafizetés jövőbeni teljesülését is folyamatosan ellenőrizni kell azáltal, hogy meg kell követelni az adóstól az évenkénti adatszolgáltatást, a jövőre vonatkozó üzleti tervek benyújtását és a gazdálkodási tevékenység folytatását a helyszínen ellenőrizni kell. Ezeknek az ellenőrzéseknek az elvégzése már időben figyelmeztethette volna a felperest a hitel megtérülésének kockázataira, és lehetőséget adott volna arra,hogy a hitel megtérülésének biztosítására további fedezet bevonását eszközölje. Alapos tehát az alperes felülvizsgálati érvelése a hitel kihelyezését követő monitoring időszakban elkövetett szabálytalanságok kapcsán, amelyek a kezességbeváltás megtagadását okszerűen vonták maguk után. Nem tévedett az alperes akkor sem, amikor a felperes terhére rótta a hitel jogszerű felhasználása ellenőrzésének, az üzleti terv alaposabb elemzésének és az adós által végzett tevékenység jövedelmezősége vizsgálatának hiányát. Ekként a gondos hitelezésre vonatkozó szabályokat átlépve finanszírozta a saját maga által magas kockázatúnak ítélt adós tevékenységét. Rámutat a Kúria arra, hogy az Art. 117. § szerinti jogintézmény célja, hogy körültekintő és gondos eljárásra kényszerítse a hitelintézeteket, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy az adósok a gondosan előkészített hitelszerződések alapján vállalásaikat megfelelően teljesítsék, és ne kerüljön sor a jogszabályi feltételek megszegése miatt az állami kezesség beváltására (KGD 2008.220.). A kormányrendelet, a Hpt., valamint az Art. értelmében tehát előírás, hogy az adós csak jogszabály szerinti célra kapjon kölcsönt és csak olyan adós kaphat kölcsönt állami készfizető kezesség biztosítása mellett, akiről a hitelkihelyezést megelőző eljárás alapján megállapítható, hogy azt vissza fogja fizetni, illetve a hitelt a hitelezési célra használja fel. A rendelkezésre álló adatok szerint – a hitelkihelyezést és azt követő felperesi magatartás vizsgálata alapján – egyértelműen rögzíthető, hogy a felperes eljárása sem a hitel kihelyezésekor, sem később nem felelt meg a jogszabályi és belső szabályzatában írt rendelkezéseknek, ezért a beváltás iránti kérelem megalapozottan és jogszerűen került elutasításra. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperes hitelkihelyezés és annak ellenőrzése során tanúsított magatartását ettől eltérően értékelve arra a következtetésre jutott, hogy ezek nem vezettek a hitel visszafizetésének lehetetlenüléséhez. Az alperes által feltárt tényállásból egyértelműen megállapítható volt az az ok-okozati összefüggés, amelyet az elsőfokú bíróság eljárása során hiányolt és annak meghatározása is, hogy a felperesi magatartás tanúsításával az állami kezességvállalásra jogszerűen nem kerülhetett sor.
A Kúria a kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria Kfv. I. 35.145/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás