329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelet
egyes klímapolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2013.09.15.
„(1) Az együttes végrehajtási projekt eredményeként a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban megvalósult, hitelesített kibocsátás-csökkentésnek megfelelő kibocsátás-csökkentési egységmennyiség jön létre, amely az állami vagyon részét képezi.”
2. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet módosítása
„(2) A kibocsátási engedély iránti kérelmet az üzemeltető a környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával írásban vagy elektronikus úton nyújtja be a hatósághoz. A formanyomtatvány kitöltését segítő útmutatót a hatóság a honlapján és a kormányzati portálon közzéteszi, és gondoskodik annak az üzemeltetők felé elektronikus úton történő közléséről. A hatóság az engedély iránti kérelem benyújtására jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők megfelelő tájékoztatása mellett.”
„(8) Az üzemeltető a kibocsátások nyomon követését a 601/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározottak szerint végzi, amelynek során – ha a kibocsátási engedély másként nem rendelkezik – az 5. mellékletben meghatározott egyes tüzelőanyagok országspecifikus fűtőértékeit és tényezőit alkalmazza. (9) Az üzemeltető és annak tüzelőanyag szolgáltatója, beszállítója köteles a harmadik kereskedési időszak második évétől folyamatosan biztosítani
a) a szükséges hitelesített mérőeszközöket, mérőberendezéseket és mérőrendszereket az üzemeltetőnél felhasznált tüzelőanyag mennyiségének számbavételére, és
b) a szükséges hitelesített mérőeszközök, mérőberendezések és mérőrendszerek hitelességét igazoló érvényes hitelesítési bizonyítványokat, amelyeken szerepel a pontosság, a hibahatár
annak érdekében, hogy az üzemeltető számára biztosítsa a kibocsátási engedélyében feltüntetett meghatározási szinteknek való megfelelést. Az üzemeltetőnél felhasznált tüzelőanyag mennyiségének számbavételére szolgáló hitelesített mérőeszközök, mérőberendezések és mérőrendszerek hitelesítési bizonyítványait kibocsátó szervezetek kötelesek a harmadik kereskedési időszak második évétől folyamatosan feltüntetni a hitelesítési bizonyítványokon a pontosságot, a hibahatárt és az érvényességet. Az üzemeltető és annak tüzelőanyag szolgáltatója, beszállítója csak az így kiállított hitelesítési bizonyítványokat köteles befogadni a hitelesítési bizonyítványokat kibocsátó szervezetektől.”
„(1) A kibocsátási engedély alapján létesítmény a kibocsátási engedély közlésétől számított 3 éven belül, vagy ha az 1. § (4) és (5) bekezdése szerinti engedély lejártának az időpontja hamarabb következik be, az 1. § (4) vagy (5) bekezdése szerinti engedély lejártának időpontjáig helyezhető üzembe. Üzembe helyezés alatt a próbaüzem megkezdése vagy a 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikk n) pontja szerinti üzemszerű működés kezdete értendő. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak 30 napon belül írásban bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.”
„3. § (1) Az üzemeltető a harmadik kereskedési időszak minden tárgyévét követő január 20-áig jelentést nyújt be az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján közzétett formanyomtatványon.
(2) A miniszter jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatáson túl a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez további információkat kérni az üzemeltetőktől.”
„(2) A légi jármű üzembentartó a nyomon követési tervet a hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon, cégszerű aláírással ellátva postai vagy elektronikus úton nyújtja be jóváhagyásra a hatóság részére. A hatóság a nyomon követési terv benyújtására jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni a légi jármű üzembentartók megfelelő tájékoztatása mellett. A hatóság
b) elutasítja a nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet, ha a nyomon követési terv nem felel meg a 601/2012/EU bizottsági rendeletben és az Ügkr. tv.-ben foglaltaknak.”
„(4) Az akkreditált hitelesítő által hitelesített éves kibocsátási jelentést és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a hatóság által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával postai vagy elektronikus úton nyújtja be a hatóság részére. A számításokat tartalmazó mellékleteket elektronikus úton újraszámolható formátumban is be kell nyújtani.”
„(1) A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámlán lévő kibocsátási egységeket és légiközlekedési kibocsátási egységeket (a továbbiakban: ÜHG-egység) a miniszter a nemzeti tisztviselő útján tartja nyilván.”
„6. § (1) A miniszter minden évben – az Európai Bizottság erre vonatkozó közlésétől számított 30 napon belül – tájékoztatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV Zrt.) az adott évben a Magyar Állam által az 1031/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott módon értékesíthető ÜHG-egységek mennyiségéről. (2) A miniszter minden évben tájékoztatja az MNV Zrt.-t a nemzeti kiosztási tábla, valamint a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla alapján az adott évben az üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók részére ingyenesen kiosztásra került ÜHG-egységek mennyiségéről – a nemzeti kiosztási táblának és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblának az Európai Bizottság által történő jóváhagyását követő 30 napon belül.
(3) A nemzeti kiosztási tábla és a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítása esetén – az Európai Bizottság vonatkozó jóváhagyását követő 30 napon belül – a miniszter tájékoztatja az MNV Zrt.-t.”
„7. § (1) A tulajdonosi joggyakorló az ÜHG-egységek értékesítésének pénzügyi teljesítését követő 30 napon belül tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és az MNV Zrt.-t: a) az értékesítés tényéről,
b) az értékesített ÜHG-egységek mennyiségéről,
c) az ÜHG-egység vételáráról.
„(1) Az Ügkr. tv. szerinti új belépőnek minősülő üzemeltetőnek a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztására vonatkozó kérelmét (a továbbiakban: új belépő kérelem) a Minisztérium honlapján közzétett útmutató alapján – összhangban a 2011/278/EU bizottsági határozattal –, létesítményrészenként kell elkészítenie. A kérelem részét képező adatszolgáltatást a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével kell teljesíteni. A kérelemhez csatolni kell az akkreditált hitelesítő szervezet által elkészített hitelesítői jelentést. (2) A miniszter a benyújtott, hiánytalan új belépő kérelem alapján ellenőrzi létesítményrészenként a benyújtott adatokat, és – a kezdeti beépített kapacitás megállapítását követően – meghatározza a létesítményrészeknek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek előzetes mennyiségeit. A miniszter a kiosztható mennyiségeket a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény alapján termelői engedélyköteles tevékenységek tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) szakvéleményének beszerzése után határozza meg. (3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt egyszeri alkalommal hiánypótlásra vagy tényállás tisztázására szólítja fel. Nem minősül hiánypótlásra okot adó körülménynek a név-, szám- vagy más elírás.”
„(6) A miniszter a kérelmet jóváhagyás céljából haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül továbbítja az Európai Bizottságnak. A 15 napos határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, valamint a MEKH szakvéleményének kikérésétől annak beérkezéséig eltelt idő.”
11. § Az Ügkr. Vhr. „4. A kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása új belépők részére” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) Az Ügkr. tv. szerinti légiközlekedési új belépőnek minősülő légi jármű üzembentartó az adott kereskedési időszakra az Ügkr. tv. szerint igényelheti a térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását. A kérelmet a Minisztérium honlapján közzétett módon kell benyújtani. (2) A miniszter minden, az Európai Bizottsághoz továbbított kérelem vonatkozásában megállapítja minden egyes légiközlekedési új belépő részére a külön tartalékalapból kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét.
(3) A kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségének kiszámításához az Európai Bizottság által a légi jármű üzembentartók részére történő térítésmentes kiosztáshoz alkalmazott referenciaértéket be kell szorozni:
a) az Ügkr. tv. 2. § 22. pont a) alpontjába tartozó légi jármű üzembentartók esetében az Európai Bizottsághoz benyújtott tonnakilométer-adatokkal; b) az Ügkr. tv. 2. § 22. pont b) alpontjába tartozó légi jármű üzembentartók esetében az Ügkr. tv. 2. § 22. pont b) alpontjában megállapított és az Európai Bizottsághoz benyújtott kérelemben feltüntetett százalékot meghaladó, tonnakilométerben kifejezett abszolút növekedéssel. (4) A miniszter az egyes légi jármű üzembentartók számára évente kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét úgy határozza meg, hogy a (3) bekezdés szerinti mennyiséget elosztják a kiosztás tárgyát képező időszakban fennmaradó teljes naptári évek számával.”
12. § Az Ügkr. Vhr. a következő 4/A. alcímmel egészül ki:
„4/A. Az ÜHG-egységek jóváírása és törlése
11/B. § (1) Az ÜHG-egységek jóváírását a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában szereplő adatoknak megfelelően kell elvégezni, a jóváírás végrehajtásáért a jegyzékkezelő felel. (2) A jegyzékkezelő az ÜHG-egység jogosultjának a jegyzék kezelőjéhez eljuttatott nyilatkozata alapján az ÜHG-egységet bármikor törli.
(3) A visszaadott ÜHG-egységeket a jegyzékkezelő haladéktalanul törli.
(4) A 377/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően a jegyzékkezelő törli a légi jármű üzembentartók által visszaszolgáltatott azon légiközlekedési kibocsátási egységeket, amelyek az Európai Gazdasági Térséget elhagyó, és harmadik országból az Európai Gazdasági Térségbe érkező járatok 2012-es kibocsátásaira vonatkoznak.”
(A létesítmény bezárásának minősül:)
„e) ha a létesítmény nem üzemel, de korábban üzemelt és az üzemeltető nem tudja hitelt érdemlően – okirattal – meggyőzően valószínűsíteni, hogy a létesítmény legkésőbb 6 hónappal a működés beszüntetését követően újra üzemelni fog.”
„(2) A miniszter az üzemeltető kérelmére az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott időszakot legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja, ha az üzemeltető igazolni tudja, hogy a 6 hónapos határidőt elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja betartani. A bezárás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet a miniszternek kell benyújtani. A kérelem tartalmazza a felfüggesztés kezdő időpontját és a bezárás felfüggesztésének okát, amelyhez mellékelni kell a rendelkezésre álló, a bezárás felfüggesztésének okát alátámasztó dokumentumok másolatát.”
„(5) A létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a létesítmény bezárását bejelenteni a hatóság honlapján közzétett módon a hatóságnak, valamint a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltése és hitelesítése útján a miniszternek. A hatóság felé történő bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas, cégszerű aláírással ellátott dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.”
„(7a) Amennyiben a bezárás következtében a jegyzékkezelő az érintett üzemeltető forgalmi jegyzékben vezetett számláját lezárja, és az adott számlán a kibocsátási egységek pozitív egyenleget mutatnak, akkor a jegyzékkezelő a bezárás bejelentésétől számított 30 napon belül felszólítja a számlatulajdonost egy olyan másik számla megnevezésére, amelyre ezeket a kibocsátási egységeket át kívánja vezettetni. Ha a számlatulajdonos 40 munkanapon belül nem válaszol a jegyzékkezelő felszólítására, akkor a jegyzékkezelő a kibocsátási egységeket a saját nemzeti folyószámlájára átvezeti.”
„13. § (1) A létesítmény működését részlegesen szüneteltetettnek kell tekinteni, ha egy olyan létesítményrész, amely legalább 30%-kal hozzájárul a létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy több mint 50 000 kibocsátási egységnek a létesítmény részére történő kiosztásához (a továbbiakban: mérvadó létesítményrész), a tevékenységi szintjét egy adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt kezdeti tevékenységi szinthez képest legalább 50%-kal csökkenti. (2) A működését részlegesen szüneteltető létesítmény számára történő kibocsátási egység kiosztást a működés részleges beszüntetésének évét követő évben, illetve ha a részleges beszüntetésre 2013. január 1-je előtt került sor, 2013-tól úgy kell kiigazítani, hogy ha a mérvadó létesítményrész tevékenységi szintje a kezdeti tevékenységi szinthez képest
a) 50–75%-kal csökken, a létesítményrész az eredetileg megállapított kibocsátási egységek mennyiségének 50%-át kapja,
b) 75–90%-kal csökken, a létesítményrész az eredetileg megállapított kibocsátási egységek mennyiségének 25%-át kapja,
c) legalább 90%-kal csökken, az érintett létesítményrész számára nem osztható ki ingyenesen kibocsátási egység.
(3) Ha a mérvadó létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 50%-át, a működését részlegesen szüneteltető létesítményrész a tevékenységi szint 50%-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységeket kapja meg.
(4) Ha a mérvadó létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 25%-át, a működését részlegesen szüneteltető létesítményrész a tevékenységi szint 25%-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységek felét kapja meg.
(5) A létesítmény üzemeltetője a részleges szüneteltetés napjától számított 30 napon belül köteles a létesítmény részleges szüneteltetését és annak mértékét jelenteni a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a részleges szüneteltetés kezdőnapjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas dokumentumot. A részleges szüneteltetés kezdőnapja az azt megalapozó esemény bekövetkezésének a napja. A részleges szüneteltetést a miniszter részére a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben és módon kell jelenteni. (6) A miniszter a (2)–(4) bekezdéssel összhangban elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és benyújtja az Európai Bizottság részére.”
„(3) Az üzemeltető a kapacitás lényeges csökkentését az esemény bekövetkezésének napjától számított 45 napon belül úgy jelenti be a hatóságnak, hogy megadja a létesítményrésznek a hitelesített jelentős kapacitáscsökkentés utáni csökkentett kapacitását és beépített kapacitását. A jelentős kapacitáscsökkentést a miniszter részére a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben és módon kell jelenteni.”
16. § Az Ügkr. Vhr. a következő 5/A. alcímmel egészül ki:
„5/A. A légi jármű üzembentartó működésében bekövetkező változások
14/A. § (1) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az Ügkr. tv. 1. § (3) és (4) bekezdése szerint kivételnek minősül, köteles azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkeztétől számított 30 napon belül bejelenteni – a Minisztérium honlapján közzétett módon – a miniszternek és a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza az esemény napjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas, cégszerű aláírással ellátott dokumentumot. (2) Ha a bezárás következtében a jegyzékkezelő a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláját lezárja, és az adott számlán a kibocsátási egységek pozitív egyenleget mutatnak, a jegyzékkezelő a bezárás bejelentésétől számított 30 napon belül felszólítja a számlatulajdonost egy olyan másik számla megnevezésére, amelyre ezeket a légiközlekedési kibocsátási egységeket át kívánja vezettetni. Ha a számlatulajdonos 40 munkanapon belül nem válaszol a jegyzékkezelő felszólítására, akkor a jegyzékkezelő a kibocsátási egységeket a saját nemzeti folyószámlájára átvezeti.
(3) Az érintett légi jármű üzembentartó a megszűnés vagy a kivétellé válás napjától számított 45 napon belül köteles a tárgyévi tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan hitelesített jelentést tenni. Ha a bejelentés alapjául szolgáló eseményre január 1-je és március 1-je között kerül sor, akkor a tárgyévre vonatkozó jelentéstétel és a tárgyévet megelőző évre vonatkozó jelentéstétel együttesen teljesítendő.
(4) A megszűnés alapjául szolgáló esemény napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi kötelezettségét a légi jármű üzembentartónak a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A tevékenység megszűnésének napjáig a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét a légi jármű üzembentartónak legkésőbb a megszűnés napjától számított 45 napon belül teljesítenie kell.
(5) A miniszter a bezárásra vonatkozó bejelentést követően gondoskodik a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosításáról.”
„6. A kibocsátás-csökkentési egység (ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) beszámítása és átváltása
15. § (1) Az Ügkr. tv. 29. §-a szerinti beszámítás és átváltás során – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a következő egységek használhatók fel: a) 2008. január 1. és 2012. december 31. között együttes végrehajtási vagy tiszta fejlesztési mechanizmus projekt révén elért kibocsátás-csökkentés alapján kiadott ERU és CER,
b) 2013. január 1-je előtt bejegyzett, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti együttes végrehajtási vagy tiszta fejlesztési mechanizmus projekt révén keletkező, 2013. január 1-je után elért kibocsátás-csökkentés alapján kiadott CER és ERU, c) olyan CER, melyet az ENSZ által meghatározott legkevésbé fejlett országokban 2013. január 1-je után megkezdett tiszta fejlesztési mechanizmus projektek által 2013. január 1-je után elért kibocsátás-csökkentés alapján adtak ki. Valamennyi, a közösségi rendszerben 2008–2012 közötti időszak során felhasználható projekttípusból származó CER-re vonatkozik, legkésőbb 2020-ig vagy az érintett országok és az Európai Unió közötti megállapodás ratifikálásáig,
d) olyan, a projektekből vagy más kibocsátás-csökkentést eredményező tevékenységből származó egység, amely az Európai Unió és valamely harmadik ország között köttetett, a felhasználható mennyiségről rendelkező megállapodás alapján használható fel.
(2) A harmadik kereskedési időszakban – a 23. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem használható fel a trifluor-metán (HFC-23) és az adipinsav-termelésből származó dinitrogén-oxid megsemmisítésére irányuló projektekből származó ERU és CER. (3) Az Ügkr. tv. 29. § (1) bekezdésében foglalt átváltás iránti kérelmet a Minisztérium honlapján közzétett adatlap felhasználásával kell benyújtani.”
„(2) A számlavezetési díjat a hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 számú fizetési számlájára kell befizetni.
(3) A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számla, légijármű-üzemeltetői számla, közönséges ügyfélszámla, kereskedési számla, külső kereskedési platform számla, valamint árverési kézbesítőszámla esetében a számlavezetési díjat – a 18. §-ban meghatározott kivétellel – a számla tulajdonosa évente a tárgyév február 28-ig a hatóság által kiállított számla alapján, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni. (4) A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni, megjelölve a tárgyévet, valamint a kibocsátási engedély azonosítóját (ÜHG-engedély-azonosító).”
„(1) A számlavezetési díjat, amennyiben a számla nyitására év közben kerül sor, a számla nyitásával egyidejűleg kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell befizetni.”
„(5) Ha a hatóság a benyújtott éves hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a hatóság az üzemeltetőt kötelezi a kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek a határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszautalására.
(6) Ha az üzemeltető a kibocsátási egységmennyiség (5) bekezdés szerinti visszautalására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi.”
„(8a) A (6)–(8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha az üzemeltető a bejelentési, visszautalási vagy visszaadási kötelezettségét önhibáján kívül nem teljesíti, és ezt igazolja.”
„(1) Ha a számlatulajdonos a számlavezetési díj megfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, a jegyzékkezelő pedig a számlához való hozzáférést felfüggeszti (a továbbiakban: zárolás). A jegyzékkezelő a zárolás tényéről értesíti az érintetteket.”
„23. § (1) 2014. március 31-ig hitelesítőként olyan hitelesítő szervezet is eljárhat, amely rendelkezik a Nemzeti Akkreditáló Testület által kiállított dokumentummal arról, hogy az akkreditálás iránti kérelmet benyújtotta, és az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Ez nem vonatkozik az Ügkr. tv. 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti jelentés hitelesítésére, amelynek vonatkozásában kizárólag akkreditált hitelesítő szervezet járhat el. (2) Ha az üzemeltetők részére történő ingyenes kiosztás nem történik meg a 17. § (3) bekezdésében meghatározott határidőig, a hatóság a miniszter által az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott nemzeti kiosztási táblában szereplő kibocsátási egységmennyiséget alapul véve a 4. mellékletben meghatározott díjak 70%-ának megfelelő előlegszámlát jogosult kiállítani. 2013-ban a számítás alapját az Európai Bizottsághoz benyújtott Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetében foglalt kibocsátási egységmennyiségek képezik. (3) A számlatulajdonos az előlegszámla kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az előlegszámla alapján a számlavezetési díjelőleget megfizetni.
(4) Az Európai Bizottság által jóváhagyott Nemzeti Végrehajtási Intézkedés közzétételét követő 20 napon belül a hatóság a jóváhagyott kibocsátási egységmennyiségeket alapul véve a 4. mellékletben foglaltak szerint a számlavezetési díjat meghatározza és végszámlát állít ki. (5) A számlatulajdonos a végszámla kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a végszámla alapján a számlavezetési díjat megfizetni.
(6) Ha az előlegszámla alapján a számlatulajdonos által befizetett összeg a végszámlában meghatározott számlavezetési díj összegét meghaladja, a hatóság a végszámla kiállítását követő 15 napon belül a különbözetet a számlatulajdonos által megadott bankszámlaszámra visszautalja.”
f) 20. § (1) bekezdésében a „napi húszezertől százezer forintig” szövegrész helyébe a „napi 20 000-től 100 000 forintig”,
g) 20. § (3) bekezdésében az „ötvenezertől ötszázezer forintig” szövegrész helyébe az „50 000-től 500 000 forintig”,
h) 20. § (4) bekezdésében az „ötvenezertől ötszázezer forintig” szövegrész helyébe az „50 000-től 500 000 forintig”,
26. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 15-én lép hatályba.
1. melléklet a 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelethez
|
|
(A |
(B |
|
|
Szakterület neve és száma) |
Akkreditálási alkalmazási kör) |
|
„2 |
Energetika 1a/1b |
Tüzelőanyagok olyan létesítményekben történő elégetése, amelyekben csak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott, kereskedelemben forgalmazott szabványos tüzelőanyagokat használnak, vagy olyan A vagy B kategóriájú létesítményekben, ahol földgázt használnak.” |
2. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet 1. melléklet 12. és 13. sora helyébe a következő sor lép:
|
|
(A |
(B |
|
|
Szakterület neve és száma) |
Akkreditálási alkalmazási kör) |
|
„12 |
CO2 elkülönítés és szállítás 10 |
– Üvegházhatású gázoknak szállítás és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítése olyan létesítményekben, amelyekre az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény hatálya kiterjed
– Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása |
|
13 |
CO2 geológiai tárolás 11 |
Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása” |
|
|
(A |
(B |
|
|
Szakterület neve és száma) |
Akkreditálási alkalmazási kör) |
|
„15 |
98 egyéb |
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti egyéb tevékenységek |
|
16 |
99 egyéb |
Egyéb, a tagállam által a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének megfelelően felvett tevékenységek, amelyeket az akkreditálási okiratban kell részletesen meghatározni” |
2. melléklet a 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelethez
„A.3.3 A próbaüzem és az üzemszerű működés megkezdésének tervezett ideje (éééé/hh/nn), a létesítmény státusza és annak leírása.”
„c) C kategóriájú létesítmény 500 000 tCO2(e)-nél nagyobb.”
3. melléklet a 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelethez
„A kibocsátási engedély az alábbiakat tartalmazza:”
„d) a létesítmény névleges kapacitása a 2. melléklet szerinti, tevékenység-specifikus mértékegységben;” „f) az engedélyezett üvegházhatású gáz (vagy gázok) megjelölése;”
4. melléklet a 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelethez
„2. A számlavezetési díj alapja üzemeltetői számla esetében
Az üzemeltetői számla esetében a díjfizetés alapja a tárgyévre a létesítmény részére térítésmentesen kiosztott kibocsátási egység mennyisége [kibocsátási egységmennyiség (db)/év] létesítményenként, a nemzeti kiosztási táblával összhangban.”
5. melléklet a 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelethez
A kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályok
Egyes tüzelőanyagok országspecifikus értékei
1. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag fűtőértékek és kibocsátási tényezők (nem tartalmazza az oxidációs tényezőket)
|
|
A |
B |
C |
D |
|
1 |
Tüzelőanyag megnevezése |
Tüzelőanyag kódjele
(LAIR) |
Fűtőérték
[MJ/kg] |
Kibocsátási tényező [tCO2/TJ] |
|
2 |
Szilárd tüzelőanyagok |
|
3 |
Hazai feketeszén |
17 |
24 |
94,6 |
|
4 |
Import feketeszén |
18 |
26 |
94,6 |
|
5 |
Hazai barnaszén |
12 |
12 |
96,1 |
|
6 |
Import barnaszén |
19 |
16 |
94,6 |
|
7 |
Lignit |
13 |
7 |
113,2 |
|
8 |
Koksz |
51 |
29,8 |
108,17 |
|
9 |
Petrolkoksz |
52 |
35 |
100,8 |
|
10 |
Tűzifa és fahulladék |
15 |
16 |
(109,63)b |
|
11 |
Biobrikett és egyéb bio tüzelőanyagok |
16 |
16 |
(109,63)b |
|
12 |
Brikett |
53 |
21 |
94,6 |
|
13 |
Cseppfolyós tüzelőanyagok |
|
14 |
Tüzelőolajok |
|
|
|
|
15 |
TÜ 5/20 tüzelőolaj |
60 |
42 |
74,07 |
|
16 |
Erőművi tüzelőolaj |
61 |
42 |
74,07 |
|
17 |
Gázturbina olaj (GTO) |
61 |
42 |
74,07 |
|
18 |
Fűtőolajok |
|
|
|
|
19 |
FA 60/80 extra könnyű fűtőolaj |
70 |
41 |
77,37 |
|
20 |
FA 60/120 fűtőolaj |
71 |
41 |
77,37 |
|
21 |
FA 60/130 fűtőolaj |
72 |
41 |
77,37 |
|
22 |
F 60/130 fűtőolaj |
73 |
41 |
77,37 |
|
23 |
F 90/160 fűtőolaj |
74 |
40 |
77,37 |
|
24 |
F 100/200 nehéz fűtőolaj |
75 |
39,5 |
77,37 |
|
25 |
FA 90/160 kis kéntartalmú fűtőolaj |
76 |
40 |
77,37 |
|
26 |
FA 100/200 nehéz fűtőolaj |
77 |
39,5 |
77,37 |
|
27 |
Egyéb cseppfolyós tüzelőanyagok |
|
|
|
|
28 |
Benzin |
90 |
44 |
69,3 |
|
29 |
Dízelolaj |
90 |
42 |
74,07 |
|
30 |
Gáznemű tüzelőanyagok |
|
31 |
Földgáz |
31 |
34a |
56,1 |
|
32 |
PB-gáz |
35 |
45,7 |
63,07 |
|
33 |
LPG |
37 |
45,7 |
63,07 |
|
34 |
Kamragáz (kokszolásból) |
33 |
17a |
47,67 |
|
35 |
Kohógáz |
34 |
3,12a |
242 |
|
36 |
Biogáz |
36 |
22,65a |
(54,9)b |
|
37 |
Csökkentett metántartalmú földgáz (inert gáz)c |
38 |
16,29a |
56,1 |
a A fűtőérték dimenziója nem MJ/kg, hanem MJ/Nm3
b A tiszta biomassza tüzelőanyagokat nulla kibocsátási tényezővel kell figyelembe venni.
c Az inert gázból eredő kibocsátás számításakor csak az inert gáz metántartalmából származó kibocsátásokkal kell számolni, az eredeti CO2 tartalmát a kibocsátás számításánál nem kell figyelembe venni.
B) Amennyiben a 601/2012/EU bizottsági rendelet lehetővé teszi országspecifikus oxidációs tényező alkalmazását, az alábbi, 2. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál. 2. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag oxidációs tényezők
|
|
A |
B |
|
1 |
Tüzelőanyag |
Oxidációs tényező |
|
2 |
Szilárd |
0,99 |
|
3 |
Folyékony |
0,995 |
|
4 |
Gáz |
0,995 |
”
