286/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet
286/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet
a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról1
2013.08.01.
A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 12. pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A beszerzési eljárásban a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (2)–(5) bekezdésében foglalt alapelvek szerint kell eljárni.”
(2) Az R. 1. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az eljárás nyelvét vagy nyelveit. Ajánlatkérő a nyelvhasználatra vonatkozó részletszabályokat köteles a dokumentációban – több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi dokumentációban is – meghatározni. Ha az ajánlatkérő az eljárás nyelvét nem határozza meg, akkor az eljárás nyelve a magyar.
(7) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban a magyar nyelv használatát akkor is lehetővé teheti, ha az eljárás nyelveként a beszerzési eljárást megindító felhívásban nem a magyar nyelvet határozta meg.”
2. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót,
c) építési beruházás esetén
ca) az építőanyag- szállítót,
cb) gép- és eszközkölcsönzőt,
cc) munkaerő- kölcsönzőt és közvetítőt,
cd) bontási és építési terület előkészítésében és utómunkálatokban résztvevőt.”
(2) Az R. 2. § (1) bekezdése a következő 30–32. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„30. kiemelt alvállalkozó: az az alvállalkozó, aki a teljesítése során „Korlátozott terjesztésű” adatot kezel, vagy érzékeny beszerzési területen végez tevékenységet.
31. atomerőművel kapcsolatos beszerzés: olyan atomerőműhöz kapcsolódó beszerzési eljárás, amely nukleáris biztonsággal vagy villamos energia termelésével, valamint nukleáris védettséggel összefüggő építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére is irányul.
32. érzékeny beszerzési terület: egy adott beszerzésnek az ajánlatkérő által a felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott azon része, amely
a) az ország alapvető biztonsági érdekét érinti,
b) nemzetbiztonsági érdeket érint, vagy
c) különleges biztonsági intézkedést igényel.”
(3) Az R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ahol a Kbt. hivatkozott rendelkezéseiben közbeszerzési eljárás szerepel, azon e rendelet vonatkozásában beszerzési eljárást kell érteni.”
3. § Az R. 9. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A beszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő – a dokumentáció megfelelő előkészítése érdekében – a gazdasági szereplők körében technikai párbeszéd keretében előzetesen tájékozódhat a beszerzés megvalósíthatósága műszaki, technikai, finanszírozási és pénzügyi feltételei lehetőségeiről, módjairól, lehetséges modelljeiről, valamint a gazdasági szereplők nemzetbiztonsági megfelelőségéről, feltéve, hogy ez nem eredményezi a Kbt. 2. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott alapelvek, különösen a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség sérelmét, továbbá nem sérti az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit, és nem eredményezi a Mavtv. szerinti minősített adat hozzáférhetővé tételét a gazdasági szereplők számára.
(6) Az (5) bekezdéssel összefüggésben a beszerzési eljárásban a Kbt. 24. § (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően a Kbt. 24. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, amelytől az ajánlatkérő a beszerzés műszaki, technikai, finanszírozási és pénzügyi feltételei lehetőségeiről, módjairól, lehetséges modelljeiről, valamint a gazdasági szereplők nemzetbiztonsági megfelelőségéről a beszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kér tájékoztatást, vagy amellyel e célokból folytat konzultációt.”
4. § (1) Az R 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A beszerzési eljárásban a gazdasági szereplőkre a Kbt. 25. § (1)–(4) és (6)–(7) bekezdésében és a 26–27. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni, a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.”
(2) Az R. 10. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a Kbt. 25. § (6) bekezdését és 26. §-át nem kell alkalmazni, azonban a beszerzési eljárásban az ajánlatkérő a közös részvételre jelentkezőktől vagy közös ajánlattevőktől megkövetelheti a szerződés teljesítésére vonatkozó egyetemleges felelősség vállalását.
(4) A nyertes ajánlattevő köteles tájékoztatni az ajánlatkérőt az általa vagy alvállalkozója által a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt – alvállalkozónak nem minősülő – gazdasági szereplőkről annak teljesítésének megkezdése előtt.”
5. § (1) Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beszerzési eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként kizárólag a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő vehet részt a (6)–(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel. A jegyzéken
a) a Mavtv.-ben meghatározott telephely biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT) rendelkező gazdasági szereplők,
b) az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint
c) a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők
szerepelnek.”
(2) Az R. 11. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A beszerzési eljárásban a 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, az ajánlatkérő a felhívásban előírhatja, hogy az eljárásból kizárja azon részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt is, akinek az alvállalkozója nem szerepel a jegyzéken.
(7) Az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy a részvételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele a részvételre jelentkező és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre való felvétele.
(8) Az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy ajánlattételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele az ajánlattevő és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre való felvétele.
(9) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé teheti, hogy az ajánlattevő által igénybevett alvállalkozó, kiemelt alvállalkozó az (1) bekezdésében meghatározott jegyzékre vételi feltételnek legkésőbb a szolgáltatása teljesítésének megkezdéséig tegyen eleget.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a nyertes ajánlattevő köteles tájékoztatni az ajánlatkérőt az általa igénybe venni kívánt alvállalkozónak vagy kiemelt alvállalkozónak – annak szolgáltatása teljesítésének megkezdése előtt – a jegyzékre vételéről.”
6. § (1) Az R. 13. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ajánlatkérő a 2/A. melléklet, 3., és a 4. melléklet szerinti kérdőíveknek az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken nem szereplő alvállalkozó tekintetében.
(1b) Az ajánlatkérő a 10. § (4) bekezdésében meghatározott azon gazdasági szereplő tekintetében, aki tevékenységét érzékeny beszerzési területen végzi, a 2/A. melléklet, 3., és a 4. melléklet szerinti kérdőíveknek az AH-hoz való megküldésével kezdeményezheti a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítését.”
(2) Az R. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított 8 napon belül – a KNBSZ-szel történt előzetes egyeztetés alapján – dönt arról, hogy a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Az AH a hatáskörébe tartozó minősítést a döntés meghozatalától számított, a KNBSZ a hatáskörébe tartozó minősítést az AH megkereséstől számított
a) 50 napon belül végzi el, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése szükséges,
b) 14 napon belül végzi el az alvállalkozó, valamint a (1b) bekezdésben meghatározott ellenőrzés tekintetében.
A határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. Az ellenőrzések elvégzése után a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat a 12. § (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.”
7. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A gazdasági szereplők üzleti titkainak védelmére a Kbt. 80. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az ajánlatkérő – figyelemmel az 1. § (1) bekezdésre – a beszerzési eljárás során az eljárást megindító felhívás közzétételétől a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötésig keletkezett bármely adatot (ideértve a gazdasági szereplők által vagy azok részére átadott bizalmas adatot, valamint üzleti titkot is) kizárólag akkor hozhat nyilvánosságra, ha
a) a nyilvánosságra hozatal a beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők érdekeit és a beszerzési eljárás alapjául szolgáló nemzetbiztonsági érdeket nem sért vagy veszélyeztet, vagy
b) a nyilvánosságra hozatalt e rendelet kifejezetten előírja.
(3) A beszerzési eljárásban – ha azt a Kbt. 80. § (2) bekezdése nem zárja ki – az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező – üzleti titokra hivatkozással – megtilthatja az általa tett ajánlatában, a részvételi jelentkezésben, valamint a beszerzési eljárás során hozzáférhetővé tett adat nyilvánosságra hozatalát.
(4) A beszerzési eljárásban gazdasági szereplő kizárólag az ajánlatkérő előzetes értesítésével, annak egyetértése esetén hozhat nyilvánosságra a beszerzési eljárás során általa megismert adatot.”
8. § (1) Az R. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Valamennyi eljárásban az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlatkérő által a szerződés 75. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott megszűnés esetére vonatkozó, százalékban meghatározott szerződési biztosítékot, melynek mértéke – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szerződés ellenértékének legalább 30%-a, legfeljebb 50%-a.”
(2) Az R. 27. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdésben meghatározott szerződési biztosíték mértékét atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén az ajánlatkérő eltérő mértékben is meghatározhatja.
(8) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amelyet az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania.
(9) Az ajánlati biztosítékra a Kbt. 25. § (5) bekezdését, valamint 59. § (1)–(5) és (7) bekezdését kell alkalmazni.”
9. § (1) Az R. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határidő meghosszabbítására a Kbt. 41. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel.”
(2) Az R. 31. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A beszerzési eljárásban a Kbt. 41. § (2) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidőt – indokolt esetben – több alkalommal is meghosszabbíthatja, ez azonban nem vezethet a beszerzési eljárás szükségtelen elhúzódásához. A határidőt rövidíteni nem lehet.”
10. § (1) Az R. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beszerzés tárgyának meghatározására a Kbt. 46–47. §-ában, a műszaki leírásra a Kbt. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
(2) Az R. 33. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban köteles meghatározni a minősített adatok körét és minősítési szintjét, valamint az érzékeny beszerzési területet. Az ajánlatkérő a minősített adatok körét, valamint az érzékeny beszerzési területet módosíthatja, kiegészítheti.”
11. § Az R. 35. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni a kizáró okok hiányának igazolása körében:
a) a Kbt. 56. § (1) bekezdésének a)–d), f), h) és i) pontja, valamint az 57. § (1) bekezdésének a)–c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást,
b) a Kbt. 56. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását,
c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, továbbá minden más esetben az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, akkor az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot,
d) a Kbt. 57. § (1) bekezdésének d) pontja esetében – a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) szerinti – árubeszerzés esetében az irányelv VII B. mellékletében, építési beruházás esetében a VII A. mellékletében, szolgáltatás-megrendelés esetében a VII C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást, vagy nyilatkozatot,
e) a Kbt. 57. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy jogosítvány hiteles másolatát, a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást.
(8) Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén az ajánlatkérő az alvállalkozóra és az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőre vonatkozó igazolási módokat a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően meghatározhatja.
(9) Az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró ok hiányát, ha az azzal kapcsolatos tények, adatok ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági nyilvántartásból ingyenesen jogosult.”
12. § Az R. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a Kbt. 62. § (4) bekezdését a beszerzési eljárásban nem kell alkalmazni.”
13. § Az R. 49. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A beszerzés egy részére történő ajánlattétel lehetővé tétele esetén az egyes részek tekintetében alkalmazott értékelési szempontok egymástól eltérőek lehetnek.
(4) Az ajánlatkérő az értékelési részszempontokat csökkenő fontossági sorrendben is megadhatja azzal, hogy a részszempontokhoz tartozó súlyszámok megadására – a fontossági sorrend megtartása mellett – legkésőbb az ajánlattételi felhívásban kerül sor.
(5) Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a (4) bekezdésben meghatározott esetben az alszempontok és a hozzájuk tartozó súlyszámok megadására legkésőbb az ajánlattételi felhívásban kerül sor.
(6) Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén az (1) bekezdés alkalmazása során az alszempontok további bontása nem korlátozott.”
14. § Az R. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § (1) Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során a 49. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a (2)–(6) bekezdést kell alkalmazni.
(2) Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles meghatározni. Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi jelentkezések bontását követő 12 hónapnál későbbi időpontban. Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlattételi felhívás megküldésére korábban megjelölt időpontot – több alkalommal, alkalmanként legfeljebb hat hónappal – elhalaszthatja, ebben az esetben az eredeti időpont lejárta előtt minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az ajánlattételi felhívás megküldésének új időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt megelőzően kell a részvételre jelentkezőket értesíteni.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni. A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát nem határozhatja meg annak kezdetétől számított tizenkettő hónapnál hosszabb időtartamban.
(4) Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően – több alkalommal – felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak az ajánlati kötöttség lejártának időpontjától számított további hat hónapig történő fenntartására. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az ajánlatkérő a Kbt. 69. § szerinti jár el azzal, hogy nem köteles indokolást kérni abban az esetben sem, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a beszerzés – az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső – a Kbt. 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől.
(6) Ha az 54. § (3) bekezdés alapján az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő számára a szerződés egy részének alvállalkozói szerződésekkel történő kiszervezését százalékos értékben meghatározta, akkor ez az érték az ajánlatkérő által a végső ajánlat megtételéig módosítható.”
15. § Az R. 61. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a (2) bekezdés ad) pontja vonatkozásában a Kbt. 94. § (2) bekezdés d) szerinti rendkívüli sürgősségnek minősül, amennyiben a szerződéskötést követően, ajánlatkérő által előre nem látható módon merül fel a szerződés hatályba lépéséhez elengedhetetlen, a nukleáris biztonsággal vagy villamos energia termelésével összefüggő beszerzési igény.
(5) A (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottakat azzal kell alkalmazni, hogy a beszerzés esetében a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés vagy szerződések együttes időtartama az 5 évet meghaladhatja, ha ezt a szerződés vagy a szerződések alapján beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartama és a korábbi nyertes ajánlattevő, kiemelt alvállalkozó vagy alvállalkozó megváltozásával járó műszaki nehézség indokolja.”
16. § Az R. 63. §-a a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A beszerzési eljárásban a Kbt. 106. § (3)–(4) bekezdését nem kell alkalmazni.
(8) A párbeszéd során az ajánlattevők megoldási javaslatukhoz, az ajánlatkérő az általa meghatározott feltételekhez nincs kötve, az eljárás során azonban a beszerzés tárgya és a részvételi felhívásban, ajánlattételi felhívásban, valamint az ismertetőben meghatározott feltételei nem változhatnak olyan jelentős mértékben, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.
(9) Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási javaslatot adott, azokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd további fordulójára nem meghívni.
(10) Az ajánlatkérő kérésére az ajánlatok pontosíthatók vagy javíthatók. Az ajánlatok pontosítására, javítására vonatkozó felhívás nem változtathatja meg az ajánlattételi felhívás alapvető jellemzőit úgy, hogy az torzítsa a versenyt vagy sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. Az ajánlatok pontosítása vagy javítása nem változtathatja meg az ajánlat alapvető jellemzőit.
(11) A Kbt. 47. §-ának alkalmazása során az ajánlattevőnek a többváltozatú ajánlattétel egyes változatait legkésőbb a végső ajánlattételt megelőzően kell lehatárolni.”
17. § (1) Az R. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szerződés megkötésekor, a kizárólag a jegyzékre felvett nyertes ajánlattevők, a kiemelt alvállalkozó vagy alvállalkozó részvételével létrehozott projekttársaságot jegyzéken szereplőnek kell tekinteni, ha a projekttársaság vezető tisztségviselői és alkalmazottai a projekttársaságot létrehozó gazdasági szereplők vezető tisztségviselőiből és alkalmazottaiból kerültek ki.”
(2) Az R. a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„74/A. § (1) Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a 74. §-ban foglaltakat a (2)–(9) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A beszerzési eljárás során a Kbt. 124. § (5) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni.
(3) Ajánlatkérő a szerződéses feltételeket több szerződésben, eltérő vagy egymástól függő hatályba léptetési feltételek szerint is kialakíthatja azzal, hogy egyértelműen meghatározza, mely nap minősül a szerződés megkötése napjának. A fizetési feltételeket kizárólag a felek között létrejött szerződés fizetési feltételei határozzák meg.
(4) A 74. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan egyéb, a beszerzés megvalósításával közvetlenül összefüggő sajátos feltételeket is meghatározhat, feltéve, hogy ez nem eredményezi a Kbt. 2. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott alapelvek, különösen a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség sérelmét, továbbá nem sérti az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit.
(5) A Kbt. 128. § (2) bekezdése szerinti teljesítési kötelezettséget az ajánlatkérő hozzájárulásával a nem természetes személy alvállalkozó szerződéses jogutódja teljesítheti, ha a szerződéses jogutódlás során a nem természetes személy alvállalkozó beszerzési szerződésben meghatározott teljesítési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges munkavállalók és eszközök jelentős része a szerződéses jogutód alkalmazásába, illetve tulajdonába kerül, és a szerződéses jogutódlás az alvállalkozónak – a nyertes ajánlattevővel kötött szerződés alapján – a jogutódlás időpontjában fennmaradó valamennyi teljesítési kötelezettségére kiterjed.
(6) A szerződés teljesítése során a Kbt. 128. § (4) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a nyertes ajánlattevő szerződő fél új alvállalkozójával az új alvállalkozó bevonásának időpontjában köteles megfelelni azoknak a körülményeknek, amelyeknek a nyertes ajánlattevő szerződő fél a beszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.
(7) A szerződés módosítására a Kbt. 132. § (2)–(3) bekezdését nem kell alkalmazni. A szerződés módosítása esetén a Kbt. 132. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően, a szerződéskötéskor előre nem látható okból merült fel és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A Kbt. 125. § (10) bekezdésének alkalmazása fedezet rendelkezésre állásához is köthető.
(8) A Kbt. 130–131. §-aiban foglaltakat nem kell alkalmazni.
(9) A szerződés tartalmának meghatározása során a Kbt. 125. § (4) bekezdését és a Kbt. 126. § (2)–(3) bekezdését nem kell alkalmazni. A Kbt. 126. §-ában meghatározott biztosítékok rendelkezésre bocsátásának időpontját a felek között létrejött szerződés feltételei határozzák meg. A semmisségi okok tekintetében a Kbt. 127. § (4) bekezdése nem irányadó.”
18. § (1) Az R. 9. § (1) bekezdésében a „(2)–(4)” szövegrész helyébe a „(2)–(6)” szövegrész lép.
(2) Az R. 13. § (1) bekezdésében az „alvállalkozóként” szövegrész helyébe a „kiemelt alvállalkozóként” szövegrész lép.
(3) Az R. 32. §-ában a „Kbt. 45. § (1)–(3) és (5)–(8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Kbt. 45. §-ában” szövegrész lép.
(4) Az R. 45. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2) és (3) bekezdésében” szövegrész lép.
(5) Az R. 49. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2)–(5) bekezdésben” szövegrész lép.
(6) Az R. 12. § (1) bekezdésben, 13. § (1) bekezdésben, 14. § (1) bekezdésben, 36. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a 67. § (2) bekezdésében a „2–5. melléklet” szövegrész helyébe a „2–5/A. melléklet” szövegrész lép.
(7) Az R. 60. § (2) bekezdésében a „Kbt. 90–93. §” szövegrész helyébe a „Kbt. 90–92. §” szövegrész lép.
19. § (1) Az R. az 1. melléklet szerinti 2/A. melléklettel egészül ki.
(2) Az R. az 5. mellékletének 3.1. pontja a 2. mellékletben meghatározottak szerint módosul.
(3) Az R. a 3. melléklet szerinti 5/A. melléklettel egészül ki.
20. § (1) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 9. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt önálló feladat- és hatáskörrel, országos illetékességgel önálló szervként)
„t) a titkos információgyűjtésre feljogosított bűnüldöző szervek felkérése alapján ellátja a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, valamint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott határon átnyúló megfigyelésekkel, ellenőrzött szállításokkal kapcsolatos feladatokat.”
(2) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 9. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
(A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt önálló feladat- és hatáskörrel, országos illetékességgel önálló szervként)
„u) ellátja a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott vagyon-visszaszerzési hatósági feladatokat, ennek keretében feladataival összefüggésben titkos információgyűjtő tevékenységet végez.”
(3) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság a légiforgalmi irányító szolgálat központi létesítményének területén ellátja a (2) bekezdés b), d), és e) pontjában meghatározott feladatokat.”
(4) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság
a) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, valamint
b) a légiforgalmi irányító szolgálat központi létesítményében működtetett fegyveres biztonsági őrség tekintetében
ellátja a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 4. §-ában meghatározott hatósági feladatokat.”
21. § Ez a rendelet a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
22. § Az R. 82. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 286/2013. (VII. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított rendelkezéseket – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre, beszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, és az azokkal kapcsolatban kérelmezett jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.
(4) A gazdasági szereplők e rendelet 11. §-a szerinti jegyzékre történő felvételével kapcsolatban e rendeletnek a MódR. 2. § (1) bekezdésével megállapított 2. § (1) bekezdés 3. pontja, a MódR. 2. § (1) bekezdésével megállapított 2. § (1) bekezdés 30. és 32. pontja, a MódR. 4. § (2) bekezdésével megállapított 10. § (4) bekezdése, a MódR. 5. § (1) bekezdésével megállapított 11. § (1) bekezdése, a MódR. 6. § (1) bekezdésével megállapított 13. § (1a) és (1b) bekezdése, a MódR. 6. § (2) bekezdésével megállapított 13. § (4) bekezdése a folyamatban lévő beszerzési eljárásokban, valamint a már megkötött szerződések teljesítése során is megfelelően alkalmazandó.
(5) E rendeletnek a MódR. 10. § (2) bekezdésével megállapított 33. § (9) bekezdése a már megkötött szerződések teljesítése során akként alkalmazandó, hogy az ajánlatkérő a teljesítés időtartama alatt jogosult az érzékeny beszerzési területek meghatározására.”
23. § (1) Ez a rendelet 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az R.
1. melléklet a 286/2013. (VII. 26.) Korm. rendelethez
Cégellenőrzési kérdőív
A jegyzékre jelentkezőnek a kérdőívben megfogalmazott kérdésekre – az eredetivel azonos sorrendben, a kérdések sorszámára való hivatkozással – kell választ adnia, adatot szolgáltatnia. Ez történhet a kérdőív írógéppel vagy nyomtatott betűvel történő kitöltésével, illetve külön dokumentáció összeállításával, amelyhez a szükséges hivatkozásokkal mellékletek, kiegészítő dokumentációk, magyarázatok és tájékoztatások is csatolhatók.
A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat kijelenti, hogy a kérdőív kitöltésével tudomására jutott adatokat csak az adatfelvétel jogalapjául szolgáló célra használhatja fel, kivéve ha az adat
a) bűncselekmény elkövetésére utal és átadását törvény lehetővé teszi, vagy
b) más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg és az adatátvevő maga is jogosult az adat átvételére.
1. Általános azonosító adatok
1.1. Megnevezés (cégek esetén cégszerű megnevezés a cégforma megjelölésével):
1.2. A gazdasági szereplő főtevékenységének megnevezése:
1.3. A gazdasági szereplő székhelye:
1.4. Cégek esetén a cég alapításának kelte, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napja:
1.5. Cégek esetén a cégbírósági bejegyzés helye, kelte, száma, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási szám, ha van, az egyéni vállalkozói igazolvány száma, kiállításának helye és kelte, a kiállító hatóság megnevezése:
1.6. Jogelőd neve, címe, alapításának ideje:
1.7. A cég jegyzett tőkéje:
1.8. A cég tulajdonosainak megnevezése a tulajdoni arányok %-ban történő feltüntetésével:
– magyar állami tulajdon:
– önkormányzati tulajdon:
– magyar állampolgárságú természetes személy tulajdona:
– külföldi állampolgárságú természetes személy tulajdona:
– Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdona:
– külföldön bejegyzett gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdona:
– egyéb (megnevezve):
Valamennyi cégtulajdonos esetében fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, természetes személyek esetében a személyes adatokat (születési név, anyja neve, születési hely és idő, lakó- és tartózkodási hely), nem természetes személyek esetében a székhelyét, a központi ügyintézés helyét, a telephelyek és fióktelepek címét, a szervezet nyilvántartási számát és a nyilvántartást vezető szervezet megnevezését.
1.9. A gazdasági szereplő érdekeltségei más vállalkozásokban (név, cím, részesedés):
1.10. Számlavezető bankok megnevezése és a pénzforgalmi számlaszámok:
1.11. Banki igazolás:
1.12. A gazdasági szereplő adószáma:
1.13. Együttes adóigazolás:
2. A cég vezetésére, illetve az egyéni vállalkozóra vonatkozó információk
A cég valamennyi vezető tisztségviselőjének, valamint az egyéni vállalkozó személyes adatai:
– Név (születési név):
– Születési hely és idő:
– Anyja neve:
– Lakóhely és tartózkodási hely:
– Jelenlegi tisztsége:
– A cégnél alkalmazásban állás/az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának ideje:
– Vezetői gyakorlata:
– Elérhetősége (telefon, e-mail):
– Nemzetbiztonsági ellenőrzöttsége (az ellenőrzés konkrét időpontja, az ellenőrzés típusa, az ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat):
– valamennyi érintett személy hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés, vagy éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű kezeléséhez:
3.1. A gazdasági szereplő által megbízott, a beszerzési eljárásban részt vevő személyek adatai:
– Név, születési név:
– Születési hely, idő:
– Lakcímadat:
– Jelenlegi tisztsége:
– Iskolai végzettsége:
– Szakirányú végzettsége:
– A cégnél alkalmazásban állás ideje:
– Vezetői gyakorlata:
– A gazdasági szereplő által elvégzett, kivitelezett jelentősebb munkák, valamint a beszerzések irányításában és szervezésében részt vevők adatai:
– Elérhetősége (telefon, e-mail):
– Nemzetbiztonsági ellenőrzöttsége (az ellenőrzés konkrét időpontja, az ellenőrzés típusa, az ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat):
– Valamennyi érintett személy hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, az előzetes minősítés/beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés/éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű kezeléséhez:
Kelt: ......................., év ............................... hó .......... nap
P. H.
............................................................ |
”
2. melléklet a 286/2013. (VII. 26.) Korm. rendelethez
Az R. az 5. mellékletének 3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.1. A gazdasági szereplő által megbízott, a beszerzési eljárásban részt vevő személyek adatai:
– Név, születési név:
– Születési hely, idő:
– Lakcímadat:
– Jelenlegi tisztsége:
– Iskolai végzettsége:
– Szakirányú végzettsége:
– A cégnél alkalmazásban állás ideje:
– Vezetői gyakorlata:
– A gazdasági szereplő által elvégzett, kivitelezett jelentősebb munkák, valamint a beszerzések irányításában és szervezésében részt vevők adatai:
– Elérhetősége (telefon, e-mail):
– Nemzetbiztonsági ellenőrzöttsége (az ellenőrzés konkrét időpontja, az ellenőrzés típusa, az ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat):
– Valamennyi érintett személy hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, az előzetes minősítés/beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés/éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű kezeléséhez:”
3. melléklet a 286/2013. (VII. 26.) Korm. rendelethez
HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT
Alulírott ……………………………………… (szül.hely, idő, anyja neve, lakcím………………………………………..) hozzájárulok a személyes adataim – a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, az előzetes minősítés/beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés/ alvállalkozó minőség megállapításához/ éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű – kezeléséhez.
Kelt,
aláírás
”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. augusztus 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás