BÜ BH 2013/32
BÜ BH 2013/32
2013.02.01.
A másodfokú bíróság hivatalból is dönthet a vagyonelkobzás alkalmazásáról, ha annak feltételei fennállnak [Btk. 77/B. § (1) bek. a) pont, Be. 354. § (5) bek.].
A megyei bíróság 2010. november 24. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 317. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (7) bek. b) pont, Btk. 12. § (2) bek.] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §). E cselekmények miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélet ellen a terhelt és védője jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében.
E fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla a 2011. április 11-én kelt és ugyanakkor jogerőre is emelkedett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a terhelttel szemben 272 162 499 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a vagyonelkobzás alkalmazása miatt, ezen intézkedés mellőzése érdekében.
Indokai szerint az ítéleti tényállás alapján kizárólag az állapítható meg, hogy a takarékszövetkezet sérelmére szakértői eszközökkel is alátámasztottan milyen nagyságrendű kár keletkezett. Ugyanakkor azonban egyértelműen kizárható volt a bizonyítási eljárás eredményeképpen, hogy a terheltnél 272 000 000 forintos nagyságrendű vagyongyarapodás következett volna be. A Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a bűncselekmény elkövetéséből származó, az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetése során megszerzett vagyonnal kapcsolatban lehet, illetve kell alkalmazni a vagyonelkobzást. Tekintve, hogy ilyen jelen ügyben nincs, a másodfokú bíróság a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint törvénysértő intézkedést alkalmazott.
A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítvány törvényben való kizártsága alapján, annak elutasítását indítványozta.
Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.
A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe. Felülvizsgálati okot – törvényi meghatározásból is kitűnően – valamely konkrét mérlegelést nem tűrő szabály megsértése képez, felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
Kétségtelen, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a büntetőjog szabályainak megsértése miatt törvénysértő intézkedést alkalmaztak, jelen ügyben azonban erről nincs szó. A másodfokú bíróság az irányadó tényállás alapulvételével a Btk. és Be. kötelező rendelkezései szerint járt el.
A Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontjának hatályos rendelkezése szerint vagyonelkobzást kell elrendelni a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett. A Be. 354. § (5) bekezdésének – 2003. július 1-jétől hatályos – szövege kifejezetten előírja: ,,Ha az elsőfokú bíróság a vagyonelkobzásról a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, erről a másodfokú bíróság is határozhat abban az esetben is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést.''
Az irányadó tényállás pedig – szemben a felülvizsgálati indítványban írtakkal – egyértelműen rögzíti, hogy a terhelt az ítéletben leírt cselekvőségével összesen 272 162 499 forintot tulajdonított el jogtalanul munkáltatójától, a takarékszövetkezettől.
A fentiekre tekintettel a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdésének a) pontja szerint tanácsülésen eljárva – a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Be. 421. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította.
(Kúria Bfv. II. 1.054/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás