21/2013. (VI. 7.) BM rendelet

Címzett neve:

Lakcíme:

TÁJÉKOZTATÓ LEVÉL

Magyarországon elkövetett közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésről

A
címe:
mint az ügyben eljáró szerv 20... év ........................................... hó ........... napján
megállapította, hogy
a .................................................. rendszámú, ........................................................................... típusú járművel .........................
.................................................................................. időpontban ............................................................................ helyen közúti közlekedés-biztonságot veszélyeztetően közlekedtek. Ezzel
a .........................................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................. .......................................................................... jogszabály szabályait
megsértve ................................................................................................................ .......................................................................
................................................................................................................ közlekedési jogsértést követték el.

A gépjárművel 20... év ........................................... hó ........... napján ................. órakor

(esemény leírása).

Ezzel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

vonatkozó szabályok megszegését követte el.

A jogsértés elkövetését alátámasztó bizonyíték leírása vagy a bizonyíték megjelölése:

Amennyiben alkalmazásra került, a jogsértés elkövetésének dokumentálásához használt eszköz megjelölése:

Az eszköz azonosítószáma:

A legutóbbi hitelesítés lejártának időpontja:

A fent említett jármű üzembentartójaként ..............................................................................................................................................…………………………
(név, megnevezés)
szerepel a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.

E cselekmény elkövetése miatt ...................................................................................................................………..
forint bírságot kell kiszabni.

Tájékoztatom, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés k) pontja alapján, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti bírságot kell kiszabni. E körben a Korm. rendelet – a szabályszegés tényének megállapítása esetén – kötelezően állapítja meg a bírság mértékét, mérlegelési lehetőséget az eljáró hatóság számára nem biztosít, így a kiszabott bírság méltányosságból történő módosításának, visszavonásának nincs helye.

Mivel a közúti forgalomban történő ellenőrzés során a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen nem vált ismertté, és a szabályszegést a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló jogszabályban meghatározott technikai eszközzel sem rögzítették, a bírság a gépjármű rendszáma alapján megállapított üzembentartóval szemben került kiszabásra.

Amennyiben a gépjármű üzembentartója a kiszabott bírságot a közléstől számított harminc napon belül nem fizeti meg, vagy a bírság kiszabását bármely okból vitatja, a bírság alkalmazására jogosult szerv kezdeményezi az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál a közigazgatási eljárás megindítását.

Tájékoztatom, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 63. §-a alapján, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Továbbá az Ákr. 64. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges. Amennyiben a megjelölt cselekménnyel kapcsolatban nyilatkozatot kíván tenni, azt a kézhezvételtől számított harminc napon belül a mellékelten megküldött válasznyomtatványban is megteheti.

Tájékoztatom, hogy amennyiben a fenti jogsértés miatt az Ákr. szabályai szerint eljárás indul, a hatóság a döntését
az eljárás megindítását követő harminc napon belül határozatban közli. A döntés ellen, az abban foglaltak szerint fellebbezést lehet benyújtani, amely illetékköteles.

Tájékoztatom, hogy a döntésben megállapított bírságot a megküldött határozat véglegessé válásától emelkedésétől számított harminc napon belül, a határozatban megjelölt bankszámlára kell megfizetni. Ha a kiszabott bírságot a teljesítési határidőig nem fizeti meg, az összeg behajtására magyar állam joga szerinti eljárási rendnek megfelelően történik intézkedés.

E tájékoztató levél a Kkt. 21/B. § (3) bekezdése alapján a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti állam hivatalos nyelvén készült. Tekintettel azonban arra, hogy az Ákr. szerint az eljárás nyelve a magyar, a határozat, illetve minden további irat magyar nyelven készül.

Fellebbezés esetén az Ákr. 21. § (2) bekezdése szerint a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. Az anyanyelv használatával kapcsolatos költség eljárási költségnek minősül. Felhívom figyelmét arra, hogy kötelezettség megállapítása esetén a hatóság kötelezi az ügyfelet a megelőlegezett eljárási költség megtérítésére.

A fentiek alapján, a levelezés során az ügyfél használhatja anyanyelvét, azonban az iratok esetleges fordítása miatt felmerült költségek megfizetésére kötelezhető.

A fent hivatkozott jogszabályok teljes szövege a www.njt.hu honlapon magyar nyelven ingyenesen elérhető.

Címzett neve:

Lakcíme:

TÁJÉKOZTATÓ LEVÉL

Magyarországon elkövetett közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésről

A
címe:
mint az ügyben eljáró szerv 20... év ........................................... hó ............... napján megállapította, hogy a .............................. rendszámú, ....................................................................................... típusú járművel ............................

időpontban

helyen közúti közlekedés-biztonságot

veszélyeztetően közlekedtek. Ezzel a
jogszabály szabályait megsértve
......................................................................................... közlekedési jogsértést követték el.

A gépjárművel 20... év ............................................................................. hó ....................... napján ............................ órakor

(esemény leírása).

Ezzel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

vonatkozó szabályok megszegését követte el.

A jogsértés elkövetését alátámasztó bizonyíték leírása vagy a bizonyíték megjelölése:

Amennyiben alkalmazásra került, a jogsértés elkövetésének dokumentálásához használt eszköz megjelölése:

Az eszköz azonosítószáma:

A legutóbbi hitelesítés lejártának időpontja:

A fent említett jármű üzembentartójaként
(név) szerepel a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.

E cselekmény elkövetése miatt .............................................................................................. forint bírságot kell kiszabni.

Tájékoztatom, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (1) bekezdése alapján
a bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti bírságot kell kiszabni.
E körben a Korm. rendelet – a szabályszegés tényének megállapítása esetén – kötelezően állapítja meg a bírság mértékét, mérlegelési lehetőséget az eljáró hatóság számára nem biztosít, így a kiszabott bírság méltányosságból történő módosításának, visszavonásának nincs helye.

Tájékoztatom, hogy amennyiben a szabályszegést elkövető kiléte a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik,
a jármű vezetőjével szemben a Kkt. 21. § (2a) bekezdése alapján a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet mellékleteiben meghatározott bírságot kell kiszabni.

A döntés ellen, az abban foglaltak szerint fellebbezést lehet benyújtani, amely illetékköteles.

Tájékoztatom, hogy a bírságot a megküldött határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül az abban megjelölt bankszámlára kell megfizetni. Ha a kiszabott bírságot a teljesítési határidőig nem fizeti meg, az összeg behajtására magyar állam joga szerinti eljárási rendnek megfelelően intézkedés történik.

Tájékoztatom, hogy a Kkt. 21. §-a szerinti bírságolással kapcsolatos eljárásban a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, valamint élhet a Kkt. 21/A. §-ában meghatározott kimentés lehetőségével,
a kitöltött válasznyomtatvány visszaküldésével, amely nem minősül fellebbezésnek.

Ha ezt a jogát nem gyakorolja, a határozat kézbesítéséhez fűződő jogkövetkezmények az átvételt követő 9. naptól
állnak be, így a határozat ezen a napon tekintendő közöltnek.

A Kkt. 21/A. §-ában foglaltak szerint mentesülhet a bírság megfizetése alól, ha a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását, vagy a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes, vagy nem természetes személy használatába adta és ezt a használatba vevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával, vagy azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt, menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja.

A mellékelten megküldött válasznyomtatvány kiállításával a teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy a fuvarlevélnek, menetlevélnek a Kkt. 21/A. §-ában meghatározott adatokat – a gépjármű hatósági jelzését, a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét, valamint azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette –
kell tartalmaznia.

Az ügyfél nevében eljárhat a törvényes képviselője, valamint az általa meghatalmazott személy is. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását, vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

Az üzembentartó bírság megfizetése alóli mentesülését lehetővé tevő nyilatkozat, valamint a képviselője részére adott meghatalmazása kapcsán előterjeszthető magánokirat – az ellenkező bizonyításáig – akkor szolgál teljes bizonyítékul arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, avagy magára kötelezőnek ismerte el,
ha a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. Az okiraton a tanúk lakhelyét (címét) is fel kell tüntetni, vagy a kiállító aláírása, vagy kézjegye az okiraton bíróilag, vagy közjegyzőileg hitelesítve van, vagy a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták, vagy ügyvéd (jogtanácsos)
az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.

E tájékoztató levél a Kkt. 21/B. § (3) bekezdése alapján a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti állam hivatalos nyelvén készült.

Tekintettel azonban arra, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint az eljárás nyelve a magyar, a határozat, illetve minden további irat magyar nyelven készül.

Fellebbezés esetén az Ákr. 21. § (2) bekezdése szerint a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. Az anyanyelv használatával kapcsolatos költség eljárási költségnek minősül. Felhívom figyelmét arra, hogy kötelezettség megállapítása esetén a hatóság kötelezi az ügyfelet a megelőlegezett eljárási költség megtérítésére.

A fentiek alapján, a levelezés során az ügyfél használhatja anyanyelvét, azonban az iratok esetleges fordítása miatt felmerült költségek megfizetésére kötelezhető.

A fent hivatkozott jogszabályok teljes szövege a www.njt.hu honlapon magyar nyelven ingyenesen elérhető.