BÜ BH 2013/332
BÜ BH 2013/332
2013.12.01.
A távolmaradását kimentett vádlott távollétében nem tartható meg a tárgyalás azon része, amely cselekvőségét érinti [Be. 281. §, 373. § (1) bek. II/d) pont, 416. § (1) bek. c) pont, 428. § (2) bek.].
A városi bíróság a 2011. május 18. napján kihirdetett és fellebbezés hiányában 2011. május 20. napján jogerős ítéletével az V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében [Btk. 175. § (1) bekezdés], és ezért őt 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.
A jogerős ügydöntő határozat ellen az V. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontját megjelölve a bűnösség megállapítása és a kiszabott büntetés miatt, hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.
Az V. rendű terhelt indokai szerint
– téves a bírói mérlegelés, nem vett részt az elkövetésben,
– nem volt ellene semmiféle bizonyított tény, a nyomozati vallomása tartalmazza csak a teljes valóságot,
– betegségeit nem vették figyelembe,
– a terhére rótt cselekmény elkövetésének idején és a tárgyaláson nem volt kihallgatható állapotban, mert pszichiátriai kezelés, és gyógyszerek hatása alatt állott.
A Legfőbb Ügyészség átiratában az indítványt a tényállást támadó és a bizonyítékokat értékelő részében nem találta alaposnak.
Ugyanakkor kifejtette, hogy a bíróság 2011. január 10. napján az V. rendű terhelt távollétében a neki is felrótt cselekményt érintően tanúkihallgatásban álló bizonyítást vett fel, s ezáltal a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában utalt Be. 373. §-a (1) bekezdésének II/d) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértést valósított meg.
Ezért indítványozta, hogy a Kúria az ügydöntő határozatot az V. rendű terhelt tekintetében tanácsülésen helyezze hatályon kívül és a bíróságot utasítsa új eljárásra.
Az V. rendű terhelt az észrevételében egyetértett a Legfőbb Ügyészség indítványával.
A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.
A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
A Be. 373. § (1) bekezdésének II/d) pontja kötelezően írja elő a bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
Az alapügy irataiból megállapíthatóan
– a bíróság a tárgyalást 2010. július 13. napján úgy tűzte ki, hogy arra az V. rendű terheltet postai úton rendelte idézni,
– a bíróság 2011. január 6. napján az V. rendű terhelt részére védőt rendelt ki, és a tárgyalásról értesítette,
– 2011. január 10-én a tárgyalás első napján az V. rendű terhelt szabályszerű idézésre nem jelent meg, a megjelent védője bejelentette, hogy az V. rendű terhelt elmegyógyintézetben tartózkodik, amiről orvosi igazolást is csatolt, majd a vádismertetést követően a bíróság bizonyítást vett föl, annak keretében kihallgatta a megjelent I-IV. és VI-VII. rendű terheltet, valamint 2 sértett-tanút és további 2 tanút, míg másik 2 tanú megtagadta a vallomástételt,
– a bíróság a tárgyalás következő napján 2011. május 18-án az V. rendű terhelt és védője jelenlétében ismertette ugyan a tárgyalás első napján felvett jegyzőkönyvet, de az V. rendű terhelt távollétében felvett tanú-bizonyítást nem ismételte meg, hanem a bizonyítási eljárást befejezte és ügydöntő határozatot hozott.
A Be. szabályozza a terhelt tárgyalásról távolmaradásának a kérdését:
– a tanács elnöke a lehetőséghez képest intézkedik – a 279. § (4) bekezdés esetét kivéve –, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottat azonnal vezessék elő [Be. 281. § (2) bekezdés],
– ha a tanács elnökének a (2) bekezdésben megjelölt intézkedése nem lehetséges, vagy az nem vezetett eredményre, a tárgyalást a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadlábon lévő vádlott távollétében is meg lehet tartani, a bizonyítási eljárást azonban – a (9) bekezdés esetét kivéve – nem lehet befejezni [Be. 281. § (5) bekezdés].
Az V. rendű terhelt valóban szabályszerű idézés ellenére maradt távol a tárgyalásról, csakhogy őt a védője szóban és igazolás csatolásával is kimentette, másként fogalmazva igazolta a távollétét.
A bíróság az V. rendű terhelt távollétét „igazoltnak látszó” gyanánt jelölte meg, azaz a védő általi kimentést nyilvánvalóan elfogadta, hiszen az V. rendű terhelt azonnali elővezetését sem rendelte el, egyébként összhangban azzal, hogy az elővezetés csakis önkényes, tehát nem akceptálható okú terhelti távollét esetében, eljárási szankcióként kerülhet szóba [Be. 69. § (1) bekezdés a) pont, Be. 161. § (1) bekezdés].
A kimentés elfogadottsága esetében elesik az elővezethetőség, a terhelt a továbbiakban nem tekinthető olyan személynek, akinek a távollétében a tárgyalás [Be. 281. § (5) bekezdés], illetőleg a tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti [Be. 281. § (4) bekezdés], megtartható.
A Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság a 4/2007. számú kollégiumi véleményében – a Be. 281. § (5) bekezdéséhez fűzve – leszögezte: „Ha a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, de távolmaradását előzetesen alapos okkal kimenti, a bíróság – mérlegelése szerint – elhalaszthatja a tárgyalást, amennyiben az előzetes kimentés indokait elfogadja. Ha ezeket az indokokat nem fogadja el, a szabályszerűen idézett vádlott távollétében a tárgyalást megtarthatja.” Ezt a jogértelmezést később megerősítette a Legfelsőbb Bíróság BKv 75. számú kollégiumi véleményének a 2. pontja.
Az ügyész a vádiratban valamennyi terhelttel szemben 2 rendbeli személyi szabadság megsértésének bűntette miatt emelt vádat, melynek kapcsán az V. rendű terheltet bűnsegédnek jelölte meg, az V. rendű terhelt egyike volt azoknak, akik a gépjárművel közlekedő sértetteket a saját gépjárműveikkel követték, beérték, és végül időlegesen feltartóztatták.
A vádbeli egységes terhelti cselekvőség miatt a tanúk kihallgatása az V. rendű terheltet szükségképpen érintette, ezért távollétében a tárgyalás ezen része nem volt megtartható.
Miután pedig a bíróság a tárgyalás első napján felvett tanúbizonyítást nem ismételte meg, az eljárási szabálysértést nem korrigálta.
A bíróság tehát megsértette az eljárási szabályokat, midőn a tárgyalás első napjának a tanúbizonyításban álló részét a kimentett, vagyis igazoltan távol maradt V. rendű terhelt jelenléte nélkül tartotta meg. Ez pedig a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában foglalt feltétlen hatályon kívül helyezést jelentő eljárási szabálysértés (más megnevezéssel ún. abszolút eljárási szabálysértés). A szabálysértést nem teszi semmissé az sem, hogy az V. rendű terhelt védője jelen volt a tárgyalás kifogásolt részén.
A Kúria megjegyzi, hogy a Be. 288. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a bíróság által el nem fogadott okú terhelti távollét esetén a terhelt-társak kihallgatásának akadálya nincs.
Ekként a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdésének d) pontja szerint tanácsülésen eljárva – a megtámadott határozatot a Be. 428. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra utasította.
(Kúria Bfv. II. 257/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás