2013. évi XXXVIII. törvény
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról1
2013.04.26.
„(10) Az elnök az MKK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját az Országos Közgyűlés által megválasztott legfeljebb öt alelnök segíti. Az elnök e tisztségében államtitkári illetményre és juttatásra jogosult. Az elnök kormányzati szolgálati jogviszonyában mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól, erre tekintettel e jogviszonyában illetményre és egyéb juttatásra nem jogosult.”
„(11) A főtitkár vezeti az MKK Országos Irodáját, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat. A főtitkár az MKK-val munkajogviszonyban áll. A munkáltatói jogkört a főtitkár felett az elnök gyakorolja. A főtitkárra nem alkalmazható a 34. § (1) és (2) bekezdése.”
„(9) Az Országos Iroda a tagnyilvántartási adatok körében az MKK 29. § (6) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátása céljából kezeli az e törvény 2. melléklete szerinti közszolgálati alapnyilvántartás adatköréből az I/A. 1–4., 9–11., I/B. 1–2., II.1., a III. 1. és kizárólag a korábban fennálló kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszony tekintetében a III. 6., a IV.1., a V.1–2., 5. és 8. pontban foglalt, valamint a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett adatokat. Az MKK által kezelt adatokat a munkáltató a (2) és (4) bekezdésben meghatározott időpontokban adja át az MKK részére. A kezelt adatokat a tagsági viszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.”
„(3a) Ha a (3) bekezdésben meghatározott személyek más kamarai tagsággal is rendelkeznek, akkor e kamarai tagsági viszonyt fel kell függeszteni.”
„(7) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, illetve egyéb államigazgatási szerv vezetője az MKK-val, illetve annak területi szervezetével kötött megállapodás alapján az MKK, illetve területi szervezete működéséhez támogatást (pénzbeli, nem pénzbeli) nyújthat. A megállapodás irányulhat helyiséghasználat biztosítására is. A megállapodás nyilvános, azt a támogatást nyújtó államigazgatási szerv és az MKK honlapján közzé kell tenni.”
„134. § (1) Az illetménykiegészítés mértéke 1. a Miniszterelnökségen,
2. a minisztériumban és – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a költségvetési fejezetet irányító más szervnél,
3. az államháztartásról szóló törvény alapján kijelölt kormányzati ellenőrzési szervnél,
4. a kincstár központi szervénél, valamint Budapest és Pest megye területére kiterjedő illetékességű területi szervénél,
5. az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél,
6. a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél,
7. – a területi szervezeti egységei kivételével – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél,
8. a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnél,
9. az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló, egyes európai uniós támogatások ellenőrzését végző központi hivatalnál,
10. az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, egyes egészségügyi intézményekkel kapcsolatos fenntartói, továbbá egészségszervezési, minőségügyi, egyes hatósági és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat együttesen ellátó központi hivatalnál,
11. a külgazdasági tevékenységet irányító központi hivatalnál,
12. jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél,
13. – azok belső igazgatási szervei kivételével – az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási szerv központi szervénél és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatalnál,
14. a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, az európai uniós támogatások igénybevételében közreműködő központi hivatalnál,
15. a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter irányítása alatt álló, a kormányzással és közigazgatással kapcsolatos kutatásokat folytatató központi hivatalnál
foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett központi államigazgatási szervnél, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szervezeteinél, a fővárosi és megyei kormányhivatalnál, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatal központi igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a. (3) A központi államigazgatási szerv legalább megyei szintű területi szervénél, valamint a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv és az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási szerv legalább megyei szintű belső igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 30%-a, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt államigazgatási szerv, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) szintű, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatal legalább helyi szintű belső szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a.”
„(2) A közigazgatási államtitkár lemondása esetén a megbízatás megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg azzal, hogy az nem lehet későbbi a lemondásnak a köztársasági elnökkel történő közlését követő harmincadik napnál. A lemondási idő a megbízatás megszűnését követő napon kezdődik.”
„(2) A helyettes államtitkár lemondása esetén a megbízatás megszűnésének időpontját a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozza meg azzal, hogy az nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökkel való közlését követő harmincadik napnál. A lemondási idő a megbízatás megszűnését követő napon kezdődik.”
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„19. a közszolgálati tisztviselők tekintetében a garantált bérminimum összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően – megállapítsa.”
11. § A Kttv. 259. § (1) bekezdés 6. pont a) alpontjában a „cafetéria-juttatás, valamint az egyéb, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokra,” szövegrész helyébe a „cafetéria-juttatásra vonatkozó nyilatkozat megtételének és módosításának, a cafetéria-juttatás törvényben meghatározottak szerinti keretösszege megállapításának, továbbá a közszolgálati tisztviselők részére adható egyéb juttatások általános feltételeire,” szöveg lép.
13. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.