BÜ BH 2013/206
BÜ BH 2013/206
2013.08.01.
Nem tartozik büntetőjogi felelősséggel a bekövetkezett balesetért a terhelt, aki az udvarról az úttestre kerékpárral történő kihaladása közben későn észleli a járdán szintén kerékpárral, szabálytalanul, az esti sötétségben kivilágítatlanul, viszonylag nagy sebességgel közeledő sértettet, a járdára 0,7 métert behaladva megáll, és a sértett nekiütközik [Btk. 14. §, 187. §, KRESZ 24. §].
A városi bíróság a 2011. december 15. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terheltet az ellene közúti baleset gondatlan okozásának vétsége [Btk. 187. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette.
A törvényszék a terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés alapján eljárva a 2012. március 28. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott végzésével a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A városi bíróság elsőfokú ítéletében megállapított történeti tényállás:
A terhelt 2010. december 8. napján 20 óra 10 perc körüli időpontban belterületen a K. utca 5. szám alatti ingatlan udvarán haladt át az első, hátsó világítással, valamint a hátsó sárvédőn piros színű fényvisszaverő prizmával, illetve fényvisszaverő kerekekkel rendelkező kerékpárjával. A kerékpáron mind az első, mind a hátsó világítás működött.
A terhelt a kerékpárjával a K. utca útteste irányában kívánt haladni úgy, hogy keresztezte az ott lévő gyalogosjárdát. A gyalogosjárda és a kapubejáró egyenetlen, vizes, sáros felületű betonburkolatú volt, a forgalom gyér volt. Az adott időszakban éjszakai sötétség volt, a közvilágítás ugyan működött, de a baleset helyszínét nem világította meg, borult idő volt, csapadék nem esett.
Ugyanezen időszakban a járdán a terhelt haladási irányát tekintve balról jobbra, kivilágítatlan, montain bike kerékpárral közlekedett a sértett pontosan meg nem határozható sebességgel.
A terhelt lassan gurult ki a kerékpárral a gyalogjárdára, és amint észlelte a sértettet megállt. A sértett a terhelt kerékpárjának a kerekét mintegy 3-5 méterről látta meg, majd ezt követően 2-3 méterrel az ütközési pont előtt fékezni kezdett. Ennek során a lábát a kerékpárról levette, de ennek ellenére az ütközést elkerülni nem tudta, és nekiütközött az ekkor már nem mozgó terhelt bal lábának. A sértett által vezetett kerékpár sebessége tehát meghaladta azt a sebességet, amelynél a terhelt mint várható akadály előtt, még biztonságosan megállhatott volna.
Az ütközés következtében a sértett a jobb külboka törését szenvedte el, amelynek tényleges gyógytartama 8 napon túli, kb. 90 napra tehető.
A sértett úgy közlekedett a járdán kerékpárral, hogy az utca útteste a kerékpár-közlekedésre alkalmas volt és a kerékpár nem volt kivilágítva, így az elhaladási elsőbbség őt nem illette meg.
A sértett cselekményével megszegte a KRESZ 54. § (1), illetve (2) bekezdését, amely alapján járdán kerékpárral csak akkor lehet közlekedni, amennyiben az úttest a közlekedésre alkalmatlan. Egyben megszegte a KRESZ 54. §-ának (6) bekezdését is, amely alapján éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a kerékpárt ki kell világítani.
A törvényszék másodfokú végzésében e tényállást mindenben megalapozottnak találta és felülbírálatát arra alapította.
A megyei főügyészség a városi bíróságra 2012. május 31-én érkeztetett beadványában a bíróság jogerős határozata ellen a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt nyújtott be. A főügyészség indítványát a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjára alapította arra hivatkozással, hogy a terhelt felmentésére a büntető jog szabályainak megsértésével került sor, ezért a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és a városi bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Álláspontja szerint az első- és másodfokon eljárt bíróság a KRESZ 24. §-ának (1) bekezdését tévesen értelmezte, ezért a terhelt felmentése a büntető anyagi jog szabályait sérti.
A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta, a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Előfordulási gyakorisága miatt elvi jelentőségűnek tartotta annak eldöntését, hogy az adott közlekedési helyzetben az elsőbbségi szabályok miként érvényesülnek.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az adott közlekedési helyzetben az elsőbbségi szabályok miként érvényesülnek, a Kúria egyetértett a legfőbb ügyészi állásponttal, ennek ellenére a terhelt felmentését sérelmező felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
A jogerős határozatot hozó bíróságok az ügy releváns körülményeit határozatukban maradéktalanul rögzítették. A Be. 423. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, általuk megállapított tényállás alapján a terhelt cselekményének jogi értékelése során tulajdonképpen számba is vették azokat a tényezőket, amelyek a terhelt büntetőjogi felelőssége tekintetében a helyes álláspont kialakításához szükségesek. Csupán abban a vonatkozásban tévedtek, hogy az ügyet kizárólag közlekedési szabályok síkján próbálták megoldani, és az elsőbbségi szituáció elemzésekor vettek figyelembe olyan körülményeket, amelyek ennek körén kívül esnek.
A KRESZ fogalom-meghatározása szerint az elsőbbség továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Helytállóan hivatkozik a felülvizsgálati indítvány a KRESZ 24. §-ához fűzött magyarázatra, mely szerint a várakozó helyről az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetője, ha mielőtt az úttestre érne, az út más részét (pl.: kerékpár út, járda, útpadka, leállósáv) is érinti, az ott szabályosan haladó gyalogosoknak és járműveknek is köteles elsőbbséget adni.
Maga a jogerős ítélet is rögzíti, hogy van olyan helyzet (pl.: az úttest közlekedésre alkalmatlanná válása), amikor az adott helyen kerékpáros közlekedhet. A KRESZ 24. §-ának helyes értelmezése alapján a terheltet ekkor az ingatlan udvaráról kihaladva elsőbbségadási kötelezettség terhelte, ennyiben tehát helytálló a felülvizsgálati indítvány álláspontja.
Releváns tényeket vizsgáltak azonban az eljárt bíróságok akkor is, amikor ítéletükben rögzítették, hogy a sértett december hónapban, 20 óra után, esti sötétségben, kivilágítatlan kerékpárral közlekedett, ami észlelését megnehezítette. A terhelt a kapukijárót olyan sebességgel és figyelemmel közelítette meg, hogy kerékpárját a kivilágítatlan kerékpárost észlelve mindössze 0,7 méterre behaladva meg tudta állítani, még azt megelőzően, hogy a sértett kerékpárja odaért. Helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság azt is, hogy a terheltnek az adott körülmények között a járdán szabálytalanul, kivilágítatlanul, viszonylag nagyobb sebességgel haladó kerékpárosra számítania nem kellett, és hogy a terhelt a kijárónál kellő körültekintéssel haladt. Kihaladási sebessége alkalmas volt arra, hogy reálisan számolható akadály esetén meg tudjon állni.
Ez utóbb említett körülmények azonban nem a KRESZ 24. §-ának (1) bekezdése, és az elsőbbségadási szabályok szempontjából értelmezendők, és nem a közlekedésre vonatkozó speciális szabályok alapján mentesítik a terheltet a büntetőjogi felelősség alól, hanem a minden ügyben értékelendő, a büntetőjog általános részi szabályai, azon belül is a szándékosság – gondatlanság kérdéskörének vizsgálatakor vezetnek a büntetőjogi felelősség megállapításának hiányához. A Btk. 187. §-ának (1) bekezdése a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak súlyos testi sértés okozását akkor rendeli büntetni, ha azt gondatlanságból követik el. A Btk. 14. §-a értelmében gondatlanságból követi el a cselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A terhelt esetében értelemszerűen csak az utóbbi eset (negligencia) vizsgálata merül fel, és a jogerős határozatban tulajdonképpen maradéktalanul felsorolt körülmények annak megállapítását támasztják alá, hogy a terhelt a tőle elvárható figyelmet és körültekintést nem mulasztotta el. Ekként tehát a bekövetkezett közlekedési balesetért még gondatlanság sem terheli, így büntetőjogi felelősségének megállapítására nem kerülhet sor. Helytálló ezért az elsőfokú bíróságnak az az utalása, hogy a veszélyhelyzet kialakulásának (releváns) okát a sértett sorozatos közlekedési jogi szabályszegései képezték.
A kifejtettek értelmében a terhelt felmentése a büntető anyagi jog szabályaival összhangban áll, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot – indokainak helyesbítése mellett – a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 740/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás