• Tartalom
Oldalmenü

2013. évi CCXXXVI. törvény

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról1

2015.01.02.

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §2

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. §3

3. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

3. §4

4. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

4–11. §5

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

12–13. §6

6. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

14. §7

15. §8

16. § (1)9

(2)10

7. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

17. §11

8. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

18–20. §12

9. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

21. §13

10. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

22. §14

11. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

23. §15

12. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

24. §16

13. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

25–32. §17

33. §18

34. §19

35–36. §20

14. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

37–45. §21

15. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

46–48. §22

16. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

49. §23

50–52. §24

53. §25

54. §26

55–56. §27

57. § (1)28

(2)29

58–61. §30

17. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

62. § (1)31

(2)–(3)32

(4)33

(5)–(6)34

(7)–(8)35

18. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény módosítása

63. §36

19. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

64–66. §37

20. A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény módosítása

67. §38

21. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása

68. §39

22. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

69. §40

23. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

70. §41

24. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

71–74. §42

25. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

75. §43

26. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

76. §44

27. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

77–82. §45

83. § (1)46

(2)47

84–112. §48

28. A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

113–116. §49

29. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása

117. §50

30. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény módosítása

118. §51

31. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

119. §52

120. §53

121. §54

122–123. §55

124. §56

32. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

125–126. §57

33. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

127. §58

34. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

128–130. §59

35. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

131. §60

36. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

132–134. §61

37. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása

135. §62

38. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

136–139. §63

39. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása

140–149. §64

40. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény módosítása

150–151. §65

41. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

152. §66

42. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

153. §67

43. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2012. évi CLXXVIII. törvény módosítása

154. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 219. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A Pti. törvény 2. §-a a következő 21–22. pontokkal egészül ki:
21. származtatott ügylet: a Tpt. szerinti származtatott (derivatív) ügylet;
22. értékpapírszámla: a Tpt. szerinti értékpapírszámla.”

44. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
2013. évi L. törvény módosítása

155. §68

45. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

156–158. §69

159. § (1)70

(2)–(3)71

160–174. §72

46. Az államháztartással összefüggő egyes törvények módosítása

175. §73

176. §74

177. § (1) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 33. § (24) bekezdése.

(2) A Módtv. 84. § (9) bekezdésében a „(23)–(25) bekezdése” szövegrész helyébe a „(23) és (25) bekezdése” szöveg lép.

178. § (1) A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 6. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az Áht. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettségvállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 54/A. §-ban foglaltak szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 54/A. §-ban meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az 54/A. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének, vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.””
(2) A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 6. § (17) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(17) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„27. az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén kiróható bírság mértékét és a kiszabás módját, valamint a 103. § (4) bekezdése szerint közzétett adatok körét és a közzétételre vonatkozó szabályokat,””
(3) Nem lép hatályba a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 7. § (1) bekezdés d)–f) pontja.
47. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

179–180. §75

48. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

181. §76

49. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény módosítása

182. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény (a továbbiakban: Adómód tv.) 28. §-ának a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (8) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

[A támogatási igazolás alapján a (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatásra jogosult:]

b) a (4) és (5) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezet.”

(2) Az Adómódtv. 75. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

110/A. § (1) Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett
a) a termelő,
b) a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerinti termelői csoport (termelői csoport),
c) az a fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, ahol elsődleges dohányfeldolgozást és fermentálást eredményező eljárással fermentált dohányt állítanak elő, valamint az üzemeltetőnek az üzem területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tárolója (fermentáló üzem),
d) a dohánygyártmány-adóraktár, valamint az adóraktár-engedélyes használatában álló, az adóraktár területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tároló,
e) a Magyarország területére szárított dohányt és fermentált dohányt behozó (a továbbiakban: dohányimportáló),
f) az a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó, aki regisztrációra kötelezettől – kivéve dohánykereskedőtől – szárított dohányt és fermentált dohányt vásárol regisztrációra kötelezett részére történő továbbértékesítési céllal (a továbbiakban: dohánykereskedő).
(2) Szárított dohány és fermentált dohány csak a vámhatóság által nyilvántartásba vett regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható át közvetlenül vagy írásbeli szerződésben megbízott fuvarozó, szállítmányozó igénybevételével.
(3) A dohányimportáló és a dohánykereskedő köteles az áruforgalmát pontosan nyilvántartani, valamint az árumozgásokat szállítmányonként, legkésőbb az adott importálási, dohánykereskedelmi ügylet megkezdéséig a vámhatóságnak bejelenteni.
(4) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.
(5) Az e §-ban előírt regisztrációs és bejelentési kötelezettségnek elektronikus úton kell eleget tenni.
110/B. § (1) Cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevél-töltőt kizárólag a Dohánytörvény 11. §-ában meghatározott elárusító helyen lehet Magyarországon forgalmazni.
(2) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.””

(3) Az Adómódtv. 78. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

78. § (1) A Jöt. 115. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Kilogrammonként 100 ezer forint jövedéki bírsággal sújtandó
a) a 110/A. § (2) bekezdését átadóként, átvevőként, értékesítőként vagy vevőként megsértő személy,
b) a vámhatóság által nyilvántartásba nem vett regisztrációra kötelezett, ha szárított dohányt vagy fermentált dohányt tárol, behoz, értékesít,
c) a vámhatóság által nyilvántartásba nem vett személy, ha szárított dohányt vagy fermentált dohányt birtokol és nem tudja igazolni, hogy a 110/A. § (2) bekezdése szerinti fuvarozó vagy szállítmányozó.”
(2) A Jöt. 115. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forralóüst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz – ide nem értve a dohánylevél-töltőt – jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése vagy importálása legalább 500 ezer forint összegű, legfeljebb 50 millió forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.”
(3) A Jöt. 115. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Jöt. 110/B. §-ban foglaltak megsértése esetén a jogellenesen értékesített cigarettapapír-hüvely, illetve cigarettapapír-lap minden darabja (lapja) után 500 forint, a dohánylevél-töltő minden darabja után 15 ezer forint jövedéki bírság szabható ki.””
(4) Az Adómódtv. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
128/H. § (1) Ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 24. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjának és a 24. § (2) bekezdés b) pontjának hatálybalépése következtében a bejegyzett kereskedőnek a jövedéki biztosítékát meg kell emelnie, erre a vámhatóság felszólítja. A bejegyzett kereskedőnek a felszólítást követő 30 napon belül kell e kötelezettségét teljesítenie.
(2) A Módtv. hatálybalépésekor a 110/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet már folytató 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettnek a regisztráció iránti kérelmet 2014. január 31-ig kell a vámhatósághoz benyújtani.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a (2) bekezdés szerinti időpontig hiánytalanul benyújtó 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettet a vámhatóság általi nyilvántartásba vételig regisztráltnak kell tekinteni.
(4) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezései szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által nyilvántartott, támogatásban részesülő 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettnek a regisztráció iránti kérelmet 2014. február 28-ig kell a vámhatósághoz benyújtani.
(5) A (4) bekezdés szerinti személyt a vámhatóság általi nyilvántartásba vételig regisztráltnak kell tekinteni.
(6) A Módtv. hatálybalépésekor a 110/B. § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazását végző személy tevékenységét 2014. január 15-ig végezheti a 110/B. § (1) bekezdésétől eltérően.””
(5) Az Adómód tv. 116. § (2) bekezdése nem lép hatályba.
50. Záró rendelkezések

183. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 1. § 2013. december 31-én lép hatályba.

(4) A 33. § és 124. § 2014. január 2-án lép hatályba.

(5) A 14. § és a 16. § (1) bekezdés a kihirdetést követő harmincadik napon lép hatályba.

(6) A 179–180. § 2014. február 1-jén lép hatályba.

(7) Az 50–52. §, 54. §, 57. § (2) bekezdése, 83. § (2) bekezdése és a 121. § 2014. március 15-én lép hatályba.

(8) Az 57. § (1) bekezdése és a 120. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

(9) A 159. § (2) és (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

185. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 260/2012/EK rendelete az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról,

d) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

186. § (1) A Bit. – az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított –

a) 37. § (1) bekezdés l) pontja az „ügyfélnek járó összeget nem vehet át” szövegrész helyett „ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át” szöveggel,

b) 89. § (2) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel” szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, pénzügyi vagy jogi – végzettséggel” szöveggel,

c) 91/T. § (1) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi” szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, mérnöki, jogi vagy pénzügyi –” szöveggel,

d) 91/U. § (1) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel” szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, biztosítási, pénzügyi vagy jogi – végzettséggel” szöveggel,

e) 231/C. § (3) bekezdése a „szervezetekre vagy személyekre” szövegrész helyett a „biztosítókra” szöveggel,

fa) nyitó szövegrésze a „szervezetek vagy személyek” szövegrész helyett a „biztosítók” szöveggel,

fb) a) pontja az „eltérően a vezető aktuárius” szövegrész helyett az „eltérően – kizárólag üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató biztosító esetén – a vezető aktuárius” szöveggel,

fb) b) pontja az „eltérően a biztosítástechnikai” szövegrész helyett a „eltérően az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány biztosítástechnikai” szöveggel,

fc) c) pontja a „tekintetében egy adott ingatlan (telek, épület) értéke az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 100 százalékáig vehető figyelembe fedezetként” szövegrész helyett a „tekintetében az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 100 százalékban lefedhető ingatlanokkal” szöveggel,

lép hatályba.

(2) A Gfbt. – az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított – 69. § (1) bekezdés d) pontja a „könyvvizsgáló – éves gazdálkodási jelentéssel összefüggő – külön jelentésére vonatkozó” szövegrész helyett a „nyilvántartásokkal összefüggő biztosítói adatszolgáltatására vonatkozó” szöveggel lép hatályba.

(3) Nem lép hatályba az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 19. §-a és 51. §-a.

187. § Nem lép hatályba a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2013. évi CCI. törvény 92. §-a és az azt megelőző alcímcím.

1. melléklet a 2013. évi CCXXXVI. törvényhez

Az MFB Zrt. a 3. § (5) bekezdése alapján a Magyar Állam nevében a következő gazdálkodó szervezetekben gyakorol tulajdonosi jogokat:
Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Korlátolt Felelősségű Társaság
Magyar Lóversenyfogadást-szervező Korlátolt Felelősségű Társaság
Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Regionális Fejlesztési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
DALERD Délalföldi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság
IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kisalföldi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
EGERERDŐ Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Mecsekerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Pilisi Parkerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
SEFAG Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szombathelyi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vértesi Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Zalaerdő Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Budapesti Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság”

2. melléklet a 2013. évi CCXXXVI. törvényhez

Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdés b) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:
MFB-Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
CORVINUS Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MMBF Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság
EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság”

3. melléklet a 2013. évi CCXXXVI. törvényhez

 

A

B

1

Az ingatlan helyrajzi száma

A kijelölt vagyonkezelő

2

Budapest, 38440/52

Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)

3

Budapest, 38440/53

Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)

4

Budapest, 38440/54

Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)

5

Budapest, 38293/78

Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)

6

Budapest, 74333

Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.)

7

Budapest, 74232

Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.)

8

Budapest, 38852/6

Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1073, Erzsébet krt. 24.
I. emelet)

9

Budapest, 38821/4

Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1073, Erzsébet krt. 24.
I. emelet)

10

Budapest, 26085/1123

Vasas Sport Club (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.)

4. melléklet a 2013. évi CCXXXVI. törvényhez

Kifizetési szorzótényező
A 110/J. § (2) bekezdése szerinti szorzótényezőt a következőképpen kell meghatározni:
a)    ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, a tényező 0;
b)    ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van, a tényező 0,2;
c)    ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van, a tényező 0,4;
d)    ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, a tényező 0,6.
A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:

„Q n” az érintett kvartilis sorszáma.

5. melléklet a 2013. évi CCXXXVI. törvényhez

Javadalmazási politika
1. A befektetési vállalkozás méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.
2. A javadalmazási politika hatálya a befektetési vállalkozás vezető állású személyeire, a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázatvállalására.
3. A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.
4. A befektetési vállalkozás a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed.
5. A javadalmazási politika elveit a felügyelőbizottság fogadja el és vizsgálja felül, az igazgatóság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a befektetési vállalkozás belső ellenőrzése vizsgál felül.
6. Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a befektetési vállalkozás igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el szervezeti egység vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független tagjai is részt vehetnek.
7. A befektetési vállalkozás meghatározza a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás arányát. A befektetési vállalkozás belső szabályzatában rögzíti a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás hányadát, azzal a korlátozással, hogy a teljesítményjavadalmazás – a 8. pontban meghatározott eltéréssel – nem haladja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát.
8. A befektetési vállalkozás az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elérő teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, ha
a) a befektetési vállalkozás közgyűlése arra felhatalmazást ad,
b) a közgyűlésen megtárgyalt előterjesztés részletesen feltünteti a magasabb teljesítményjavadalmazás indoklását,
c) a közgyűlésen a befektetési vállalkozás tagjainak támogató határozata
ca) legalább 66 százalékos többségű, amely a tulajdoni jogok legalább 50 százalékát jeleníti meg, vagy
cb) legalább a képviselt tulajdoni jogok 75 százalékos többségével kerül elfogadásra, és
d) a befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet a közgyűlés előterjesztéséről, valamint a c) pont alapján hozott határozatról.
9. A 8. pont b) alpontja szerinti előterjesztés tartalmazza:
a) a magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány szükségességének indoklását,
b) a javasolt maximális arányt,
c) az érintett vezető állású személyek és munkavállalók számára, beosztására vonatkozó adatokat, valamint
d) a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartására vonatkozó követelményre gyakorolt hatást.
10. A 9. pont c) alpontjában megjelölt személyek sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatják részvényesi, tulajdonosi vagy tagi szavazati jogaikat a 8. pont c) alpontja szerinti határozat meghozatalakor.
11. A Felügyelet értékeli a 8. pont d) alpontja alapján kapott információkat és figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozások javadalmazási gyakorlatát.
12. A befektetési vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a befektetési vállalkozás e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményekkel.
13. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazás legfeljebb 25 százaléka esetében egy legalább öt éves időszakra kiterjesztett kifizetéskor az összeg meghatározására a Felügyelet rendeletében foglalt diszkontrátát alkalmazza.
14. A 7. és 8. pontokban rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás olyan mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon.
15. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a befektetési vállalkozás eredményét. A teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.
16. A teljesítményjavadalmazás kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.
17. A teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető ki, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha
a) a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete fenntartható, és
b) a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.
18. A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következőkből áll:
a) az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és
b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek
ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy
bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és
amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.
19. Ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.
20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően 3 évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként 3–5 éves időszak alatt kell kifizetni.
21. A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszafizetési szabályok alkalmazhatóak. A befektetési vállalkozás a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszafizetési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló
a) olyan magatartás részese volt-e, amely jelentős veszteséget okozott a befektetési vállalkozásnak, vagy felelős volt-e a befektetési vállalkozás számára bekövetkezett jelentős veszteségért, és
b) megfelel-e az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó sztenderdeknek.
22. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a befektetési vállalkozás nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a befektetési vállalkozás nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.
23. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.
24. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.
25. Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazásnak összhangban kell lennie a befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszafizetési megállapodásokat is.
26. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 18. pontban meghatározott eszközök formájában.
27. A befektetési vállalkozás ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.
28. Az ellenőrzési feladatokat (ideértve a belső kontroll funkciót is) és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak a javadalmazását – a 29. pontban meghatározott eltéréssel – a felügyelő bizottság felügyeli, kivéve, ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel.
29. Ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.
30. A befektetési vállalkozás vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.
31. Másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályait alkalmazza.”
1

A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. december 23. A törvényt a 2016: XXXII. törvény 45. § 52. pontja hatályon kívül helyezte 2016. július 1. napjával.

2

Az 1. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 2. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 3. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 4–11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 12–13. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 15. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 16. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 16. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 17. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 18–20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 21. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 22. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 23. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 24. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 25–32. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 33. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 34. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

A 35–36. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 37–45. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

A 46–48. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

23

A 49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

Az 50–52. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

Az 53. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

Az 54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

Az 55–56. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

Az 57. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

Az 57. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

Az 58–61. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

A 62. § (1) bekezése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 62. § (2)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

33

A 62. § (4) bekezése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

34

A 62. § (5)–(6) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

35

A 62. § (7)–(8) bekezése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

36

A 63. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

37

A 64–66. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

38

A 67. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

39

A 68. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

40

A 69. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

41

A 70. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

42

A 71–74. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

43

A 75. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

44

A 76. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

45

A 77–82. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

A 83. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

47

A 83. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

48

A 84–112. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

49

A 113–116. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

50

A 117. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

51

A 118. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

52

A 119. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

53

A 120. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

54

A 121. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

55

A 122–123. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

56

A 124. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

57

A 125–126. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

58

A 127. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

59

A 128–130. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

60

A 131. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

61

A 132–134. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

62

A 135. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

63

A 136–139. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

64

A 140–149. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

65

A 150–151. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

66

A 152. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

67

A 153. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

68

A 155. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

69

A 156–158. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

70

A 159. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

71

A 159. § (2)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

72

A 160–174. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

73

A 175. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

74

A 176. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

75

A 179–180. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

76

A 181. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

_