2/2013. (I. 22.) NGM rendelet
2/2013. (I. 22.) NGM rendelet
a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdés 5. pontjában,
a 21. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1)1 E rendeletben foglaltakat alkalmazni kell a villamosművet, termelői, magán- vagy közvetlen vezeték biztonsági övezetének kiterjedésére, valamint az ott érvényesítendő tilalmakra és korlátozásokra is.
(2) Az atomerőműre és annak biztonsági övezetére, valamint a biztonsági övezetben végezhető tevékenységekre e rendelet hatálya nem terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1)2 E rendelet alkalmazásában
2. burkolt vezeték: olyan, szigetelő anyaggal bevont vezetősodrony, amelynél a szigetelőanyag nem elégíti ki a közvetlen áramütés elleni védelem követelményeit;
3. építmény: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben ekként meghatározott fogalom;
4. fokozott biztonságra vonatkozó előírások: a vezeték létesítésére vonatkozó nemzeti szabványban meghatározott, az általános biztonságra vonatkozó előírásokon túlmenően meghatározott fokozott biztonsági előírások;
5. jármű: a közúti jármű, a vasúti jármű, a vízi jármű és a légi jármű;
6. kábel: olyan szigetelt vezeték, amely érszigetelésen felül olyan köpenyszerkezettel is rendelkezik, amely mechanikai védelmet nyújt a szigetelésnek és a vezetőereknek;
7. különleges biztonságra vonatkozó előírások: a vezeték létesítésére vonatkozó nemzeti szabványban meghatározott, az általános biztonságra vonatkozó előírásokon túlmenően meghatározott különleges biztonsági előírások;
8. naperőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát napenergia felhasználásával termeli;
9. nemzeti szabvány: az e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezés tervezésére, létesítésére vonatkozó, mindenkor hatályos, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényben meghatározott nemzeti szabvány;
10. szabadvezeték: a szigeteléssel nem rendelkező vezetősodrony;
11. szigetelt vezeték: olyan, szigetelő anyaggal bevont vezetősodrony, amelynél a szigetelőanyag kielégíti a közvetlen áramütés elleni védelem követelményeit;
12. univerzális kábel: földbe, vízbe és önhordó légkábelként egyaránt alkalmazható kábel;
13. vezeték: a villamos energia átvitelére vagy elosztására, csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer, nyomvonalas hálózati elem – beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt, valamint a magán-, termelői és ideiglenes vezeték, ide nem értve a felhasználói berendezést és az összekötő berendezést;
14. villamos berendezés: a villamosmű, a magán-, termelői és ideiglenes vezeték, továbbá a felhasználói és összekötő berendezések az átalakító- és kapcsoló berendezéseikkel együtt.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő e rendeletben használt fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.), valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései szerint kell értelmezni.
3. Általános szabályok
3. §3 Az üzemben tartó az üzemeltetésében álló föld feletti hálózat tartószerkezeteire vagy föld alatti hálózat biztonsági övezetében – az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően – egyéb, saját tulajdonú (üzemeltetésű) energiaátviteli és hírközlési célú nyomvonalas összeköttetést létesíthet, építményekre és szerkezetekre táblákat helyezhet el vagy hozzájárulhat ahhoz, hogy ilyet más helyezzen el.
4. § Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó
a)4 végleges engedéllyel rendelkező villamos berendezés biztonsági övezetébe kerül új idegen építmény vagy e rendelet hatálya alá tartozó új villamos berendezés, vagy
b)5 új létesítésű villamos berendezést úgy kívánnak elhelyezni, hogy annak biztonsági övezetébe kerül a végleges engedéllyel rendelkező idegen építmény vagy az e rendelet hatálya alá tartozó végleges engedéllyel rendelkező villamos berendezés, akkor az új idegen építmény építtetője vagy az új villamos berendezés létesítője köteles gondoskodni az e rendeletben foglaltak megtartásáról.
5. § (1)6 A villamos berendezés biztonsági övezetét érintő tevékenységhez szükséges az üzemben tartóhoz írt előzetes írásbeli hozzájárulás iránti igény. A hozzájárulás iránti igény az alábbiakat tartalmazza:
a) építmény, új villamos berendezés létesítése esetén
aa) az építmény méretarányos helyszínrajza a település-megnevezéssel és helyrajzi számmal, az új villamos berendezés nyomvonal rajza, valamint a megközelített vezeték tartószerkezeteinek, nyomvonalának, áramvezető sodronyai függőleges vetületének, biztonsági övezetének feltüntetésével, az építmény, új villamos berendezés és a távvezeték egyes részei kölcsönös helyzetét bemutató síkrajzi méretezéssel,
ab) az építmény, új villamos berendezés magassági méretrajza a távvezeték áramvezetőinek, tartószerkezetének feltüntetésével, az építmény, új villamos berendezés és a távvezeték kölcsönös helyzetét bemutató magassági méretezéssel, valamint az áramvezető sodronyok magassági helyzetét a nemzeti szabvány szerinti üzemállapotoknak megfelelően, a távvezeték tényleges műszaki jellemzőinek figyelembevételével,
ac) műszaki leírás, amely az aa) és ab) alponttal egységes szerkezetben egyértelműen rögzíti és dokumentálja a kötelezően betartandó előírásokat és műszaki feltételeket, azok végleges állapotban és a létesítés folyamatában történő teljesülését, az ehhez szükséges intézkedések feltételeit és határait,
ad) a villamos szaktervező bevonása megtörténtének igazolása, amennyiben az üzembentartó azt az igényléshez előírta;
b) az e rendelet előírásaitól eltérő, rendszeres vagy átmeneti tevékenység esetében az útvonal vagy helyszín meghatározása és a megközelítés várható időpontja vagy időtartama, a tevékenység leírása az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti tartalommal;
c) anyagok tárolása esetén az anyag meghatározása, a tárolás tervezett időtartama, elhelyezési módja és – szükség esetén – a tervezett biztonsági intézkedések, továbbá a befoglaló méretek az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti tartalommal;
d) a terepszint változtatása esetén a tereprendezéssel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi száma és a tervezett változtatás kiterjedése és magassági pontjai, valamint a megközelített vezeték feltüntetése az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti tartalommal;
e) nyílt árok vagy gödör létesítése esetén a tereprendezéssel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi száma és a tervezett mélyítés paraméterei, valamint a megközelített vezeték feltüntetése az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti tartalommal.
(2) Az üzemben tartó a hozzájáruló nyilatkozat kiadását abban az esetben tagadhatja meg, ha
a) az igénylés nem rögzíti egyértelműen, hogy a tevékenység, amelyhez a hozzájárulást kérik, milyen feltételek és határok között történik,
b) a hozzájárulás kiadásával az üzemben tartó jogszabályt vagy hatósági előírást szegne meg,
c) a hozzájárulás kiadásával a környezet számára bármilyen veszélyhelyzetet teremtene vagy a hozzájárulást kérő kerülhetne veszélyhelyzetbe,
d)7 az üzemben tartó megállapítja, hogy az esetleges veszélyhelyzetet más eszközzel nem lehet elkerülni, megszüntetni, vagy
e)8 az igénylés tartalmilag nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak.
(3) Az üzemben tartó a nyilatkozatában meghatározhatja, hogy az adott körülmények között várható veszélyeket milyen ésszerű módon lehet megszüntetni. Amennyiben a veszélyek megszüntetésének költségeit a hozzájárulást kérő biztosítja, a veszélyeztetés okának megszüntetését követően az üzemben tartó a hozzájáruló nyilatkozat kiadását nem tagadhatja meg. A veszélyeztetés okának megszüntetését az üzemben tartó jogosult ellenőrizni.
(4) A hozzájárulás (2) bekezdés szerinti megtagadásának okait az üzemben tartó köteles megindokolni.
5/A. §9 E rendelet hatálya alá tartozó építmények és berendezések biztonsági övezetei átfedhetik egymást.
4. A biztonsági övezet terjedelme
6. § (1) Föld feletti vezeték – ideértve a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezést is az a) pont af) alpontjában és a b) pontban foglalt eltéréssel – biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed:
a) föld feletti szabadvezeték esetében:
aa) 500 kV-ot meghaladó névleges feszültségszint felett 40 méter,
ab) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 28 méter,
ac) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 18 méter,
ad)10 45 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 13 méter,
ae)11 1 kV felett 45 kV névleges feszültségszintig 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott vagy különleges biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter,
af) legfeljebb 1 kV névleges feszültségszintig 1 méter, a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter,
b) föld feletti szigetelt vezeték és univerzális kábel esetében 0,5 méter, a szigetelt vezeték és univerzális kábel tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter,
c) föld feletti burkolt vezeték esetében legfeljebb 25 kV névleges feszültségszintig 2,5 méter és 1,25 méter a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vagy a különleges biztonságra vonatkozó előírásoknak megtartásával létesült,
d) föld feletti vezeték végpontján a biztonsági övezet a végponttól vízszintesen minden irányban mért, a feszültségszinttől függően az a), b) és c) pontban meghatározott távolságokra lévő függőleges síkokig is kiterjed.
(2) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon a vezeték névleges feszültségétől függően
a)12 35 kV-nál nem nagyobb névleges feszültség esetében 1 méter,
b)13 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség esetében 1,5 méter,
a vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mért távolságokra lévő függőleges síkokig terjed.
(3) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mechanikus védelmet biztosító védőszerkezetben (védőcsőben, kábelcsatornában) elhelyezve a védőszerkezet szélétől mért 0,2 méterig terjed. Több védőszerkezet esetében a távolságot a szélső szerkezettől kell megtartani.
(4) Falra szerelt szigetelt vezeték biztonsági övezete a vezeték köpenyétől a légtér felé mért 0,5 méterig terjed.
(5) Alépítményen, építményen belül, külön légtérben elhelyezett szigetelt vezeték biztonsági övezete a vezeték légterét határoló falak külső felületéig terjed.
7. § (1) A szabadtéri elhelyezésű, tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezete a berendezés szélétől vízszintesen:
a)14 45 kV névleges feszültségszintig 5 méter,
b)15 45 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 10 méter,
c) 500 kV névleges feszültségszint felett 15 méter
távolságban lévő függőleges síkokig terjed.
(2) Föld feletti vagy föld alatti épületben, építményben elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezetét a berendezés falai határolják.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett távolságoktól az építésügyi hatóság a 17. §-ban foglaltak szerint eltérést engedélyezhet.
8. § (1) A földben elhelyezett vezeték nyomvonalát külterületen minden irányváltoztatási ponton, valamint egyenes nyomvonalszakaszokon legalább 500 méterenként – kivéve a közterületen lévő utakat és tereket – a föld felszínén jól látható módon és időtállóan meg kell jelölni. Mezőgazdasági művelés alatt álló területeken és földutakon olyan jelölés is alkalmazható, amely nem közvetlenül a nyomvonalon, annak töréspontjain van elhelyezve, hanem annak közelében, és amely jelölés a nyomvonalra vonatkozó lényeges információkat tartalmazza. Amennyiben a nyomvonal jelölésére szolgáló műtárgy elhelyezése termőföld igénybevételével valósítható meg, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. §-ában foglaltak szerint a műtárgy létesítéséhez az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítására vonatkozó előzetesen engedélye szükséges.
(2) A települések kül- és belterületén, a föld alatt elhelyezett vezetékek vízszintes és magassági töréspontjait, valamint a földfelszín magasságát numerikus módszerrel, EOV koordinátarendszerben kell bemérni. A bemérés során a földalatti vezeték közvetlen környezetében lévő, és állandó módon megjelölt tereptárgyakra, azok töréspontjaira, tömbhatárpontokra ellenőrző méréseket kell végezni.
9. § Az erőművek biztonsági övezete
a)16 szélerőművek esetében az erőmű teljes (a torony és a rotorlapát együttes) magasságának megfelelő távolságban lévő függőleges síkokig terjed,
b) naperőművek esetében a villamos berendezés szélétől vízszintesen 0,5 méter távolságban lévő függőleges síkoknak a tartószerkezet alapjának síkjával képzett metszetei által körülhatárolt terület, valamint e terület feletti térrész a villamos berendezés legmagasabb pontja által meghatározott vízszintes síkig,
c) az a) és b) pontban nem nevesített egyéb erőművek esetében az erőmű területét határoló kerítéstől, ennek hiányában a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 15 méter távolságban lévő függőleges síkokig terjed.
5. Tilalmak a biztonsági övezetben
10. § (1)17 A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos
a) az alábbiak létesítése:
aa) torony, véglegesen telepített bármilyen szerkezetű és jellegű daru, önállóan telepített végleges állványzat,
ab) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendelet szerinti fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására alkalmas tartály,
ac) üzemanyagtöltő állomás,
ad) gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétől mért 4 méternél magasabb sorompó,
ae) magasles, lőtér;
b) hagyományos robbantás;
c) anyag tárolása és felhalmozása az alábbi formában:
ca) oly módon, hogy a nyomvonal, az átalakító- és kapcsoló berendezések, valamint a tartószerkezet járművel való megközelítését akadályozza,
cb) nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása, amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete,
cc) a tartószerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása,
cd) fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása és felhalmozása, a mezőgazdasági termelésben szükségszerűen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével;
d) az alábbi formákban történő munkavégzés:
da) a c) pontban felsorolt, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokkal végzendő munka,
db) a jármű mérsékelten tűzveszélyes vagy fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó üzemanyaggal való feltöltése, üzemanyag átfejtése,
dc) a c) pontban meghatározott, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok elégetése;
e) a föld felszínétől mért 3 méternél magasabb idegen építményhez, idegen berendezéshez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc ki- vagy átfeszítése, kivéve a távközlési vezetékeket, nyomvonalas villamos berendezéseket, valamint a villamos karám vezetékeket;
f) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza;
g) sárkányrepülés, a motorral hajtott vagy motor nélküli ernyőrepülés, hőlégballonnal történő repülés, sárkányeresztés, repülőmodellezés, horgászat, nem az üzemeltető megbízása alapján végzett drónreptetés;
h) a vezeték oszlopára jogosulatlan személynek felmászni.
(1a)18 A föld feletti vezeték biztonsági övezetében – az üzemben tartó előzetes jóváhagyása nélkül – tilos
a) az alábbiak létesítése:
aa) oszlop, önálló tartószerkezet, építési területen felállítandó daru, építési állványzat,
ab) fém oszlop és rajta elhelyezett jelzőtáblák, besorolás rendjét, kapaszkodósávot jelző táblák,
ac) 3 méternél magasabb kerítés;
b) az alábbi tevékenységek végzése:
ba) irányított és korlátozott robbantás,
bb) daruzás,
bc) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,
bd) a föld felett 3 méternél magasabb öntözőrendszer telepítése, működtetése,
be) 50 méternél hosszabb fém öntözőrendszer üzemen kívüli tartós tárolása.
(2) Az 500 kV feletti névleges feszültségű szabadvezeték biztonsági övezetében – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – tilos:
a) bármilyen, 3 méternél magasabb idegen építmény, idegen berendezés telepítése,
b) emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló idegen létesítmény (lakó-, üdülő- és melléképületek, műhely, sportpálya, játszótér, magasles, gyakorló- vagy lőtér, tábor, kemping, vásártér, autóparkoló, tömegközlekedési jármű, megállóhely stb.) építése,
c) idegen építményhez, idegen berendezéshez, emberi tartózkodás céljára szolgáló idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc kifeszítése, fémhuzalos kordonos, lugasos mezőgazdasági művelés,
d) villamos karám (villanypásztor) és más karám létesítése, üzemeltetése,
e) az 1. melléklet 1–7. pontjában foglalt védelmi kialakításoknak meg nem felelő jármű közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban: szilárd burkolatú út) kívüli területen való üzemeltetése, közlekedése,
f) járművel való megállás, várakozás ide nem értve a műszaki vagy forgalmi okból történő megállást,
g) elromlott jármű javítása, szilárd burkolatú úton kívüli területről az 1. melléklet 8. pontjában foglalt műveleti sorrendtől eltérő módon történő elvontatása.
11. § (1) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezetében tilos:
a) bármilyen építményt, berendezést a földben elhelyezett vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül elhelyezni,
b) bármilyen építményt, berendezést építeni, elhelyezni, üzemeltetni – kivéve nyomvonalas létesítménynek jogszabály vagy jogszabály előírása alapján szabvány előírásainak megfelelően kialakított keresztezését vagy megközelítését –, amely a földben elhelyezett vezeték
ba) hűlési viszonyait rontja,
bb) folyamatos és biztonságos üzemeltetését akadályozza,
bc) üzemzavar elhárítását, karbantartását akadályozza, veszélyezteti vagy lehetetlenné teszi.
(2) A biztonsági övezetben csak a vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulásával végezhetőek az alábbi tevékenységek:
a)19 fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok tárolása,
b) a robbantás,
c) éghető anyagoknak olyan mennyiségben történő égetése, amely veszélyeztetheti a villamos berendezés biztonságát,
d) az útburkolat felbontása,
e) az árok- vagy gödörásás,
f) a szondázás, különböző vizsgálati céllal fémrudak leverése,
g) fúróberendezés, pneumatikus munkagépek, földgyaluk üzemeltetése,
h) a talajba beágyazott műtárgy, oszlop, vízóraakna gépalap, daruval, vontatóval vagy más géppel, eszközzel – a műtárgy kézi erővel végzett körülásása nélküli – kiszakítása,
i) a földben elhelyezett vezeték földművén, töltésén a vezeték üzemben tartójának hozzájárulása nélkül mindennemű munkavégzés, ami a földmű, töltés megbontásával jár.
12. §20 Szélerőmű kivételével az erőmű és az alállomás biztonsági övezetében a 10. §-ban és a 11. §-ban foglaltakon túlmenően tilos
a) az alábbiak létesítése:
aa)21 oszlop, torony, önálló tartószerkezet, állványzat, véglegesen telepített bármilyen szerkezetű és jellegű daru,
ab)22 fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolására alkalmas tartály,
ac) magasles, lőtér,
b) robbantás,
c) anyag tárolása és felhalmozása az alábbi formában:
ca) oly módon, hogy az erőmű járművel való megközelítését akadályozza,
cb) a villamos berendezésben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása,
cc)23 fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása és felhalmozása, a mezőgazdasági termelésben szükségszerűen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével,
d) az alábbi formákban történő munkavégzés:
da)24 a c) pontban felsorolt, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokkal, kivéve a mezőgazdasági termeléssel együtt járó szokványos munkaműveleteket,
db)25 a c) pontban említett, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok elégetése, kivéve a mezőgazdasági munkák végzése során szükségszerűen a táblán maradó szármaradványt, valamint a tarló égetését; a tarló, a szármaradvány égetésnél be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendelet előírásait,
e)26 sárkányrepülés, a motorral hajtott vagy motor nélküli ernyőrepülés, hőlégballonnal történő repülés, sárkányeresztés, repülőmodellezés, nem az üzemeltető megbízásából végzett drónreptetés, horgászat,
f) az erőműre jogosulatlan személynek felmásznia,
g) a föld felszíne alatti és feletti olyan tevékenység végzése, amely az élet- és vagyonbiztonságot, folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti vagy veszélyeztetheti,
h)27
i) az alállomás megközelítésének bármilyen módon való akadályozása vagy a megközelítési lehetőség, útvonal elzárása,
j) közforgalmú utat építeni, valamint emberi tartózkodás céljára szolgáló létesítményt építeni, elhelyezni.
12/A. §28 A szélerőmű biztonsági övezetében tilos
b) a szélerőmű villamos átalakító berendezés megközelítésének akadályozása vagy a megközelítési lehetőség, útvonal elzárása,
c) a sárkányrepülés, a motorral hajtott vagy motor nélküli ernyőrepülés, hőlégballonnal történő repülés,
d) emberi tartózkodás céljára szolgáló létesítményt a szélerőmű turbinalapátjának működés közbeni legalacsonyabb pontjától és a szélerőmű torony terepszinti csatlakozásának legközelebbi pontjából számított 40 méteres távolságon belül építeni, elhelyezni.
6. Korlátozások a biztonsági övezetben
13. § (1) Föld feletti vezeték biztonsági övezetében egyes tevékenységek csak a (2)–(4) bekezdésben foglalt korlátozások megtartásával végezhetőek.
(2)29 A biztonsági övezetben
a) tábor, kemping, vásártér, sportpálya, játszótér, gyakorlótér, karám, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési járművek megállóhelye 45–500 kV-os névleges feszültségű vezeték esetében az üzemben tartó – 5. § (1) bekezdése szerinti előzetes írásbeli hozzájárulás iránti igénylésre megadott – előzetes jóváhagyásával létesíthető;
b) az építményre szerelt antenna, villámhárító úgy létesíthető, hogy üzemszerű helyzetben a szélterhelés hatására nemzeti szabvány szerint megengedett mértékben kilengő áramvezetőket
ba) 500 kV névleges feszültségszint felett 8 méternél,
bb) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 5 méternél,
bc) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 4 méternél,
bd) 45 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 3 méternél,
be) 1 kV felett 45 kV névleges feszültségszintig 2 méternél,
bf) 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél 1 méternél
jobban ne közelítse meg;
c) tetőteraszon és erkélyen csak jó elektromos szigetelő anyagú zsinór feszíthető ki kizárólag a padlózattól mért 2 méter magasságig úgy, hogy a kifeszített zsinór a tetőterasz, erkély szélén nem nyúlik túl;
d) szilárd burkolatú úton, valamint ezen kívüli területen csak 5 méternél, de legfeljebb a magasságkorlátozó táblán feltüntetett magasságnál alacsonyabb építésű vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármű működés közben sem haladhatja meg; a jármű legkiállóbb része az oszlopot, annak kikötését, ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy azokban károsodást ne okozzon, az áramvezetőket pedig a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg sem vízszintesen, sem függőlegesen jobban, mint
da) 500 kV névleges feszültségszint felett 7 méter,
db) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 4 méter,
dc) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 3 méter,
dd) 45 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 3 méter,
de) 1 kV felett 45 kV névleges feszültségszintig 1,5 méter,
df) 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintig 0,5 méter;
e) olyan fémtárgyat, amelyet hosszúsága vagy tömege miatt legalább két vagy több embernek kell szállítani, a távvezeték tartószerkezetétől mért 15 méter távolságon belül csak akkor szabad vinni vagy tartani, ha a munkavégzőket megfelelő anyagú, villamosan szigetelő, sérülésmentes védőlábbeli védi, amely a talajtól villamosan elszigeteli vagy maga a talajfelszín villamosan szigetelőanyaggal burkolt;
f) a föld felett 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém csővezeték, fém mozgó öntözőrendszer áramütés elleni védelemmel ellátva létesíthető;
g) föld alatti csővezeték áramütés elleni védelemmel ellátott fémcső vagy szigetelőanyagú cső lehet;
h) használt öntözőberendezés kötött vízsugara az áramvezetőket
ha) 500 kV névleges feszültségszint felett 7 méternél jobban,
hb) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 4 méternél jobban,
hc) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 3 méternél jobban,
hd) 45 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 2,5 méternél jobban,
he) 1 kV felett 45 kV névleges feszültségszintig 1,5 méternél jobban,
hf) 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél 1 méternél jobban
a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg, és a használt öntözővíz fajlagos villamos vezetőképessége nem lehet nagyobb, mint 16 mS/cm;
i) acélra, alumíniumra, betonra agresszív vegyi anyagokat, károsodást okozó koncentrációban a szerkezetre kijuttatni nem szabad, a fúvás, permetezés során az eszköz az áramvezetőket a h) pontban meghatározott távolságok 1 méterrel megnövelt értékénél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg;
j) fa vagy más növény az üzemben tartó – 5. § (1) bekezdése szerinti előzetes írásbeli hozzájárulás iránti igénylésre megadott – előzetes jóváhagyásával akkor telepíthető, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában
ja) 500 kV névleges feszültségszint felett 6 méternél,
jb) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 5 méternél,
jc) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 4 méternél,
jd) 45 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 3 méternél,
je) 1 kV felett 45 kV névleges feszültségszintig 2 méternél,
jf) 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél 1 méternél
jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt annak kilengetett szélső helyzetében; és
k) fa vagy más növény az üzemben tartó – 5. § (1) bekezdése szerinti előzetes írásbeli hozzájárulás iránti igénylésre megadott – előzetes jóváhagyásával akkor telepíthető, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában
ka) a gyökérzet a földben elhelyezett vezetéket vagy a föld feletti vezeték tartószerkezetét nem károsítja, és
kb) az üzemeltetést, az üzemzavar-elhárítást nem akadályozza.
(3) A biztonsági övezetben csak a villamos berendezés üzemben tartójának előzetes hozzájárulásával végezhetőek az alábbi tevékenységek:
a) építménynek építési munkái,
b) idegen építményhez tartozó, 0,2 x 0,3 méternél nem nagyobb azonosító táblának a vezeték oszlopán, alapozásán a föld felszínétől mért legfeljebb 2 méter magasságban történő elhelyezése,
c) 4,5 méternél magasabb jármű vagy rakomány közlekedése, munkavégzése; a villamosmű üzemben tartója a hozzájárulásában előírhatja, hogy a közlekedés, a munkavégzés csak megbízottja jelenlétében történhet; a villamosmű megközelítésére ebben az esetben is alkalmazni kell a (2) bekezdés d) pontjában foglalt előírásokat,
d) nem éghető anyag tárolása; az anyagot a hozzájárulásban meghatározott módon és időtartamig, a földfelszíntől mért, legfeljebb 2 méter magasságig szabad tárolni, amelynél a mértékadó magasság a depónia–ember–eszköz–mozgástér együttes mérete,
e) a terepszint megemeléséhez,
f) nyílt árok vagy gödör létesítése
fa) a fa vagy betonoszlop 5 méteres körzetében,
fb)30 az acélszerkezetű oszlop és annak kikötése alapozásának szélétől vízszintesen mért 8 méter távolságon belül vagy e távolságtól kezdődő 45°-os lejtőszögű sík alá nyúlóan, úgy, hogy a 45 kV-os és ennél nagyobb feszültségű vezetéknél az árok vagy gödör az oszlop terepjáró gépjárművel való megközelítését nem akadályozza,
g) minden olyan tevékenység, amely a föld feletti vezeték tartószerkezetének épségét vagy állékonyságát veszélyezteti,
h) föld feletti vezeték tartószerkezetén, valamint a köz-, tér- vagy díszvilágítási célt szolgáló kandeláber oszlopon idegen berendezés vagy tárgy elhelyezése; a villamos berendezés üzemben tartójának előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül elhelyezett idegen berendezés vagy tárgy leszereléséről az elhelyező saját költségén köteles gondoskodni.
i)31 a föld felett 3 méternél magasabb öntözőrendszer telepítése, működtetése; a fém öntözőrendszert ebben az esetben is áramütés elleni védelemmel kell ellátni.
(4) A biztonsági övezetben tűz- és kárelhárítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a villamos berendezésre, a tűz- és kárelhárítási tevékenységet végzőkre külön veszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a biztonsági övezeten belül meg kell tartani a 10. § (1) bekezdés a), c), e) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdés d), e), f) és h) pontjában foglalt előírásokat, továbbá oltóporral vagy oltóhabbal végzett tűzoltásra csak az adott feszültségre bevizsgált poroltókat, haboltókat szabad használni.
(5) Ha a föld feletti vezetéket a villamosmű üzemben tartója feszültség-mentesítette – a feszültségmentesített területet átadta a kárelhárító szervezet részére – a tűz- és kárelhárítási tevékenység korlátozására a rendelet előírásait nem kell alkalmazni.
(6) Az 500 kV névleges feszültségnél nagyobb feszültségszintű föld feletti vezeték biztonsági övezetére vonatkozó további korlátozások:
a) a biztonsági övezetben, a terület művelési ágának megfelelő munkavégzés céljából az ahhoz szükséges időtartamig szabad csak tartózkodni,
b) a föld feletti vezeték biztonsági övezetében a szilárd burkolatú úton kívüli területen csak olyan gépjármű közlekedhet, dolgozhat,
ba) amelyeken tartózkodó személyeket a föld feletti vezeték villamos terének hatásai ellen a felettük elhelyezett, a gép tartozékát képező, megfelelő védőhatású árnyékolás védi,
bb) amelynek földelése mind mozgó, mind álló helyzetben biztosított vagy amely földeltnek minősül,
bc) az árnyékolást és a földelést (a továbbiakban együtt: védelmek) az 1. melléklet 1–7. pontjában foglaltak szerint kell megvalósítani.
(7) Nem szükséges a (6) bekezdés b) pontja szerinti védelmek kialakítása azokon a 16 m2-nél kisebb alapterületű járműveken, amelyeknek magassága üzemi állapotban – beleértve a magasságba a járművön levő személyek, szerszámok legmagasabbra kinyúló részeit is – a 2,5 métert nem haladja meg.
(8) A mozgásképtelenné vált járművet vagy vontatójáról leakasztott vontatmányt (a továbbiakban együtt: mozgásképtelen jármű) a biztonsági övezetből mielőbb el kell vontatni. A kivontatás megkezdéséig a mozgásképtelen járművet letűző-földelő berendezéssel le kell földelni. Ha erre azonnal nincs mód, a mozgásképtelen járművet a földelés elkészítéséig őrizni kell, hogy azt kívülről senki ne érinthesse meg. A mozgásképtelen jármű elvontatásának műveleti sorrendjét az 1. melléklet 8. pontja tartalmazza.
(9)32 A (2) bekezdés d) pontja szerinti távolságok megtartása mindenkor a jármű üzembentartójának, kezelőjének, vezetőjének a kötelessége és felelőssége. A vezeték üzemeltetőjét a távolságok megtartására figyelmeztető jelzés kihelyezésének kötelezettsége nem terheli, arra nem kötelezhető. A 4 métert meghaladó magasságú vagy 4 métert meghaladó magasságig rakott jármű üzembentartója (járművezetője, gépkezelője) köteles meggyőződni a biztonságos munkavégzés feltételeinek a (2) bekezdés d) pontja szerinti fennállásáról.
14. § (1) Földben elhelyezett vezetékek biztonsági övezetében a talajfelszínt, burkolatot megbontó vagy a talaj felszíne alá hatoló tevékenységeket – a (2) bekezdésben felsorolt kivételektől eltekintve – csak a vezeték üzemben tartójának hozzájárulásával és a hozzájárulásban előírt feltételek teljesítése mellett szabad végezni.
(2) Ha a föld alatti vezeték létesítésekor meglévő vagy kialakított terepszint nem csökken, az üzemben tartó hozzájárulása nélkül végezhető
a) mezőgazdasági művelés alatt álló területeken
aa) legfeljebb 0,6 méter mélységű üzemszerű talajművelés,
ab) olyan növényzet telepítése, amelynek gyökérzete a föld alatti vezetéket nem károsítja,
b) belterületen és külterület közterületein 0,4 métert meg nem haladó talajmélyítési, mélyépítési munka, területrendezés, munkaárok-nyitás úgy, hogy
ba) a munkát csak akkor kezdik meg, ha az érintett területen fekvő kábel pontos helyét a 8. §-ban foglaltak alapján megállapították,
bb) amennyiben a pontos nyomvonal a rendelkezésre álló dokumentációk alapján nem határozható meg, akkor a munkák megkezdése előtt kábelkutató műszerrel vagy kézi erővel lemélyített kutatóárokkal határozzák meg a földben elhelyezett vezeték helyét,
bc) gépi erővel talajmélyítési és rakodási munkát csak akkor végezhetnek, ha a munkagép a talaj felszínétől a legkedvezőtlenebb esetben is legfeljebb 0,4 méter mélységig hatol le és ismert az, hogy a föld alatti vezeték milyen mélyen helyezkedik el,
c) közműalagútban elhelyezett föld alatti vezeték térségében előzetes hozzájárulás nélkül munka csak a vonatkozó műszaki előírások biztonsági rendelkezéseinek megtartása mellett végezhető. Tüzet okozó tevékenység, hegesztés esetében a vezetéket hőszigetelő, ív- és lángálló védőfallal kell a tevékenységtől elválasztani.
(3) Ha a munkavégzés során előre nem vártan kábeljelző szalagra, föld alatti vezetékre vagy arra utaló nyomra bukkannak, a munkát azonnal abba kell hagyni, és a vezeték üzemben tartójának megérkezéséig a munkaterületet balesetvédelmi szempontból biztosítani kell. A munkát folytatni csak a vezeték üzemben tartójának hozzájárulásával szabad.
14/A. §33 (1) A biztonsági övezetben lévő villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték biztonságát a 13. § (2) bekezdés j) és k) pontja szerint veszélyeztető növényzetet, annak ágait, gyökérzetét az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója – a hálózati engedélyes előzetes értesítésével – eltávolítja.
(2)34 A VET 137. § (3) bekezdése szerinti esetben az üzemeltető a növényzet eltávolítását megelőző 8 nappal értesíti a munkálatokkal érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosát, közhasználatú terület esetén az érintett helyi önkormányzat jegyzőjét.
7. Szélerőmű biztonsági övezetében előírt további korlátozások
15. § (1) Az épületre szerelt háztartási méretű szélerőmű esetében antenna, villámhárító stb. úgy létesíthető, hogy az a rotorlapátokat 2 méternél jobban ne közelítse meg.
(2)35 Gyümölcs- vagy egyéb fa akkor telepíthető, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében a szélerőmű rotorlapátokat 5 méternél jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében, esetleges kidőlése esetében sem közelíti meg.
(3) Nem végezhető olyan tevékenység, amely a szélerőmű tartószerkezetének épségét vagy állékonyságát veszélyezteti (például árasztásos és tógazdálkodás, bányászati tevékenység).
(4) A szélerőmű biztonsági övezetében tűz- és kárelhárítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a villamos berendezésre veszélyt ne jelentsen.
8. Az 500 kV névleges feszültség feletti vezetékre vonatkozó további rendelkezések
16. § (1) Szilárd burkolatú úton a föld feletti vezetékkel való keresztezés esetében a biztonsági övezet határainál a villamosmű üzemben tartója megállási tilalmat jelző táblát – kiegészítő táblával együtt – köteles elhelyezni és fenntartani az út kezelőjének előzetes hozzájárulásával, amelyen meg kell jelölni a megállási tilalom hosszát méterben.
(2) A biztonsági övezetbe eső, szilárd burkolatú úton kívüli területen rendszeresen közlekedő, dolgozó járművet el kell látni az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő védőberendezésekkel.
(3) A föld feletti vezeték üzembe helyezésekor meglévő és a biztonsági övezetben rendszeresen közlekedő, dolgozó jármű védőberendezéssel való ellátásának költségei a villamos berendezés beruházóját terhelik. Ezt követően üzembe kerülő jármű védőberendezéssel való ellátásáról az azt üzemben tartó saját költségén köteles gondoskodni.
(4) A villamosmű biztonsági övezetében dolgozókat a munkavégzés feltételeiről és módjáról tájékoztatni szükséges. A tájékoztató elkészítése során az 1. mellékletben foglaltakat is figyelembe kell venni. A tájékoztatót az érintett önkormányzatoknál kifüggesztés útján kell közzétenni.
9.36
17. §
10. Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
19. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
19/A. §37 E rendeletnek az egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 49/2021. (X. 1.) ITM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 13. § (2) bekezdés j) és k) pontját, 14/A. §-át, 15. § (2) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor38 már telepített növényzetre is alkalmazni kell.
19/B. §39 E rendeletnek a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet módosításáról szóló 2/2026. (I. 15.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 5/A. §-át és a Módr2.-vel módosított 9. § a) pontját a Módr2. hatálybalépésekor40 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
20. § A 21. § a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2011. május 4-i 626/2011/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
21. §41
22. §42
1. melléklet a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelethez
1. Megfelelő védőhatású árnyékolásnak minősül
a) a jármű fémből készült vezetőfülkéje,
b) a jármű vezető ülése felett lévő ponyvatartó-fémszerkezet,
c) a jármű (például traktor) felborulása esetén a személyi sérülés ellen védő fémszerkezet,
d) a járműre erősített tartószerkezetre helyezett fém árnyékolórács abban az esetben, ha közte és a jármű összefüggő fémteste között jó villamosvezető kapcsolat van.
2. Földeltnek minősül az a jármű,
a) amelynek összefüggő fémteste és a kerekei alatt levő fémlemez között 100 ohm vagy ennél kisebb ellenállás mérhető, vagy
b) amelyet
ba) mozgás közben való földelésének biztosítása érdekében függesztett-földelő berendezéssel a 7. pont a) alpontjában foglaltak szerint,
bb) álló helyzetben való földelésének biztosítása érdekében letűző-földelő berendezéssel
láttak el, és azzal elvégezték a 7. pontban előírt műveleteket.
3. Nem kell külön földelő berendezéssel ellátni azt a járművet, amelynek eredeti (gyári) kialakítása és alkatrészei biztosítják a 2. pont a) alpontja szerinti feltételeknek mind mozgó, mind álló állapotban való folyamatos kielégítését. Ilyen jármű
a) az acélkerekes vagy lánctalpas,
b) a megfelelő villamos vezetőképességű gumiabronccsal ellátott jármű abban az esetben, ha a jármű összefüggő fémteste és acélkereke, gumiabroncsa között jó villamos vezető kapcsolat van.
4. Kizárólag függesztett-földelő berendezéssel kell ellátni azt – a 3. pont feltételeinek egyébként meg nem felelő – járművet (például darut), amelynek álló helyzetben való földelése a vezetőfülkéből működtethető támasztó fémkarjainak (szerkezeteinek) közvetlenül a talajra való leeresztésével biztosítható. Az ilyen gép álló helyzetben csak ezen művelet elvégzése után minősül földeltnek.
5. Vontatmány földelésére a jármű földelésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, azzal, hogy földeltnek minősülő vontató által vontatott vagy azzal álló helyzetben összekapcsolt vontatmány – amennyiben összefüggő fémtesteik között jó villamos vezető kapcsolat van – földeltnek minősül, függetlenül attól, hogy a vontatmány önmagában a 2., a 3. vagy a 4. pont szerint földeltnek minősül-e.
6. Földelő berendezések
a) A függesztett-földelő berendezést két tűzihorganyzott fémláncból és azok végére – nem oldható kötéssel – erősített súlyból kell elkészíteni. A két fémlánc hosszát úgy kell meghatározni és azokat úgy kell – nem oldható kötéssel – a jármű fémtestére két különböző helyre felerősíteni, hogy a jármű mozgása közben a súlyok a talajjal biztosan érintkezzenek és kanyarodáskor vagy tolatáskor ne kerüljenek a kerekek alá.
b) A letűző-földelő berendezést olyan hosszúságú, egyik végén kihegyezett fémrúdból kell készíteni, amelyet álló helyzetű járműről – annak elhagyása nélkül – lehet a talajba szúrni. A letűző-földelőt 2,5 négyzetmilliméternél nagyobb keresztmetszetű réz vagy acél anyagú hajlékony sodronnyal (a továbbiakban: földelővezető) jó villamos érintkezést adó, de oldható kötéssel össze kell kötni a jármű fémtestével. A letűző-földelő berendezést a vezető fülkéjében (az esetleges vontatmányát is ugyanitt) kell tárolni a jármű (vontatmány) mozgása (vontatása) közben.
7. Földeléskészítés letűző-földelővel
a) Álló helyzetű járműföldelés készítésének műveleti sorrendje a járművön tartózkodva:
aa) a földelővezetőt a jármű festetlen fémtestéhez és a letűző-földelőhöz kell rögzíteni,
ab) a jármű vezetőfülkéjéből vagy a jármű hágcsóján állva a letűző-földelőt a talajba kell szúrni legalább 0,1 méter mélységig,
ac) a járművet elhagyva a letűző-földelőt a talajba kell nyomni vagy verni kb. 0,3 méter mélységig.
b) Álló helyzetű járműföldelés bontásának műveleti sorrendje a járművön tartózkodva:
ba) a levert letűző-földelőt ki kell lazítani, de nem szabad kihúzni teljesen a földből,
bb) felszállva a járműre a letűző-földelőt ki kell húzni a földből és azt a járművön tárolási helyzetébe kell helyezni, ezután a járművet elhagyni vagy kívülről a földön állva megérinteni nem szabad.
c) Álló helyzetű jármű (vontatmány) földelés készítésének műveleti sorrendje kívülről, talajon állva:
ca) a földelendő jármű (vontatmány) közelében a letűző-földelőt a talajba kell szúrni vagy verni kb. 0,3 méter mélységig,
cb) a földelővezető egyik végét a letűző-földelőhöz kell erősíteni,
cc) a földelővezető szabad végével meg kell érinteni a földelendő jármű (vontatmány) nem festett fémfelületét és ehhez úgy kell a földelővezetőt rögzíteni, hogy közben az érintkezés ne szakadjon meg.
d) Álló helyzetű jármű (vontatmány) földelés bontásának műveleti sorrendje kívülről, földön állva:
da) meg kell szakítani a földelővezető és a jármű közötti kapcsolatot, ezután a jármű földről nem érinthető meg vagy nem hagyható el,
db) a letűző-földelő kihúzása a földből és a földelővezetővel való csatlakozásának megszüntetése már bármilyen sorrendben elvégezhető.
8. A mozgásképtelen jármű elvontatásának műveleti sorrendje:
a) a földelt és mozgásképtelen jármű nem festett fémtestéhez földelővezetőt, a 6. pont b) alpontja szerinti vagy ennek megfelelő összekötő vezetőt kell csatlakoztatni,
b) a vontatóval meg kell közelíteni a mozgásképtelen járművet és az összekötő vezető szabad végét a 7. pont c) alpont előírása szerint kell a vontatóhoz rögzíteni,
c) a vontatót és a mozgásképtelen járművet össze kell kapcsolni,
d) közvetlenül a vontatás előtt szabad az összekötő vezetőt – bármilyen sorrendben – eltávolítani, majd a mozgásképtelen jármű földelését a 7. pont d) alpontjának előírásai szerint kell lebontani; ezután a vontatót és a mozgásképtelen járművet földön állva megérinteni és azokról leszállni, azokra felszállni nem szabad.
Az 1. § (1) bekezdése a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § a) pontja az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 24. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § b) pontja az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés d) pontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés e) pontját a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 4. §-a iktatta be.
Az 5/A. §-t a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 5. §-a iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 6. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.
[A 6. § (2) bekezdés a) pontban a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § b) pontja által elrendelt módosítás, amely szerint a „35 kV” szövegrész helyébe a „45 kV” szöveg lép, nem vezethető át.]
[A 6. § (2) bekezdés b) pontban a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § b) pontja által elrendelt módosítás, amely szerint a „35 kV” szövegrész helyébe a „45 kV” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § a) pontja a 34/2016. (IX. 14.) NGM rendelet 2. §-ával megállapított, a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1a) bekezdését a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 6. §-a iktatta be.
A 11. § (2) bekezdés a) pontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § nyitó szövegrésze a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § a) pont aa) alpontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § a) pont ab) alpontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § c) pont cc) alpontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § d) pont da) alpontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § d) pont db) alpontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § h) és i) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § e) pontja az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 24. § c) pontja, a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § h) pontját a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12/A. §-t a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 7. §-a iktatta be.
A 13. § (2) bekezdése a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdés f) pont fb) alpontja a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdés i) pontját a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 9. §-a iktatta be.
A 13. § (9) bekezdését a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 10. §-a iktatta be.
A 14/A. §-t a 49/2021. (X. 1.) ITM rendelet 7. §-a iktatta be.
A 14/A. § (2) bekezdése a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 12. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 49/2021. (X. 1.) ITM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 9. alcímet (17. §-t) a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19/A. §-t a 49/2021. (X. 1.) ITM rendelet 9. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2021. október 2.
A 19/B. §-t a 2/2026. (I. 15.) NGM rendelet 11. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2026. január 30.
A 21–22. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 21–22. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás