• Tartalom

34/2013. (VI. 30.) BM rendelet

34/2013. (VI. 30.) BM rendelet

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendelkezéseire tekintettel szükséges egyes miniszteri rendeletek módosításáról1

2013.07.01.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés c) pontjában, továbbá a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró legfőbb ügyész véleményének kikérésével –,

a 2. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím tekintetében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § e) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel, valamint az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró miniszterelnökkel egyetértésben –,

a 4. alcím tekintetében a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben –,

az 5. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben –,

a 6. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben –,

a 7. alcím tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 8. alcím tekintetében a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 9. alcím tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 10. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben –,

a 11. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 12. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (6) bekezdésében, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § e) és h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 114. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró külügyminiszterrel, valamint 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró miniszterelnökkel egyetértésben –,

a 13. alcím tekintetében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) és o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, – a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (2) bekezdés e) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró legfőbb ügyész véleményének kikérésével –,

a 14. alcím tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –,

a 15. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésében, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (4) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –

a következőket rendelem el:

1. A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet módosítása

1. § A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fogvatartott)

c) előzetesen letartóztatott
ca) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót és kaphat csomagot,
cb) hozzátartozójával, valamint – az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jóváhagyásával – más személyekkel levelezhet,
cc) a pártfogó felügyelővel az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság engedélye nélkül tarthat kapcsolatot,”

2. § Az R1. 2. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A fogvatartott)

d) előzetesen letartóztatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt a Bv. tvr. 118. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint kap.”

3. § Az R1. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok – a fogvatartás időtartamára figyelemmel – a bűnügyi őrizetest, a b), c) pont kivételével a közbiztonsági őrizetest is megilletik.”

4. § Az R1. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogda a fogvatartottak elhelyezésére, biztonságos őrzésére szolgáló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület vagy épületrész. A zárkában elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden fogvatartottra legalább hat köbméter légtér és három négyzetméter – fiatalkorú és női fogvatartottak esetén három és fél négyzetméter – mozgástér jusson. A mozgástér meghatározása szempontjából a zárka alapterületéből az azt csökkentő berendezési és felszerelési tárgyak által elfoglalt területet figyelmen kívül kell hagyni. A zárka felszerelési és berendezési tárgyait a melléklet tartalmazza.”

5. § Az R1. 18. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A fogvatartás során el kell különíteni:)

g) a katonát a többi fogvatartottól, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól,”

6. § Az R1. 35. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Általános fogdaellenőrzésre jogosult:)

c) a rendészetért felelős miniszter, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, illetve az országos rendőr-főkapitány által szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személyek,”

7. § Az R1. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

37. § E rendelet alkalmazásában
a) hozzátartozó a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott hozzátartozó,
b) katona a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott katona.”

8. § Az R1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

9. § Az R1.

a) 2. § (1) bekezdés f) pontjában a „gyógyszert térítés nélkül kap” szövegrész helyébe a „gyógyszert – a d) pontban meghatározott kivétellel – térítés nélkül kap”;

b) 4/A. §-ában, 17. § (3) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében a „büntetés-végrehajtási felügyeleti” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó”;

c) 4/B. § a) pontjában az „állampolgári jogok országgyűlési biztosához, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési” szövegrész helyébe az „alapvető jogok”;

d) 4/B. § b) pontjában az „az adatvédelmi biztoshoz” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez”;

e) 25. § (5) bekezdésében az „a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerinti” szövegrésze helyébe az „a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. § (5) bekezdése szerinti”;

g) 30. § (1) bekezdésében az „a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet (a továbbiakban: RSzSz.)” szövegrész helyébe az „a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/2011. BM rendelet)”;

h) 34. § (1) bekezdésében az „az RSzSz. 90. §-a” szövegrész helyébe az „a 30/2011. BM rendelet 76. §-ának”;

i) 34/A. § (3) bekezdésében az „az RSzSz. 60. §-a” szövegrész helyébe az „a 30/2011. BM rendelet 41. §-ának”;

j) 35. § (1) bekezdés a) pontjában a „büntetésvégrehajtás-felügyeleti” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó”;

k) 35. § (1) bekezdés b) pontjában az „állampolgári jogok és a kisebbségek jogainak országgyűlési” szövegrész helyébe az „alapvető jogok”;

l) 35. § (2) bekezdés a) pontjában az „igazságügyi és rendészeti minisztériumi, rendőrségi vezető, illetve” szövegrész helyébe a „rendészetért felelős miniszter, a rendőrségi vezető, valamint”

szöveg lép.

10. § Hatályát veszti az R1.

a) 1. § (1) bekezdésében az „és a szabálysértési elzárást töltő, amennyiben számára a fogvatartás helyéül rendőrségi fogdát jelöltek ki” szövegrész,

b) 11. §-ában a „Magyarországon elhunyt és” szövegrész.

2. A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet módosítása

11. § A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet

aa) a „(Btk. 172. §)” szövegrész helyébe az „[a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 166. §]”,

ab) a „Btk. 185. §” szövegrész helyébe a „Btk. 233. §”,

ac) a „Btk. 190. §” szövegrész helyébe a „Btk. 239. §”;

b) 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés bűntette, vétsége, illetőleg” szövegrész helyébe az „a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény, a járművezetés bódult állapotban bűncselekmény, illetve”

szöveg lép.

3. A fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló
27/1998. (VI. 10.) BM rendelet módosítása

12. § A fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet Mellékletének 53. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megerősített szolgálat rendelhető el a szolgálati helyen:)

d) az Alaptörvény 48–54. cikkében szabályozott különleges jogrend bevezetésekor.”

13. § A fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet Mellékletének

a) 18. § (3) bekezdésében az „igazságügyi és rendészeti miniszteri” szövegrész helyébe a „belügyminiszteri”;

b) 73. § (2) bekezdés a) pontjában az „a közveszély-okozás, a terrorcselekmény törvényi tényállásait” szövegrész helyébe az „a közveszély okozása, a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, valamint a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásait”;

c) 73. § (2) bekezdés a) pontjában az „a robbanóanyaggal vagy robbanószerrel” szövegrész helyébe az „a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés”

szöveg lép.

4. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló
2001. évi LXXXV. törvény büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól szóló 4/2002. (III. 28.) IM rendelet módosítása

14. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól szóló 4/2002. (III. 28.) IM rendelet 14. §-ában az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a (6) bekezdésének alapján” szövegrész helyébe „a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 282/A. § (6) bekezdése vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 180. § (1) bekezdése alapján” szöveg lép.

5. A büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 16/2003. (VI. 20.) IM rendelet módosítása

15. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 16/2003. (VI. 20.) IM rendelet (a továbbiakban: R2.) 13. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A parancsnok – a Be. 165. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel – a katonai ügyészhez indokolt előterjesztést tesz:]

j) a büntetőeljárásnak a Be. 487. §-a alapján történő megszüntetésére;”

(2) Az R2. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

20. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére a parancsnok tesz előterjesztést a katonai ügyészhez.
(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele indítványozása iránti előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró katonai nyomozó hatóság megnevezését, az ügyirat számát,
b) a bűncselekmény Btk. szerinti megjelölését,
c) a bűncselekmény történeti tényállását,
d) a bűncselekmény gyanúját, illetve az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele feltételeinek fennállását alátámasztó bizonyítékokat,
e) javaslatot a Be. 158/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus adat ideiglenes eltávolításának indítványozására,
f) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat:
fa) IP címet ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszkot,
fb) domain nevet,
fc) URL címet,
fd) portszámot,
g) az elektronikus adatot tároló tárhelyszolgáltató nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a képviseletre jogosult nevének és címének a megjelölését.
(3) A (2) bekezdés g) pontja esetében ha a tárhelyszolgáltató külföldi, a székhely szerinti államban működő nyilvántartás adatait szükséges beszerezni.
(4) Ha a domain név alatt található elektronikus adatok teljes körére fennállnak a hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének feltételei, az erre való utalást is tartalmazza az előterjesztés.
(5) Ha az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett elektronikus adat forrásának azonosításra szolgáló adatok megállapítása különleges szakismeretet igényel, szaktanácsadót kell alkalmazni.
(6) Ha az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének további fenntartása már nem indokolt, vagy ha a nyomozást a parancsnok megszüntette – kivéve, ha a Be. 569. § szerinti eljárás lefolytatásának van helye – haladéktalanul előterjesztést kell tenni a katonai ügyészhez a kényszerintézkedés megszüntetése és az elektronikus adat visszaállítása iránt. Az előterjesztés megtételére a parancsnok jogosult. Az előterjesztés tartalmára a (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.
(7) E § alkalmazásában
1. domain név: az internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés,
2. elektronikus adat: a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely egyedi azonosítók, mint az IP cím és URL cím, domain név és portszám alapján beazonosítható,
3. IP cím: egyedi hálózati azonosító, amely a hozzátartozó alhálózati maszkkal együtt meghatározza, hogy mely hálózati címen érhető el az elektronikus adat,
4. portszám: a TCP/IP és az UDP, illetve SCTP protokollokban az adott célszerveren a logikai csatlakozást meghatározó jelzőszám,
5. URL cím: egységes erőforrás azonosító, amely egyetlen címben foglalja össze az interneten megtalálható elektronikus adat azonosításához szükséges legfontosabb információkat, mint a protokoll, a domain név vagy IP cím, a portszám és az elérési út a célszerveren.”

16. § Az R2. 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a parancsnok az általános megelőzés, a katonai rend és fegyelem megszilárdítása érdekében indokoltnak tartja, hogy a bíróság a tárgyalást a Be. 278. § (2) bekezdése alapján ne a bíróság hivatalos helyiségében, hanem a büntetés-végrehajtási szervezet hivatalos helyiségében tartsa meg, ennek indítványozására a katonai ügyésznek javaslatot tesz.”

17. § Az R2.

aa) az „az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó” szövegrész helyébe az „a”,

ab) a „ha a nyomozás nem tartozik a katonai ügyész kizárólagos hatáskörébe [Be. 474. § (2) bekezdés b) pont, 474. § (3) és (4) bekezdés]” szövegrész helyébe a „ha a nyomozást nem a katonai ügyész vagy a legfőbb ügyész által a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész (a továbbiakban együtt: katonai ügyész) végzi”;

b) 7. § (4) és (6) bekezdésében az „a katonai ügyészséget” szövegrész helyébe az „az ügyészséget”;

c) 8. § (1) bekezdésében az „a katonai ügyészség” szövegrész helyébe az „az ügyészség”;

d) 21. § (1) bekezdésében az „ellenvetést” szövegrész helyébe a „panaszt”

szöveg lép.

18. § (1) Hatályát veszti az R2.

c) 5. §-a,

i) 20. §-át megelőző „a terhelt védekezési joga gyakorlásának biztosítása” alcím címe,

m) Melléklete.

(2) Hatályát veszti az R2.

a) 3. § (1) bekezdésében az „ – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – ”;

b) 6. § (4) bekezdésében a „Ha az elkövető kiléte nem volt megállapítható, a büntetőeljárást az azt elrendelő parancsnok függeszti fel [Be. 188. § (1) bekezdés c) pont].”;

c) 7. § (3) bekezdésében az „A nyomozótiszt megbízásához a parancsnok beszerzi a katonai ügyészség előzetes egyetértését.”;

d) 7. § (6) bekezdésében az „ , egyben a bevont „Nyomozótiszti igazolvány”-t visszaküldi”;

e) 19. §-ában az „a Magyar Honvédség Katonai Fogházában, kivételesen”;

f) 21. § (1) bekezdésében az „ , illetve az ellenvetéssel”;

g) 22. § (2) bekezdésében a „(szolgálati jellemzését)”

szövegrész.

6. A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet módosítása

19. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet (a továbbiakban: Nyor.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § Védő kirendelése esetén a kirendelő határozatnak tartalmaznia kell az eljáró nyomozó szerv megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét, a gyanúsításban közölt bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti megnevezését, a kirendelésre való utalást és az ügyvéd, illetve az európai közösségi jogász megnevezését.”

20. § A Nyor. a 87. §-t követően a következő alcímmel és 87/A. §-sal egészül ki:

(Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele)
87/A. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére a nyomozó szerv vezetője tesz előterjesztést az ügyészhez.
(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele indítványozása iránti előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró nyomozó szerv megnevezését, az ügyirat számát,
b) a bűncselekmény Btk. szerinti megjelölését,
c) a bűncselekmény történeti tényállását,
d) a bűncselekmény gyanúját, illetve az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele feltételeinek fennállását alátámasztó bizonyítékokat,
e) javaslatot a Be. 158/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus adat ideiglenes eltávolításának indítványozására,
f) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat:
fa) IP címet ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszkot,
fb) domain nevet,
fc) URL címet,
fd) portszámot,
g) az elektronikus adatot tároló tárhelyszolgáltató nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a képviseletre jogosult nevének és címének a megjelölését.
(3) A (2) bekezdés g) pontja esetében ha a tárhelyszolgáltató külföldi, a székhely szerinti államban működő nyilvántartás adatait szükséges beszerezni.
(4) Ha a domain név alatt található elektronikus adatok teljes körére fennállnak a hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének feltételei, az erre való utalást is tartalmazza az előterjesztés.
(5) Ha az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett elektronikus adat forrásának azonosításra szolgáló adatok megállapítása különleges szakismeretet igényel, szaktanácsadót kell alkalmazni.
(6) Ha az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének további fenntartása már nem indokolt, vagy ha a nyomozást a nyomozó szerv megszüntette – kivéve, ha a Be. 569. § szerinti eljárás lefolytatásának van helye – haladéktalanul előterjesztést kell tenni az ügyészhez a kényszerintézkedés megszüntetése és az elektronikus adat visszaállítása iránt. Az előterjesztés megtételére a nyomozó szerv vezetője jogosult. Az előterjesztés tartalmára a (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.
(7) E § alkalmazásában
1. domain név: az internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés,
2. elektronikus adat: a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely egyedi azonosítók, mint az IP cím és URL cím, domain név és portszám alapján beazonosítható,
3. IP cím: egyedi hálózati azonosító, amely a hozzátartozó alhálózati maszkkal együtt meghatározza, hogy mely hálózati címen érhető el az elektronikus adat,
4. portszám: a TCP/IP és az UDP, illetve SCTP protokollokban az adott célszerveren a logikai csatlakozást meghatározó jelzőszám,
5. URL cím: egységes erőforrás azonosító, amely egyetlen címben foglalja össze az interneten megtalálható elektronikus adat azonosításához szükséges legfontosabb információkat, mint a protokoll, a domain név vagy IP cím, a portszám és az elérési út a célszerveren.”

21. § A Nyor. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

165. § A törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek ellen – így különösen
a) az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az Országgyűlés háznagya, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Költségvetési Tanács elnöke, a bíró és az ügyész ellen,
b) az országgyűlési képviselő választásán jelöltként igazolt személy ellen [az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 79. § (2) bekezdés] –
csak a mentelmi jog felfüggesztése után, illetve az arra jogosult előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás.”

22. § A Nyor. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

169. § Ha arra merül fel gyanú, hogy a közlekedési bűncselekményt szeszes ital fogyasztásából származó alkoholtól ittas állapotban lévő, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szer befolyása alatt álló személy követte el, az ennek megállapításához szükséges intézkedéseket, nyomozási cselekményeket haladéktalanul el kell végezni.”

23. § A Nyor.

a) 14. § (2) bekezdésében az „az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium” szövegrész helyébe az „a Belügyminisztérium” szöveg,

b) 170. § (1) bekezdésében az „alkoholos befolyásoltsága” szövegrész helyébe a „szeszes ital fogyasztása” szöveg,

c) 170. § (2) bekezdésében a „hitelesített légalkoholmérő készülékkel” szövegrész helyébe a „hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel (a továbbiakban: hiteles mérőeszköz)” szöveg,

d) 170. § (3) bekezdésében a „hitelesített légalkoholmérő eszközzel” szövegrész helyébe a „hiteles mérőeszközzel” szöveg,

e) 171. § (1) bekezdés a) pontjában a „vezetési képességre hátrányosan ható szer jelenléte” szövegrész helyébe a „szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mellett a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szer jelenléte” szöveg,

f) 171. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában a „hitelesített légalkoholmérő készülékkel” szövegrészek helyébe a „hiteles mérőeszközzel” szöveg,

g) 171. § (1) bekezdés e) pontjában a „hitelesített légalkoholmérő készülék” szövegrész helyébe a „hiteles mérőeszköz” szöveg,

h) 172. §-ában és 173. §-ában a „vezetési képességre hátrányosan ható szer” szövegrészek helyébe a „vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szer” szöveg,

ia) a „vezetői engedéllyel” szövegrész helyébe a „járművezetésre jogosító okmánnyal” szöveg,

ib) a „vezetői engedélye” szövegrész helyébe a „járművezetésre jogosító okmánya” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti a Nyor. 166. § (2) bekezdése.

7. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet módosítása

25. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 20. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint 20. § (4) bekezdés c) és d) pontjában a „szabálysértés” szövegrész helyébe a „szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés” szöveg lép.

8. A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról szóló
21/2007. (V. 23.) IRM rendelet módosítása

26. § A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról szóló 21/2007. (V. 23.) IRM rendelet

a) 1. §-ában az „a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseire” szövegrész helyébe az „a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenységéről szóló rendelet rendelkezéseire” szöveg,

b) 3. §-ában az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 82. §-a (5) bekezdésének a)–d) pontjában” szövegrész helyébe az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 82. § (5) bekezdés a)–d) pontjában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 71. § (2) bekezdés a)–d) pontjában” szöveg,

c) 4. § a) pontjában az „az R. 25. §-ának (5) bekezdése szerinti pártfogó felügyelői értesítés” szövegrész helyébe az „a pártfogó felügyelőnek a pártfogó felügyeletet elrendelő határozatról, a pártfogó felügyelet kezdő időpontjáról és a pártfogó felügyelő személyéről szóló értesítése” szöveg

lép.

9. A büntetés-végrehajtási szervek területére történő be- és kilépés, valamint a büntetés-végrehajtási szervek területén tartózkodás részletes szabályairól szóló 44/2007. (IX. 19.) IRM rendelet módosítása

27. § A büntetés-végrehajtási szervek területére történő be- és kilépés, valamint a büntetés-végrehajtási szervek területén tartózkodás részletes szabályairól szóló 44/2007. (IX. 19.) IRM rendelet (a továbbiakban: R3.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A belépést engedélyezni kell, ha a fogvatartott képviselője a meghatalmazásnak a fogvatartottal való aláíratása érdekében keresi fel az intézetet. A fogvatartott és a 4. § g) pontja alá nem tartozó képviselőjének beszélgetése ellenőrizhető.”

28. § Az R3.

a) 1. § (2) bekezdés e) pontjában a „18. életévüket betöltött tanulója, hallgatója, oktatója” szövegrész helyébe az „oktatója, valamint 14. életévét betöltött tanulója, hallgatója”;

b) 4. § o) pontjában a „[Btk. 122. § (1) bek.]” szövegrész helyébe az „[a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 127. § (1) bekezdés]”;

c) 10. § (1) bekezdésében a „fogvatartott képviselőjének” szövegrész helyébe a „fogvatartott 4. § g) pontja alá nem tartozó képviselőjének”

szöveg lép.

10. A Rendőrség légiközlekedés-rendészeti feladatai ellátásának rendjéről, valamint a szakszolgálati engedély, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány helyszíni elvételének szabályairól szóló 19/2009. (VI. 18.) IRM rendelet módosítása

29. § A Rendőrség légiközlekedés-rendészeti feladatai ellátásának rendjéről, valamint a szakszolgálati engedély, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány helyszíni elvételének szabályairól szóló 19/2009. (VI. 18.) IRM rendelet 4. § b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr a szakszolgálati engedélyt az intézkedés helyszínén elveszi, ha:)

b) a légijármű vezetője a segítségnyújtás elmulasztása [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 166. §], a közlekedés biztonsága elleni [Btk. 232. § (1)–(3) bekezdése, továbbá a (4) bekezdése esetén, ha az maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozott], a légi közlekedés veszélyeztetése [Btk. 233. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a (3) bekezdése esetén, ha az maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozott], a járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), vagy a cserbenhagyás (Btk. 239. §) bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható,
c) a légijármű vezetője az ittas vezetés szabálysértése [a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 217. § a) pont] elkövetésével gyanúsítható,
d) a szakszolgálati engedély jogosítottja a járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §) bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható,”

11. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
94. § (2) bekezdés b) pontja
alkalmazásáról szóló 82/2009. (XII. 30.) IRM rendelet módosítása

30. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásáról szóló 82/2009. (XII. 30.) IRM rendelet 1. §-ában az „és 8. §-ában” szövegrész helyébe az „ , 8. §-ában és 8/A. §-ában” szöveg lép.

12. A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőző kötelező egyeztetés eseteiről szóló 29/2010. (V. 12.) IRM–KüM–PTNM együttes rendelet módosítása

31. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőző kötelező egyeztetés eseteiről szóló 29/2010. (V. 12.) IRM–KüM–PTNM együttes rendelet

a) 1. § (2) bekezdés a), b) és i) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

b) 1. § (2) bekezdés d) pontjában a „szándéka terrorcselekmény elkövetésére vagy terrorszervezetek támogatására” szövegrész helyébe a „szándéka terrorcselekmény vagy terrorizmus finanszírozása bűncselekmény elkövetésére”,

c) 1. § (2) bekezdés f) pontjában az „eszközök és szolgáltatások” szövegrész helyébe az „eszköz vagy szolgáltatás, illetve kettős felhasználású termék”, valamint

d) 2. § c) és d) pontjában a „Rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség”

szöveg lép.

13. A szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályiról szóló 17/2012. (IV. 5.) BM rendelet módosítása

32. § A szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályiról szóló 17/2012. (IV. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési elzárást (a továbbiakban: elzárás) az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító intézetek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.”

33. § Az R4. 2. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a szabálysértési hatóságnak tudomása van arról, hogy az elkövető előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elzárást (a továbbiakban: büntetőjogi elzárás), illetve más ügyben kiszabott elzárását tölti, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a bírósági határozatot, illetve az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közlést megküldi annak
a) az előzetes letartóztatást foganatosító büntetés-végrehajtási intézetnek, javítóintézetnek vagy rendőrségi fogdának, ahol az előzetes letartóztatást foganatosítják, vagy
b) a büntetés-végrehajtási intézetnek, ahol a szabadságvesztést, büntetőjogi elzárást, illetve a más ügyben kiszabott elzárást végrehajtják, vagy
c) a javítóintézetnek, ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják.
(3) Ha az elkövetőt az előzetes letartóztatásból szabadlábra helyezték, illetve a szabadságvesztésből, a büntetőjogi elzárásból vagy az elzárásból szabadították, illetve a javítóintézeti nevelésből elbocsátották, a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet, vagy a rendőrségi fogda a bírósági határozatot – a szabadulás napjának megjelölésével – haladéktalanul visszaküldi az azt megküldő szabálysértési hatóságnak.”

34. § Az R4. 7. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„7. Elzárás végrehajtása előzetes letartóztatásban lévő, javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló, illetve idegenrendészeti őrizetben vagy menekültügyi őrizetben lévő elkövető személy esetén
12. § (1) Ha az elkövető
a) előzetes letartóztatását rendőrségi fogdában vagy javítóintézetben foganatosítják, amennyiben az előzetes letartóztatást megszüntetik, vagy
b) javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, amennyiben a javítóintézetből elbocsátják, vagy ideiglenesen elbocsátják
őt az elzárásról rendelkező bírósági határozattal, valamint az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közléssel a büntetés-végrehajtási intézetbe a rendőrség átkíséri.
(2) Ha idegenrendészeti őrizet végrehajtása során elzárás végrehajtására érkezik határozat, az idegenrendészeti őrizetet annak megérkezése napján meg kell szakítani, és a következő naptól az elzárást kell végrehajtani. Az elkövetőt az elzárásról rendelkező bírósági határozattal valamint az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közléssel a büntetés-végrehajtási intézetbe kell átkísértetni. A megszakításról az idegenrendészeti őrizetet elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Ha menekültügyi őrizet végrehajtása során elzárás végrehajtására érkezik határozat, a menekültügyi őrizetet annak megérkezése napján meg kell szakítani és a következő naptól az elzárást kell végrehajtani. Az elkövetőt az elzárásról rendelkező bírósági határozattal valamint az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közléssel a büntetés-végrehajtási intézetbe kell átkísértetni. A megszakításról a menekültügyi őrizetet elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.”

35. § Az R4. 14. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nincs helye befogadásnak, ha)

e) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 125/D. § (2) bekezdésében meghatározott körülmény valamelyike fennáll.”

36. § (1) Az R4. 16. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elzárás kezdő napja, ha az elkövető)

b) előzetes letartóztatásban volt, vagy szabadságvesztést, illetve büntetőjogi elzárást töltött, az előzetes letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését követő nap, a büntetőjogi elzárás vagy a szabadságvesztés utolsó napját követő nap, illetve a feltételes szabadságra bocsátás napja,”

(2) Az R4. 16. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Az elzárás kezdő napja, ha az elkövető)

e) javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a javítóintézetből történt elbocsátás vagy ideiglenes elbocsátás napja, vagy
f) menekültügyi őrizetet tölt, és elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, a menekültügyi őrizet megszakítását követő nap.”

37. § Az R4. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

18. § Ha az elzárás végrehajtása alatt előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, büntetőjogi elzárás, kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés végrehajtása iránt érkezik értesítés, az elzárást az értesítésnek az intézethez érkezése napjával meg kell szakítani.”

38. § Az R4. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

28. § A levelezésre az R. 85–87. §-át kell alkalmazni. Az elkövető a büntetés-végrehajtási intézet által kijelölt távbeszélőt használhatja, amelyre az R. 92. § (2) bekezdését kell alkalmazni.”

39. § Az R4. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

29. § A látogatásra, valamint a látogatók biztonsági ellenőrzésére az R. 88–90. §-át, a beléptetésre a büntetés-végrehajtási szervek területére történő be- és kilépés, valamint a büntetés-végrehajtási szervek területén tartózkodás részletes szabályairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.”

40. § (1) Az R4. 35. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közös elhelyezés során)

a) az elzárást töltőket – a büntetőjogi elzárást töltő fogvatartottak kivételével – a más jogcímen fogvatartottaktól,”

[el kell különíteni. Az elkülönítésre az R. 39. §-ának (4) bekezdését, míg az elkövetők elhelyezésére egyebekben az R. 135. §-át, a 137. §-át, a 138. §-át, a 140. §-át, a 143. §-át, továbbá a 144. §-át kell alkalmazni.]

(2) Az R4. 35. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A közös elhelyezés során)

e) a katonákat az a)–d) pontban előírtakon felül a többi elzárást töltő elkövetőtől és büntetőjogi elzárásra ítélttől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól”

[el kell különíteni. Az elkülönítésre az R. 39. §-ának (4) bekezdését, míg az elkövetők elhelyezésére egyebekben az R. 135. §-át, a 137. §-át, a 138. §-át, a 140. §-át, a 143. §-át, továbbá a 144. §-át kell alkalmazni.]

41. § Az R4. 44. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az elkövetőt szabadon kell bocsátani)

d) ha a Bv. tvr. 125/D. § (2) bekezdésében foglalt körülmény a befogadást vagy a foganatba vételt követően következik be, vagy azt a büntetés-végrehajtási intézet a befogadást vagy a foganatba vételt követően észleli, a körülmény bekövetkezésének, illetve észlelésének napján.”

42. § Hatályát veszti az R4.

b) 30. § (2) bekezdésében az „egyebekben” szövegrész.

14. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosítása

43. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 89. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint 89. § (4) bekezdés c) és d) pontjában a „szabálysértés” szövegrész helyébe a „szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés” szöveg lép.

15. Az Országgyűlési Őrség katonai nyomozó hatóságáról és a parancsnoki nyomozás részletes szabályairól szóló 10/2013. (IV. 9.) BM rendelet módosítása

44. § Az Országgyűlési Őrség katonai nyomozó hatóságáról és a parancsnoki nyomozás részletes szabályairól szóló 10/2013. (IV. 9.) BM rendelet a következő 16/A. §-sal egészül ki:

16/A. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére a parancsnok tesz előterjesztést a katonai ügyészhez.
(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele indítványozása iránti előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró katonai nyomozó hatóság megnevezését, az ügyirat számát,
b) a bűncselekmény Btk. szerinti megjelölését,
c) a bűncselekmény történeti tényállását,
d) a bűncselekmény gyanúját, illetve az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele feltételeinek fennállását alátámasztó bizonyítékokat,
e) javaslatot a Be. 158/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus adat ideiglenes eltávolításának indítványozására,
f) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat:
fa) IP címet ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszkot,
fb) domain nevet,
fc) URL címet,
fd) portszámot,
g) az elektronikus adatot tároló tárhelyszolgáltató nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a képviseletre jogosult nevének és címének a megjelölését.
(3) A (2) bekezdés g) pontja esetében ha a tárhelyszolgáltató külföldi, a székhely szerinti államban működő nyilvántartás adatait szükséges beszerezni.
(4) Ha a domain név alatt található elektronikus adatok teljes körére fennállnak a hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének feltételei, az erre való utalást is tartalmazza az előterjesztés.
(5) Ha az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett elektronikus adat forrásának azonosításra szolgáló adatok megállapítása különleges szakismeretet igényel, szaktanácsadót kell alkalmazni.
(6) Ha az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének további fenntartása már nem indokolt, vagy ha a nyomozást a parancsnok megszüntette – kivéve, ha a Be. 569. § szerinti eljárás lefolytatásának van helye – haladéktalanul előterjesztést kell tenni a katonai ügyészhez a kényszerintézkedés megszüntetése és az elektronikus adat visszaállítása iránt. Az előterjesztés megtételére a parancsnok jogosult. Az előterjesztés tartalmára a (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.
(7) E § alkalmazásában
1. domain név: az internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés,
2. elektronikus adat: a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely egyedi azonosítók, mint az IP cím és URL cím, domain név és portszám alapján beazonosítható,
3. IP cím: egyedi hálózati azonosító, amely a hozzátartozó alhálózati maszkkal együtt meghatározza, hogy mely hálózati címen érhető el az elektronikus adat,
4. portszám: a TCP/IP és az UDP, illetve SCTP protokollokban az adott célszerveren a logikai csatlakozást meghatározó jelzőszám,
5. URL cím: egységes erőforrás azonosító, amely egyetlen címben foglalja össze az interneten megtalálható elektronikus adat azonosításához szükséges legfontosabb információkat, mint a protokoll, a domain név vagy IP cím, a portszám és az elérési út a célszerveren.”

45. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség katonai nyomozó hatóságáról és a parancsnoki nyomozás részletes szabályairól szóló 10/2013. (IV. 9.) BM rendelet 2. § a), b), d) és e) pontja.

16. Záró rendelkezések

46. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelethez

1. Az R1. mellékletének alcímében az „A fogvatartott” szövegrész helyébe az „I. A fogvatartott” szöveg lép.
2. Az R1. melléklete az „A fogvatartott birtokában tartható tárgyak” alcímet követően a következő II. alcímmel egészül ki:
„II. A zárka berendezései, felszerelési tárgyai
1. Személyenként:
a) fekhely;
b) ülőke;
c) szekrény;
d) lavór.
2. Közös használatra:
a) asztal;
b) hulladéktároló edény;
c) hamutartó;
d) lehetőség szerint rádió és televízió;
e) tükör;
f) söprű, szemetes lapát, felmosóruha.”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. július 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére