BÜ BH 2013/182
BÜ BH 2013/182
2013.07.01.
A vagy becsületsértés vétsége miatt a büntetőeljárás a törvény erejénél fogva akkor közvádas, ha a passzív alany hivatalos személy, és a becsületének csorbítására alkalmas tényállítás vagy kijelentés az általa folytatott hivatalos eljárás során történik vagy az ilyen eljárást követően, de annak indoka a hivatalos személy korábbi eljárása [Be. 52. § (4) bek., Btk. 137. § 1. pont, Btk. 179. §, 180. §].
A városi bíróság a 2006. november 22-én kihirdetett ítéletével az I. rendű terhelttel szemben a rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette és őt megrovásban részesítette.
Az ítélet ellen az I. rendű terhelt jelentett be fellebbezést.
A megyei bíróság a 2007. szeptember 18-án kelt végzésével az ügy érdemi felülbírálatát mellőzte, mert az I. rendű terhelt a fellebbezését mind a maga, mind a viszonváddal érintett felesége, a II. rendű terhelt tekintetében visszavonta, s megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedett.
A jogerős ügydöntő határozattal szemben az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-ának (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva.
Indítványában arra hivatkozott, hogy a magánvádló nem rendelkezett perbeli legitimációval, ezért a bíróság törvényes vád hiányában járt el. Kifejtette, hogy a Be. 373. § (1) bekezdés II. c) pontja szerinti eljárási szabálysértés történt, mivel a feljelentésében foglalt állítások a II. rendű terhelt bizalmi állásával álltak kapcsolatban, az ügyészségi állására vonatkoztak. Erre figyelemmel pedig a rágalmazás bűncselekménye is közvádra üldözendő.
Felülvizsgálati indítványa ugyanakkor a Be. 416. §-ának (1) bekezdés a) pontjára is hivatkozott. Álláspontja szerint az eljárt bíróság az anyagi jogszabályt megsértve tagadta meg a lehetőséget a valóság bizonyítására. Emiatt pedig az anyagi jogszabály megsértésével állapították meg büntetőjogi felelősségét a rágalmazás vétsége vonatkozásában.
A Kúria megállapította, hogy az eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítvány nem megalapozott.
A Be. 416. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
A Be. 373. § (1) bekezdés I. c) pontja alapján hatályon kívül helyezést és az eljárás megszüntetését eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bíróság törvényes vád hiányában jár el.
Az I. rendű terhelt a törvényes vád hiányát abban látta megállapíthatónak, hogy a II. rendű terhelt az ügyben magánvádlóként maga képviselte a vádat, noha a cselekmény közvádra üldözendő lett volna.
A Be. 52. §-ának (4) bekezdése szerint a becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el.
Ebből következően a hivatalos eljárás alatti és a hivatalos eljárás miatti elkövetésnek egyaránt hivatalos személy sérelmére kell megtörténnie. Nem kétséges, hogy ezen rendelkezés alkalmazása során a fentiek alatt mindig azt a hivatalos személyt kell érteni, aki a hivatalos eljárást folytatta, illetve folytatja. Ehhez képest a Be. 52. §-ának (4) bekezdése akkor alkalmazható, ha a rágalmazás vagy becsületsértés a hivatalos eljárást folytató hivatalos személlyel szemben (ezen eljárás alatt), illetve a korábban hivatalos eljárást folytatott hivatalos személlyel szemben (ezen korábbi eljárása miatt) történik.
Amíg tehát a hivatalos eljárás alatti elkövetés egyidejű a hivatalos eljárással, addig a hivatalos eljárás miatti elkövetés a hivatalos személy hivatalos eljárásának idején kívül esik, ahhoz képest későbbi, azonban a cselekmény indítéka a hivatalos személy már véget ért hivatalos eljárása lehet.
Az I. rendű terhelt által tett feljelentés, illetőleg az alapján megállapított jogerős ítéleti tényállás azonban nem tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek a II. rendű terhelt ügyészi működésével kapcsolatosak lennének.
Ugyancsak nem állapítható meg a törvényi feltétel a hivatalos eljárás miatti kitétel vonatkozásában sem. A sérelmezett kijelentés ésszerűen nem hozható kapcsolatba az egyébként hivatalos személy terhelt korábbi eljárásával.
Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróság nem törvényes vád hiányában hozta meg határozatát, mivel a II. rendű terhelt sérelmére megvalósított rágalmazás vonatkozásában a közvádra üldözendő törvényi feltételek a Be. 52. §-ának (4) bekezdése alapján nem állapíthatóak meg.
Törvényben kizárt a felülvizsgálati indítvány a valóság bizonyításának mellőzésével kapcsolatban.
Ezen jogkérdés eldöntése azonban kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálható el. A jogerős és a Be. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ítéleti tényállás alapján a valóság bizonyítására vonatkozó indítvány elutasításának törvényessége nem vitatható.
A felülvizsgálati indítvány formailag ugyan a büntető anyagi jog rendelkezéseinek a megsértését kifogásolja, valójában azonban a cselekmény büntetőjogi értékelését eltérő tényállásra alapítva támadja, vagyis a megállapított tényállás helyességét vitatja; ilyen esetben pedig a felülvizsgálati indítvány elutasításának van helye.
Az ítéleti tényállás ugyanis rögzíti, hogy „az I. rendű terhelt által tett feljelentés alapján megindult szabálysértési eljárást a II. rendű terhelttel, mint eljárás alá vont személlyel szemben az L. Nagyközség Polgármesteri Hivatalának Jegyzője a 2005. április 20-án kelt [...] határozatával – megállapítva, hogy a szabálysértést nem követte el – megszüntette”.
A jogerős ítéleti tényállás alapján ezért nem állapítható meg, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.
A Kúria utal arra is, hogy a magánvádas eljárásban a valóság bizonyítására vonatkozó szabály alkalmazásának kapcsán a bizonyítás kereteinek meghatározása nem esik a felülvizsgálati okok körébe. A terhelt bizonyítási indítványának elutasítása, a bizonyítás köre, módja és ennek eredményeként megállapított ítéleti tényállás ezért a felülvizsgálati eljárásban nem vitatható.
A Kúria a teljesség kedvéért megjegyzi, hogy mindazon érvek, amelyeket a felülvizsgálati indítvány a valóság bizonyítása körében az utóbb bekövetkezett tényekre hivatkozással előterjesztett, alapvetően a Be. 408. §-ának (1) bekezdés a/1. pontja szerinti perújítási eljárás megindítására szolgáltatnak alapot.
Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány a Be. 416. §-ának (1) bekezdés a) pontjára alapított előterjesztése a törvényben kizárt.
(Kúria Bfv. I. 1.549/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás