24/2013. (X. 2.) KIM rendelet
24/2013. (X. 2.) KIM rendelet
a közigazgatási felsőoktatás alap- és mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről1
2013.10.16.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § A közigazgatás-szervező alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeit az 1. melléklet határozza meg.
2. § A közigazgatási mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeit a 2. melléklet határozza meg.
3. § A nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeit a 3. melléklet határozza meg.
4. § Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet (a továbbiakban: OM rendelet) 5. §-ában foglaltakat e rendeletre is alkalmazni kell.
5. § Az OM rendelet 1. számú mellékletében foglaltakat e rendeletre is alkalmazni kell.
6. § (1) Ez a rendelet 2013. október 15-én lép hatályba.
(2)2
1. melléklet a 24/2013. (X. 2.) KIM rendelethez
A közigazgatás-szervező alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei
1. Az alapképzési szak megnevezése: közigazgatás-szervező (Public Administration Manager)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: közigazgatás-szervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Public Administration Manager
– választható szakirányok:
a) általános igazgatási;
b) nemzetközi közigazgatási;
– választható szakirányok angolul:
a) General Administration;
b) International Public Administration;
– szakirányhoz rendelt szakképzettség:
a) közigazgatás-szervező általános igazgatási szakirányon;
b) közigazgatás-szervező nemzetközi közigazgatási szakirányon;
– szakirányhoz rendelt szakképzettség angolul:
a) Public Administration Manager with specialisation in General Administration;
b) Public Administration Manager with specialisation in International Administration.
3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai
4. Képzési ág: közigazgatási
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit
6.6. Intézményen kívüli gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan közigazgatás-szervező képesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik elhivatottsággal és tudatosan készülnek a közszolgálati tisztviselői életpályára, illetve a közszolgálaton belüli karrierjük fejlesztésére.
7.1. A közigazgatás-szervező képes az állami működés valamennyi területén, különösen a közigazgatásban
– hivatástudattal szolgálni a közjót és a közérdeket,
– közigazgatási stratégiák értelmezésére és érvényesítésére,
– a hatósági jogalkalmazásra és jogérvényesítésre,
– közigazgatási feladat-ellátás szervezésére és végrehajtására,
– közigazgatási folyamatok szervezésére és továbbfejlesztésére,
– alkalmazkodni a közigazgatási karrier utak, munkakörcsaládok követelményeihez,
– az alapvető államháztartási (így különösen a költségvetés-tervezési, gazdálkodási, pénzügyi) feladatokban történő részvételre,
– szervezetszabályozási feladat ellátására,
– szervezetirányítási, felügyeleti és ellenőrzési tevékenység végzésére,
– személyzetigazgatási és személyzeti politikai feladatokban történő közreműködésre,
– közszolgálati nemzetközi kapcsolatban történő feladatellátására,
– hatékony közszolgálati kommunikációra, valamint
– a „közös közszolgálati ismeretek” elsajátításával ismeri és érti a rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági szakterületek felépítését, szabályozását, működését.
7.2. A képzés a közszféra számára olyan szakembereket biztosít, akik
– a közigazgatás alkotmányos meghatározottságának és a kor követelményeinek megfelelő tudással és megfelelő színvonalú műveltséggel rendelkeznek, amely a közigazgatás működésének megértésén keresztül nemcsak képessé, hanem méltóvá teszi őket a haza és a közérdek szolgálatára,
– gyakorlatorientált ismereteket szereztek, amelyek birtokában képesek az adminisztráció bármely szakterületén az adott terület specialitásaihoz alkalmazkodva rövid időn belül hatékony munkát végezni,
– elméleti, tudományos alapozó (pl. államelmélet, államtudományi, alkotmányjogi, államszervezeti) ismeretek birtokában vannak, amelyek lehetővé teszik számukra a közigazgatás-tudományi mestertanulmányok folytatását, valamint hosszabb távon és tudományos érdeklődés esetén a doktori tanulmányok megkezdését,
– felsőfokú szakmai alapismereteket szereznek, amelyekre építve képesek eredményesen részt venni a közszolgálati továbbképzésben és így könnyen mobilizálhatók a közszektorban,
– szervezői és vezetői ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek, amelyek segítségével bekapcsolódhatnak a közszolgálati vezetőképzésbe.
7.3. Az alapfokozat birtokában a közigazgatás-szervezők képesek:
– érdemi munkát végezni a közhatalom gyakorlását megvalósító, valamint a közszolgáltatások biztosításában közreműködő állami és nem állami szerveknél,
– a demokratikusan választott vezetők – közhatalom gyakorlása során hozott – döntéseinek önálló végrehajtására, igazodva a társadalmi-gazdasági környezet változásaihoz,
– a vezetői döntések előkészítésére és a döntéshozatali eljárásban való aktív részvételre,
– az emberi erőforrás-gazdálkodással, az életpálya-tervezéssel, valamint a közszolgálatban működtetett személyzeti rendszerekkel kapcsolatos alapvető feladatok ellátására,
– a jó állam, a jó kormányzás és a jó közigazgatás elveinek és célkitűzéseinek érvényre juttatására,
– az Alaptörvényből és az európai uniós szabályokból fakadó elvárásoknak megfelelően együttműködni és kommunikálni a lakossággal,
– szolgáltató, ügyfélbarát magatartással a közigazgatást közelíteni a polgárokhoz.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
8.1. alapozó ismeretek: 20-40 kredit
– alkotmánytörténeti- és közigazgatás-történeti ismeretek,
– államtani alapismeretek,
– alkotmányjogi ismeretek,
– társadalomelméleti és szociológiai alapismeretek,
– közgazdasági ismeretek,
– közpolitikai ismeretek,
– közpénzügyi alapismeretek,
– nemzetpolitika,
– közigazgatás-tani ismeretek,
– közigazgatás-szervezés,
– rendészetelmélet és a rendészeti eszközrendszer,
– hadelmélet és katonai műveletek,
– vezetés- és szervezéselmélet,
– általános politológiai ismeretek.
8.2. szakmai törzsanyag: 70-90 kredit
– államszervezet és a közigazgatási szervezetrendszer,
– közfeladatok és közigazgatási funkciók,
– közigazgatási földrajz, urbanisztika, önkormányzati ismeretek,
– a közigazgatás működése és általános közigazgatási jog,
– közigazgatási eljárások és hatósági eljárásjog,
– közigazgatási feladatrendszer és szakigazgatási alapismeretek,
– közszolgálati munkajog, közszolgálati életpályák és humán-erőforrásgazdálkodás,
– statisztikai ismeretek,
– polgári jogi alapismeretek,
– államháztartási, számviteli ismeretek,
– nemzetközi közjogi és európai uniós alapismeretek,
– katasztrófavédelmi ismeretek,
– közigazgatási informatika és információs rendszerismeret,
– közigazgatási büntetőjog,
– közszolgálati logisztika,
– nemzetbiztonsági tanulmányok,
– közös közszolgálati gyakorlat,
– integritás a közszolgálatban és hivatásetika, kommunikáció.
8.3. differenciált szakmai ismeretek: 30-40 kredit
a) általános igazgatási szakon:
– alapjogvédelem a közszolgálatban,
– szakigazgatási ismeretek,
– közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek (közigazgatási bíráskodás),
– e-közszolgálati ismeretek,
– emberi erőforrás gazdálkodási ismeretek,
– államháztartási ellenőrzési ismeretek,
– szociálpszichológiai ismeretek,
– támogatásszervezési (projektmenedzsment) ismeretek,
– szaknyelvi ismeretek.
b) nemzetközi közigazgatási szakirány:
– nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek,
– EU intézményrendszere és közpolitikái,
– magyar külpolitikai és külszolgálati ismeretek,
– EU jogrendszere,
– külügyi igazgatási ismeretek,
– emberi és kisebbségi jogok,
– regionális tanulmányok,
– nemzetközi és EU pénzügytani ismeretek,
– szaknyelvi ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat: 10 kredit
Az oklevél megszerzésének feltétele legalább 10 hét mentorált közszolgálati szakmai gyakorlat elvégzése.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez az EU valamely hivatalos idegen nyelvén egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
2. melléklet a 24/2013. (X. 2.) KIM rendelethez
A közigazgatási mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei
1. A mesterképzési szak megnevezése: közigazgatási (Public Administration)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles közigazgatási szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert of Public Administration
– választható szakirányok:
a) közigazgatás-tudományi szakirány;
b) közigazgatási vezető szakirány;
c) európai és nemzetközi közigazgatási szakirány;
– választható szakirányok angol nyelvű megjelölése:
a) Specialisation in Administrative Science;
b) Specialisation in Public Management;
c) Specialisation in European and International Administration;
– szakirányokhoz rendelt szakképzettség:
a) okleveles közigazgatási szakértő közigazgatás-tudományi szakirányon;
b) okleveles közigazgatási szakértő közigazgatási vezető szakirányon;
c) okleveles közigazgatási szakértő európai és nemzetközi közigazgatási szakirányon;
– szakirányokhoz rendelt szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Expert of Public Administration with specialisation in Administrative Science;
b) Expert of Public Administration with specialization in Public Management;
c) Expert of Public Administration with specialisation in European and International Administration.
3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: igazgatásszervező alapképzési szak, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti igazgatásszervező főiskolai szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe azok az alap- és mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-25 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-60 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz (szakirányhoz) rendelhető kreditek száma: 30-35 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 10 kredit,
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30% a szakmai gyakorlatot is figyelembe véve.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan, a közszolgálat iránt elkötelezett közigazgatási szakemberek képzése, akik elmélyült közigazgatás-tudományi ismeretek birtokában, alapos közjogi tudással felvértezve, az állam, a gazdaság és a társadalom működésének megértése mellett, a közmenedzsment különböző területein (így különösen a közszolgálati emberi erőforrás menedzsmentben) jártasságot szerezve, a közigazgatási kommunikáció szervezésének, valamint a közigazgatás nemzetközi dimenziói elméletének, változásainak és működési gyakorlatának ismeretében képesek komplex közigazgatási feladatok ellátására, szervezeti és működési problémák felismerésére és hatékony kezelésére, szakirányú területeken speciális feladatellátására.
Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
7.1 A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a közpolitikai fejlesztések hazai és nemzetközi modelljeit és megoldásait,
– a közpolitikai döntési folyamatokat, a jogalkotás rendjét,
– a nemzetközi jog főbb szabályait, az Európai Unió és a magyar közpolitika és közjog kapcsolatát,
– a kormányzati rendszereket,
– a kormányzati eszközrendszert és a hatékony közigazgatás-fejlesztés stratégiai eszköztárát,
– a közszolgálat ágazati rendszereinek működési és szabályozási alapvonásait,
– a gazdaságirányítás és a közigazgatás kapcsolatrendszerét,
– a költségvetési jogot és az államháztartás működésének részleteit,
– a közigazgatásban alkalmazott info-kommunikációs rendszerek és adatbázisok felépítését és működését,
– a közigazgatás feletti kontrollrendszereket, részleteiben a közigazgatási bíráskodás modelljeit és hazai működését,
– a közigazgatási szervezetfejlesztés és szervezetirányítás eszközeit,
– a hatékony információ- és kommunikációmenedzsment, valamint az emberi erőforrás-menedzsment eszközeit.
7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– stratégiai gondolkodásra, az állami és közigazgatási működés jelenségeinek elemzésére,
– közigazgatási és kormányzati döntés-előkészítő és döntéshozó feladatok ellátására, döntési javaslatok kidolgozásához szükséges probléma- és megoldáselemzésre,
– irányítói, vezetői, HR szakértői és egyéb végrehajtói feladatkörök ellátására,
– modern szervezési és kommunikációs technikák alkalmazására,
– szervezeti folyamatok és rendszerek tervezésére,
– konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazására,
– informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására,
– közszolgáltató szervezetek működési elveinek és rendszerének áttekintésére, elemzésére,
– jogalkotási, jogalkalmazási, valamint igazgatási feladatok ellátására vagy annak megszervezésére,
– közszolgálati személyzeti fejlesztési feladatok irányítására és végrehajtására,
– költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak szervezésére és ellenőrzésére,
– nemzetközi vonatkozású ügyek intézésére,
– az Európai Unió szerveinél igazgatási feladatok ellátására.
7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– kiemelkedő szervezői, koordinációs készség,
– nyitott gondolkodás, kreativitás, rugalmasság, jó logikai készség,
– jó kommunikációs és együttműködési attitűd, vezetői kommunikációs készség,
– konfliktuselemzésre és konfliktuskezelésre való készség,
– probléma felismerő, elemző és megoldó készség,
– önálló munkavégzésre való alkalmasság,
– intuíció és módszeresség,
– információ feldolgozási képesség,
– a társadalmi környezettel, igényekkel szembeni érzékenység,
– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
– igény az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre,
– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után a vezetői feladatok ellátására,
– egyenlő bánásmód melletti elkötelezettség,
– empátia az egyes ügyfelek irányában, segítőkészség, esélyegyenlőség biztosítása az állampolgárok jogérvényesítése során.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15-25 kredit
– közigazgatás-elméleti és közigazgatási jogdogmatikai ismeretek,
– közigazgatás-tudomány alapjai,
– állam- és jogelméleti ismeretek,
– nemzetközi közjogi kapcsolatokra vonatkozó ismeretek,
– közpolitikai döntéselmélet és jogalkotástani ismeretek,
– összehasonlító közpolitika és közjog.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-60 kredit
– összehasonlító közigazgatás,
– költségvetési jogi és államháztartási ismeretek,
– gazdasági közigazgatási ismeretek,
– civil jogi ismeretek a közigazgatásban,
– közigazgatási menedzsment ismeretek,
– közszolgálati kommunikációs és infokommunikációs ismeretek,
– hazai és nemzetközi támogatás-menedzsment ismeretek,
– közszolgálati emberi erőforrás-menedzsment ismeretek, közszolgálati etika és integritás,
– közigazgatási informatikai ismeretek, ideértve a kibervédelmi ismereteket is,
– nemzetközi és európai uniós ismeretek.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 30-35 kredit
differenciált szakmai ismeretek (szakirányok szerint)
a) közigazgatástudományi szakirány
– az állam társadalomelmélete,
– közpolitikai elemzés,
– alkotmányelméleti ismeretek,
– alkotmánybíráskodás, közjogi bíráskodás,
– hazai és nemzetközi közigazgatás-tudomány történet,
– állami pénzügyek elmélete,
– kutatáselméleti és kutatás-módszertani ismeretek,
– publikációs és szerkesztési ismeretek,
– szaknyelvi ismeretek.
b) közigazgatási vezető szakirány
– stratégiai közigazgatás-fejlesztési ismeretek,
– döntéselmélet és vezetés-elméleti ismeretek,
– vezetői kommunikáció,
– vezetői készségek fejlesztése, vezetői személyiség-fejlesztés,
– ágazatirányítás,
– szervezetirányítás, erőforrás-gazdálkodás,
– pénzügyi kormányzási ismeretek,
– szaknyelvi ismeretek.
c) európai és nemzetközi közigazgatási szakirány
– közigazgatás-fejlesztés nemzetközi irányai,
– az EU közigazgatási tér fejlődése,
– EU jogharmonizációs ismeretek,
– az EU döntéshozatal, nemzeti és EU kapcsolatok,
– nemzetközi biztonságpolitika,
– az emberi jogok nemzetközi védelme,
– gazdasági integrációs tanulmányok,
– szaknyelvi ismeretek.
8.4. diplomamunka: (10 kredit)
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
6 hetes szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az EU valamely hivatalos idegen nyelvéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kreditek megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökből:
– társadalomtudományi ismeretek (maximum 10 kredit),
– állam- és jogtudományi ismeretek (maximum 10 kredit),
– általános (köz)igazgatási ismeretek,
– közpolitikai ismeretek (maximum 10 kredit),
– szakigazgatási ismeretek (maximum 10 kredit),
– pénzügyi-, közgazdasági- és államháztartási ismeretek (maximum 10 kredit),
– közszolgálati és munkajogi ismeretek (maximum 10 kredit),
– menedzsment ismeretek,
– nemzetközi és európai uniós ismeretek (maximum 10 kredit),
– kommunikációs ismeretek (maximum 10 kredit),
– informatikai alapismeretek (maximum 10 kredit),
– vezetési ismeretek (maximum 10 kredit).
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzék a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
3. melléklet a 24/2013. (X. 2.) KIM rendelethez
A nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi közszolgálati kapcsolatok
A mesterképzési szak angol nyelvű megnevezése: international public service relations
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség:
a) nemzetközi közszolgálati szakértő, nemzetközi közigazgatási szakirányon
b) nemzetközi közszolgálati szakértő, biztonsági tanulmányok szakirányon
c) nemzetközi közszolgálati szakértő, rendészeti szakirányon
d) nemzetközi közszolgálati szakértő, Európa-tanulmányok szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) expert in international public service specialized in international public administration studies
b) expert in international public service specialized in security studies
c) expert in international public service specialized in policing studies
d) expert in international public service specialized in European studies
– választható szakirányok:
a) nemzetközi közigazgatási tanulmányok
b) biztonsági tanulmányok
c) rendészeti tanulmányok
d) Európa-tanulmányok
– választható szakirányok angolul:
a) international public administration studies
b) security studies
c) policing studies
d) – European studies.
3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott szakok: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeinek bármely főiskolai képzésében, egyetemi képzésében, alapképzési szakán, mesterszakán szerzett felsőfokú végzettség.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a Magyarországon akkreditált vagy azzal egyenértékű főiskolai képzésben, egyetemi képzésben, alapképzési szakon, mesterszakon szerzett felsőfokú végzettség.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 7-15 kredit
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-37 kredit
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhető kreditek száma: 25-40 kredit
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 14 kredit
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 12 kredit
6.6. Szakmai gyakorlat: 15 kredit
6.7. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 30%
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi és az európai uniós szervezeteknél, a hazai központi és helyi közigazgatásban, a külügyi, védelmi és rendvédelmi igazgatásban nemzetközi vonatkozású feladatok ellátására.
7.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok történeti, jogi és politikai vonatkozásait,
– az Európai Unió politikáit, illetve közjogi és intézményi rendszerét,
– nemzetközi rendszer működésének regionális dimenzióit,
– a válságkezelés nemzetközi és hazai rendszerét,
– a közigazgatási, rendészeti, katonai terület alapvető nemzetközi ismeretköreit,
– a magyar állam és államigazgatás nemzetközi kapcsolatrendszerét,
– a magyar kül- és biztonságpolitikát, fejlődésének irányait,
– a biztonsági rendszer stratégiai tervezését és elemzését,
– a rendészet és rendvédelem hazai és nemzetközi összefüggéseit,
– a közszolgálati rendszerek nemzetközi modelljeit, továbbá
– a feladat ellátásához szükséges szaknyelvet.
7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a nemzetközi, illetve európai integrációs és döntéshozatali folyamatok értelmezésére és formálására,
– a közszolgálat nemzetközi kapcsolataiban döntések előkészítésére és meghozatalára,
– integrált ismeretek széles körű alkalmazására a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi komplex területeken,
– a biztonságot fenyegető kihívások, veszélyek és kockázatok elemzésére és értékelésére,
– a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre,
– az európai és a hazai közpolitikai és kodifikációs folyamatokban való közreműködésre,
– konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására, továbbá
– végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására.
7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– a közszolgálat iránti elkötelezettség, felelősségteljes, toleráns magatartás, mások véleményének tiszteletben tartása,
– elemzőkészség, probléma-felismerő és probléma-megoldó készség,
– információ-feldolgozási képesség, módszertani tudatosság,
– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás, döntéshozatali képesség,
– csoportmunkára való alkalmasság, továbbá
– kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra és kapcsolatteremtő képesség.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. A már megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 7-15 kredit
– közjogi és közigazgatási ismeretek,
– nemzetközi közszolgálati kapcsolatok jogi, politikai és gazdasági dimenziói,
– nemzetközi politikai gazdaságtan,
– nemzetközi szervezetek.
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 32-37 kredit
– nemzetközi és európai kormányzati és közszolgálati modellek, döntéshozatali eljárások,
– európai uniós közpolitika és közjog,
– regionális tanulmányok, az EU globális szerepe,
– biztonsági tanulmányok,
– magyar külpolitika és külszolgálat,
– diplomáciai kapcsolatok joga,
– a rendészet, rendvédelem nemzetközi kapcsolatai,
– vezetés- és szervezéselmélet,
– protokoll és tárgyalástechnika,
– a diplomáciában elvárt jelentéskészítő munka minőségi feltételei és gyakorlata (magyar és angol nyelven).
8.3. Differenciált szakmai ismeretek: 25-40 kredit
a) Nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirányon:
– összehasonlító közigazgatástan,
– közigazgatás-fejlesztés nemzetközi irányai,
– az EU közigazgatási tér fejlődése,
– az EU jogharmonizáció,
– az EU döntéshozatal, nemzeti és EU kapcsolatok,
– külügyi igazgatás és konzuli ismeretek,
– külgazdasági kapcsolatok,
– nemzetközi közjog és alapjogvédelem.
b) Biztonsági tanulmányok szakirányon:
– 21. századi biztonsági kihívások,
– biztonságelméletek,
– katonai diplomácia,
– nemzetközi biztonsági szervezetek,
– az EU közös biztonság- és védelempolitikája,
– nemzetközi és hadijog,
– stratégiai tanulmányok,
– nemzetközi és hazai válságkezelés,
– államépítés és nemzetközi kapcsolatok,
– regionális biztonság.
c) Rendészeti tanulmányok szakirányon:
– rendészet és rendészeti közigazgatás,
– rendészeti szervek vezetési és irányítási rendszere,
– nemzetközi és európai rendészeti együttműködés,
– nemzetközi bűnügyi együttműködés,
– a szabadság, biztonság és jog térsége,
– az európai határrendészeti együttműködés,
– európai rendőrségi képzési együttműködés,
– a migráció.
d) Európa-tanulmányok szakirányon:
– az EU jogrendszere,
– az EU alapintézményeinek működése és kooperációja, az EU döntéshozatalának működési rendje,
– az EU közigazgatási szabályrendszere,
– az EU-tagországok EU-ügyekért felelős közigazgatási rendszerei,
– az európai integráció története és legfontosabb politikai vívmányai,
– az EU-ban való nemzeti érdekérvényesítés mechanizmusa,
– a gazdasági integráció fejlődése, a Gazdasági és Monetáris Unió, euró,
– az EU kül- és biztonságpolitikája, Európai Külügyi Szolgálat, EU nemzetközi segélypolitika, EU kereskedelempolitika,
– az EU bel- és igazságügyi politikája, vízum- és bevándorlási politikája,
– az EU diplomáciában és az EU intézményeiben elvárt jelentéskészítő munka (magyar és angol nyelven),
– az EPSO vizsga követelményei.
8.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma minimálisan: 14 kredit
– a magyar külpolitika és diplomácia aktuális kérdései,
– kisebbségi jogok és esélyegyenlőség,
– közszolgálati és civil kapcsolatok,
– politikai erőszakformák,
– katasztrófavédelmi szervek nemzetközi együttműködése,
– adó- és vámszervek nemzetközi együttműködése,
– informatikai biztonság,
– az EU gazdaságpolitikai reformja, a gazdasági válságkezelés politikai következményei,
– a többéves költségvetési keret (MFF) és az EU éves költségvetése,
– az EU agrár-, regionális és támogatáspolitikája,
– EU pályázati ismeretek,
– EU versenypolitika, közbeszerzés,
– EU szakpolitikák (környezetvédelmi, klíma- és energiapolitika),
– Speciális idegen nyelvi képzés (francia, német, spanyol, orosz, kínai, arab és egyéb nyelvek).
Továbbá a hallgatók – szabadon választott tárgyként – felvehetik a más szakirányokhoz tartozó tárgyakat is.
8.5. Diplomamunka: 12 kredit
8.6. Szakmai gyakorlat: 15 kredit
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A képzés negyedik szemeszterében kerül végrehajtásra az egy félévet lefedő szakmai gyakorlat – 12 hét.
10. Idegen nyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert angol felsőfokú komplex nyelvvizsga (C1 szintű) mellett egy államilag elismert komplex felsőfokú (C1 szintű) nyelvvizsga az EU bármely hivatalos nyelvéből vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
– politikatudományi ismeretek,
– nemzetközi jogi és közjogi ismeretek,
– az Európai Unióra és a nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek,
– stratégiai és biztonságpolitikai ismeretek,
– hadtörténelmi és hadtudományi ismeretek,
– szociológia,
– pszichológia,
– filozófia,
– antropológia,
– közjogtudomány,
– alkotmánytan,
– közigazgatástan,
– közpolitika,
– gazdasági jog,
– közgazdaságtan,
– makro- és mikroökonómia, vállalatgazdaságtan,
– pénzügytan,
– politikai gondolkodás, politikatörténet,
– nemzetközi tanulmányok,
– társadalomtudományi alapismeretek,
– jogtudományi ismeretek, igazgatástörténeti ismeretek, (alkotmány- és közigazgatás-történet),
– általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei),
– szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra),
– pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástan alapismeretek),
– közszolgálati és munkajogi ismeretek,
– általános igazgatási ismeretek,
– szakigazgatási ismeretek,
– pénzügyi-közgazdasági ismeretek,
– közszolgálati és munkajogi ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
Különleges esetben a szakfelelős a kreditátviteli bizottság javaslata alapján dönthet egyéb ismeretkörök befogadásáról, kreditjeinek elismeréséről.
A képzésre történő bemeneti feltétel egy államilag elismert komplex felsőfokú nyelvvizsga az EU bármely hivatalos nyelvéből vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.
1
A rendeletet a 30/2014. (IV. 30.) KIM rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte 2014. május 15. napjával.
2
A 6. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás