BÜ BH 2013/211
BÜ BH 2013/211
2013.08.01.
Amennyiben a szabálysértési eljárásban a bíróság az eljárás alá vonttal szemben meghallgatás nélkül hozott végzésben figyelmeztetést alkalmazott, az illetékesség rögzült, ezt követően tehát nincs helye az iratoknak illetékességi okból más bíróság részére való megküldésének [Szabs. törvény 41-42. §, 119. § (3) bek.].
Az eljárás alá vont személy ellen az M. Városi Bíróság előtt 2012. október hó 17. napján indult szabálysértés eljárás feloszlatott egyesület tevékenységén való részvétel szabálysértés elkövetése miatt a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóság feljelentése alapján.
Az M. Városi Bíróság 2012. november hó 28. napján tárgyaláson kívül figyelmeztetésben részesítette a fenti szabálysértés elkövetése miatt az eljárás alá vont személyt, aki meghatalmazott védője útján tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő.
A bíróság 2013. február hó 27. napjára tűzött ki tárgyalást az ügyben, melyet megelőzően az eljárás alá vont személy, illetőleg meghatalmazott védője a 2012. február hó 7. napján kelt beadványában az Szabs. törvény 41. §-ára hivatkozással az ügynek a D. Járásbírósághoz történő áttételére irányuló indítványt terjesztett elő. A kérelem indokai szerint az eljárás alá vont személy lakóhelye több száz kilométerre fekszik a bíróságtól, így nehézségbe ütközne a tárgyaláson való megjelenése. Hivatkozott továbbá az M. Járásbíróság végzésére, melyben a bíróság egy másik eljárás alá vont személy vonatkozásában már az ügy áttételéről rendelkezett a D. Járásbíróság részére. A kérelem szerint az ügyek együttes elbírálása célszerű a feljelentésekben foglalt tényállás azonossága miatt.
Az M. Járásbíróság a 2013. február hó 27. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozott végzésével a kérelemben foglaltakra figyelemmel – célszerűségi szempontot megjelölve – a szabálysértési ügyet a D. Járásbíróságoz áttenni rendelte.
A D. Járásbíróság a 2013. március hó 8. napján meghozott végzésével megállapította az illetékességének hiányát, és a szabálysértési eljárásban keletkezet iratokat az eljáró bíróság kijelölése iránt a Kúriához felterjesztette. Végzését azzal indokolta, hogy az M. Járásbíróság az ügyben már intézkedett, tárgyalás mellőzésével határozatot hozott, ezért annak illetékessége rögzült. Így az eljárás ezen szakaszában az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében már az ügy áttételére nincs mód.
A Legfőbb Ügyészség úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az Szabs. törvény 119. § (3) bekezdésére figyelemmel a szabálysértési eljárás az M. Járásbíróságon jogerősen befejeződött, ezért nincs helye az ügynek az Szabs. törvény 41. § (2) és (3) bekezdése alapján más illetékes bírósághoz való áttételéről rendelkezni.
A Kúria a bíróság kijelölése tárgyában való döntéshozatalt az alábbi indokok miatt mellőzte.
A rendelkezésre álló iratok szerint az M. Járásbíróság a 2012. október hó 13-án megvalósított cselekmény miatt – meghallgatás nélkül – 2012. november hó 28. napján meghozott végzésével megállapította, hogy az eljárás alá vont elkövette a feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel szabálysértését, ezért őt figyelmeztetésben részesítette. A jogi képviselővel eljáró eljárás alá vont személy a meghallgatás nélküli eljárásban hozott döntés ellen tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő. Erre tekintettel az M. Járásbíróság 2013. február hó 27. napjára tárgyalást tűzött ki, a tárgyalásról készült jegyzőkönyv ugyanakkor rögzíti, hogy az eljárás alá vont személy és meghatalmazott védője szabályszerű idézésre nem jelentek meg a tárgyaláson. A jegyzőkönyv szerint ezt követően az eljáró bíró az időközben benyújtott, 2013. február 7-én kelt, az eljáró bíróság illetékességének megváltoztatása iránti kérelmet elbírálva rendelkezett a szabálysértési ügy áttételéről a D. Járásbírósághoz.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. törvény) 119. §-ának (3) bekezdése szerint „Ha az eljárás alá vont személy a tárgyaláson nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen, illetve az akadály felmerültekor haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelemét visszavonta.”
A Kúria a hivatkozott jegyzőkönyvben foglaltak és e törvényi rendelkezés alapján megállapította, hogy a tárgyalás tartására irányuló kérelem benyújtása után, a szabálysértési ügy áttételére irányuló kérelem előterjesztése nem minősül a tárgyalásról való távolmaradás alapos okkal és előzetesen való kimentésnek.
Ekként az M. Járásbíróság előtt folyó szabálysértési ügyben meghallgatás nélküli eljárásban hozott végzés fentiekre figyelemmel jogerőre emelkedett. Ennek okán, jogerős döntést követően nem volt helye az ügynek az Szabs. törvény 41. § (2) vagy (3) bekezdése alapján más illetékes bíróságnak való áttételéről rendelkezni.
A Kúria, mivel a jogerő beállt, az eljáró bíróság kijelölése tárgyában való döntéshozatalt mellőzte.
(Kúria Bfv. II. 439/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás