KÜ BH 2013/358
KÜ BH 2013/358
2013.12.01.
A 2004. évi XVIII. tv. 43/C. § (1) bekezdése szerinti szankció anyagi jogi szankció, s alkalmazásához nem szükséges, hogy ellenőrzés tárja fel a jogsértést [2004. évi XVIII. tv. 43/C. § (1) bek.].
A felperes 2007. március 14-én benyújtott kérelmére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága a 2007. május 14-én kelt határozatával engedélyezte az Á. ... hrsz.-ú ingatlanon árutermő szőlőültetvény telepítését 60 667 m2 területtel. Az ültetvény művelés módját alacsony kordonban határozta meg.
A felperes 2009. június 25-én a telepítési engedély módosítását kérte az ültetvény művelés módja tekintetében. A hatóság megállapította, hogy a felperes 2008. január 19-én szerkezetátalakítási és átállási támogatás iránti kérelmet nyújtott be, amelyet a hatóság jóváhagyott. Ehhez kapcsolódóan a felperes 2009. április 6-án biztosíték-feloldás iránti kérelmet nyújtott be, amelyben igazolta, hogy a telepítési engedély szerinti területből 59 830 m2 területen az eltelepítés megtörtént. Mindebből következően a 2009. június 25-én benyújtott kérelem jóváhagyása előtt telepítés az engedélytől eltérően megtörtént.
Az engedélytől eltérően végzett telepítés miatt az elsőfokú hatóság a 2009. július 24-én kelt – és az alperes 2011. november 18-án kelt határozatával helybenhagyott – határozatával a felperest 359 000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43/C. § (1) bekezdése alapján.
A telepítési engedély módosítására – a kérelemnek megfelelően – külön határozattal került sor.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Keresetében arra hivatkozott, hogy a Btv. 43/C. § (1) bekezdését csak a 2008. január 26-át követően indult eljárásokban lehet alkalmazni, így vele szemben e §-ra hivatkozással szankció nem volt kiszabható a 2007. március 14-én indult telepítés engedélyezési eljárásban. Utalt arra is, hogy az engedély módosítás az ügy érdemét nem érintette, a telepítési engedély a javára került módosításra, ezért mulasztási bírság kiszabására a 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH.tv.) 57. § (1) bekezdése alapján nem lett volna lehetőség. Sérelmezte, hogy a bírság kiszámításának módját a határozat nem tartalmazza.
Az elsőfokú bíróság az engedélytől eltérő telepítésre vonatkozó Btv. 43/B. § (1) bekezdését, a 43/C. § (1) és (2) bekezdéseit idézve megállapította, hogy a perbeli esetben a hatóság nem végzett ellenőrzést, a felperes kérelmezte a telepítési engedély módosítását, ezért a felperesnek a telepítési engedély módosítására történő felszólítására sem került sor. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a művelési mód változtatására irányuló kérelem az ügy érdemét nem érintette. A bíróság megállapította továbbá a Btv. 43/C. § (1) és (2) bekezdése összevetésével, hogy mulasztási bírság kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a felperes a hatóságnak az engedély módosítása iránti felhívásának nem tesz eleget. A felperes esetében ezért az alperes által alkalmazott Btv. 43/C. § (1) bekezdése helyett a (2) bekezdés lett volna alkalmazható, amennyiben hatósági ellenőrzés állapította volna meg az engedélytől eltérő telepítést és a jogsértésre a Btv.-t módosító 2007. évi CLV. törvény (Mód.tv.) 37. § (3) bekezdése szerinti hatályba lépést követően került volna sor.
Megállapította továbbá a bíróság, hogy az MVH.tv. 57. § (1) bekezdésének megsértésére nem került sor, mert nem saját hatáskörben történt a határozat visszavonása, az engedélyt módosító határozat az MVH.tv. 57. § (4) bekezdése alapján került meghozatalra, jogszabálysértés e körben nem történt. A bíróság kifejtette továbbá, hogy mivel mulasztási bírság kiszabására „nem volt jogszabályi alap”, ezért a bírság mértékének megállapítását ez okból már nem vizsgálta. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Btv. 43/C. § (1) és (2) bekezdését.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Btv. 43/C. § (1) bekezdése az engedélytől eltérő szőlőültetvény telepítését 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálja. A Btv. 43/C. § (2) bekezdése az ellenőrzés során feltárt, az engedélytől eltérő telepítés miatt az engedélykérelem módosításának benyújtására vonatkozó hatósági felszólítás nem teljesítésének esetére írja elő mulasztási bírság kiszabását. Az elsőfokú bíróság ezt a két rendelkezést tévesen értelmezte, ugyanis két eltérő tényállásra alapított szankcionálásról van szó, amelyet alátámaszt a Btv. indokolása is. A Btv. 43/C. § (1) bekezdése anyagi jogi szankcionálást jelent az engedélytől eltérő telepítés esetére. Ettől eltérően a Btv. 43/C. § (2) bekezdése eljárási jellegű mulasztási bírságot szabályoz arra az esetre, amikor az engedélytől eltérő telepítést a hatóság ellenőrzés során megállapítja, amely jogsértésnek utólagos orvoslásaként a hatósági felszólításnak a fél határidőre nem tesz eleget.
A felperes esetében a Btv. 43/C. § (1) bekezdése volt alkalmazandó, esetére az eljárási jellegű mulasztási bírság kiszabására nem került sor és nem is kerülhetett sor. A megállapított tényállás alapján csak anyagi jogi szankcionálásnak volt helye.
A Btv. 43/C. § (1) bekezdését a Mód.tv. 34. §-a iktatta be – a Mód.tv. 37. § (2) bekezdése értelmében 2008. január 26-i hatállyal – azzal, hogy a Mód.tv. 37. § (3) bekezdése értelmében a 43/C. § (1) bekezdésének alkalmazására a hatályba lépést követően elkövetett jogsértések esetében kerülhet sor. Az alperes helytállóan fejtette ki, hogy a felperes 2009. április 6-án nyújtott be olyan biztosíték- feloldás iránti kérelmet, amely igazolta, hogy az 59 830 m2 területen az eltelepítés már megtörtént. A jogsértés elkövetésére, azaz az engedélytől eltérő telepítésre a Btv. 43/C. § (1) bekezdésének hatályba lépését követően került sor, ezért a felperessel szemben a Btv. 43/C. § (1) bekezdése alkalmazható volt. A mulasztási bírság kiszabása alól nem mentesít az a körülmény, hogy a felperes módosítás iránti kérelme a telepítési engedély érdemét nem érintette, az engedély a javára, a kérelmének megfelelően került módosításra.
Az elsőfokú bíróság mindezek alapján tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a bírságolásra nem volt törvényes lehetőség. A bíróság téves jogi álláspontja miatt nem vizsgálta a felperesnek a bírságszámítás módját kifogásoló kereseti kérelmét. A Kúria ezt a kereseti kérelmet nem bírálhatja el, mert ezzel az elsőfokú bíróság hatáskörét vonná el. Az el nem bírált kereseti kérelmet csak az elsőfokú bíróság vizsgálhatja és bírálhatja el.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak az el nem bírált kereseti kérelemről, azaz a bírság kiszámításának módja tekintetében előterjesztett kereseti kérelemről kell határoznia miután a bírság kiszabás jogalapja fennáll. Az MVH.tv. 57. § (1) bekezdésének megsértését vitató kereseti kérelemről az elsőfokú bíróság döntött, ezt a döntést a felek felülvizsgálati kérelemmel nem támadták, így ebben a kérdésben ismételt döntéshozatalra nincs szükség.
Kúria Kfv. II. 37.760/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás