36/2013. (XII. 21.) BM utasítás

a) az információs rendszer keretében működtetett vezetői fórumrendszer és beszámolási rendszer hatékonysága, megbízhatósága és pontossága, a beszámolási szintek, határidők és módok világossága, meghatározottsága;

b) a feladatmeghatározó és értékelő értekezletek, koordinációk (heti koordinációs értekezletek, napi koordinációk) rendszerének hatékonysága;

c) az elöljáró döntéseinek előkészítésében történő részvétel szakmai színvonala;

d) a döntések alárendeltek részére történő eljuttatásának hatékonysága;

e) személyes felelősségvállalás a vezetett szervezeti elem tevékenységéért, jogszerű és szakszerű működéséért (munkavégzés minősége, megbízhatóság, együttműködés az elöljáróval, vezetőtársakkal, beosztottakkal, alaposság és pontosság, munkával kapcsolatos tények világos átlátása, kezdeményezőkészség, önálló feladatmegoldás);

f) a szervezet képviseletének hatékonysága;

g) tervezőkészség, szervezőkészség.

a) a kialakított ellenőrzési rendszer hatékonysága, a szervezet jellegéhez illeszkedése;

b) a vezetői ellenőrzések – normáknak megfelelő – rendszeressége;

c) a vezetői ellenőrzések tervezettsége, a tervezett ellenőrzések megvalósításának színvonala;

d) a végrehajtott ellenőrzések alapossága;

e) a vezetői ellenőrzések dokumentálásának pontossága, precízsége, előírásoknak való megfelelősége;

f) a vezetői ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések megalapozottsága, ezen intézkedések felelőseinek meghatározása, az intézkedések megvalósításának eredményessége, visszaellenőrzésének hatékonysága;

g) a határidők betartásának ellenőrzését szolgáló rendszer hatékonysága.

a) az információkezelés és feldolgozás színvonala;

b) a feladatmeghatározások egyértelműsége, pontossága;

c) a feladatok meghatározása és kiosztása során a rendelkezésre álló személyi, tárgyi, technikai feltételek, szabályozási környezet figyelembevételének színvonala;

d) a követelménytámasztás módja, következetessége;

e)¹⁰ a több szervezeti elemet érintő, komplex feladatok végrehajtásának tervezettsége (ütemterv készítése, abban a feladatok, határidők, felelősök meghatározottsága).

a) a jogsértések számának alakulása (a fegyelmi statisztika figyelembevételével);

b) a szolgálati rend, fegyelem megerősítésére, fenntartására irányuló parancsnoki munka színvonala;

c) a kezdeményezett fegyelmi, méltatlansági, büntetőeljárások során megállapított marasztalások számának alakulása, az esetleges jogorvoslati eljárások eredményének figyelembevételével.

a) az együttműködés rendjének kialakítására irányuló tevékenység színvonala, az együttműködési megállapodások naprakészsége;

b) az együttműködést akadályozó körülmények megszüntetésére és jövőbeni kiküszöbölése érdekében tett intézkedések hatékonysága;

c) az együttműködés és kapcsolattartás szakmai eredményessége;

d) kezdeményezőkészség, együttműködési készség, problémamegoldó készség;

e) az önkormányzati beszámolók eredményei alapján az önkormányzati elégedettség;

f)¹¹ az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek munkáltatóival folytatott együttműködés eredményessége.

b) a személyi állomány adott szervnél jogviszonyban eltöltött ideje;

c) a fluktuáció mértéke az előző évhez, valamint a szervezet fluktuációjához viszonyítottan;

d) a fluktuáció csökkentése érdekében tett humán intézkedések hatékonysága, hatása a szervezetre;

e) a megüresedő vezetői és beosztotti státuszok feltöltöttségének mértéke;

f) a lemondással és közös megegyezéssel megszüntetett szolgálati jogviszonyok száma – azon szervezetek esetében, amelyek hivatásos állománya csak vezényeltekből áll, a más szervhez vezényléseknek a vezényelt kérelmére történő megszüntetésének száma – a szervezet egészének átlagát figyelembe véve.

a) az állománytáblázatnak a szervezet feladatrendszeréhez történő illeszkedése;

b) az állománytáblázatban rendszeresített státuszt betöltők képesítési követelményeknek való megfelelése;

c) az eltérő státuszon történő foglalkoztatás mértéke;

d) az állománytáblázat-módosítások vagy új állománytáblázatok előkészítésének színvonala;

e) a nevesített állománytáblázat naprakészsége.

a) a személyi anyag vezetésének színvonala;

b) a személyügyi feladatokkal összefüggő elektronikus nyilvántartások vezetésének színvonala;

c) az elektronikus munkáltatói intézkedésekkel és a hivatásos állomány részéről elektronikusan benyújtott beadványokkal kapcsolatos feladatok adminisztratív végrehajtásának színvonala;

d) a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel és a vagyonnyilatkozatokkal összefüggő feladatok, valamint szakirányítói feladatok ellátásának színvonala;

e) a jogszabályban meghatározott határidők betartása;

f) a statisztikai adatszolgáltatás minősége;

g) más rendvédelmi szervekkel folytatott koordinációs tevékenység hatékonysága.

a) a munkáltatói intézkedések formai követelményeknek való megfelelősége;

b) a munkáltatói intézkedések tartalmi követelményeknek való megfelelősége, minősége;

c) a munkáltatói intézkedések elkészítése és kiadmányozása kapcsán a határidők betartása, a munkáltatói intézkedések ismertetésével kapcsolatos gyakorlat megfelelősége;

d) a munkáltatói intézkedésekkel szemben vagy a munkáltatói intézkedések meghozatalának elmulasztása miatti szolgálati panaszok számának alakulása;

e) a munkáltatói intézkedésekkel szemben vagy a munkáltatói intézkedések meghozatalának elmulasztása miatti szolgálati panaszok elintézésének jogszerűsége, szakszerűsége;

f) a rendvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos feladatok teljesítésének szakszerűsége;

g) a rendvédelmi szervtől nyugállományba helyezettekkel történő kapcsolattartás minősége;

h) a szociális és kegyeleti ellátással kapcsolatos tevékenység színvonala;

i) a teljesítményjuttatások megállapítására irányuló munkáltatói intézkedések jogszerűsége.

a) az egyéni teljesítményértékelések és a minősítések jogszerűségének biztosítása, valamint a jogszabályi határidők betartása érdekében tett intézkedések színvonala;

b) az egyéni teljesítményértékelések és minősítések adminisztrációjával kapcsolatos szabályok betartása érdekében tett intézkedések színvonala;

c) a szakirányítás során végrehajtott ellenőrzések színvonala;

d) a teljesítményértékelés végrehajtására szolgáló informatikai felület használatával kapcsolatos felkészítés, szakirányítás színvonala;

e) a teljesítményértékelés végrehajtásával kapcsolatos tájékoztató és támogató tevékenység színvonala;

f) az egyéni teljesítményértékelések elvégzéséhez szükséges súlyozás során a szervezeti teljesítményértékelés figyelembevételének megfelelősége.

a) a rend- és honvédelmi dolgozók orvosi és pszichológiai ellátása során a működési engedélyben és a szakmai protokollokban foglaltaknak való megfelelés, a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök rendelkezésre állásának biztosítottsága;

b) a rend- és honvédelmi dolgozók orvosi és pszichológiai ellátása során azonosított eljárási hibák száma, jellege, a hibák kiküszöbölésére és elkerülésére tett intézkedések szakszerűsége;

c) az ütemterv szerint tervezett alkalmassági vizsgálatok száma, valamint a végrehajtott alkalmassági vizsgálatok számának alakulása;

d) a szükséges képesítéssel és működési engedéllyel rendelkező személyi állomány biztosítása érdekében tett intézkedések hatékonysága;

e) az egészségügyi és a pszichológiai dokumentáció kezelésének színvonala, jogszabályi előírásoknak történő megfelelősége.

a) a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatok minősége;

b) az időszakos egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatok teljesítésének minősége;

c) a soron kívüli egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatok számának alakulása és tapasztalatai;

d) a rend- és honvédelmi alapellátás keretében végzett foglalkozás-egészségügyi tevékenység minősége;

e) a foglalkozási vagy szolgálati kötelmekkel összefüggő megbetegedések számának alakulása;

f) a betegelégedettségi vizsgálat eredménye.

a) a rend- és honvédelmi alapellátás keretében végzett gyógyító-megelőző ellátás minősége, hatékonysága;

b) a szolgálati feladatok ellátásával összefüggésbe hozható öngyilkossági cselekmények számának alakulása;

c) a személyi állomány egészségének megőrzését vagy fejlesztését szolgáló képzések, illetve felvilágosító és tájékoztató tevékenység végzésének színvonala;

d) az egészséges munkakörnyezet biztosításának szintje;

e) a személyi állomány saját okon keresőképtelen tagjainak egészségügyi szabadságon vagy betegállományban töltött napjai számának alakulása;

f) a pszichikai gondozásba vett személyek száma és a gondozás eredményessége;

g) a személyi állomány mentálhigiénés gondozásának színvonala;

h) a megváltozott egészségi állapotú vagy munkaképességű állomány gondozása tekintetében a gondozottak számának alakulása és a gondozás eredményessége.

a) a munkavédelmi ellenőrzések számának alakulása, a feltárt hiányosság megszüntetésére tett intézkedések színvonala, a szakirányítás színvonala;

b) a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetek, üzemi balesetek vagy munkabalesetek számának alakulása, a kivizsgálásukra tett intézkedések színvonala;

c) a foglalkozási vagy szolgálati kötelmekkel összefüggő megbetegedések kivizsgálására tett intézkedések színvonala;

d) a védőoltások biztosítására irányuló tevékenység színvonala;

e) a közegészségügyi és járványügyi tevékenység minősége, a közegészségügyi és járványügyi ellenőrzések számának alakulása, a feltárt hiányosság megszüntetésére tett intézkedések színvonala, a szakirányítás színvonala;

f) a munkavédelmi és közegészségügyi oktatások, képzések gyakorlata, színvonala, a résztvevők számának alakulása.

a)²² a belső normák és együttműködési megállapodások szakmai és normaalkotási színvonala;

b) a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső normák változásainak nyomon követése és a vezetők, valamint az állomány tájékoztatásának hatékonysága;

c) a vezetői szignálásra irányadó szabályok betartásának színvonala;

d) a határidők nyomon követése és betartása;

e) a szervezet alaptevékenységének, szakmai feladatainak végrehajtása során a jogszerű működés elősegítésére tett intézkedések színvonala, hatékonysága;

f) a beszámolók, értékelő jelentések szakmai színvonala;

g) az iratok elkészítésére vonatkozó alaki-tartalmi követelmények betartása.

a)²⁴ a jogi képviseleti tevékenység során az anyagi és eljárási jogi szabályok érvényesülése, különös tekintettel a határidők betartására;

c) a jogi tevékenység tapasztalatainak visszacsatolása a szakmai szervekhez;

d)²⁶ a bírói gyakorlat alkalmazása a képviseleti tevékenység során;

e)²⁷ az igények érvényesítésének hatékonysága.

a) az iratkezelés megszervezésének, az ügyviteli feladatok megosztásának hatékonysága, a munkaköri leírások iratkezeléssel kapcsolatos részei megfogalmazásának szakmai színvonala, az iratkezelés alapokmányai és segédletei vezetésének színvonala;

b) a küldemények érkeztetés-bontásának, iktatásának, szignálásának nyomon követhetősége;

c) az ügyiratok irattárba helyezésének rendjének, az átmeneti és a központi irattár működésének megfelelősége, az irattári rend hatékonysága;

d) a selejtezési és megsemmisítési eljárás, valamint a maradandó értékű iratok levéltári őrizetbe adásának gyakorlata, dokumentáltsága;

e) a nyílt iratok kezelésére vonatkozó oktatások, valamint vizsgáztatások végrehajtásának hatékonysága.

a) a minősített adatok felhasználásához szükséges személyi biztonsági feltételek megléte (felhasználói engedélyek, személyi biztonsági tanúsítványok, nemzetbiztonsági ellenőrzések megléte, aktualizált nyilvántartása);

b) a minősített adatok nyomon követhetőségét, rendelkezésre állását biztosító iratkezelési segédletek állapota;

c) a biztonsági területek kialakításának jogszerűsége;

d) a minősített adatok minősítésére, kezelésére vonatkozó formai és alaki kellékek megtartásának színvonala és az és anyagi jogi szabályok érvényesülése, a minősített adatok biztonságának megsértése miatt indult eljárások számának alakulása, a feltárt jogsértések jellege;

e) a minősített adatvédelmi oktatások, illetve vizsgáztatások végrehajtásának hatékonysága;

f) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatok elektronikus formában történő hozzáférhetővé tétele feladat ellátásának színvonala;

g) a személyes adatok kezelésével kapcsolatos, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesítésének jogszerűsége;

h) az adatkezeléseknek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett hatósági adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentési kötelezettségének teljesítése, a saját belső adatvédelmi nyilvántartás naprakészsége;

i) az adattárakhoz történő hozzáférésekről vezetett nyilvántartások állapota;

j) a személyes adatok védelemre vonatkozó szabályok megsértése miatt indult eljárások számának alakulása, a feltárt jogsértések jellege.

a) a médiatartalom-szolgáltatóktól fogadott és megválaszolt megkeresések számának alakulása, a válaszok szakmai színvonala;

b)²⁸ a médiatartalom-szolgáltatók tájékoztatásának színvonala (pl. sajtótájékoztatók, nyilatkozatok, közlemények);

c) azonnali reagálások színvonala, a kommunikáció hitelessége, egységessége, következetessége, közérthetősége, proaktivitása;

d) a médiatartalom-szolgáltató adatbank naprakészsége;

e) a kommunikációs tevékenységet ellátó személyi állomány szakmai felkészültsége;

f)²⁹ a szervezettel szembeni sérelmes médiatartalmakkal szembeni fellépés következetessége.

a) a kártérítési eljárások során az anyagi és eljárási jogi szabályok érvényesülése, különös tekintettel a határidők betartására;

b) a kártérítési eljárások során az eljárás alá vont személyek jogainak biztosítása;

c) a kártérítési ügyben hozott döntés alaki és tartalmi megfelelősége;

d) a jogorvoslati eljárások során folytatott tevékenység színvonala, hatékonysága;

e) a bírói gyakorlat alkalmazása a kártérítési eljárásokban;

f) az igényérvényesítés hatékonysága.

a) az ellenőrzési feladatok tervezettsége;

b) az ellenőrzések számának alakulása ellenőrzési típusonként (szabályszerűségi ellenőrzés, rendszerellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés, teljesítmény-ellenőrzés, informatikai ellenőrzés, utóellenőrzés);

c) az ellenőrzési dokumentációk színvonala;

d) az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárások megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúját megállapító jelentések számának alakulása;

e) az ellenőrzések eredménye alapján kezdeményezett és végrehajtott oktatások számának alakulása;

f) a kérelmek, bejelentések, panaszok kivizsgálásának jogszerűsége, a határidők betartása.

a) a védelmi igazgatási feladatok koordinációjának szakmai színvonala;

b) a védelmi igazgatási feladatok végrehajtásában történő részvétel színvonala;

c) a védelmi igazgatással kapcsolatos dokumentumok megfelelősége;

d) a védelmi igazgatással kapcsolatos elméleti és gyakorlati felkészítés végrehajtásának színvonala, a végrehajtott gyakorlatok és ellenőrzések szakszerűsége, hatékonysága;

e) az értesítési és riasztási feladatokkal kapcsolatos tevékenység szakmai színvonala, az értesítési adatok aktualizálása érdekében tett intézkedések megfelelősége;

f) a különleges jogrendi feladatokkal kapcsolatos tervek megléte, adattartalmuk megfelelősége, az időszerű felülvizsgálatok érdekében történő intézkedések időszerűsége, hatékonysága;

g) a védelmi bizottságokkal és a társszervekkel történő kapcsolattartás helyzete;

h) a váratlan vagy rendkívüli helyzetekre történő reagálás gyorsasága, hatékonysága.

a) a jóváhagyott költségvetési keretek betartását biztosító gazdálkodás megvalósítása;

b) a jóváhagyott előirányzatok és a teljesítések összhangja, az összhang biztosítása érdekében tett intézkedések eredményessége;

c) a likviditási egyensúly megteremtése érdekében tett intézkedések hatékonysága;

d) a költségvetés előkészítésével, összeállításával, végrehajtásával kapcsolatos határidők, valamint az előirányzatok felhasználásának figyelemmel kísérésére vonatkozó előírások betartása;

e) a költségvetéssel kapcsolatos gazdasági teendők (fedezetbiztosítás, kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, bizonylatok alaki és tartalmi vizsgálata, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés) ellátásának szabályszerűsége, a gazdasági események nyilvántartásának naprakészsége;

f) a beszerzések fontossági sorrendben történő végrehajtásának biztosítása.

a) az állománynak az egyes munkamenetekhez kapcsolódó szabályozók ismeretének szintje, azok megismerési lehetőségének biztosítottsága;

b) a szakterületre vonatkozó belső szabályozók elkészítésének, felülvizsgálatának, valamint a szakterületre vonatkozó normatervezetek véleményezésének szakmai színvonala;

c) a jogszabályváltozásokra, a szakmai igényekre és a külső környezeti tényezők változására való reagálás gyorsasága, hatékonysága;

d) a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos előzetes jogi véleményezések színvonala;

e) a közbeszerzési eljárások és egyéb beszerzések lefolytatásának, valamint a kapcsolódó szerződéstervezetek előkészítésének szabályszerűsége;

f) a sikeresen lefolytatott közbeszerzési eljárások arányának alakulása, a szabálytalansági eljárások száma;

g) a pályázatot kiíró szervezet támogatási döntését követően a projekt végrehajtásának szabályszerűsége;

h) az elnyert európai uniós források összegének alakulása, az uniós források felhasználásának aránya;

i) a beszerzett eszközök mennyisége, minősége.

a) a követelések állományának alakulása, ezen belül a határidőn túli követelések, valamint a behajthatatlannak minősülő követelések aránya;

b) a határidőn túli követelések behajtására irányuló intézkedések hatékonysága;

c) az egységes gazdálkodási keretrend kialakítására és betartására irányuló intézkedések hatékonysága;

d) a váratlan helyzetekre való felkészültség, a tartalékok képzésére tett intézkedések eredményessége;

e) a bevételekkel kapcsolatos pénzügyi-számviteli feladok ellátásának jogszerűsége, a nyilvántartó programok hatékonysága.

a) a beszerzési igények és lehetőségek összehangoltsága;

b) az állami vagyon állagának megőrzése, a továbbiakban nem szükséges vagyonelemek átadása, visszaadása érdekében tett intézkedések szakszerűsége;

c) a nyilvántartások naprakészsége;

d) az építési, beruházási feladatok előkészítésének és végrehajtásának szakszerűsége;

e) a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérésének hatékonysága és kihasználása;

f) a tárgyi eszközökben bekövetkezett állapotromlás esetén a személyi felelősség vizsgálatára tett intézkedések szakszerűsége és hatékonysága.

a) a szervezeti eszközfejlesztés színvonala, humánstratégiával való összhangja;

b) az állomány elhelyezési körülményeinek, a munkavégzéshez szükséges tárgyi, technikai feltételek biztosítottsága;

c) a rendszeresítési eljárások előkészítésének, valamint az azokban való részvételnek a színvonala;

d) a foglalkoztatás feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtott fejlesztések eredményessége és hatékonysága;

e) az állomány lakhatási feltételeinek javítása érdekében tett intézkedések hatékonysága.

a) a felhasználók, a megrendelők, az igénybe vevők és az alkalmazás fejlesztéséért felelős szervezeti elem között kialakult kapcsolat minősége;

b) a megrendelő által megfogalmazott igények megvalósításának színvonala;

c) az informatikai alkalmazásoknak a jogszabályok változására reagáló módosításainak, illetve új alkalmazások kidolgozásának színvonala, a reagálás gyorsasága, időszerűsége;

d) a minősített adatok és a személyes adatok védelmét szolgáló informatikai intézkedések hatékonysága;

e) az informatikai rendszerek hibaelhárításának gyorsasága.

a) a szállítási szolgáltatások szabályozottsága;

b) a költségek dokumentálásának szakszerűsége;

c) a szállítási szolgáltatások igénybevételének ellenőrizhetősége és az ellenőrzési tevékenység színvonala;

d) a rendvédelmi szerv alaptevékenységének támogatásához szükséges gépjárművek mennyiségének megfelelősége, az üzemeltetett gépjárművek üzembiztonságának állapota;

e) a meghibásodások kezelésének helyzete;

f) az elvégzett szállítási szolgáltatások mennyisége és minősége, a megjelölt szállítási határidők betartása, a vezetői utasításnak és az igénylésben meghatározott feltételek szerinti végrehajtásának színvonala;

g) a szolgálati célú szállítások végrehajtására kijelölt személyi állomány alkalmassága;

h) a szolgálati célú szállítások során bekövetkezett rendkívüli események és az azok kezelése érdekében tett intézkedések értékelése.

a) a képesítési követelményeknek való megfelelés helyzete állománycsoportonként;

b) a kötelező, jóváhagyott képzések megvalósulásának színvonala;

c) a munkáltatói intézkedésben előírt képesítések megszerzésére tett intézkedések színvonala, a képzettség megszerzésére előírt határidők betartása;

d) a rendészeti alapvizsgák és a rendfokozati vizsgák ütemezésének színvonala;

e) a rendészeti szakvizsgák és a rendészeti vezetőképzés ütemezésének színvonala;

f) a képesítési követelményeket érintő jogszabályi változások figyelemmel kísérésének és az azok alapján szükséges intézkedések elvégzésének szakmai színvonala;

g) az állomány szolgálati beosztás és végzettség, képzettség szerinti vizsgálata és a magasabb szolgálati beosztásokban a megfelelő utánpótlás biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtételének időszerűsége, hatékonysága.

a) a képzési terv elkészítésének színvonala;

b) a képzési terv végrehajtásának minősége;

c) a képzési tervben foglaltak végrehajtása érdekében tett intézkedések színvonala;

d) a képzési terv végrehajtásával összefüggő szakirányítási feladatok ellátásának színvonala;

e) a tanulmányi szerződések, felmondások, igényérvényesítések számának alakulása;

f) a továbbképzési kötelezettség nem teljesítéséből eredő fizetési fokozatban történő előrelépést megakadályozó esetek számának alakulása, és az ezen esetek előfordulásának megakadályozása érdekében tett intézkedések hatékonysága, időszerűsége, ütemezettsége.

a) az oktatások, képzések előkészítésének és szervezésének színvonala;

b) a megszervezett továbbképzések és az egyéni továbbképzési tervek összehangoltsága;

c) az oktatások, képzések végrehajtásának minősége;

d) az elégedettségi kérdőívek kiértékelése alapján az oktatások, képzések hatékonyságára, szakszerűségére, eredményességére vonatkozó következtetések;

e) az állomány oktatásának, képzésének érdekében tett személyügyi intézkedések színvonala;

f) az oktatások, képzések végrehajtásával összefüggő szakirányítási feladatok ellátásának színvonala;

g) a szakmai szervezetekkel történő együttműködés színvonala;

h) az oktatással kapcsolatos szakirányítói feladatok ellátásának színvonala.

a) a képzés végrehajtását megelőzően a dokumentációk előkészítésének színvonala, a szükséges dokumentációknak a képzés időpontjában történő rendelkezésre állásának biztosítottsága;

b) a képzés végrehajtásával kapcsolatos dokumentációk megfelelősége, az adminisztrációs kötelezettségek teljesítésének színvonala;

c) a képzési dokumentációk elkészítésével kapcsolatos szakirányítói feladatok ellátásának színvonala;

d) a képzési dokumentációk ellenőrzése alapján tett megállapítások;

e) a képzési dokumentációban szereplő ismeretanyag aktualitása, hasznosíthatósága, a napi munkavégzésbe integrálhatóságának szintje, a tankönyvek vagy oktatási segédanyagok ismeretanyagának naprakészen tartására tett intézkedések színvonala.

a) a személyi szabadság korlátozásával járó rendőri intézkedések számának alakulása;

b) az elfogások számának alakulása;

c) az előállítások számának alakulása;

d) a biztonsági intézkedések számának alakulása;

e) az egyéb rendőri intézkedések számának alakulása;

f) a rendőri intézkedések eredményeként kezdeményezett büntetőeljárások, szabálysértési eljárások és a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá tartozó jogsértések miatti közigazgatási hatósági eljárások számának és a helyszíni bírságok számának alakulása;

g) a rendőri intézkedések során alkalmazott kényszerítő eszközök alkalmazása számának alakulása;

h) a rendőri intézkedések során alkalmazott kényszerítő eszközök hatékonysága, arányossága.

a) a rendőri intézkedések során alkalmazott kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszerűsége, szakszerűsége, figyelemmel a megválasztott kényszerítő eszközök arányosságára, szükségességére is;

b) a rendőri intézkedések jogszerűsége, szakszerűsége;

c) a rendőri intézkedések kivizsgálásának gyakorlata, hatékonysága;

d) a rendőri intézkedések ellen bejelentett panaszok számának alakulása, a panasznak helyt adó és részben helyt adó döntések aránya;

e) a rendőri intézkedések során bekövetkezett rendkívüli események kivizsgálásának tapasztalatai alapján a rendőri intézkedések megfelelősége.

a) az elemző-értékelő munka megállapításai felhasználásának hatékonysága;

b) az eseményekre történő reagálás gyorsasága, szakszerűsége, eredményessége;

c) a rendelkezésre álló műszaki és technikai eszközök használatának hatékonysága;

d) a szakmai ellenőrzések szakszerűsége, hatékonysága;

e) a szolgálati feladatok meghatározásával kapcsolatos koordinációs tevékenység ellátásának szakmai színvonala;

f)³⁶ a körzeti megbízottaknak az illetékességi területükről történő elvonásának mértéke.

a) az elemző-értékelő munka megállapításai felhasználásának hatékonysága;

b) az erők, eszközök elosztásának hatékonysága;

c) tervszerűség, rugalmasság, reagálóképesség;

d) a szolgálat szervezésére irányuló koordinációs tevékenység ellátásának szakmai színvonala;

e) a közterületi jelenlét mértéke a közterületi szolgálati órák aránya, valamint a gyalogos szolgálat aránya alapján.

a)³⁷ a bűnügyi felügyelet alatt álló személyekkel kapcsolatos rendőri feladatok ellátásának szakmai színvonala (a feladatok ellátásában részt vevők létszámának megfelelősége, a felhasznált technikai eszközök hatékonysága, a házi őrizet szabályainak megszegése esetén a szabályok megszegését megelőző rendőri intézkedések szakszerűsége);

b) a személyi védelem alatt álló személyekkel kapcsolatos rendőri feladatok ellátásának szakmai színvonala (a feladatok ellátásában részt vevők létszámának megfelelősége, a felhasznált technikai eszközök hatékonysága);

c) kísérőőri és átkísérési feladatok végrehajtásának szakszerűsége;

d) a fogva tartás során a fogvatartotti jogok megvalósulásának biztosítottsága;

e) az őrzésbiztonság megvalósulásának foka;

f) a fogdai, illetve az előállító helyiségben bekövetkező rendkívüli események megelőzésére irányuló, valamint a bekövetkezésével összefüggő intézkedések hatékonysága, eredményessége;

g) a fogdaszolgálathoz kapcsolódó adminisztratív tevékenység színvonala;

h) a tiltott tárgyak, eszközök előtalálása érdekében tett intézkedések hatékonysága;

i) a fogvatartotti letétek kezelésének színvonala.

a) a csapaterő alkalmazása során az erők, eszközök alkalmazásának hatékonysága és eredményessége;

b) a csapaterő alkalmazásának tervszerűsége, rugalmassága, reagálóképessége;

c) a csapaterő alkalmazásával a katasztrófák megelőzésével és következményeinek elhárításával összefüggő feladatok ellátásának színvonala;

d) a rendezvény rendjének biztosítása érdekében csapaterő alkalmazását igénylő, a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények számának és a biztosítások óraszámának alakulása, az alkalmazott csapaterő hatékonysága;

e) a rendezvény rendjének biztosítása érdekében csapaterő alkalmazását igénylő sportrendezvények számának és a biztosítások óraszámának alakulása, az alkalmazott csapaterő hatékonysága;

f) a rendezvény rendjének biztosítása érdekében csapaterő alkalmazását igénylő egyéb rendezvénybiztosítások számának és a biztosítások óraszámának alakulása.

a) a csapaterő alkalmazása kényszerítő eszköz elrendelési gyakorlatának jogszerűsége, szakszerűsége;

b) a csapaterő alkalmazásának, illetve a csapaterő alkalmazása során tett rendőri intézkedések jogszerűsége, szakszerűsége;

c) a tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazásának jogszerűsége, szakszerűsége, a kivizsgálás gyakorlata alapján.

a) a tervezett eseményekkel összefüggésben az előkészítő tevékenység végrehajtásának színvonala, a biztosítási tervek alaki és tartalmi követelményeknek való megfelelősége;

b) a tervezett eseményekkel összefüggésben a rendőri erők alkalmazásának színvonala, eredményessége;

c) az előre nem tervezhető eseményekkel összefüggésben a rendőri erők alkalmazásának színvonala, eredményessége;

d) a rendőri biztosítások céljának megvalósulása, az előzetesen prognosztizálható jogsértések megelőzésének hatékonysága.

a) a közterületi jelenlét mértéke, minősége;

b) a közterületi tevékenység támogatása érdekében végrehajtott feladatok színvonala, eredményessége;

c) a végrehajtott ellenőrzések száma és színvonala.

a) a rádiókommunikációs eszközökkel való ellátottság színvonala;

b) a rádió- és mobilhálózat lefedettsége, az illetékességi területre meghatározott százalékos mértéke;

c) az APN kommunikáció biztosítottságának színvonala;

d) a rendelkezésre álló telekommunikációs eszközök kihasználtsága;

e) a hírforgalmazó eszközök rendeltetésszerű működőképessége.

a) a fixen és a gépjárműre telepített, valamint a mobil kamerák felvételeinek a tevékenységirányítási központba, csapatszolgálati törzsbe sugárzásának színvonala;

b) a közvetített képek megjelenítéséhez szükséges technikai háttér megfelelősége, minősége;

c) a sugárzással kapott képek minősége;

d) a sugárzott adás folyamatossága;

e) a felvételeknek az egyes eljárások keretében bizonyítékként történő felhasználhatósága.

a) a szolgálati állatok alkalmazásának száma;

b) a szolgálati állatok alkalmazására vonatkozó szabályok betartásának színvonala;

c) a szolgálati állatok alkalmazásának eredményessége, a feladatok végrehajtásához nyújtott támogatás mértéke;

d) a szolgálati állatok alkalmazásával kapcsolatos panaszok vizsgálata alapján a helyt adó vagy részben helyt adó döntések aránya;

e) a szolgálati állatok alkalmazása során bekövetkezett rendkívüli események kivizsgálásának tapasztalatai alapján a rendőri intézkedések megfelelősége.

a) a közterületi szolgálati órák számának alakulása;

b) egy közterületi szolgálati órára jutó intézkedések száma;

c) a közlekedésrendészeti ellenőrzések gyakorisága és a közlekedésbiztonságra gyakorolt hatása.

a) a közúti közlekedési balesetek adatainak alakulása;

b) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével kapcsolatos statisztikai adatok alakulása, az alkalmazott közlekedésrendészeti intézkedések hatékonysága;

c) a közlekedésrendészeti intézkedések hatékonysága a szakmai ellenőrzések eredményeire tekintettel.

a) a baleseti helyszínelések számának statisztikai adatai;

b) a baleseti helyszínelések végrehajtásának szakszerűsége;

c) a befejezett nyomozások számának alakulása, a nyomozások időtartamának alakulása;

e) a büntetőeljárás során tett panaszoknak helyt adó ügyészi döntések aránya;

f) a szakértő kirendelés gyakorlatának szakmai színvonala;

g) a határidők betartása.

a) a baleset-megelőzési célkitűzések megvalósításának helyzete;

b) a baleset-megelőzési propaganda tevékenység gyakorlata, hatékonysága;

c) a baleset-megelőzés résztvevőivel kialakított együttműködések állapota, intenzitása, hatékonysága;

d) a közlekedésbiztonsági oktatási és nevelési tevékenység színvonala.

a) a légiközlekedésrendészeti ellenőrzések tervezettsége;

b) a légiközlekedésrendészeti ellenőrzések és az ahhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtásának szakszerűsége;

c) a kijelölt repülőterek és leszállóhelyek üzemeltetésének ellenőrzésének, valamint a lajstromozásra kötelezett és a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek felügyeletének színvonala;

d) a légirendészeti eljárások végrehajtásának színvonala;

e) a tervezett repülési feladatok ellátásának színvonala;

f) a védett vezetők szállítási feladatainak biztosítására végzett tevékenység színvonala.

a) a vízi rendészeti ellenőrzések tervezettsége;

b) a vízi rendészeti ellenőrzések végrehajtásának szakszerűsége és a kapcsolódó intézkedések végrehajtásának hatékonysága;

c) a járőrszolgálatok intenzitása;

d) a víziközlekedési balesetek és vízbefulladások számának alakulása, a balesetek kimenetele;

e) a vízterületeket érintő balesetmegelőzési tevékenység hatékonysága, színvonala.

a) az előkészítő eljárások során beszerzett adatok minősége, mennyisége, valamint azok felhasználhatósága;

b) az előkészítő eljárás során beszerzett adatok, információk alapján más hatóságnál tett feljelentések aránya;

c) az elrendelések időszerűsége, dokumentáltsága, a határidők betartása;

d) az iratkezelésre vonatkozó előírások betartásának színvonala;

e) az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének szakszerűsége;

f) az esetleges dekonspirációk száma, aránya;

g) az alapinformáció alapján a leplezett eszközök kiválasztásának és alkalmazásának szakszerűsége, az alkalmazás hatékonysága;

h) az alkalmazott leplezett eszközök eredményessége, nyomozás során történő felhasználhatóságának mértéke a bizonyítékként való felhasználhatóságuk megalapozására figyelemmel;

i) az előkészítő eljárás alapján elrendelt nyomozások száma.

3.1a.⁴⁹ „Nyomozás eredményessége, a felderítési és vizsgálati tevékenység eredményessége összességében” teljesítménymutató (Rendelet 8. melléklet III. rész 3. pont 3.2. alpont) értékelésének javasolt szempontjai:

a) nyomozáseredményességi mutató;

b) felderítési eredményességi mutató;

c) a vizsgálati tevékenység színvonala.

a)⁵¹ az emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 160. és 161. §] bűncselekménye miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

b)⁵² a súlyos testi sértés [Btk. 164. § (3) és (6)–(9) bekezdés] bűncselekménye miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

c)⁵³ a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §) bűncselekménye miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

d)⁵⁴ a szexuális erőszak (Btk. 197. §) bűncselekménye miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

e)⁵⁵ a kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §) bűncselekménye miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

f)⁵⁶ a garázdaság minősített esete [Btk. 339. § (2) bekezdés] miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

g)⁵⁷ az embercsempészés (Btk. 353. §) bűncselekménye miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

h)⁵⁸ a rablás (Btk. 365. §), kifosztás (Btk. 366. §) bűncselekmények miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

i)⁵⁹ a zsarolás (Btk. 367. §), önbíráskodás (Btk. 368. §) bűncselekmények miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

j)⁶⁰ a nagyobb vagy azt meghaladó értékre elkövetett lopás bűntette [370. § (3) bekezdés a) pont és (4)–(6) bekezdés] miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

k)⁶¹ a rongálás bűntette [371. § (3)–(6) bekezdés] miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

l)⁶² a csalás (Btk. 373. §) bűncselekménye miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

m)⁶³ a jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §) bűncselekménye miatt lefolytatott nyomozások eredményessége, valamint ezen bűncselekmény felderítésének és vizsgálati tevékenységének eredményessége;

n) az a)–m) alpontokban meghatározott szempontoknál értelemszerűen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény megfelelő tényállásait is figyelembe kell venni az értékeléskor.

a) a kármegtérülés mértéke;

b) a büntetőeljárás során tett panaszoknak helyt adó ügyészi döntések aránya;

c) a szakértőkirendelés gyakorlatának szakmai színvonala;

d) a nyomozó hatóság által elrendelt vagy végrehajtott kényszerintézkedések szakszerűsége;

e) a büntetőeljárások felderítési szakaszainak átlagos időtartama.

a) a nyomozások tervezésének gyakorlata, szakszerűsége;

b) a nyomozások átlagos időtartamának alakulása;

c) a határidők betartása;

d) a vezetői ellenőrzések gyakorlatának szakszerűsége, hatékonysága.

a) a helyszíni szemlék lefolytatásának és a szemléről készült jegyzőkönyvek elkészítésének szakszerűsége;

b) a helyszíni szemle során végzett nyomrögzítő tevékenység szakszerűsége;

c) a helyszíni szemle során rögzített nyomok bizonyítás során történő felhasználhatósága;

d) az elsődleges bűnügyi intézkedések szakszerűsége;

e) a halaszthatatlan eljárási cselekmények során beszerzett adatok felhasználhatósága az eljárás későbbi szakaszaiban;

f) a szemlebizottság vezetői munkájának szakszerűsége.

a) a bűnügyi technikai tevékenység statisztikai adatai;

b) azonosításra alkalmas nyomok rögzítésének szakszerűsége.

a) a bűnmegelőzési feladatok végrehajtásának szakmai színvonala;

b) a bűnmegelőzésben érintett, nemzetközi, állami és társadalmi-gazdasági szervezetekkel való kapcsolattartás hatékonysága;

c) a felvilágosító tevékenység hatékonysága, szakszerűsége;

d) a bűnmegelőzéssel kapcsolatos, a sajtót érintő tájékoztatók, a bűnmegelőzéssel kapcsolatos kiadványok szakmai színvonala.

a) az együttműködő személyek számának, kategóriák szerinti megoszlásának alakulása;

b) az együttműködők tevékenységének irányításával, koordinálásával, ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység szakszerűsége, a beérkező adatok kezelésének jogszerűsége, hatékonysága;

c) a beszerzett információk értékelésének és felhasználásának szakszerűsége;

d) a dokumentációra vonatkozó tartalmi és formai előírásainak való megfelelés;

e) a minősített adatok védelmére vonatkozó előírások betartásának színvonala;

f) a bevont erők (informátorok, bizalmi személyek, titkosan együttműködő más személyek) által szolgáltatott információk mennyisége, minősége;

g) az együttműködők alkalmazásának költséghatékonysága.

a) a titkos információgyűjtés érdekében alkalmazott erők, eszközök és módszerek felhasználásával beszerzett információk, adatok értékeléséből származó műveleti tevékenység lehetősége meghatározásának szakszerűsége;

b) a műveleti tevékenység előkészítésére vonatkozó anyagok tartalmi és formai követelményeinek való megfelelősége, pontossága;

c) a titkos információgyűjtés előkészítésének, valamint a ráfordítható idő és költségek meghatározásának szakszerűsége;

d) a titkos információgyűjtés végrehajtásának szakszerűsége, eredményessége (büntetőeljárás elrendelésére való alkalmasság), eredménytelenség esetén az okok vizsgálata alapján a végrehajtás szakszerűsége (a felderítő szerv pontatlan előkészítő tevékenységére vagy rajta kívülálló objektív akadályokra vezethető-e vissza az eredménytelenség);

e) az értékelést követő újabb feladatmeghatározás és a végrehajtásra vonatkozó utasítások dokumentáltsága;

f) a fedett nyomozók és a titkosan együttműködő személyek által szolgáltatott releváns információk feldolgozásának minősége, azok titkos és nyílt eljárásokban történő felhasználásának színvonala.

a) a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok és információk elemzésének hatékonysága, majd az elemzések értékelése során történő, valamint az azt követő hasznosíthatósága (műveleti információként tovább hasznosítható-e, büntetőeljárásban bizonyítási eszközként felhasználható-e);

b) a hatáskör és illetékesség hiánya miatt továbbított adatok minősége;

c) az alapüggyel össze nem függő információk kiaknázásának és továbbhasznosításának felmérésére és az erre vonatkozó intézkedés megtételére (újabb titkos információgyűjtés elrendelése) tett intézkedések hatékonysága, szakszerűsége;

d) a titkos információgyűjtés erői, eszközei, módszerei alkalmazása során a hatóság tudomására jutott releváns információk értékelésének színvonala, az adatok felhasználásának vagy a hatáskörrel rendelkező szervek részére továbbításának szakszerűsége, jogszerűsége.

a) a gazdaságvédelmi tevékenység időszerűsége;

b) a gazdaságvédelmi tevékenység eredményessége;

c) a gazdaságvédelmi tevékenység szakszerűsége;

d) a kármegtérülés és a vagyonvisszaszerzés mértéke;

e) a nyomozások eredményessége gazdaságvédelmi ügyekben.

a) a bűnügyi szakirányító tevékenység gyakorisága;

b) a bűnügyi szakirányító tevékenység szakszerűsége;

c) a bűnügyi szakirányító tevékenység időszerűsége;

d) a bűnügyi szakirányító tevékenység megállapításainak hasznosulása;

e) a bűnügyi szakirányító tevékenység eredményessége;

f) a bűnügyi szakirányító tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok szakszerűsége;

g) a helyszíni bűnügyi tevékenység irányításának szakszerűsége;

h) a helyszíni bűnügyi tevékenység irányításának időszerűsége;

i) a helyszíni bűnügyi tevékenység irányításának eredményessége.

a) a leplezett eszközök alkalmazásának gyakorisága;

b) a leplezett eszközök alkalmazásának szakszerűsége, jogszerűsége;

c) a leplezett eszközök alkalmazásának időszerűsége, a határidők betartásának színvonala;

d) a leplezett eszközök alkalmazásának felhasználhatósága, eredményének hasznosulása.

a) a szabálysértési eljárás lefolytatására irányuló kezdeményezések számának alakulása (feljelentések és az arra jogosultak hivatali hatáskörében szerzett tudomása, észlelése), az eljárás alá vont személyek számának alakulása, a feljelentés elutasításának aránya és azok okai, a szabálysértési eljárások megszüntetésének aránya és azok okai;

b) a szabálysértési eljárásban meghozott döntések megoszlásának alakulása, ezen belül a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatok aránya;

c) a végrehajtási eljárások hatékonysága.

a) a felettes szervek ellenőrzése során felfedett hibák, hiányosságok mértéke, aránya;

b) az ügyészi intézkedések eredménye, az azok során feltárt jogsértések jellege, aránya;

c) a benyújtott kifogások alapján a bíróságok szabálysértési hatóságokétól eltérő döntéseinek aránya és a jogsértések súlyossága.

a) az első fokú közigazgatási hatóságként végzett tevékenység minősége, szakszerűsége, jogszerűsége;

b) a másodfokú közigazgatási hatóságként végzett tevékenység minősége, szakszerűsége, jogszerűsége;

c) a szakhatóságként végzett tevékenység minősége, szakszerűsége, jogszerűsége.

a) a hatósági ellenőrzések számának alakulása (az illetékességi terület sajátosságaira figyelemmel);

b) a feltárt szabálytalanságok, jogsértések számának alakulása.

a) a határidő túllépések számának alakulása;

b) a határidők betartása érdekében tett parancsnoki intézkedések minősége, hatékonysága, a határidő túllépése esetén a felelősség vizsgálata érdekében tett intézkedések szakszerűsége;

c) a határidők betartása ellenőrzésének gyakorlata, szakmai színvonala.

a) a szakirányított szervezeti elemmel való kapcsolattartás minősége, a képzések, egyeztetések, állásfoglalások és módszertani útmutatók színvonala, mennyisége;

b) az elsőfokú hatóság döntései ellen benyújtott jogorvoslatok és panaszok alakulása.

a) az elemző-értékelő munka megállapításai felhasználásának hatékonysága;

b) a terepismeret színvonala;

c) a határrendészeti eseményekre történő reagálás gyorsasága, szakszerűsége;

d) a rendelkezésre álló műszaki és technikai eszközök használatának hatékonysága;

e) a szakmai ellenőrzések szakszerűsége, hatékonysága;

f) a szolgálati feladatok meghatározásával kapcsolatos koordinációs tevékenység ellátásának szakmai színvonala.

a) a statisztikai adatok alapján a járőrszolgálat során tett, a határrend megsértésével összefüggő elfogások, előállítások számának alakulása;

b) a rendőri intézkedések során kezdeményezett, a határrend megsértésével összefüggésben kezdeményezett büntetőeljárások, szabálysértések számának alakulása;

c) a rendőri intézkedések szakmai ellenőrzésének hatékonysága.

a) a határátlépések ellenőrzése során tett intézkedések szakszerűsége, a határátlépés engedélyezése vagy megtagadása kérdésében hozott döntések jogszerűsége;

b) a határátkelőhelyek rendjének fenntartása érdekében tett intézkedések szakszerűsége;

c) a szakmai ellenőrzések hatékonysága;

d) az utaspanaszok elbírálása során megállapított jogsértések számának alakulása.

a) a szakmai ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok, mulasztások, jogsértések jellege, száma;

b) az utaspanaszok elbírálása során a schengeni megfelelőséggel kapcsolatosan megállapított hiányosságok jellege, a hiányosságok kiküszöbölésére tett intézkedések hatékonysága;

c) a mulasztások száma.

a) az elemző értékelő munka megállapításai felhasználásának hatékonysága;

b) a rendelkezésre álló műszaki és technikai eszközök tervezése, elosztásának hatékonysága;

c) tervszerűség, rugalmasság, reagálóképesség.

a) a hibás kezelések, kezelésmulasztások aránya;

b) a jogellenesen átlépni szándékozók felfedésének aránya;

c) az eljáráshoz kapcsolódó utaspanaszok számának alakulása;

d) az állomány kommunikációs készségének színvonala.

a) a visszairányítások végrehajtásának jogszerűsége;

b) az államhatáron történő vízumkiadások végrehajtásának szakszerűsége;

c) a visszafogadási egyezményekből adódó kitoloncolások, illetve átadás-átvételek végrehajtásának gyorsasága és hatékonysága;

d) a kiutasítási határozatok jogszerűsége és szakszerűsége.

a) a védett személy életének, testi épségének biztonsága érdekében tett intézkedések tervezettsége, az intézkedések végrehajtásának rugalmassága;

b) a személybiztosítás, lakásbiztosítás, helyszínbiztosítás feladatok végrehajtásának szakszerűsége;

c) a végrehajtás során elkövetett esetleges jogsértések jellege, gyakorisága;

d) a személyvédelmet ellátó szerv és a rendőri szervek közötti együttműködés hatékonysága;

e) a rendkívüli eseményekre történő reagálóképesség.

a) az őrzött objektumban a személy- és a vagyonbiztonság fenntartása érdekében tett intézkedések hatékonysága, jogszerűsége, az objektumban kialakított körletek berendezéseinek, technikai ellátottságának színvonala, a szolgálat ellátásához szükséges eszközök megléte;

b) a kijelölt létesemények őrzése során a saját hibára visszavezethető rendkívüli események számának alakulása;

c) az objektumot ért támadásra, behatolási kísérletre való reagálóképesség és a tett intézkedések, illetve az objektum környezetében foganatosított rendőri intézkedések szakszerűsége, jogszerűsége és szükségessége;

d) az őrzési feladatok teljesítésére tekintettel érkező panaszok, feljelentések száma, azok kivizsgálása során megállapított jogsértések jellege;

e) a személyvédelem feladat ellátása során bekövetkezett, saját hibára visszavezethető rendkívüli események számának alakulása, a rendkívüli események bekövetkezését követően tett intézkedések hatékonysága, jogszerűsége, szükségessége és arányossága;

f) a szolgálati feladatok elvégzése során keletkezett adatok kezelésének, nyilvántartásának jogszerűsége;

g) az objektumot őriztető szervvel, állami és nem állami szervekkel, magánszemélyekkel történő együttműködés hatékonysága.

a) az információgyűjtő, felderítői tevékenység fokozása érdekében tett intézkedések hatékonysága;

b) a biztonsági kockázatok értékelésének és elemzésének szakszerűsége, színvonala;

c) a társszervekkel történő együttműködés hatékonysága;

d) a személy- és objektumvédelmi feladatok ellátásához releváns információk beszerzésére, értékelésére irányuló tevékenység hatékonysága.

a) a beérkező információk differenciálására és elsődleges feldolgozására irányuló tevékenység színvonala;

b) az írásban tett jelentések színvonala;

c) a jelentőszolgálati rendszerben rögzítendő események felvitelének pontossága, a határidők betartása.

a) az ügyeleti szolgálat hatáskörébe tartozó döntések időszerűsége, megfelelősége;

b) az ügyeleti nyilvántartások naprakészsége, pontossága;

c) a szervezeten belüli és a más rendvédelmi szervekkel történő kapcsolattartás, együttműködés színvonala;

d) az ügyeleti szolgálat és a végrehajtó állomány reagálóképessége.

a) az állampolgári bejelentések során az állampolgárok felé történő kommunikáció színvonala;

b) az állampolgári bejelentéseket követő tájékoztatások során a kommunikáció színvonala;

c) az állampolgári bejelentéseket követő intézkedések szakszerűsége.

a) a keletkező információk mennyiségi mutatói, hasznosíthatósága;

b)⁸² a titkosan együttműködő személyekkel megtartott találkozók számának alakulása, az újonnan bevont együttműködők létszáma.

a) a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok minősége, felhasználhatósága;

b) a titkos információgyűjtés eredményeként saját forrásokból beszerzett információ alapján elrendelt további titkos információgyűjtések aránya.

a) a bírói, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés végrehajtása során beszerzett információk minősége, hasznosíthatósága;

b) a különleges eszköz alkalmazásának sürgősségi elrendelése, valamint a titkos információgyűjtés folytatásának kivételes engedélyezése esetében azon döntések aránya, amikor a bíró vagy az engedélyező utóbb nem engedélyezte a különleges eszköz alkalmazását vagy a titkos információgyűjtés folytatását;

c) a sürgősségi elrendelés vagy a kivételes engedélyezés következtében beszerzett információk felhasználhatósága.

a) a Magyarországon külképviselettel rendelkező országok nagykövetségeinek, rezidenciáinak biztonsága érdekében folytatott tevékenység szakmai színvonala;

b) a külföldi társszervekkel, a rendvédelmi és közigazgatási szervekkel, partnerszolgálatokkal történő kapcsolattartás számának alakulása, minősége, figyelemmel a partnerek általi visszajelzésekre, a koordináció szakszerűségére, időszerűségére, az együttműködésben érintett szervezetek tevékenysége támogatásának hatékonyságára.

a) az előkészítő eljárások során beszerzett adatok minősége, mennyisége, valamint azok felhasználhatósága;

b) az előkészítő eljárás során beszerzett adatok, információk alapján más hatóságnál tett feljelentések aránya.

a) az arra vonatkozó eredményességi mutató, hogy mennyiben segítette a túsztárgyaló bevonása a válsághelyzet kezelését;

b)⁸⁴ a túsztárgyaló (csoport) együttműködésének színvonala a megyei rendőr-főkapitányságok túsztárgyalóival;

c) a túsztárgyaló (csoport) és a helyszínen jelenlévő más szolgálati csoportok közötti információáramlás színvonala;

d) a túsztárgyaló (csoport) együttműködésének színvonala a válsághelyzet kezelésében a helyszínen műveleti feladatot végrehajtó és egyéb állománnyal (közrendvédelmi és bűnügyi szolgálat), valamint a feladat végrehajtásába bevont civilekkel (hozzátartozó, pszichológus, orvos stb.);

e) a túszejtővel történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás eredményessége a műveleti feladat végrehajtásának sikeressége érdekében;

f) a túsztárgyaló megjelenése, önállósága, fellépése, határozottsága, rugalmassága, a problémák kreatív megoldására irányuló kezdeményezések sikeressége.

a) a beérkezett felkérésekre való reagálás ideje, különös tekintettel az azonnali beavatkozást igénylő feladatokra, a hely-, személy- és ügyismeret minőségére (nem azonnali végrehajtást igénylő, előkészített feladatok esetén);

b) a jogszerűség, szakszerűség és arányosság érvényesülése a feladatok végrehajtása során;

c) a taktikai elvek, eljárások, valamint a bevetési rendben megfogalmazott előírások érvényesülése és a külső kommunikáció színvonala (a művelettel érintett, intézkedés alá vont személyek irányába);

d) a helyszínen meglévő munkakörülményekhez való alkalmazkodás gyorsasága, rugalmassága, a feladatok végrehajtása során fellépő problémákra való nyitottság;

e) a rendelkezésre álló információk értékelésének minősége (az értékelés objektivitása, a kapott információk felhasználásának mértéke);

f) a műveleti végrehajtási helyszínek biztosításának sikeressége (a műveleti munka és a műveleti területről kifelé és befelé irányuló biztosítási feladat összhangja, a szolgálati csoportok együttműködésének eredményessége, valamint parancsnoki és szolgálati csoportok közötti együttműködés);

g) az erő- és eszközgazdálkodás eredményessége, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának szintje, a műszaki eszközök alkalmazásának szakszerűsége;

h) a műveleti csoporton belüli (különösen a parancsnoki szintek és a műveleti csoportok közötti) kommunikáció minősége;

i) a műveleti támogató tevékenység, a logisztikai háttértámogatás és a műveleti operatív törzs munkájának eredményessége;

j) amennyiben a komplex műveleti feladat végrehajtásához speciális műveleti alkalmazás is tartozik, ezen alkalmazások sikerességének külön értékelése (pl. kutyavezetői, mesterlövész, tűzszerész, műszaki, speciális gépjármű alkalmazás stb.);

k) a speciális műveleti feladatok esetén a végrehajtott járőrtevékenység értékelése és a speciális biztosítási feladatok végrehajtásának eredményessége;

l) a felkérő szervekkel történő együttműködés és az információáramlás minősége a feladatok előkészítése és végrehajtása során és a feladatok befejezését követően;

m) a végrehajtott feladatok dokumentálásának minősége (különös tekintettel a kényszerítő eszközök alkalmazásáról és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről szóló jelentések minőségére), a műveleti feladat kiértékelésének eredményessége (a műveleti munka összegzése, a tapasztalatok adaptálása).

a) az operatív tényezők érvényesülésének sikeressége;

b) a felkérésekre való reagálás ideje, különös tekintettel az azonnali beavatkozást igénylő feladatokra, a hely-, személy- és ügyismeret minőségére (nem azonnali végrehajtást igénylő, előkészített feladatok esetén);

c) a jogszerűség, szakszerűség és arányosság érvényesülése a feladatok végrehajtása során;

d) a taktikai elvek, eljárások, valamint a bevetési rendben megfogalmazott előírások érvényesülése és a külső kommunikáció színvonala (a művelettel érintett, intézkedés alá vont személyek irányába);

e) a helyszínen meglévő munkakörülményekhez való alkalmazkodás gyorsasága, rugalmassága, a feladat végrehajtás során fellépő problémákra való nyitottság;

f) a rendelkezésre álló információk értékelésének minősége (az értékelés objektivitása, a kapott információk felhasználásának mértéke);

g) a műveleti végrehajtási helyszínek biztosításának sikeressége (a műveleti munka és a műveleti területről kifelé és befelé irányuló biztosítási feladat összhangja, a szolgálati csoportok együttműködésének eredményessége, valamint parancsnoki és szolgálati csoportok közötti együttműködés);

h) az erő- és eszközgazdálkodás eredményessége, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának szintje, a műszaki eszközök alkalmazásának szakszerűsége;

i) a műveleti csoporton belüli (különösen a parancsnoki szintek és a műveleti csoportok közötti) kommunikáció minősége;

j) a műveleti támogató tevékenység, a logisztikai háttértámogatás és a műveleti operatív törzs munkájának eredményessége;

k) amennyiben a komplex műveleti feladat végrehajtásához speciális műveleti alkalmazás is tartozik, ezen alkalmazás sikerességének külön értékelése (pl. kutyavezetői, mesterlövész, tűzszerész, műszaki, speciális gépjármű alkalmazás stb.);

l) a végrehajtott feladatok dokumentálásának minősége (különös tekintettel a kényszerítő eszközök alkalmazásáról és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről szóló jelentések minőségére), a műveleti feladat kiértékelésének eredményessége (a műveleti munka összegzése, a tapasztalatok adaptálása).

a) a feladatok jellegéből fakadó speciális személyvédelmi tényezők érvényesítésének sikeressége;

b) a feladatok jellegéhez alkalmazkodó megjelenés színvonala (kulturáltsága, igényessége, szükség esetén fedés), a hely- és személyismeret mértéke;

c) a műveleti feladatok előkészítésének eredményessége.

a) a személybiztosításban részt vevők szakmai képzettsége (különös tekintettel a személybiztosítást ellátók beosztásához meghatározott képzések során elsajátított ismeretek szintjére);

b) a személybiztosítások során a védett személyek veszélyeztetettségének mértéke (a biztosítások során került-e a védett személy élete, testi épsége közvetlen veszélybe, történt-e más rendkívüli esemény, a nem közvetlen veszélyhelyzetek esetén az intézkedés végrehajtását a védett személy és környezete észlelte-e);

c) a személybiztosítások során a személyvédelem szakmai, taktikai fogásai alkalmazásának szakszerűsége;

d) a védett személyek közlekedése megszervezésének szakszerűsége, végrehajtásának biztonságossága;

e) a védett személyek veszélyeztetettségére vonatkozó információk gyűjtése során felmerült személyek, csoportok törekvéseinek felderítésére irányuló tevékenység szakszerűsége, a beszerzett, feldolgozott információk hasznosításának mértéke;

f) a védett személyek részvételével megtartott programokon végrehajtott élelmiszerbiztonsági, vegyi-, biológiai, sugárzó anyag ellenőrzések szakszerűsége;

g) a személybiztosítást ellátók alaki, öltözködési, kommunikációs, viselkedési kultúrájának megfelelősége, a védett személlyel kapcsolatos kommunikáció és diszkréció színvonala;

h) a személybiztosítások anyagi, technikai támogatásának, koordinálásának, a szervezési feladatok ellátásának színvonala.

a) a lakásbiztosításban részt vevők szakmai képzettsége (különös tekintettel a lakásbiztosítást ellátók beosztásához meghatározott képzések során elsajátított ismeretek szintjére);

b) a védett területre történő – a lakásbiztosítók által nem ellenőrzött – belépések, behatolások megakadályozására, valamint a védett területre bekerült – a lakásbiztosítók által ellenőrzött – vegyi-, biológiai és sugárzó anyagot tartalmazó küldemények ellenőrzésére tett intézkedések eredményessége, szakszerűsége;

c) a védett személyek lakókörnyezetének veszélyeztetettségére vonatkozó információgyűjtés szakszerűsége, a felmerült személyek, csoportok figyelemmel kísérésének eredményessége;

d) a lakásbiztosítást ellátók alaki, öltözködési, viselkedési kultúrájának megfelelősége, a védett személlyel és környezetével kapcsolatos diszkréció és kommunikáció minősége;

e) a lakásbiztosítói szolgálat anyagi, technikai ellátásának színvonala.

a) a helyszínbiztosításban részt vevők szakmai képzettsége (különös tekintettel a helyszínbiztosítást ellátók beosztásához meghatározott képzések során elsajátított ismeretek szintjére);

b) a helyszínbiztosítók által védett területre történő nem ellenőrzött belépések, behatolások megakadályozására tett intézkedések eredményessége, szakszerűsége, a védett területre történő beléptetés végrehajtásának színvonala, az alkalmazott kommunikáció minősége;

c) a védett személyek veszélyeztetettségére vonatkozó információgyűjtés során felmerült, várhatóan a rendezvényt megzavarni akaró személyek, csoportok törekvéseinek felderítésére irányuló tevékenység szakszerűsége, a rendszeresen látogatott programhelyek vezetőivel, biztonsági személyzetével történő kapcsolattartás során beszerzett információk elemzésének eredményessége;

d) a helyszínbiztosítást ellátók alaki, öltözködési, viselkedési kultúrájának megfelelősége, a rendezvény látogatóival történő kommunikáció minősége;

e) a helyszínbiztosítások anyagi, technikai támogatásának, koordinálásának, a szervezési feladatok ellátásának színvonala.

a) a védett személyek közvetlen személybiztosításakor bekövetkező rendkívüli események során alkalmazott intézkedések jogszerűsége, szakszerűsége, arányossága;

b) a védett lakások és helyszínek biztosításakor bekövetkező rendkívüli események során alkalmazott intézkedések jogszerűsége, szakszerűsége, arányossága.

a) az operatív technikai feladatok végrehajtására irányuló felkérések számának alakulása;

b) a megkeresések alapján végrehajtott operatív technikai feladatok végrehajtásának eredményessége, hatékonysága.

a) a végponti berendezések kiadásának száma;

b) a végponti berendezések vonatkozásában a szoftverfrissítések és szervizelések szakszerűsége, a határidők betartása;

c) a mobil informatikai eszközök kiadásának száma;

d) a mobil informatikai eszközök vonatkozásában a szoftverfrissítések és szervizelések szakszerűsége, a határidők betartása.

a) az elektronikus ügykezelő rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartások és szoftverfrissítések száma, azok végrehajtásának minősége;

b) a Központi Adattrezor mentések végrehajtásának szakszerűsége, a határidők betartása.

a) a be- és kiléptetési szabályok meghatározásának színvonala (a szervezet rendelkezik-e normatív szabályozással, az átfogóan szabályozza-e a beléptetéshez kapcsolódó tevékenységeket, a belépési jogosultságokat, a beléptetést végrehajtó állomány feladatait);

b) a belépésre jelentkező személyek, gépjárművek belépési jogosultsága vizsgálatának és a beléptetések végrehajtásának szakszerűsége;

c) az objektumba belépő személyek és gépjárművek, beszállított anyagok, csomagok átvizsgálásának hatékonysága és szakszerűsége;

d) a biztonsági ellenőrzések hatékonysága, a végrehajtása szakszerűsége, kulturáltsága;

e)⁸⁷ a szolgálati gépjárművek igénylésének szabályszerű végrehajtása;

f)⁸⁸ a szállítási feladatok végrehajtásának eredményessége.

a) a bejelentések kezelésére, riasztási feladatok végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásának színvonala (a szervezet rendelkezik-e normatív szabályozással, az megfelelő mélységben szabályozza-e az állomány feladatait a riasztási protokoll végrehajtása során);

b) a riasztások és tájékoztatások hatékonysága, szakszerűsége (valamennyi érintett riasztására, tájékoztatására sor kerül-e, azok gyorsasága);

c) a végrehajtó állomány részfeladatai elosztásának szakszerűsége;

d) a szükséges információk beszerzésének, az információk továbbításának, a kapcsolat felvételének és fenntartásának képessége.

a) a kifogástalan életvitel ellenőrzések számának alakulása;

b) a határidők betartása;

c) az adatgyűjtések szakszerűsége, jogszerűsége, széleskörűsége;

d) a környezettanulmányok minősége (hány személyt hallgattak meg, a meghallgatottak kiválasztásakor figyelembe vették-e az ellenőrzés alá vont személy egyedi sajátosságait, pl. hobbijait, korábbi munkahelyeit, iskoláit);

e) a lakókörnyezet, életkörülmények feltérképezésének minősége (előre meghatározott szempontrendszer alapján történt-e, a meghatározott szempontrendszer alkalmas volt-e a szolgálat befolyásmentes ellátását veszélyeztető körülmények kiszűrésére);

f) a kifogásolható életvitelt megállapító döntésen alapuló munkáltatói intézkedés bírósági megtámadása esetén a kifogástalan életvitel-ellenőrzés során megállapított tényállás megalapozatlanságára visszavezethető marasztaló döntések száma, aránya.

a) a megbízhatósági vizsgálatok elrendelései számának alakulása;

b) a megbízhatósági vizsgálatok tervezésének, előkészítésének szakmai színvonala;

c) a végrehajtásról szóló részletes tervek ügyészi megtagadásainak száma, aránya;

d) a vizsgálatok során kialakított élethelyzetek kialakításának szakszerűsége (a tervezés során a már kipróbált és az új élethelyzetek modellezésének aránya, a végrehajtás során a kialakított élethelyzeteknek a vizsgálat alá vont egyén sajátosságaihoz történő igazodása);

e) a megbízhatósági vizsgálatok során a védelmi tisztek és a vizsgálat alá vont személyek között létrejött kontaktusok számának aránya;

f) a végrehajtásban részt vevők száma (egyéni munka vagy több védelmi tiszt koordinált tevékenységének eredménye);

g) a vizsgálatok során történt dekonspirációk aránya, az engedélyezett tervtől történő eltérések aránya;

h)⁸⁹ a vizsgálatok során alkalmazott titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának gyakorisága, hatékonysága, szakszerűsége, a technikai eszközökkel történő rögzítések minősége, felhasználhatósága, a szolgálaton belüli vagy kívüli együttműködések aránya;

i) a megbízhatósági vizsgálatokat követő ügyészi vizsgálatok során a felelősségre vonás kezdeményezésének aránya;

j) az ügyészi törvényességi ellenőrzések következtében az ügyészi fellépések száma, aránya;

k) a jogszabályokban, belső rendelkezésekben előírt tartalmi és alaki követelményeknek való megfelelés, a megbízhatósági vizsgálatok dokumentáltságának színvonala.

a) a partnerszolgálatok szolgáltatásai igénybevételének eredményessége, a megrendelések számának alakulása;

b) az együttműködési megállapodások eredményessége, érvényesülése;

c) az ügyészséggel történő kapcsolattartás rendszeressége, gyakorlati hasznosulása;

d) az egyedi ügyekben történt egyeztetések eredményessége;

e) a védett szervtől kapott információk hasznosulása;

f) a védett szerveknek adott információk hasznosulása (mind a személyügyi döntést igénylő információk, mind a védett szerv hatáskörébe tartozó büntetőeljárásokat érintő információk vonatkozásában).

a) a keletkezett információknak a folyamatban lévő titkos információgyűjtésre gyakorolt hatása (segítette-e a titkos információgyűjtést);

b) a keletkezett információt követő titkos információgyűjtések nyílt eljárások megindítására való alkalmassága;

c) az információk hasznosulási módja (azonnalos, nyílt intézkedésre való alkalmasság, titkos információgyűjtés elrendelésének megalapozására alkalmasság);

d) az alapinformációk megbízhatósága (a titkos információgyűjtések az alapinformációk kizárásával vagy megalapozottságának megállapításával fejeződnek-e be), a büntető feljelentések, valamint a védett szerv vezetőjének szóló – a személyügyi döntés meghozatalára irányuló javaslattal történő – tájékoztatások aránya.

a) az alkalmazott külső engedélyköteles eszközöknek a titkos információgyűjtés eredményes befejezéséhez történő hozzájárulásának mértéke, aránya;

b) az alkalmazott külső engedélyköteles eszközöknek a nyílt büntetőeljárásban felhasználható bizonyíték feltárásához való hozzájárulásának mértéke, aránya.

a) az külső engedélyhez nem kötött eszközök alkalmazásának a külső engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának megalapozására való alkalmassága, ennek gyakorisága;

b) a külső engedélyhez nem kötött eszközökkel beszerzett adatok megbízhatósága (az így beszerzett adatok milyen mértékben felelnek meg a későbbi, külső engedélyhez kötött eszközzel vagy a későbbi nyílt büntetőeljárásban beszerzett információnak).

a) az elrendelések időszerűsége, dokumentáltsága, a határidők betartása;

b) az iratkezelésre vonatkozó előírások betartásának színvonala;

c) az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének szakszerűsége;

d) az esetleges dekonspirációk száma, aránya;

e) az alapinformáció alapján a titkos információgyűjtés során felhasznált erők, eszközök, módszerek meghatározásának szakszerűsége, felhasználásának szakszerűsége, hatékonysága;

f) az alkalmazott erők, eszközök, módszereknek a nyílt büntetőeljárásban történő felhasználhatóságának mértéke a bizonyítékként való felhasználhatóságuk megalapozása szempontjából.

a) az elrendelések időszerűsége, dokumentáltsága, a határidők betartása;

b) az iratkezelésre vonatkozó előírások betartásának színvonala;

c) az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének szakszerűsége;

d) az esetleges dekonspirációk száma, aránya;

e) az alapinformáció alapján a leplezett eszközök kiválasztásának és alkalmazásának szakszerűsége, az alkalmazás hatékonysága;

f) az alkalmazott leplezett eszközök eredményessége, nyomozás során történő felhasználhatóságának mértéke a bizonyítékként való felhasználhatóságuk megalapozására figyelemmel.

a) a szervezet mulasztása okán megvalósult jogellenes fogva tartások, téves szabadítások, illetve előállítás-elmaradások száma;

b) a fogvatartottakat ért joghátrányok alakulása (mértéke, száma) kérelem, panasz, fegyelmi ügy szakszerűtlen előkészítése, ügyintézése miatt;

c) a digitális nyilvántartás ellenőrzése alapján a téves, hibás adatok számaránya.

a) az utólagos vezetői intézkedést igénylő elmarasztaló vizsgálatok számaránya;

b) az elmarasztaló vizsgálatok feldolgozásának szakmai színvonala, a kapcsolódó jogszabályváltozások követésének folyamatossága;

c) az ügyész, az alapvető jogok biztosa, a CPT, az ENSZ vizsgálati megállapításainak értékelése.

a) az alkalmazott kényszerítő eszközök jogszerűsége és szakszerűsége (figyelemmel azokra az esetekre is, amikor a kényszerítő eszköz alkalmazása indokolt volt, ennek ellenére az állomány annak alkalmazását elmulasztotta), a kényszerítő eszköz alkalmazásával okozott hátrány arányossága;

b) az intézkedések során a kínzás, kényszervallatás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó előírások betartásának mértéke;

c) az intézkedés során a megsérült személy orvosi ellátása érdekében tett intézkedések hatékonysága (a segítségnyújtás megtörtént-e, amint az lehetséges volt, megfelelően gondoskodtak-e az orvosi ellátásról);

d) a kényszerítő eszközök alkalmazása számának tendenciája, a kényszerítő eszközök típus szerinti alkalmazásának aránya;

e) a kényszerítő eszközök alkalmazása kivizsgálásának szakszerűsége (a jogszerűség kivizsgálására minden esetben sor került-e, az alkalmazással összefüggő, törvényben meghatározott értesítési és kivizsgálási határidőket betartották-e);

f) az intézkedéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek biztosítottsága (az intézkedéssel érintett személyeknek, egyéb jogosultaknak biztosították-e a lehetőséget, hogy az intézkedésekkel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tegyen az illetékes hatóságnál vagy szervnél).

a) a rendkívüli események megelőzésére, megszakítására és felszámolására irányuló feladatok végrehajtásának szakszerűsége, a tett, elsősorban a megelőzést szolgáló intézkedések hatékonysága;

b) az intézkedésre jogosult vezetői állománya válságkezelésre való felkészültsége, az egyes szakterületek tevékenységének összehangolt, a kidolgozott tervek szerinti begyakorlásának (törzsfoglalkozások) hatékonysága;

c) a riadó- és felszámolási tervek minősége (a szerv rendelkezik-e a feladatokat konkrétan tartalmazó, kellően részletes riadó- és felszámolási tervekkel, a személyi állomány tervekkel kapcsolatos ismereti szintje, a gyakorlati alkalmazás a terveknek megfelelően történik-e);

d) a rendvédelmi szervekkel való együttműködés hatékonysága, a közösen végrehajtott gyakorlatok száma, eredményessége;

e) a megelőzés érdekében tett intézkedések célszerűsége, a vezetői ellenőrzések hatékonysága;

f) a személyi állomány felelősségének mértéke a rendkívüli események bekövetkezéséért.

a) a fogvatartottak egymás sérelmére elkövetett cselekmények száma, tényállása, súlyossága;

b) a tiltott tárgyakkal kapcsolatos fegyelmi ügyek alakulása;

c) a büntetőfeljelentéssel záruló fegyelmi ügyek alakulása;

d) az összes fegyelmi cselekmény számának alakulása [figyelemmel a fogvatartottak végrehajtási fokozatára (előzetes vagy jogerős), elhelyezésére (kis vagy nagy létszámú zárka), az érintett fogvatartott előéletére, a konkrét, elhelyezésre szolgáló közösség (körlet) általános viselkedési mutatójára, a fogvatartottak életkori megoszlására];

e) a nevelők csoportkialakításának értékelése (megfelelő-e, a fogvatartottak megismerésén alapszik-e), a nevelő aktív, a fogvatartottak között, esetlegesen az ők bevonásával végzett egyéni vagy csoportos formában végzett munkájának értékelése;

f) a programok kiválasztásának szakmai színvonala, a csoportösszetételnek való megfelelősége;

g) a súlyosabb fegyelmi ügyek kapcsán tartott értékelések és a pszichológusi foglalkozások hatékonysága.

a) a szabad kapacitás terhére történő vállalkozások bevonásának (a fogvatartottak munkavégzés céljából vállalkozók felé történő kiajánlásának) száma, eredményessége, az intézetnél folyó költségvetési munkáltatás viszonyában;

b) a díjazás nélküli munkavégzés igénybevételi aránya az összmunkáltatáshoz képest, annak az intézet belső tisztaságához, rendezettségéhez való hozzájárulásának mértéke;

c) a munkáltatásba, foglalkoztatásba bevonható fogvatartotti létszám alakulása (befogadott állományi létszámhoz viszonyítva az intézetnél foglalkoztatottak, a büntetés-végrehajtási okból nem foglalkoztathatóak, az egészségügyi okból nem foglalkoztathatóak aránya);

d) a foglalkoztatás növelése érdekében tett intézkedések hatékonysága;

e) a minőségi munkára ösztönző motivációs rendszer működtetésének hatékonysága, a vevőreklamációk és a selejtek száma alakulásának függvényében.

a) az alap-, közép-, szaktanfolyami és felsőfokú oktatás lehetőségének biztosítottsága, a beiskolázási arány alakulása, a piacképes szakmát adó képzések megszervezésének hatékonysága, eredményessége;

b) a szakmával nem rendelkező és bevonható fogvatartottak szakmaképzésbe történő beintegrálásának aránya;

c) a környező, oktatást végző intézményekkel fennálló kapcsolat működőképessége, eredményessége;

d) intézeti lehetőségek fennállása esetén az általános iskolai végzettséggel rendelkező fogvatartottak középiskolai továbbtanulásának aránya;

e) a tanfolyamon, szakképzésen részt vett fogvatartottak intézeten belüli munkáltatási helyzetének alakulása;

f) a tankötelezett fogvatartottak oktatásba történő integrálásának eredményessége;

g) az oktatást, képzést végző civil szervezetekkel kialakított partnerkapcsolatok fenntartására tett intézkedések hatékonysága.

a) az egészségmegőrző és sportprogramok, a preventív célú előadások, foglalkozások, a magyar (kisebb körben a büntetés-végrehajtási intézetben jelen lévő külföldi) kultúra hagyományait ápoló, csoporthoz tartozást erősítő programok alakulása;

b) a kulturális programok elérhetőségének biztosítottsága valamennyi fogvatartott részére, illetve azok gyakorisága;

c) a pályázati tevékenység növelése érdekében tett intézkedések hatékonysága a programszervezés elősegítése érdekében;

d) a civil szervezetekkel történő együttműködés mértéke;

e) az érdeklődő fogvatartott részére, a rendszeres könyvtárlátogatás, a könyvkölcsönzés lehetőségének biztosítottsága.

a) a jóvátételi programok száma;

b) az állami intézményekkel, egyházi jogi személyekkel és vallási közösségekkel, civil és karitatív szervezetekkel megkötött együttműködési megállapodásokban foglalt – a fogvatartottak reintegrációjának elősegítése érdekében végzett – feladatok érvényesülése, megvalósulásának mértéke, számonkérhetősége;

c) az együttműködési megállapodások valódisága, érdemisége, a formális, inaktív munkakapcsolatok kiszűrésének hatékonysága.

a) a fogvatartotti betegforgalom számának alakulása, a gondozott betegek számaránya;

b) az egészségügyi tárgyú fogvatartotti panaszok száma, a panaszügyek elbírálásának eredménye alapján az intézkedést igénylő vagy elmarasztaló eredménnyel záruló ügyek aránya;

c) a tüdőszűrések végrehajtásának színvonala, a jogszabályban foglalt kötelező szűrések elvégzésének megtörténte, aránya;

d) a fogvatartotti egészségügyi ellátás dokumentálásának színvonala, ezen belül az elektronikus felület használatának aránya;

e) a befogadások során a prediktív mérőeszközök, orvosi kérdőívek alkalmazásának gyakorisága, színvonala;

f) a fogvatartottak pszichológiai ellátásának alakulása.

a) új üzemi területek, beruházások kialakítására tett intézkedések hatékonysága;

b) új partnerek felkutatására, együttműködések kialakítására tett intézkedések eredményessége;

c) a kapacitásbővítésre, új termék fejlesztésére, a képességek folyamatos bővítésére, a meglévő technológia fejlesztésére tett intézkedések hatékonysága.

a) a fogvatartottak által, a munkáltatás során okozott rendkívüli események megelőzésének hatékonysága (különös tekintettel a zárt munkahelyről, nyílt terepviszonyok mellett végrehajtott befejezett szökések számára, valamint az állomány által észlelt és feltárt, még kísérleti vagy előkészületi stádiumban lévő megelőzött szökések számára);

b) a tiltott tárgyak előtalálására tett intézkedések hatékonysága (különös tekintettel a munkaterületen kívül vagy munkaterületen előtalált tiltott tárgyak, valamint a felvonulást megelőző motozás során előtalált tiltott tárgyak számára);

c) a biztonsággal összefüggő fegyelmi eljárások aránya a munkáltatáshoz meghatározott normák megsértése relációjában;

d) a munkáltatásban részt vevő állomány biztonsági felkészültsége, jogszabályismeretének szintje, készségszintű feladatellátásának szintje az ellenőrzési tapasztalatok tükrében.

a) a bruttó jövedelmezőség alakulása;

b) a nettó árbevétel alakulása;

c) az árbevétel-arányos üzemi eredmény alakulása;

d) a tőkearányos adózott eredmény alakulása;

e) az eszközarányos és a bérarányos jövedelmezőség alakulása;

f) a likviditási helyzet alakulása.

a) a tárgyidőszakban indított képzések számának és a képzést eredményesen teljesítők számának alakulása;

b) a képzést eredményesen teljesítők körében a társaságnál töltött gyakorlatok arányának alakulása;

c) a képzést eredményesen teljesítők körében a társaságnál történő munkáltatás arányának alakulása;

d) a megszerzett képzettségnek a szabadulást követő várható hasznosíthatósága.

a) az elméleti számonkérés megléte, rendszeressége;

b) az elméleti számonkérés dokumentáltsága;

c) a számonkérés módszere, szakszerűsége;

d) a számonkérés tervezettségének szintje.

a) rendszeresített, minősített, felülvizsgált szakfelszerelések, tűzoltó technikai eszközök rendelkezésre állásának biztosítottsága;

b) a szükséges képesítésekkel rendelkezés színvonala;

c) a belső szabályozókban meghatározott szerelési és technika kezelői gyakorlatok előkészítésének, végrehajtásának színvonala, eredményessége.

a)⁹⁸ a gyakorlati helyszínek megválasztásának helyessége, szakszerűsége;

b) a riasztási fokozatok megválasztásának megfelelősége;

c) a feltételezések alkalmassága a gyakorlaton részt vevő állomány elméleti és gyakorlati tudásszintjének felmérésére;

d) a gyakorlattervek elkészítésének színvonala;

e) a gyakorlatok helyszínének feltételezés szerinti berendezésének (szemléltető eszközök) színvonala;

f) a gyakorlatok végrehajtásának szakszerűsége, hatékonysága.

a) a veszélyforrások számának alakulása;

b) a veszélyforrások által jelentett kockázat mértékének alakulása;

c) a kockázatnak kitett lakosság lélekszámának alakulása;

d) a lefolytatott eljárások, ellenőrzések, vizsgálatok számának alakulása, szakszerűsége;

e) a kidolgozott tervek számának alakulása, dokumentáltsága.

a) a szervezetek számának és létszámának alakulása;

b) a szervezetek eszközzel ellátottsága;

c) a felkészítések számának alakulása és minősége;

d) a szervezetekkel kapcsolatos dokumentumok megléte;

e) a szervezetek bevethetősége.

a) a gyakorlatok számának alakulása;

b) a gyakorlatokhoz kapcsolódó dokumentumok megléte;

c) a határidők betartása;

d) a gyakorlat hasznossága a részt vevő állomány számára;

e) a biztonsági és munkavédelmi előírások betartásának színvonala;

f) a gyakorlat eredményessége.

a) a jelzések értékelésének szakszerűsége;

b) az intézkedések megtételének színvonala;

c) az eseménykezelés során a tevékenység koordinálásának hatékonysága;

d) a jelentési kötelezettség teljesítésének szakszerűsége.

a) a közigazgatási hatósági eljárási alapelvek és szabályok betartásának és betartatásának színvonala (pl. a joghatóságra, hatáskörre, illetékességre, az illetékekre, igazgatási szolgáltatási díjakra, az ügyintézési határidőre, a jogerőre emelkedésre, a végrehajtásra vonatkozó szabályok és az iratkezelés szabályainak érvényesülése);

b) az elektronikus adatszolgáltatás végrehajtásának színvonala;

c) a lefolytatott eljárások során az ügyfelekkel és a társhatóságokkal való kapcsolattartás hatékonysága, színvonala;

d) a szakmai szabályok követelményeinek érvényesítésének szintje az eljárásokban.

a) a közigazgatási hatósági eljárási szabályok betartásának és betartatásának színvonala a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok során;

b) a hatósági ellenőrzési tervek elkészítésének szakszerűsége, a jogszabályoknak és belső szabályozóknak való megfelelősége;

c) az ellenőrzési tervek végrehajtása előkészítésének és végrehajtásának színvonala;

d) a hatósági ellenőrzések során bevont állomány felkészítésének és számonkérésének hatékonysága;

e) a hatósági ellenőrzéseken készített iratok alaki és tartalmi megfelelősége;

f) a lefolytatott eljárások során az ügyfelekkel és a társhatóságokkal való kapcsolattartás hatékonysága, színvonala;

g) a szakmai szabályok követelményeinek érvényesítésének szintje az eljárásokban;

h)¹⁰¹ a hatósági ellenőrzések során a szabálytalanságok feltárására irányuló tevékenység szakszerűsége és teljessége;

i)¹⁰² a hatósági eljárások során alkalmazott szankciók szabályszerűsége.

a) a gyakorlattervek dokumentáltságának megfelelősége;

b) a tárgyévre tervezett és megtartott gyakorlatok számának alakulása;

c) a végrehajtott gyakorlatok megfelelőségének értékelése, minősége.