185/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet
a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról1
2013.06.08.
(E rendelet alkalmazásában)
„p) egyedi módozat: az a biztosítási módozat, amely esetén a Mehib Rt. kockázatviselése a biztosított vagy a külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet és az adós vagy megrendelő között létrejött egyetlen jogügyletből és az ezen jogügyletekhez kapcsolódóan a biztosított által nyújtott finanszírozásból eredő követelésre vagy követelésekre terjed ki;
q) exportcélú befektetési hitel: az Etv. 1. § (5a) bekezdés b) pontja szerinti exportcélú befektetésnek minősülő ügylethez a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezet és az ehhez hitelt nyújtó hitelintézet között létrejött hitelviszony vagy a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnek a befektetéshez pénzügyi lízinget nyújtó gazdálkodó szervezet és a hitelező hitelintézet között létrejött hitelviszony;”
(E rendelet alkalmazásában)
„v) egyéb módozat: az o), q), r), d), g) pontban meghatározott termékekhez nyújtott biztosítás és az olyan biztosítási módozatok, amelyek nem tartoznak sem az egyedi, sem a forgalmi típusú módozatokba vagy ezek egyes feltételeit vegyesen tartalmazzák.”
(A biztosítás alanyai egyrészről a Mehib Rt., mint biztosító vagy viszontbiztosító, másrészről)
„b) a külföldi vállalkozásba közvetlenül vagy közvetetten befektető belföldi gazdálkodó szervezet, abban az esetben, ha a Mehib Rt. kockázatviselése az egyéb módozat alá tartozó ügyletre terjed ki,”
(A biztosítás nem terjed ki:)
5. § Az R. 5. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Az Állam készfizető kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következők:)
„n) ha a Mehib Rt. a biztosítottnak belföldi gazdálkodó szervezettel szembeni követelését biztosítja, e belföldi gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége, fizetési késedelme vagy nemfizetése.”
„(1) Áruexport esetén a Mehib Rt. kockázatviselésének feltétele, hogy a belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített exportügylet keretében kiszállított áruk legalább fele magyar származásúnak minősüljön, amely feltétel teljesülését a Mehib Rt. belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi. Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltakat, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni, és azt a Mehib Rt. részére átadni. (2) A Mehib Rt. kockázatvállalása szolgáltatásra e rendelet szerint akkor terjed ki, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet vagy annak az exportált szolgáltatás nyújtásában részt vevő belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülő alvállalkozója által foglalkoztatottak több mint fele olyan személy, aki a társadalombiztosítás ellátásaira, valamint a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályai szerint vele biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll. A szolgáltatást nyújtó az e bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve által kiállított dokumentumokkal alátámasztottan igazolja. A feltételek megvalósulását a Mehib Rt. a belső szabályzatában foglalt eljárásnak megfelelően ellenőrzi.
(3) A belföldi gazdálkodó szervezet által megvalósított építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerződések finanszírozási költségekkel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minősülnie, amelyről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Mehib Rt. által jóváhagyott eljárás alapján állít ki származási igazolást. Az e bekezdésben előírtnál kisebb magyar hányad esetén a Mehib Rt. kockázatvállalása a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a magyar hányadra terjedhet ki. A részteljesítés elfogadottnak tekintendő, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a biztosítási kötvényben előre meghatározott magyar hányadnak.”
„(9) A beszállítói hitelből eredő követelés a Mehib Rt. által abban az esetben biztosítható, ha a beszállító az áru eredetének igazolására az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerzett származási bizonyítványt a Mehib Rt.-hez benyújtja, és mellékeli az exportőr arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint az exportőr a beszállító által beszállított árut vagy az annak felhasználásával előállított másik árut exportálja. Ilyen nyilatkozat hiányában elfogadható a beszállító nyilatkozta is arról, hogy az általa beszállított áru vagy nyújtott szolgáltatás az exportőr ezen áru vagy szolgáltatás felhasználásával előállított magyar áru vagy szolgáltatás exportjára irányuló szerződésében foglalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenőrzésére a (2) bekezdésben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Az exportcélú befektetési hitelből eredő követelés a Mehib Rt. által akkor biztosítható, ha az exportcélú befektetési hitel eredményeként megvalósuló befektetés exportárbevételt eredményez, és ha az exportőr a Mehib Rt.-nek írásban nyilatkozik arról, hogy a Mehib Rt. által biztosított exportcélú befektetési hitelből olyan befektetés valósul meg, amely magyar származású áru gyártását és exportálását vagy magyar származású szolgáltatás nyújtását és a szolgáltatás exportálását teszi lehetővé, legalább az exportcélú befektetési hitel összegében. Az exportőr az áru eredetének igazolására köteles az áru exportjának megkezdésekor az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerzett származási bizonyítványt a Mehib Rt.-hez benyújtani. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenőrzésére a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(Közép- és hosszú lejáratú ügyletek és egyedi módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetén a Mehib Rt. mentesül a kárfizetési kötelezettség alól, ha)
„b) a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi és
ba) ezzel ok-okozati összefüggésben következik be a biztosított kára,
bb) ennek következtében a biztosító kockázatvállalásának vagy kártérítési kötelezettségének mértéke megnő vagy a kockázat növekedésének mértéke nem állapítható meg;”
(A forgalmi típusú módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetén a Mehib Rt. a Ptk.-ban meghatározott mentesülési okokon túl akkor is mentesül a kárfizetési kötelezettsége alól, ha:)
„a) a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi és
aa) ezzel ok-okozati összefüggésben következik be a biztosított kára,
ab) ennek következtében a biztosító kockázatvállalásának vagy kártérítési kötelezettségének mértéke megnő vagy a kockázat növekedésének mértéke nem állapítható meg;”
„(3) Átruházási kötelezettsége keretében a biztosított a kárfizetéssel egyidejűleg köteles a kifizetésre kerülő kártérítés önrésszel növelt összegének erejéig az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését a követelés érvényesítésének jogával együtt a Mehib Rt.-re mint az állam megbízottjára engedményezni. Amennyiben a Mehib Rt. a biztosítási szerződés rendelkezéseinek megfelelően a biztosított által bejelentett kárigény összegét biztosított követelésnek minősülő összegekkel csökkenti, az átruházási kötelezettség – a kárfizetés önrésszel növelt összegén túl – kiterjed a kárigény bejelentés összegéből levont biztosított követelésekre is. A biztosított az átruházási kötelezettsége keretében az e bekezdésben foglaltakon túl köteles a biztosított ügylettel kapcsolatos biztosítékait az átruházott követelés összegének erejéig a Mehib Rt.-re átruházni. A biztosított köteles
a) az adóst az átruházás megtörténtéről értesíteni,
b) az adóshoz intézett értesítés másolatát a Mehib Rt.-hez eljuttatni, továbbá
c) a Mehib Rt. által megkívánt nyilatkozatokat megtenni.”
a) 6. § (2) bekezdésében a „Közép- és hosszú lejáratú ügyletek esetén” szövegrész helyébe az „Egyedi módozatú ügyletek esetén”,
d) 17/B. § (5) bekezdésében az „A befektetés biztosítás és a garanciabiztosítás” szövegrész helyébe az „Az egyéb módozatok”
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
