2013. évi CCXXXVII. törvény

1. § (1) E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

(2) E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:

(2) E törvény hatálya nem terjed ki:

(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az engedélyezési, felügyeleti és makroprudenciális tevékenysége, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

(4)⁴ A 164/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében.

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:

(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában:

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

(4) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alkalmazandó

4. § (1) Külföldi vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag fióktelepe útján végezhet.

(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a 18. § (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdés c) pontjában, 23–24. §-ban, 26–28. §-ban, 79. § (5) bekezdésében, 82. §-ban, 83. § (1) és (4) bekezdésében, 125–140. §-ban, 185. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 185. § (2) bekezdés c) pont ca), cc) és cd) alpontjában, 190–192. §-ban, valamint 206. §-ban foglaltakat nem szükséges alkalmazni.

(3)⁷ A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés b), c) és l) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságától engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.

(4) Más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

5. § (1)⁸ A 3. § (3) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő és a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és a magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

(2) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet.

6. § (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

(2)⁵³ A X. Fejezet alkalmazásában

(3) Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének

(4)⁵⁶ Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak

(5) Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának

(6) Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

(6a)⁵⁹ Nem minősül pénzügyi szolgáltatás közvetítésének az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatás.

(7)⁶⁰ Az e törvényben vagy az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelmények vagy felügyeleti hatáskörök összevont vagy szubkonszolidált alapon, e törvénnyel és az 575/2013/EU rendelettel összhangban történő alkalmazásának biztosítása érdekében a „hitelintézet”, a „tagállami anyavállalat”, az „EU-szintű anyavállalat” és az „anyavállalat” fogalmába bele kell érteni a következőket is:

7. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.

(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:

(4) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő üzletszerű tevékenységet is folytathat, ha ezen tevékenysége a főtevékenységként végzett fizetési rendszer működtetését nem befolyásolja hátrányosan.

8. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól – ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást –, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.

(2) Kizárólag hitelintézet jogosult

(3)⁷¹ A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet takarék- vagy hitelszövetkezet.

(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(6)⁷² Szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdés a)–j) és l) pontjában és a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.

(7)⁷³ A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Szhitv.) meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott pénzügyi intézményekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg.

(8) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket – a pénzváltás kivételével – csak saját tagjai körében végezheti.

(9)⁷⁴ Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(10) Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.

9. § (1) Pénzügyi vállalkozás

(2) Pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.

(3)⁷⁵ Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdés b) és c), valamint g)–l) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(4) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdés

10. § (1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően

(1a)⁷⁶ Az (1) bekezdéstől eltérően függő közvetítőnek minősül az a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő is, aki több pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmények csoportját is – megbízásából közvetít jelzáloghitelt vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinget, ha a megbízó pénzügyi intézmények a jelzáloghitel vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása tekintetében a rendelkezésre álló állományi adatok szerint együttesen nem teszik ki a magyarországi piac többségét.

(2) Pénzforgalmi közvetítői tevékenység az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alapján végezhető.

(3)⁷⁷ A közvetítő – ide nem értve a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a biztosítót – közvetítői alvállalkozója a pénzügyi szolgáltatás közvetítése teljesítéséhez további megbízási szerződést nem köthet. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(4)⁷⁸ A független közvetítő, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélyével végezheti.

11. § (1)⁷⁹ Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.

(2)⁸⁰ A pénzügyi intézményre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.

(3)⁸¹ A pénzügyi intézmény, illetve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti.

(4)⁸² A pénzügyi szolgáltatás közvetítését – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – bármely jogi személy, és egyéni vállalkozó is végezheti.

(5) A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.

(6)⁸³ Pénzfeldolgozási tevékenységet pénzügyi intézménynek nem minősülő, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet vagy fióktelep is végezhet.

12. §⁸⁴ (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel

(2) Az induló tőkére vonatkozó – e törvényben meghatározott – követelmények nem alkalmazandóak a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetre.

(3) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást – legalább százmillió forint induló tőkével alapítható.

(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe – ha törvény másként nem rendelkezik – legalább négymilliárd forint dotációs tőkével alapítható.

(6) Hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(7) Pénzügyi holding társaság legalább négymilliárd forint induló tőkével alapítható.

(8) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább ötszázmillió forint induló tőkével alapítható.

(9) Ha a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, akkor legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(10) A többes kiemelt közvetítő legalább ötvenmillió forint induló tőkével rendelkezik.

13. § (1) Pénzügyi intézmény alapításához az induló tőkét kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet teljesíteni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, és a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény – ide nem értve a pénzügyi holding társaságot – új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a dotációs tőke emelését, illetve szövetkezeti hitelintézet alaptőke emelését kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet végrehajtani.

(3) Ha az állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.

(4) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, és visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

14. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a hitelintézet:

(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő hitelintézet

(3) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének másik EGT-államban történő létesítéséhez.

(4) A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye másik EGT-államban van.

(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításakor a Felügyelet – ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges – a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pénzügyi vállalkozás

(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozás

(3) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához és a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye EGT-államban van, és

(5) Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásként történő működés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat.

15/A. §⁸⁶ (1) A Felügyelet külön jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy

(2) Nem szükséges a Felügyelet (1) bekezdés szerinti külön jóváhagyása, ha

(3) A (2) bekezdés esetén a pénzügyi holding társaság és a vegyes tevékenységű holding társaság a Felügyelet rendelkezésére bocsátja azon információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Felügyelet nyomon tudja követni a csoport szervezeti felépítését, valamint e § és a 31/A. § teljesülését. A Felügyelet megosztja ezeket az információkat a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-állam illetékes hatóságával.

16. § A Felügyelet az e törvényben meghatározott engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

17. §⁸⁷ (1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány – az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állományátruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.

(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

(3)⁸⁸ A szerződésállományt átruházó hitelintézet az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napját megelőző legalább hatvan nappal elektronikus úton, illetve elektronikus elérhetőség hiányában postai úton értesít minden érintett ügyfelet az átruházás szándékáról. Az értesítésben felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződését díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét tudomásul vette. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést a hitelintézet és a Felügyelet honlapján kell közzétenni.

(4) Ha a szerződésállományt átvevő hitelintézet az állományátruházással összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések módosítását kezdeményezi, az átruházó és az átvevő hitelintézet megállapodhat arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések átvevő hitelintézet általi módosításának hatálybalépéséig az átadó hitelintézet mindazon szolgáltatást biztosítja, amely szükséges ahhoz, hogy az átvevő hitelintézet teljesítse az átruházott pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződéseket.

(5) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

(6) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés átruházását követően a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások teljesítése az átvevő hitelintézetet terhelik. Az átadó hitelintézet részére adott fizetési megbízás teljesítésére szóló jóváhagyás az átvevő hitelintézet részére adott jóváhagyásnak minősül. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházásával minden pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó szerződés is átruházásra kerül azzal, hogy a fizetési műveletek hitelkeretből történő teljesítésére irányuló szerződés átruházása esetén – a (2) bekezdéstől eltérően – a kérelemnek a 17/A. § (2) bekezdés a) pontját kell tartalmaznia.

17/A. §⁸⁹ (1) A szerződésből kilépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átadó) és a szerződésbe belépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átvevő) megállapodhat a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, legalább húsz szerződést vagy legalább tízmilliárd forint tőketartozást vagy lízingdíj-követelést tartalmazó szerződéses állományból (a továbbiakban: szerződésállomány) az átadót megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének – a Felügyelet engedélyével – a szerződést átvevő félre történő átruházásában. Az átruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az átruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.

(2) Az átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

(3) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az átvevő nem tudja igazolni, hogy rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállomány vonatkozásában mindazon feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy az átruházás ne veszélyeztesse az átadó pénzügyi intézmény átruházandó szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

(4)⁹⁰ A szerződésállományt átadó pénzügyi intézmény – az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontját megelőzően legalább harminc nappal – elektronikus úton, illetve elektronikus elérhetőség hiányában postai úton írásban köteles minden érintett ügyfelet értesíteni a szerződésállomány átruházás szándékáról. Az értesítéssel egyidejűleg az átadó pénzügyi intézmény köteles tájékoztatni az ügyfelet az átruházással összefüggésben szükségessé váló egyes szerződési feltételeknek az átruházás engedélyezett időpontját követő módosulásáról. A szerződési feltételek átruházással összefüggő egyoldalú módosítása a kamat, díj, költség tekintetében az ügyfélre nem lehet hátrányosabb.

(5)⁹¹ A (4) bekezdés szerinti értesítésben tájékoztatni szükséges az ügyfelet az értesítés időpontjában fennálló tartozása összegéről és fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződést díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét és az ezzel összefüggésben módosuló szerződési feltételeket tudomásul vette. A szerződés felmondása esetén az ügyfél fennálló kötelezettségei egy összegben esedékessé válnak, melyet legkésőbb a szerződés szerinti felmondási idő utolsó napjáig köteles teljesíteni.

(6) A szerződésállomány átruházásával egyidejűleg – az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napjával – az átvevőre szállnak át a szerződést biztosító megállapodásokból eredő jogok és kötelezettségek, így különösen a zálogjogi, a kezességi, az óvadéki, a biztosítékként alkalmazott opciós, engedményezési és garancia szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek. E rendelkezés irányadó az átadó pénzügyi intézményt az átruházást megelőzően megillető adatigénylési, ellenőrzési jogosultságaira is. Az átadó és az átvevő pénzügyi intézménynek együttesen értesítenie kell a szerződést biztosító megállapodások kötelezettjeit a biztosítékok, a jogok és kötelezettségek átszállásáról.

(7) A (6) bekezdést kell alkalmazni a szerződésben maradó félnek az átadó pénzügyi intézménynél vezetett fizetési számlájára vonatkozóan az átadó javára kibocsátott – az átruházott szerződéssel összefüggő – beszedési és beszámítási felhatalmazásokban foglalt jogok és kötelezettségek szerint gyakorolt beszedésből és számlaterhelésekből származó bevételek tekintetében is azzal, hogy a beszedéseket és a számlaterheléseket az átadó pénzügyi intézmény az átvevő pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint, illetve az átvevő pénzügyi intézmény utasításainak megfelelően köteles végrehajtani, és az ekként befolyt pénzeszközöket továbbítani az átvevő pénzügyi intézménynek.

(8) Az átadó köteles az ügyfélnek, valamint egyéb kötelezettnek az átadónál nyitott vagy vezetett bármely fizetési számláját érintő fizetési megbízásról, hatósági átutalásról vagy átutalási végzésről, valamint bármely további számlaműveletről az átvevőt az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni.

(9) Az átruházott szerződésállományba tartozó szerződésekhez kapcsolódó, biztosítéki céllal létesített biztosítási és egyéb jogviszonyokból eredő követeléseket engedményező szerződések és kedvezményezetti pozíciók is részét képezik az átruházott szerződésállománynak.

(10) A szerződésátruházás következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

(11) A pénzügyi intézmények az (1) bekezdésben foglalt pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekből eredő követelésállomány átruházásában – a Felügyelet engedélyével – akként is megállapodhatnak, hogy az átruházással az engedményest a követelésállományon kívül a (6)–(9) bekezdés szerinti szerződésekből eredő jogok és kedvezmények is megilletik. A követelésállomány ilyen engedményezésének esetére e § rendelkezéseit is alkalmazni kell azzal, hogy a szerződésállomány alatt követelésállományt, az átadó alatt engedményezőt, az átvevő alatt pedig az engedményest kell érteni.

18. § (1) A pénzügyi intézmény az alapítási engedély iránti kérelméhez mellékeli

(2) Az alapító, ha a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékeli

(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4)⁹⁴ Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító vagy befektetési vállalkozás van, az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez benyújtja a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.

(5) A pénzügyi holding társaság az engedély iránti kérelméhez mellékeli

(5a)⁹⁵ A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság működésének 15/A. § szerinti jóváhagyásához a kérelmező mellékeli

(5b)⁹⁶ Ha a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti jóváhagyására a befolyásoló részesedése megszerzésének engedélyezésével egyidejűleg kerül sor, a Felügyelet egyeztet a csoporthoz tartozó vállalkozások illetékes felügyeleti hatóságaival. Ha a befolyásoló részesedés megszerzését a Felügyelet engedélyezi, a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezésére vonatkozó értékelését húsz munkanapot meghaladó időtartamra felfüggeszti, mindaddig, amíg a 173/A. §-ban meghatározott eljárás le nem zárul.

(6) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.

19. § (1) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 18. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény mellékeli

(2) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett –, ha

20. § (1) A hitelintézet működésének – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének – megkezdéséhez a Felügyelet tevékenységi engedélye is szükséges.

(2) A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli

(3) Már működő pénzügyi intézmény tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)–f), h) és k)–m) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.

21. §¹⁰⁵ (1)¹⁰⁶ A függő ügynök – ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő ügynököt – a Felügyelet engedélye nélkül, a 202. § szerinti nyilvántartásba vételt követően végezhet ügynöki tevékenységet.

(2) A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.

(3)¹⁰⁷ Független közvetítő, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő – ide nem értve a hitelintézetet – csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,

(4) A közvetítő tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nem végző

(5)¹⁰⁸ A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a többes kiemelt közvetítő és az alkusz rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel.

(6) A (3) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai gyakorlatként pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek, illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél került sor.

(7) Független közvetítőként és jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli

(8)¹⁰⁹ Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként kíván működni, a (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemben igazolja az induló tőke teljes összegének rendelkezésre állását. Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a kérelemhez mellékeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.

(9) Ha a kérelmező a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

22. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában és 15. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény benyújtja az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, valamint a pénzügyi intézmény korlátozás nélkül ellenőrizheti a közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.

23. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő esetekben:

24. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem szükséges alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vonatkozásában.

(3) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.

25. § (1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás befektetési vállalkozás és központi szerződő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.

(2) Nem egyesülhet

(3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülése esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez benyújtja:

26. § A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

27. § Pénzügyi intézmények átalakulása, egyesülése (beolvadás, összeolvadás) esetén a Felügyelet az alapítás és a működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja.

28. § (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat szükséges alkalmazni.

(2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és működés engedélyezésére megállapított szabályait szükséges alkalmazni.

29. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

(2) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet

30. § (1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

(2) A Felügyelet a fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha a 18. § (1) bekezdésében, vagy a 19. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

31. § A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

31/A. § (1) A Felügyelet a pénzügyi holding társaságnak és a vegyes pénzügyi holding társaságnak a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kizárólag akkor adja meg, ha

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

32. § (1) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha

(2) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonja, ha a pénzügyi intézmény az alapítási vagy tevékenységi engedélyét e törvénynek megfelelően visszaadja.

(3) A Felügyelet a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság a külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.

(4)¹¹⁶ A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.

(5)¹¹⁷ A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szantv.) meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza.

33. § (1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet

(2) A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha

(3)¹²⁰ Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza. Nem szükséges a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyása, ha a hitelintézet a tevékenységi engedélyét e törvénynek megfelelően visszaadja.

34. §¹²¹ (1) A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha a közvetítő

(2)¹²² A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha

35. § (1) A pénzügyi intézmény – ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást – a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény és a szolgáltató működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(2) Pénzügyi holding társaság az engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettségén kívül a korábbi leányvállalatai tekintében sincs semmilyen kötelezettsége.

(3) Pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja, ha a pénzügyi vállalkozás a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.

(4)¹²⁴ A Szantv. 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonhatja, ha – a Szantv. 18. és 19. §-ára is tekintettel – teljesülnek a Szantv. 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek, de a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a szanálást a közérdek nem indokolja.

36. § (1) A hitelintézet bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

(3) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett, másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentéstől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel.

(6) A fióktelep a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott információkban vagy a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(8) A Felügyelet tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.

(9) E § alkalmazásában a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő.

37. § (1) A 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás bejelenti a Felügyeletnek, ha a másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás és az anyavállalatának összevont alapú tőkekövetelményét. A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolást a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással.

(6) A fióktelep az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által adott, a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően, a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott információkban változás következik be, a pénzügyi vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-államban illetékes felügyeleti hatóságot.

(8) A Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás

37/A. §¹²⁵ (1) A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban jelzáloghitel közvetítői tevékenység végzésére fióktelepet kíván létesíteni.

(2) A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban fióktelepen keresztül közvetítői tevékenységet végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

(4) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő közvetítő megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentést követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő szándékáról. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.

(5) A közvetítő fióktelepe a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően létrehozható és megkezdheti működését.

(6) A Felügyelet tizennégy napon belül írásban tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta.

38. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban fióktelepet létesített vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő hitelintézet összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.

(2) A Felügyelet – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján – kérelmezheti a másik EGT-államnak összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában a hitelintézet székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét.

(3) A rendszerszinten jelentős fióktelepnek való minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor legalább az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(5) Ha a fióktelepet Magyarországon létesítették és a kérelemről – annak kézhezvételétől számított két hónapon belül – többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül – az eljárásban részt vevő másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel – egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát közli a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával.

(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint – ha a fióktelepet a másik EGT-államban létesítették – a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

39. § Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha

40. § (1) Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a hitelintézet pénzügyi szolgáltatást vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani egy másik EGT-államban, akkor a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik EGT-államban végezni kívánt tevékenységet.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet által tervezett szolgáltatás nyújtásáról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(3) A hitelintézet a szolgáltatás nyújtását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.

41. § (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást a másik EGT-államban abban az esetben nyújthat, ha megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Ha határon átnyúló szolgáltatásnyújtásként első ízben kíván a pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatást, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a másik EGT-államban, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik EGT-államban nyújtani kívánt szolgáltatásokat.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(5) A pénzügyi vállalkozás a szolgáltatását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.

(6) Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a Felügyelet értesíti azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn.

41/A. §¹²⁶ (1) Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a közvetítő jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nyújtani egy másik EGT-államban, akkor ezen szándékát a Felügyeletnek előzetesen bejelenti.

(2) A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatást végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-álam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő által tervezett tevékenységről. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést, valamint a közvetítő e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körére. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.

(4) A közvetítő a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően megkezdheti a határon átnyúló szolgáltatás végzését.

(5) Ha a Felügyelet a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta, tizennégy napon belül írásban tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a közvetítő határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

42. §¹²⁷ Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő Magyarországon fióktelepet nyit vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást kíván végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzügyi intézményt, a közvetítőt az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen

43. § (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amely a cégjegyzékbe bejegyezésre kerül.

44. §¹²⁸ A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését bejelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének harmadik országban történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.

45. § (1)¹²⁹ Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országbeli bankképviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelem tartalmazza

(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentés – az (1) bekezdésben felsoroltakon felül – tartalmazza a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó

46. § (1) A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért.

(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.

(3) Ha a bankképviselet a 43. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

47. § (1)¹³⁰ A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására – ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.

(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.

(4) Ha a cégbíróság a pénzügyi intézményt törvényességi felügyeleti jogkörében megszűntnek nyilvánítja, akkor kényszertörlési eljárás elrendelése helyett a végelszámolás e törvény szerinti elrendelése érdekében megkeresi a Felügyeletet.

(5) A pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyének visszavonása esetén a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségeit, ideérve a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket azok megszűnéséig vagy az állomány átruházásáig a pénzügyi intézmény teljesíti.

(6) A pénzügyi intézmény az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését az e törvényben vagy más a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását a Felügyelet ellenőrzi.

48. § (1) Pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendelő határozatot kizárólag a Felügyelet hozhat.

(2) A Felügyelet végelszámolást elrendelő határozatot hoz, ha

(3) A Felügyelet végelszámolással történő megszüntetést elrendelő határozata meghozatalához nem szükséges beszerezni a Ctv. 94. § (3) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.

(4) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

(5)¹³² A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozat meghozatalával egyidejűleg, ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte és korábban ez nem történt meg, akkor a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztost rendelhet ki, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(6) A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy a jogosult számára ki nem fizetett betétek állomány-átruházása megtörtént.

(7) A pénzügyi intézmény végelszámolására a Ctv. 105. §-a nem alkalmazandó.

49. § (1)¹³³ Hitelintézet tevékenységi engedélyének 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.

(2) Azon engedményezett követelések esetében, amelyek beszámítását a hitelintézet végelszámolási vagy felszámolási eljárásában e törvény vagy más törvény lehetővé teszi, a jogosult a beszámítási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha azt legkésőbb a hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetnél bejelentette.

50. § (1)¹³⁴ A Felügyelet a pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendelő határozatát haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak. A cégbíróság a végelszámolást elrendelő határozat kézhezvételét követően soron kívül jár el, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Ctv. 98. § (3) bekezdés a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyv szerinti értékének fél százalékát.

(3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.

51. § (1) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(2)¹³⁵ Ha nem a Felügyelet kezdeményezi a pénzügyi intézmény felszámolását, a bíróság a kérelem visszautasításáról szóló végzését megküldi a Felügyelet részére.

52. § (1) A pénzügyi intézmény esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.

(2) Pénzügyi intézmény esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(3)¹³⁶ A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. § (7) és (7a) bekezdése nem alkalmazható.

(4)¹³⁷ A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata – az annak megfelelően kötött ügyletek – alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében.

53. § (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez,

(3) A bíróság a felszámolási eljárást

54. § (1) A bíróság a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(2) A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásához nem szükséges a Cstv. 23. § (1) bekezdésben meghatározott előzetes egyetértés.

55. § (1)¹³⁹ Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztost rendelt ki, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig tart.

(2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(3) Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.

56. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.

(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a és 60. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

57. § (1)¹⁴⁰ Hitelintézet felszámolása során

(1a)¹⁴¹ Az OBA hitelintézettel szembeni követeléseit – az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel – a hitelintézet felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

(1b)¹⁴² Hitelintézet, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, valamint olyan pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, amennyiben hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

(1c)¹⁴³ Az (1a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1d)¹⁴⁴ Az (1b) és az (1c) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.

(1e)¹⁴⁵ Az (1b) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek

(2)¹⁴⁶ Pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság felszámolása esetén

(2a)¹⁴⁷ Az (1) bekezdéstől eltérően a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjába sorolódnak a hitelintézet legalább többségi befolyással rendelkező, természetes személynek nem minősülő tagjainak a hitelintézettel szemben fennálló, az OBA által biztosított, kártalanítási kötelezettséget meghaladó betételhelyezésből eredő követelések.

(3) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az OBA képviselője – az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében – hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(5) A kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege a levelező bank felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

58. § (1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, vagy az OBA indokolt kérelme alapján – a felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára – a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.

(2) A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.

59. § A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait kell alkalmazni:

60. § Egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben lefolytatott fizetésképtelenségi eljárás és nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás joghatásai tekintetében a hitelintézet székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

61. § Az EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.

62. § A nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás, illetve a fizetésképtelenségi eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.

63. § Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak az EGT-államnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik.

64. § (1) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben a végelszámolás vagy a felszámolás alá kerülő hitelintézet fióktelepet működtet vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(2) A végelszámolást elrendelő határozat vagy a felszámolást elrendelő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzé teszi annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint a fióktelep működése, vagy a határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti EGT-állam legalább két országos napilapjában a 65. § (4) bekezdésben meghatározott nyomtatványokon.

(3) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő, (2) bekezdés szerinti közzétételt követő hatvan napon belül jelentheti be. E hitelezők esetében a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

(4) A bírósági végzés hatálya az EGT egész területére kiterjed.

(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre a másik EGT-állam joga az irányadó és ezen jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

65. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi EGT-államban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon EGT-állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.

(2) A végelszámoló vagy a felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – a másik EGT-állam területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(3) A végelszámoló vagy a felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal egyenként tájékoztat minden olyan ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vagy lakóhelye (lakcíme) a másik EGT-államban található a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről.

(4) A végelszámoló vagy felszámoló a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven nyújtja be az e célra rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők” című formanyomtatványon, a feliratokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén feltüntetve.

(5) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését magyar nyelven nyújtja be. Ezen túlmenően követelését saját EGT-államának hivatalos nyelvén is benyújthatja azzal a feltétellel, hogy beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven tünteti fel.

(6) A végelszámoló vagy a felszámoló rendszeresen tájékoztatja a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

(7) A Felügyelet a másik EGT-állama illetékes felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

66. § (1) Ha harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe ellen felszámolási eljárás indul, a Felügyelet értesíti az eljárás megindításáról azon EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben az a hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában.

(2) A Felügyelet, a felszámolási eljárást lefolytató bíróság, a végelszámoló vagy a felszámoló együttműködik az érintett EGT-államok illetékes szervezeteivel, tevékenységük összehangolása érdekében.

67. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak

(2) A pénzügyi intézmény – a pénzügyi holding társaság és a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.

(3) A pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítja.

67/A. §¹⁴⁸ (1) A pénzügyi szolgáltatói tevékenység – a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás kivételével – végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a hitelintézetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(2)¹⁴⁹ Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a hitelintézet informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a hitelintézet folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a hitelintézet belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.

(4)¹⁵⁰ A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat – ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is – a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.

(5)¹⁵¹ A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti tikokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is

68. § (1) A hitelintézet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.

(2) A kiszervezett tevékenységet végző – a kockázattal arányos mértékben – rendelkezik mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.

(3)¹⁵² A hitelintézet a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően öt munkanapon belül bejelenti:

(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződés tartalmazza:

(5) A hitelintézet a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére intézkedési tervet dolgoz ki.

(6)¹⁵⁴ A hitelintézet belső ellenőrzése a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente, szoros kapcsolatban álló vállalkozásánál legalább kettő évente megvizsgálja.

(7) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézet haladéktalanul bejelenti a Felügyelet részére, ha a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(9) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezeli.

(10) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés – amelyet a hitelintézet jóváhagy – biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(11) A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.

(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban feltünteti.

(13) Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)–(12) bekezdésben foglaltakat alkalmazza.

69. § (1) A független közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a közvetítő felel.

(2) A többes kiemelt közvetítő és a többes ügynök megbízója felel azért, hogy a megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a közvetítő által ellátandó feladatokat, az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó követelményeket, továbbá azért, hogy minden, a megbízási szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges információt a közvetítő rendelkezésére bocsát.

(3)¹⁵⁵ A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el. E rendelkezés nem érinti a független közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.

(3a)¹⁵⁶ A közvetítői díj időbeni ütemezése – ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői díjat – arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

(4)¹⁵⁷ Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző független közvetítőt – ide nem értve az alkuszt – megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró független közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A független közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.

(4a)¹⁵⁸ A (4) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján, ide nem értve, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak.

(5) A független közvetítő az ügyféllel kötött közvetítői szerződésről és a közvetített pénzügyi szolgáltatási szerződésről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közvetített szerződés feleinek nevét, a szerződéskötés idejét, tárgyát, lényeges feltételeit. A független közvetítő a közvetítői tevékenységével kapcsolatos iratokat három évig megőrzi. Ez a kötelezettség nem érinti a számviteli bizonylat megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(6)¹⁵⁹ Az alkusz az alkuszi tevékenységen, valamint a hitel-tanácsadási tevékenységen kívül más pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

(7)¹⁶⁰ A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő többes ügynökre a 21. § (3) bekezdés b) pontjában, a 21. § (7) bekezdés e) pontjában, 73. §-ban , 74. §-ban, valamint 208. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni.

(8) A független közvetítő felelősségbiztosítási szerződésének megszűnését bejelenti és új felelősségbiztosítási szerződésének meglétére vonatkozó fedezetigazolást bemutatja a megszűnést és a megkötést követő 5 munkanapon belül.

(9)¹⁶¹ A többes ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézményének annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

72. § (1) A kiemelt közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felel.

(2)¹⁶⁴ A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a függő közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.

(2a)¹⁶⁵ A közvetítői díj időbeni ütemezése arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

(3)¹⁶⁶ Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőt megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró függő közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A függő közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.

(3a)¹⁶⁷ A (3) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján. Nem kell közvetítői díjnak tekinteni az anyavállalat által a leányvállalat, illetve a leányvállalat által az anyavállalat számára kiemelt közvetítői jogviszony keretében végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység alapján pénzben juttatott térítést, amennyiben mind az anyavállalat, mind a leányvállalat hitelintézet.

(4)¹⁶⁸

(5)¹⁶⁹ A függő ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézménynek annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

(6) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő függő ügynökre a 74. §-ban foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni.

72/A. §¹⁷⁰ A közvetítő alvállalkozó tájékoztatást nyújt a fogyasztó megkeresésekor arról, hogy milyen minőségben jár el és melyik közvetítőt képviseli.

73. § (1) A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(2) A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.

74. § (1)¹⁷¹ A közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – csak olyan természetes személy lehet, aki büntetlen előéletű és

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek

(2a)¹⁷⁴ A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló bizonyítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.

(3) Közvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, biztosítóval, Posta Elszámoló Központot működtető intézménnyel munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet közvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató felelős.

(4) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató gondoskodik arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.

(5) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1)–(3) bekezdésben foglalt követelményekről belső nyilvántartást vezet.

(6) A független közvetítő felelős a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

(7) A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felelős a függő közvetítő és a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

(8)¹⁷⁵ A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő figyelemmel kíséri azt, hogy a közvetítői alvállalkozója betartja-e a jelzáloghitel nyújtására vonatkozó előírásokat. A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő felelős annak ellenőrzéséért, hogy a közvetítői alvállalkozója és a közvetítői alvállalkozójával – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy megfelel az e személyekkel szemben fennálló szakmai követelményeknek.

75. § (1) A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő kaphat engedélyt.

(2)¹⁷⁶ Pénzváltási tevékenységet közvetítő vezető állású személyének nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az,

(2a)¹⁷⁷ Pénzváltási tevékenységet közvetítő tényleges tulajdonosa nem lehet olyan személy, akivel szemben teljesül a (2) bekezdés a) vagy c) pontjában foglalt feltétel. Ha a pénzváltási tevékenységet végző tényleges tulajdona megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy megszűnéséig a tag szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(3)¹⁷⁸ A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.

76. § (1) A fizetési rendszer működtetésére pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

(2) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozásban tagi részesedést kizárólag a Felügyelet, hitelintézet, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, hitelintézetek érdek-képviseleti szervezete, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.

(3) A pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogi személy, illetve fióktelep az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

(4) A pénzügyi ügynöki tevékenységre a bankközi piacon a pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

76/A. §¹⁷⁹ Hitel-tanácsadási tevékenység végzésére csak jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtására engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő kaphat engedélyt.

77. § (1) Fizetési rendszert működtető vállalkozás fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételek objektívek, arányosak és diszkriminációmentesek.

(2) Fizetési rendszert működtető vállalkozás a teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és működési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történő csatlakozást.

(3) A fizetési rendszert működtető vállalkozás a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elő:

(4)¹⁸⁰ Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

(5)¹⁸¹ Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.

78. § (1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki

(2) A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél a vezető állású személy felsőfokú végzettséggel, valamint a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személy felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni a Felügyeletnél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.

(4)¹⁸² A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.

79. § (1) A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

(2)¹⁸³ A hitelintézet – a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább

(3) A hitelintézet a forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.

(4) A hitelintézet a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét – tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel – követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.

(5) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód vagy az átvevő hitelintézet szavatoló tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülő hitelintézetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege.

(6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe folyamatosan legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót teljesít.

80. § (1)¹⁸⁶ A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb az e törvényben az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb induló tőke összegénél.

(2) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.

81. § (1) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.

82. § (1)¹⁸⁷ A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 79. § (2) bekezdése szerinti összeget, valamint az e törvényben előírt mértéket, a vele szemben fennálló követelések a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel az igazgatóság az alapszabályban megjelölt módon közzéteszi. A jegyzett tőke leszállítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi.

(3)¹⁸⁸ A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követelések a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek és a Ptk. 3:312–3:313. §-ában foglaltak nem alkalmazandóak.

(4) Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a hitelintézet jegyzett tőkéje elérné vagy meghaladná a 79. § (2) bekezdésében előírt mértéket.

(5) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket szükséges megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek – Szmt. szerinti – átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a tagok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.

83. § (1)¹⁸⁹ A hitelintézet az adózott eredményéből általános tartalékot képez.

(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát általános tartalékba helyezi.

(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a 79. § (2) bekezdése szerint meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka.

(4) A hitelintézet osztalékot és részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól a (3) bekezdés alapján mentesítette.

(5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel.

(6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

(7)¹⁹⁰ Amennyiben a hitelintézet az Szmt. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, a (2) bekezdés szerint meghatározott összeget az eredménytartalékból el kell különítenie és azt az Szmt. szerinti saját tőke megfeleltetési táblában, a 114/B. § (4) bekezdés h) pontja szerinti lekötött tartalékként kell kimutatnia.

84. § (1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.

(2) A hitelintézet a kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot vagy az e törvény hatálybalépése előtt képzett általános kockázati céltartalékot használja fel.

85. § (1) A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit.

(2) A hitelintézet – a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között – mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

85/A. §¹⁹¹ A pénzügyi intézménynek a kölcsön, illetve kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség fedezetéül szolgáló termőföld hitelbiztosítéki értékét a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítania.

85/B. § (1) A Felügyelet tőke ajánlást állapít meg a hitelintézetnek.

(2) A tőke ajánlásban meghatározott szavatoló tőke összege az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Része, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 rendelet] 2. fejezete, a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapítandó többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezések, a kombinált pufferkövetelményre vonatkozó rendelkezések vagy – adott esetben – az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése értelmében előírt szavatoló tőke összeget meghaladó azon szavatoló tőke összeg, amely szükséges a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a stressz teszt forgatókönyvek alapján megfelelőnek tartott teljes szavatoló tőke összegének eléréséhez.

(3) A tőke ajánlást hitelintézet-specifikusan kell meghatározni. Az ajánlásban meghatározott tőkemennyiség csak akkor fedezheti a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján előírt többlettőke-követelmény által már fedezett kockázatot, ha a kockázat olyan elemére vonatkozik, amelyet az előírt többlettőke-követelmény összege nem fedez.

(4) A túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelése céljából megállapított tőke ajánlásnak való megfelelés érdekében felhasznált szavatoló tőke nem használható fel

(5) A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése céljából megállapított tőke ajánlásnak való megfelelés érdekében felhasznált szavatoló tőke nem használható fel

86. § (1)¹⁹³ A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.

(2)¹⁹⁴ A hitelintézet a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet Első Rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi és összevont alapon képzi, amelynek értéke a teljes kockázati kitettségérték 2,5 százaléka.

(3) A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény teljesítésére.

87. § (1) A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.

(2) A hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi és összevont alapon képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettségérték és az anticiklikus tőkepufferráta a szorzata.

(3) Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a hitelintézet jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a hitelintézet az egyes országokban előírt anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a hitelintézet adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a hitelintézet összes jelentős hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelelően.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott jelentős hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 112. cikk g)–q) pontjában meghatározott kitettségi osztályokba sorolható azon kitettségeket, amelyekhez

(6) A hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet számára az ezen hitelintézetnek a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke

(7)¹⁹⁵ A (6) bekezdéstől eltérve, a hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.

88. § (1) Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(2) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a hitelintézetet, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(3) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a hitelintézetet az érintett harmadik országbeli hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a hitelintézetet, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(4) Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hitelintézetet kötelezheti

(5) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.

89. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:

(2a)¹⁹⁶ A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek kiegészítő meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és kiegészítő pontszám meghatározásával számszerűen fejezi ki:

(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább a következő szempontok valamelyikét veszi figyelembe:

(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(6)¹⁹⁷ Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a 90. § (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal, az Európai Bizottság engedélyéhez kötött határozat esetén a határozat nyilvánosságra hozatala előtt három hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet

(7) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(8) A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet (9) bekezdésben meghatározott alkategórába való besorolásától függően kerül meghatározásra.

(9)¹⁹⁸ A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézeteket a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés alkalmazásával legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős hitelintézetet kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként azonos mértékben növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a hitelintézetek alkategóriákba való besorolását. E bekezdés alkalmazásában a rendszerszinten jelentőség alatt a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet működési zavarai által a globális pénzpiacra kifejtett várható hatás értendő.

(10)¹⁹⁹ A legalacsonyabb alkategóriába tartozó hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta – az ötödik, valamint minden további, annál magasabb alkategória kivételével – 0,5 százalékponttal növekszik.

(11)²⁰⁰ A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül

90. § (1) Az MNB tv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.

(3)²⁰¹ Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer-követelmény – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 3 százaléka azzal, hogy

(4)²⁰² Az Európai Bizottság engedélyével a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet számára egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 3 százalékánál nagyobb tőkepuffer tartását is előírhatja.

91. §²⁰³ Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egy globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer-követelmény szintje nem haladhatja meg

92. §²⁰⁴ (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon a 4. mellékletben meghatározott számítási mód alapján rendszerkockázati tőkepuffert képez az összes kitettségére vagy a kitettségei (2) bekezdésben meghatározott valamely alcsoportjaira.

(2) A rendszerkockázati tőkepuffer vonatkozhat

(3) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor

(4) A hitelintézet a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg a (6) bekezdésben meghatározottak szerint.

(6) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét 0,5 százalékpontos lépésközökkel kell megállapítani. A hitelintézetek és a kitettségek különböző alcsoportjaira vonatkozóan különböző követelmények állapíthatóak meg.

(7) Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.

93. §²⁰⁵ A kombinált pufferkövetelmény a tőkefenntartási puffer és

(2) Ha a csoportra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény is, akkor a csoport a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.

(3) Ha a hitelintézetre rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény kerül előírásra ez a tőkepuffer-követelmény hozzáadódik a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelményhez.

(4) Ha a hitelintézetre a 92. § szerinti rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény és globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény kerül előírásra és együttes mértékük meghaladja az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 5 százalékát, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata az Európai Bizottság engedélyéhez kötött.

(5) A hitelintézet a kombinált pufferkövetelmény teljesítése céljából tartott elsődleges alapvető tőkét nem használhatja fel az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tőkekövetelményre, a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelményre, a 85/B. § szerinti tőke ajánlásnak való megfelelésre, az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk és 92b. cikk teljesítésére, a Szantv. 67. §-ában és 68. §-ában foglalt kockázatalapú követelmények teljesítésére, továbbá a kombinált pufferkövetelmény valamely elemének teljesítése céljából tartott elsődleges alapvető tőkét a kombinált pufferkövetelmény bármely más elemének teljesítésére.

(6) A tőkepufferekre vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.

94. § (1)²⁰⁶ Ha a hitelintézet nem teljesíti a 93. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(1a)²⁰⁷ A 93. § (1) bekezdésében meghatározott kombinált pufferköveteményt teljesítő hitelintézet az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az elsődleges alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a kombinált pufferkövetelmény mértékét.

(2) A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet

(3) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

(5) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét.

(6) A maximálisan kifizethető összeg a (7) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(7)²⁰⁹ A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és év végi nyereség összegét, amelyet csökkent az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésekből eredő kifizetésekkel, és kivonja belőle a nyereség visszatartása miatt fizetendő adót.

(8)²¹⁰ E fejezet vonatkozásában a hitelintézet akkor nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, ha nem rendelkezik megfelelő összegű és minőségű szavatoló tőkével ahhoz, hogy egyidejűleg eleget tegyen a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti követelménynek, valamint a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelménynek.

95. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

(3) A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

96. § (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet legfeljebb tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a hitelintézet egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.

(3) A hitelintézet tőkefenntartási terve tartalmaz:

(4) A Felügyelet jóváhagyja a hitelintézet tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a hitelintézet teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.

(5) Ha a Felügyelet nem hagyja jóvá a hitelintézet tőkefenntartási tervét, akkor

96/A. §²¹¹ (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(2) A tőkeáttételi mutató pufferköveteményt teljesítő hitelintézet az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az elsődleges alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a kombinált pufferkövetelmény mértékét.

(3) A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet

(4) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

(6) A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét.

(7) A maximálisan kifizethető összeg a (8) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (4) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(8) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és évvégi nyereség összegét, amelyet csökkent az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a (4) bekezdésben meghatározott intézkedésekből eredő kifizetésekkel, és kivonja belőle a nyereség visszatartása miatt fizetendő adót.

(9) E fejezet vonatkozásában a hitelintézet akkor nem teljesíti a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt, ha nem rendelkezik megfelelő összegű és minőségű szavatoló tőkével ahhoz, hogy egyidejűleg eleget tegyen a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménynek, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pont és (1a) bekezdés szerinti követelménynek, valamint a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelménynek.

96/B. §²¹² (1) A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

(3) A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet képes arra, hogy a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

97. § (1) A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(2a)²¹³ Az (1) bekezdés szerinti stratégiáknak és eljárásoknak megfelelően a hitelintézet a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása alapján a szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét olyan megfelelő szinten határozza meg, amely elegendő az összes olyan kockázat fedezésére amelynek ki van téve, és biztosítja, hogy a szavatoló tőkéje képes legyen fedezni a stressz-forgatókönyvekből eredő potenciális veszteségeket, többek között a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében végzett felügyeleti stressz-teszt alapján azonosítottakat.

(3)²¹⁴ A magyarországi székhelyű tagállami hitelintézet anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(4)²¹⁵ Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga vagy a hitelintézet pénzügyi holding társaság anyavállalata vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(5)²¹⁶ A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 10. cikkével összhangban teljesíti.

98. § (1) A pénzügyi intézmény – ide nem értve a pénzügyi holding társaságot – a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő – igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot dolgoz ki és alkalmaz.

(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügylet esetében az ügyletkötést a pénzügyi intézmény írásban visszaigazolja.

99. § (1) A hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja.

(2) A hitelintézet értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:

(3)²¹⁸ A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

101. § (1) A hitelintézet összes – a közvetlen banküzemi célt szolgáló, valamint a (2) és (3) bekezdésen kívüli – ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.

(2) A hitelintézet tevékenysége során

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyről a hitelintézet külön nyilvántartást vezet.

102. § (1)²²⁰ A hitelintézet – nettó értéken számított – összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének százhuszonöt százalékát.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem veszi figyelembe

(3) A hitelintézet – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szerezhet részesedést és nem lehet tag olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tagként korlátlan felelősség hárulhat.

(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélyével európai gazdasági egyesülésben tagsági jogviszonyt létesíthet.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti engedélyt a következő feltételek együttes teljesülése esetén adja meg:

(6) A Felügyelet a hitelintézetet – legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével – kötelezi az európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedély megadását követően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5) bekezdésben meghatározott engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy amelynek következtében a tagsági jogviszony fenntartása miatt a hitelintézet nem felel meg a prudens működésére vonatkozó követelményeknek.

103. §²²¹ (1) Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök minősítésére, irányítási rendszerre és kockázatkezelésre, irányításra és ellenőrzésre, valamint a nyilvánosságra hozatal követelményére vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás – a Felügyelet határozata szerint – az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.

(2) A Felügyelet határozata szerint mentesülhet az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az 575/2013/EU rendelet és az e törvény túlzott tőkeáttételi kockázat azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseinek teljesítése alól a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, amennyiben pénzügyi szolgáltatásként – ide nem értve a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből az ügynöki tevékenységet – kizárólag kezesség- és garanciavállalási tevékenységet végez, és a kezesség- és garanciavállalásai legalább 70%-ban olyan elismert fedezetnyújtó által viszontgarantált, amelynél a viszontgarantált részre az 575/2013/EU rendelet alapján 0%-os kockázati súly alkalmazható.

(3) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás (2) bekezdésben foglalt mentesítése nem érinti a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését.

104. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a 103. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a Felügyelet – a kérelem beérkezését követő naptól számított – két hónapon belül határozatot ad ki erről. A Felügyelet a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját.

(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a 103. § szerinti feltételek már nem állnak fenn.

105. § A Felügyelet a 104. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás a Felügyelet intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget a 103. §-ban rögzített követelményeknek.

105/A. § (1)²²³ A harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepét kérelmére a Felügyelet határozatban mentesítheti az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik, Ötödik, Hatodik és Hetedik Részében meghatározott követelmények teljesítése alól, ha

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonja, ha

105/B. § (1) Ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak EGT-államban letelepedett egyetlen közbenső EU-szintű anyavállalattal kell rendelkeznie.

(2) A Felügyelet a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával közösen engedélyezheti, hogy az ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézet, befektetési vállalkozás két közbenső EU-szintű anyavállalattal rendelkezzen, ha az egyetlen közbenső EU-szintű anyavállalat létrehozása

(3) A közbenső EU-szintű anyavállalat – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság lehet.

(4) Ha a harmadik országbeli csoportban nincs EGT-államban letelepedett hitelintézet vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelező előírás teljesítése érdekében a befektetési szolgáltatással, kiegészítő szolgáltatással összefüggésben egy másik közbenső EU-szintű anyavállalatot kell létrehozni, a közbenső EU-szintű anyavállalat vagy a második közbenső EU-szintű anyavállalat befektetési vállalkozás is lehet.

(5) Nem kell közbenső EU-szintű anyavállalattal rendelkezni, ha a harmadik országbeli csoport EGT-állambeli eszközeinek összértéke kevesebb, mint 40 milliárd euró.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a harmadik országbeli csoport EGT-állambeli eszközeinek összértékét

106. §²²⁶ (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállaláshoz az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület egyhangú határozata és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület hozzájáruló határozata szükséges. A határozatnak tartalmaznia kell a kockázatvállalás feltételeit is. A vezető testület határozathozatala során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal. A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legfeljebb 1 évvel előre is megadhatja a hozzájárulását.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalás nem történhet az (1) bekezdésben meghatározott személyekre nézve kedvezőbb feltételekkel, mint a hitelintézettel az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolatban nem álló személyekkel szembeni kockázatvállalás.

(4)²³⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásból fakadó egy személlyel vagy egy személlyel és vele az (1) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendelet 395. cikke szerinti értéket.

(4a)²³¹ A kitettség értékének meghatározása során a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 400. cikkében, valamint a 302. §-ban foglalt mentesítéseket.

(5)²³² A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik

(6)²³⁵ A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdésben meghatározott személy részére az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó fogyasztónak nyújtott hitel az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott határozata alapján nyújtható. A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által hozott határozat tartalmazza a kamat és a törlesztés feltételeit is. A határozathozatal során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal.

(7) A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrenddel, szabályzatokkal rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott személyekkel szembeni kockázatvállalások

(8) A (7) bekezdésben meghatározott eljárásrendtől és szabályzatoktól való eltérést jelenteni kell a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének, valamint a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében.

107. § (1)²³⁶ A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül

(2) A hitelintézet az (1) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen rögzíti a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.

(3) A hitelezési kockázat kezelése érdekében a hitelintézet

(4)²³⁸ Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében a hatékony és eredményes kockázatkezelés elősegítése érdekében rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.

108. § (1)²³⁹ A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályzatokat, valamint a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és politikákat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős az (1) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.

(3) Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok megszüntetése és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi és a szükséges döntéseket meghozza.

(4) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős

(5) A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik:

(5a)²⁴¹ Az (5) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a hitelintézet

(5b)²⁴² A Felügyelet döntése alapján

(6) Az (5) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

(7) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező hitelintézet, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.

(8) A hitelintézet a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját és ennek megfelelően jár el.

(9) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézet (8) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően kialakított kockázati profiljának változásait. Ha ezen változások kihatnak a hitelintézet biztonságos működésére vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására, akkor a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket.

(10) Az (5) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél a hitelintézet különösen figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.

(11) A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet alapján tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.

109. § (1) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a hitelintézet kockázatvállalásaiért.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására, és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.

(3) A hitelintézet biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a hitelintézet kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.

110. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot állít fel, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelintézet kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.

(2) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a hitelintézettel, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához.

(4) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen

(5) Ha a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelelően az üzleti modell és a kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor az árazási elvek módosítására tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára.

(6) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a hitelintézet hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.

111. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet hatékony, átfogó és független, a hitelintézet minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.

(2) A hitelintézet a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.

(3) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

(4) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a hitelintézet működését.

(5) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve, ha a hitelintézetnek a mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettségének aránya indokolja, akkor a hitelintézet a kockázati ellenőrzés funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön – megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező – független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.

112. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet jelölő bizottságot állít fel.

(2)²⁴³ A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látnak el ügyvezetői feladatokat.

(3) A jelölő bizottság feladata:

(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a hitelintézet belső politikát dolgoz ki.

(5)²⁴⁴ A hitelintézet közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(6)²⁴⁵ A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.

(7) A jelölő bizottság számára a hitelintézet biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.

113. § (1)²⁴⁶ A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a hitelintézetnél vállalt funkciójuk ellátására.

(2) A hitelintézet megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

(3)²⁴⁷ A vezető testület a hitelintézet tevékenységeinek – ideértve a fő kockázatokat is – a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik. A vezető testület általános összetétele biztosítja a tapasztalatok megfelelően széles skáláját.

(4)²⁴⁸ A vezető testület minden egyes tagja tisztességesen, befolyástól mentesen és függetlenül jár el annak érdekében, hogy szükség esetén az ügyvezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt. A független eljárást önmagában az nem zárja ki, hogy a vezető testület tagja kapcsolt társaság vagy kapcsolt szervezet tagja.

114. §²⁴⁹ (1)²⁵⁰ Minden olyan hitelintézet,

(2) A helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történő jóváhagyást követően benyújtják a Felügyeletnek.

(3)²⁵¹ A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának – más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:

(4) A helyreállítási tervet a hitelintézet legalább évente egyszer, valamint a hitelintézet jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.

(5) A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a hitelintézet bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.

(6) A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a hitelintézet mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a hitelintézet pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a hitelintézet figyelemmel van a könnyű nyomonkövethetőségükre.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően a hitelintézet

(8) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet mindazon vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(8a)²⁵³ A csoportszintű helyreállítási terv célja a csoport egészének stresszhelyzetben történő helyreállítása a válsághelyzet okainak kezelésével vagy megszüntetésével, a csoport vagy a csoporthoz tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetének rendezésével úgy, hogy a csoport többi tagjának pénzügyi helyzetére is figyelemmel van. A csoportszintű helyreállítási terv koordinált és konzisztens intézkedéseket tartalmaz az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, a pénzügyi intézmények, a leányvállalati hitelintézet és a jelentős fióktelep tekintetében.

(8b)²⁵⁴ A csoportszintű helyreállítási terv tartalmazza a (3) bekezdés r) pontja szerinti forgatókönyvet is azzal, hogy a forgatókönyv esetében kitér a helyreállítási terv a hitelintézet egyedi szavatoló tőkéje, valamint az összevont alapú szavatolótőke-követelmény tekintetében a szavatoló tőkeelemek átruházásának nehézségére.

(9) A csoportszintű helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(10)²⁵⁵ A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül minden olyan lépést tartalmaz, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében alkalmaznának azzal, hogy a csoport tagjainak szintjén szükséges – szavatoló tőkét is érintő – intézkedések konzisztenciájára is ki kell térni.

(11) Az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti ugyanazon intézményvédelmi rendszerhez tartozó hitelintézetek helyreállítási tervét az intézményvédelmi rendszer készíti el.

115. § (1) A hitelintézet egyedi alapon teljesíti az e törvény által meghatározott kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket, kivéve, ha a hitelintézetet a Felügyelet az 575/2013/EU rendelet 7. cikke szerint a prudenciális követelmények egyedi alapon történő teljesítése alól mentesíti.

(2) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai, valamint az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai összevont vagy szubkonszolidált alapon is teljesítik a kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket azzal, hogy biztosítják a kockázatkezelési és vállalatirányítási rendszerek egységességét, összehangoltságát, következetességét, és a Felügyelet részére szolgáltatandó adatok és információk kinyerési képességét.

(3) A (2) bekezdés szerinti konzisztens és összehangolt kockázatkezelési és vállalatirányítási rendszer alkalmazása az e törvény hatálya alá nem tartozó leányvállalatok tekintetében is szükséges, kivéve, ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat bizonyítja, hogy ezen elvárás teljesítése a harmadik ország – ahol a leányvállalat letelepedett – jogrendje alapján jogellenesnek minősül.

(4) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.

116. § (1)²⁵⁶ A hitelintézet, továbbá a Felügyelet hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az 575/2013/EU rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:

(3) A hitelintézet a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.

117. § (1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos, valamint megfelelő módon és mértékben belső szabályzatában meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.

(2)²⁵⁸ A javadalmazási politika hatálya a hitelintézet azon munkavállalókat magukba foglaló munkavállalói kategóriáira terjed ki, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára.

(2a)²⁵⁹ A (2) bekezdés alkalmazásában azon munkavállalói kategóriákba, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára, legalább a következők tartoznak:

(3)²⁶⁰ A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika nemek szempontjából semleges javadalmazási politika. A javadalmazási politika a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.

(4)²⁶¹ A hitelintézet a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat összevont alapon minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed azzal, hogy nem kell összevont alapon alkalmazni e §-t és a 118. §-t, ha az Európai Unióban székhellyel rendelkező vagy harmadik országbeli leányvállalatra egyedi javadalmazási követelmények vonatkoznak. A hitelintézet egyedi alapon alkalmazza az e §-ban és a 118. §-ban foglaltakat a leányvállalatok munkavállalóira, ha azok befektetési alapkezelő vagy befektetési vállalkozás munkavállalói, és olyan szakmai tevékenység ellátására kapnak megbízást, amely közvetlen és érdemi hatást gyakorol a csoporton belüli intézmények kockázati profiljára vagy üzleti tevékenységére.

(5)²⁶² A javadalmazási politika elveit a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület fogadja el és vizsgálja felül, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a hitelintézet belső ellenőrzése is ellenőriz.

(6) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.

(7) A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a hitelintézettel, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

118. § (1) A hitelintézet elkülöníti az alapjavadalmazást és a teljesítményjavadalmazást és belső szabályzatban határozza meg a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás arányát azzal a korlátozással, hogy a teljesítményjavadalmazás – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyetlen vezető állású személy vagy munkavállaló esetében sem haladhatja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát.

(2) A hitelintézet az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elérő teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, ha

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztés tartalmazza:

(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott személy sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatja tulajdonosi vagy tagi szavazati jogait a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozat meghozatalakor.

(5) A hitelintézet igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a hitelintézet e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményekkel.

(6)²⁶³ A hitelintézet az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a teljesítmény-javadalmazás legfeljebb 25 százalékáig diszkontált értéken veszi figyelembe a (11) bekezdésben meghatározott instrumentumokban nyújtott, legalább öt éves halasztási időszakkal juttatott teljesítmény-javadalmazási eszközöket.

(7) Az (1) és a (2) bekezdésben rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás aránya kiegyensúlyozott. Ezen belül az alapjavadalmazás olyan mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesüljön, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon.

(8) Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a hitelintézet eredményét. A teljesítményértékelés alapja a hitelintézet hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A hitelintézet a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi az üzleti ciklusokat, a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.

(9) A teljesítményjavadalmazásra kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.

(10) Teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha

(11)²⁶⁴ A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:

(12)²⁶⁶ A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább négy-ötéves időszak alatt elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak nem lehet rövidebb öt évnél az olyan hitelintézet vezető állású személye esetében, amely hitelintézet méreténél, belső szervezeténél, valamint tevékenysége jellegénél, nagyságrendjénél és összetettségénél fogva jelentős. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani. A halasztási szabályok szerint fizetendő javadalmazás legfeljebb időarányosan illetheti meg a munkavállalót.

(12a)²⁶⁷ A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat.

(13) A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszakövetelési szabályok alkalmazandóak. A hitelintézet a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszakövetelési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló

(14) Ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.

(15) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a hitelintézet nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a hitelintézet nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.

(16) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.

119. § (1) A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.

(2) Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazás összhangban áll a hitelintézet hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszakövetelési megállapodásokat is.

(3)²⁶⁸ Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, az összhangban áll a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.

(4)²⁶⁹ Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár és a vezető állású személy, munkavállaló

(5)²⁷⁰ A 118. § (11) és (12) bekezdése, valamint a (4) bekezdés nem alkalmazandó

120. § (1) A hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

(2)²⁷¹ Az ellenőrzési feladatokat és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – a javadalmazását – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület felügyeli.

(3) Ha a hitelintézet javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.

(4) A hitelintézet vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.

121. § (1) Az ezen alcímben foglalt rendelkezések alkalmazásában a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő.

(2) Másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe a hitelintézet székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályokat alkalmazza.

122. § (1)²⁷² A Felügyelet az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információk évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a hitelintézet tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.

(2)²⁷³ A hitelintézeti anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját.

(3) A hitelintézet nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az internetes felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra.

(4)²⁷⁴ A pénzügyi intézmény a honlapján közzéteszi

(5)²⁷⁵ A (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn. A pénzügyi intézmény jogosult a határozat indokolását is közzétenni azzal, hogy az indokolás közzététele során a bank- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell. A pénzügyi intézmény mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

123. § (1)²⁷⁶ A hitelintézet, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik, legalább évente egyszer összevont alapon nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)

(2) A hitelintézet egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.

124. § (1) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része, I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában és IV. címe 5. fejezetének 1–5. szakaszában meghatározottak sérelme nélkül a hitelintézet a mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján törekszik a belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség értéke és tőkekövetelményének meghatározása során.

(2) A hitelintézet tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján a kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(3) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézetnek az (1) és (2) bekezdés szerinti stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi a hitelintézetet belső hitelkockázat-értékelési képességük fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen

125. § A pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja csak olyan személy lehet,

126. § (1) A Felügyelettől engedélyt kér, aki pénzügyi intézményben

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmező benyújtja a 18. § (1) bekezdés g), h) pontjában és a 18. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott iratokat.

(3) A pénzügyi intézmény tagja a tagi részesedéséhez vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet.

(4)²⁷⁷ Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges a Felügyelet engedélye, ha a befolyásoló részesedést szerző vagy a meghatározott határértéket átlépő személy a pénzügyi intézménnyel egy csoportba tartozik, és a befolyásoló részesedés megszerzésére vagy a határérték növekedésére a csoporton belül egyesülés, szétválás vagy átalakulás következtében kerül sor.

(5)²⁷⁸ Az (1)–(3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza

127. § (1) A befolyásoló részesedés mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

(4) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként szükséges figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

(5) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor nem szükséges figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy