31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelet
31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelet
a lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet módosításáról1
2013.09.01.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § t) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„a) lovas szolgáltató tevékenység: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-ának 16. pontjában meghatározott szolgáltató tevékenység, így különösen lovagoltatás, lovas oktatás, lovasterápia, fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás, terep- vagy túralovaglás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás, lovas bemutató,”
(2) Az R. 1.§ (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„c) lovasterápia: speciális fejlesztő-rehabilitációs szolgáltatás, amely sérült, fogyatékos vagy pszichológiai kezelés alatt álló személy gyógyítására, készségei fejlesztésére, egészségi és pszichés állapotának javítására irányul,”
(3) Az R. 1. § (2) bekezdése az alábbi f)–h) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„f) fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos személy,
g) fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás: a fogyatékos személy és a ló együttes felkészültségén alapuló, kondíciónövelő, rekreációs, szabadidős tevékenységként végezhető lovas oktatás, lovagoltatás, fogatoztatás, fogathajtás oktatása, lovas parasport, lovas speciális sport,
h) szabad lótartás: a lótartás azon formája, amely esetében a lovaknak lehetőségük van a szabad mozgásra, a tartási területen az állategészségügyi, állatvédelmi és trágyatárolásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban a lovak etetése, itatása és almozása megfelelően biztosítható, a takarmány és az ivóvíz folyamatosan hozzáférhető, valamint a trágyát a lovak által használt területről rendszeresen összegyűjtik.”
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A szolgáltatónak a Kertv. 6/C. § (1) bekezdése szerinti, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) benyújtandó bejelentése – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) meghatározott adatokon túl – tartalmazza
a) a szolgáltató lovas szolgáltató tevékenység folytatásának helyszínéül szolgáló telephelyének (fióktelepének) címét,
b) az a) pont szerinti telephelyen (fióktelepen) működő lovarda elnevezését,
c) az a) pont szerinti telephelyen (fióktelepen) tartott lovak számát,
d) a lovas szolgáltató tevékenység típusát vagy típusait az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint, továbbá, hogy a lovas szolgáltatás együtt jár-e a szolgáltatást igénybe vevő személy lovagoltatásával,
e) a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén a (3) bekezdés szerinti felelős személy nevét, szakképesítését és a szakképesítését igazoló okiratokat,
f) az a) pontban megjelölt telephely (fióktelep) helyszínrajzát a 13. §-ban meghatározott körülményekre figyelemmel,
g) a szolgáltatásba bevont, a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló jogszabály szerinti azonosító számmal (a továbbiakban: azonosító szám) és ló-útlevéllel ellátott lovak felsorolását, valamint
h) szolgáltatásba történő bevonásra alkalmas lovak esetén az alkalmasságról szóló hatósági bizonyítvány számát.
(2) A Hivatal a bejelentett lovas szolgáltatókról az (1) bekezdésben meghatározott tartalommal – az e) pont szerinti adatokat kivéve – nyilvántartást vezet, és a nyilvántartást honlapján közzéteszi. A nyilvántartás 2014. január 1-jétől tartalmazza a szolgáltató szolgáltatásba történő bevonásra alkalmas lovainak azonosító számát.
(3) Lovas szolgáltató tevékenység – a Kertv. 6/C. § (2) bekezdésében előírt feltételeken túl – akkor folytatható, ha a szolgáltató
a) eleget tesz a 13. §-ban – a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával nem járó lovas szolgáltató tevékenység esetén a 13. § b), c), f) és g) pontjában – meghatározott követelményeknek,
b) – a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén – legalább egy
ba) középfokú lovastúra-vezetői képesítéssel,
bb) lovas sportágban szerzett középfokú sportedzői képesítéssel,
bc) lovas sportágban szerzett felsőfokú szakedzői vagy okleveles szakedzői képesítéssel,
bd) lovas-kultúra oktató felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló képesítéssel,
be) lovas-tanár (hippológus) és -szervező felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló képesítéssel, vagy
bf) lovas sportágban nemzetközi sportszövetség által akkreditált edzőképzésben szerzett végzettségek egyikével
rendelkező, a szakmai tevékenységért felelős személyt (a továbbiakban: szakmai tevékenységért felelős személy) foglalkoztat, valamint
c) lovasterápia vagy fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetén olyan szakmai tevékenységért felelős személyt, vagy az általa kijelölt olyan személyt foglalkoztat, aki megfelel a 11/A. § (1), illetve 11/A. § (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(4) Ha a szolgáltató a tevékenységét több telephelyen (fióktelepen) folytatja, minden egyes telephely (fióktelep) esetében eleget kell tenni a 11. §-ban, a 11/A. §-ban és a 13. §-ban meghatározott követelményeknek.”
3. § (1) Az R. 7. § (1) bekezdése b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal határozatával megtiltja az adott lovas szolgáltató tevékenység folytatását és törli a nyilvántartásból azt a szolgáltatót, aki)
„b) a lovas szolgáltató tevékenységét az állategészségügyi és állatjóléti feltételekre vonatkozó jogszabályok, valamint a lovas szolgáltatásra vonatkozó biztonsági előírások megsértésével folytatja, és a jogsértő állapotot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság), vagy a jegyző, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ismételt felszólítására sem szünteti meg, vagy
c) esetében az állategészségügyi, illetve az állatjóléti feltételekre vonatkozó jogszabályok megsértését a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a jegyző, a járási hivatal egy éven belül ismételten megállapította.”
(2) Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdésben meghatározott valamely körülmény fennállását állapítják meg, a szolgáltató tevékenységtől való eltiltását és a hatósági nyilvántartásból való törlését kezdeményezheti a jegyző, a járási hivatal, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a NÉBIH.”
4. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § E rendelet rendelkezéseinek megtartását a közegészségügyi ellenőrzésre feljogosított szervek, az állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, a NÉBIH, valamint a nyilvántartásba vétel feltételeinek fennállása vonatkozásában a Hivatal ellenőrzi, jogsértés észlelése esetén a külön jogszabályokban meghatározott szankciót alkalmazzák.”
5. § Az R. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Lovagoltatás, lovas oktatás, terep vagy túralovagoltatás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás, lovasbemutató esetében a szakmai tevékenységért felelős személy által kijelölt személynek
a) középfokú lovastúra-vezetői,
b) lovas-kultúra oktató vagy lovas-tanár (hippológus) és -szervező felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló,
c) lovas sportágban szerzett
ca) alapfokú sportoktatói,
cb) középfokú sportedzői,
cc) felsőfokú szakedzői,
cd) okleveles szakedzői
képesítések közül legalább egy képesítéssel, vagy
d) lovas sportágban nemzetközi sportszövetség által akkreditált edzőképzésben szerzett végzettséggel
kell rendelkeznie.”
6. § Az R. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A lovasterápia szolgáltatás nyújtásakor jelen kell lennie olyan lovas terapeutának, aki
a) rendelkezik
aa) gyógypedagógus,
ab) gyógytornász,
ac) pszichológus,
ad) konduktor, vagy
ae) orvos
alapdiplomával,vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel, és
b) rendelkezik
ba) a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásában szereplő lovasterapeuta szakmai programkövetelmény alapján megszervezett képzésben szerzett szakmai végzettséggel, vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel, vagy
bb) akkreditált lovasterapeuta pedagógus-továbbképzési program alapján megszervezett képzésben szerzett szakképzettséggel, vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel.
(2) A terápiás foglalkozást csak a lovasterapeuta vezetheti, aki e feladatát nem ruházhatja át másra.
(3) A fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás nyújtásakor jelen kell lennie olyan lovas oktatónak vagy edzőnek, aki rendelkezik
a) a 11. § (5) bekezdés b)–d) pontja szerinti képesítés valamelyikével, és
b) a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásában szereplő fogyatékos személyek lovassportja szakmai programkövetelmény alapján megszervezett képzésben szerzett szakmai végzettséggel vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel.
(4) Fogyatékos személynek csak a (3) bekezdés szerinti képzettséggel rendelkező lovas oktató vagy edző nyújthat lovas szolgáltatást, aki e feladatát nem adhatja át más személynek.”
7. § Az R. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltató akkor engedélyezheti a vendég lovaglását vagy fogathajtását, ha az nem áll olyan szer hatása alatt, illetőleg nincs olyan állapotban, amely miatt lóra nem ülhet, fogatot nem hajthat. A szolgáltató megtagadhatja a szolgáltatás nyújtását, ha a szolgáltatást igénybe vevő személy aktuális fizikai vagy mentális állapota alapján arra következtet, hogy a szolgáltatás igénybevétele a testi épségét veszélyezteti. A 18. életévét be nem töltött személy esetében a szakmai tevékenységért felelős személy vagy az általa kijelölt személy, lovasterápia vagy a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetén a lovasterapeuta vagy a 11/A. § (3) bekezdése szerinti képzettséggel rendelkező lovas oktató vagy edző dönt, hogy a vendég lovaglásra vagy fogathajtásra alkalmas állapotban van-e.”
8. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A lovas szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató telephelyének (fióktelepének) meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a) legalább öt, egyenként legalább négyéves, lovasterápia és a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetében egy legalább ötéves lóútlevéllel és azonosító számmal rendelkező lóval rendelkezik, és a lovak megfelelnek a vonatkozó állategészségügyi szabályoknak, továbbá a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával járó tevékenység esetén az adott szolgáltatásnak megfelelő alkalmasságot igazoló hatályos hatósági bizonyítvánnyal rendelkeznek,
b) az istállóban a lovakat boxokban tartják; az istálló belmagassága legalább 2,5 m; az egyes bokszok alapterülete legalább 9 m2, amelyek rövidebb fala nem kevesebb 2,5 méternél,
c) a lovak boxos tartása esetén a telephely (fióktelep) rendelkezik legalább 150 m2 alapterületű pihentető karámmal, ahol biztosított a szolgáltatást végző lovak pihenése,
d) a telephely (fióktelep) rendelkezik rögzített korláttal körülvett, egyenletes talajú, legalább 800 m2 alapterületű lovas pályával,
e) a telephely (fióktelep) rendelkezik a vendégek részére szolgáló öltözővel, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek megfelelő számú WC- és mosdóhelyiséggel; lovasterápia szolgáltatás esetén a telephely (fióktelep) rendelkezik legalább egy, mozgássérültek számára is alkalmas WC- és mosdóhelyiséggel,
f) a telephely (fióktelep) rendelkezik a lólétszámnak megfelelő számú, alkalmas nyereggel, szerszámzattal és a vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén fejvédővel (kobak); a nyereg, a szerszámzat és a fejvédő (kobak) akkor alkalmas, ha a célnak megfelelő, rendeltetésszerű használat esetén biztosítja a vendég biztonságát,
g) szabad lótartás esetén a lovak számára lovanként legalább 1000 m2 területű bekerített terület (karám), valamint legalább három oldalról borítással határolt, legalább 2,5 méter belmagasságú, lovanként legalább 8 m2 alapterületű fedeles építmény kialakítása szükséges, úgy, hogy az építmény oldalfalainak egyike az uralkodó szél iránya felé nézzen.
(2) A telephelyen (fióktelepen) a vendégek számára jól látható helyen ki kell függeszteni a Hivatal által történt nyilvántartásba vételt igazoló hivatalos iratot, vagy annak másolatát, valamint a szolgáltatásban részt vevő lovak azonosító számát, nevét tartalmazó felsorolást.
(3) A fejvédőt (kobak) a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére kell rendelkezésre bocsátani. Kötelező fejvédőt (kobakot) használnia a szolgáltatás igénybevételének teljes időtartama alatt annak, aki a 14. életévét még nem töltötte be, valamint a lovasterápia vagy a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás igénybevevőjének. Lovasterápia és a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetén – a lovasterapeuta, vagy a lovasoktató, vagy lovasedző, aki rendelkezik a 11 A. § (3) bekezdése szerinti képzettséggel döntése alapján – életkortól függetlenül a fejvédő (kobak) viselése mellőzhető.”
9. § Az R. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység csak az 1. mellékletben meghatározott alkalmassági szempontoknak megfelelő ló igénybevételével folytatható.
(2) A szolgáltatónak a 2. § (1) bekezdés d) és h) pontjai szerinti bejelentése alapján – ha a bejelentett lovak alkalmassági vizsgálata korábban nem történt meg – a Hivatal értesíti a NÉBIH-t. A NÉBIH tenyésztési hatósági jogkörében elvégzi a lovak alkalmasságának vizsgálatát és annak eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki, mely tartalmazza a lovak azonosító számát is. A hatósági bizonyítványt a bejelentéstől, illetve az értesítéstől számított húsz napon belül kell kiadni. A NÉBIH az eljárásban szakértőként a lovasterápia vagy a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatásban résztvevő lovak esetében a lovasterápia országos szakmai szervezetét, egyéb szolgáltatásban résztvevő lovak esetében a lovas turizmus országos szakmai szervezetét rendeli ki.
(3) A NÉBIH a szolgáltatásba bevont lovak alkalmasságát tanúsító hatósági bizonyítványt az 1. mellékletben meghatározott szempontok alapján állítja ki.
(4) Amennyiben a ló súlyos baleseten, sérülésen, betegségen esik át, és legalább 6 hónapra kiesik a lovas szolgáltató tevékenységből, kötelező azt a NÉBIH-nek és a Hivatalnak bejelenteni, valamint a szolgáltató tevékenységben történő ismételt igénybevételt megelőzően a ló alkalmassági vizsgálatát megismételni. Egyéb esetben az alkalmassági vizsgálatot 5 évente kell megismételni.
(5) Amennyiben a ló alkalmassági vizsgálata vagy ismételt vizsgálata eredménytelen, legalább 3 hónapos időszaknak kell eltelni a következő alkalmassági vizsgálat időpontjáig.
(6) A NÉBIH nyilvántartást vezet a szolgáltatásba történő bevonásra alkalmas lovakról, amit honlapján közzétesz.”
10. § (1) Az R. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet módosításáról szóló 31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak a Hivatalnál az e rendelet Módr. által megállapított
a) 2. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a 11. § (5) bekezdésében előírt képesítés megszerzését 2013. december 31-ig, a 11/A. §-ban előírt képesítés megszerzését 2015. december 31-ig kell igazolnia,
b) 2. § (1) bekezdés b) és g) pontja szerinti feltétel teljesítéséről szóló bejelentést 2014. június 30-ig kell megtennie,
c) 13/A. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesítéséről szóló bejelentést legkésőbb 2014. június 30-ig kell megtennie.”
(2) Az R. 14. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően e rendeletnek a Módr.-rel megállapított 2. § (3) bekezdés b) pontjában és 11. § (5) bekezdésében előírt képesítést – ide nem értve a 11/A. § (1) és (3) bekezdésben foglalt esetet – nem kell megszereznie annak a személynek, aki a Módr. hatálybalépésekor elmúlt negyven éves és legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(4) A Módr. hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak a 13. § (2) bekezdés és a 13/A. § (1) bekezdés szerinti követelménynek 2014. július 1-től kell megfelelnie.
(5) A Módr. hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak 2014. július 1-től kell megfelelnie a Módr.-rel megállapított 13. § (1) bekezdés a) és g) pontja alapján megváltozott követelményeknek.”
11. § Az R. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
12. § Az R. 7. § (3) bekezdésében a „megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak” szöveg lép.
13. § Hatályát veszti az R. 3. §-a és a 11. § (6) bekezdése.
14. § Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
15. § A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelethez
„1. Melléklet a 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelethez
A) A vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltatásban résztvevő ló alkalmassága meghatározásának szempontjai
1. Általános elvárások a lovakkal szemben
1.1. Ismert származású, valamint azonosító számmal és lóútlevéllel van ellátva
1.2. Állategészségügyi státusza a szolgáltatás nyújtását lehetővé teszi
2. Az alkalmasság általános szempontjai
2.1. Képzettségi fok
a) Nyugodt természet
b) A lovaglás során is együttműködő
c) A szolgáltatásnak megfelelő, de alapfokon is könnyű támaszkodás, irányíthatóság, segítségekre megfelelő érzékenység
2.2. Kezelhetőség, kapcsolatteremtési készség
a) Szolgáltatási tevékenységen túl is szelíd, együttműködő
b) Csoportban biztonságosan használható
2.3. A szolgáltatásnak megfelelő alkalmasság
a) Méretek
b) Vérmérséklet
c) Kondíció
d) Ápoltság
e) Egészségügyi állapot
f) A lábak állapota
g) A hát állapota
3. Az alkalmassági vizsgálat során a lovak számot adnak arról, hogy lovas alatti munkában, csoportban és egyenkénti bemutatásban, mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta) alkalmasak lovagoltatásra.
B) A lovasterápiában, a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatásban résztvevő ló alkalmassága meghatározásának további szempontjai
1. Általános elvárások a lovakkal szemben
1.1. Ismert származású, valamint azonosító számmal és lóútlevéllel van ellátva
1.2. Állategészségügyi státusza a szolgáltatás nyújtását lehetővé teszi
1.3. Min. 5 éves kor
1.4. Ivara: herélt, vagy kanca
2. Az alkalmassági vizsgálat részei
2.1. Viselkedésbírálat
2.2. Kondíció vizsga
2.3. Díjlovaglás szintjei
2.4. Futószáras munka
2.5. Készségvizsga
2.6. Engedelmességi vizsga
3. Futószáras munka – további elvárások részletezése szakáganként
a) Hippoterápia
b) Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna
c) Speciális fogathajtás
d) Pszichológusok által vezetett lovasterápia
e) Fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás
4. Az alkalmassági vizsgálat során a lovak számot adnak arról, hogy lovas alatti munkában, csoportban és egyenkénti bemutatásban, mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta) alkalmasak lovagoltatásra. A 2. és 3. pontban részletezett feladatokat minimum 80%-os (jó) szinten kell teljesíteni a lovaknak.”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. szeptember 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás