2/2013. (XII. 30.) ME rendelet
2/2013. (XII. 30.) ME rendelet
az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről1
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 47. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott Uniós fejlesztések fejezethez (a továbbiakban: fejezet) tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokra,
b) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra,
c) az előző évekről áthúzódó, az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetőjének irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára
[az a)–c) pont e rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: előirányzatok].
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a fejezet 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím 7. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok alcím 13. EU Önerő Alap jogcímcsoport felhasználására.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. jogosulatlan forrásfelhasználás: a pénzügyi programok esetében a kedvezményezett jogszabályban vagy a megkötött hitel-, kölcsön- vagy tőkebefektetési megállapodásban előírt kötelezettségeinek a kedvezményezett által történő megszegése, továbbá a pénzügyi közvetítő jogszabályban vagy a közvetítői szerződésben előírt kötelezettségeinek a pénzügyi közvetítő által történő megszegése, amelynek eredményeképpen az Európai Unió, illetve Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek,
2. kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja: az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014-es időszakának végrehajtási rendjéről szóló 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet] 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti alap,
3. közszférához tartozó szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet,
4. nemzeti kapcsolattartó: a 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti szervezet,
5. program operátor: a 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 35. pontja szerinti szervezet,
6. szabálytalanság: a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet], a Svájci–Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről szóló 237/2008. (IX. 26.) Korm. rendeletben és a 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom,
7. támogatási konstrukció: egy pályázati kiírás, valamint egy vagy több hasonló céllal megvalósuló kiemelt projekt vagy nagyprojekt,
8. támogató: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48. § (2) bekezdése szerinti személy,
9. technikai segítségnyújtás: a 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 53. pontja szerinti forrás.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés 1. pontja szerinti jogosulatlan forrásfelhasználásnak, ha a kedvezményezett a pénzügyi közvetítővel szemben fennálló fizetési kötelezettségének gazdasági tevékenysége körében felmerülő üzleti kockázatból eredő fizetési nehézség révén nem képes eleget tenni, vagy ha a pénzügyi közvetítő egy adott pénzügyi eszköz hitelkockázatának révén realizált hitelezési vagy befektetési veszteséget szenved el.
3. Az előirányzatok felhasználásának közös szabályai
3. § A kötelezettségvállaló gondoskodik az előirányzatok – felhasználási céljainak, jogcímeinek megfelelő – felhasználásáról. A kötelezettségvállaló felelősséggel tartozik az előirányzatok terhére történő felhasználás cél- és szabályszerűségének betartásáért és betartatásáért.
4. § Az előirányzatok felhasználásával kapcsolatos kincstári és banki szolgáltatások díjait – az európai uniós forrásokat tartalmazó előirányzatok kivételével, ha jogszabály másként nem rendelkezik – az EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzat terhére kell elszámolni.
5. § (1) A kedvezményezett által fizetendő kötbért a fizetési felszólításban megjelölt fizetési számlára kell átutalni. A közreműködő szervezet a befizetett kötbért a befizetéstől számított hét napon belül arra az előirányzatra utalja át, amelyről az adott projektre megítélt európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás folyósítása történt. A kötbér az előirányzat céljának megfelelően használható fel.
(2) A támogatói okirat visszavonása, a támogatási vagy közvetítői szerződéstől való elállás vagy a támogatás egyéb okból történő visszafizetése esetén megfizetett kamat csak annak az előirányzatnak a céljával megegyezően használható fel, amelyből a támogatás nyújtására sor került.
6. § (1) Az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatok társfinanszírozáson felüli felhasználása a következő esetekben lehetséges:
a) a 12. § a) és b) pontjában meghatározott önerő biztosítása,
b) a részben európai uniós forrás terhére jóváhagyott programok, projektek Európai Bizottság felé el nem számolható kiadásainak finanszírozása,
c) a 11. § (6) bekezdése szerinti esetben,
d) a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjai esetében a közösségi hozzájárulás Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) általi megelőlegezése a Területi Együttműködés előirányzatból,
e) európai uniós forrás terhére jóváhagyott programok, projektek szabálytalansági esetekből adódó, Magyarországot terhelő európai bizottsági követelések kiegyenlítése abban az esetben, ha az összeg nem terhelhető át a kedvezményezettekre és átalányon alapuló korrekcióval került megállapításra,
f) részben vagy egészben európai uniós forrás terhére jóváhagyott programok, projektek Európai Bizottság felé el nem számolható általános forgalmi adó összegének kiegyenlítése,
g) a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 4. § d) és e) pontja szerinti döntés erre vonatkozó rendelkezése alapján a közszférához tartozó szervezet kedvezményezett részére megtérítendő – a külföldi devizában megkötött vállalkozási szerződés keretében végrehajtott pénzügyi, finanszírozási tranzakciók lebonyolítása során a szállítónál realizált – árfolyamveszteség finanszírozása.
(2) Az előirányzatoknak az (1) bekezdés szerinti felhasználásáról a fejezetet irányító szerv vezetője dönt. Ha az előirányzat-felhasználás összege az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben projektenként vagy összesen eléri a 300 millió forintot, azok felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kifizetések az európai uniós támogatás terhére elszámolhatóvá válnak, a teljesített kifizetésekre jutó bevételeket azokra a költségvetési előirányzatokra kell teljesíteni, amelyekről a kifizetések teljesültek.
AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOKBÓL NYÚJTHATÓ KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
4. Az EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 2009–2014 előirányzat felhasználási szabályai
7. § (1) Az EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 2009–2014 előirányzatból (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: előirányzat) támogatott egyes programok vonatkozásában a támogatási konstrukció meghirdetését a program operátor vezetője hagyja jóvá.
(2) Az előirányzatból támogatott kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja vonatkozásában a támogatási konstrukció meghirdetését a nemzeti kapcsolattartó vezetője hagyja jóvá.
5. Az EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás és a Közreműködői intézményrendszer támogatása előirányzat felhasználási szabályai
8. § (1) Nem uniós forrásból a kedvezményezett működéséhez nyújtott költségvetési támogatás biztosítása időarányosan történik. Az időarányostól eltérő folyósítást a kedvezményezett írásbeli kérelemmel kezdeményezheti.
(2) Az időarányostól eltérő felhasználást – a szerződés módosításával – a támogató abban az esetben engedélyezi, ha a kedvezményezett a pénzforgalmi terve benyújtásával igazolja, hogy a költségvetési támogatás időarányos folyósítása a folyamatos működését veszélyeztetné.
(3) A kedvezményezett a költségvetési támogatás felhasználásáról a költségvetési évet követő év június 30-ig számol el.
9. § Nem uniós forrásból biztosított előleg egy összegben vagy részletekben történő folyósítására az Ávr. 96. §-a figyelembevételével kerülhet sor, ha az időarányos finanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé.
6. A Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása előirányzat felhasználási szabályai
10. § (1) A Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása előirányzat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: előirányzat)
a) a Budapest 4-es metróvonal projekt Közlekedés Operatív Program keretében el nem számolható költségeinek finanszírozására, és
b) az állami kontrollpozíció gyakorlását segítő szakértői szolgáltatás költségeinek finanszírozására
használható fel.
(2) Az előirányzat (1) bekezdés a) pontja szerinti felhasználásával kapcsolatos szakmai ellenőrzési feladatok ellátásával a Közlekedés Operatív Program közreműködő szervezete, a pénzügyi ellenőrzési feladatok ellátásával a kincstár bízható meg.
(3) Az előirányzat (1) bekezdés a) pontja szerinti felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátásának finanszírozására a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeg használható fel.
7. Az Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék előirányzat felhasználási szabályai
11. § (1) Az Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék előirányzat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: előirányzat) a részben európai uniós forrásból finanszírozott programokkal, projektekkel kapcsolatosan az előre nem látható kiadások finanszírozására használható fel, különösen
a) szabálytalanságból, jogosulatlan forrásfelhasználásból adódó európai bizottsági követelések kiegyenlítése abban az esetben, ha az összeg behajtására irányuló kísérletek, intézkedések nem jártak eredménnyel, vagy ha a behajtás időpontja előtt a visszafizetésre az NFÜ-höz felszólítás érkezik,
b) a követelések behajtása érdekében felmerülő költségek finanszírozása,
c) ha a kedvezményezettnek vagy közvetítőnek fel nem róható okból valamely, a korábbiakban európai uniós forrásból finanszírozott támogatási vagy közvetítői szerződés részben vagy egészben nem finanszírozható európai uniós forrásból, de a szerződésben foglaltak megvalósítására az államot kötelezettség terheli, és a projekt megvalósításához nemzeti érdek fűződik,
d) a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet szerinti késedelmi kamat fizetési kötelezettség teljesítése, ha az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás késedelmes kifizetése az NFÜ-nek felróható okból történt,
e) ha a kedvezményezettnek fel nem róható okból a támogatási szerződés a Kormány döntése következtében megszüntetésre vagy egyes projektelemek visszavonásával módosításra került,
f) szabálytalanságból adódó, a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettség esetén a visszaköveteléssel érintett európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás összege és a visszakövetelt összeg után fizetendő kamat, ha a projekt megvalósításához nemzeti érdek fűződik.
(2) Az előirányzat terhére történő finanszírozást az adott programért felelős szervezet az NFÜ-nél kezdeményezheti.
(3) Az NFÜ a (2) bekezdés alapján beérkezett igényeket időrendi sorrendben dolgozza fel, és az előirányzat terhére teljesíti.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti finanszírozási igényről annak teljesítésével egyidejűleg az államháztartásért felelős minisztert tájékoztatni kell.
(5) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a szabálytalansági esetekből adódó, az előirányzat terhére történő finanszírozási igényt az arról való döntést megelőzően a Miniszterelnökséget vezető államtitkár részére a projekt megvalósításához fűződő nemzeti érdek tekintetében történő véleményezés céljából meg kell küldeni.
(6) Ha az előirányzat teljes összegben felhasználásra kerül, az (1) bekezdés szerinti kiadások fedezetét az európai uniós bevételek zavartalan lehívása érdekében az érintett európai uniós előirányzat támogatási előirányzata terhére kell biztosítani.
A KÖZSZFÉRÁHOZ TARTOZÓ SZERVEZET KEDVEZMÉNYEZETT RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ ÖNERŐ-TÁMOGATÁS
12. § A támogató
a) a projekt elszámolható költségeinek az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatással fejlesztéspolitikai okokból nem finanszírozott részére biztosítandó,
b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott támogatási konstrukciók esetén a Közép-Magyarországi Régiót (a továbbiakban: KMR) is érintő projektek esetében a KMR-re a pályázati útmutató szerint arányosan eső költség alapján megállapított, és
c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 55. cikkében, valamint az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendelet 150. cikkében meghatározott jövedelemtermelő projektek esetében a költség-haszon elemzés eredményeképpen megállapított megtérülő projektköltség alapján megállapított,
e fejezet szerinti önerőt megtéríti.
13. § (1) Önerő-támogatásban a közszférához tartozó szervezetek közül
a) a központi költségvetési szerv és a nem költségvetési szervként működő közszférához tartozó szervezet kedvezményezett,
b) a megyei önkormányzat és a regionális fejlesztési ügynökség, és
c) a helyi önkormányzat és az önkormányzati társulás
részesülhet az európai uniós forrásra vonatkozó támogatói döntéssel rendelkező projektje megvalósításához.
(2) Központi költségvetési szerv részére a 12. § b) és c) pontja, valamint a 2009. január 1-je után benyújtott pályázatok esetében a 12. § a) pontja szerinti önerő téríthető meg.
(3) Kizárólag állami tulajdonú gazdasági társaság, mint kedvezményezett részére – ha nem minősül e rendelet szerint közszférához tartozó szervezetnek – csak a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerinti döntés erre vonatkozó rendelkezése esetén téríthető meg a 12. § c) pontja szerinti önerő.
(4) Önkormányzat, önkormányzati társulás vagy nem költségvetési szervként működő közszférához tartozó szervezet kedvezményezett részére a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 4. § d) és e) pontja szerinti döntés erre vonatkozó rendelkezése alapján téríthető meg a 12. § szerinti önerő.
(5) A nem költségvetési szervként működő közszférához tartozó szervezet kedvezményezett részére a 12. § c) pontja szerinti önerő akkor téríthető meg, ha a megtérülő projektköltségre eső bevétel nem a közszférához tartozó szervezet kedvezményezettnél, hanem a központi költségvetés bevételeként jelenik meg.
(6) Ha az (1) bekezdés szerinti szervezet a pályázat során az önerő rendelkezésére állásáról nyilatkozott, az önerő e rendelet szerinti megtérítésének előfeltétele annak igazolása, hogy a korábban igazolt önerő a közszférához tartozó szervezet kedvezményezettnek fel nem róható okból nem, vagy csak részlegesen áll rendelkezésre.
14. § Ha az önerő-támogatás az Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása előirányzat terhére történik, az önerő-támogatás az érintett operatív program vonatkozásában elszámolható költségkategóriák és költségelemek elszámolására használható fel.
15. § (1) A közszférához tartozó szervezet kedvezményezett önerő-támogatást a pályázati kiírásban meghatározott módon kérhet.
(2) Ha a pályázati kiírás az önerő-támogatás vonatkozásában nem tartalmaz rendelkezést, az önerő-támogatást a közszférához tartozó szervezet kedvezményezett – a költségvetési támogatás indokait részletesen bemutató és számszerűsített, legkésőbb az európai uniós támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő tíz napon belül benyújtott – kérelemmel kezdeményezheti.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza
a) a közszférához tartozó szervezet kedvezményezett nevét,
b) központi költségvetési szerv esetén az alapító okirat másolatát,
c) központi költségvetési szerv esetén a szakmai alapfeladat megnevezését, amelyre a költségvetési támogatást kérelmezi,
d) az európai uniós forrásból elnyert költségvetési támogatás azonosító számát,
e) a projekt elszámolható összköltségét,
f) a projekt pénzügyi tervét, és
g) a kért önerő-támogatás összegét és évenkénti ütemezését.
16. § (1) Az önerő-támogatás rendelkezésre állásáról az NFÜ – legkésőbb az európai uniós támogatásról szóló szerződés, megállapodás megkötéséig – önerő-igazolást állít ki.
(2) Az NFÜ az önerő-támogatást önálló támogatási szerződés keretében vagy a projekt európai uniós támogatási szerződésében, az önerő-támogatásra vonatkozó egyedi feltételek meghatározása mellett biztosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti szerződés tartalmazza
a) az önerő-támogatás összegét és ütemezését,
b) az önerő folyósításának módját, és
c) a folyósított önerővel való elszámolás módját és annak ellenőrzését.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti ütemezést az NFÜ a 15. § (2) bekezdés szerinti kérelem alapján állapítja meg. Az ütemezés megállapítása során figyelembe kell venni a folyósításra kerülő előleg összegét is.
(5) A központi költségvetési szerv kedvezményezett a rendelkezésére bocsátott és tárgyévben fel nem használt költségvetési támogatást a következő években felhasználhatja. Az előirányzat-maradványra visszafizetési kötelezettsége a projektzáráskor keletkezik.
17. § Az NFÜ az önerő-támogatás szabályszerű felhasználását az önerő-támogatás biztosításáról szóló megállapodásban meghatározott gyakorisággal, de legalább a projektmegvalósítás végén ellenőrzi. Az NFÜ az ellenőrzési feladatát a közreműködő szervezet bevonásával is elláthatja.
18. § (1) Központi költségvetési szerv részére nem írható elő a projekt elszámolható költségeinek az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatással fejlesztéspolitikai okokból nem finanszírozott részére önerő, ha
a) a központi költségvetési szerv a támogatandó tevékenységet alaptevékenysége keretében látja el, vagy a támogatandó fejlesztést alaptevékenysége ellátásának érdekében kívánja megvalósítani, és
b) az önerő biztosítása a költségvetési szerv részére juttatott más állami támogatásból, vállalkozási tevékenységéből, vagy jövedelemtermelő projektek esetén a jövedelemtermelő, nem vállalkozási tevékenységéből nem biztosított.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálytól eltérni kizárólag a vonatkozó akcióterv elfogadásával vagy a fejezetet irányító szerv vezetőjének előzetes engedélyével lehet. Az önerő mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a projekt elszámolható összköltségének 15%-át.
(3) Ha a központi költségvetési szervnek a 12. § b) pontja szerinti önerőt kell biztosítania, az NFÜ-nek a pályázati kiírásban tájékoztatást kell adnia az önerő NFÜ általi támogatásának tényéről és módjáról.
(4) Helyi önkormányzat és önkormányzati társulás számára – jogszabály vagy a vonatkozó akcióterv eltérő rendelkezése hiányában – a projekt elszámolható költségeinek az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatással fejlesztéspolitikai okokból nem finanszírozott részére előírt önerő mértéke nem haladhatja meg a projekt elszámolható összköltségének 15%-át.
(5) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó települések, valamint a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő kistérségek esetében – jogszabály vagy a vonatkozó akcióterv eltérő rendelkezése hiányában – az önerő (4) bekezdés szerint megállapított mértékét legalább öt százalékponttal csökkenteni kell.
AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSBÓL EL NEM SZÁMOLHATÓ KIADÁSOK TÁMOGATÁSA A KÖZSZFÉRÁHOZ TARTOZÓ SZERVEZET KEDVEZMÉNYEZETT RÉSZÉRE
19. § (1) A támogató az egészségügyi vagy közlekedési tárgyú projektek európai uniós forrásból el nem számolható költségeinek – ide nem értve a 6. § szerinti el nem számolható kiadásokat – finanszírozására támogatást adhat.
(2) A támogatás forrása az Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása előirányzat.
20. § (1) E fejezet szerinti támogatásban a közszférához tartozó szervezetek közül
a) a központi költségvetési szerv és a nem költségvetési szervként működő közszférához tartozó szervezet kedvezményezett, és
b) a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás
részesülhet az európai uniós forrásra vonatkozó támogatói döntéssel rendelkező projektje megvalósításához.
(2) Ha konzorcium a kedvezményezett, a konzorcium vezetőjének kell megfelelnie az (1) bekezdés szerinti feltételnek.
(3) A 19. § szerinti támogatás
a) a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 4. § d) és e) pontja szerinti döntés erre vonatkozó rendelkezése alapján, vagy
b) kormányhatározatban nevesített esetben
adható.
21. § (1) A támogatás rendelkezésre állásáról – legkésőbb az európai uniós támogatásról szóló szerződés, megállapodás megkötéséig vagy módosításáig – az NFÜ igazolást állít ki.
(2) Az NFÜ a támogatást fejezetek közötti megállapodással, önálló támogatási szerződés keretében, vagy a projekt európai uniós támogatási szerződésében, a támogatásra vonatkozó egyedi feltételek meghatározása mellett biztosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti szerződés tartalmazza
a) a támogatás összegét és ütemezését,
b) a támogatás folyósításának módját, és
c) a folyósított támogatással való elszámolás módját és annak ellenőrzését.
(4) Az ütemezés megállapítása során figyelembe kell venni a folyósításra kerülő előleg összegét is.
(5) A központi költségvetési szerv a rendelkezésére bocsátott és tárgyévben fel nem használt támogatást a következő években felhasználhatja. Az előirányzat-maradványra visszafizetési kötelezettsége a projektzáráskor keletkezik.
22. § Az NFÜ a támogatás szabályszerű felhasználását a támogatás biztosításáról szóló megállapodásban meghatározott gyakorisággal, de legalább a projektmegvalósítás végén ellenőrzi. Az NFÜ az ellenőrzési feladatát a közreműködő szervezet bevonásával is elláthatja.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
24. § E rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
25. § Hatályát veszti az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 40/2013. (VII. 15.) NFM rendelet.
A rendeletet az 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 55. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás