2013. évi CCXXXII. törvény
2013. évi CCXXXII. törvény
a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról1
A magyar társadalom hosszú távú fejlődésének alapjait szolgáló köznevelés eredményessége a felnövekvő nemzedék sikerességének záloga. A művelődéshez való jog Alaptörvényben meghatározott érvényesülése érdekében a köznevelésben alkalmazott tantervekhez kapcsolódó pedagógiai céloknak és feladatoknak a magas színvonalú, valamennyi tanuló számára biztosított tankönyvek útján, az állami felelősségvállalás alapján kell megvalósulniuk. A tankönyvek és tartalmi megfelelőségük biztosítása állami feladat. Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni Magyarország területén
a) az általános iskolában,
b) gimnáziumban,
c) szakközépiskolában,
d) szakiskolában,
e) alapfokú művészeti iskolában,
f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, továbbá
g) a nemzetiségi oktatást végző iskolában [a továbbiakban az a)–g) pont alattiak együtt: iskola] – ide nem értve az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján a külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja alapján folyó oktatást, – alkalmazott tankönyv, pedagógus-kézikönyv előállítására, pályázat útján történő kiválasztására, jóváhagyására, a kísérleti tankönyvfejlesztésre továbbá az e feladatok végrehajtásában közreműködőkre, az érintettek tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel való ellátásában közreműködő természetes és jogi személyekre, valamint ezek jogi személyiség nélküli szervezeteire.
(2) A köznevelés tankönyvellátásának és a pedagóguskézikönyv-ellátásának a megszervezése állami feladat.
(3) A tankönyvellátás és a pedagóguskézikönyv-ellátás rendszerének működtetéséért az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felelős.
(4) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladatot – a Kormány rendeletében meghatározott testület közreműködésével –
a) az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv működtetésével, továbbá
b) a miniszter által kiírt tankönyvfejlesztési pályázat eredményeinek hasznosításával,
c) a miniszter által kezdeményezett kísérleti tankönyvfejlesztés eredményeinek a köznevelésben történő hasznosításával
látja el.
(5) A köznevelésben használható tankönyvekről, pedagógus-kézkönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni.
(6) E törvény alkalmazásában:
a) használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola által ingyen vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv;
b) kísérleti tankönyv: olyan, a miniszter engedélye alapján kiadott, bármely iskolai évfolyam vonatkozásában bármely, a nemzeti köznevelésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott műveltségi területre vagy a miniszter által kiadott kerettantervek bármely tantárgyára vonatkozó, valamint bármely nevelési-oktatási program részeként keletkezett tankönyv, amelynek célja a kísérleti köznevelés-fejlesztési program keretében történő alkalmazás az iskolák részvétele alapján, és amelyet a részt vevő iskolák rendelkezésére kell bocsátani;
c) közismereti tankönyv: a Nat bármely műveltségi területéhez fejlesztett tankönyv;
d) munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e törvényben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse;
e) munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania;
f) pedagógus-kézikönyv: valamely kerettantervhez jóváhagyott tankönyv iskolai nevelés-oktatásban történő rendszerszintű alkalmazását támogató, pedagógiai célú szakmódszertani útmutatásokat tartalmazó kézikönyv, amely nyomtatott formában vagy elektronikus úton is előállítható és terjeszthető;
g) szakképzési tankönyv: a szakképzési kerettanterv alapján az iskolarendszerű szakképzésben alkalmazott tankönyv;
h) tankönyv: az a könyv, amelyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak, továbbá az, amelyet a miniszter az általa kiírt nyilvános pályázat keretében kiválasztott. Tankönyvvé nyilvánítható a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon, a munkatankönyv, a munkafüzet, a feladatgyűjtemény, a digitális tananyag és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó, feladathordozó;
i) tartós tankönyv: az a tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják.
2. Az állami tankönyvellátásban közreműködő szervezetek
2. § (1) Az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv
a) közreműködik a miniszter által jóváhagyott tankönyvfejlesztési terv végrehajtásában, ennek keretében
aa) elkészíti az új fejlesztésű tankönyvek imprimatúráját,
ab)2 az adott tanév tankönyvellátásának biztosítása céljából az általa kiadott tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek engedélyezett imprimatúráját, a tankönyvellátás további teendőinek ellátása érdekében, elektronikus úton vagy egyéb nyomtatható formában átadja a Kormány rendeletében kijelölt nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: könyvtárellátó) részére,
ac) részt vesz a miniszter által kezdeményezett kísérletitankönyv-fejlesztési programokban,
ad) a miniszter utasítása alapján az adott műveltségi területre, tantárgyra vonatkozóan ellátja az adott tankönyv soron kívüli fejlesztési feladatait,
b) továbbképzést, konferenciát szervez,
c) kiállítást rendez,
d) állami fejlesztésű tankönyv kéziratának előállítása céljából tankönyvszerzők részére nyilvános pályázat kiírását kezdeményezheti,
e) kiadói feladatokat lát el, kutatási és felmérési eredményeit kiadványokban publikálja,
f) folyamatosan tájékoztatja a minisztert a tevékenységével összefüggő feladatokról és a miniszter egyidejű tájékoztatása mellett ellátja a tevékenységével összefüggő kommunikációs feladatokat.
(2)3 A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolák számára történő eljuttatásának megszervezése, a tankönyvek vételárának beszedése, (a továbbiakban: tankönyvellátás) állami feladat, amelyet az állam a könyvtárellátó útján lát el. Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint átvett imprimatúrák alapján – a tankönyvellátás keretében – a könyvtárellátó végzi el az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerv által kiadott tankönyvek engedélyezett sokszorosítását, és e tankönyvekkel kapcsolatos készletraktározási és kereskedelmi feladatokat is.
(3) A könyvtárellátó
a) a tankönyvellátás során úgy köteles eljárni, hogy azzal országos szinten a tankönyvellátás leggazdaságosabb megvalósítását biztosítsa,
b) biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a tankönyvjegyzékben feltüntetett legmagasabb fogyasztói áron (a továbbiakban: iskolai terjesztési ár) jusson hozzá a tankönyvhöz azzal, hogy az iskolai terjesztési ár tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is,
c) gondoskodik arról, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanév során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek.
(4) A könytárellátónak, valamint a könyvtárellátó teljesítési segédjének nem lehet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a tankönyvkiadással, -terjesztéssel foglalkozó természetes és jogi személy, valamint ezek jogi személyiség nélküli társasága vezetője, munkavállalója, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,
b) az a) pontban meghatározott szervezetben tagsági jogokat megtestesítő vagyoni joggal rendelkezik, vagy részt vesz az ügyvezetésében, a felügyelő bizottságában.
3. A tankönyvvé nyilvánítási eljárás, a tankönyvjegyzék, a tankönyvrendelés, a tankönyvellátás alapvető szabályai
3. § (1)4 Tankönyvként az a nyomtatott formában megjelent vagy elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárás keretében
a) tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítottak, vagy
b) nyilvános pályázati eljárás keretében meghatározott évfolyam, műveltségi terület, tantárgy vagy annak tanításához alkalmazható pedagógus-kézikönyv vonatkozásában a miniszter kiválasztott, vagy
c) a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki
és a tankönyvjegyzékre vették.
(2)5 A tankönyvjegyzékre – az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárásban – az (1) bekezdésben meghatározott tankönyv, valamint a pedagógus-kézikönyv vehető fel. A digitális adathordozón rögzített tankönyv tartós tankönyvként nem vehető fel a tankönyvjegyzékre.
(3) A könyv tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítását
a) a könyvkiadást folytató jogi személy,
b) a miniszter,
c) szakképzési tankönyv esetén a szakképesítésért felelős miniszter
kérheti. A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során figyelemmel kell lenni a tankönyvnek, pedagógus-kézikönyvnek a nevelés-oktatás során történő lehetséges gyakorlati alkalmazásaira, a taníthatóság és tanulhatóság szempontjaira.
(4) A tankönyvjegyzék – ide nem értve a szótárt, a szöveggyűjteményt, a feladatgyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkafüzetet, a digitális tananyagot és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozót, feladathordozót –
a) bármely évfolyam bármely tantárgya vonatkozásában a Nat szerint jóváhagyott kerettantervi tantárgyanként
b) szakképzési tankönyv esetén szakképzési kerettantervi tantárgyanként, modulonként, témakörönként
legfeljebb kettő tankönyvet tartalmazhat.
(5)6 A könyv tankönyvvé nyilvánításáról és a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről a kormányrendeletben meghatározott eljárásban – a (6)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – az oktatási hivatal dönt. Az oktatási hivatal elutasítja azt a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet, amelyet olyan könyvvel kapcsolatban nyújtottak be, amely részt vett a miniszter az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvános pályázati eljárásában, és a miniszter azt nem támogatta.
(5a)7 A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásokban az ügyintézési határidő 3 hónap.
(6) Ha a közismereti tankönyv, pedagógus-kézikönyv megírása, elkészítése a miniszter által kiírt nyilvános pályázati eljárás keretében, vagy a miniszter által kezdeményezett kísérleti tankönyvfejlesztés keretei között történt, akkor a tankönyvvé nyilvánítási eljárást nem kell lefolytatni, hanem a pályázati eljárás, a kísérleti tankönyvfejlesztés során kell meggyőződni a tankönyv, a pedagógus-kézikönyv nevelés-oktatás során történő lehetséges gyakorlati alkalmazásáról, a taníthatósági és tanulhatósági szempontoknak való megfeleléséről és a tankönyvet a miniszter döntése alapján kell felvenni a tankönyvjegyzékre.
(7) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés d)–e) pontja szerinti szakképző iskolában folytatott szakképzési tankönyveket a szakképesítésért felelős miniszter nyilvánítja tankönyvvé és dönt a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről. A szakképesítésért felelős miniszter ezt a jogát az irányítása alatt álló államigazgatási szervre, illetve a miniszterrel kötött megállapodás alapján az oktatási hivatalra átruházhatja.
(8) A miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter tankönyvvé nyilvánítással összefüggő feladatait a Kormány rendeletben határozza meg azzal, hogy a miniszter a nemzetiségi nevelést-oktatást érintő nyilvános tankönyvfejlesztési pályázatot az Országos Nemzetiségi Tanács egyetértésével írja ki. A benyújtott pályázatokról a miniszter az Országos Nemzetiségi Tanács javaslata alapján dönt.
(9) A miniszter, valamint a szakképesítésért felelős miniszter pályázatot írhat ki elektronikus adathordozón rögzített tananyag elkészítésére és forgalmazására, valamint az iskolák részére történő eljuttatására.
(10) Az iskolai tankönyvrendelést – a fenntartó egyetértésével – az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, az Nkt. 63. § (1) bekezdés c) pontjának figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják.
(11) Az iskola a tankönyvjegyzékről a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz, a szakképzési kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz, az (1) bekezdés szerint fejlesztett tankönyvvé nyilvánított könyvek közül választ.
(12) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola – jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában – megküldi a könyvtárellátónak. A könyvtárellátó számára az iskola a tankönyvrendeléssel kapcsolatos, alábbi személyes adatokat adja át:
a) a tanuló neve,
b) a tanuló diákigazolványának száma,
c) a tanuló törvényes képviselőjének neve,
d) a tanuló lakcíme,
e) a tanuló iskolájának neve, OM azonosítója,
f) a tanuló évfolyamának, osztályának megjelölése,
g) az iskola minden tanulója esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek címe, illetve a tankönyvvásárláshoz kapott támogatás összege, továbbá
h) a tanuló nemzetiségének megjelölése, amennyiben a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott nyilatkozattal nemzetiséghez tartozóként vesz részt a nemzetiségi nevelés-oktatásban.
(13) Az iskola átadja a könyvtárellátónak a tankönyvek tanulóra, évfolyamra, tantárgyra lebontott címlistáját.
(14) A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására és a tankönyv értékesítése érdekében használhatók fel. A (12)–(13) bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő egy évig tárolhatók.
3/A. §8 (1) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(2) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban az oktatásért felelős miniszter gyakorolja a felügyeleti szerv részére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogosítványokat.
4. Az állami pénzügyi felelősségvállalás szabályai
4. § (1) A költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni
a) az Nkt. 46. § (5) bekezdésben meghatározott, valamint
b) az Nkt. 7. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott, négy vagy öt évfolyammal működő középiskolákban, valamint az Nkt. 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szakiskolában alkalmazott tankönyvek iskolai beszerzéséhez biztosított
állami támogatás fedezetét.
(2)9 Az (1) bekezdés a) pontjában az Nkt. szerinti felmenő rendszerben bevezetésre kerülő ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon, továbbá az (1) bekezdés b) pontja tekintetében az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetve tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
a) tartósan beteg,
b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,
d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,
e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
f) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
(3) Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell
a) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni – kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg –, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. Fejezetében,
b) sajátos nevelési igényűnek tekinteni, az Nkt. sajátos nevelési igény meghatározására vonatkozó rendelkezésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A tankönyvtámogatás összegét – a költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint – az iskola fenntartója útján kell eljuttatni az iskolához.
(5) A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére.
5. Záró rendelkezések
5. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az oktatási hivatal, az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv, a könyvtárellátó feladatait ellátó szervet, illetve jogi személyt rendeletben jelölje ki.10
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az 1. § (4) bekezdése szerinti testület jogállását és feladatkörét, összetételét és működését,11
b) a tankönyvellátási szerződés tartalmi elemeit,12
c) a könyvtárellátó és a tankönyvforgalmazó között megköthető szerződés esetköreit és tartalmi elemeit,13
d) a miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter tankönyvvé nyilvánítással összefüggő feladatait,14
e)15 a tankönyvvé, a pedagógiai-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás és a nevelési-oktatási program részeként jóváhagyott információhordozók és feladathordozók tankönyvvé nyilvánításának rendjét,
f)16 a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felvétel feltételeit és eljárását, az iskolai terjesztési árat, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását
rendeletben határozza meg.
(3)17 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a tankönyvvé, a pedagógiai kézikönyvvé nyilvánítási eljárás igazgatási szolgáltatási díja tekintetében az adópolitikáért felelős miniszterrel, az állami tankönyvtámogatás rendje tekintetében az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét, ennek keretében különösen az iskolai tanulói tankönyvtámogatás elveinek, felhasználási szabályainak megállapítását, az országos és az iskolai tankönyvellátás és tankönyvrendelés szabályait rendeletben határozza meg.18
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács összetételét, működési rendjét.19
6. § Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.
7. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogi személyiség nélküli szervezet alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépését megelőzően a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot is érteni kell.
(2)20 Ha az 1. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján a tankönyvellátás előre láthatóan nem biztosítható megfelelő színvonalon, valamely iskolai évfolyam, műveltségi terület, tantárgy vonatkozásában a miniszter a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a Kormány által rendeletben kijelölt testület véleményének kikérésével köznevelési célú a tankönyvfejlesztésre nyilvános felhívást tesz közzé. A nyilvános felhívás eredményeképpen elkészített könyveket – kérelemre, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott, a tankönyvvé nyilvánításra vonatkozó tartalmi és formai követelmények teljesülése esetén – az oktatási hivatal tankönyvvé nyilvánítja.
(3) A 3. § (4) bekezdésében meghatározottakat az e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek hatálybalépését követően megkezdett tankönyvvé nyilvánítási eljárásokban kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését követően új tankönyv a tankönyvjegyzékre a 3. § (4) bekezdésében meghatározott számban vehető fel.
(4) E törvény hatályba lépése nem érinti a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.), valamint annak végrehajtási rendelete alapján lefolytatott tankönyvvé nyilvánítás érvényességét. A Tpr. alapján tankönyvvé nyilvánított és a tankönyvjegyzékre felvett tankönyvek a 3. § (11) bekezdésben meghatározott feltétel teljesüléséig, de legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamig tankönyvként forgalmazhatók. E tankönyvek tekintetében a 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozás nem alkalmazható.
(5)–(11)21
8. §22 E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését23 követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
9. §24
A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. december 21. A törvényt a 2019: LXX. törvény 42. §-a hatályon kívül helyezte 2019. július 26. napjával.
A 2. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2016: CIV. törvény 118. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 118. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 466. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 466. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 466. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (5a) bekezdését a 2017: L. törvény 465. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3/A. §-t a 2017: L. törvény 465. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (2) bekezdése a 2014: CI. törvény 101. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés e) pontját a 2017: L. törvény 465. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdés f) pontját a 2017: CLXXIX. törvény 21. §-a iktatta be.
Az 5. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 465. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 466. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5)–(11) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 219. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2017: L. törvény 465. § (5) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. május 26.
A 9. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás