Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2013. évi CCLI. törvény

2013. évi CCLI. törvény

a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról1

2014.01.01.

1. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés m) pontja.

2. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

2. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.)

1. 2. § (2) bekezdés e) pontjában az „a külpolitikáért felelős miniszterrel, a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszterrel és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „a külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszterrel” szöveg,

2. 2. § (2) bekezdés h) pontjában a „fejlesztéspolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagjával” szöveg

lép.

3. § Hatályát veszti a Vkt. 2. § (2) bekezdés g) pontjában az „a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterrel,” szövegrész és 80. § (2) bekezdésében az „ , a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter” szövegrész.

3. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

4. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mozgóképszakmai célok támogatása)

„b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)”

(útján valósul meg.)

5. § Az Mktv. 9/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az MNF közvetlenül vagy az általa alapított gazdasági társaságon keresztül is jogosult filmgyártási tevékenységet folytatni, ebben az esetben nem minősül e törvény szerinti támogatónak.”

6. § Az Mktv. 31/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján a közvetett támogatás forrását a letéti számlára utalja. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül
a) a 2013. évben a 9700,0 millió forintot,
b) a 2014. évben a 7000,0 millió forintot
nem haladhatja meg.”

7. § Az Mktv. 31/E. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amelyre vonatkozóan a pénzügyi teljesítést váltó kibocsátásával vagy termékek és szolgáltatások beszámításával valósítják meg, kivéve az MNF által nyújtott termékértékesítéseknek és szolgáltatásoknak azon ellenértékét, amelyet az MNF az általa pénzügyileg folyósított támogatásból visszatart vagy a támogatás részeként biztosít.”

8. § Az Mktv. 31/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazásának költsége is, akkor is, ha az nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás könyveiben merül fel, feltéve hogy az így keletkezett jövedelmet az Szja tv. alapján Magyarországon adókötelezettség terheli, és az adót (adóelőleget) a kifizető a kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az adóhatóságnak befizette, vagy kifizető hiányában a magánszemély ezt a jövedelmét terhelő adót (adóelőleget) az adóhatóságnak befizette. Az adó megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás köteles hitelt érdemlően igazolni.”
„36/D. § E törvénynek a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCLI. törvénnyel megállapított 31/F. § (2) bekezdését a magánszemély által 2013. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.”

10. § Az Mktv. 31/F. § (1) bekezdés b) pontjában az „1995. évi CXVII. törvény” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Szja tv.)” szöveg lép.

4. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

11. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A KKV-k fejlődését szolgáló támogatások forrása a központi költségvetésről szóló törvényben e célra létrehozott előirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat).”

5. A budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény módosítása

12. § A budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Metrótv.) 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés tekintetében az államot a közlekedésért felelős miniszter képviseli. Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés módosításához a Kormány jóváhagyása szükséges.”

13. § A Metrótv. 5. § (2) bekezdésében a „Közlekedési” szövegrész helyébe a „Közlekedés” szöveg lép.

6. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

14. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 13. § (3) bekezdése és 14. § (3) bekezdése.

7. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XXX. törvény módosítása

15. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XXX. törvény 4. § (4) bekezdésében a „fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint a” szövegrész.

8. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

16. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § (1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) A helyettes államtitkár tevékenységét – az e törvényben meghatározott kivétellel – a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kormánybiztos vagy a 32. § (3) bekezdésében meghatározott esetben miniszterelnöki biztos irányítja.
(3) A helyettes államtitkár tevékenységének irányítása tekintetében a minisztérium szervezeti és működési szabályzata a 3. §-ban meghatározott hatásköröket – az (1) bekezdés szerinti ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben – az államtitkár és a közigazgatási államtitkár között megoszthatja.
(4) A helyettes államtitkári cím használata során utalni kell a helyettes államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.
(5) A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy a (2) bekezdésben meghatározott személy irányítása alá tartozó más helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár gyakorolja.”

17. § A Ksztv. a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A. § (1) A minisztériumban az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására helyettes államtitkár működik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár hatáskörébe az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatokon kívül a 62. § (1) bekezdése szerinti más szakmai feladat nem utalható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár tevékenységét a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter vagy az államtitkár irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok tekintetében az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár nem utasítható.”

18. § A Ksztv. 69. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint segíti a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vagy a Miniszterelnökségen működő államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(2b) A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatot a 62/A. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár vagy főosztályvezető látja el. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatot ellátó főosztályvezetőre a 62/A. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.”

9. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

19. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat B:2–B:9. mezőjében a „Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja” szöveg lép.

10. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

20. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket normatív határozatában állapítja meg.”

(2) Az Áht. 28. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti rendelet, szabályzat, normatív határozat – a költségvetési évre tekintet nélkül – tartalmazza az adott fejezet valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatára vonatkozó felhasználási szabályokat. A rendeletben, szabályzatban, normatív határozatban a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait mindaddig szabályozni kell, amíg annak eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.”

21. § (1) Az Áht. 109. § (1) bekezdése a következő 41. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„41. az európai uniós forrásból nyújtott támogatások tekintetében az uniós támogatásrészek fogadására és kifizetésére szolgáló fizetési számlák rendjére, az Európai Unióval és az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamával történő, a támogatások elszámolására és az elszámolható költségek igazolására vonatkozó szabályokat.”

(2) Az Áht. 109. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a költségvetési évre tekintet nélkül – rendeletben állapítsa meg a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, a pályázatok lebonyolításának, a beszámolásnak, a visszakövetelésnek és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, továbbá fejezeti kezelésű előirányzatonként
a) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási célját,
b) azon személyek, szervezetek körét, amelyek számára a fejezeti kezelésű előirányzat forrásaiból kifizetés vagy átcsoportosítás teljesíthető,
c) ha a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási célja költségvetési támogatás,
ca) a költségvetési támogatás pályázati úton vagy egyedi döntéssel történő biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módját,
cb) a költségvetési támogatáshoz kapcsolódóan előleg folyósításának lehetőségét,
cc) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás esetén a visszafizetés határidejét,
cd) a kikötendő biztosítékokat, és
d) a kezelő szerv esetleges kijelölését, a lebonyolító szerv igénybevételének lehetőségét.”

(3) Az Áht. 109. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának a (2a) bekezdés szerinti szabályait – a költségvetési évre tekintet nélkül – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.”

11. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

22. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 134. § (1) bekezdés 14. pontja.

12. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása

23. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény (a továbbiakban: Kttvá.) 1. alcíme a következő 19/E. §-sal egészül ki:

„19/E. § (1) A 2013. december 31-én hatályos 11. § hatálya alá tartozó kormánytisztviselő illetménykiegészítését a 11. § szerinti szerv jogutód államigazgatási szervénél (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogutód államigazgatási szerv) 2014. június 30-ig a 2013. december 31-én hatályos 11. § szerint kell biztosítani.
(2) A 2013. december 31-én hatályos 11. § hatálya alá tartozó kormánytisztviselő illetménykiegészítését 2014. július 1-jétől a jogutód államigazgatási szervnél irányadó szabályok szerint kell biztosítani.
(3) A 2013. december 31-én hatályos 11. § hatálya alá tartozó kormánytisztviselő illetményen kívüli juttatásait 2014. január 1-jétől a jogutód államigazgatási szervnél irányadó szabályok szerint kell biztosítani.
(4) A 2013. december 31-én hatályos 11. § hatálya alá tartozó kormánytisztviselőnek 2014. január 15-ig írásban nyilatkoznia kell az (1)–(3) bekezdésben foglaltak tudomásul vételéről. Ha eddig az időpontig nem nyilatkozik, illetve úgy nyilatkozik, hogy nem fogadja el az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat, a jogutód államigazgatási szervvel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya 2014. március 31-ével törvény erejénél fogva megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt írásban értesíteni kell.
(5) Ha a kormánytisztviselő a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére nyitva álló határidőt elmulasztja, 2014. január 31-ig igazolással élhet.
(6) A (4) bekezdés szerinti jogviszony megszűnés esetén a jogutód államigazgatási szerv a nyilatkozattétel napjával, illetve ha a kormánytisztviselő a (4) bekezdésben meghatározott időpontig nem nyilatkozik, 2014. január 16-ától mentesítheti a kormánytisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól. A kormánytisztviselőt jogviszonya megszűnéséig legalább egy hónapra mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára illetményre jogosult. A Kttv. 85. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni.”

24. § Hatályát veszti a Kttvá. 11. §-a.

13. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

25. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdés h) pontjában a „fejlesztéspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja” szöveg lép.

14. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

26. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 8. § (2) bekezdésében a „rendszerelemek” szövegrész helyébe a „rendszerelemek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv létfontosságú rendszerelemei” szöveg lép.

15. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény módosítása

27. §2

16. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1. §–26. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. december 29. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. január 2. napjával.

2

A 27. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére