2013. évi CCXXV. törvény
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról1
2014.01.01.
(E törvény alkalmazásában:)
„10. rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt.” [Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki]
„a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
(A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő)
„d) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,”
„20. § (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni. (2) A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült.”
5. § Az Mmtv. „5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok” alcíme a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. (1) A foglalkoztatónak az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettsége olyan arányban áll fenn, amilyen az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya. (2) Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás vagy rokkantsági ellátás több foglalkoztatónál elszenvedett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés együttes következménye alapján került megállapításra, a foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni az ellátás megtérítésére, amilyen az egyes üzemi balesetekből, foglalkozási megbetegedésekből eredő egészségkárosodások mértékének egymáshoz viszonyított aránya.
a) a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy
b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) felszámolással vagy végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.
(4) Az egyösszegű megtérítés esetén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló összeg meghatározásakor
a) rehabilitációs pénzbeli ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amelyre az ellátást megállapították,
b) rokkantsági ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amely az ellátás megállapítása alapjául szolgáló minősítésben, komplex minősítésben megjelölt felülvizsgálat időpontjáig, végleges minősítés esetén az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig tart.
(5) Az egyösszegű megtérítés összegét a megtérítendő ellátásnak
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felszámolást, végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban érvényes összege alapulvételével kell meghatározni. (6) A kötelezett az egyösszegű megtérítési kötelezettségnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles eleget tenni.”
6. § Az Mmtv. „5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok” alcíme a következő 20/C. §-sal egészül ki:
„20/C. § Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség esetén az, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult egészségkárosodásáért felelős, olyan arányban köteles az ellátást megtéríteni, amilyen az ebből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.” 7. § Az Mmtv. „5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok” alcíme a következő 20/D. §-sal egészül ki:
a) az Ebtv. 66. §-a szerinti visszafizetésre kötelező határozattal vagy megtérítésre kötelező határozattal, továbbá „21/B. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet a) a megváltozott munkaképességű személyről, ha
aa) rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül vagy
ab) önként kéri a nyilvántartásba vételét, továbbá
b) az akkreditált munkaadókról, valamint
c) az akkreditált munkaadók megváltozott munkaképességű munkavállalók számára felajánlott betöltetlen álláshelyeiről.
aa) természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
ab) állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,
ac) lakó- és tartózkodási helyét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
ad) a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó adatokat, ha a megváltozott munkaképességű személy rendelkezik komplex minősítéssel,
ae) iskolai végzettségét, szakképzettségét, egyéb végzettségét, jártasságát,
af) betöltött munkaköreit, tevékenységeit,
ag) által megjelölt azon területeket, amelyek tekintetében a betöltetlen álláshelyekről értesítést kér;
b) az akkreditált munkaadó
bd) gazdálkodási formáját,
ca) a munkakör megnevezését, tartalmát,
cb) a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb követelményeket,
cc) a várható kereset összegét, a foglalkoztatási jogviszony típusát,
cd) a munkavégzés helyét,
ce) a bejelentés időpontját.
a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nyilvántartásba vett személy adatait az ellátás megszüntetését követően, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év elteltével, b) az akkreditált munkaadó adatait az akkreditált munkaadói minősége megszűnését követő 5 év elteltével,
c) a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személynek az adatait, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az adatfelvételt követő 5 év elteltével.
(4) Az állami foglalkoztatási szerv munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása céljából a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti. (5) Az akkreditált munkaadó az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott – a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására irányuló – munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti. (6) E § alkalmazása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a fogyatékossági támogatásban részesülő személyt is.”
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett a) munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,
b) megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során
„(5) Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.
(6) Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2014. május 31-éig – 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal – hivatalból módosítja.” (A 25. § alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni)
„e) a rehabilitációs járadékban részesülő személyt is.”
b) 25. § (1) bekezdésében a „megváltozott munkaképességű személy” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy” szöveg,
c) 25. § (3) bekezdésében a „megváltozott munkaképességű személy” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személy, illetve a fogyatékossági támogatásban részesülő személy” szöveg,
d) 28. § (1) bekezdés a) pontjában a „szüneteltetésével, megszüntetésével” szövegrész helyébe a „szüneteltetésével, felülvizsgálatával, megszüntetésével, továbbá a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésével és a megtérítéssel” szöveg,
f) 38. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében a „megváltozott munkaképességűnek” szövegrész helyébe a „rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személynek” szöveg
„(4) A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából e személyeknek az (1) bekezdés alapján kezelt, a (2) bekezdés a–d) és f) pontjában meghatározott adatait közvetlen hozzáféréssel átveheti.” 14. § Hatályát veszti az Mmtv.
15. § Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.
