PÜ BH 2013/270
PÜ BH 2013/270
2013.10.01.
A gyermektartásdíj százalékos mértékének mellőzésére a korábbi határozott összeg megtartása mellett nem kerülhet sor azon az alapon, hogy a kötelezett lakásvételhez svájci frank alapú kölcsönt vett fel, amelynek törlesztő részletei – az előre nem látható árfolyam változás miatt – jelentősen emelkedtek [Csjt. 69. §, 69/A. §, 69/C. §].
A felperes keresetében a Zs. utónevű gyermeke után a korábbi egyezséggel felemelt gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége mértékének – a százalékos megállapítás mellőzésével – havi 20 000 forint meghatározott összegre történő leszállítását kérte. A keresetét azzal indokolta, hogy a gazdasági életben bekövetkezett változásokra figyelemmel életkörülményeiben is jelentős változás állt be, a svájci frank árfolyama jelentősen nőtt, amelynek következtében a lakás, illetve a gépjármű megvásárlásához felvett hiteleinek törlesztő részletei is megemelkedtek, és emellett a második házasságából 2002. március 26. napján született B. utónevű gyermeke tartásáról is gondoskodnia kell.
Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a per megszüntetésére, másodlagosan pedig a kereset elutasítására irányult.
A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt a másodfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezése, valamint az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatása és a Zs. utónevű gyermeke után az alperes javára megállapított gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége mértékének a százalékos megállapítás mellőzésével, havi 20 000 forint meghatározott összegben történő megállapítása iránt.
A felülvizsgálati kérelmének részletesen kifejtett indokai szerint a jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás hiányos, a perben eljárt bíróságoknak az arra alapított érdemi döntése pedig az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 69. § (1) bekezdését sérti.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
1. A Csjt. 69. § (1) bekezdése, 69/A. § (1) bekezdése és a 69/C. § (1) bekezdése törvényhelyekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlat – a másodfokú bíróság helyes indokai szerint – egységes abban, hogy a Csjt. 69. § (1) bekezdése alapján a tartás mértékének megváltoztatását csak a megállapításának az alapjául szolgáló körülményekben utóbb bekövetkezett olyan változás indokolja, amely egyrészt lényeges, tartós és összefüggésben áll a jogosult szükségleteivel vagy a kötelezett teljesítőképességével, másrészt a megváltoztatás jogalapjának a mikénti elbírálása során vizsgálni kell azokat a körülményeket, amelyeken a tartás megállapítása alapult és nem hagyható figyelmen kívül a tartásra kötelezett személlyel egy sorban kötelezettek körülményeinek az alakulása sem, végül pedig a Csjt. e törvényhelyének az alkalmazása során is a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. A Csjt. 69/A. § (1) bekezdéséhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlat pedig egységes abban, hogy az alapvető szülői felelősség megköveteli azt a gondoskodást, hogy a szülő a körülményeinek alakításakor a kiskorú gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségével számoljon (BH 1996/64.).
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás alapján helyesen jutottak a perben eljárt bíróságok arra a jogi következtetésre, hogy a felperest terhelő gyermektartásdíj mértékének megállapítása tárgyában létrejött egyezség megkötése után a tartás megállapításának az alapjául szolgáló körülményekben – a jogerős ítélet által helyesen kiemelt okok és körülmények miatt – nem következett be olyan tartós és lényeges változás, amely a tartásra kötelezett felperes teljesítőképességét negatív irányban befolyásolná, a tartásra jogosult perbeli gyermek szükségletei pedig – a középiskolai tanulmányainak folytatásával és a felsőfokú tanulmányokra való felkészülésével összefüggésben – nyilvánvalóan nem csökkentek, hanem növekedtek.
A tartásra kötelezett felperesnek a korábbinál értékesebb lakás megvásárlásához igénybe vett hitel felvételekor és a tartási kötelezettsége tárgyában létrejött korábbi egyezség megkötésekor a Csjt. – fentebb idézett – 69/A. § (1) bekezdése szerint – számolnia kellett azzal, hogy a kiskorú gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségének teljesítése minden más kötelezettsége – többek között tehát a lakás vagy más vagyontárgy megvásárlásához felvett akár svájci frank- vagy más deviza alapú, akár forint alapú hitel törlesztő részleteinek vagy kamatainak – a teljesítését megelőzi.
Hasonlóképpen számolnia kellett a felperesnek mind a svájci frank alapú hitel felvételekor, mind a korábbi egyezség megkötésekor – a jogerős ítélet helyes indokai szerint – azzal is, hogy a kölcsön törlesztő részletei a forint árfolyamának mozgása folytán akár jelentős mértékben is emelkedhetnek, és csupán bízhatott abban, hogy számára kedvezőtlen irányú jelentős mértékű árfolyamváltozás a hosszúlejáratú hitel futamideje alatt nem következik be.
A felperest és feleségét közösen terhelő hitel törlesztő részleteinek a lényeges mértékű emelkedését részben kompenzálja az, hogy időközben a felperes tartás alapjául szolgáló jövedelme is emelkedett, ezért a közös egyetértéssel megállapított tartás változatlan fizetése a teljesítőképességét nem haladja meg. A felperesi család életszínvonala – a törlesztő részletek emelkedésére, a felperes felesége jövedelmének a csökkenésére, valamint az általános gazdasági környezet és az árszínvonal kedvezőtlen alakulására figyelemmel bizonyos mértékben nyilvánvalóan csökkent ugyan, az utóbbi körülmények azonban a perbeli gyermeket és az őt egyedül nevelő, a felperesnél alacsonyabb jövedelemmel rendelkező alperest nyilvánvalóan nagyobb mértékben sújtják, mint a kétkeresős felperesi családot.
Saját döntésének következményeit pedig – tőle elvárható felelős szülő magatartás mellett – nem háríthatja át az alperes gondozásában élő kiskorú gyermekére azzal, hogy a vagyonszerzése érdekében felvett svájci frank alapú kölcsön havi törlesztő részleteinek – a számára kedvezőtlen irányú és előre nem látható mértékű árfolyamváltozásra visszavezethető – lényeges emelkedésére való hivatkozással a közös egyetértéssel megállapított tartás leszállítását a teljesítőképességének a változatlan fennállása ellenére is igényelhesse.
2. Téves a felperesnek az a felülvizsgálati érvelése, hogy a tartás százalékos megállapításának a mellőzésére a forint árfolyamváltozásának a kiszámíthatatlan volta, továbbá a gazdasági válság esetleges további mélyülésének a lehetősége már önmagában is alapot adhatna.
A felperes havi átlagos jövedelmének a 20%-ában, de legalább havi 20 000 forintban megállapított gyermektartásdíj a Csjt. 69/C. § (1) bekezdése alapján őt terhelő mértékű tartásdíj átlagának felel meg.
A tartásdíj százalékos megállapításának a mellőzésére az ítélkezési gyakorlat – az alperes helyes felülvizsgálati érvelése szerint – akkor ad módot, ha:
– a tartásra kötelezett jövedelme különböző, nehezen fellelhető forrásokból származik, az egyes hónapokra eső jövedelme nagyarányú ingadozásokat mutat, vagy kiemelkedően magas összegű, illetőleg letiltható jövedelemmel nem rendelkezik, vagy
– a tartásra jogosult gyermek nagykorú.
Ilyen körülmények a perbeli esetben nem állnak fenn, ezért a közös megegyezéssel meghatározott százalékos megállapítás mellőzésére nincs mód.
Önmagában a százalékos megállapítás mellőzése és a tartásdíj havi meghatározott (fix) összegben való megállapítása ugyanakkor a perbeli esetben nem adna alapot arra sem, hogy a bíróság a tartásdíjat a korábbi egyezségben meghatározott havi 20 000 forintos alapösszeggel azonos összegben állapítsa meg, mert az valójában a felperest terhelő tartás mértékének – a törvényes feltételek hiányában történő – a leszállításával lenne azonos.
A tartásdíj havi meghatározott (fix) összegét, illetőleg százalékos megállapítás esetén annak a havi alapösszegét ugyanis egyaránt a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ban kell megállapítani, a felperes által megjelölt havi 20 000 forint azonban a felperes jelenlegi havi 198 830 forintos jövedelmének mindössze 10,05%-át teszi ki.
A kifejtettek miatt a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. II. 21 528/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás