BÜ BH 2013/210
BÜ BH 2013/210
2013.08.01.
Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárást a bíróság – a feljelentés és az iratok tartalma alapján – bűncselekmény hiányában úgy szünteti meg, hogy végzésében nem írja le a feljelentés tárgyát képező azon kijelentéseket, amelyeket a feljelentő beadványában sérelmezett.
Az eljárást megszüntető döntés a felülbírálatra ugyanis alkalmatlan, mert abból – indokolás hiányában – nem tűnik ki, hogy az eljáró bíróság mely kijelentésekre nézve állapította meg a bűncselekmény hiányát [Be. 373. § (1) bek. III/a) pont, 416. § (1) bek. c) pont, 424. § (1) bek. c) pont].
Az elsőfokú bíróság – személyes meghallgatás nélkül [Be. 501. § (2) bekezdés], a feljelentés és az iratok tartalma alapján – a 2012. április 5. napján meghozott és 2012. április 30. napján jogerős végzésével megszüntette a a magánvádló feljelentésére rágalmazás vétsége [Btk. 179. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja] miatt a terhelt ellen indult büntetőeljárást azon a jogcímen, hogy a terhelt cselekménye nem bűncselekmény [Be. 267. § (1) bekezdés a) pont és Be. 6. § (3) bekezdés a) pont].
A bíróság megállapította, hogy – mivel a megszüntetésre a személyes meghallgatás előtt került sor – az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint illetékmentes, ezért visszatéríteni rendelte a magánvádló által lerótt 10 000 forint illetéket.
A magánvádló – jogi képviselője útján – terjesztett elő a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat (végzés) ellen felülvizsgálati indítványt.
Az indítvány a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontját, s az utóbbival kapcsolatosan a Be. 373. §-a (1) bekezdésének I. c) pontját, II. d) és e) pontját, III. a) és b) pontját jelölte meg. Kérte a támadott végzés hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróság új eljárásra utasítását.
Az indítvány indokai:
– a végzésből nem derül ki, hogy mi alapján lett minősítve a bűncselekmény, illetve annak a hiánya,
– az indokolás többnyire utaló jellegű, hiányos, téves, megalapozatlan, iratellenes, az egyes megállapításokhoz nincs vádpont rendelve,
– az egyes jogesetekre hivatkozások tévesek vagy kiragadottak, a lényegüktől elzártak,
– az indokolás a rendelkező résszel teljesen ellentétes, a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt a végzés felülbírálatra alkalmatlan,
– a bíróság a tárgyalás előkészítésének szakasza ellenére bizonyítást vett fel, bizonyítékot szerzett be, a bizonyítékok mérlegelésébe, értékelésébe bocsátkozott,
– a bíróság mégsem tartott tárgyalást, így a magánvádló el volt zárva vádlói jogainak gyakorlásától,
– további bizonyítás hiányában nem dönthető el, hogy a tényállítások jogellenesek-e, az eljárás tárgyával összefüggenek-e, a perbeli joggyakorlás keretében belül maradtak-e,
– felvetette közvádas bűncselekmények (hamis vád, hamis tanúzás, hatóság félrevezetése) elkövetésének gyanúját,
– a bíróság a törvényes vád hiányát észlelte, de nem vonta le annak az eljárási következményét,
– a bíróság nem határozott a vádról.
A terhelt az indítvány elutasítását kérte, kiemelte, hogy a magánvádlót sohasem rágalmazta, valamennyi kijelentését az adott üggyel összefüggésben tette.
A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.
Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen helye van a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján pedig akkor, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni [Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk (1) bekezdés második mondat]. A bíróság a határozatát – ha törvény másképpen nem rendelkezik – indokolni köteles [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 13. § (1) bekezdés].
A bírósági határozattal szemben támasztott követelményeket a Be. 257-258. §-a határozza meg.
A határozat – ha a Be. másképp nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll [Be. 257. § (3) bekezdés]. A határozat két főeleme a rendelkező rész és az indokolás. Az indokolás elemeiről a Be. 258. §-ának (3) bekezdése rendelkezik.
Az indokolásnak tartalmaznia kell – többek között – a vádra történő utalást, a vádirat szerinti jogi minősítést, szükség esetén a vádirati tényállás lényegének ismertetését, s a büntetőeljárásnak a feljelentés és az iratok tartalma alapján történő megszüntetése esetén alapvetően ez képezi a bíróság által megállapítandó tényállást is [Be. 258. § (3) bekezdés a) és c) pont].
Magánvádas eljárásban az eljárás megindításának alapja nem a vádirat, hanem a feljelentés, amelyben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását [Be. 497. § (1) bekezdés]. A feljelentés tehát a vádiratnak a magánvádas megfelelője.
A magánvádló – vádnak tekintendő – feljelentése 18 pontba, s ezen belül helyenként alpontokba szedve jelölte meg mindazt, amit a terhelt részéről rágalmazás gyanánt sérelmezett (alapügy 1. szám).
A bíróság azonban ezeket a konkrétan állított sérelmeket, mint vádat, a végzésének indokolásában nem rögzítette, hanem arra szorítkozott, hogy a magánvádló a „feljelentésében tényállásként büntetőeljárásban a terhelt által beadott két külön beadvány tartalmát jelöli meg”, amely beadványokat csak alakilag nevezte meg, azaz tartalmukat meg sem jelenítette. Ezáltal a Be. 373. §-ának (1) bekezdés III/a) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértést valósította meg, mert a megszüntető határozat felülbírálatra alkalmatlanná vált.
Ekként a Kúria – a magánvádló további indokainak taglalása nélkül, a Be. 424. §-a (1) bekezdése c) pontjának megfelelően tartott tanácsülésen – a támadott határozatot a Be. 428. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.
A megismételt eljárásra adandó külön iránymutatás szükségtelen, az következik a hatályon kívül helyezés okából [Be. 378. § (1) bekezdés, 385. §, 419. § (1) bekezdés].
(Kúria Bfv. III. 1 421/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás