BÜ BH 2013/335
BÜ BH 2013/335
2013.12.01.
A szabálysértési feljelentés beérkezésével rögzül a bíróság illetékessége, az elkövetés helye szerinti bíróság ezt követően már nem teheti át az iratokat célszerűségi okból más bírósághoz [Szabs. tv. 41. §].
A rendőrség feljelentésére eljárt Ny. Járásbíróság a 2013. május 8. napján – tárgyaláson – meghozott végzésével az ügyet áttette a kerületi bírósághoz.
Az áttételt azzal indokolta, hogy az eljárás alá vont személy kerületi lakos, és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) 41. § (2) bekezdése alapján, ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy lakóhelye (tartózkodási helye, munkahelye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye) szerint illetékes bíróság is eljárhat.
A kerületi bíróság a 2013. június 12. napján hozott – tárgyaláson kívül meghozott – végzésével megállapította illetékességének a hiányát, és az ügyet az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Kúriának megküldte.
Végzésének indoka az, hogy az Ny. Járásbíróság az ügyben már intézkedett, tárgyalást tartott, bizonyítást vett fel és ügyegyesítést is végzett, ezért az illetékessége a BH 2012.259. szám alatt közreadott jogeset megoldása szerint rögzült.
Az ügy irataiból megállapítható, hogy a rendőrség a B. helység külterületén 2012. szeptember 3. napján elkövetett szabálysértés miatt tett feljelentést.
Az elzárással is büntethető szabálysértéseket a Szabs.tv. XXIII. Fejezete tartalmazza, s ezek közé tartozik a Szabs.tv. 172. §-a szerinti tiltott kéjelgés szabálysértése.
Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróság jár el [Szabs.tv. 41. § (1) bekezdés első mondat].
Az elkövetési helyhez igazodó főszabály folytán az eljárásra tehát az Ny. Járásbíróság az illetékes [a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. § (1) bekezdés és 1. melléklet 16/1. pont].
A Szabs.tv. 41. § (2) bekezdése valóban engedi az eljárás alá vont személy lakóhelye (tartózkodási helye, munkahelye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye) szerint illetékes bíróság eljárását is, ha azt a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja – azaz célszerűségi szempontból.
A Szabs.tv. 41. § (1) bekezdése tehát az elkövetési helyhez, a (2) bekezdése pedig a célszerűséghez igazodó illetékességi szabályt teremt, de nem egymást váltva, hanem eleve versengő vagylagossággal és úgy, hogy a vagylagos illetékesség ténylegesen a feljelentő választásának a függvénye.
A feljelentés beérkeztével rögzül a bíróság illetékessége, ami értelemszerűen következik abból, hogy a bíróságnak nincs törvényi fölhatalmazása az illetékessége megléte esetén egy másik illetékességi szabály alkalmazására.
A kifejtettekkel lényegében egyező állásponton van a hivatkozott jogeset (BH 2012.259. II.) megoldása is.
A kerületi bíróság álláspontja az illetékessége hiányának megállapításáról helytálló, de a Kúria megjegyzi, hogy az Ny. Járásbíróság illetékessége nem a korábbi intézkedése folytán rögzült.
A 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. § (2) bekezdésére is figyelemmel a kerületi bíróság az F. Ítélőtáblához, az Ny. Járásbíróság a D. Ítélőtáblához tartozik.
A Szabs.tv. 42. § (6) bekezdése kimondja, hogy ha vitás, hogy több bíróság közül melyik köteles eljárni, az eljáró bíróságot a törvényszék másodfokú tanácsa határozatban jelöli ki, továbbá ha az illetékességi összeütközés különböző törvényszékek területén lévő bíróságok között merül fel, akkor a magasabb szintű bíróság jár el, és e határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Az eljáró bíróság kijelöléséről szükségképpen a Kúria, mint legmagasabb szintű bíróság határoz, mert az illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblákhoz tartozó járásbíróságok között merült fel [Szabs.tv. 47. § (5) bekezdés, Be. 20. § (1) és (2) bekezdés c) pont].
Ekként a Kúria tanácsülésen eljárva az elsőfokú eljárásra az Ny. Járásbíróságot, az esetleges felülbírálati eljárásra pedig az Ny. Törvényszéket kijelölte.
(Kúria Bkk. II. 906/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás