• Tartalom
Oldalmenü

2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasítás

a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról1

2019.02.08.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontja, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdése alapján kiadom a következő utasítást.
Általános rendelkezések
1. A Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) állományában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján foglalkoztatott kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő), valamint a Kttv. 258. §-a és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a Minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban a kormánytisztviselők és a munkavállalók együtt: munkatárs).
2. A Szabályzat rendelkezéseit a rájuk vonatkozó mértékben, megfelelően alkalmazni kell továbbá – ha jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz másként nem rendelkezik –
a) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó állami vezetőkre,
b) a Minisztériumhoz kirendelt kormánytisztviselőkre, valamint a Minisztériumnál foglalkoztatott közalkalmazottakra a kirendelési megállapodások vagy megállapodások szerinti mértékben,
c) az európai uniós projektek által finanszírozott munkatársakra – a projektszerződésben meghatározott feltételekkel – azzal, hogy a határozott idejű jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársak abban az esetben jogosultak a Szabályzat szerinti juttatásokra, amennyiben annak költségeit a finanszírozó megtéríti a Minisztérium részére, valamint
d) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Pép.tv.) hatálya alá tartozókra a Pép.tv.-ben meghatározott mértékben.
3.2 A Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 65. §-a alapján a Minisztériumhoz vezényeltekre (a továbbiakban: vezényelt) a Hszt.-ben, a Hszt. végrehajtására kiadott rendeletekben, valamint a vezénylésről szóló határozatban meghatározott mértékben.
4. A Szabályzat 1–3. alcíme a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesíteni kívánó személyekre (a továbbiakban: érintett) is kiterjed.
5.3 Az 1–3. pontokban meghatározott személyek jogaira és kötelezettségeire, a munkáltatói jogok gyakorlására, az egyes juttatásokra, támogatásokra a Szabályzatot a vonatkozó jogszabályokkal és közjogi szervezetszabályozó eszközökkel, valamint adott esetben a kirendelési megállapodással, megállapodással, munkaszerződéssel, vezénylésről szóló határozattal együttesen kell alkalmazni.
6. Ezen utasítás alkalmazásában
a) hozzátartozó: a Kttv. 6. § 11. pont,
b)4 hivatali szervezet: a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 3. függelékében megjelölt szervezeti egységek összessége,
c) szervezeti egység vezetője: a titkárságvezető, a főosztályvezető vagy a főosztályvezetői besorolásra jogosult szervezeti egység vezetője,
d) kinevezés: ahol e Szabályzat kinevezést említ, ott a kirendelést, a Minisztériumnál történő foglalkoztatást és a munkaszerződés megkötését, valamint – amennyiben az adott rendelkezés hatálya a vezényeltekre is kiterjed – a vezénylést is érteni kell,
e) munkakör: a jogszabályokban és a munkaköri leírásban meghatározott azon feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyben a Minisztérium a munkatársat foglalkoztatja,
f) munkaköri leírás: azoknak a feladatoknak az írásbeli összefoglalása, amelyet a munkatárs köteles ellátni,
g)5 szakmai irányításért felelős állami vezető: az államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint az Ellenőrzési Főosztály és a Kommunikációs Főosztály esetében a főosztályvezető.
A munkáltatói jogokkal kapcsolatos rendelkezések
7. A közigazgatási államtitkár a munkáltatói jogkörébe tartozó munkatársak tekintetében dönt
a) a foglalkoztatási jogviszony (kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony) létesítéséről és megszüntetéséről,
b) a kormánytisztviselő kinevezésének módosításáról,
c) a munkavállaló munkaszerződésének módosításáról,
d) a 250. pontban meghatározott címek adományozásáról,
e)6 az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök javaslata alapján az alapilletmény eltérítéséről,
f) a szociális, lakhatási támogatásban részesítésről,
g) a képzettségi pótlék, munkaköri pótlék megállapításáról,
h) a kormánytisztviselő átirányításáról,
i) a tanulmányi szerződés megkötéséről, a tanulmányi kötelezésről,
j) a kormánytisztviselő kirendelésére, átirányítására, kiküldetésére irányuló megállapodás megkötéséről és elrendeléséről,
k) a helyettes államtitkárok szabadságáról és egyéb távollétük engedélyezéséről,
l) a minősítésről és a teljesítményértékelésről a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint,
m) a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesítés időtartamáról,
n) a helyettesítési díj mértékéről,
o) a további jogviszonyok [Kttv. 85. § (2) bekezdés] létesítésének engedélyezéséről,
p) az összeférhetetlenség megállapításáról,
q) a kormányzati ügykezelők illetményének megállapításáról, módosításáról, valamint
r) a rendkívüli munkaidő elrendeléséről.
8.7 A parlamenti államtitkár, az önkormányzati államtitkár és a rendészeti államtitkár a Kttv. 205. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel gyakorolja a 7. pontban meghatározott munkáltatói jogokat – a vezetői munkakörbe történő kinevezés és annak megszüntetése, a kinevezés módosítása és az összeférhetetlenség megállapítása kivételével – az államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnök felett.
9.8 A Kttv. 205. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Miniszteri Kabinet és az államtitkári kabinet állományába tartozó munkatársak felett – a vezetői munkakörbe történő kinevezés és annak megszüntetése kivételével – a Miniszteri Kabinetet és az államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnök gyakorolja a 7. pontban meghatározott munkáltatói jogokat.
10. A 7. pont a), b), c), d), e), f), g), i), j), m), n), q) és r) alpontjaiban meghatározott döntést a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetőivel véleményeztetni kell.
11. A szervezeti egység vezetője
a) dönt az általa közvetlenül irányított szervezeti egységben dolgozó munkatárs szabadsága és egyéb távolléte, általános munkarendtől eltérő munkarendjének engedélyezéséről,
b) javaslatot tesz az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnek, kabinetfőnöknek az általa irányított szervezeti egységnél foglalkoztatási jogviszony létesítésére, megszüntetésére,
c) kezdeményezi az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnél, kabinetfőnöknél a vezetői munkakörbe történő kinevezést és annak megszüntetését,
d) javaslatot tesz az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnek, kabinetfőnöknek a 7. pontban foglalt döntésekre,
e) gyakorolja a minősítésre, teljesítményértékelésre vonatkozó jogszabályokban biztosított jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egységek nem vezetői munkakörben lévő munkatársai felett.
12. A főosztályvezető, a főosztályvezetővel azonos jogállású vezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető az általa irányított munkatársak tekintetében meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat. A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető javaslatot tesz az általa irányított munkatársak tekintetében a főosztályvezető vagy a főosztályvezetővel azonos jogállású vezető munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedések megtételére.
A kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése
1. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének rendje
13. A szervezeti egység vezetője a kormánytisztviselői kinevezés kezdeményezéséről a Személyügyi Főosztály vezetőjét – a kinevezés tervezett napját legalább 5 munkanappal megelőzően – értesíti. A kinevezés előkészítését a Személyügyi Főosztály végzi.
14. A kinevezésről addig nem lehet érdemi nyilatkozatot tenni, amíg a szervezeti egység vezetője a Személyügyi Főosztály illetékes munkatársával együttesen a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását nem állapította meg, és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője nem nyilatkozott arról, hogy a kinevezéshez szükséges személyi előirányzat rendelkezésre áll. Amennyiben a foglalkoztatás fedezetét részben vagy egészben európai uniós forrás biztosítja, a jogviszony létesítéséhez az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár jóváhagyása is szükséges.
15. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez a közszolgálati nyilvántartáshoz szükséges okiratokat, adatokat és nyilatkozatokat a kormánytisztviselőnek eredeti okirattal vagy közjegyző vagy a kibocsátó szerv által hitelesített másolattal kell igazolnia a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló kormányrendeletben meghatározott határidőben. Be kell nyújtania továbbá az illetményszámfejtéshez szükséges nyilatkozatokat. A benyújtott okmányok másolatai az érintett személyi anyagába kerülnek.
16. Amennyiben a munkatárs személyi adataiban (különösen: név, lakcím, bankszámlaszám) változás történik, köteles azt 15 napon belül a Személyügyi Főosztály vezetőjének bejelenteni.
17. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletnek – az ott meghatározott iskolai végzettség, szakképzettség tekintetében – való megfelelést a kinevezést megelőzően a Személyügyi Főosztály vizsgálja.
18.9 A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új munkakörbe kinevezés előtt az érintettel közölni kell, ha a betölteni kívánt munkakör betöltője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény (a továbbiakban: Nbtv.), valamint a belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 15/2015. (IV. 10.) BM rendelet alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik. Az érintett részére a Személyügyi Főosztály a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet biztosítja.
19. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új munkakörbe kinevezés előtt az érintettel közölni kell, ha a betölteni kívánt munkakör az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik. Ebben az esetben a kinevezés feltétele a kérdőív kitöltése, valamint annak a munkáltatói jogkör gyakorlója részére történő átadása a Személyügyi Főosztályon keresztül.
20. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új munkakörbe kinevezés előtt az érintettel közölni kell, hogy kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha írásban nyilatkozik arról, hogy a Kttv. 84–87. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok vele szemben nem áll fenn, valamint nyilatkozik arról, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezményeket tudomásul veszi. Az érintettnek a tájékoztatás tudomásulvételét és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatát írásba kell foglalni, melyet az érintett személyi anyagában kell elhelyezni.
21. A Kttv., valamint a Belügyminisztérium hivatali szervezetei Munkavédelmi Szabályzatáról szóló BM utasítás alapján a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének feltétele, hogy az érintett foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálaton egészségileg alkalmas legyen, valamint hogy a munkavédelmi oktatáson részt vegyen. A vizsgálaton és az oktatáson való részvételi kötelezettségről a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a kinevezésre javasolt kormánytisztviselőt.
22.10 A vezetői munkakörbe kinevezni javasolt kormánytisztviselőről, vezényeltről a Miniszterelnökség (a továbbiakban: MVM) közigazgatási államtitkára felé a Ksztv. 67. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a Személyügyi Főosztály vezetője útján az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök kezdeményezi a Minisztérium közigazgatási államtitkáránál. A vezetői munkakörbe történő kinevezésre, vezénylésre az MVM közigazgatási államtitkára írásbeli visszajelzésének a kézhezvételéig nem kerülhet sor.
2. A munkakör betöltése pályázattal
23. A Minisztérium kormánytisztviselői munkakörei pályázattal is betölthetőek. A pályázati kiírást a szervezeti egység vezetője kezdeményezi a Személyügyi Főosztálynál.
24. A Személyügyi Főosztály gondoskodik a pályázat közzétételéről, valamint közreműködik a pályázati eljárás lefolytatásában.
25. A pályázati eljárás során a Kttv. előírásai alapján, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetenciavizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló kormányrendelet előírásainak figyelembevételével kell eljárni.
26.11 A pályázatikiírás-tervezetet a pályázatot kezdeményező vezető megküldi a Személyügyi Főosztály vezetőjének. A Személyügyi Főosztály ellenőrzi az adott szervezeti egységnél az üres álláshely – határozott időre szóló pályázati felhívás esetében a tartósan távol lévő munkatárs státusza – rendelkezésre állását, majd intézkedik a pályázat közzétételéről. A pályázatot a www.kozigallas.gov.hu weblapon, valamint a www.kormany.hu weblapon, egyéb internetes portálon vagy nyomtatott sajtóban lehet megjelentetni.
27. A Minisztériumon belül, a pályázatról való döntés előkészítésére a Személyügyi Főosztály vezetője a pályázat kiírását követően legalább háromtagú eseti előkészítő bizottság (a továbbiakban: Előkészítő Bizottság) létrehozására irányuló javaslatot terjeszthet a pályázatot kezdeményező vezető elé.
28. Az Előkészítő Bizottságnak mindenképpen tagja a Személyügyi Főosztály képviselője, valamint az adott szervezeti egység képviselői.
29. Az Előkészítő Bizottság a jelöltek pályázati anyagának áttanulmányozása, valamint az esetleges szóbeli meghallgatásuk után – sorrend felállítása mellett – a pályázati anyagok kézhezvételét követő 30 munkanapon belül javaslatot tesz a Személyügyi Főosztály vezetőjének a kinevezésre.
30. Az Előkészítő Bizottság létrehozása hiányában az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök tesz javaslatot – indokolással együtt – a Személyügyi Főosztály vezetőjének a kinevezésre.
31. A Személyügyi Főosztály ellenőrzi az adott szervezeti egységnél az üres státusz – határozott idejű kinevezés esetében a tartósan távol lévő státusza – rendelkezésre állását.
32. A Személyügyi Főosztály a kiválasztott pályázó kinevezését előkészíti és a pénzügyi ellenjegyzést követően azt jóváhagyásra felterjeszti a kinevezési jogkört gyakorló vezető elé.
33. A Személyügyi Főosztály a pályázatról való döntést követő legfeljebb 10 munkanapon belül – elektronikusan, elektronikus elérhetőség hiányában postai úton – értesíti az elutasított pályázókat.
3. Munkaviszony létesítése
34. Munkaviszony létesítése során a Szabályzatnak a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel.
35. A munkaviszony létesítése során a munkaszerződés kötését az adott szervezeti egység vezetője – az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőn, kabinetfőnökön keresztül – kezdeményezi a Személyügyi Főosztály vezetőjénél.
36. Munkaviszony keretében – európai uniós forrás terhére – munkaszerződés kötését az adott szervezeti egység vezetője – az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőn, kabinetfőnökön keresztül – kezdeményezi a Támogatás-koordinációs Főosztályon, amely továbbítja azt a Személyügyi Főosztály vezetőjének.
37. A Támogatás-koordinációs Főosztály jóváhagyását követően, a Személyügyi Főosztály készíti elő aláírásra a munkaszerződést, melyet a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése után a munkáltatói jogkör gyakorlója ír alá.
38. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkavállalónak a Személyügyi Főosztályon a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti titoktartási nyilatkozatot kell tennie.
4. A kinevezés és a munkaszerződés módosítása
39. A kinevezésre, valamint a munkaszerződés módosítására vonatkozó kezdeményezést az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnek, kabinetfőnöknek a Személyügyi Főosztály vezetője részére kell megküldenie, aki intézkedik a módosítás előkészítéséről, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója részére jóváhagyásra előterjesztésről.
5. A munkakör átadása-átvétele, a jogviszony megszűnése, megszüntetése
40. A kormányzati szolgálati jogviszony, a munkaviszony, a Minisztériumnál történő foglalkoztatás, valamint a Minisztériumba vezénylés megszűnésekor vagy tartós távollét esetében a szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a munkatárs, vezényelt az utolsó munkában töltött nap előtt a munkaköri feladatait, a nála levő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott és a szervezeti egység leltárában levő munkaeszközöket és felszerelési tárgyakat a szervezeti egység vezetőjének vagy az általa megbízott személynek (személyeknek) jegyzőkönyvileg átadja (munkakörátadás). A szervezeti egység vezetője legalább két munkanappal előbb – próbaidő alatt történő megszűnés esetén a kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony, Minisztériumba vezénylés megszűnésének napján – értesíti a munkatársat, vezényeltet a munkakör átadásának idejéről és az átvételre jogosult személyről (személyekről).
41. A Személyügyi Főosztály a kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony, a Minisztériumnál történő foglalkoztatás, valamint a Minisztériumba vezénylés megszűnésekor vagy tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napot megelőzően a munkatársat, vezényeltet „Elszámoló lappal” látja el. A munkatárs, vezényelt köteles az „Elszámoló lapon” feltüntetett szerveknél és szervezeti egységeknél megjelenni. Az egyes elszámolások elkészítését és kiadását, valamint az egyéb munkavégzéshez kiadott elszámolásköteles eszközök leadását és annak az „Elszámoló lapon” történő igazolását követően a Személyügyi Főosztály a munkatárs munkáltatói igazolványát, valamint a munkatárs, vezényelt be- és kilépését biztosító chipet bevonja.
42. Amennyiben a munkakör átadását és az elszámolást nem sikerült a munkában töltött utolsó nap munkaidő végéig elvégezni, az át nem adott feladatok és eszközök számbavételéről a szervezeti egység vezetője intézkedik. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban 8 napos határidő kitűzésével felszólítja a munkatársat, vezényeltet az elszámolásköteles eszközök leadására vagy hiányuk esetén a megállapított értékük megtérítésére.
43. A kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony, a Minisztériumnál történő foglalkoztatás, a Minisztériumba vezénylés megszűnésével vagy megszüntetésével, valamint az áthelyezéssel kapcsolatos okmányokat a Személyügyi Főosztály, a pénzügyi okmányokat a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály juttatja el a munkatárs, vezényelt részére.
44.12 A Kttv., Mt. alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést – a Belügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 27/2014. (XII. 23.) BM utasítás VI. fejezetének 197. pontjában foglaltakra is figyelemmel – a munkatárs részére a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a jogviszony megszüntetésére jogosult munkáltatói jogokat gyakorló vezető állapíthat meg.
45. A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel, lemondással történő megszüntetésének kezdeményezését (nyilatkozatot) a szervezeti egysége vezetőjének köteles átadni. A szervezeti egység vezetője az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőn, kabinetfőnökön keresztül juttatja el a nyilatkozatot a Személyügyi Főosztályra. A Személyügyi Főosztály terjeszti a munkáltatói jogkört gyakorló vezető felé aláírásra a megszüntetésről (megszűnésről) szóló személyügyi határozatot.
46. A lemondási idő 2 hónapnál abban az esetben lehet rövidebb, amennyiben a szervezeti egység vezetője biztosítani tudja a szervezeti egység feladatainak zavartalan ellátását.
47. A 40. pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, ha a munkakörváltozás a Minisztériumon belüli más szervezeti egységhez, illetve más munkakörbe kerülés miatt történik.
Az együttalkalmazási tilalom, az összeférhetetlenség, a vagyonnyilatkozat-tétel
és a nemzetbiztonsági ellenőrzés
6. Az együttalkalmazási tilalom és az összeférhetetlenség
48. A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul – írásban – bejelenteni a Személyügyi Főosztályon, ha a Kttv. szerinti együttalkalmazási, összeférhetetlenségi ok merül fel, valamint, ha további jogviszonyt kíván létesíteni a kormányzati szolgálati jogviszonya alatt.
49. Összeférhetetlenség esetén a Személyügyi Főosztály – a szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, hogy a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére írásban szólítsa fel.
50. A kormánytisztviselő a Kttv. 85. § (2) bekezdés szerinti további jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. Ebben az esetben a kormánytisztviselőnek – a tevékenység jellegének, valamint a munkakörével és munkaidejével való összefüggésnek a megjelölésével – kérelmet kell előterjesztenie a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a Személyügyi Főosztályon keresztül.
50a.13 A munkavállaló az Mt. 6. § (4) bekezdése alapján további jogviszonyának létesítéséről – a tevékenység jellegének, valamint a munkakörével és munkaidejével való összefüggésének megjelölésével – és annak megszűnéséről a munkáltatói jogkör gyakorlóját a Személyügyi Főosztályon keresztül tájékoztatni köteles.
51. A kormánytisztviselő haladéktalanul köteles bejelenteni, ha a korábban engedélyezett további jogviszonya megszűnt.
7. A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos szabályok
52. A Minisztériumban azon munkatársat, akinek az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben foglaltak alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége jogviszonyának fennállása alatt keletkezik, a Személyügyi Főosztály írásban tájékoztatja a kötelezettségéről és annak határidejéről.
53. Amennyiben a munkatárs a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megadott határidőben nem tesz eleget, a Személyügyi Főosztály írásban kezdeményezi a szervezeti egység vezetőjénél és a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a szükséges intézkedések megtételét.
8. A nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok
54. A Minisztériumban azt a munkatársat, akinek a munkaköre megváltozik, és ezáltal nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik, a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a kérdőív-kitöltési kötelezettségéről és annak határidejéről.
55. Amennyiben a munkatárs a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettségének a megadott határidőben nem tesz eleget, a Személyügyi Főosztály írásban kezdeményezi a szervezeti egység vezetőjénél és a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a szükséges intézkedések megtételét.
56. Aki a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, nem láthat el olyan munkakört vagy feladatot, amelynek ellátásához minősített adat megismerése szükséges.
A kormányzati szolgálati jogviszony tartalma
9. Munkakör, a munkaköri leírás
57. A munkatárs részére a szervezeti egység vezetője a kinevezésről szóló okmány átadásával egyidejűleg, a munkavégzés megkezdése előtt átadja a munkaköri leírását, melynek átvételét igazoló egy példányát a Személyügyi Főosztály a munkatárs személyi anyagában helyezi el.
58. A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.
59.14 A munkaköri leírás kötelező tartalmi elemeit és formáját az 1. melléklet tartalmazza. A munkaköri leírás jóváhagyója a szervezeti egység vezetője.
60. Ezen alcím rendelkezéseit a vezényeltekre is megfelelően alkalmazni kell.
10. A kormánytisztviselők, kirendelt kormánytisztviselők képzése, továbbképzése
61.15 A Minisztérium szervezeti egységeinek vezetőivel történő előzetes igényfelmérés alapján, a Kormány középtávú közigazgatási továbbképzési és vezetőképzési tervének, valamint a Minisztérium éves stratégiai céljainak figyelembevételével a Személyügyi Főosztály – a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet alapján – előkészíti a Minisztérium éves képzési és továbbképzési tervét (a továbbiakban: képzési terv). A képzési tervjavaslatot a Személyügyi Főosztály a közigazgatási államtitkárhoz jóváhagyásra felterjeszti.
62. A képzési terv a kormánytisztviselők, kirendelt kormánytisztviselők (a 10–11. alcímben a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő) egyéni fejlesztési céljaival összehangolt ismeretbővítő szakmai vagy kompetenciafejlesztési célkitűzések iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében megvalósítható programjait, az egyes képzési programok rendeltetését, annak várható költségeit és forrását, a képzést végző szervezet megnevezését tartalmazza. A képzési terv végrehajtásáért a Személyügyi Főosztály vezetője a szervezeti egység vezetőjével együttesen felelős.
63. Az éves képzési tervet a jóváhagyást követően ismertetni kell a kormánytisztviselőkkel.
64. A Minisztérium éves továbbképzési tervében szereplő képzésekre a Személyügyi Főosztály vezetőjének megkeresése után az érintett szakmai területek vezetőinek javaslata alapján a munkáltatói jogokat gyakorló vezető jelöli ki a képzésen részt vevő kormánytisztviselőket.
65. A kormánytisztviselő a Kttv. 80–81. §-ának megfelelően jogosult az előmenetelhez szükséges, és köteles a központilag vagy a Minisztérium által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben – ideértve a közigazgatási vezetőképzést is – részt venni.
66. A Személyügyi Főosztály a továbbképzésre kijelölt kormánytisztviselők képzésekben való részvételét és annak eredményét folyamatosan figyelemmel kíséri, továbbá gondoskodik a munkáltató jogkör gyakorlójának tájékoztatásáról.
11. A közigazgatási alapvizsga és az ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási szakvizsga,
valamint a titkos ügykezelői vizsga
67. A kormánytisztviselőnek a Kttv. alapján előírt alapvizsga- és szakvizsga-kötelezettsége teljesítésének határidejét a kinevezésben a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
68. A kormánytisztviselő kinevezésében előírt vizsgakötelezettségről készült munkaügyi kimutatás alapján a szervezeti egységek vezetői egyeztetik az érintett kormánytisztviselőkkel a tervezett vizsga időpontját és a választott vizsgatárgyat. Az egyeztetett, összesített a következő naptári évre vonatkozó éves ütemtervet a szervezeti egységek vezetői megküldik a Személyügyi Főosztály vezetőjének, aki köteles azt az előző év október 15. napjáig továbbítani a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint vizsgaszervező részére.
69. A közigazgatási alapvizsgára, valamint az ügykezelői alapvizsgára történő jelentkezés a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló kormányrendeletnek megfelelően elektronikusan, a Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportálon keresztül történik, amelynek használatáról – a kormánytisztviselő kérésére – a Személyügyi Főosztály tájékoztatást nyújt.
70. A közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezést a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet 1. sz. függeléke szerinti jelentkezési lap kitöltésével a kormánytisztviselő kezdeményezi a Személyügyi Főosztály vezetőjénél. A Személyügyi Főosztály kéri a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését.
71. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján titkos ügykezelői vizsgára történő jelentkezés a Személyügyi Főosztályon keresztül történik. A Személyügyi Főosztály kéri a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését.
72. A vizsgákkal kapcsolatos szervezési feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el.
12. Tanulmányi szerződés
73. Az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnek, kabinetfőnöknek a javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója tanulmányi szerződést köthet a kormánytisztviselővel – a munkáltatói érdekeket figyelembe véve – szakirányú, iskolarendszerű felsőfokú képzésre, valamint az iskolarendszeren kívüli, speciális szakmai ismeretek megszerzésére irányuló képzésre.
74. Szakirányúnak minősül az a képzés, amely a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelet értelmében a kormánytisztviselő – jogszabály szerinti – besorolásához, előmeneteléhez, szakmai tevékenységének ellátásához szükséges végzettség megszerzésére irányul. A szakiránynak való megfelelés megítélése a szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök és a Személyügyi Főosztály vezetőjének hatáskörébe tartozik.
75. Tanulmányi szerződés kizárólag határozatlan időre kinevezett, legalább egy éves minisztériumi jogviszonnyal rendelkező kormánytisztviselővel köthető.
76. Tanulmányi szerződés keretében a képzési költségek (tandíj, vizsgadíj, tankönyv, jegyzet) legfeljebb 50%-a vállalható át.
77. A már megkötött tanulmányi szerződésekre a 76. pontban meghatározott költségátvállalás csak akkor alkalmazható, ha a szerződő felek ebben külön megállapodnak.
78. A tanulmányi szerződéseket a Személyügyi Főosztály készíti elő jóváhagyásra. A tanulmányi szerződés megkötéséhez a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzése szükséges.
79. Az utazás és a képzés helyén való megjelenés nem minősül kiküldetésnek, ezért annak tartamára napidíj nem számolható el.
80. A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató kormánytisztviselő tanulmányi időszakonként az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját a Személyügyi Főosztályon keresztül.
81. Amennyiben a kormánytisztviselő a tanulmányi, vizsgakötelezettségének önhibájából nem tesz eleget és emiatt a tanulmányi időszak megismétlésére kényszerül, a megismételt tanulmányi időszakra eső képzési költségeket maga viseli.
82. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény, szabadság kizárólag a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe. A kormánytisztviselőt vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
83. A szerződésben vállalt tanulmányi kötelezettség nem teljesítése esetén, vagy ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt a kormánytisztviselőnek felróható okból vagy áthelyezés miatt szüntetik meg, az addig kifizetett képzési, továbbá az igénybe vett munkaidő-kedvezményt és tanulmányi szabadság idejére kifizetett illetményt a foglalkoztatott köteles visszatéríteni a munkáltatónak, kivéve, ha az áthelyezés esetén az új munkáltató az így kiszámított költségeket átvállalja és azt a Minisztériumnak megtéríti.
Teljesítményértékelés, minősítés, a szakmai munka értékelése
84.16 A kormánytisztviselők, kirendelt kormánytisztviselők – a kormányzati ügykezelők kivételével – a Kttv. 130. §-ában, továbbá a Minisztériumba vezényeltek (a továbbiakban együtt: értékeltek) a Hszt. 111. §-ában meghatározott teljesítményértékelését osztálytagozódású szervezeti egységnél az osztályvezető, osztálytagozódás nélküli szervezeti egység esetén a szervezeti egység vezetője végzi el (értékelő vezető).
84a.17 A jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén, amennyiben az osztálytagozódású szervezeti egységnél az osztályvezetői munkakör betöltetlen, akkor a teljesítményértékelést a főosztályvezető-helyettes vagy a szervezeti egység vezetője végzi el. Abban az esetben, ha az osztálytagozódás nélküli szervezeti egységnél a szervezeti egység vezetőjének a státusza nincs betöltve, akkor a teljesítményértékelést a szakmai irányításért felelős állami vezető, kabinetfőnök végzi el.
84b.18 A vezényeltek teljesítményértékelését – a miniszter és az államtitkárok munkáltatói jogkörébe tartozó értékeltek esetét kivéve – az értékelő vezető felettese hagyja jóvá, s annak tartalmát indokolt esetben felülbírálhatja (kontrollvezető).
85. A teljesítményértékelés során a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló kormányrendelet, valamint az annak alapján kiadott módszertani útmutató szerint és a számítógépes program alkalmazásával kell eljárni. A Minisztériumba vezényeltek esetében a hivatásos állományúak egyéni teljesítményértékeléséről szóló BM rendeletben meghatározottak alapján kell eljárni.
86.19 Amennyiben a közigazgatási államtitkár a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló Korm. rendelet szerinti teljesítményértékelés ajánlott elemei alkalmazásáról dönt, akkor az értékeltek teljesítményértékelése során a 2. mellékletben meghatározott kompetencia-térkép kötelező vezetői kompetenciák, valamint a kötelező munkatársi kompetenciák részben meghatározott kompetenciákat valamennyi értékelt esetében alkalmazni kell. A kompetencia-térkép választható vezetői kompetenciák, illetve választható munkatársi kompetenciák közül az értékelő vezető a kontrollvezető egyetértésével további 3 kompetenciát határoz meg a tárgyévre vonatkozóan a tárgyév kezdetekor a teljesítményfeladatok kitűzésével egyidejűleg.
87.20
A munkavégzés szabályai, a pihenőidő
13. A munkaidő, az általános munkarend, eltérés az általános munkarendtől
88. A Minisztérium munkatársai a Kttv. 89. §-a szerinti hivatali munkarendben dolgoznak. Ettől jogszabály vagy a munkáltató egyedi, írásba foglalt döntése alapján lehet eltérni.
89. A munkatárs kezdeményezésére – a szakmai tevékenységet irányító állami vezető, kabinetfőnök hozzájárulásával – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti, hogy a munkaidő a teljes napi munkaidőnél kevesebb legyen (részmunkaidő). Ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell, a kinevezés módosításával.
90.21 A munkatárs részére a gyermeke harmadik életéve betöltéséig, három vagy több gyermeket nevelő munkatárs esetén a gyermeke ötéves koráig a munkáltatói jogkör gyakorlója heti 20 órás részmunkaidőt állapíthat meg. Az erre irányuló kérelmet a munkatársnak a Személyügyi Főosztály vezetője részére kell eljuttatnia.
91. A szervezeti egység vezetője – a munkatárs írásbeli kérelmére – az általános munkarendtől legfeljebb +/– 1 órával eltérő munkarendet is engedélyezhet. Az engedély egy példányát a munkatárs személyi anyagában kell őrizni.
14. A rendkívüli munkaidő, ügyelet, készenlét
92. Rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen és írásban rendelhet el.
93. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követő 30 napon belül kell kiadni.
94. A rendkívüli munkavégzés tényleges időtartamáról a szervezeti egységeknél naprakész, névre szóló nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés időtartamát, valamint az annak ellentételezéseként igénybe vett szabadidő időpontját.
95. Az érintett szervezeti egység vezetője havonta – utólag – tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt az elrendelt rendkívüli munkavégzésről, valamint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő időpontjáról, a Kttv. 96. § (8) bekezdése szerinti legfeljebb 200 óra megtartásának ellenőrzése céljából.
96. A nyilvántartásban megfelelő módon jelezni kell, ha a rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történik. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló írásbeli utasítások a nyilvántartás mellékletét képezik.
97. Amennyiben a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő kiadására nem kerül sor, akkor a szervezeti egység vezetője – indokolással együtt – kezdeményezi a Személyügyi Főosztályon keresztül a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon a pénzben történő megváltást.
98. A rendkívüli ügyelet, készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére a rendkívüli munkavégzésre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.
15. A szabadság és a munkavégzés alóli mentesülés esetei
99. A szervezeti egység vezetője – a munkatársak igényeinek felmérése után, a Belügyminisztérium hivatali szervezetének Esélyegyenlőségi Tervéről szóló BM utasításban foglaltakat figyelembe véve – tárgyév február hónap utolsó napjáig szabadságolási tervet készít, melyet március 31-ig a Személyügyi Főosztályra megküld. A szabadságolási tervet a rá vonatkozó mértékben a munkatárssal ismertetni kell. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelemmel kell lenni a Kormány által elrendelt igazgatási szünet időpontjára.
100. A szabadságok igénybevételének ütemezésénél a Minisztérium szervezeti egységein belül a folyamatos munkavégzést biztosítani kell. A feladatok ellátásának biztosítása céljából a belső helyettesítés megoldása során valamennyi szakterület vonatkozásában folyamatosan rendelkezésre kell állnia megfelelő számú és felkészültségű ügyintézőnek.
101.22 A szabadságot szabadságolási irattömbben kell igényelni és kiadni. Az adott szervezeti egység kezeli és tárolja a kitöltött nyomtatványokat, továbbá a kiadott szabadságról naprakész szabadságolási nyilvántartást vezet.
102. A szervezeti egység vezetője köteles megküldeni minden hónap 5. napjáig az előző hónapra vonatkozó távollét összesítőt eredeti példányban a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra, másolati példányban a Személyügyi Főosztályra.
103. A keresőképtelenség – háziorvos általi – igazolását a munkatársnak a szervezeti egységénél kell leadnia eredeti példányban. Az előreláthatólag 15 munkanapot meghaladó keresőképtelenség esetében a szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja erről a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályt az igazolás eredeti példányának megküldésével, valamint egyidejűleg másolati példány megküldésével a Személyügyi Főosztályt.
104. A szervezeti egység vezetője köteles tájékoztatni minden év január 31-ig a Személyügyi Főosztályt a szervezeti egységébe tartozó munkatársak esedékessége évében ki nem adott szabadságáról. A Minisztérium munkatársai vonatkozásában az esedékesség évében ki nem adott szabadságok számáról a Személyügyi Főosztály nyilvántartást vezet.
105. A Kttv. 102. § (1)–(3) bekezdései szerinti, tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadságra való jogosultságáról a munkatárs a szervezeti egysége vezetőjét minden év január 31-ig írásban tájékoztatja. A szabadság igénybevételének napjáról és jogcíméről a munkatárs a távollét nyilvántartást vezető munkatársat tájékoztatja.
106. A Kttv. 102. § (4) bekezdés szerinti apát megillető – gyermeke születése esetén járó – pótszabadság igénybevételének időpontjáról a munkatárs a szervezeti egysége vezetőjével egyeztet. A szabadság igénybevételének napjáról és jogcíméről a munkatárs a távollét nyilvántartást vezető munkatársat tájékoztatja.
107. A munkatárs a Kttv. 113. §-ában szabályozott fizetés nélküli szabadság iránti – írásbeli – kérelmet a szervezeti egysége vezetőjén keresztül terjesztheti elő a Személyügyi Főosztályon. A szükséges okiratot a Személyügyi Főosztály előkészíti és jóváhagyásra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
108. A Kttv. 79. § l) pontjában szabályozott esetben a kérelmet a munkatárs írásbeli kérelmére a szervezeti egység vezetője terjeszti elő a Személyügyi Főosztályon. A szükséges okiratot a Személyügyi Főosztály előkészíti és jóváhagyásra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
109. A Kttv. 79. § a)–k) pontjában vagy az Mt. 55. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a munkatárs tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét a rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéssel érintett távollétéről.
110. Mentesül a munkavégzés alól a kormánytisztviselő a titkos ügykezelői vizsga, közigazgatási alapvizsga, ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási szakvizsga felkészítő konzultációjának vagy tanfolyamának – amennyiben azon nem tud részt venni, akkor a vizsgát megelőző, a kormánytisztviselő általa előzetesen bejelentett munkanapokon, a konzultációval, tanfolyammal megegyező időtartamban – és vizsganapjának időtartama alatt, továbbá jogi szakvizsga esetében a vizsgarészek napján. Erre az időre a kormánytisztviselő illetményre jogosult.
111.23 További 3 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg a kormánytisztviselőt a titkos ügykezelői vizsga, közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, továbbá a munkaköréből következően jogi szakvizsgához kötött feladatot ellátó munkatársat a jogi szakvizsga vizsganapját megelőzően. A munkatárs a mentesítés idejére illetményre jogosult.
A juttatások rendszere
16. Illetményeltérítés
112. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály tárgyévre vonatkozóan kimutatást készít az egyes szervezeti egységekre jutó személyi juttatások előirányzatának összegéről, melyet előzetes jóváhagyásra felterjeszt a közigazgatási államtitkárhoz.
113. Az előzetes jóváhagyást követően a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a kimutatást megküldi a szakmai irányításért felelős állami vezetőn, kabinetfőnökön keresztül a szervezeti egységek vezetőinek.
114.24 A szervezeti egység vezetője a kormánytisztviselő – a kormányzati ügykezelő kivételével –, valamint kirendelt kormánytisztviselő tárgyévet megelőző év minősítése (teljesítményértékelése) alapján a jogszabályi keretek, valamint a meghatározott pénzügyi keretek között készíti elő javaslatát a kormánytisztviselők, kirendelt kormánytisztviselők tekintetében a tárgyévi alapilletmény-eltérítés mértékére.
115. A szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős állami vezető, kabinetfőnök jóváhagyásával juttatja el javaslatait a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra.
116. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály előterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár és a miniszter hagyja jóvá az alapilletmény eltérítések mértékét. Jóváhagyás után a Személyügyi Főosztály elkészíti az okmányokat.
17. Idegennyelv-tudási pótlék
117. Az alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlékon felül a munkáltatói jogkör gyakorlója idegennyelv-tudási pótlékban részesítheti – a kormányzati ügykezelő kivételével – a kormánytisztviselőt.
118. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az eszperantó és a klasszikus nyelvekért.
119. A Kttv. 141. § (2) bekezdése szerinti igazolást a Személyügyi Főosztályon kell leadni.
120. Az idegennyelv-tudási pótlékra az újonnan kinevezett kormánytisztviselő a kinevezésének időpontjától jogosult. A Minisztériummal már kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra a bizonyítványnak a Személyügyi Főosztályon történő leadásának napjától jogosult, azonban, ha azt a kiállítástól számított 45 napon belül bemutatja, akkor a bizonyítvány kiállításának napjától jogosult.
18. Helyettesítési díj
121. A szervezeti egység vezetője – az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök jóváhagyásával – a Kttv. 52. §-a szerint, az ellátandó feladatokra tekintettel, helyettesítési díj megállapítását kezdeményezheti a Személyügyi Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a díjra való jogosultságot megalapozó tényeket, a helyettesítést ellátó kormánytisztviselő (kormánytisztviselők) nevét, a helyettesítés időtartamát és a helyettesítési díj mértékét.
122.25 A helyettesítési díj mértéke:
a) ha tartósan távol lévő kormánytisztviselő munkakörének helyettesítését két vagy legfeljebb négy kormánytisztviselő látja el, a helyettesítő kormánytisztviselők a helyettesített kormánytisztviselő illetménye 25–50%-ának megfelelő helyettesítési díjra jogosultak;
b) ha betöltetlen munkakört lát el részben vagy egészben többletfeladatként két vagy legfeljebb négy kormánytisztviselő, a saját illetményük 25–50%-ának megfelelő helyettesítési díjra jogosultak.
123. A helyettesítési díjat megállapító határozatot a Személyügyi Főosztály készíti elő, majd a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének egyetértése esetén – jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.
124. A helyettesítés elrendelése határozott időre, vagy amennyiben annak időtartamát előre nem lehet megállapítani, határozatlan időre, visszavonásig szólhat. A helyettesítési díj megállapításának alapjául szolgáló ok megszűntével egyidejűleg a szervezeti egység vezetője köteles haladéktalanul kezdeményezni a helyettesítési díj visszavonását.
125. A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőnek helyettesítési díj akkor állapítható meg, ha a helyettesítés nem munkaköri kötelessége.
19. Egészségügyi ellátás
126. A Minisztérium munkatársa, valamint hozzátartozója az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló kormányrendelet alapján jogosult a Magyar Honvédség Honvédkórház által biztosított egészségügyi ellátásra.
127. Az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kapcsolódó munkáltatói igazolást – a munkatárs kérelmére – a Személyügyi Főosztály állítja ki.
20. A munkába járáshoz szükséges helyközi közlekedési költségtérítés
128.26 A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott mértékben a Minisztérium – utólag – megtéríti a Budapest közigazgatási határán kívülről, illetve a Korm. rendelet 4. § c) és d) pontjai alapján jogosultak esetében a közigazgatási határon belülről történő napi munkába járás és hazautazás költségeit. A hétvégi hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 2017-ben 35 340 Ft.
129.27 A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy, a saját gépjárművel történő napi munkába járás, illetve a hétvégi hazautazás költségeinek megtérítését a 3. melléklet szerinti kérelem kitöltésével és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával kell engedélyeztetni. A kifizetés kezdeményezése a bérlet vagy menetjegy, továbbá tömegközlekedéssel történő munkába járás esetén a 4. melléklet I. pontja, saját gépjárművel történő munkába járás esetén a 4. melléklet II. pontja, illetve hétvégi hazautazás esetén a 4. melléklet III. pontja szerinti elszámolólap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával igényelhető. Az elszámolólap havonta egyszer, akadályoztatás esetén legfeljebb 3 hónapra visszamenőleg adható le.
130.28 Ha a Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállnak, a saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja. tv.) foglalt költségtérítés számolható el. A költségtérítés – a szervezeti egység vezetőjének javaslatával – a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon igényelhető. A 3. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az érvényes vezetői engedély, a munkába járáshoz használt, a kérelmező tulajdonában vagy üzemben tartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát, valamint az útvonaltervet.
131.29 A saját gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítéseként a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével kilométerenként az Szja. tv.-ben adómentesen meghatározott összeg (15 Ft/km) utalható át. A legrövidebb távolság meghatározásához a https://maps.google.com/ weboldal útvonaltervező szolgáltatásából nyert adatokat kell figyelembe venni. Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető.
21. Utazási utalvány kiadásának rendje
132. A Minisztérium a munkatársak részére a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján adómentesen évente 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosító utalványt (a továbbiakban: utazási utalvány) állít ki minden év március 31-ig.
133. Az utazási utalvány kiállításával kapcsolatos feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el.
22.30 Ruházati költségtérítés
134. A Minisztérium – költségvetési forrásai rendelkezésre állása esetén – a kulturált munkahelyi megjelenés céljából a foglalkoztatottak részére ruházati költségtérítést adhat. A foglalkoztatott – a munkáltató nevére és címére kiállított számla alapján – a nemének megfelelő árucikk elszámolására jogosult. A foglalkoztatotti kör meghatározásáról, a juttatás mértékéről és az elszámolás feltételeiről a gazdasági helyettes államtitkár javaslatára a miniszter dönt.
22/A.31 Egyes meghatározott juttatások
135. A Minisztérium – költségvetési forrásai rendelkezésre állása esetén – a foglalkoztatottak részére az Szja. tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatást adhat egyedi miniszteri döntés alapján. A foglalkoztatotti kör meghatározásáról, a juttatás mértékéről és az elszámolás feltételeiről a gazdasági helyettes államtitkár és a személyügyi helyettes államtitkár javaslatára a miniszter dönt.
23. Illetményelőleg
137.32 Illetményelőleg adható – a 146. pontban meghatározott eseteket kivéve – eseti kérelem alapján a munkatárs, a Hszt. 65. §-a alapján a Minisztériumba vezényelt (a továbbiakban együtt: kérelmező) részére az adott szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával, valamint a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének engedélyével.
138. Illetményelőleg elsősorban annak engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi vagy más szociális ok alapozza meg kérelmét.
139. A kérelmező az illetményelőleget az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon igényelheti, amelyet a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője részére kell benyújtania.
140. A Minisztérium részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére kell illetményelőleg-keretet képezni. A keret naptári évenként a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatások kiemelt előirányzat maximum 5%-áig terjedhet. Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli.
141. Az adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér összegének ötszöröse, de legfeljebb a kérelmező havi – pótlékok nélkül számított – illetményének a személyi jövedelemadó-előleggel, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékkal csökkentett összeg kétszerese.
142. Illetményelőleg a kérelmező részére évente legfeljebb két alkalommal adható.
143. A felvett illetményelőleget a tárgyévben maximum 6 hónap alatt, de legkésőbb tárgyév december 31. napjáig – havi egyenlő részletekben – kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. A vissza nem fizetett előleg egy összegben és azonnal esedékessé válik, ha a törlesztés ideje alatt szűnik meg a munkatárs jogviszonya vagy a vezényelt Minisztériumba vezénylése.
144. Adózás szempontjából az illetményelőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, így a kapott összeg a magánszemélynél nem bevétel, a kifizetéskor abból adóelőleget levonni nem kell.
145. Az illetményelőleg kifizetése, a folyamatos visszafizetés ellenőrzése a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály feladata.
146. Nem igényelhet illetményelőleget a kérelmező
a) a 30 napot meghaladó időtartamú, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, valamint
b) a kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony megszűnése esetén a felmentési, lemondási időnek arra tartamára, mely alatt a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a munkáltató intézkedése alapján mentesül.
24. A fogászati ellátással, valamint szemüvegkészítéssel kapcsolatos költségek megtérítése, illetve a támogatásban részesítés
147.33 A munkatársak
a) fogászati ellátással,
b) a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse (a továbbiakban: látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse) készítésével, valamint
c) a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (a továbbiakban: képernyős szemüveg) készítésével
kapcsolatos költségtérítésre jogosultak.
148. Nem állapítható meg a 147. pontban meghatározott költségtérítés a próbaidő alatt.
149.34
150.35 Abban az esetben lehet a fogászati költségek megtérítésére kérelmet benyújtani, ha a fogászati ellátás igénybevételét megelőző egy éven belül fogászati szűrővizsgálaton vett részt, vagy rendszeres fogászati kezelés alatt áll, és ezek valamelyikéről igazolást mutat be a munkatárs.
151.36 Fogászati költségtérítésként a fogászati szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató által megállapított költség 75%-a, de az adott tárgyévben összesen legfeljebb a Kttv. szerinti illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 150%-ának megfelelő összeg téríthető meg.
152.37 A munkatárs a fogászati költségeinek megtérítése iránti – 6. melléklet szerinti – kérelmét a szervezeti egység vezetőjénél terjesztheti elő. A kérelemhez mellékelni kell a fogászati rendelő által kiállított igazolást arról, hogy a munkatárs egy éven belül fogászati szűrővizsgálaton vett részt, vagy rendszeres fogászati kezelés alatt áll, valamint a Belügyminisztérium nevére és címére kiállított, a munkatárs nevével ellátott számlát.
153.38 A szervezeti egység vezetője a kérelmet és mellékleteit 5 munkanapon belül továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra, ahol a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül intézkednek a kifizetésről.
154.39 A látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse esetében az adott tárgyévben összesen legfeljebb az illetményalap 30%-ának megfelelő összeg téríthető meg.
155.40 A munkatárs a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse költségeinek megtérítése iránti – 6. melléklet szerinti – kérelmét a szervezeti egység vezetőjénél terjesztheti elő. A kérelemhez csatolni kell a Minisztérium foglalkozás-egészségügyi orvosának igazolását a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse használat indokoltságáról, valamint a Belügyminisztérium nevére és címére kiállított, a munkatárs nevével ellátott részletes számlát.
156. A látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse költségeinek kifizetése tekintetében a 153. pont rendelkezései irányadók.
157.41 Ha a Minisztérium foglalkozás-egészségügyi orvosa által végzett látásvizsgálat eredményeként a munkatárs részére a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 2. § d) pontjában meghatározott képernyős szemüveget kell biztosítani, a Minisztérium foglalkozás-egészségügyi orvosa az EüM rendelet 1. melléklete szerinti beutalóval szemészeti szakvizsgálatra utalja be a munkatársat.
158.42 A szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott képernyős szemüveget a munkatárs készítteti el. A képernyős szemüveg költségeinek megtérítésére irányuló – 6. melléklet szerinti – kérelemhez csatolni kell a Belügyminisztérium nevére és címére kiállított, a munkatárs nevével ellátott, a szemüveglencse és a keret árát külön-külön feltüntető részletes számlát, valamint a Minisztérium foglalkozás-egészségügyi orvosa által a képernyős szemüveg viselésének indokoltságáról szóló igazolást.
159.43 A munkatárs a képernyős szemüveg költségeinek megtérítése iránti kérelmet a szervezeti egység vezetőjénél terjesztheti elő, aki a kérelmet és mellékleteit 5 munkanapon belül továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére, ahol a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül intézkednek a kifizetésről.
160.44 A képernyős szemüveg esetében a szemüveglencse, a becsiszolás, a felületkezelés és az optikai szolgáltatások teljes ára, valamint a keret árából az illetményalap 10%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb mindösszesen az illetményalap 150%-ának megfelelő összeg téríthető meg. A költségtérítési igény legkorábban az előző juttatás folyósításától számított 2 év elteltével terjeszthető elő.
161.45 Ha a munkatárs egyidejűleg készíttet látásjavító szemüveget és képernyős szemüveget is és azt egy szemüveglencsébe csiszoltan készítteti el, feltéve, hogy a Minisztérium foglalkozás-egészségügyi orvosa mind a kettő szemüveg viselésének indokoltságát igazolja, akkor az elkészített szemüveg költségtérítésekor a képernyős szemüvegre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
25.46 Bankszámla-hozzájárulás
162. A Minisztérium munkatársa az illetményének fizetési számlára történő átutalása esetén évi bruttó 4000 forint összegű bankszámla-hozzájárulásra jogosult, amelyet a munkáltató legkésőbb a november havi illetmény kifizetésével egyidejűleg fizet meg.
162a.47 A jogviszony év közbeni megszűnése esetén a bankszámla-hozzájárulás időarányos összegét a jogviszonnyal kapcsolatos elszámolás keretében is utalhatja a munkáltató. Az időarányos összeg számításakor a bankszámla-hozzájárulás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapját kell figyelembe venni.
163.48
26. A képzettségi pótlékra és a munkaköri pótlékra vonatkozó rendelkezések
164. A közigazgatási államtitkár – a szervezeti egység vezetőjének javaslatára – képzettségi pótlékban részesítheti a kormánytisztviselőt a 165. pontban foglalt feltételek fennállása esetében a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően.
165. Képzettségi pótlék adható annak a II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek, aki a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján a kinevezésében meghatározott képesítési előíráson túl, további – a munkakörének ellátásához szükséges, a 7. melléklet szerinti táblázatban meghatározott – szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik.
166. A képzettségi pótlék megállapításáról szóló okmányt a Személyügyi Főosztály készíti elő és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály ellenjegyzése után a közigazgatási államtitkárnak jóváhagyásra felterjeszti.
167. A közigazgatási államtitkár – az éves költségvetés ismeretében – dönt
a) a Személyügyi Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a munkaköri pótlékra jogosító munkakörökről,
b) a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a munkaköri pótlék mértékéről.
A szociális támogatás
168. A munkatárs – szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – a költségvetési források által biztosított keret erejéig pénzbeli támogatásban részesíthető.
169. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály és a Személyügyi Főosztály az éves költségvetés összeállítása során együttesen gondoskodik a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről. A költségvetés jóváhagyása után az elfogadott előirányzat alapján az elemi költségvetés tervezésénél kerül megállapításra a szociális és kegyeleti kiadásokra rendelkezésre álló keret. A közigazgatási államtitkár az elfogadott keretről tájékoztatja a szociális bizottságot.
170. A Minisztérium az éves költségvetésében a szociális gondoskodás pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális keret) képez.
27. A Szociális Bizottság
171. A közigazgatási államtitkár mellett a munkatársakkal és hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére javaslattevő jogkörrel Szociális Bizottság működik.
172. A közigazgatási államtitkár a munkatársat érintő szociális támogatásról szóló döntést a Szociális Bizottság véleményének kikérése után hoz. A Szociális Bizottság javaslatától eltérő döntését a közigazgatási államtitkárnak írásban indokolnia kell.
173. A Szociális Bizottságot a Minisztérium létszámától és működési sajátosságaitól függően 5–15 fővel kell létrehozni és működtetni.
174. A Szociális Bizottság tagjai közül legalább 1 főt a Magyar Kormánytisztviselői Kar jelöl a tagságra, további legalább 1 főt a Magyar Kormánytisztviselői Karon kívüli érdekképviseleti szervek jelölnek a Minisztérium állományából. A Szociális Biztosság további tagjait saját hatáskörben a közigazgatási államtitkár nevezi ki azzal, hogy annak legalább 1 tagja a Személyügyi Főosztály munkatársa.
175. A Szociális Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A Szociális Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait a Személyügyi Főosztály látja el.
176. A Szociális Bizottság tagjai az őket jelölő szerv vagy személy által visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a 174. pontban foglaltak szerint kell eljárni.
177. A Szociális Bizottság ügyrendjét a Minisztérium sajátosságainak megfelelően a Szociális Bizottság alakítja ki és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
28. Szociális gondoskodás
178. A szociális keret terhére a következő pénzbeli támogatások nyújthatók:
a) szociális segély,
b) születési segély,
c) beiskolázási segély, valamint
d) temetési segély.
179. A szociális támogatás iránti – a 8. melléklet szerinti kérelmet – a Szociális Bizottságnál kell előterjeszteni.
180. A kérelemhez mellékelni kell
a) a kérelem alapjául szolgáló indokok helytállóságát igazoló iratokat,
b) temetési segély esetén a hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatának, valamint a temetési számla másolatát,
c) születési segély esetében a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.
181. A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a munkatársak szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és elbírálására – a Szociális Bizottsággal és az érdekképviseleti szervekkel együttműködve – a közigazgatási államtitkár a Személyügyi Főosztály útján intézkedik.
29. Szociális segély
182. Szociális segélyben azt a munkatársat lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan, nagy összegű kiadások miatt a megélhetése átmenetileg veszélybe került.
183. A szociális segély egyszeri, bruttó összege – a 184. pontban meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg az illetményalap 280%-ának megfelelő összeget, vagy a belügyminiszter részére biztosított keret terhére adott segély esetén az illetményalap 400%-ának megfelelő összeget.
184. Kivételesen méltányolható esetben a belügyminiszter az illetményalap legfeljebb 600%-ának megfelelő összegű szociális segélyt adhat.
185. Az ugyanazon személynek juttatott szociális segélyek éves bruttó összege nem haladhatja meg az illetményalap 600%-ának megfelelő összeget.
30. Születési segély
186. Születési segélyben kell részesíteni a munkatársat, ha gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.
187. A születési segély összegét a munkatárs szociális helyzetétől függően kell megállapítani úgy, hogy a születési segély bruttó összege elérje az illetményalap felét, de nem haladhatja meg – gyermekenként – az illetményalap 150%-ának megfelelő összeget.
31. Beiskolázási segély
188.49 A munkatárs a tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő vagy középfokú oktatási intézményben nappali munkarend szerint tanuló, vele egy háztartásban élő gyermeke – ide értve a nevelt gyermeket is – után beiskolázási segélyben részesíthető.
189. A beiskolázási segély bruttó összege az illetményalap legalább 30%-a, de legfeljebb 50%-a.
190. Beiskolázási segélyben kell részesíteni a munkatársat – amennyiben a 188. pontban írt feltételeknek megfelel –, ha
a) 3 vagy több gyermeket nevel,
b) fogyatékkal élő gyermeket nevel, emelt összegű családi pótlékra jogosult vagy tartósan beteg gyermeket nevel,
c) gyermekét egyedül neveli, vagy
d) a Belügyminisztérium és a közszolgálat halottjának minősített elhunyt árvája.
191. A Belügyminisztérium és a közszolgálat halottjának minősített elhunytak árváinak beiskolázási segélyéről a szociális kerete terhére a belügyminiszter gondoskodik.
32. Temetési segély
192. Temetési segélyben részesíthető szociális helyzetének figyelembevételével a munkatárs a hozzátartozója vagy más olyan hozzátartozója halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt, feltéve, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nem részesült temetési segélyben.
193. Temetési segélyben részesíthető az elhunyt munkatársnak a házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, ezek hiányában más hozzátartozója is, ha a temetéssel járó kiadások elsődlegesen rá hárulnak és az elhunyt a vonatkozó jogszabály alapján nem került minősítésre.
194. Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha a Minisztérium a temetés költségeit legalább 50%-ban átvállalta.
195. A temetési segély legkisebb összege az illetményalap 75%-a, de nem haladhatja meg az illetményalap 280%-ának megfelelő összeget.
33. A szociális támogatások közös szabályai
196. A szociális támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni
a) azt, aki foglalkozási betegségben, balesetben megrokkant, valamint
b) a Belügyminisztérium és a közszolgálat halottjának minősített elhunyt özvegyét és árváit.
197. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni a munkatársat, ha
a) 3 vagy több gyermeket nevel,
b) fogyatékos gyermeket nevel, vagy
c) gyermekét egyedül neveli.
198. A szociális támogatásokat terhelő közterheket a szociális keretből kell fedezni.
199. Szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez és a Minisztériumot terhelő befizetések elszámolásához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja, valamint azok kezeléséhez hozzájárul.
A cafetéria-juttatásra vonatkozó szabályok
34. A cafetéria-juttatásokra vonatkozó rendelkezések
200. A X. fejezet célja a jogosult részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó béren kívüli juttatások biztosítása.
201. A cafetéria juttatási rendszere a meghatározott keretösszegen és juttatási elemeken belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget.
202. E fejezet rendelkezéseit azon vezényeltekre kell alkalmazni, akik esetében a foglalkoztatás költségei a Minisztériumot terhelik.
203. Nem jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a munkatárs
a) a tartós külszolgálat, az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenység ellátása, valamint a nemzeti szakértőként foglalkoztatás időtartama alatt, valamint
b) azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a távollét első napjától kezdve nem illeti meg juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.
204.50 A cafetéria-rendszer – meghatározott feltételekkel – a következő juttatásokat tartalmazza:
a) a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP Kártya) keretében
aa) a SZÉP Kártya szálláshely alszámlájára,
ab) a SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára,
ac) a SZÉP Kártya szabadidő alszámlájára
utalt támogatás,
b)51
205.52 A 203. pontban meghatározott esetben, vagy ha a jogosult jogviszonya, vezénylése a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon vagy a jogviszony, vezénylés megszűnésekor nettó összegben vissza kell fizetni (a továbbiakban: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg.
206. A Minisztériumba történő áthelyezés esetén a jogosult cafetéria-juttatásra időarányosan jogosult.
35. A cafetéria-juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása
207.53 A cafetéria-juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeg a Minisztériumban bruttó 200 000 forint/fő. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
208. Az éves keretösszeg egy naptári évben a Szabályzatban meghatározott juttatási elemek igénybevételére használható fel.
209. A tárgyévben igénybe nem vett összeg nem vihető át a következő évre. A munkatárs a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról november 30-ig a 9. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésével írásban nyilatkozik, melyet a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra kell benyújtani.
210. A keretösszeget – az adott év naptári napjai számának figyelembevételével – a jogviszony, vezénylés időtartamával arányosan kell megállapítani, amennyiben a munkatárs jogviszonya vagy vezénylése a tárgyévben keletkezik vagy szűnik meg.
36. A cafetéria-juttatási elemek kiválasztása
211. A cafetéria-juttatások éves keretösszegén belül választható elemek maximális összegéről és a cafetéria-juttatások igénybevételének részletes szabályairól a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály évente előzetesen – a belső informatikai hálózaton történő közzététel útján – tájékoztatja a munkatársakat.
212.54 A munkatárs a munkáltató erre irányuló felhívását követő 15 napon belül köteles nyilatkozni a tárgyévre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott cafetéria-juttatási elemekről és azok mértékéről. A Cafetéria Nyilatkozatot a Minisztérium által biztosított informatikai alkalmazáson keresztül kell megtenni. Az informatikai alkalmazáson keresztül kitöltött Cafetéria Nyilatkozatot kinyomtatva, aláírva, papír alapon kell eljuttatni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.
213. Az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról az a munkatárs, akinek a cafetéria jogosultsága év közben keletkezik. A munkatársra irányadó cafetéria-juttatások mértékéről, jogcíméről és cafetéria-elemekről a Személyügyi Főosztály előzetesen tájékoztatást ad.
214.55 A Cafetéria Nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztó jogosult az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott SZÉP kártya vendéglátás alszámla utalásra jogosult az időarányos kerete összegéig.
215. A Cafetéria Nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibáján kívül elmulasztó munkatárs, az akadályoztatása megszűnését követő legfeljebb 5 munkanapon belül köteles a Cafetéria Nyilatkozatot a 212. pontban szabályozott módon a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra eljuttatni.
216.56 A cafetéria-juttatásokra vonatkozó választás érvényessége egy naptári évre szól.
217. A munkatárs által fel nem használt összeg pénzben nem váltható meg.
37. Eljárás a jogviszony vagy a vezénylés megszűnése esetén
218. Ha a munkatárs a jogviszonya vagy a vezénylése év közben szűnik meg, köteles az utolsó munkában töltött napon a részére nyújtott cafetéria-összeggel elszámolni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon.
219.57 Amennyiben a munkatárs jogviszonya vagy vezénylése időtartamával arányosan megállapított cafetéria-juttatási keretének tárgyévre vonatkozó mértéke túllépésre kerül, a különbözet a munkatárs utolsó illetményéből levonásra kerül.
220. Amennyiben a munkatárs jogviszonya vagy vezénylése időtartamával időarányosan megállapított cafetéria-juttatási keretének tárgyévre vonatkozó mértékénél kevesebbet vesz igénybe, a különbözet a munkatárs által – a 9. melléklet szerinti nyilatkozatban – meghatározott módon kiadásra kerül.
221. A 219–220. pontban foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a munkatárs jogosultsága – a 203. pontban foglaltakat figyelembe véve – év közben szűnik meg.
38.58
222–225.
39.59
226–229.
40.60
230–233.
41. Széchenyi Pihenő Kártya
234. A Minisztérium a támogatást – ezen cafetéria-juttatási elem választása esetén – a Szolgáltatótól megrendelt elektronikus utalvány kártyán keresztül biztosítja, elektronikus utalvány formájában. A támogatás azon alszámlára (alszámlákra) kerül utalásra, amelyet a munkatárs a 235. pontban meghatározottak közül választ. A munkatárs egyszerre több alszámlára is igényelhet támogatást.
235. A SZÉP kártya alszámlái a következők:
a)61 szálláshely alszámla, melyre a munkáltatói hozzájárulás összege az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékig terjedhet,
b)62 vendéglátás alszámla, melyre a munkáltatói hozzájárulás összege az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékig terjedhet,
c)63 szabadidő alszámla, melyre a munkáltatói hozzájárulás összege az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mértékig terjedhet.
A cafetéria-juttatás választott összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.
236.64
237.65
238.66 A támogatás utalását a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály végzi. A támogatás utalása évente egy összegben, legkésőbb a tárgyév április hónapjáig történik. Az új belépők esetén a támogatás utalása legkésőbb a belépéstől számított 3 hónapon belül történik.
42.67
239.
240.
43.68
244–246.
44.69
247–248.
44/A.70
249a–249q.
A munkatársak elismerése
45. Elismerések, címadományozás
250. A Kttv. alapján a közigazgatási államtitkár közigazgatási tanácsadói, közigazgatási főtanácsadói, szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, valamint címzetes főmunkatársi címet adományozhat (a továbbiakban együtt: cím) – a kormányzati ügykezelő kivételével – a kormánytisztviselőnek.
251. A cím adományozását a szervezeti egység vezetője kezdeményezi – indokolással együtt – a Személyügyi Főosztályon keresztül a közigazgatási államtitkárnál.
252. A címadományozás Kttv.-ben előírt feltételeinek való megfelelést a Személyügyi Főosztály ellenőrzi, majd a címadományozásról szóló okmányt a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése után a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
253. Amennyiben a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője nem támogatja – a Minisztérium éves költségvetésére tekintettel – a címadományozást, akkor arról a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a kezdeményező szervezeti egység vezetőjét.
A célfeladat megállapításának és a céljuttatás kifizetésének rendje
254. E fejezet határozza meg a Minisztériumban a célfeladat megállapításának és a céljuttatás kifizetésének rendjét. A szabályozás célja a célfeladatok megállapítására és a kapcsolódó céljuttatások kifizetésére vonatkozó áttekinthető, nyilvános és egységes rendszer kialakítása.
255. A céljuttatás pénzügyi fedezetét
a) a Belügyminisztérium Igazgatás költségvetése,
b) a Szolidaritási programokra vonatkozó egyes fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: fejezeti kezelésű előirányzat),
c) európai uniós projekt
biztosítja.
46. A célfeladat megállapítására és a céljuttatás kifizetésére vonatkozó általános szabályok
256. A Kttv. 154. § (2) bekezdése alkalmazásában a munkaterhet jelentősen meghaladónak tekinthető azon tevékenység, amely a célfeladattal érintett személy munkakörén kívül eső feladat vagy a célfeladattal érintett személy munkaköréhez kapcsolódó eseti jellegű, egyedi feladatként látható csak el.
257. A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladattal érintett személy felel.
258. Egy projekten belül egy célfeladattal érintett személy kizárólag egy célfeladatot kaphat, kivéve
a) ha ugyanazon projektben képzési tevékenység ellátására is kap kijelölést,
b) egyedi esetekben, szakmai indoklással alátámasztva, a közigazgatási államtitkár előzetes, írásbeli jóváhagyása esetén.
259. Egy célfeladat több célfeladattal érintett személynek is kijelölhető, de ebben az esetben egyértelműen, írásban kell rögzíteni a célfeladaton belüli részfeladatok pontos megosztását.
260. Egy projekten belül a célfeladattal érintett személy részére megállapítható céljuttatás összege nem haladhatja meg az évi bruttó 1 500 000 Ft-ot, figyelembe véve a 13. mellékletben meghatározott részletes díjszabást, valamint a céljuttatás fedezetét biztosító forrás egyedi korlátait is. A 13. mellékletben meghatározottaknál magasabb bruttó céljuttatás megállapítása kizárólag egyedi esetekben, szakmai indoklással alátámasztva, a közigazgatási államtitkár előzetes, írásbeli jóváhagyása esetén lehetséges.
261. A célfeladattal érintett személy a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat vagy – részfeladatok meghatározása esetén – a feladatok teljesen vagy részben eredményesen teljesültek és azt a közigazgatási államtitkára igazolta. Részben eredményesen teljesült célfeladat esetén a teljesítés pontos mértékét, arányát, valamint a kifizethető céljuttatás pontos összegét is meg kell határozni. A célfeladattal érintett személy részére megállapítható céljuttatás összege évente maximum négy részletben fizethető ki, ha a célfeladat részekben teljesíthető.
262. A céljuttatás kifizetésének előfeltétele a 255. pont szerinti pénzügyi fedezet rendelkezésre állása. A 255. pont c) alpontja esetén a támogatói okirat, támogatási szerződés vagy egyéb támogatási döntésről szóló dokumentum igazolja a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.
47. Az Európai Unió támogatásával finanszírozott projektekhez kapcsolódó célfeladatok tervezése
263. A Támogatás-koordinációs Főosztály és a pályázat szakmai tartalmának megvalósításáért felelős szervezeti egység (a továbbiakban: szakmai terület) a pályázat előkészítésekor és – igény esetén – a projekt megvalósítása során együttműködve felméri és összesíti, hogy a projekttevékenységek közül melyek ellátásához szükséges a Minisztériumban foglalkoztatott személyek, valamint melyek ellátásához szükséges más államigazgatási szervnél foglalkoztatott személyek bevonása.
264. A Támogatás-koordinációs Főosztály a 263. pont alapján elvégzett felmérés eredményéről a Személyügyi Főosztályt tájékoztatja.
265. Amennyiben a projekttevékenységeket kizárólag a Minisztériumban foglalkoztatott személyek látják el, akkor a 48. alcím szerint kell eljárni.
266. Amennyiben a projekttevékenységek ellátása jelentős mértékű szervezeten kívüli szakértelmet is igényel, és ezért más államigazgatási szervnél foglalkoztatott személyek közreműködésére van szükség, akkor a 49. alcím szerint kell eljárni.
48. A célfeladatok kijelölése a Minisztériumban foglalkoztatott személyek részére
267. Amennyiben a céljuttatás pénzügyi fedezetét a Belügyminisztérium Igazgatás költségvetése biztosítja, akkor a feladatellátásért felelős szervezeti egység vezetője a 14. melléklet szerinti, célfeladat ellátására irányuló javaslatát – az adott célfeladattal érintett személyére tett javaslat szakmai indokolásával együtt – a Személyügyi Főosztály részére továbbítja. A Személyügyi Főosztály a javaslat alapján elkészített, a célfeladat megállapításáról szóló okmányt – a pénzügyi ellenjegyzést követően – jóváhagyásra felterjeszti. Az okmányt a közigazgatási államtitkár és a célfeladattal érintett személy írja alá.
268. Amennyiben a céljuttatás fedezetét fejezeti kezelésű előirányzat vagy európai uniós projekt biztosítja, a Támogatás-koordinációs Főosztály felkérését követően a szakmai terület vezetője javaslatot tesz a célfeladat ellátásáért felelős személyre – szakmai indokolásával együtt –, valamint a célfeladat tartalmára a 14. melléklet szerinti adattartalommal.
269. A Támogatás-koordinációs Főosztály megvizsgálja a beérkezett javaslatoknak a 46. alcímben foglaltaknak való megfelelését, majd a célfeladatok összegzését, ütemezését, valamint a hozzájuk kapcsolódó céljuttatások összegeit előzetes jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.
270. A Személyügyi Főosztály a 269. pontban meghatározott előzetes döntést követően előkészíti a célfeladat megállapításáról szóló okmányt és azt a pénzügyi ellenjegyzést követően jóváhagyásra felterjeszti. Az okmányt a közigazgatási államtitkár és a célfeladattal érintett személy írja alá.
271. Amennyiben egy adott célfeladat ellátására a Minisztériumban foglalkoztatott személyek közül többen is rendelkeznek az elvárt kompetenciákkal és a szakmai terület vezetője
a) a 267. pont alapján nem tesz javaslatot a kijelölésre, akkor a szakmai terület vezetője pályázati kiírást kezdeményezhet a Személyügyi Főosztály vezetőjénél a 49. alcímben foglaltaknak megfelelően azzal, hogy a Támogatás-koordinációs Főosztály a pályázati eljárásban, valamint a célfeladat kijelölésben nem vesz részt,
b) a 268. pont alapján nem tesz javaslatot a kijelölésre, akkor a szakmai terület vezetője pályázati kiírást kezdeményezhet a Támogatás-koordinációs Főosztály vezetőjénél a 49. alcímben foglaltaknak megfelelően.
49. Célfeladatok kijelölése pályázati eljárás lefolytatását követően
272. A nyilvánosság biztosítása érdekében a Minisztérium pályázat útján választja ki a más államigazgatási szervnél foglalkoztatott személyeket, valamint a 271. pont szerinti esetekben a Minisztériumban foglalkoztatott személyeket.
273. A célfeladatok ellátására vonatkozó pályázatot a Támogatás-koordinációs Főosztály a szakmai területtel együttműködve készíti el.
274. A Támogatás-koordinációs Főosztály kezdeményezésére a szakmai terület vezetője a 15. melléklet szerinti adatokat biztosítja a pályázathoz.
275. A Támogatás-koordinációs Főosztály az előkészített pályázatot a Személyügyi Főosztály részére megküldi az alábbi adatokkal együtt:
a) a célfeladatot ellátók maximális létszáma,
b) a céltevékenység teljesítésekor fizetendő céljuttatás teljes bruttó összege, valamint
c) az uniós projekt megnevezése és száma,
d)71 a projekt átfogó célja.
276. A Személyügyi Főosztály a pályázati felhívást jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.
277. A közigazgatási államtitkár által jóváhagyott pályázati felhívásnak a – szakmai terület által meghatározott – érintett szervek részére elektronikus úton történő megküldéséről a Közigazgatási Államtitkár Titkársága gondoskodik.
278. Más államigazgatási szervnél foglalkoztatott személy kizárólag a saját hivatali szervezete vezetőjének egyetértésével pályázhat. Pályázni az önéletrajz és egy motivációs levél benyújtásával lehet, a dokumentációt a pályázati kiírásban megjelölt e-mail címre kell elküldeni.
279. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a beérkezett pályázatok pályázati feltételeknek való megfelelését, majd továbbítja azokat a szakmai terület vezetője részére.
280. A szakmai terület vezetője a nyertes pályázókra vonatkozó – indokolással ellátott – javaslatát megküldi a Személyügyi Főosztály és a Támogatás-koordinációs Főosztály részére.
281. A Támogatás-koordinációs Főosztály és a szakmai terület vezetője elkészíti a projektben részt vevő – javasolt – személyek végleges céljuttatásainak összegéről és a kifizetésének (részkifizetések) ütemezéséről szóló javaslatát, melyet megküld a Személyügyi Főosztály részére.
282. A Személyügyi Főosztály a javaslatokat összegzi és döntésre felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak.
283. A közigazgatási államtitkár döntését követően a Személyügyi Főosztály elektronikus úton értesíti az elutasított pályázókat.
284. A szakmai terület vezetője értesíti a nyertes pályázókat a kiválasztás tényéről, az ellátandó részfeladatról, valamint a céljuttatás mértékéről.
285. A szakmai terület vezetőjének a 14. melléklet szerinti adatokat tartalmazó javaslata alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a célfeladat megállapításáról szóló okmányt és azt – a pénzügyi ellenjegyzést követően – jóváhagyásra felterjeszti. Az okmányt a közigazgatási államtitkár és a célfeladattal érintett személy írja alá.
50. A teljesítésre előírt határidő módosítása, a teljesítésigazolás, a céljuttatás kifizetése
286. A megállapított célfeladat teljesítésére előírt határidő módosítására csak indokolt esetben van lehetőség. Amennyiben a céljuttatás fedezetét fejezeti kezelésű előirányzat vagy európai uniós projekt biztosítja, akkor a szakmai terület vezetője a módosítási javaslatát – a Támogatás-koordinációs Főosztály vezetőjének egyetértésével együtt – előzetes jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.
287. Amennyiben a céljuttatás fedezetét a Belügyminisztérium Igazgatás költségvetése biztosítja, a szakmai terület vezetője a határidő-módosításra irányuló javaslatát az indokolással együtt előzetes jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.
288. Az előzetes jóváhagyás alapján a Személyügyi Főosztály módosítja a célfeladatot kijelölő okmányt és azt jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz. Az okmányt a közigazgatási államtitkár és a célfeladattal érintett személy írja alá.
289. Amennyiben a céljuttatás fedezetét fejezeti kezelésű előirányzat vagy európai uniós projekt biztosítja, a célfeladattal érintett személy a célfeladatot megállapító határozatban rögzített határidőre, de legkésőbb a teljesítési határidő lejártát követő 30 napon belül köteles a célfeladat végrehajtásának teljesítésével (részteljesítésével) összefüggő dokumentumokat összesíteni és átadni a Támogatás-koordinációs Főosztály részére.
290. A szakmai terület vezetője a célfeladat végrehajtásának teljesítéséről (részteljesítéséről) javaslatot készít. A 16. melléklet szerinti teljesítésigazolást
a) amennyiben a céljuttatás pénzügyi fedezetét a Belügyminisztérium Igazgatás költségvetése biztosítja, akkor a szakmai terület vezetője,
b) amennyiben a céljuttatás fedezetét fejezeti kezelésű előirányzat vagy európai uniós projekt biztosítja, akkor a Támogatás-koordinációs Főosztály vezetője
a közigazgatási államtitkárhoz – mint a célfeladat teljesítésigazolójához – felterjeszti.
291. Amennyiben a megállapított célfeladat teljesítése elmarad, akkor arról a 17. melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A szakmai terület vezetője felelős a jegyzőkönyv elkészítéséért, valamint
a) amennyiben a céljuttatás pénzügyi fedezetét a Belügyminisztérium Igazgatás költségvetése biztosítja, a Személyügyi Főosztály vezetője,
b) amennyiben a céljuttatás fedezetét fejezeti kezelésű előirányzat vagy európai uniós projekt biztosítja, a Támogatás-koordinációs Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetője
részére történő megküldéséért.
292. A 291. pont a) alpontja alapján előterjesztett és jóváhagyott teljesítésigazolást a szakmai terület vezetője továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.
293. A 291. pont b) alpontja alapján előterjesztett és jóváhagyott teljesítésigazolást a Támogatás-koordinációs Főosztály nyilvántartásba veszi, majd továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.
294. Más államigazgatási szervnél foglalkoztatott, célfeladattal érintett személy esetében a 18. melléklet szerinti nyilvántartási adatlap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére történő benyújtása a céljuttatás kifizetésének előfeltétele.
295. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály gondoskodik a céljuttatások kifizetéséről.
296. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály tájékoztatja a céljuttatás kifizetéséről és annak összegéről
a) a 292. pont alapján kifizetett céljuttatások esetében a Személyügyi Főosztály vezetőjét,
b) a 293. pont alapján kifizetett céljuttatások esetében a Támogatás-koordinációs Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetőjét.
A kormányzati ügykezelő illetményének megállapítása, valamint a kormányzati ügykezelő értékelése
297. A kormányzati ügykezelő illetményére – a Kttv.-ben meghatározott keretek között – az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal való előzetes egyeztetés alapján a Személyügyi Főosztályon keresztül a közigazgatási államtitkárnak tesz javaslatot.
298. A kormányzati ügykezelő szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján a 19. mellékletben meghatározott összegre jogosult.
299.72 A munkáltatói jogkör gyakorlója – az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök javaslata alapján – a kormányzati ügykezelőnek a 298. pont alapján megállapított illetményét tárgyévre vonatkozóan legfeljebb 20%-kal megemelheti, különösen az alábbi esetekben:
a) a kormányzati ügykezelő tárgyévet megelőző év – 22. melléklet szerinti – értékelése alapján,
b) ha középiskolai végzettséget és közgazdasági szakképesítést vagy államilag elismert nyelvvizsgát vagy legalább középfokú számítástechnikai szakképesítést szerez, vagy azzal rendelkezik.
Az így megállapított illetmény a Kttv. 208. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladhatja meg.
300. A kormányzati ügykezelő tevékenységének – a Kttv. szerint legalább 5 évenkénti – értékelése során a VI. fejezet szerinti eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A prémiumévek programban foglalkoztatottakkal kapcsolatos, általánostól eltérő szabályok
301. A Pép.tv. alapján foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében a VIII. fejezetben foglalt juttatások köréről és mértékéről az éves költségvetés ismeretében a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének felterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár dönt.
302. A prémiumévek programban részt vevő kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat, valamint a különleges foglalkoztatási állományban lévőket a X. fejezetben foglalt cafetéria-juttatások harminc százaléka illeti meg.
Záró rendelkezések
303. Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
304. Ezt az utasítást a hatálybalépését követően a Minisztérium „Intranet” webes felületén közzé kell tenni, s arról az 1–3. pontokban meghatározott személyeket tájékoztatni kell, illetve az érintettek számára kinevezésükkor, kirendelésükkor, a foglalkoztatásuk, munkaviszonyuk kezdetekor, vezénylésükkor megismerhetővé kell tenni.
305. A XIII. fejezetben meghatározott illetménymegállapítási szabályok a már megállapított illetményeket a kormányzati ügykezelők esetében nem érintik.
306.73

1. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz

(szervezeti egység)

 

Ikt. ……………….

… sz. példány

 

 

M U N K A K Ö R I L E Í R Á S

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

 

Munkakör megnevezése:

 

Tevékenységi kör:

 

Jogviszony típusa:

 

Munkakör betöltőjének neve:

 

Szervezeti egység:

 

Közvetlen felettes:

 

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

 

Irányított munkakörök:

 

Helyettesítő munkakörök:

 

Helyettesítendő munkakörök:

 

 

MUNKAKÖR TARTAMA

 

Munkakör célja:

 

Munkaköri feladatok és teljesítmény elvárások:

 

Egyéni feladatok:

 

Felelősségi kör:

 

Hatáskör:

 

Kapcsolatok:

 

 

Minisztériumon belüli kapcsolatok:

 

Minisztériumon kívüli kapcsolatok:

 

Nemzetközi kapcsolatok:

 

 

A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES HARD KOMPETENCIÁK

 

(Iskolai végzettség)

előírás:

rendelkezik:

Az előírt szakképzettségnek megfelel/nem felel meg.

(Szakképzettség)

előírás:

rendelkezik:

Az előírt szakképzettségnek megfelel/nem felel meg.

Speciális szakmai ismeret:

előírás:

rendelkezik:

 

 

Tapasztalat, gyakorlat:

Számítógépes ismeret:

Nyelvismeret:

Szakvizsga:

Egyéb ismeret:

Nemzetbiztonsági vizsgálat:

Vagyonnyilatkozat:

Egészségügyi vizsgálat:

 

 

A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SOFT KOMPETENCIÁK

 

Elvárt képességek, készségek:

Személyes tulajdonságjegyek, magatartás:

 

 

 

MUNKAKÖRÜLMÉNYEK

 

Foglalkoztatás jellege:

Munkaidő:

Munkarend:

Munkavégzés helye:

Záradék: A munkaköri leírás csak a rendszeresen ismétlődő, alapvető feladatokat, kötelezettségeket tartalmazza. Ezen kívül a munkakör betöltője – a munkáltató jogszerű utasítása esetén – köteles ellátni a munkakörhöz kapcsolódó eseti feladatokat is.

 

A munkaköri leírásban foglaltak ismerete, alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező. Végrehajtásának elmulasztása kormánytisztviselő esetén fegyelmi felelősségre vonást vonhat maga után.

 

A munkaköri leírást

    Jóváhagyta:    Átvette:
    _______________________    ____________________

 

 

Budapest, ……………………….-n

 

 

Záradék:

Készült: 3 példányban

1 példány: … lap

 

Kapják:

1. példány: BM Személyügyi Főosztály

2. példány: dolgozó

3. példány: Irattár

2. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz

Kompetencia térkép

Kötelező vezetői kompetenciák

Választható vezetői kompetenciák

integritás

döntésképesség

munkatársak fejlesztése

csoportok irányítása

rendszergondolkodás

egyéb ismeretek alkalmazásának képessége

stratégiai (analitikus, koncepcionális) gondolkodás

etikus magatartás/megbízhatóság

változások irányítása

felelősségtudat

vezetési technikák (tervezőkészség, szervezőkészség, vezetés, irányítás, döntésképesség, követelménytámasztás, delegálás, ellenőrzés)

határozottság, magabiztosság

 

kapcsolattartás

 

konfliktuskezelés

 

mások megértése (empátia)

 

mások motiválása

 

önállóság

 

rugalmasság

 

szabálytudat és fegyelmezettség

 

szakmai ismeretek alkalmazásának szintje

 

szervezet iránti lojalitás

 

szervezőkészség

 

teljesítményértékelés készsége

 

tervezőkészség

 

ügyfél-orientáltság (partnerközpontúság)

 

változásokra való nyitottság, kezdeményezőkészség

Kötelező munkatársi kompetenciák

Választható munkatársi kompetenciák

etikus magatartás/megbízhatóság

döntésképesség

felelősségtudat

csoportok irányítása

önállóság

egyéb ismeretek alkalmazásának képessége

rugalmasság

határozottság, magabiztosság

szabálytudat/fegyelmezettség

integritás

szakmai ismeretek alkalmazásának szintje

kapcsolattartás

 

konfliktuskezelés

 

mások megértése (empátia)

 

mások motiválása

 

munkatársak fejlesztése

 

rendszergondolkodás

 

stratégiai (analitikus, koncepcionális) gondolkodás

 

szervezet iránti lojalitás

 

szervezőkészség

 

teljesítményértékelés készsége

 

tervezőkészség

 

ügyfél-orientáltság (partnerközpontúság)

 

változások irányítása

 

változásokra való nyitottság, kezdeményezőkészség

3. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz74

KÉRELEM
Utazási költségtérítésről
JAVASOLOM:
..............................................................
szervezeti egység vezetője
Kérelmező neve:
Kérelmező TAJ száma:
Kérelmező adóazonosító jele:
Születési helye, ideje:
Munkahelye:
Lakcíme:
Tartózkodási helye:
Kérelmező bankszámlaszáma:
Közlekedési eszköz:
a)    országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztály
b)    elővárosi vasút (HÉV)
c)    menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjárat
d)    menetrend szerint közlekedő hajó, komp vagy rév
e)    saját gépjármű
Bérlet vagy teljes árú menetjegy ára: ............... Ft
BM térít: 86% = ............... Ft
Saját gépjármű esetében: az Szja. tv.-ben adómentesen meghatározott összeg
Nyilatkozom, hogy a napi munkába járásom
a)    lakóhelyemről,
b)    tartózkodási helyemről
történik.
I. Hétvégi hazautazás költségtérítése esetén
Nyilatkozom, hogy Budapest közigazgatási határán belül állandó lakóhellyel nem rendelkezem.
II. Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése esetén
a)    a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b)    a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c)    ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja (az orvosi igazolást kérjük csatolni);
d)    a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.
A költségtérítést igénylem Budapest közigazgatási határán belül is.
1. igen
2. nem
Munkahely és lakóhely közötti távolság oda-vissza számolva km-ben: ......... km
Kérem, a fentiek alapján részemre a munkába járással kapcsolatos költségtérítést engedélyezni szíveskedjék.
Nyilatkozom, hogy amennyiben adataimban olyan változás következik be, mely szerint költségtérítésre nem, vagy más módon vagyok jogosult, azt három munkanapon belül a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének írásban bejelentem.
Budapest, 20................................................

 

..........................................
aláírás

 

 

Ellenjegyzem:

Kötelezettségvállaló:

................................................

................................................

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

aláírás

4. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz75

I.
ELSZÁMOLÁS
a munkába járó dolgozók elővárosi vasút, HÉV, személyvonat, országos, regionális
és elővárosi autóbusz, komp utazási költségtérítéséről
Elszámolási időszak:    20....................................-től
    20....................................-ig
........................................................................
szervezeti egység
Csatolva: .......... db MÁV bérlet, .......... db készpénzfizetési számla, .......... db VOLÁN bérlet, VOLÁN igazolás bemutatva

 

NÉV

Adó-
azonosító jel

Munkahely

Lakóhely/ tartózkodási hely, ahonnan bejár

Az igénybe vett közlekedési eszköz neme

A lakóhely és
a munkahely közötti km-távolság (díjövezetnek megfelelően)

A bérletjegy díjazási ára
(Ft)

A dolgozót terhelő összeg
(Ft)

BM-et terhelő havi hozzájárulás (Ft)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN

 

 

 

Budapest, ............... év ................. hónap ................. nap

Alulírott
..............................................
nyilatkozom, hogy

a) lakóhelyem

 

településen található, valamint a napi munkába járásom

a) lakóhelyemről*

történik.

b) tartózkodási helyem

 

b) tartózkodási helyemről*

* A megfelelő rész aláhúzandó.

vezető aláírása

P. H.

dolgozó aláírása

II.
ELSZÁMOLÁS
a munkába járó dolgozók saját gépkocsi-utazási költségtérítéséről
Elszámolási időszak:    20....................................-től
    20....................................-ig
........................................................................
szervezeti egység

 

NÉV

Adó-
azonosító jel

Munkahely

Lakóhely/ tartózkodási
hely,
ahonnan
bejár

A lakóhely és
a munkahely közötti km-távolság
(km)

Munkában töltött napok részletezése

Munkában töltött napok összesen
(nap)

BM-et terhelő havi hozzájárulás
(9 Ft/
km × km × nap)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

1.

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN

 

Budapest, ............... év ................. hónap ................. nap

Alulírott
..............................................
nyilatkozom, hogy

a) lakóhelyem

 

településen található, valamint a napi munkába járásom

a) lakóhelyemről*

történik.

b) tartózkodási helyem

 

b) tartózkodási helyemről*

* A megfelelő rész aláhúzandó.

vezető aláírása

P. H.

dolgozó aláírása

III.
ELSZÁMOLÁS
a munkába járó dolgozók hétvégi hazautazásával kapcsolatos utazási költségtérítéséről
Elszámolási időszak:    20....................................-től
    20....................................-ig
........................................................................
szervezeti egység
Csatolva: ........... db bérlet/menetjegy, ........... db készpénzfizetési számla

 

NÉV

Adó-
azonosító jel

Munkahely

Lakóhely/ tartózkodási hely, ahonnan bejár

Az igénybe vett közlekedési eszköz neme

A lakóhely és
a munkahely közötti km-távolság (díjövezetnek megfelelően)

A bérletjegy
menetjegy-
díjazási ára (Ft)

A dolgozót terhelő összeg (Ft)

BM-et terhelő havi hozzájárulás (Ft)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN

 

 

 

Budapest, ............... év ................. hónap ................. nap

Alulírott
..............................................
nyilatkozom, hogy

a) lakóhelyem

 

településen található, valamint a napi munkába járásom

a) lakóhelyemről*

történik.

b) tartózkodási helyem

 

b) tartózkodási helyemről*

* A megfelelő rész aláhúzandó.

vezető aláírása

P. H.

dolgozó aláírása

5. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz76

......................................... Asszonynak/Úrnak
Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály
főosztályvezetője részére
Helyben
Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!
Alulírott ..................................................... kérem, hogy részemre ..................................... Ft összegű illetményelőleg kifizetését engedélyezni szíveskedjen.
Indokaim:
Budapest, 20.................. hó .......... nap
.....................................................................................................
a kérelmező olvasható aláírása
A kérelmező születési helye, ideje:     
Anyja neve:     
Adóazonosító jele:     
..............................................................
hivatali egység megnevezése
A kérelemben foglaltak valódiságát igazolom, a kérelem teljesítését javaslom/nem javaslom:
Budapest, 20.................. hó .......... nap
......................................................
közvetlen vezető aláírása
.................... havi visszafizetés mellett ....................... Ft összegű illetményelőleget engedélyezek.
Budapest, 20.................. hó .......... nap
......................................................
engedélyező aláírása
Az összeg az éves illetményelőleg-keret terhére kifizethető.
......................................................
pénzügyi ellenjegyző

6. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz77

KÉRELEM
látásjavító szemüveg/kontaktlencse vagy képernyős szemüveg vagy fogászati kezelés*
árának megtérítése iránt
NÉV:     
Hivatali egység:     
Telefonszám:     
Adóazonosító jel:     
BM jogviszony kezdete:     
Próbaidő időtartama:     
A vonatkozó jogszabály és a mellékelt számla alapján kérem látásjavító szemüvegem/kontaktlencsém vagy képernyős szemüvegem vagy fogászati kezelésem* árának részbeni megtérítését.
1.    Kijelentem, hogy tárgyévben fogászati/látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse költségtérítésben:
a)    nem részesültem,
b)    .............................. forint összegben részesültem.
2.    Kijelentem, hogy jelen kérelmem benyújtását megelőző 2 éven belül képernyős szemüveg költségtérítésben:
a)    nem részesültem,
b)    .............................. forint összegben részesültem.
Melléklet: .............................. db
Kelt: .................................................................
.................................................................
aláírás
JAVASOLOM:
Kelt: .................................................................
P. H.
.................................................................
vezető
Pénzügyi ellenjegyzés:
.................................................................
_________________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.

7. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz

Képzettségi pótlékra jogosító képzettségek

Besorolási
osztály

Munkakör

Képzettségi pótlékra jogosító képzettségek

II.

Ügyirat-kezelési ügyintéző (irattáros)

könyvtáros képzettség; iratkezelő, ügyvitelszervező szakképzettség; az OKJ szerint: könyvtáros asszisztens, levéltárosi szakképesítés, jogi, közigazgatási, igazgatási informatikus szakképesítés

II.

Titkársági ügyintéző (titkárnő)

az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, ügyvitel-szervezői és rendszerszervezői szakképesítés, jogi asszisztens

II.

Gazdálkodással, költségvetéssel kapcsolatos ügyintéző (pénzügyi ügyintéző)

az OKJ szerint: mérlegképes könyvelői szakképesítés, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző vagy gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző szakképesítés, felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés

II.

Nemzetközi kapcsolatok, protokoll-ügyintéző

protokoll-ügyintéző; idegenforgalmi technikus; idegenforgalmi szakképzettség

8. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz

KÉRELEM
szociális támogatáshoz

 

 

Kérelem tárgya: ......................................................................

 

Kérelmező neve:

Születési helye, ideje (év, hó, nap):

Anyja neve:

Lakcíme (irányítószámmal):

Munkahely megnevezés: ................................................................... telefon:

Elismert szolgálati ideje összesen: ........................................ BM és szerveinél:

Adóazonosító jel száma: ..................................................................... TAJ-száma:

Bruttó kereset: ............................................................................ Nettó kereset:

Bankszámlaszáma:

Egyéb rendszeres jövedelme és összege (pl. nyugdíj, családi pótlék, gyerektartási díj, mellékfoglalkozás):

Vagyoni helyzete (lakás, ház, autó, telek, egyéb):

Háztartásában együtt lakók neve, kora, jövedelme:

Részesült-e az idei vagy az elmúlt évben szociális ellátásban, ha igen, mi volt az, mikor és milyen összegben, mely szervtől:
    

 

* Részesült-e a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján temetési segélyben:

 

A kérelem indoklása:

 

Csatolt igazolások:

 

 

Kijelentem, hogy a fentiekben közöltek a valóságnak megfelelnek. A kérelem elbírálásához szükséges adataim kezeléséhez hozzájárulok. Tudomásul veszem, hogy a szociális támogatás megvonható, ha a kérdőívre adott válaszok a valóságnak nem felelnek meg.

 

Dátum: ..........................................................

        ........................................................................
        
aláírás

 

 

A foglalkoztató szerv vezetőjének véleményező javaslata:

 

 

Dátum: ..........................................................

        ........................................................................
        
aláírás

 

 

 

A Szociális Bizottság javaslata:

 

 

Dátum: ..........................................................

        ........................................................................
        
aláírás

 

 

 

A jogosult vezető döntése:

Indoklás:

 

Dátum: ..........................................................

        ........................................................................
        
aláírás


* Temetési segély kérelem esetén töltendő ki!

9. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz

NYILATKOZAT
a 20...... évben igénybe nem vett cafetéria-összeg felhasználásáról

 

Munkatárs neve:

Adóazonosító jele:

Hivatali egység (Főosztály/Osztály):

 

Nyilatkozom, hogy a 20...... évben a fel nem használt cafetéria-összeget az alábbi juttatási elemekben kívánom igénybe venni:

 

Budapest, 20....................................

        .............................................
        munkatárs aláírása

10. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz78

11. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz79

12. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz80

13. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz81

Tevékenység megnevezése

Mennyiségi egység

Maximálisan adható
bruttó céljuttatás (Ft/hó)

Menedzsmenti tevékenység (heti átlagosan 4 óra időráfordítás)

hónap

30 000

Menedzsmenti tevékenység (heti átlagosan 8 óra időráfordítás)

hónap

60 000

Menedzsmenti tevékenység (heti átlagosan 12 óra időráfordítás)

hónap

90 000

Menedzsmenti tevékenység (heti átlagosan 16 óra időráfordítás)

hónap

120 000

 

 

Szakmai megvalósítói és/vagy koordinációs jellegű tevékenység (heti átlagosan 4 óra időráfordítás)

hónap

30 000

Szakmai megvalósítói és/vagy koordinációs jellegű tevékenység (heti átlagosan 8 óra időráfordítás)

hónap

60 000

Szakmai megvalósítói és/vagy koordinációs jellegű tevékenység (heti átlagosan 12 óra időráfordítás)

hónap

90 000

Szakmai megvalósítói és/vagy koordinációs jellegű tevékenység (heti átlagosan 16 óra időráfordítás)

hónap

120 000

 

 

Tevékenység megnevezése

Mennyiségi egység

Maximálisan adható
bruttó céljuttatás (Ft)

Szerzői díjak

ív (=40 000 karakter)

98 000

Lektori díjak

ív (=40 000 karakter)

19 600

Előadói díjak

óra

10 000

Szakértői díjak (általános)

szakértői nap

30 000

Szakértői díjak (kiemelt szakértő)

szakértői nap

50 000

14. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz82

.............................................................................................
a Személyügyi Főosztály főosztályvezetője részére
Tárgy: a Belügyminisztériumon belül a célfeladat ellátásáért felelős munkatársra, valamint a célfeladat tartalmára javaslattétel
Az alábbi tevékenységek ellátására a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 154. § (2) bekezdése alapján/a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 72. §-a alapján célfeladat-megállapítást kezdeményezek.
(uniós projekt esetén a projekt elnevezése és száma: .............................................................................................)
A célfeladat ellátására javasolt személy:     
A célfeladat pontos tárgya (részfeladatok megállapítása esetén bontásban):
A célfeladat teljesülése az alábbi kritériumok alapján kerül megállapításra (részfeladatok megállapítása esetén bontásban):
a)     
b)     
n)     
A célfeladat teljesítésének határideje (részfeladatok megállapítása esetén bontásban):
A célfeladat végrehajtásának teljesítéséről (részteljesítéséről) javaslatot tesz:
A célfeladat teljesítésekor a célfeladatra kijelölt személynek fizetendő összeg (részfeladatok megállapítása esetén bontásban): bruttó .................................................. forint.
A célfeladat teljesülését alátámasztó kritériumok igazolásának, dokumentumok benyújtásának határideje:
....................................................................................................
A felsorolt tevékenységek a munkatárs munkakörének ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladják (a munkakörén kívül eső feladat/a munkaköréhez kapcsolódó eseti jellegű, egyedi feladat), így ezek elvégzéséhez célfeladat kijelölése indokolt.
Budapest, .................................................................
.................................................................
a feladatellátásért
felelős szervezeti egység vezetője
Ellenjegyzem:
.................................................................
Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály
főosztályvezető
Budapest, ..................................................................

15. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz83

JAVASLAT
................................................................
a Személyügyi Főosztály főosztályvezetője részére
Tárgy: a célfeladatok ellátására meghirdetendő pályázat szakmai tartalmára javaslattétel
A ..................................................................................... nevű ....................................................... számú projekt tekintetében az alábbi tevékenységek ellátására a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 154. § (3) bekezdése alapján/a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 72. §-a alapján/a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 140. § (5) bekezdése alapján célfeladat megállapítására pályázat meghirdetését kezdeményezem.
A pályázattal érintett szervezetek megnevezése:
a)     
b)     
n)     
A célfeladat pontos tárgya:
A célfeladat teljesülése az alábbi kritériumok alapján kerül megállapításra:
a)     
n)     
A célfeladat ellátáshoz szükséges végzettség, szakmai ismeretek és kompetenciák:
A célfeladat teljesítésének határideje:     
(célfeladatonként kérjük megadni a fenti adatokat)
A célfeladat teljesülését alátámasztó kritériumok igazolásának, dokumentumok benyújtásának határideje:
Budapest, .................................................................
.................................................................
a projekt szakmai tartalmának megvalósításáért
felelős szakmai terület vezetője

16. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz

TELJESÍTÉSIGAZOLÁS

 

Alulírott ………………………… mint a Belügyminisztérium ………………………… vezetője nyilatkozom, hogy (név) …………………………… (szül.: ……………………………………, a. n.: ………………………………………, adóazonosító jele: ………………………………) a ………………………… számú célfeladat határozatban foglaltakat …………….. napig maradéktalanul/részben teljesítette, bruttó …………. Ft, azaz ………………… forint céljuttatás kifizetését a részére javasolom.

 

A kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott célfeladat leírása:

 

A teljesített feladat részletes leírása:

 

 

Budapest, ……………………

        ……………………………………
        
a megvalósításáért
        felelős szakmai terület vezetője

 

 

 

 

A célfeladat teljesítését igazolom:

 

 

Budapest, ………………………

        …………………………………………
        
Belügyminisztérium
        közigazgatási államtitkár

 

 

 

Készült: 4 példányban

Kapja:1. pld. PEF

2. pld. SZÜFO

3. pld. TKFO

4. pld.: célfeladattal érintett személy

17. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz

JEGYZŐKÖNYV
a célfeladat teljesítésének részbeni vagy teljes elmaradásáról

 

Alulírott …………………………………, (szül.: ………………………………, a. n.: ………………………………………, adóazonosító jele: ………………………) nyilatkozom, hogy a BM001/…………/…… számú célfeladat határozatában foglalt

a)

feladatok teljesítésétől elállok,

b)

feladatok teljesítését az előírt határidőben nem tudtam végrehajtani,

c)

feladatot részben teljesítettem.

(a megfelelő aláhúzandó)

 

A teljesítés elmaradásának indoka:

 

 

 

Nem teljesített feladatok:

 

 

        ……………………………………
        
célfeladattal érintett személy

 

 

 

A teljesítés elmaradását tudomásul veszem:

 

 

Budapest, ……….………………………

        ……………………………………
        
a megvalósításáért
        felelős szakmai terület vezetője

 

 

 

Készült: 5 példányban

Kapja:1. pld. PEF

2. pld. SZÜFO

3. pld. TKFO (amennyiben a pénzügyi forrás fejezeti kezelésű előirányzat vagy európai uniós projekt)

4. pld. szakmai terület

5. pld.: célfeladattal érintett személy

18. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz

Nyilvántartási adatlap
állományba nem tartozó személyekkel kötött célfeladat kiírásáról szóló megállapodáshoz

 

Név:

Születési név:

Születési hely:

Születési idő:

Anyja neve:

Lakcím (postai irányítószámmal):

Tartózkodási hely és címe (postai irányítószámmal):

Telefonszám (hálózati v. mobil):

Főállású munkahely megnevezése1:

Főállású munkahely címe:

Nyugdíjas jogviszony esetén a nyugdíj, illetve a nyugdíjjellegű ellátás formája:

Nyugdíj-törzsszáma:

Egyéb közlendő:

Adóazonosító jele: ……………………. TAJ száma: ………………………………

Bankszámlaszáma: …………………………………………………………………………

Bankszámlát vezető pénzintézet neve:

 

Nyilatkozat biztosítotti jogviszony esetén a magánnyugdíj-pénztári tagságról

1. Magánnyugdíjpénztárnak

A) tagja vagyok

 

B) nem vagyok tagja

2. Magánnyugdíjpénztár neve:……………………………………………………..

Pénztárazonosítója: ………………..

3. Magánnyugdíjpénztár címe (irányítószámmal):

4. Magánnyugdíjpénztár bankszámláját vezető pénzintézet neve (címe):

5. Magánnyugdíjpénztár bankszámlaszáma:………………………………………….

 

Tudomásul veszem, hogy az adatszolgáltatás és az adatok kezelése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján írásban adott hozzájárulásom alapján történik. A fenti adatok kezeléséhez hozzájárulok, és amennyiben azokban változás következik be, arról 5 munkanapon belül tájékoztatom a Belügyminisztérium Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályát.

 

 

Budapest, 201… év………… hónap …… nap

 

        ……………………………………………
        
aláírás

 

 

Csatolandó dokumentum: munkáltatói igazolás


1 Főállású jogviszony a heti 36 órát elérő vagy meghaladó munkavégzéssel járó jogviszony.

19. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz84

Kormányzati ügykezelők illetményének megállapítása

 

A. Szolgálati idő (év)

B. Minimum bruttó illetmény (Ft/hó)

1.

0–5

a mindenkori garantált bérminimum összege

2.

6–11

a mindenkori garantált bérminimum összege + 16 800 Ft

3.

12–17

a mindenkori garantált bérminimum összege + 33 600 Ft

4.

18–23

a mindenkori garantált bérminimum összege + 50 400 Ft

5.

24–

a mindenkori garantált bérminimum összege + 70 000 Ft

20–21. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz85

22. melléklet a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasításhoz86

Kormányzati ügykezelő
értékelési lap

SZEMÉLYI ADATOK

Szervezeti egység

 

Időszak

 

Értékelő

 

Értékelt

 

Anyja neve

 

Születési dátum

 

BM-jogviszony kezdete

 

Értékelőnél eltöltött idő

 

a)    Figyelem a feladatok végrehajtására (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire figyel oda feladatai végrehajtására)
o    Kiemelkedő
o    Átlag feletti
o    Átlagos
o    Átlag alatti
o    Nem kielégítő
b)    Határidők betartása (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire tartja be az egyes feladatokhoz rendelt határidőket)
o    Kiemelkedő
o    Átlag feletti
o    Átlagos
o    Átlag alatti
o    Nem kielégítő
c)    A közszolgálatból és a szervezeti kultúrából fakadó magatartási, viselkedési, öltözködési szabályok és/vagy az alakiság betartása, valamint a munkakörnyezet rendezettsége (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire tartja be a közszolgálatban dolgozóktól elvárható általános magatartási, viselkedési és öltözködési szabályokat és/vagy az alakisággal összefüggő előírásokat, továbbá annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire figyel munkakörnyezetének rendezettségére, tisztaságára)
o    Kiemelkedő
o    Átlag feletti
o    Átlagos
o    Átlag alatti
o    Nem kielégítő
d)    Munkatempó és feladatvállalás (annak jellemzése, hogy az értékelt milyen gyorsan végzi el feladatait, továbbá hogy mennyi feladatot vállal, mennyire szorgalmas)
o    Kiemelkedő
o    Átlag feletti
o    Átlagos
o    Átlag alatti
o    Nem kielégítő
e)    Aktivitás, reagálás (annak jellemzése, hogy az értékelt milyen gyorsan, milyen aktívan reagál az új helyzetekre, kihívásokra)
o    Kiemelkedő
o    Átlag feletti
o    Átlagos
o    Átlag alatti
o    Nem kielégítő
f)    Stressztűrés és pszichés terhelhetőség (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire bírja azt a stresszt és pszichés terhelést, ami munkájából adódóan rá nehezedik)
o    Kiemelkedő
o    Átlag feletti
o    Átlagos
o    Átlag alatti
o    Nem kielégítő
g)    A munkaidő kihasználása (annak jellemzése, hogy az értékelt hiányzott-e indokolatlanul az adott értékelési időszakban, továbbá hogy az értékelt mennyire tartja be a pontos munkakezdést és a munkabefejezést, hogyan viszonyul a rendkívüli munkaidőhöz, valamint mennyi időt tölt munkahelyén személyes ügyeinek intézésével)
o    Kiemelkedő
o    Átlag feletti
o    Átlagos
o    Átlag alatti
o    Nem kielégítő
h)    Kommunikáció (annak jellemzése, hogy az értékeltnek milyen a verbális és a nonverbális kommunikációja, mennyire képes a mások által leírtakat, elmondottakat megérteni, a kapott információkat másokkal megosztani, nyíltan kommunikálni és ráhangolódni mások gondolkodására)
o    Kiemelkedő
o    Átlag feletti
o    Átlagos
o    Átlag alatti
o    Nem kielégítő
i)    Csapatmunka, együttműködés (annak jellemzése, hogy az értékelt munkavégzése során hogyan képes másokkal együttműködni, velük a feladatokat, illetve a felelősséget úgy megosztani, hogy közben az elérendő cél és az eredmény ne kerüljön veszélybe, továbbá hajlandó-e magától segítséget felajánlani, ötleteket és információkat átadni másoknak)
o    Kiemelkedő
o    Átlag feletti
o    Átlagos
o    Átlag alatti
o    Nem kielégítő
j)    Problémamegoldás (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire képes a munkavégzés során felmerülő problémákkal szembenézni, keresni azok okait és megoldási lehetőségeit, továbbá a megoldás lehetséges következményeit is)
o    Kiemelkedő
o    Átlag feletti
o    Átlagos
o    Átlag alatti
o    Nem kielégítő
Az értékelő vezető szöveges értékelése az értékelt alkalmasságáról:


Az értékelt illetményének tárgyévre vonatkozó megemelésére (%-ban meghatározott) javaslat:


Az értékelt észrevételei:


Az értékelést az értékelttel ismertettem.

.................................................................
dátum

.................................................................
értékelő vezető aláírása

Az értékelésben foglaltakat megismertem, az értékelőlap egy példányát átvettem.

.................................................................
dátum

.................................................................
értékelt aláírása

Készült: 2 db példányban
1. pld.: személyi anyag
2. pld.: értékelt
1

Az utasítást a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasítás 75. §-a hatályon kívül helyezte 2019. szeptember 13. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 76–78. §-át.

2

A 3. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.

3

Az 5. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 18. pont a) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 6. pont b) alpontja az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.

5

A 6. pont g) alpontja az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 2. pontjával megállapított szöveg.

6

A 7. pont e) alpontja az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 2. pontjával megállapított szöveg.

7

A 8. pont az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 3. pontjával megállapított szöveg.

8

A 9. pont az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 4. pontjával megállapított szöveg.

9

A 18. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 3. pontjával megállapított szöveg.

10

A 22. pont az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 5. pontjával megállapított szöveg.

11

A 26. pont az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 6. pontjával megállapított szöveg.

12

A 44. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 4. pontjával megállapított szöveg.

13

A 50a. pontot az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 7. pontja iktatta be.

14

A 59. pont az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 8. pontjával megállapított szöveg.

15

A 61. pont az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 9. pontjával megállapított szöveg.

16

A 84. pont az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 10. pontjával megállapított, az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 18. pont b) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 84a. pontot az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 11. pontja iktatta be.

18

A 84b. pontot az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 11. pontja iktatta be.

19

A 86. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

20

A 87. pontot az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 22. pont a) alpontja hatályon kívül helyezte.

21

A 90. pont az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 12. pontjával megállapított szöveg.

22

A 101. pont az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 13. pontjával megállapított szöveg.

23

A 111. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

24

A 114. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 5. pontjával megállapított szöveg.

25

A 122. pont az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.

26

A 128. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 6. pontjával megállapított, az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 7. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.

27

A 129. pont az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 2. pontjával megállapított szöveg.

28

A 130. pont az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 2. pontjával megállapított szöveg.

29

A 131. pont az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 2. pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 12. pontját.

30

A 22. alcímet (134–136. pont) az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 22. pont b) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan (134. pont) az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 3. pontja iktatta be.

31

A 22/A. alcímet (135. pont) az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 3. pontja iktatta be.

32

A 137. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 18. pont c) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 147. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

34

A 149. pontot az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 19. §-a hatályon kívül helyezte.

35

A 150. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 8. pontjával megállapított szöveg.

36

A 151. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 19. §-a, az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 7. pont b) alpontja szerint módosított szöveg.

37

A 152. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 9. pontjával megállapított szöveg.

38

A 153. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

39

A 154. pont az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 7. pont c) alpontja szerint módosított szöveg.

40

A 155. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 6. §-ával megállapított, az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 18. pont d) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 157. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

42

A 158. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 8. §-ával megállapított, az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 18. pont e) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 159. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 9. §-ával megállapított szöveg.

44

A 160. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 10. §-ával megállapított, az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 7. pont d) alpontja szerint módosított szöveg.

45

A 161. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 11. §-ával megállapított szöveg.

46

A 25. alcím (162. pont) az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 12. §-ával megállapított szöveg.

47

A 162a. pontot az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 14. pontja iktatta be.

48

A 163. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 12. §-a alapján hatályát vesztette.

49

A 188. pont az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 2. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.

50

A 204. pont az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 4. pontjával megállapított szöveg.

51

A 204. pont b) alpontját az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 2. pont b) alpontja hatályon kívül helyezte.

52

A 205. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 18. pont f) pontja, az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 7. pont e) alpontja, az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 1. pont a) alpontja és 2. pont c) alpontja szerint módosított szöveg.

53

A 207. pont az 1/2014. (I. 31.) BM KÁT utasítás 14. §-a, az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 7. pont f) alpontja, az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 2. pont d) alpontja szerint módosított szöveg.

54

A 212. pont az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 1. pont b) alpontja szerint módosított szöveg.

55

A 214. pont az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 16. pontjával megállapított, az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 1. pont c) alpontja szerint módosított szöveg.

56

A 216. pont az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 2. pont e) alpontja szerint módosított szöveg.

57

A 219. pont az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 11. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.

58

A 38. alcímet (222–225. pont) az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 11. pont b) alpontja hatályon kívül helyezte.

59

A 39. alcímet (226–229. pont) az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 11. pont b) alpontja hatályon kívül helyezte.

60

A 40. alcímet (230–233. pont) az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 11. pont b) alpontja hatályon kívül helyezte.

61

A 235. pont a) alpontja az 1/2019. (II, 7.) BM KÁT utasítás 1. pont d) alpontja szerint módosított szöveg.

62

A 235. pont b) alpontja az 1/2019. (II, 7.) BM KÁT utasítás 1. pont e) alpontja szerint módosított szöveg.

63

A 235. pont c) alpontja az 1/2019. (II, 7.) BM KÁT utasítás 1. pont f) alpontja szerint módosított szöveg.

64

A 236. pontját az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 2. pont f) alpontja hatályon kívül helyezte.

65

A 237. pontját az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 2. pont f) alpontja hatályon kívül helyezte.

66

A 238. pont az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 5. pontjával megállapított, az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 2. pont g) alpontja szerint módosított szöveg.

67

A 42. alcímet (239–240. pont) az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 2. pont h) alpontja hatályon kívül helyezte.

68

A 43. alcímet (244–246. pont) az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 11. pont c) alpontja hatályon kívül helyezte.

69

A 44. alcímet (247–248. pont) az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 11. pont c) alpontja hatályon kívül helyezte.

70

A 44/A. alcímet (249a–249q. pont) az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 17. pontja iktatta be, hatályon kívül helyezte az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 11. pont c) alpontja.

71

A 275. pont d) alpontját az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 18. pontja iktatta be.

72

A 299. pont az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 15. pontjával megállapított szöveg.

73

A 306. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

74

A 3. melléklet az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 16. pont a) alpontjával megállapított, az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 8. pontja szerint módosított szöveg.

75

A 4. melléklet az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 16. pont b) alpontjával megállapított szöveg.

76

Az 5. melléklet az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 16. pont c) alpontjával megállapított szöveg.

77

A 6. melléklet az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 16. pont d) alpontjával megállapított szöveg.

78

A 10. mellékletet az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 11. pont d) alpontja hatályon kívül helyezte.

79

A 11. mellékletet az 1/2019. (II. 7.) BM KÁT utasítás 2. pont i) alpontja hatályon kívül helyezte.

80

A 12. mellékletet az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 11. pont d) alpontja hatályon kívül helyezte.

81

A 13. melléklet az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 19. pont a) alpontjával megállapított szöveg.

82

A 14. melléklet az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 16. pont e) alpontjával megállapított szöveg.

83

A 15. melléklet az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 16. pont f) alpontjával megállapított szöveg.

84

A 19. melléklet az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 9. pontjával megállapított szöveg.

85

A 20–21. mellékletet az 1/2015. (II. 27.) BM KÁT utasítás 19. pont b) alpontja iktatta be, hatályon kívül helyezte az 1/2017. (III. 10.) BM KÁT utasítás 11. pont d) alpontja.

86

A 22. mellékletet az 1/2016. (III. 4.) BM KÁT utasítás 16. pont h) alpontja iktatta be.