183/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet
183/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról1
2013.06.08.
A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdés nem alkalmazandó azon áruhoz vagy szolgáltatáshoz nyújtott exporthitelre és refinanszírozási exporthitelre, amely a beszállítói hitel vagy export célú befektetési hitel nyújtását követően további feldolgozáson vagy megmunkáláson átesett más áruhoz vagy a kamatkiegyenlítési rendszerbe bevont beszállítói hitellel vagy export célú befektetési hitellel finanszírozott szolgáltatás igénybe vételével nyújtott más szolgáltatáshoz kapcsolódik.”
2. § Az R. 3. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazása szempontjából)
„k) exportcélú befektetési hitel: a Törvény 1. § (5a) bekezdés b) pontja szerinti exportcélú befektetésnek minősülő ügylethez a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezet és az ehhez hitelt nyújtó hitelintézet között létrejött hitelviszony vagy a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnek a befektetéshez pénzügyi lízinget nyújtó gazdálkodó szervezet és a hitelező hitelintézet között létrejött hitelviszony;”
3. § Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamatkiegyenlítés nem vehető igénybe reexportra. Nem minősül reexportnak az olyan külkereskedelmi szerződés alapján teljesített export, amely megfelel a 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak.”
4. § Az R. 6. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Áruexport e rendelet szerint akkor finanszírozható, ha a külkereskedelmi szerződés alapján a belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített exportügylet keretében kiszállításra kerülő áruk legalább fele magyar származásúnak minősül, amely feltétel teljesülését az Eximbank belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi. Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet rendelkezéseit, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltakat, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni és azt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó hitelintézethez benyújtani.
(2) Szolgáltatás e rendelet szerint akkor finanszírozható, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet vagy annak az exportált szolgáltatás nyújtásában részt vevő, belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülő alvállalkozója által foglalkoztatottak több mint fele olyan személy, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályai szerint vele biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll. A szolgáltatást nyújtó az e bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve által kiállított dokumentumokkal alátámasztottan igazolja. A feltételek megvalósulását az Eximbank a belső szabályzatában foglalt eljárásnak megfelelően ellenőrzi.
(3) A belföldi gazdálkodó szervezet által megvalósított építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerződések finanszírozási költségekkel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minősülnie, amelyről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Eximbank által jóváhagyott eljárás alapján állít ki származási igazolást. Az e bekezdésben előírtnál kisebb magyar hányad esetén a finanszírozás csak a magyar hányad exporthitelezésére, valamint az 1. § szerinti két éves és két éven túli pénzkölcsönökre terjedhet ki. A részteljesítés elfogadottnak tekintendő, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a kivitelezési ütemtervben előre meghatározott magyar hányadnak.
(4) Az Eximbank a kamatkiegyenlítési rendszer keretében csak azon beszállítói hitelek kapcsán számolhat el a központi költségvetéssel, amelyek esetében a beszállító az áru eredetének igazolására az annak kiadására felhatalmazott kamarai szerv által kiállított származási bizonyítványt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó hitelintézethez benyújtotta, és mellékelte az exportőr nyilatkozatát arról, hogy az exportőr a beszállító által beszállított árut vagy az annak felhasználásával előállított másik árut exportálja, vagy a beszállító által nyújtott szolgáltatást a külkereskedelmi szerződésében foglalt kötelezettségei teljesítéséhez veszi igénybe. Ilyen nyilatkozat hiányában elfogadható a beszállító nyilatkozta is arról, hogy az általa beszállított áru vagy nyújtott szolgáltatás az exportőr ezen áru vagy szolgáltatás felhasználásával előállított magyar áru vagy szolgáltatás exportjára irányuló szerződésében foglalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenőrzésére a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések alkalmazandók.
(5) Az Eximbank a kamatkiegyenlítési rendszer keretében csak azon exportcélú befektetési hitelek kapcsán számolhat el a központi költségvetéssel, amelyek esetében az exportcélú befektetési hitelnyújtás eredményeként megvalósuló befektetés exportárbevételt eredményez, és ha az exportőr az Eximbanknak, refinanszírozás esetén a finanszírozó hitelintézetnek írásban nyilatkozik arról, hogy az Eximbank által folyósítandó exportcélú befektetési hitelből olyan befektetés valósul meg, amely magyar származású áru gyártását és exportálását, vagy magyar származású szolgáltatás nyújtását és a szolgáltatás exportálását teszi lehetővé, legalább az exportcélú befektetési hitel összegében. Az exportőr az áru eredetének igazolására az áru exportjának megkezdésekor az annak kiadására felhatalmazott kamarai szerv által kiállított származási bizonyítványt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó hitelintézethez nyújtja be. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenőrzésére a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések alkalmazandók.”
5. § Az R. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A refinanszírozási exporthitelek, és egyéb export célú refinanszírozási hitelek legkisebb kamatlába a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a 7. § (1) bekezdésében meghatározott legkisebb kamatláb mínusz 3,5%. Amennyiben az így számított kamatláb nem éri el a 0,1%-ot, a felszámításra kerülő kamatláb mértéke legalább 0,1%. A refinanszírozási exporthitelek és egyéb export célú refinanszírozási hitelek legkisebb kamatlábának meghatározására a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a finanszírozási feltételeket rögzítő szerződés megkötésének napján kerül sor, amely kamatláb rögzített a teljes futamidő alatt.
(2) A két éves és két éven túli futamidejű refinanszírozási exporthitelek legkisebb kamatlába belföldi hitelintézetek esetében a 7. § (2) bekezdésében meghatározott kamatláb mínusz 3,5%. Amennyiben az így számított kamatláb nem éri el a 0,1%-ot, a felszámításra kerülő kamatláb mértéke legalább 0,1%. Az e bekezdés hatálya alá tartozó hitelek legkisebb kamatlábának meghatározására az OECD Megállapodás rendelkezései szerint megállapított időpontban kerül sor.”
6. § Az R. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Eximbank csak azzal a belföldi hitelintézettel köthet két éven belüli futamidejű refinanszírozási exporthitel hitelszerződést vagy egyéb export célú refinanszírozási hitelszerződést, amely vállalja, hogy az általa e forrás terhére nyújtott két éven belüli futamidejű hitel piaci kamatozású, és az alkalmazott kamatláb eléri vagy meghaladja a kiváló minősítésű ügyfél magas biztosítékkal fedezett ügylete esetén alkalmazandó egyéni referencia kamatláb mértékét.”
7. § Az R.
a) 1. § (2) bekezdésében a „hiteleket” szövegrész helyébe az „exporthiteleket” szöveg, a „megelőlegezést” szövegrész helyébe a „két éves és két éven túli pénzkölcsönöket”,
b) 1. § (6) bekezdésében az „olyan áruhoz” szövegrész helyébe az „azon áruhoz”,
c) 4. § (1) bekezdésében a „megelőlegezés” szövegrész helyébe a „két éves és két éven túli pénzkölcsön nyújtása”,
d) 4. § (2) bekezdésében a „felszámítandó egyéni referencia kamatlábakat” szövegrész helyébe a „felszámítandó kamatlábakat”,
e) 7. § (1) bekezdésében a „0,5%” szövegrész helyébe a „0,1%”,
f) 7. § (2) bekezdésében az „illetve megelőlegezés” szövegrész helyébe az „és két éves és két éven túli pénzkölcsönök”
szöveg lép.
8. § Hatályát veszti az R. 11/A. § (1)–(8) és (10)–(12) bekezdése.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. június 9. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás