21/2013. (III. 19.) EMMI rendelet
egyes kulturális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1
2013.03.24.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés i), m) és w) pontjában,
a 2. és 5. § tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés l) pontjában,
a 3. § tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés f) pontjában,
a 4. § tekintetében a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról szóló 31/2011. (III. 17.) Korm. rendelet 4. §-ában,
a 6. § tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés d) pontjában,
a 7–8. § tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés a) pontjában,
a 9. § tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés r) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről
és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet módosítása
„6/A. § (1) A miniszter kilenc-kilenc fős Muzeológiai, Műtárgyvédelmi, Könyvtári, Közművelődési, Levéltári, Kép- és Hangarchívumi Szakbizottságot (a továbbiakban: szakbizottság) bíz meg. Az egyes szakbizottságokba négy tagot a miniszter hét évre delegál, három tagot megegyezés alapján az egyes területek reprezentatív szakmai és érdek-képviseleti szervei hét évre delegálnak. A szakbizottság további két tagját a miniszter a kulturális szakértők közül esetenként bíz meg. A szakbizottság elnökét a hét évre delegált tagok közül a miniszter nevezi ki. (2) A szakbizottság tagja nem lehet állami vezető, valamint közszolgálati tisztviselő, a Magyar Honvédség vagy fegyveres szerv hivatásos állományú vagy szerződéses tagja.”
„(1) A kulturális szakemberek képzéséhez a központi költségvetés továbbképzési támogatást nyújthat.”
„(1) A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Törvény 69. §-ából eredő ágazati irányítási jogkörének érvényesítése, valamint a könyvtárak és a könyvtári tevékenység fejlesztése, a szakmai munka színvonalának emelése érdekében könyvtári szakfelügyeletet (a továbbiakban: szakfelügyelet) működtet.”
„(3) A miniszter a szakfelügyelet keretében vizsgálja, ellenőrzi és értékeli
a) a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályok alkalmazását,
b) a nemzetiségi anyanyelvű könyvtári ellátás biztosítását,
c) a megyei könyvtár törvényben meghatározott feladatainak ellátását,
d) a könyvtári szakmai továbbképzéseket,
e) a kistelepülések által igénybe vett megyei könyvtári szolgáltatásokat.”
„(1) A könyvtári szakfelügyelet működését a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) irányítja.”
„(3) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pedagógiai Könyvtár és Múzeum a minisztériummal kötött megállapodás szerint vesz részt a szakfelügyeleti vizsgálatokban.”
„(4) A könyvtári OKJ-s képzések és szakmai továbbképzések szakfelügyeletében közreműködik a Könyvtári Intézet.”
„24. § (1) A számítógépes nyilvántartásra áttérni kívánó muzeális intézmény erre irányuló szándékát jelzi a muzeális intézmények szakfelügyeletéről szóló 3/2009. (II. 18.) OKM rendelet 4. § (2) bekezdés j) pontja szerinti múzeumi informatika szakági csoportnak (a továbbiakban: informatikai szakfelügyelet), majd – a 12. § alapján elkészített belső szabályzata szerint – legalább két évig párhuzamosan köteles vezetni a számítógépes és a papíralapú nyilvántartási rendszert. (2) A párhuzamosan vezetett számítógépes és papíralapú nyilvántartási rendszert az informatikai szakfelügyelet, valamint a számítógépes nyilvántartással érintett gyűjtemény szakágának megfelelő szakági szakfelügyelő a két év alatt legalább négy alkalommal ellenőrzi. Két év elteltével általános – szakági és informatikai – vizsgálatot kell tartani.
(3) A papíralapú nyilvántartás elhagyására és a számítógépes nyilvántartás teljes körű bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha arra – a 12. § alapján elkészített belső szabályzat szerint végrehajtott és a (2) bekezdés szerint lezárt két év tapasztalatai alapján – az informatikai szakfelügyelet javaslatára a miniszter engedélyt adott. (4) A számítógépes nyilvántartásra való áttérés legkisebb egysége a gyűjtemény lehet.
(5) A számítógépes nyilvántartásra áttért muzeális intézmény jogosult korábbi nyilvántartásai teljes körű számítógépre vitelére, egységesen kezelhető, teljes számítógépes adatbázis kialakítására.
24/A. § E rendeletnek az egyes kulturális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 21/2013. (III. 19.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított rendelkezéseit az R. hatálybalépésekor folyamatban lévő kérelmek esetében nem kell alkalmazni.”
„3. § (1) A népi iparművészeti tárgyak minősítésének feltételei a tárgy tartalma – néprajzi hagyománya és esztétikai értékei –, egykori és a jelenlegi funkciója, valamint az alkalmazott technika és a kivitel minősége. (2) „HA” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan, és fokozott mértékben jeleníti meg a hagyományos stíluselemeket.
(3) „HB” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési kritériumának megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás, mely fokozottabb mértékben jeleníti meg a hagyományos stíluselemeket.
(4) „MA” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan, és megfogalmazásában hangsúlyosak az újítások, a modern törekvések, ugyanakkor az iparművészeti jelleg ellenére a gyökerei egyértelműen a népművészet hagyományaihoz köthetők.
(5) „MB” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési kritériumának megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás, mely megfogalmazásában hangsúlyosak az újítások, a modern törekvések, ugyanakkor az iparművészeti jelleg ellenére a gyökerei egyértelműen a népművészet hagyományaihoz köthetők.
(6) Jelölés nélküli zsűriszámot kap a színvonalas ajándéktárgynak minősülő alkotás, amely sokszorosításra alkalmas, viszonylag kevés munkával előállítható, ugyanakkor technikájában, stílusában és gondolkodásmódjában egyértelműen a népművészet hagyományait viszi tovább.”
a) 2. §-ában az „„A” vagy „ B” kategóriába” szövegrész helyébe a „„HA”, „HB”, „MA” vagy „MB” kategóriába”,
d) 7. § (2) bekezdésében az „„A” kategóriába” szövegrész helyébe a „„HA” és „MA” kategóriába”, a „„B” kategóriába” szövegrész helyébe a „„HB” és „MB” kategóriába”
„(1) A szakfelügyelet rendszeresen – országos múzeumok esetében legalább háromévente, egyéb muzeális intézmények esetében legalább ötévente egyszer – vizsgálja:
a) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott valamennyi szakmai tevékenység szakágankénti folyamatosságát, színvonalát, hatékonyságát és eredményességét, b) a szakágak egymáshoz viszonyított megfelelő arányát és képviseletét, a nemzetiségi feladatellátás biztosításának körülményeit,
c) a kulturális javak védelmének, biztonságának kérdéseit,
d) a muzeális intézmények tárgyi, személyi feltételeit,
e) a szakmai tevékenységgel összefüggő jogszabályok rendelkezéseinek érvényesülését,
f) a muzeális intézmények működési engedélyében és a tevékenységüket szabályozó egyéb dokumentumokban (így különösen a múzeumi küldetésnyilatkozatban, a szakmai munkatervekben és a teljesítményértékelésekben) foglaltak megvalósulását és betartását,
g) az információs és statisztikai rendszer működését,
h) a muzeális intézmények közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenységét, és
i) a muzeális intézmények nyilvántartási tevékenységét, kiemelten a számítógépes nyilvántartási, valamint digitalizálási tevékenységét.”
„b) javaslatot tesz az eredmények elismerésének, illetve a hiányosságok kijavításának módjára.”
„(1) A szakfelügyeleti tevékenységet szakági szakfelügyelők végzik.”
„(1) A szakfelügyelők munkájukat a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv és a miniszter által meghatározott munkaterven kívüli feladatok szerint végzik.”
(A szakfelügyelők kötelesek)
„a) a helyszíni vizsgálat tervezett időpontjáról – a muzeális intézmény működését, a kulturális javak állomány- vagy biztonságvédelmét súlyosan veszélyeztető vagy károsító helyzet kivételével – a vizsgálat megkezdése előtt legalább nyolc nappal előzetesen írásban értesíteni a muzeális intézmény vezetőjét és fenntartóját, valamint a vizsgálat megkezdéséről tájékoztatni a muzeális intézmény vezetőjét,”
„(1) A szakfelügyelők a vizsgálat tapasztalatait jelentésben foglalják össze, amely a szükséges részletességgel tartalmazza a 2. §-ban meghatározottakra vonatkozó megállapításokat és az ezeknek megfelelő intézkedésekre tett javaslatokat. A szakági szakfelügyelő a vizsgálat befejezését követő harminc napon belül – a szakági vezető szakfelügyelőn keresztül – megküldi a jelentést a miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium).”
„(3) Ha a szakfelügyelők éves munkájuk során a kulturális javakat súlyosan veszélyeztető vagy károsító jelenséget, helyzetet tapasztalnak, azt soron kívül jelzik a miniszternek is.”
(8) Az R5. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § A szakfelügyelők a munkájukkal összefüggésben felmerült, igazolt utazási és szállásköltségeik megtérítésére jogosultak, továbbá – az elvégzett vizsgálatok számától függően – tiszteletdíjban részesülnek.”
a) 1. §-ában az „Az oktatási és kulturális” szövegrész helyébe az „A kultúráért felelős”,
c) 3. § (2) bekezdésében a „tízéves” szövegrész helyébe a „hétéves”, az „akkreditált szakfelügyelői tanfolyam” szövegrész helyébe a „legalább 60 órás, muzeológiai témájú, akkreditált tanfolyam”,
e) 7. § (4) és (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „az intézmény tulajdonosa (fenntartója)” szövegrész helyébe a „fenntartója”,
f) 10. §-ában a „megyei múzeumnál” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi múzeumnál”, a „megyei múzeumok” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi múzeumok”
„10/A. § (1) A 4. § c) pontja szerinti múzeumi közművelődési szakember munkakör létesítése teljesíthető közoktatási vagy közművelődési intézménnyel vagy az (5) bekezdés szerinti múzeummal kötött együttműködési megállapodás megkötésével, amennyiben a közoktatási intézmény, a közművelődési intézmény vagy a múzeum biztosítja az előírt nyitva tartási időben a múzeumi közművelődési szakember jelenlétét a muzeális intézményben. (2) Az 5. § d) pontja szerinti muzeológus munkakör létesítése teljesíthető az (5) bekezdés szerinti múzeummal kötött együttműködési megállapodás megkötésével, amennyiben a múzeum hetente legalább egy alkalommal, minimum 8 órában biztosítja a szakágnak megfelelő muzeológus jelenlétét a muzeális intézményben. (3) A 6. § d) pontja, valamint a 7. § d) pontja szerinti műtárgyvédelmi munkatárs munkakör létesítése teljesíthető az (5) bekezdés szerinti múzeummal kötött együttműködési megállapodás megkötésével, amennyiben a múzeum havonta legalább két alkalommal, alkalmanként minimum 8 órában biztosítja műtárgyvédelmi munkatársának jelenlétét állását a múzeumban. (4) A 7. § d) pontja szerinti muzeológus munkakör létesítése teljesíthető az (5) bekezdés szerinti múzeummal kötött együttműködési megállapodás megkötésével, amennyiben a múzeum hetente legalább egy alkalommal, minimum 8 órában biztosítja a szakágnak megfelelő muzeológus jelenlétét a múzeumban. a) megyei hatókörű városi múzeum,
b) területi múzeum vagy
c) országos múzeum
jogosult.”
(A kérelemhez csatolni kell)
„i) a fenntartó nyilatkozatát, amelyben kötelezettséget vállal a muzeális intézmény fenntartási költségeinek fedezésére,”
„(4) Múzeum működési engedélyének kiadására irányuló kérelem esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csatolni kell b) a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozatot.
(5) Amennyiben a muzeális intézmény fenntartója a szakmai munkakörök létesítésére és betöltésére vonatkozó kötelezettségét a 10/A. § szerinti megállapodás alapján teljesíti, a kérelemhez csatolni kell a megállapodás másolatát is. a) annak igazolását, hogy az intézmény alapfeladatai körében szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy
b) leltárkönyvi kimutatást annak igazolására, hogy a muzeális intézmény állományában a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó kulturális javak huszonöt százalékot elérő arányban találhatóak.”
„Az eljárásban a szakfelügyelő szakértőnek minősül.”
(5) Az R6. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A működési engedély – a 14. §-ban foglalt kivételekkel – határozatlan időre szól.”
„(1) A miniszter
a) közérdekű muzeális kiállítóhely működési engedélyének kiadása iránti kérelem esetén határidő egyidejű kitűzésével ideiglenes működési engedélyt ad ki, ha a fenntartó a 4. § a)–c) pontjaiban foglalt feltételek teljesítését igazolja, és a kérelemhez csatolt nyilatkozatában vállalja a hiányzó feltételek határidőn belüli teljesítését, b) közérdekű muzeális gyűjtemény működési engedélyének kiadása iránti kérelem esetén határidő egyidejű kitűzésével ideiglenes működési engedélyt ad ki, ha a fenntartó az 5. § a), c) és d) pontjaiban foglalt feltételek teljesítését igazolja, és a kérelemhez csatolt nyilatkozatában vállalja a hiányzó feltételek határidőn belüli teljesítését.”
„(4) Ha a fenntartó a kitűzött határidőn belül igazolja azoknak a hiányzó feltételeknek a teljesítését, amelyek miatt csak ideiglenes működési engedélyt kaphatott, a miniszter a működési engedélyt kiadja, ellenkező esetben az ideiglenes működési engedély hatályát veszti.”
„(3) Amennyiben a miniszter a muzeális intézményt a Kultv. 39. § (4) bekezdése alapján nemzetiségi bázisintézménynek minősíti, a működési engedélyben e döntést is fel kell tüntetni.”
„(6) Ha a fenntartó a módosítást nem kéri és a módosítást megalapozó változás a miniszter tudomására jut, a miniszter a működési engedély módosítására irányuló eljárást hivatalból is megindítja.”
„18. § (1) A muzeális intézmény működési engedélyének visszavonására irányuló kérelmet a fenntartó a Kultv. 41. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti esetekben nyújthatja be a miniszter által rendszeresített formanyomtatványon. A formanyomtatvány adattartalmát a Melléklet tartalmazza. (2) A kérelemhez csatolni kell a megszűnő muzeális intézményben őrzött kulturális javakat átvevő nyilatkozatát arról, hogy azok biztonságos őrzését vállalja.
18/A. § (1) Ha a miniszternek a muzeális intézmény működési engedélyében feltüntetett szakmai besorolásnak megfelelő folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges feltételek teljesítésével kapcsolatos hiányosság jut tudomására – a hiányosságok megszüntetéséhez szükséges időtartam figyelembevételével – legfeljebb egy éves – a muzeális intézmény műtárgyállományát veszélyeztető hiányosság esetén 15 napos – határidő megjelölésével felszólítja a fenntartót a hiányosságok megszüntetésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt a miniszter a fenntartó kérésére – a hiányosságok megszüntetéséhez szükséges időtartam figyelembevételével – legfeljebb egy alkalommal további egy évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a fenntartó önhibáján kívül nem képes a hiányosságok megszüntetésére. (3) Ha a fenntartó a megjelölt határidőben a hiányosságok megszüntetése érdekében nem intézkedik, a miniszter a működési engedély visszavonására vagy módosítására irányuló eljárást hivatalból is megindítja.
19. § (1) Amennyiben múzeum megszüntetése esetén a tulajdonos a NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján alapleltárba vett kulturális javakat nem muzeális intézményben helyezi el, a miniszter szakfelügyeleti vizsgálatot rendel el. (2) A szakfelügyeleti vizsgálatot lezáró jelentés tartalmazza
a) a múzeumban használatban lévő leltárkönyvek és nyilvántartások felsorolását,
b) az (1) bekezdés szerinti kulturális javak szakágak és gyűjtemények szerinti szakmai értékelését, valamint (3) Amennyiben a szakfelügyelő a (2) bekezdés c) pontja alapján a kulturális javak múzeumi megőrzésére tesz javaslatot, a szakfelügyeleti jelentésben meg kell jelölni az átvevő múzeumot is.”
„(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (2) és (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények működési engedélye – a 17. §-ban foglaltaktól eltérően – a módosított működési engedély kiadásáig, de legkésőbb 2013. június 30-ig hatályos.”
a) 4. § c) pontjában a „múzeumi közművelődési szakember” szövegrész helyébe a „múzeumi közművelődési szakember vagy az állandó kiállítás témájának megfelelő szakképzettségű muzeológus”
b) 8. § nyitó szövegrészében a „megyei múzeum” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi múzeum”,
(13) Hatályát veszti az R6. 8. § a) pontjában az „– ezen belül kötelezően régészet, történeti muzeológia, képzőművészet, néprajz –” szövegrész, a 8. § g) pontja, 22. §-a, Mellékletének I. pont 2. alpontjában a „ , megyei múzeumi szervezettel vagy más intézménnyel való kapcsolatára vonatkozó adatok” szövegrész, valamint Mellékletének II. pont 2. alpont b) alpontja.
„(1a) A szakmai minősítő testület tagja nem lehet állami vezető, valamint közszolgálati tisztviselő, a Magyar Honvédség vagy fegyveres szerv hivatásos állományú vagy szerződéses tagja.”
„(2a) A Bizottság tagja nem lehet állami vezető, valamint közszolgálati tisztviselő, a Magyar Honvédség vagy fegyveres szerv hivatásos állományú vagy szerződéses tagja.”
„(5) A Minősített Könyvtár címet elnyerő könyvtár a könyvtár típusának megfelelő jelző használatával kiállított díszoklevelet kap, amelyet a miniszter ünnepélyes keretek között ad át.”
9. A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában)
„c) szakág:
ca) a múzeumi szakterületen a muzeológiai tudományterületek köre:
természettudomány, régészet, numizmatika, képzőművészet, iparművészet és építészet, történeti muzeológia, néprajz és szabadtéri néprajz, mezőgazdaság- és agrártörténet, műszaki- és technikatörténet, irodalom-, színház- és zenetörténet;
cb) könyvtári szakterületen a könyvtártípus (települési, megyei, iskolai, felsőoktatási, egyházi, szak) és/vagy a részterület megjelölésével a könyvtárvezetés, a menedzsment, a minőségmenedzsment, a könyvtári informatikai rendszerek, a gyűjteményszervezés, a tartalmi, formai feltárás, a szolgáltatások működtetése, fejlesztése, a tudás-, információmenedzsment, a muzeális könyvtári dokumentumok, az elektronikus dokumentumok, a restaurálás, az állományvédelem, a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátása valamint a fogyatékkal élők részére szervezett szolgáltatások köre.”
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
1. melléklet a 21/2013. (III. 19.) EMMI rendelethez
A „Népi Iparművész” minősítéshez szükséges alkotások kategóriánkénti megoszlása
Minden műfajban az 5 db „HA”, „MA” kategóriát elért tárgy, valamint
1. Bognármunkák, kerék- és kocsi „HB”, „MB” 15 db
2. Bőrműves-tárgyak „HB”, „MB” 30 db
3. Cserépkályha és kemence „HB”, „MB” 15 db
4. Csipke „HB”, „MB” 30 db
5. Építmények és köztéri alkotások: épületdísz, kapu, kerítés, játszótér, emlékoszlop, síremlék, nád-, zsuppszalma-, fazsindelytető stb. „HB”, „MB” 20 db
6. Festett, faragott bútor „HB”, „MB” 20 db
7. Faragott fa, csont, szaru „HB”, „MB” 30 db
8. Fazekas munka „HB”, „MB” 30 db
9. Fonott és szőtt használati tárgyak: vessző, gyékény, csuhé, nád, szalma „HB”, „MB” 30 db
10. Halászháló, kötél „HB”, „MB” 15 db
11. Hímes tojás „HB”, „MB” 30 db
12. Hímzés „HB”, „MB” 30 db
13. Kádár és pintér munkák „HB”, „MB” 15 db
14. Kékfestő textíliák „HB”, „MB” 30 db
15. Kalap „HB”, „MB” 20 db
16. Kés „HB”, „MB” 30 db
17. Kovács- és rézműves termékek „HB”, „MB” 30 db
18. Lószerszámok, nyergek „HB”, „MB” 15 db
19. Mártott gyertya „HB”, „MB” 30 db
20. Mézeskalács „HB”, „MB” 30 db
21. Naiv szobrok „HB”, „MB” 30 db
22. Nemez „HB”, „MB” 30 db
23. Népi ékszer (rekesz zománc, gyöngy) „HB”, „MB” 30 db
24. Népi hangszer „HB”, „MB” 15 db
25. Népi játék „HB”, „MB” 30 db
26. Népviseleti baba „HB”, „MB” 25 db
27. Papucs, bocskor, csizma, cipő „HB”, „MB” 20 db
28. Paszomány és kötött gomb „HB”, „MB” 20 db
29. Szűcs és szűr munkák „HB”, „MB” 15 db
30. Szűrrátét „HB”, „MB” 30 db
31. Szőttes „HB”, „MB” 30 db
32. Viselet „HB”, „MB” 25 db
Az ajándéktárgy nem népi iparművész címre jogosító kategória, azonban 10 db ajándéktárgy zsűriszám kivált 1 db „MB” kategóriás zsűriszámot.”
