4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet
az államháztartás számviteléről
A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. és 34. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. Behajthatatlan követelés
a)1 a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pont a)–g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,
b)–c)2
2. informatikai eszköz: asztali és hordozható számítógépek, kézi számítógépek, mágneslemezes meghajtók, flashmeghajtók, optikai meghajtók és egyéb tárolóeszközök, nyomtatók, monitorok, billentyűzetek, egerek, belső és külső számítógép-modemek, számítógép-terminálok, számítógépszerverek, hálózati eszközök, lapolvasók, vonalkód-leolvasók, programozható kártyaolvasók (smart card), számítógép-kivetítők, infokommunikációs, információtechnológiai eszközök, a pénzkiadó automaták (ATM) és a nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminálok, valamint a mindezekbe beépült szoftverek,
3.3 jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően a pénzügyi számvitelben megállapított hibák, hibahatások abszolút értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy – ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot – a százmillió forintot,
4. kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök,
5. kis összegű követelés: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés,
6.4 követelés: az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből, végleges hatósági határozatból, szerződésből – ideértve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is – jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert és – ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén – a másik fél már teljesített, ilyennek minősül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell, továbbá az állami adó- és vámhatóság által beszedett közhatalmi bevételek esetén az állami adó- és vámhatóságnak bevallás nélkül megfizetett összeg elszámolása során előírt követelés,
7.5 vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot,
8. végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések: ha a kedvezményezett a pénzeszközt jogszabály vagy szerződés alapján nem visszafizetési kötelezettség mellett kapta; a végleges jelleget nem befolyásolja, ha az átvevőt a felhasználásáról történő beszámolási, a jogosulatlan igénybevétel, felhasználás tekintetében visszafizetési kötelezettség terheli,
9.6 végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség: az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből, végleges hatósági határozatból, szerződésből – ideértve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, valamint a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai.
(2)7 E rendeletben használt fogalmakat az Szt., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.), és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) által használt fogalmak szerint kell érteni.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1)8 A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorló szervezet, továbbá törvény vagy miniszteri rendelet által a tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, vagy személy (a továbbiakban együtt: tulajdonosi joggyakorló szervezet), valamint a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács e rendelet előírásai szerint tesz eleget beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének.
(2)9 A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a tulajdonosi joggyakorló szervezet, és a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács beszámolási feladatait az Áht. 6/C. §-a alapján ellátó szerv az ezekkel összefüggő beszámolási és könyvvezetési feladatai teljesítésére a saját vagyonától, költségvetésétől elkülönített könyvvezetést vezet.
(3) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összegről a fejezetet irányító szerv által meghatározott részletező nyilvántartásokat vezet, amelyeket a fejezetet irányító szerv által meghatározott rendszerességgel, de legalább az 53. § (4) bekezdése szerinti könyvviteli zárlatot megelőzően megküld a fejezetet irányító szervnek. Ilyen esetben a könyvvezetés alapjául a lebonyolító szerv által megküldött adatszolgáltatások minősülnek.
(4)10 Az 1. mellékletben meghatározott központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési feladatokat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) látja el. A Kincstár beszámolási és könyvvezetési feladatainak teljesítéséhez a 2. mellékletben nevesített szervezetek e rendelet szerinti részletező nyilvántartásokat vezetnek, és azok adatai alapján a Kincstár által meghatározott gyakorisággal adatot szolgáltatnak a Kincstárnak. Ilyen esetben a könyvvezetés alapjául az e szervezetek által megküldött adatszolgáltatások minősülnek.
(5)11 A központi költségvetés XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezetébe sorolt központi költségvetési szervi, fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok tekintetében – az Ávr. 1. melléklet I. pont 21. alpont a) és b) pontjában meghatározott előirányzatok kivételével – a beszámolási és könyvvezetési feladatokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda látja el.
3. Az államháztartás számviteli rendszere
3. § (1) Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll.
(2) A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.
(3) A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.
4. A számviteli alapelvek alkalmazása
4. § (1) A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben az Szt.-ben meghatározott alapelveket a (2)–(8) bekezdésben meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni. A számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli.
(2) A vállalkozás folytatásának elve alkalmazása során figyelembe kell venni a beszámolással érintett időszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is.
(3) A költségvetési számvitelben a teljesség elve oly módon érvényesül, hogy figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetés naptári évre készül.
(4) Az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
(5) A költségvetési számvitelben az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és a vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni.
(6) Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.
(7) A költségvetési számvitelben az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható.
(8) A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály előírja.
(9)12 Az Országgyűlés vagy a Kormány által az Áht. 33. § (1) bekezdése alapján elrendelt címrend módosítás esetén a folytonosság elve az államháztartás központi alrendszerének egészében érvényesül.
A BESZÁMOLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
5. Beszámolási kötelezettség
5. § (1) A 7. § szerinti időszakról a könyvek zárását követően bizonylatokkal, szabályszerű könyvvezetéssel, e rendelet szabályai szerint folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal, a könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót kell készíteni.
(2)13 Az éves költségvetési beszámolót e rendelet szerinti formában, magyar nyelven, forintban kell elkészíteni.
6. § (1) Éves költségvetési beszámoló készül
a) a költségvetési szervek elemi költségvetéséről és a 10. § (2) bekezdése szerint a mérlegében kimutatható vagyonról költségvetési szervenként,
b)14 az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai elemi költségvetéséről és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról elkülönített állami pénzalaponként, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiként, ha egy fejezeten belül több fejezetet irányító szerv kerül kijelölésre, akkor fejezetet irányító szervenként,
c)15 a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetéséről és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról fejezetenként, amennyiben egy fejezeten belül több fejezetet irányító szerv kerül kijelölésre, akkor fejezetet irányító szervenként,
d)16 az 1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetéséről, az 1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos finanszírozási bevételekről és kiadásokról és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról azok egészére, valamint az 1. mellékletbe és az e) pontba nem tartozó szervezetek kezelésében álló központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetéséről és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról, irányító szervenként,
e)17 a tulajdonosi joggyakorló szervezetek mérlegében kimutatható vagyonról és az általuk kezelt központi kezelésű előirányzatokról azok egészére, és
f) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács elemi költségvetéséről és a 10. § (2) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács egészére.
(2) Az éves költségvetési beszámoló részei:
a) a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító
aa) költségvetési jelentés,
ab) maradvány kimutatás,
ac)18 adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről,
ad)19 adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről,
ae) önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások,
b) a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító
ba) mérleg,
bb)20 eredménykimutatás, és
bc)21
bd) kiegészítő melléklet.
7. § (1) Az éves költségvetési beszámolót – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időtartamra kell készíteni. Ha e rendelet az Szt. alkalmazását rendeli el, és a törvény üzleti évről szól, azon ezt az időszakot kell érteni.
(2) A mérleg fordulónapja – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a költségvetési év utolsó napja.
(3)22 A mérleg fordulónapja az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szervnél, társulásnál, nemzetiségi önkormányzatnál a megszűnés napja. Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód, jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetén az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szerv, társulás esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzat esetén az Áht. 6/C. § (2) bekezdése szerinti szerv készíti el, költségvetési szerv esetén a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján.
(4) A mérleg fordulónapja a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ott megjelölt időpont.
(5)23 A költségvetési évben alapított költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolóját az alapítás időpontjától a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra kell elkészíteni.
6. Az éves költségvetési beszámoló költségvetési számvitellel kapcsolatos részei
8. § (1) A költségvetési jelentés
a)24 az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított előirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az előirányzatok teljesítését, és
b)25 a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait
tartalmazza.
(2)26 A 6. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolókban a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő előirányzatonként kell elkészíteni a költségvetési jelentést. Az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az 1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos finanszírozási bevételeket és kiadásokat a 6. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók összevontan mutatják be.
(3)27 A maradvány kimutatás a 3. melléklet szerinti formában az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. A 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti éves költségvetési beszámolókban fejezeti kezelésű előirányzatonként kell elkészíteni a maradvány kimutatást.
(4)28 A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről szóló adatszolgáltatás a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlapon besorolási osztály és fizetési fokozat szerinti tagolásban ismerteti a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők létszámát, valamint a számukra kifizetett személyi juttatások munkajogi jogcím szerinti megoszlását.
(5)29 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről szóló adatszolgáltatás a 4. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.
(6)30 Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből kapott támogatások folyósítása évében hatályos központi költségvetésről szóló törvényben szereplő jogcímek és mutatószámok szerinti bontásban, a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlapokon kell bemutatni.
7. A mérleg
9. § (1) A mérleget az 5. melléklet szerint kell elkészíteni. A mérleg tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tételek felvitele nem megengedett.
(2)31 A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az előző mérleg megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a – mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a véglegessé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az előző mérleg adatai, a módosítások, valamint a 7. § szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók.
10. § (1)32 A mérlegben a nemzeti vagyont nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök bontásban kell kimutatni. Nem lehet a mérlegben kimutatni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javakat és régészeti leleteket, ha azok bekerülési értéke nem állapítható meg. Nem tekinthető a bekerülési érték megállapíthatatlannak, ha 2014. január 1-jét követően a kulturális javak vásárlás vagy olyan térítés nélküli átvétel, csere útján váltak a nemzeti vagyon részévé, amely során az átadó annak nyilvántartási értékét közölte.
(2)33 A 6. § (1) bekezdés a) és f) pontja szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket – ideértve a jogszabályi vagy szerződéses feltételek teljesítése esetén a jövőben tulajdonába kerülő, de a tevékenység folytatásához már átvett eszközöket is –, a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét, valamint a beruházások és felújítások értékét kell kimutatni. Ha a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezet a tulajdonában álló eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesített, az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki.
(3)34 A 6. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegében a közvetlenül a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja és az elkülönített állami pénzalap előirányzatai terhére megvalósított beruházásokat és felújításokat, azok aktivált értékét, valamint a beszerzett – jogszabály vagy megállapodás alapján a kezelő szerv vagyonkezelésébe kerülő – nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket kell kimutatni.
(4) A 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegében a tulajdonosi joggyakorló szervezet az olyan állami vagyont mutatja ki, amelyre nézve nem létesített államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot.
(5)35 A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven – túl szolgálja.
(6) A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között a tevékenységet az (5) bekezdés szerinti időtartamon belül szolgáló eszközöket lehet kimutatni.
(7) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolni. Ha az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, azok besorolását módosítani kell.
11. § (1) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket.
(2)36 A mérlegben az immateriális javakon belül kell kimutatni az Szt. 25. § (6), (7) és (10) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal a vagyoni értékű jogokat és a szellemi termékeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.
(3) A mérlegben a tárgyi eszközökön belül kell kimutatni
a) az Szt. 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal az ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat,
b)37 az Szt. 26. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal a (4) bekezdés szerinti gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket,
c) az Szt. 26. § (6) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal a tenyészállatokat,
d)38 az (5) és (6) bekezdés szerinti beruházásokat, felújításokat, és
e) a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.
(4) A mérlegben a gépek, berendezések, felszerelések, járművek között kell kimutatni
a) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a tevékenységet szolgáló – így különösen egészségügyi, oktatási, híradás-technikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai – eszközöket,
b)39 a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, és
c)40 az a) és b) pont szerinti eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.
d)41
(5)42 A mérlegben a beruházások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.
(6)43 A mérlegben a felújítások között kell kimutatni a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett, az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti felújítások bekerülési értékét.
(7)44
(8) A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközökön belül kell kimutatni a tartós részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését.
(9)45 A mérlegben a tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A tartós részesedéseken belül el kell különíteni az állam jegybanki részesedéseit (tartós részesedések jegybankban), a tartós részesedéseket nem pénzügyi vállalkozásban, a tartós részesedéseket pénzügyi vállalkozásban, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit (tartós részesedések társulásokban), valamint az egyéb tartós részesedéseket.
(9a)46 A mérlegben a tartós részesedések nem pénzügyi vállalkozásban között kell kimutatni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságban, valamint az Nvt. 2. mellékletében meghatározott nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságokban fennálló tartós részesedéseket (törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásban) és az egyéb nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket (tartós részesedések saját alapítású nem pénzügyi vállalkozásban).
(9b)47 A mérlegben a tartós részesedések pénzügyi vállalkozásban között kell kimutatni az Nvt. 2. mellékletében meghatározott nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokban fennálló tartós részesedéseket (törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásban) és az egyéb nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket (tartós részesedések saját alapítású pénzügyi vállalkozásban).
(9c)48 Az egyéb tartós részesedések között kell kimutatni
a) a nonprofit gazdasági társaságban fennálló tartós részesedéseket,
b) az olyan nemzetközi szervezetekben fennálló tartós részesedéseket, amely szervezetekhez Magyarország tőke-hozzájárulást teljesített, és
c)49 a nem gazdasági társaságban, társulásban, nemzetközi szervezetben fennálló tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetéseket, ideértve a tartós befektetési jegyeket is.
(10)50 A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben még nem esedékes, és azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben nem szándékoznak értékesíteni. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között el kell különíteni az államkötvényeket és a helyi önkormányzatok kötvényeit.
(11)51 A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerződéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelői szerződést kötött. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között el kell különíteni a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javakat, tárgyi eszközöket és tartós részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
12. § (1) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni a készleteket és az értékpapírokat.
(2) A mérlegben a készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét, és a növendék-, hízó és egyéb állatokat.
(3) A mérlegben a vásárolt készletek között kell kimutatni az anyagokat és az árukat.
(4) A mérlegben az anyagok között kell kimutatni a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgáló, de még használatba nem vett vásárolt, csere útján kapott, térítés nélkül átvett és a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor átvett anyagi eszközöket.
(5) A mérlegben az áruk között kell kimutatni
a)52 az olyan értékesítési céllal beszerzett anyagi eszközöket – ideértve a betétdíjas göngyölegeket is –, amelyek a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, és
b) a pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszközöket.
(6) A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe.
(7)53 A mérlegben az egyéb készletek között kell szerepeltetni az állami tartalékolási, intervenciós, védelmi és biztonsági célú készleteket.
(8) A mérlegben a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek között az olyan saját előállítású anyagi eszközök költségeit kell kimutatni, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak.
(9) A mérlegben a növendék-, hízó és egyéb állatok között az Szt. 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti állatokat kell kimutatni.
(10) A mérlegben az értékpapírokon belül kell kimutatni a nem tartós részesedéseket és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
(11)54 A mérlegben a nem tartós részesedések között az olyan nem tartós befektetési jegyeket és tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket egy éven belül értékesíteni szándékoznak.
(12)55 A mérlegben a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben esedékes, vagy azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben értékesíteni szándékoznak. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között el kell különíteni a kárpótlási jegyeket, a kincstárjegyeket, az államkötvényeket és a helyi önkormányzatok kötvényeit.
13. § (1)56 A mérlegben a 10–12. §-ban foglaltakon kívül az eszközök között kell kimutatni a pénzeszközöket, a követeléseket, az egyéb sajátos elszámolásokat és az aktív időbeli elhatárolásokat.
(2)57 A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a lekötött bankbetéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, valamint a forintszámlákat és a devizaszámlákat.
(2a)58 A mérlegben a lekötött bankbetéteken belül kell kimutatni a betét elhelyezésének évén túli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket.
(3)59 A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a forint- és valutapénztárakban kezelt készpénzt, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközöket, a csekkeket és az elektronikus pénzt.
(4)60 A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell a számlatulajdonosnak kimutatnia a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett fizetési és más bankszámlái – ideértve az Ávr. 145. § (3) bekezdése szerinti alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai feladatokhoz, illetve a finanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez vezetett számlákat is – egyenlegét.
(5) A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, az Áht. 97. §-a szerint el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták.
(6)61 A mérlegben a követeléseket költségvetési évben esedékes követelések és költségvetési évet követően esedékes követelések, ezen belül a költségvetési bevételek kiemelt előirányzatai és finanszírozási bevételek szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a követelések között tartalmazza a 48. § (8) bekezdése szerinti követelés jellegű sajátos elszámolásokat is.
(6a)62 A mérlegben az egyéb sajátos elszámolások között a 48. § (6) és (9) bekezdése szerinti elszámolásokat kell kimutatni.
(7) A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat.
(8) A mérlegben az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása között az olyan járó eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.
(9) A mérlegben a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el.
(10) A mérlegben a halasztott ráfordítások között az Szt. 33. § (1) bekezdése szerintieket kell kimutatni.
14. § (1)63 A mérlegben a források között kell kimutatni a saját tőkét, a kötelezettségeket, a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolásokat és a passzív időbeli elhatárolásokat.
(2)64 A mérlegben a saját tőkén belül kell kimutatni a nemzeti vagyon induláskori értékét, a nemzeti vagyon változásait, az egyéb eszközök induláskori értékét, a felhalmozott eredményt, az eszközök értékhelyesbítésének forrását és a mérleg szerinti eredményt.
(3)65 A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A–49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat.
(4)66 A mérlegben a nemzeti vagyon változásai között a 2014. január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök 15. § (2)–(3a) bekezdése, 16/A. § és a 49/A–49/B. § szerinti jogcímeken elszámolt változásait kell kimutatni.
(4a)67 A mérlegben az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiként
a)68 a 2014. január 1-jén meglévő – e rendelet 2014. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint nem idegen – pénzeszközök forrását – ide nem értve a tulajdonosi joggyakorló szervezeteket –,
b) a nemzeti vagyonba nem tartozó egyéb eszközök 49/A–49/B. § szerinti változásait, és
c) a központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák egyenlegének év végi nullára csökkentését a központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési feladatokat ellátó szervezeteknél, valamint a Kincstárban a központi kezelésű előirányzatokhoz és a finanszírozási kiadások, bevételek kezeléséhez kapcsolódóan vezetett technikai, lebonyolítási, beszedési és finanszírozási számlák – a Kincstár belső szabályzatában foglalt rend szerinti – év végi egyenlegének összevezetését
kell kimutatni.
(5) A mérlegben felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet.
(6) A mérlegben az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbítés összegét kell kimutatni. Az eszközök értékhelyesbítése és az eszközök értékhelyesbítésének forrása kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat.
(7) A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni.
(8) A mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték.
(9)69 A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza a 48. § (10) bekezdése szerinti kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat is.
(10) A mérlegben a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások között kizárólag a Kincstár, a számlavezetési tevékenységével kapcsolatos sajátos ügyfélelszámolásokat mutathatja ki.
(11) A mérlegben a passzív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket.
(12)70 A mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti támogatásokat is azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni.
(13) A mérlegben a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra.
(14)71 A mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit kell érteni, illetve meg kell szüntetni a halasztott eredményszemléletű bevételt a támogatás visszafizetésének elszámolásakor is.
8. Az eszközök bekerülési értéke
15. § (1) A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Szt. 47. § (9) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot.
(2)72 A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a vagyonkezelésbe vett eszközök – ideértve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jog vásárlással, saját előállítással keletkezik – és a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a más tulajdonosi joggyakorló szervezettől átvett eszköz bekerülési értéke az átadónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál, korábbi tulajdonosi joggyakorló szervezetnél az átadásig elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek, új tulajdonosi joggyakorló szervezetnek nyilvántartásba kell vennie.
(3) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően társulás alapítása, a társulási szerződés módosításával vagyonának növelése esetén az átvett eszközök bekerülési értéke a társulási szerződésben, illetve annak módosításában szereplő bruttó érték. Az átvételt követően az átadónál az átadásig elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést az átvevő társulásnak nyilvántartásba kell vennie.
(3a)73 A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél az államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, társulás tulajdonába adott eszköz visszavételkori bekerülési értéke, valamint a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyonát átvevő szervnél az átvételkori, az újraalakult nemzetiségi önkormányzatnál e vagyon visszavételkori bekerülési értéke a korábbi vagyonkezelőnél, tulajdonosnál kimutatott bruttó érték. A visszavételt követően az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést nyilvántartásba kell venni, a társulási részesedés könyv szerinti értékét ki kell vezetni.
(4) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően az Szt. 49. § (5) bekezdése és 50. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése szerint átvett eszközök bekerülési értékét az ott leírtak szerint kell meghatározni.
(5) Importbeszerzés esetén a bekerülési értéket – figyelemmel a 20. § (3) és (4) bekezdésére – az Szt. 48. § (7) bekezdése szerint kell meghatározni.
(6) A külföldi pénzértékre szóló részesedés, értékpapír bekerülési értékét a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték alapján kell meghatározni. A külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek bekerülési értéke megegyezik a költségvetési számvitelben nyilvántartott követelés, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegével.
16. § (1) A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.
(2) A saját előállítású immateriális javak bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség.
(3)74 A vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára, kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
(3a)75 A saját előállítású rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével, felújításával összefüggő saját tevékenységben végzett munkák esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség.
(3b)76 Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott együttes vételára.
(3c)77 A használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen vállalkozó által végzett beruházás bekerülési értéke a bővített, megváltozott rendeltetésű, átalakított, megnövelt élettartalmú, teljesítőképességű eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.
(3d)78 A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett felújítási munkák esetén a felújítás bekerülési értéke az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítása érdekében a felújítás befejezéséig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.
(4) Az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok értékét növeli az azokhoz kapcsolódóan a pénzügyi számvitelben elszámolt befejezett felújítás értéke.
(5) A gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor az Szt. 49. § (3), (4), (6) és (7) bekezdése szerint kell meghatározni, alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor egyezően az egységes rovatrend K65. Részesedések beszerzése vagy K66. Meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összeggel. A társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban résztvevők által bevitt vagyontárgyak társulási szerződésében, illetve annak módosításában meghatározott bruttó értéke.
(6)79 A vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke az egységes rovatrend K9121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9122. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása, K922. Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása, K921. Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár.
(7)80 A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. A befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok bekerülési értéke az Szt. 62. § (2) bekezdése szerint számított előállítási érték.
(8) A forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. A valutapénztárba bekerülő valutakészlet és a devizaszámlára kerülő deviza bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(9)81 A forintban kifizetett követelés jellegű sajátos elszámolások és egyéb sajátos eszközoldali elszámolások bekerülési értéke az átutalt vagy megfizetett – előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg, a valutapénztárból, devizaszámláról kifizetett követelés jellegű sajátos elszámolások bekerülési értéke a valuta, deviza nyilvántartási árfolyamon átszámított forintértéke. A követelés jellegű sajátos elszámolások kivételével a követelések bekerülési értéke az egységes rovatrend bevételeihez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kimutatott követelésekkel megegyező elismert, esedékes összeg.
(10)82 A forintban kapott kötelezettség jellegű sajátos elszámolások bekerülési értéke az átutalt, megfizetett – előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. A valutában, devizában kapott kötelezettség jellegű sajátos elszámolások bekerülési értéke a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintban kapott devizát, amelynél a ténylegesen kapott forintérték alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások kivételével a kötelezettségek bekerülési értéke az egységes rovatrend kiadásaihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege.
(11)83 Ha e rendelet a bekerülési értéket az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegében határozza meg, a bekerülési értéket nem módosítja a teljesítéskor realizált árfolyamnyereség miatt a végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség csökkentése.
8/A. 84 A bekerülési érték újbóli megállapítása
16/A. §85 (1) Törvény vagy kormányrendelet előírhatja az immateriális javak, tárgyi eszközök és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök meghatározott köre bekerülési értékének újbóli megállapítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni és az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni. Ha az (1) bekezdés szerinti törvény vagy kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.
9. Az eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, az értékhelyesbítés lehetősége
17. § (1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 52. § (1), (2) és (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni.
(2)86 A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb az 53. § (6) bekezdés d) pontja szerinti elszámolások során terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.
(2a)87 Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa
a) vagyoni értékű jogoknál 16% vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs,
b) szellemi termékeknél 33%.
(3)88 A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az állam tulajdonában álló közutak esetén alkalmazandó terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa 3%. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik.
(4) A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni.
(5)89 Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terven felüli értékcsökkenést az Szt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben kell elszámolni. A terven felüli értékcsökkenésére az Szt. 53. §-át kell alkalmazni azzal, hogy azok kiegészítő mellékletben történő indoklására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
18. § (1) Az Szt.-ben meghatározott eszközök után értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolására a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 54–56. §-át kell alkalmazni.
(2)90 A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió – forintot.
(3)91 A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az értékvesztést negyedévente, a tárgynegyedév utolsó napján fennálló, pénzügyileg nem rendezett közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések után kell megállapítani, és annak az előző negyedévi állományához mért különbözetét – előjelének megfelelően – a korábban elszámolt értékvesztés növeléseként vagy visszaírásaként kell elszámolni.
(4) Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni.
(5)92 Az egységes rovatrend B31. Jövedelemadók, B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok, B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, B34. Vagyoni típusú adók és B35. Termékek és szolgáltatások adói rovataihoz, valamint a B36. Egyéb közhatalmi bevételek rovat m)–r) pontjaihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott és annak alapján a pénzügyi számvitelben elszámolt adójellegű követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) értékelési elveinek meghatározása során a kötelezetteket legalább – státuszuknak megfelelően – folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti – így különösen felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt – csoportosításban kell részletezni.
(6) A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani legalább
a) 90 napon belüli,
b) 91–180 napos,
c) 181–360 napos, és
d) 360 napon túli
minősítési kategóriákra.
(7) A követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, a követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, és Kincstárnál vezetett fizetési számlák után értékvesztés nem számolható el.
19. § (1)93 Az eszközök terven felüli értékcsökkenésének és értékvesztésének visszaírására az Szt. 57. § (2) bekezdését és 58. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy egyéb bevételek alatt az egyéb eredményszemléletű bevételeket kell érteni, és jelentősnek akkor kell tekinteni az eltérést, ha a piaci érték 10%-kal, de legalább százezer forinttal meghaladja a könyv szerinti értéket.
(2) Az eszközök értékhelyesbítésére az Szt. 57. § (3) bekezdését és 58. § (1) és (5)–(9) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) értékelési tartalék alatt az eszközök értékhelyesbítésének forrását kell érteni,
b)94 a tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a tartós és az értékesítési célú állami tulajdonú részesedések piaci értéke – a tőzsdén jegyzett társasági részesedések kivételével – a saját tőke érték részesedésre jutó arányos értékével egyezik meg,
c)95 a tartós részesedések után értékhelyesbítés csak a gazdasági társaságokban – ide nem értve az állam jegybankban fennálló részesedését – fennálló tartós részesedések után mutatható ki.
10. Az eszközök és források értékelése
20. § (1) A mérlegtételek értékelésének általános szabályaira az Szt. 46. §-át kell alkalmazni.
(2) Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket, értékpapírokat, készleteket csoportosan is nyilván lehet tartani. A csoportosan nyilvántartott eszközök esetén az értékelést külön-külön, csoportonként kell elvégezni. A csoportos értékelést addig lehet alkalmazni, amíg az egyedi eszköz nyilvántartási értékében elkülönült változás nem következik be.
(3) A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(4) Ha Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket) kell forintra átszámítani, az átszámítást az Szt. 60. § (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni.
21. § (1) A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben.
(2)96 A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést és az értékhelyesbítést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.
(3)97 A mérlegben a részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben.
(4)98 A mérlegben az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a bekerülési értéken lehet kimutatni mindaddig, amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket és a felhalmozott kamatot megfizeti.
(5) A mérlegben a vásárolt készleteket a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek bekerülési értékén kell kimutatni, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(6) A mérlegben a befejezetlen termelést, félkész termékeket, késztermékeket, növendék-, hízó és egyéb állatokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(7)99 A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(8) A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(9) A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokat és a forrásokat a könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(10)100 A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek – a követelés jellegű sajátos elszámolások és a kötelezettség jellegű sajátos elszámolások kivételével egyezően a költségvetési számvitelben meghatározott értékkel –, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Az értékelés során a könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet az Szt. 60. § (3) bekezdése szerint összevontan kell elszámolni azzal az eltéréssel, hogy a lekötött bankbetétek, az egyéb pénzeszközök, valamint az egyéb eszközök, a kötelezettségek, és a passzív időbeli elhatárolások esetén külön-külön ki kell számolni az összevont árfolyamkülönbözetet, és az egyes különbözetek előjelétől függően kell azt elszámolni.
11. A mérleg alátámasztása leltárral
22. § (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat.
(2)101 A leltározás végrehajtását az Szt. 69. § (1)–(3), valamint (5) és (6) bekezdése szerint kell végrehajtani azzal, hogy
a) a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a működtető, vagyonkezelő által elkészített és hitelesített leltárral kell alátámasztani, és
b) a használt, de a mérlegben értékkel nem szereplő immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kell leltározni.
(3) A vagyonkezelői, koncessziós szerződés eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés a) pontja szerinti leltározást a működtető, vagyonkezelő külön térítés és díjazás nélkül, évente köteles elvégezni.
12. Az eredménykimutatás
23. § (1) Az eredménykimutatást a 6. melléklet szerint kell elkészíteni. Az eredménykimutatás tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tétel felvitele nem megengedett.
(2)102 Az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző eredménykimutatás megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a – mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a véglegessé vált megállapítások miatti – módosításokat az eredménykimutatás minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az eredménykimutatásban külön-külön oszlopban szerepelnek az előző eredménykimutatás adatai, a módosítások, valamint a 7. § szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző eredménykimutatás adatai nem módosíthatók.
24. § (1)103
(2)104 A mérleg szerinti eredmény a tevékenység eredményéből és a pénzügyi műveletek eredményéből áll.
(3) A tevékenység eredménye a tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke és az egyéb eredményszemléletű bevételek összege, csökkentve az anyagjellegű ráfordítások, a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások összegével.
(4) A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai különbsége.
(5)105
25. § (1) A tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele a közhatalmi eredményszemléletű bevételekből, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételeiből és a tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételeiből áll
(2)106 A közhatalmi eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
(3)107 Az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B405. Ellátási díjak rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
(4) A tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni
a)108 a kapott osztalék kivételével az egységes rovatrend B404. Tulajdonosi bevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, és
b) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában.
(5) Az aktivált saját teljesítmények értéke a saját termelésű készletek állományváltozásából és a saját előállítású eszközök aktivált értékéből áll az Szt. 76. §-a szerinti tartalommal.
(6)109 Az egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételeit, az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételeit, a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit és a különféle egyéb eredményszemléletű bevételeket.
(7)110 A központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B11. Önkormányzatok működési támogatásai és B816. Központi, irányító szervi támogatás rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
(8)111 Az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
(8a)112 A felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
(9)113 A különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni az anyagok, áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a térítés nélkül átvett – részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő – eszközök bekerülési értékét, az ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök bekerülési értékét, valamint a (9a) bekezdés szerinti más különféle egyéb eredményszemléletű bevételeket.
(9a)114 A más különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni
a) az egységes rovatrend B12. Elvonások és befizetések bevételei rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,
b)115 az egységes rovatrend B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről, B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások, B22. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről, B410. Biztosító által fizetett kártérítés, B411. Egyéb működési bevételek [ide nem értve a rovat leírásának i) pontjában szereplő gazdasági eseményt], B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről és B71. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,
c)116 az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz Szt. 72. § (4) bekezdés a) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor,
d)117 az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének visszaírt összegét,
e)118 a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét, és
f)119 az Szt. 77. § (3) bekezdés d), k) és l) pontjában meghatározott gazdasági eseményeket.
(10)120 Az Szt. 77. § (4) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni azzal, hogy az Szt. 77. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetet a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeire kell alkalmazni.
26. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások az anyagköltségből, az igénybe vett szolgáltatások értékéből, az eladott áruk beszerzési értékéből és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékéből állnak.
(2) Anyagköltségként a működés során felhasznált szakmai és üzemeltetési anyagok értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési értékét kell kimutatni. Az anyagköltséget csökkenti a tevékenység során keletkezett hulladékok, haszonanyagok, valamint a visszavételezett anyagok értéke.
(3) Az igénybe vett szolgáltatások között kell kimutatni az egységes rovatrend K32. Kommunikációs szolgáltatások, a K335. Közvetített szolgáltatások kivételével a K33. Szolgáltatási kiadások és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(4)121 Az eladott áruk beszerzési értéke között az Szt. 78. § (5) bekezdése szerinti gazdasági eseményeket kell kimutatni.
(5) Az eladott (közvetített) szolgáltatások között kell kimutatni az egységes rovatrend K335. Közvetített szolgáltatások rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(6) A személyi jellegű ráfordítások a bérköltségből, a személyi jellegű egyéb kifizetésekből és a bérjárulékokból állnak.
(7) A bérköltségek között kell kimutatni az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek K1102. Normatív jutalmak, K1103. Céljuttatás, projektprémium, K1104. Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(8) A személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az egységes rovatrend K1105. Végkielégítés, K1106. Jubileumi jutalom, K1107. Béren kívüli juttatások, K1108. Ruházati költségtérítés, K1109. Közlekedési költségtérítés, K1110. Egyéb költségtérítések, K1111. Lakhatási támogatások, K1112. Szociális támogatások, K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai és K12. Külső személyi juttatások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(9) A bérjárulékok között kell kimutatni az egységes rovatrend K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(10)122 Értékcsökkenési leírásként az eszközök elszámolt terv szerinti értékcsökkenését kell kimutatni, ideértve a kisértékű immateriális javak beszerzésekor, kisértékű tárgyi eszközök használatbavételekor egy összegben elszámolt értékcsökkenést is.
(10a)123 Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni
a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz Szt. 72. § (4) bekezdés a) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt az értékesítéskor, az átadáskor,
b) a hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett – részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő – eszközök könyv szerinti értékét, és
c) a (11) bekezdés szerinti különféle egyéb ráfordításokat.
(11)124 A különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni az anyagok, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a kötelezett megszűnése és a más okból behajthatatlan – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelés leírt összegét, a térítés nélkül átadott részesedésnek, értékpapírnak vagy vásárolt követelésnek nem minősülő – eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint a (11a) bekezdés szerinti más különféle egyéb ráfordításokat.
(11a)125 A más különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni
a)126 az egységes rovatrend K502. Elvonások és befizetések, K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre, K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre, K85. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K87. Lakástámogatás, K88. Felhalmozási célú támogatások az Európai Uniónak, K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre és K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,
b)127 az egységes rovatrend K355. Egyéb dologi kiadások rovat b)–f) pontja a pénztárhiány kivételével, K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai, K501. Nemzetközi kötelezettségek, K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K507. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K509. Árkiegészítések, ártámogatások, K510. Kamattámogatások, K511. Működési célú támogatások az Európai Uniónak és K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, ideértve a veszteség jellegű kerekítési különbözetet is,
c) az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adót,
d) az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének összegét,
e)128 az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az engedményezett (átruházott) követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor,
f)129 a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmény szerződés szerinti összegét, és
g)130 az Szt. 81. § (2) bekezdés k)–m) pontjában meghatározott gazdasági eseményeket.
27. § (1)131 A pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei a kapott (járó) osztalékból és részesedésből, a részesedésekből származó eredményszemléletű bevételekből, árfolyamnyereségekből, a befektetett pénzügyi eszközökből származó eredményszemléletű bevételekből, árfolyamnyereségekből, az egyéb kapott (járó) kamatokból és kamatjellegű eredményszemléletű bevételekből és a pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételeiből állnak.
(2)132 A kapott (járó) osztalék és részesedés között kell elszámolni a tartós és nem tartós részesedések után kapott, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó osztalékot, ideértve a kamatozó részvények után kapott kamatot is, ha az a mérleg fordulónapjáig ismertté vált.
(2a)133 A részesedésekből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek között kell elszámolni
a) az egységes rovatrend B4091. Részesedésekből származó pénzügyi műveletek bevételei rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, és
b) az Szt. 84. § (2) bekezdés b)–f) pontjában és (2a) bekezdésében meghatározott gazdasági eseményeket.
(2b)134 Az Szt. 84. § (2a) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni. Az elhatárolást az Szt. szerinti esetben kell megszüntetni.
(2c)135 A befektetett pénzügyi eszközökből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek között kell elszámolni
a) az egységes rovatrend B4081. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, és
b) az Szt. 84. § (3) bekezdés f) pontjában és (3a) bekezdésében meghatározott gazdasági eseményt azzal, hogy azt csak a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokra lehet alkalmazni.
(2d)136 A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok esetén az Szt. 84. § (3a) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni. Az elhatárolást az Szt. szerinti esetben kell megszüntetni.
(3)137 Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni
a)138 az egységes rovatrend B4082. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, és
b)139 a mérleg fordulónapjáig nyereséggel lezárult kamat swap ügyleteknek az Szt. 32. § (5) bekezdés a) és e) pontja vagy az Szt. 44. § (5) bekezdés a) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolása megszüntetését, valamint az Szt. 84. § (5) bekezdés f) pont fb) és fd) alpontjában meghatározott gazdasági eseményeket.
(4) A pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni
a)140 az egységes rovatrend B4092. Más egyéb pénzügyi műveletek bevételei és B83. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,
b)141 a mérleg fordulónapjáig nyereséggel lezárult, kamat swap ügyleteknek nem minősülő származékos ügyleteknek az Szt. 32. § (5) bekezdés a) pontja vagy az Szt. 44. § (5) bekezdés a) pontja szerint kimutatott elhatárolása megszüntetését,
c)142
d)143 a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséghez kapcsolódóan a költségvetési évben realizált árfolyamnyereséget,
e)144 az Szt. 84. § (2) bekezdés b)–f) pontjában, (3) bekezdés f) pontjában és (8) bekezdésében meghatározott gazdasági eseményeket, ha azok nem tartós részesedésekhez vagy az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz kapcsolódnak, és
f)145 az Szt. 84. § (7) bekezdés g) és o) pontja szerinti összevontan elszámolt árfolyamnyereséget – a 21. § (10) bekezdése figyelembevételével – és engedményt, valamint az Szt. 84. § (7) bekezdés k) pontjában meghatározott gazdasági eseményeket.
(4a)146 Az Szt. 84. § (8) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni. Az elhatárolást az Szt. szerinti esetben kell megszüntetni.
(5)147 A pénzügyi műveletek ráfordításai a részesedésekből származó ráfordításokból, árfolyamveszteségekből, a befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításokból, árfolyamveszteségekből, a fizetendő kamatokból és kamatjellegű ráfordításokból, a részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztéséből és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiból állnak.
(5a)148 A részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell elszámolni
a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet, és
b) az Szt. 85. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott gazdasági eseményeket.
(5b)149 A befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell elszámolni
a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor – kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett – az eladási ára, illetve névértéke és a könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, és
b)150 az Szt. 85. § (1a) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott gazdasági eseményeket azzal, hogy azokat csak a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokra lehet alkalmazni.
(6) A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni
a)151 az egységes rovatrend K353. Kamatkiadások rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,
b)152 a mérleg fordulónapjáig veszteséggel lezárult kamat swap ügyleteknek az Szt. 32. § (5) bekezdés a) és e) pontja vagy az Szt. 44. § (5) bekezdés a) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolása megszüntetését, valamint az Szt. 85. § (2) bekezdés e) pont eb) és ed) alpontjában meghatározott gazdasági eseményeket, és
c)153 a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget.
(7) A részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése között kell elszámolni a részesedések, értékpapírok, pénzeszközök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.
(8) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni
a)154 az egységes rovatrend K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai és K93. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásai rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,
b)155 az értékpapírok között kimutatott részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet,
c)156 az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor – kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett – az eladási ára, illetve névértéke és a könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet,
d) a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kibocsátásakor a névérték és a kapott eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet,
e)157 a mérleg fordulónapjáig veszteséggel lezárult, kamat swap ügyleteknek nem minősülő származékos ügyleteknek az Szt. 32. § (5) bekezdés a) pontja vagy az Szt. 44. § (5) bekezdés a) pontja szerint kimutatott elhatárolása megszüntetését,
f) a külföldi pénzértékre szóló követeléshez kapcsolódó, a költségvetési évben realizált árfolyamveszteséget,
g)158
h)159 az Szt. 85. § (3) bekezdés g), k), m), n) és o) pontjaiban nevesített gazdasági eseményeket a 21. § (10) bekezdése figyelembevételével, és
i)160 az Szt. 85. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott gazdasági eseményeket, ha azok nem tartós részesedéshez, az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz vagy vásárolt követeléshez kapcsolódnak.
28. §161
13. 162 A kiegészítő melléklet
29. § (1)163
(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza
a) az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulását,
b) az eszközök értékvesztésének alakulását, és
c) a kiegészítő tájékoztató adatokat.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a 8–10. mellékletek szerint kell bemutatni.
14. Önkormányzat vagyonkimutatása
30. § (1)164 A helyi önkormányzatnak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 110. § (2) bekezdése szerinti, a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás – összhangban az Mötv. 106. § (2) bekezdésével – a helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szerv tulajdonában álló – ide értve az őket megillető vagyoni értékű jogokat is – nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközöket és a pénzeszközöket mutatja be.
(2)165 A vagyonkimutatás az (1) bekezdés szerinti vagyont az 5. melléklet A), B) és C) mérlegfőcsoportján belül legalább a római számmal jelzett eszközcsoportonkénti – a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételek szerinti – tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(3)166 A vagyonkimutatás a mérlegben szereplő eszközökön kívül tartalmazza a „0”-ra leírt eszközök, a használatban lévő kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01–02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök, és az Nvt. 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javak és régészeti leletek állományát is.
(4) A vagyonkimutatásban szereplő ingatlanvagyon számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékének és az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékének egyezőségét biztosítani kell.
14/A. 167 A mérlegkészítés időpontja
30/A. §168 A mérlegkészítés időpontja
a)169 a c) és d) pontban foglalt kivétellel a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács esetén a költségvetési évet követő év február 25-e,
b)170
c)171 a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat esetén a megszűnés napját követő hatvanadik nap,
d)172 a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által elkészített éves beszámoló esetén és az elkülönített állami pénzalapok Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatai tekintetében a költségvetési évet követő év május 15-e,
e)173 a Kincstár vagy a fejezetet irányító szerv által a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e,
f)174 a tulajdonosi joggyakorló szervezet által a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év június 15-e.
15. Az éves költségvetési beszámoló elkészítése, jóváhagyása, megküldése
31. § (1)175 Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő – központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, elkülönített állami pénzalap esetén a kezelő szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács esetén a beszámolási feladatokat az Áht. 6/C. §-a alapján ellátó – szerv vezetője felelős. Az éves költségvetési beszámolót e személy és a gazdasági vezető a hely és a kelet feltüntetésével írja alá.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beszámolót készítő szerv vezetője alatt nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv vagy tulajdonosi joggyakorló szervezet esetén a gazdálkodó képviseletére jogosult személyt kell érteni.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában gazdasági vezető alatt az Ávr. 11. § (2)–(8) bekezdésében megjelölt személyt kell érteni. Ha a beszámolási feladatok ellátására az Ávr. 12. § (2) bekezdésének alkalmazásával került sor, a beszámolót a gazdasági vezető helyett a gazdasági vezető irányítása alá tartozó személy írja alá.
(4)176 Az (1) bekezdés alkalmazásában a központi költségvetés XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezetébe sorolt előirányzatok tekintetében – az Ávr. 1. melléklet I. pont 21. alpont a) és b) pontjában meghatározott előirányzatok kivételével – az éves beszámoló elkészítéséért az Ávr. 1. melléklet I. pont 21. alpont nyitó szövegrészében meghatározott fejezetet irányító szerv vezetője és az Ávr. 9. § (5b) bekezdése szerinti gazdasági szervezet vezetője egyetemlegesen felelősek.
(5)177 A központi költségvetés XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezetébe sorolt előirányzatok tekintetében – az Ávr. 1. melléklet I. pont 21. alpont a) és b) pontjában meghatározott előirányzatok kivételével – az éves beszámolót a (4) bekezdés szerinti személyek a hely és a kelet feltüntetésével írják alá.
32. § (1)178 A költségvetési szerv az éves költségvetési beszámolója adatait a költségvetési évet követő év február 28-áig – a 7. § (3) bekezdése szerinti esetben a megszűnés napját követő hatvan napon belül – a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölti az éves költségvetési beszámolót alátámasztó – könyvelési rendszerből előállított – teljes főkönyvi kivonattal együtt.
(1a)179 Az irányító szerv a költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidőt követő húsz napon belül felülvizsgálja és – annak javítása, kiegészítése szükség szerinti elrendelését követően – a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben jóváhagyja. A költségvetési szerv az elektronikus adatszolgáltató rendszerben jóváhagyott adattartalmú aláírt éves költségvetési beszámolóját a Kincstár általi elfogadását követő húsz napon belül megküldi az irányító szervnek, amely azt – a felülvizsgálat elvégzését igazoló személy aláírásával ellátva – a költségvetési szervnek tíz napon belül visszaküldi.
(1b)180 Az Ávr. 32/A. §-a szerinti esetben a technikai szervezet éves költségvetési beszámolóját a fejezetet irányító szerv a költségvetési év első napját követő 60 napon belül a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölti.
(2)181 Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel, a kezelő szerv a fejezetet irányító szerv által meghatározott gyakorisággal és módon adatszolgáltatást teljesít a könyvelésében szereplő adatokról. A fejezetet irányító szerv által a fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámoló alapjául ilyen esetben a kezelő szerv által megküldött adatszolgáltatások minősülnek.
(3)182 A fejezetet irányító szerv a fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok éves költségvetési beszámolóit március 20-áig elkészíti és a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölti az éves költségvetési beszámolót alátámasztó – könyvelési rendszerből előállított – teljes főkönyvi kivonattal együtt.
(4)183 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács a saját éves költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő húsz napon belül tölti fel a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe az éves költségvetési beszámolót alátámasztó – könyvelési rendszerből előállított – teljes főkönyvi kivonattal együtt.
(5)184 A központi költségvetés XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezetébe sorolt költségvetési szerv esetén – a Szerencsejáték Felügyelet és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kivételével – az (1) bekezdés szerinti feladatokat az Ávr. 9. § (5b) bekezdése szerinti szervezet látja el.
(6)185 A központi költségvetés XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezetébe sorolt költségvetési szerv esetén – a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kivételével – az (1a) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az irányító szerv vezetője a költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidőt követő húsz napon belül felülvizsgálja, és annak javítására, kiegészítésére vonatkozó észrevételeit az Ávr. 9. § (5b) bekezdése szerinti szervezet részére megküldi. A javítások, kiegészítések elvégzését követően az Ávr. 9. § (5b) szerinti szervezet – a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben – jóváhagyja. Az Ávr. 9. § (5b) bekezdése szerinti szervezet az e bekezdés szerinti költségvetési szerv vonatkozásában elkészített és az elektronikus adatszolgáltató rendszerben jóváhagyott adattartalmú aláírt éves költségvetési beszámolót a Kincstár általi elfogadását követő húsz napon belül megküldi az irányító szervnek, amely azt – a felülvizsgálat elvégzését igazoló személy aláírásával ellátva – az Ávr. 9.§ (5b) bekezdése szerinti szervezet részére tíz napon belül visszaküldi.
(7)186 A központi költségvetés XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a fejezetet irányító szerv vagy a fejezetet irányító szerv vezetőjének kijelölése alapján az Ávr. 9. § (5b) bekezdése szerinti szervezet gazdasági vezetője a fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok éves költségvetési beszámolóit március 20-áig elkészíti, és a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölti az éves költségvetési beszámolót alátámasztó – könyvelési rendszerből előállított – teljes főkönyvi kivonattal együtt.
33. § (1)187 Az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve az elkülönített állami pénzalapról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjáról készített éves költségvetési beszámolót május 31-éig készíti el és tölti fel a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe az éves költségvetési beszámolót alátámasztó – könyvelési rendszerből előállított – teljes főkönyvi kivonattal együtt.
(2)188 A 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti éves költségvetési beszámolót a Kincstár vagy a fejezetet irányító szerv a költségvetési évet követő év május 31-éig készíti el és tölti fel a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe az éves költségvetési beszámolót alátámasztó – könyvelési rendszerből előállított – teljes főkönyvi kivonattal együtt.
(3)189 A tulajdonosi joggyakorló szervezet a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolót a költségvetési évet követő év június 30-áig készíti el és tölti fel a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe az éves költségvetési beszámolót alátámasztó – könyvelési rendszerből előállított – teljes főkönyvi kivonattal együtt. A fejezetet irányító szerv a Kincstár által működtetett elektronikus rendszerbe feltöltött éves költségvetési beszámolót a fenti határidőt követő tíz napon belül felülvizsgálja és – annak javításának, kiegészítésének szükség szerinti elrendelését követően – jóváhagyja.
(4)190 A (3) bekezdést a tulajdonosi joggyakorló által készített és a központi költségvetés XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezetébe sorolt, általa kezelt központi kezelésű előirányzatra – az Ávr. 1. melléklet I. pont 21. alpont b) pontjában meghatározott előirányzatok kivételével – elkészített 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti beszámoló esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fejezetet irányító szerv vagy a fejezetet irányító szerv vezetőjének kijelölése alapján az Ávr. 9. § (5b) bekezdése szerinti szervezet a Kincstár által működtetett elektronikus rendszerbe feltöltött éves költségvetési beszámolót a fenti határidőt követő tíz napon belül felülvizsgálja és – annak javításának, kiegészítésének szükség szerinti elrendelését követően – jóváhagyja. A Kincstár általi felülvizsgálat során jóváhagyott éves költségvetési beszámolót harminc napon belül meg kell küldeni az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek is.
34. § (1)191 Az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolóját a 7. § (3) bekezdése szerinti szerv a megszűnés napját követő hatvan napon belül készíti el, és – költségvetési szerv esetén – azt megküldi az irányító szerv vezetőjének jóváhagyásra, és ezzel egyidejűleg az éves költségvetési beszámoló adatait a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölti. Az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása a 32. § (1) bekezdése rendelkezései szerint történik.
(2)192 A megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat vagyona az éves költségvetési beszámolóban szereplő adatok alapján kerül átadásra, illetve felosztásra.
(3)193 Az éves költségvetési beszámoló és a vagyon átadásáról-átvételéről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát a 7. § (3) bekezdése szerinti szervnek kell megőriznie.
(4) Az irányító szerv a jóváhagyott éves költségvetési beszámolót a megszűnés napját követő kilencven napon belül továbbítja a Kincstárnak.
35. §194 (1) A feltöltött, szükség esetén az irányító szerv által jóváhagyott éves költségvetési beszámolókat a Kincstár húsz napon belül felülvizsgálja.
(2) A felülvizsgálat során a Kincstár az éves költségvetési beszámolót csak akkor fogadja el, ha az teljesíti az e rendeletben előírt alaki és tartalmi követelményeket.
(3) Ha az éves költségvetési beszámoló adataiban a Kincstár a felülvizsgálat során hibát, hiányosságot tár fel, elrendeli – legfeljebb hét munkanapos határidővel – annak javítását, kiegészítését. A határidőben nem teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatás határidőben be nem nyújtott adatszolgáltatásnak minősül. A megfelelően javított, kiegészített adatszolgáltatást a Kincstár a javítás, kiegészítés feltöltését követő három munkanapon belül elfogadja.
(3a)195 Ha a Kincstár megállapítja, hogy az éves költségvetési beszámoló adatai nem felelnek meg az Áht. 36. § (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodási szabálynak, és azok a (3) bekezdés szerint nem is javíthatók, akkor az éves költségvetési beszámoló a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben feltölthető, és a Kincstár által elfogadható. A Kincstár általi elfogadást követő 5 munkanapon belül a Kincstár értesíti a központi alrendszer esetében az Áht. 61. § (3) bekezdése szerinti kormányzati ellenőrzési szervet és az érintett fejezetet irányító szervet, az önkormányzati alrendszer esetében az Áht. 68/B. §-a szerinti kincstári ellenőrzési egységet.
(4) A Kincstár az elfogadott éves költségvetési beszámolókat megküldi az Állami Számvevőszéknek.
35/A. §196 Ha a 32–35. §-ban megjelölt határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.
36. § (1) A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző fordulónaptól számított harminc napon belül készíti el és megküldi a pénzügyi gondnoknak és az Állami Számvevőszéknek.
(2)197
KONSZOLIDÁLÁS
16. Az összevont (konszolidált) beszámoló
37. § (1) A helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, valamint az államháztartás önkormányzati alrendszeréről, az államháztartás központi alrendszeréről és az államháztartás egészéről – az éves költségvetési beszámolók adataiból – a Kincstár összevont (konszolidált) beszámolót készít. Az összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló
a) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás esetén a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, a társulás és az általa irányított költségvetési szervek,
b) az államháztartás önkormányzati alrendszere esetén az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók,
c) az államháztartás központi alrendszere esetén az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a 6. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók,
d) az államháztartás egésze esetén valamennyi éves költségvetési beszámoló
konszolidálásával készül.
(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában előírt beszámoló esetén a helyi önkormányzat készíti el a helyi önkormányzat összevont (konszolidált) beszámolóját az (1) bekezdés a) pontja szerint.
(3) Az összevont (konszolidált) beszámoló a konszolidált mérlegből, konszolidált költségvetési jelentésből és konszolidált eredménykimutatásból áll.
(4) A konszolidált eredménykimutatás és a konszolidált mérleg a 6. és a 11. mellékletben foglalt tagolásban minden tételnél külön oszlopban tartalmazza a konszolidálás előtti összevont adatokat, az elvégzett korrekciókat, a 9. § (2) és 23. § (2) bekezdése szerinti hibák bemutatását és a konszolidált adatokat.
(5) A konszolidált költségvetési jelentés minden rovat esetén külön oszlopban tartalmazza a bevételek és kiadások konszolidálás előtti összevont teljesítési adatait, az elvégzett korrekciókat és a konszolidált adatokat.
(6) A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolóját a Kincstár a költségvetési évet követő év április 15-éig megküldi a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás részére.
(7)198 A Kincstár az összevont (konszolidált) beszámolókat az Áht. 90. § (1) bekezdésében szereplő határidőt megelőző 30. napig készíti el.
17. A konszolidálás módszertana
38. § (1) A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni a központi, irányító szervi támogatások konszolidálását.
(2) Az államháztartás önkormányzati alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni
a) az (1) bekezdésben foglaltakat az államháztartás önkormányzati alrendszere egészében,
b) az államháztartás önkormányzati alrendszerén belül elszámolt visszatérítendő támogatások, kölcsönök folyósításának és törlesztésének, az ezek visszafizetésére vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását,
c) az államháztartás önkormányzati alrendszerén belül elszámolt támogatások folyósításának, az ezekre vonatkozó kötelezettségek konszolidálását, és
d) a társulási részesedések konszolidálását.
(3) Az államháztartás központi alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni
a) az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az államháztartás központi alrendszere egészében,
b) az államháztartáson belüli megelőlegezések folyósításának és törlesztésének, az ezek visszafizetésére vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását, és
c) a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások konszolidálását.
(4) Az államháztartás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni
a) az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat az államháztartás egészében,
b) a közvetített szolgáltatások és a kamatok kiadásainak és bevételeinek konszolidálását,
c) az elvonások és befizetések bevételei és kiadásai konszolidálását, és
d) a garancia- és kezességvállalásból származó kifizetések és megtérülések, az ezekre vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását.
(5) A konszolidálás során elvégzendő műveletek részletes leírását a 12. melléklet tartalmazza.
A KÖNYVVEZETÉS SZABÁLYAI
18. A költségvetési könyvvezetés
39. § (1) A költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni.
(1a)199 A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását
a)200 az előirányzatok és a teljesítések tekintetében legkésőbb január 31-éig – az Áht. 34. § (4) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig –,
b) a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig
kell elszámolni.
(2)201 A költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek e rendeletben meghatározott sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-ás számlaosztályán belül a 00. és 03–09. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik.
(3) A költségvetési jelentés és a maradvány kimutatás (2) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákon nem szereplő adatainak, továbbá a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletező nyilvántartások kötelező minimum tartalmát a 14. melléklet állapítja meg.
40. §202 (1)203 A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését a 15. mellékletben meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani.
(2)204 A költségvetési könyvvezetés során a visszatérítendő támogatások, kölcsönök és a közhatalmi bevételek kivételével a költségvetési évben nyilvántartásba vett
a) költségvetési kiadásoknak a teljesítéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérülését – ideértve a tévesen elszámolt költségvetési kiadások nyilvántartásba vételének megszüntetését is – a kiadások és a kiadáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek,
b) költségvetési bevételeknek a teljesítéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérülését – ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételek nyilvántartásba vételének megszüntetését is – a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések
csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. E bekezdés alkalmazásában megegyező évnek kell tekinteni, ha a visszatérülésre vonatkozó követelés, kötelezettség a kiadás vagy bevétel teljesítésével azonos évre vonatkozik, és annak nyilvántartásba vétele a 39. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti időpontig vagy az 54/A. § (5) bekezdése szerinti hibajavítási időszakban megtörténik.
(3)205 A közhatalmi bevételek esetén a befolyt bevételek bármely időpontban történő visszatérülését – ideértve az előrehozott adónak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41/A. § (3) bekezdése szerinti beszámítását is – a kifizetéssel megegyező év közhatalmi bevételeivel szemben, azok csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. Ha a közhatalmi bevétel összege ennek eredményeként év végén negatív előjelű lenne, annak összegét nullára kell módosítani, és a különbséget kiadásként a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni.
(4)206 A (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a visszatérülésre vonatkozó követelés, kötelezettség keletkezését követően azonnal – legkésőbb a (2) bekezdés szerinti időpontig – el kell végezni a korábbi költségvetési kiadás vagy költségvetési bevétel és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség vagy követelés csökkentését, és a visszatérítésre vonatkozó követelést, kötelezettséget a 48. § (8) bekezdés a) pontja vagy 48. § (10) bekezdés a) pontja – a (3) bekezdés második mondatában foglalt esetben az ott megjelölt rovatot terhelő végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként – szerint kell elszámolni.
(5)207 A költségvetési könyvvezetés során a költségvetési évben nyilvántartásba vett visszatérítendő támogatások, kölcsönök és a finanszírozási bevételek és kiadások, valamint az előző években nyilvántartásba vett (2) bekezdés szerinti költségvetési bevételek és kiadások visszatérülését – ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételeket és kiadásokat is – a 15. mellékletben az adott bevétel vagy kiadás visszatérítésének nyilvántartásba vételére rendelt rovaton kell nyilvántartásba venni.
41. § (1)208 A költségvetési könyvvezetés során a 05. és a 09. számlacsoportot az egységes rovatrend szerinti bontásban kell vezetni, az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel valamennyi nyilvántartási számlát tovább bontva
a) bevételi vagy kiadási előirányzatok nyilvántartási számlára,
b) követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számlára, és
c) teljesítés nyilvántartási számlára.
(1a)209 Az egységes rovatrend K513. Tartalékok rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számla kizárólag a kiadási előirányzatok nyilvántartására szolgáló számlára bontható tovább. A nyilvántartási számlán csak a 42. § (1) bekezdése szerinti gazdasági események nyilvántartásba vétele történhet.
(1b)210 A K916. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése és a B817. Lekötött bankbetétek megszüntetése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák kizárólag a kiadási és bevételi előirányzatok, valamint a teljesítés nyilvántartására szolgáló számlákra bonthatók tovább.
(2)211 Az Szt. 3. § (8) bekezdés 17. és 18. pontja szerinti függő és biztos (jövőbeni) követeléseket, valamint az Szt. 3. § (8) bekezdés 14. pontja szerinti függő kötelezettségeket – ideértve az egységes rovatrend K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre, K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre, K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre és K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokon nyilvántartott kiadásokból előlegként kifizetett támogatásokkal, illetve B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokon nyilvántartott bevételek közül az előlegként kapott támogatásokkal kapcsolatos elszámolási követeléseket és kötelezettségeket is – a 03. és 04. számlacsoportban a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámlával szemben kell nyilvántartani.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákat a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács könyvvezetési és beszámolási feladatait ellátó szerv az elemi költségvetés egészére, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő előirányzatonként vezeti.
42. § (1) A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláin a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben történik az eredeti előirányzat, majd azt követően annak módosítása, átcsoportosítása, zárolása, törlése nyilvántartásba vétele.
(2)212
43. § (1) A követelések nyilvántartási számláin a 004. Követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a követelés növekedésének – így különösen annak előírása, vásárlása, átvétele, elszámolt értékvesztés visszaírása, árfolyam-változás miatti növekedése – és a teljesítés kivételével csökkenésének – így különösen annak behajthatatlanná válása, értékesítése, átadása, elengedése, elszámolt értékvesztése, árfolyam-változás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes követelésnek minősül. Nem lehet a követelések nyilvántartási számláin nyilvántartani az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követeléseket.
(2) Behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.
(3) A behajthatatlannak minősített követelésekre kapott összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. Ha a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, a követelés nyilvántartott értékét meghaladóan realizált összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni.
(4)213 Költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartani az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a követelés nyilvántartásba vételének vagy az 54. § (2) bekezdés c) pontja szerinti átsorolás évére esik. Más követelést költségvetési évet követően esedékes követelésként kell nyilvántartani.
(4a)214 Nem lehet költségvetési évet követően esedékes követelést nyilvántartani az egységes rovatrendnek
a) a (13) bekezdés b) pontja szerinti, és
b) a B8121. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése, B8192. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei és B821. Forgatási célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése
rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.
(5) A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin a 002. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben történik azok növekedésének – így különösen annak keletkezése, árfolyam-változás miatti növekedése – és a teljesítés kivételével csökkenésének – így különösen annak más általi átvállalása, elengedése, árfolyam-változás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az végleges vagy nem végleges, költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségeknek minősül.
(6)215 Ha a korábban nyilvántartásba vett kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség a jogosult számlája vagy más okból végleges kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségnek minősül, azt át kell vezetni a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlára. Az átvezetésre az egységes rovatrend K504. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre, K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre, K82. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre és K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre, K918. Központi költségvetés sajátos finanszírozási kiadásai, K919. Tulajdonosi kölcsönök kiadásai, K93. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásai rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítéssel egyidejűleg kerülhet sor.
(7)216 A (8) bekezdésben foglalt kivétellel költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani az olyan kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartásba vételének vagy az 54. § (2) bekezdés c) pontja szerinti átsorolásának évére esik. Más kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani. Az Ávr. 46. § (2)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén annak összegét – a teljesítés határnapjára, határidejére tekintettel – meg kell osztani költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között.
(7a)217 Nem lehet költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartani az egységes rovatrendnek
a) a (6) bekezdés és a (13) bekezdés a) pontja szerinti, és
b) a K9112. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak, K9113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak, K9121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9122. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9124. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása, K921. Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása, K922. Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása
rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.
(8) Az Ávr. 46. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket teljes összegükben költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani.
(9) Az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) kötelezettségeket a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin kell nyilvántartani.
(10)218 Ha a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács váltó kibocsátásával egyenlít ki valamely végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget, az eredeti kötelezettségvállaláshoz, más fizetési kötelezettséghez kapcsolódó rovathoz tartozó teljesítés nyilvántartási számlán a váltó kamatot nem tartalmazó összegének megfelelő kiadási teljesítést, a B84. Váltóbevételek rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlákon követelést és bevételi teljesítést, valamint a K94. Váltókiadások rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlán végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget kell nyilvántartásba venni. A váltó kiegyenlítését a K94. Váltókiadások rovathoz kapcsolódó teljesítés nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni.
(11) A költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek évek szerinti tagolását és a (10) bekezdés szerinti követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket a részletező nyilvántartásokban kell nyilvántartani.
(12)219 Ha a bevételek, kiadások teljesítésének nyilvántartási számláin olyan teljesítést vesznek nyilvántartásba, amelyhez nem kapcsolódik korábban nyilvántartásba vett követelés vagy végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség, a 41. § (1b) bekezdése szerinti rovatok kivételével a teljesítéssel egyező összegű követelést vagy végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a teljesítéssel egyidejűleg nyilvántartásba kell venni. Ha a költségvetési évet követően esedékes követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között nyilvántartott követeléshez vagy kötelezettségvállaláshoz, más fizetési kötelezettséghez tartozó teljesítés rögzítése szükséges, azt előbb át kell vezetni a költségvetési évben esedékes követelések vagy végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közé.
(13) Kizárólag a teljesítéssel egyidejűleg, a (12) bekezdés szerint lehet
a)220 kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartani az egységes rovatrend K913. Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása és K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása,
b)221 követelést nyilvántartani az egységes rovatrend B11. Önkormányzatok működési támogatásai, B15. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről, B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások, B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről, B811. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól, B8122. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása, B8124. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása, B813. Maradvány igénybevétele, B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések, B816. Központi, irányító szervi támogatás, B818. Központi költségvetés sajátos finanszírozási bevételei, B823. Külföldi értékpapírok kibocsátása, B824. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől, B825. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi pénzintézetektől, B83. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei és B84. Váltóbevételek,
c)222 kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget vagy követelést nyilvántartani a 44. § (3) bekezdése szerinti elszámolással érintett
rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.
(14) Külföldi pénzértékre szóló követelést, kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyam forintértékén kell nyilvántartásba venni és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során értékelni.
(15)223 A 48. § (8) bekezdés c) pontja szerinti szervezet által előírt követeléseket, vállalt kötelezettségeket, továbbá azok változásait, a változás jogcímeit a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet által küldött elszámolás alapján kell nyilvántartásba venni. A bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet – a bevételre jogosult szervezet által előírt alaki és tartalmi követelmények szerint – az elszámolást legkésőbb a tárgyhót követő hónap 17-éig küldi meg. A könyvelés alapjául a megküldött elszámolás szolgál.
44. § (1)224 A teljesítések nyilvántartási számláin 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a kiadás vagy bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merült fel. E nyilvántartási számlákat az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti kormányzati funkciók szerint tovább kell tagolni. A 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán belül a tevékenységre, kormányzati funkcióra közvetlenül nem hozzárendelhető kiadások évközi elszámolására döntés alapján külön nyilvántartási számla nyitható.
(2)225 A teljesítések nyilvántartási számláin – a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül – teljesítésként kell nyilvántartásba venni
a) helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat nettó finanszírozása során a Kincstár által levont és megfizetett közterheket, valamint az Ávr. szerinti forgótőke elszámolását,
b)226 a 43. § (10) bekezdése szerinti váltó kibocsátásakor, a 48. § (5) bekezdése szerinti azonosítás alatt álló tételek azonosításakor, a 48. § (8) bekezdés a) pontja és (10) bekezdés a) pontja szerinti előlegek elszámolásakor, a 48. § (9) bekezdése szerinti elszámolások megszüntetésekor keletkező bevételt vagy kiadást,
c) a 48. § (8) bekezdés b) pontja szerint más szervezetnek folyósított összeget annak felhasználásakor,
d) a 48. § (8) bekezdés c) pontja szerint beszedett bevételt, bevételt beszedő szervezet által – jogszabály felhatalmazása alapján – történő felhasználásakor az annak terhére teljesített kiadásokat a bevételt megillető szervezetnél,
e) a 48. § (8) bekezdés f) pontja szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által teljesített kifizetéseket a finanszírozó szervezetnél,
f) a megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása során a kifizetőt terhelő ellátásokat, a kifizetőhelyi költségtérítés összegét,
g) a kiadások harmadik fél általi olyan finanszírozását, amely során e harmadik fél támogatásként a kedvezményezettet terhelő fizetési kötelezettségeket közvetlenül a jogosult számára téríti meg (így különösen a banki, európai uniós szállítói finanszírozás),
h)227 az előző évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány, vállalkozói maradvány igénybevételét az előző évi beszámoló elkészültét követően,
i)228 az Szt. szerinti esetekben a követelések és kötelezettségek egymással szembeni, beszámítással történő rendezését,
j)229 az államháztartás önkormányzati alrendszerében év közben irányító szervet váltó költségvetési szervek esetén
ja) az átadó irányító szervnél az átadásig a K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovaton elszámolt kiadások átvezetését a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovatra,
jb) az átvevő irányító szervnél az átadónál az átadásig a K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovaton elszámolt kiadások nyilvántartásba vételét e rovaton a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton történő bevétel elszámolásával együtt,
k)230 a 43. § (10) bekezdése szerinti esetben a B84. Váltóbevételek és a K94. Váltókiadások rovatokon történő elszámolást,
l)231 a 49/B. § szerinti esetben a megszűnő szervezetnél a megszűnés fordulónapján meglévő pénzeszközöknek a 17. melléklet 4. pont a) alpontja szerinti 36. Sajátos elszámolások számlacsoport számláinak egyenlegével korrigált összegét a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton, ezzel párhuzamosan a pénzügyi számvitelben a kötelezettség kivezetését a 3673. Más szervezetet megillető bevételek elszámolása könyvviteli számlával szemben,
m)232 a 49/B. § szerinti esetben a jogutódnál, valamint az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szervnél a megszűnt költségvetési szerv záró pénzeszközeinek a 17. melléklet 4. pont a) alpontja szerinti 36. Sajátos elszámolások számlacsoport számláinak egyenlegével korrigált összegét a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton, ezzel párhuzamosan a pénzügyi számvitelben a követelés nyilvántartásba vételét a 3653. Más által beszedett bevételek elszámolása könyvviteli számlával szemben.
(2a)233 A (2) bekezdés a)–e) és g) pontja szerinti bevételeket és kiadásokat, valamint az azokhoz kapcsolódó más – a 36. Sajátos elszámolások számlacsoport könyvviteli számláin elszámolandó – pénzforgalmat a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet által küldött elszámolás alapján kell nyilvántartásba venni, illetve a pénzügyi számvitelben könyvelni. A bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet az elszámolást legkésőbb a tárgyhót követő hónap 17-éig küldi meg. A könyvelés alapjául a megküldött elszámolás szolgál.
(3)234 Külföldi pénzértékre szóló követelésre vonatkozó teljesítést a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyam forintértékén kell nyilvántartásba venni. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalásra, más fizetési kötelezettségre vonatkozó teljesítést, ha az devizaszámláról devizában vagy valutapénztárból valutában történik, a valuta, deviza nyilvántartási árfolyamán kell nyilvántartásba venni. A forintért vásárolt valutában, devizában külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség teljesítését a devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintértéken kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg több mint a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség könyv szerinti forintértéke, a különbséget a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai vagy B4092. Más egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg kevesebb mint a könyv szerinti forintérték, a különbséggel a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegét kell csökkenteni.
(4)235 A központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1–2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését az Ávr. 62/E. § (1) bekezdése szerint megküldött könyvelési értesítők alapján kötelesek nyilvántartásba venni. Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti nettó finanszírozás esetén ezzel egyidejűleg a nettósításba bevont központi támogatások bruttó összegét a B11. Önkormányzatok működési támogatásai rovatokhoz – a közfoglalkoztatással érintett helyi önkormányzatok és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz – kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon is nyilvántartásba kell venni.
(5)236 A Kincstár és a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek legalább negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek egymással egyeztetni a (4) bekezdés szerinti kincstári könyvelési értesítő és a szervezet részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket. Az egyeztetés során az Ávr. 62/E. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. A feltárt és mindkét fél által elfogadott eltérésekről a Kincstár helyesbítő könyvelési értesítőt küld.
19. A pénzügyi könyvvezetés
45. § (1) A pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során előforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni.
(2) A pénzügyi könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 1–9. számlaosztályán belül vezetett számlák (a továbbiakban: könyvviteli számlák) használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik.
(3)237 A jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról a könyvviteli számlák 51. § (1a) bekezdése szerinti alábontásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletező nyilvántartások kötelező minimum tartalmát a 14. melléklet állapítja meg.
(4)238 A pénzügyi könyvvezetés során a 40. § (2) és (3) bekezdése szerinti eseteket nettó módon, a korábban elszámolt eszközzel, eredményszemléletű bevétellel, ráfordítással szemben kell elszámolni.
46. § (1) Az 1–3. számlaosztály az eszközök, a 4. számlaosztály a források könyvviteli számláit tartalmazza.
(2) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8. és a 9. számlaosztály könyvviteli számlái tartalmazzák.
(3)239 A 6–7. számlaosztály vezetői információs igények kielégítésére, ezen belül elsősorban a szervezeti egységek elszámoltatására, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítására használható.
(4)–(6)240
(7)241
47. § (1) A 0. számlaosztály 01. és 02. számlacsoportja azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a mérleg szerinti eredményt és a saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 01. és 02. számlacsoportban a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámla számláival szemben történik könyvelés.
(2) A 01. Befektetett eszközök számlacsoporton belül kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező befektetett eszköznek minősülő eszközöket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett, valamint az idegen tulajdonban lévő, a magánszféra együttműködésén alapuló (PPP) konstrukció alapján használt befektetett eszközök.
(3)242 Ha a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezetet államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesít – ide nem értve az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti megbízáson alapuló tulajdonosi joggyakorlást –, a vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök, részesedések bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését a vagyonkezelésbe adáskor köteles a könyveiből kivezetni, és azok bruttó értékét a 0. számlaosztály befektetett eszközei között nyilvántartani.
(4)243 A 02. Készletek számlacsoportban kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező készleteket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe és a bizományba átvett, valamint az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlás során felhalmozott készletek.
(5)244 Ha a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezet államháztartáson kívüli szervezet részére vagyonelemek bizalmi vagyonkezelésbe adásáról rendelkezik, az érintett vagyonelemek bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését a bizalmi vagyonkezelésbe adáskor köteles a könyveiből kivezetni, és azok bruttó értékét a 0. számlaosztály befektetett eszközei között nyilvántartani.
48. § (1)245 A pénzügyi számvitelben kell elszámolni az Áht. 4/A. § (5) bekezdése szerinti gazdasági események hatását.
(2)246 Az (1) bekezdés szerinti elszámolásokra, az általános forgalmi adó sajátos könyvviteli elszámolására, valamint az államháztartás sajátosságai miatt felmerülő más – tartalmilag követelés vagy kötelezettség jellegű – elszámolásokra az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái, ezen belül a pénzeszközök átvezetései, az azonosítás alatt álló tételek, az általános forgalmi adó elszámolásai, a követelés és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, valamint az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások szolgálnak. A könyvviteli számlákon az elszámolásokat nettó módon kell vezetni.
(3)247 A pénzeszközök átvezetései között a fizetési és a kincstári technikai, lebonyolítási, beszedési számlák egymás közötti, a számlák és a pénztárak, csekkek, betétkönyvek közötti pénzforgalmat, valamint a kincstári számlavezetéssel kapcsolatban felmerült pénzeszköz átvezetéseket kell elszámolni.
(4)248
(5) Az azonosítás alatt álló tételek között az olyan befizetéseket és a fizetési számlák számlavezető általi terheléseit kell elszámolni, amelyek az alap-, illetve vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, de a keletkezés pillanatában végleges bevételi vagy kiadási rovaton nem kerülhetnek elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt. Az azonosítás alatt álló tételek között a pénztárból történő kifizetések és a fizetési számla tulajdonosa által kezdeményezett átutalások nem mutathatók ki.
(6) Az általános forgalmi adó elszámolásai között az előzetesen felszámított és az áthárított – az alapjául szolgáló ügyletnek megfelelő követeléssel vagy kötelezettséggel szemben –, valamint a fordított adózás alá tartozó általános forgalmi adót kell elszámolni.
(7)249 A mérlegkészítés időpontjáig – a 39. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási számlákat érintő esetben az ott megjelölt határidőig – a (3) bekezdés szerinti elszámolásokat rendezni kell a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, az (5) bekezdés szerinti elszámolásokat át kell vezetni a költségvetési számvitelben a megfelelő nyilvántartási számlákra és a pénzügyi számvitelben a megfelelő könyvviteli számlákra. Ezeken a jogcímeken a mérlegben nem mutatható ki tétel.
(8)250 A követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni
a)251 az adott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és az igénybe vett szolgáltatások szállítójának előlegként megfizetett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegből, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelőlegekből, az utólagos elszámolásra adott más előlegekből, a teljesített túlfizetésekből, téves és visszajáró kifizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét is –, valamint az adott előlegek értékvesztéséből és annak visszaírásából származnak,
b) a támogatás, ellátás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a folyósítónál a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig,
c) a más által beszedett, de más szervezetet megillető – bevételként e szervezetnél elszámolandó – összegeket a bevételt megillető szervezetnél a részére történő továbbutalásig, vagy – jogszabály felhatalmazása alapján – azok felhasználását követően az e szervezetnél kiadásként történő elszámolásáig,
d) a helyi önkormányzatnál a nettó finanszírozás során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig,
e) a vagyonkezelésbe adó tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a vagyonkezelésbe adott eszközzel kapcsolatos visszapótlási követelést a követelés megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig,
f)252 a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetését és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti elszámolásait a finanszírozó által történő megtérítésig
g)253 a folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat a folyósítónál azok utólagos megtérítéséig,
h)254 a gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése vagy más részesedés megszerzése során a ténylegesen átadott pénzeszközök és más eszközök értékét gazdasági társaság esetén a cégbírósági bejegyzés, más szervezet esetén a részesedésszerzés visszaigazolása időpontjáig,
i)255 a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen adott pénzbiztosítékokat – így különösen foglaló, kötbér – az adott pénzeszköz visszaadásáig vagy kiadásként történő elszámolásáig.
(9)256 Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni
a)257 a decemberben kifizetett december havi illetményeket, munkabéreket – ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket is – a költségvetési évet követő év január hónapjáig, és
b)258 az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, továbbértékesítéséig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek, és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök állományból történő kivezetéséig.
(10)259 A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni
a)260 a kapott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a kapott túlfizetésekből, a téves és visszajáró befizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint visszatérítendő költségvetési bevételeknek a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét is –, valamint az egyéb kapott előlegekből – így különösen a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegekből, valamint az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközökből – állnak,
b) a támogatás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a fogadó szervezetnél a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig,
c) a más által beszedett, de más szervezetet megillető – bevételként e szervezetnél elszámolandó – összegeket a bevételt beszedő szervezetnél a jogosult részére történő továbbutalásig, vagy – jogszabály felhatalmazása alapján – azok felhasználásáig,
d) a helyi önkormányzat nettó finanszírozása során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig a Kincstárnál,
e)261 a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökkel kapcsolatos kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat, ezen belül a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget a vagyonkezelőnél a visszapótlási kötelezettség megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig, valamint a gazdasági társaságok alapítása, jegyzett tőkéjének emelése során a létesítő okiratban vagy annak módosításában szerepeltetett, de a társaság rendelkezésére még nem bocsátott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat az átadás időpontjáig,
f)262 a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti elszámolásai kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig,
g)263
h)264 a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen kapott pénzbiztosítékokat – így különösen foglaló, kötbér – a kapott pénzeszköz visszaadásáig vagy bevételként történő elszámolásáig,
i)265 az egyéb sajátos kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat, ezen belül
ia) nemzetközi támogatási programok pénzeszközeiként az Áht. 20. § (1) bekezdése szerinti, még fel nem használt pénzeszközöket, és az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezetektől érkező olyan támogatásokat, amelyek végső kedvezményezettje valamely államháztartáson kívüli szervezet, személy, és a költségvetésben bevételként és kiadásként nincsenek megtervezve,
ib)266 az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál elhelyezett fedezeti betétek között a Gst. 8. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, külföldi pénzintézetek által, származékos műveletek különbözeteként elhelyezett fedezeti betétek összegét.
(11)267 Az állami adó- és vámhatóság által beszedett közhatalmi bevételek esetén túlfizetés nem mutatható ki, a kötelezett által megfizetett összegeket követelésként és annak teljesítéseként bevételként kell elszámolni.
(12)–(13)268
49. § (1)269 Év közben a lekötött bankbetétek között kell elszámolni az éven belüli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket, azonban a mérlegben ilyen jogcímen tétel nem mutatható ki.
(2)–(3)270
(4)271 A Kincstár által vezetett lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai számlák végleges felhasználását, azok visszatérítéseit, továbbá a költségvetési számvitel szerint bevételként elszámolandó növekedéseit az elszámolási, lebonyolítási, technikai feladathoz kapcsolódó központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési vagy finanszírozási bevételeként vagy kiadásaként, más pénzforgalmát a 48. § (3) bekezdése szerint kell elszámolni. A számlák felett rendelkezni jogosult költségvetési szerv a számlák pénzforgalmát a saját nyilvántartási számláin bevételként vagy kiadásként nem számolhatja el.
19/A. 272 Az alapítás, megszűnés sajátos feladatai
49/A. § (1)273 Költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat alapítása – ideértve a kiválás útján történő alapítást is – esetén a létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat tulajdonába, vagyonkezelésébe – ide értve a vagyonkezelői jog átruházását is – kerülő eszközöket és az átadott kötelezettségeket az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, az alapítás napjával adja át.
(2) Az alapítással létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat a tulajdonába, vagyonkezelésébe kapott eszközöket és az átadott kötelezettségeket a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai megnyitását követően, a folyamatos könyvelés keretében az alapítás napjával veszi fel a könyveibe.
(3) Ha az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet az állami vagyonról szóló törvény vagy a vagyonkezelői szerződés alapján nem jogosult az általa vagyonkezelt eszközök vagyonkezelői jogának átadására, az eszközt a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezet részére történő visszaadásként kell a könyveiből kivezetnie. Az alapítással létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat az eszközt a könyveibe azt követően veheti fel, hogy a vagyonkezelői jogot megszerezte.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket a nemzeti vagyon változásaival, az egyéb eszközöket és a kötelezettségeket az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaival szemben kell a könyvekből kivezetni, illetve azokba felvenni.
49/B. § (1)274
(2)275 Beolvadás és jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód, az Áht. 11. § (5) bekezdése vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 138. §-a és 139. §-a szerinti szerv a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, a megszűnés napját követő nappal veszi át.
(3) Összeolvadás, különválás esetén a megszűnő költségvetési szervek(ek) záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód(ok) – különválás esetén a megszüntető okiratban vagy az az alapján készült más dokumentumban foglaltak szerint – a könyvviteli számlák alapításkori megnyitásakor veszi(k) fel a könyvekbe.
(4)276 A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a jogutódnak, az Áht. 11. § (5) bekezdése vagy az Nektv. 138. §-a és 139. §-a szerinti szervnek a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat eszközeit és a forrásoknál a nemzeti vagyon induláskori értékét, a nemzeti vagyon változását, az egyéb eszközök induláskori értéke és változását, valamint a kötelezettségeket a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatottakkal azonos besorolással, mérleg szerinti eredményét és a felhalmozott eredményét az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaként kell a könyveibe felvennie.
(5)277 Ha a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat az állami vagyonról szóló törvény vagy a vagyonkezelői szerződés alapján nem jogosult az általa vagyonkezelt eszközök vagyonkezelői jogának átadására, az eszközt a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek kell a könyveibe felvennie a (2) és (3) bekezdés szerinti módon. A jogutód, az Áht. 11. § (5) bekezdése vagy az Nektv. 138. §-a és 139. §-a szerinti szerv az eszközt a könyveibe azt követően veheti fel, hogy a vagyonkezelői jogot megszerezte.
20. Számviteli politika
50. § (1)278 A költségvetési és a pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályokat, előírásokat, módszereket a számviteli politikában kell rögzíteni. A számviteli politika az Szt. 14. § (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a 31. § (1) bekezdése szerinti személyek felelősek. A számviteli politika elkészítésére az Szt. 14. § (3)–(5), (8) és (11) bekezdésében foglaltakat a (2)–(7) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eszközök és források értékelésének szabályzatában rögzíteni kell
a) a követelések értékelésének elveit, szempontjait,
b) követeléstípusonként a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait,
c) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, és
d)279 a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.
(3)280 Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot rendszeresen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás – ideértve az adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, továbbá eszközök saját előállítását is – esetén kell elkészíteni.
(4)281 Nem kell elkészítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a saját konyhát üzemeltető költségvetési szervnek, ha az étkeztetésre normákat állapít meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít, és ennek önköltségét a normák és a tevékenységet terhelő általános költségek figyelembevételével állapítja meg.
(5) Az állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának rendelkeznie kell az oktatási tevékenység, a kutatási tevékenység, a gyógyító-megelőző ellátás, és az egyéb tevékenységek költségeinek elkülönítéséről. Az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során szakonként, képzési szintenként, munkarend szerint meg kell határozni félévente az egy hallgatóra jutó önköltség összegét.
(6)282 Az Szt. 14. § (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga ne haladja meg a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-át. Ha a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-a nem éri el az ötszázezer forintot, a napi készpénz záró állomány maximális mértéke ötszázezer forint. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek, valamint a külpolitikáért felelős miniszter és az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium esetén a külképviseleteknél tárolt készpénz összegét.
(7)283 A (2)–(6) bekezdésben foglaltakon túl a számviteli politikában rögzíteni kell az általános költségek, valamint az általános kiadások és bevételek tevékenységekre történő felosztásának módját, a felosztáshoz alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat.
21. Az egységes számlakeret és a számlarend
51. § (1)284 Az egységes számlakeretet a 16. melléklet állapítja meg. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli és nyilvántartási számlákon kívüli új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni.
(1a)285 A könyvviteli számlák és az egységes számlakeret 00. és 01–04. számlacsoportjában meghatározott nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező könyvviteli és nyilvántartási számlákra alábonthatók, az egységes számlakeretben meghatározott esetekben alábontandók.
(1b)286 Az egységes számlatükörben meghatározott
a) előirányzatok és követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá,
b) teljesítések nyilvántartására szolgáló számlák – saját hatáskörben, döntés alapján – kizárólag a 15. mellékletben az egyes rovatok leírásánál a bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő – „ebből:” jelzéssel feltüntetett – részletező jogcímeihez igazodó nyilvántartási számlákra bonthatók tovább,
kivéve ha a költségvetési könyvvezetési kötelezettség teljesítése olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett, kifejlesztett és működtetett (nem dobozos) számítógépes rendszer használatával történik, amely biztosítja a számítógépes rendszer felhasználója számára egyedileg szükséges és jellemző alábontások alkalmazását.
(2) Az egységes számlakeret alapján számlarendet kell készíteni. A számlarend az Szt. 161. §-a szerinti tartalommal készül azzal az eltéréssel, hogy annak (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat csak akkor lehet szabályozni, ha azokról e rendelet nem rendelkezik.
(3) A részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni.
22. A számviteli bizonylatok
52. § A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. § (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166–169. §-át kell alkalmazni.
23. A könyvviteli zárlat
53. § (1)287 A könyvviteli zárlat során a (3) bekezdés szerinti elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és – a (3) bekezdés szerinti könyvviteli zárlat alátámasztására – a főkönyvi kivonat elkészítését.
(2)288 A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait – ha a (4)–(6) bekezdés másként nem rendelkezik – a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni.
(3) A könyvviteli zárlatot a (4)–(7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégezni
a) havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig,
b) negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és
c)289 évente, a mérlegkészítés időpontjáig.
(4) A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében 17. mellékletben meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését.
(5) A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni
a) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek egyeztetését a részletező nyilvántartásokkal,
b) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események összesített bizonylaton történő feladását a könyvviteli számlákra,
c) a 12. § (6) bekezdése szerinti esetben a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé,
d)290 az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, ennek során az általános forgalmi adó elszámolásai között nyilvántartott előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó átvezetését a más különféle egyéb ráfordítások közé, és
e) a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal.
(6) A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni
a) az (5) bekezdésben foglalt feladatokat,
b) az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak – így különösen saját előállítás, anyagfelhasználás, selejtezés, hasznosítható hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel – elszámolását, ide nem értve az (5) bekezdés c) pontja szerinti átsorolást, a követelések, kötelezettségek fejében történő átadást, átvételt,
c) a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését,
d) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását,
e)291 az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés és annak visszaírása elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon,
f) az előző évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolását,
g) az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti feladatokat a negyedéves bevallások tekintetében, a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését az adófolyószámlával,
h)292 a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott kiadások, valamint a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott bevételek felosztását,
i)293
j) a főkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyességének ellenőrzését.
(7) Ha a költségvetési és a pénzügyi könyvvitel során olyan integrált számítógépes rendszert alkalmaznak, amely használatával egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a könyvviteli számlákon, mind a költségvetési számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, nem kötelező a havi és a negyedéves könyvviteli zárlat azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését az integrált számítógépes rendszer a gazdasági események rögzítésével biztosítja.
(8) Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni
a)294 az (5) és (6) bekezdésben, valamint a 48. § (7) bekezdésében foglalt feladatokat,
b) a leltári különbözetek elszámolását, az eltérések okainak kivizsgálását,
c) az eszközök értékelését, a (6) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírását, értékhelyesbítés elszámolását,
d)295 a külföldi pénzeszközre szóló eszközök és források, valamint a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történő átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt,
e) a behajthatatlan követelések elszámolását,
f) az időbeli elhatárolások elszámolását,
g) a záró befejezetlen termelés készletre vételét,
h)296 az 5. számlaosztály 51–56. számlacsoport könyvviteli számláinak átvezetését a 8. számlaosztály könyvviteli számláira,
i)297 a 6. számlaosztályban könyvelt általános költségek felosztását a 7. számlaosztály könyvviteli számláira a 691. Általános költségek átvezetési számla közbeiktatásával,
j)298 az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása és 572. Saját előállítású eszközök aktivált értéke könyvviteli számláinak átvezetését a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlára,
k)299 a 8. és 9. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben,
l)300 a 6-os számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 691. Általános költségek átvezetési számla könyvviteli számlával, a 7. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását az 591. Költségnem átvezetési számla könyvviteli számlával szemben,
m)301 a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára,
n)302 az 1–4. számlaosztály könyvviteli számlák lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben, és
o)303 az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az előirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla nyilvántartási számlával szemben, valamint a teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását és – ezzel egyező összegben – a követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláinak korrigálását a megfelelő nyilvántartási ellenszámlával szemben.
24. 304 A nyitó tételek, a nyitás utáni feladatok
54. §305 (1) A költségvetési év kezdetére – a 7. § (5) bekezdése szerinti esetben az alapítás időpontjára – el kell végezni az 1–4. számlaosztály könyvviteli számláinak megnyitását a 491. Nyitómérleg számla könyvviteli számlával szemben.
(2) A könyvviteli számlák megnyitását követően haladéktalanul – a folyó könyvelésben – el kell végezni:
a) a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számla átvezetését a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára,
b)306 a befejezetlen termelés költségeinek visszavezetését,
c)307 a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (kötelezettségek) közötti átvezetéseket a nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt, és
d)308 az éven belüli lejáratú lekötött bankbetétek és az éven túli lejáratú lekötött bankbetétek közötti átvezetéseket a könyvviteli számlákon.
(3) A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláit az elemi költségvetés jóváhagyását követően kell megnyitni.
(4) Az előző évi maradványt bevételként az előző évi beszámoló elkészültét követően kell nyilvántartásba venni.
24/A. 309 A hibák javítása
54/A. § (1) A beszámolóval le nem zárt 7. § szerinti időszakkal kapcsolatos hibákat a könyvelés keretében, a hibát okozó tétel visszakönyvelésével és a helyes tétel e rendeletnek megfelelő könyvelésével kell javítani. Ha a javítás csak az 51. § (1a) bekezdése alapján alábontott könyvviteli számlákat érinti, a hiba a hibát okozó tétel visszakönyvelése helyett az érintett könyvviteli számlák közötti átkönyveléssel is javítható.
(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt hibákat a hibát okozó tétel visszakönyvelésével, mérlegfordulónapi időponttal kell javítani. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a mérlegkészítés időpontja és a beszámoló jóváhagyása között a beszámoló jóváhagyására jogosult a részére megküldött beszámoló javítását rendeli el.
(3)310 A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt, a költségvetési számvitel előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számláit érintő hibák a 39. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti időpontig vagy az (5) bekezdés szerinti hibajavítás keretében javíthatók a (2) bekezdés szerint.
(4)311 Ha a Kincstár az éves költségvetési beszámolók 35. § szerinti felülvizsgálata során elrendeli a benyújtott éves költségvetési beszámoló javítását, a könyvelést – ha szükséges – a (2) bekezdés szerint kell javítani.
(5)312 A mérlegfordulónapot követő évben az éves költségvetési beszámoló és ezzel összefüggésben a (3) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákat érintő hibák
a) az irányító szerv utasítására,
b) a Kincstárnak az éves költségvetési beszámolók 35. § szerinti felülvizsgálata alapján megtett javaslatára,
c)313 az Áht. 61. § (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzésre jogosult szerv megállapításai alapján megfogalmazott észrevételeire, vagy
d) az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium saját hatáskörében a benyújtott éves költségvetési beszámolók vizsgálata során
a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe történő feltöltése után és az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium tájékoztatása mellett javíthatóak.
54/B. § (1)314 A mérlegkészítés időpontját követően – az 54/A. §-ban felsorolt szervek által feltárt hibák javításai kivételével – a feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a hibát okozó tétel e rendeletnek megfelelő könyvelésével javítani. A feltárt hiba miatt az előző időszakok éves költségvetési beszámolója nem javítható és nem küldhető meg újra a Kincstárnak.
(2)315 A költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően – az 54/A. §-ban felsorolt szervek által feltárt hibák javításai kivételével – nem javítható. Egyéb esetben a javítást a 40. § (5) bekezdése szerint kell elvégezni.
(3)316 A mérlegkészítés időpontját követően – az 54/A. §-ban felsorolt szervek által feltárt hibák javításai kivételével – a pénzügyi számvitelben a kizárólag mérlegszámlákat érintő hibákat az eszközök, illetve források besorolásának javítása esetén az érintett számlák között, egyéb esetben a felhalmozott eredménnyel szemben történő könyveléssel kell javítani.
(4)317 A mérlegkészítés időpontját követően – az 54/A. §-ban felsorolt szervek által feltárt hibák javításai kivételével – a pénzügyi számvitelben az eredményszámlákat is érintő hibákat az eredményszámlákon történő könyveléssel kell javítani. A jelentős összegű hibákat az 53. § (8) bekezdése szerinti zárlatot megelőzően át kell vezetni a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerint feltárt jelentős összegű hibákat a 9. § (2) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése szerint a hiba javításának évében az éves költségvetési beszámolóban is be kell mutatni. E rendelkezést nem kell alkalmazni a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között a költségvetési számvitel előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számláit érintően feltárt azon hibákra, amelyeket az 54/A. § (3) és (5) bekezdése alkalmazhatóságának hiányában csak a feltárás időszakának könyvelése keretében lehetett javítani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. Hatályba léptető rendelkezések
55. § Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.
26. Átmeneti rendelkezések
56. §318 (1)319
(2)320
56/A. §321 (1) Az 54. § (4) bekezdésében előírt előző évi maradvány igénybevételének 2020. évi könyvelése során – eltérően a 44. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltaktól – a 32. és 33. § szerinti, 2019. évi záró főkönyvi kivonat adatai alapján a 17. melléklet 4. pont d) alpontja szerint számított és jegyzőkönyvezett korrigált záró pénzeszköz értékét (a továbbiakban: korrekció) kell figyelembe venni, amennyiben az pozitív, és eltér a 2019. évi éves költségvetési beszámolóban a Maradványkimutatás űrlap C) Összes maradvány sorában kimutatott összegétől.
(2) A Kincstár az (1) bekezdés szerinti korrekció összegét, valamint annak a 17. melléklet 4. pont d) alpontja szerinti levezetését e § hatálybalépését322 követő 15 napon belül közzéteszi a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.
(3) A (2) bekezdés szerinti korrekcióról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről az irányító szervet, a képviselőtestületet, a közgyűlést legkésőbb 2021. január 31-ig tájékoztatni kell. A jegyzőkönyv készítésére és aláírására a 31. § előírásait kell alkalmazni. A jegyzőkönyv korrekcióként a Kincstár által közzétett összeget tartalmazhatja. A jegyzőkönyv egy-egy eredeti vagy elektronikus példányát legkésőbb 2021. január 31-ig meg kell küldeni az irányító szervnek, valamint a Kincstárnak.
(4) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács, valamint az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv az (1) bekezdés szerint elvégzett korrekciót átvezeti az Áht. 34. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint.
(5) A központi alrendszerbe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja esetében az Áht. 90. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, 2020. évre vonatkozó tájékoztatás során az (1) bekezdés alapján könyvelt igénybe vett maradvány összegét is szerepeltetni kell.
56/B. §323
27. Hatályon kívül helyező rendelkezések
57. §324
58. §325
1. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez326
1. Az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
2. az Áht. 14. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetekbe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
3. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet I. fejezet 8., 9. és 11. címébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
4. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XI. fejezet 32. cím 4. alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
5. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XIV. fejezet 21. cím 3. alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
6. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XV. fejezet 26. cím 2. alcím 3. jogcímcsoportjába tartozó központi kezelésű előirányzatok,
7. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XVII. fejezet 21. cím 1. és 5. alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
8. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XX. fejezet 21. cím 1. alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
9. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XXII. fejezet 21. cím 2. és 4. alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
10. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XLIII. fejezet 1. cím, 2. alcím 2. jogcímcsoport 3. jogcímébe és a 6. cím 1. alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
11. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XLVII. fejezet 1. cím 1., 37. alcímébe, a 3. cím 3. alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
12. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XLVIII. fejezet 1. és 2. alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok, valamint
13. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet LXXII. fejezet 2. címébe tartozó központi kezelésű előirányzatok.
2. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez327
Sor- |
Címrendi besorolás |
Adatszolgáltatásra kötelezett |
Adatszolgáltatási kör |
Adatszolgáltatás gyakorisága |
1. |
2. |
3. |
4. |
|
1. |
IX. fejezet |
Belügyminisztérium |
A biztosított támogatásokról szóló kötelezettségvállalások (támogatói okiratok, támogatási szerződések) adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
2. |
XI. fejezet 32. cím 4. alcím |
kezelő szerv |
A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásával kapcsolatos kötelezettségek (támogatói okiratok) és a kifizetésekkel kapcsolatos követelések adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
3. |
XIV. fejezet 21. cím 3. alcím |
kezelő szerv |
A roma települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásával kapcsolatos kötelezettségek (támogatói okiratok) és a kifizetésekkel kapcsolatos követelések adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
4. |
XVII. fejezet 21. cím 1. és 5. alcím; XLII. fejezet 1. cím 1–5. és 816. alcím, 2–3. cím, 4. cím 2. alcím 2. jogcímcsoport, 7. cím 2. alcím, 31. cím, 32. cím 1. alcím 12., 22. jogcímcsoport; XLVII. fejezet 1. cím 3. alcím; LXXII. fejezet 2. cím 2. és 3. alcím |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal |
Az előzetes elemi költségvetés, elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges adatok |
Az előzetes elemi költségvetés, elemi költségvetés elkészítésének határidejét megelőző 8. napig |
5. |
Az adókkal, vámokkal, illetékekkel, termékdíjjal, kapcsolódó közhatalmi bevételekkel (pótlékok, bírságok) kapcsolatos követelések és kötelezettségek, a tartozások fejében átvett eszközökkel kapcsolatos adatok. A vállalkozások folyó támogatásához kapcsolódó követelések és kötelezettségvállalások. |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
||
6. |
XX. fejezet 21. cím 1. alcím 1. jogcímcsoport 8. jogcím, 3. jogcímcsoport 2. jogcím |
fővárosi és megyei kormányhivatalok |
A jogtalanul igénybe vett ellátásokkal kapcsolatos követelések és a kötelezettségek adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
7. |
XLI. fejezet |
Államadósság Kezelő Központ Zrt. |
Az előzetes elemi költségvetés, elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges adatok |
Az előzetes elemi költségvetés, elemi költségvetés elkészítésének határidejét megelőző 8. napig |
8. |
A hitelekkel, kölcsönökkel, értékpapírokkal, más finanszírozási célú műveletekkel (pl. betételhelyezéssel, visszavonással, fedezeti ügyletekkel) kapcsolatos követelések és kötelezettségek, egyéb eszközök (pl. értékpapírok, betétek, devizaszámlák) adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
||
9. |
XLII. fejezet 1. cím 7. alcím |
Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat |
Bányajáradék beszedésével kapcsolatos követelések és kötelezettségek |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
10. |
XLII. fejezet 4. cím 2. alcím 1. és 3. jogcímcsoport |
A bírságot, egyéb központosított bevételt beszedő szervezet |
A bevételekkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
11. |
XLII. fejezet 4. cím 2. alcím 4. és 6. jogcímcsoport |
kezelő szervezet |
A bevételekkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
12. |
XLII. fejezet 33. cím 3. és 4. alcím |
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. |
A biztosított támogatásokról szóló kötelezettségvállalások (támogatói okiratok, támogatási szerződések) adatai. |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
13. |
XLII. fejezet 33. cím 5. alcím |
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. |
A biztosított támogatásokról szóló kötelezettségvállalások (támogatói okiratok, támogatási szerződések) adatai. |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
14. |
XLII. fejezet 33. cím 7. alcím |
Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány |
A biztosított támogatásokról szóló kötelezettségvállalások (támogatói okiratok, támogatási szerződések) adatai. |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
15. |
XLII. fejezet 37. cím |
Pénzügyminisztérium |
Az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulásokkal kapcsolatos követelések és kötelezettségek |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
16. |
XLVII. fejezet 1. cím 7. alcím |
lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv |
Lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos és jogtalanul igénybe vett lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos követelések és a kötelezettségek adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, Erste Lakástakarék-pénztár Zrt., Fundamenta-Lakáskassza Zrt., |
Lakás-előtakarékosság jogtalanul igénybe vett állami támogatásával kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai |
|||
17. |
nincs címrendhez kötve |
Magyar Nemzeti Bank |
Auditált éves beszámoló az állami részesedés értékeléséhez |
Évente egyszer, a beszámoló elfogadását követően |
18. |
nincs címrendhez kötve |
fővárosi és megyei kormányhivatalok |
Kibocsátott kárpótlási jegyek be nem váltott állománya adatai |
Negyedévente egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
19. |
nincs címrendhez kötve |
európai uniós támogatások pénzügyi lebonyolításában, illetve ehhez kapcsolódó beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésében részt vevő szervezetek |
Az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó követelések és kötelezettségek adatai. |
Negyedévente egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
3. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez328
01. Alaptevékenység költségvetési bevételei
02. Alaptevékenység költségvetési kiadásai
I. Alaptevékenység költségvetési egyenlege (01–02)
03. Alaptevékenység finanszírozási bevételei
04. Alaptevékenység finanszírozási kiadásai
II. Alaptevékenység finanszírozási egyenlege (03–04)
05. Vállalkozási tevékenység költségvetési bevételei
06. Vállalkozási tevékenység költségvetési kiadásai
III. Vállalkozási tevékenység költségvetési egyenlege (05–06)
07. Vállalkozási tevékenység finanszírozási bevételei
08. Vállalkozási tevékenység finanszírozási kiadásai
IV. Vállalkozási tevékenység finanszírozási egyenlege (07–08)
4. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez329
1. A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap 2. Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások cím, 1. Nyugellátások alcím, 1. Öregségi nyugdíj jogcímcsoport tekintetében a kifizetett ellátások közül:
– öregségi nyugdíjként megállapított nyugdíjak,
– ebből: nők korhatár alatti nyugellátásaként megállapított, korbetöltött öregségi nyugdíj,
– rokkantsági nyugdíjként megállapított, átsorolt öregségi nyugdíj,
– nők korhatár alatti nyugellátása.
2. A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap 2. Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások cím, 1. Nyugellátások alcím, 3. Hozzátartozói nyugellátás jogcímcsoport, 2. Özvegyi nyugellátás jogcím tekintetében a kifizetett ellátások közül:
– özvegyi, szülői nyugellátás főellátásként: ideiglenes özvegyi nyugdíj főellátásként,
– özvegyi, szülői nyugellátás főellátásként: korhatár feletti állandó özvegyi, szülői nyugdíj főellátásként,
– özvegyi, szülői nyugellátás főellátásként: korhatár alatti állandó özvegyi, szülői nyugdíj főellátásként,
– özvegyi, szülői nyugellátás főellátásként: özvegyi járadék,
– özvegyi kiegészítő ellátások: ideiglenes özvegyi nyugdíj kiegészítések,
– özvegyi kiegészítő ellátások: egyesített özvegyi nyugdíj kiegészítések,
– özvegyi kiegészítő ellátások: együtt folyósított kiegészítések.
3. A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap 2. Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások cím, 1. Nyugellátások alcím, 5. Nyugdíjprémium céltartalék jogcímcsoport terhére kifizetett ellátások közül:
– öregségi nyugdíj jogcímhez kapcsolódó nyugdíjprémium,
– özvegyi nyugellátás jogcímhez kapcsolódó nyugdíjprémium,
– árvaellátás jogcímhez kapcsolódó nyugdíjprémium,
– öregségi nyugdíj jogcímhez kapcsolódó egyszeri juttatás,
– özvegyi nyugellátás jogcímhez kapcsolódó egyszeri juttatás,
– árvaellátás jogcímhez kapcsolódó egyszeri juttatás.
4. A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap 2. Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások cím, 1. Nyugellátások alcím, 6. Tizenharmadik havi nyugdíj jogcímcsoport terhére kifizetett ellátások közül:
– öregségi nyugdíj jogcímhez kapcsolódó 13. havi nyugdíj,
– ebből: nők korhatár alatti nyugellátáshoz kapcsolódó 13. havi nyugdíj,
– özvegyi nyugellátás jogcímhez kapcsolódó 13. havi nyugdíj,
– árvaellátás jogcímhez kapcsolódó 13. havi nyugdíj.
5. A LXXII. fejezet 1. Egészségbiztosítási Alap cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcím, 4. Kártérítési és baleseti járadék jogcímcsoport tekintetében a kifizetett ellátásokon belül:
– kártérítési járadék,
– baleseti járadék,
– ebből: egyszeri juttatás,
– ebből: 13. havi ellátás.
6. A LXXII. fejezet 1. Egészségbiztosítási Alap cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcím, 6. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások jogcímcsoport tekintetében a kifizetéseken belül:
– egyszeri juttatás,
– 13. havi ellátás.
7. A LXXII. fejezet 1. Egészségbiztosítási Alap cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím tekintetében a kifizetett támogatások közül:
– praxisfinanszírozás,
– indikátorrendszer finanszírozása,
– eseti ellátás díjazása,
– ügyeleti szolgálat.
8. A LXXII. fejezet 1. Egészségbiztosítási Alap cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 2. Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem jogcím tekintetében a kifizetett támogatások közül:
– iskolaegészségügyi ellátás,
– védőnői ellátás,
– anya-, gyermek- és csecsemővédelem,
– MSZSZ: gyermekgyógyászat,
– MSZSZ: nőgyógyászat.
9. A LXXII. fejezet 1. Egészségbiztosítási Alap cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 7. Célelőirányzatok jogcím tekintetében a kifizetett támogatások közül:
– méltányossági alapon történő térítések,
– alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj,
– tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek betöltésének, valamint háziorvosi tevékenység végzéséhez szükséges praxisjog vásárlásának támogatása,
– tervezett külföldi ellátások orvosi felülvizsgálata,
– egészségügyi dolgozók 2018–2021. évi béremelésének fedezete,
– egészségügyi dolgozók fix összegű bérkiegészítésének, béremelésének fedezete,
– az egészségügyi dolgozók pénzellátást helyettesítő jövedelem-kiegészítése,
– fiatal szakorvosok támogatása.
10. A LXXII. fejezet 1. Egészségbiztosítási Alap cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 10. Összevont szakellátás jogcím tekintetében a kifizetett támogatások közül:
– járóbeteg-szakellátás,
– népegészségügy fejlesztése,
– működési költségelőleg,
– molekuláris diagnosztikai (PCR) ellátás,
– koronavírus járvánnyal kapcsolatos diagnosztika és ellátás,
– aktív fekvőbeteg-szakellátás,
– krónikus fekvőbeteg-szakellátás,
– fogvatartottak egészségügyi ellátása,
– várólista csökkentés,
– extrafinanszírozás,
– speciális finanszírozású szakellátás.
5. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez330
6. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez331
01. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek
02. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei
03. Tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei
I. Tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele (01+02+03)
04. Saját termelésű készletek állományváltozása
05. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±04+05)
06. Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei
07. Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei
08. Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei
09. Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek
III. Egyéb eredményszemléletű bevételek (06+07+08+09)
10. Anyagköltség
11. Igénybe vett szolgáltatások értéke
12. Eladott áruk beszerzési értéke
13. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV. Anyagjellegű ráfordítások (10+11+12+13)
14. Bérköltség
15. Személyi jellegű egyéb kifizetések
16. Bérjárulékok
V. Személyi jellegű ráfordítások (14+15+16)
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
17. Kapott (járó) osztalék és részesedés
18. Részesedésekből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek
19. Befektetett pénzügyi eszközökből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek
20. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek
21.332 Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei
– ebből: lekötött bankbetétek mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamnyeresége
– ebből: egyéb pénzeszközök és sajátos elszámolások mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamnyeresége
VIII. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei (17+18+19+20+21)
22. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
23. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
24. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
25. Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése
– ebből: lekötött bankbetétek értékvesztése
– ebből: Kincstáron kívüli forint- és devizaszámlák értékvesztése
26.333 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
– ebből: lekötött bankbetétek mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamvesztesége
– ebből: egyéb pénzeszközök és sajátos elszámolások mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamvesztesége
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (22+23+24+25+26)
7. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez334
8. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez335
A kimutatásban az immateriális javak, az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, járművek, a tenyészállatok, a beruházások és felújítások és – a 02–05. és 09–11. pont kivételével – a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök alakulásáról a következő bontásban kell elszámolni:
01. Tárgyévi nyitó állomány (előző évi záró állomány)
02. Immateriális javak beszerzése, nem aktivált beruházások
03. Nem aktivált felújítások
04. Beruházásokból, felújításokból aktivált érték
05. Térítésmentes átvétel
06. Alapításkori átvétel, vagyonkezelésbe vétel miatti átvétel, vagyonkezelői jog visszavétele
07. Egyéb növekedés
08. Összes növekedés (02+…+07)
09. Értékesítés
10. Hiány, selejtezés, megsemmisülés
11. Térítésmentes átadás
12. Költségvetési szerv, társulás alapításkori átadás, vagyonkezelésbe adás miatti átadás, vagyonkezelői jog visszaadása
13. Egyéb csökkenés
14. Összes csökkenés (09+…+13)
15. Bruttó érték összesen (01+08-14)
16. Terv szerinti értékcsökkenés nyitó állománya
17. Terv szerinti értékcsökkenés növekedése
18. Terv szerinti értékcsökkenés csökkenése
19. Terv szerinti értékcsökkenés záró állománya (16+17-18)
20. Terven felüli értékcsökkenés nyitó állománya
21. Terven felüli értékcsökkenés növekedés
22. Terven felüli értékcsökkenés visszaírás, kivezetés
23. Terven felüli értékcsökkenés záró állománya (20+21-22)
24. Értékcsökkenés összesen (19+23)
25. Eszközök nettó értéke (15-24)
26. Teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke
9. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez336
1. A kimutatásban külön oszlopban kell szerepeltetni a 2. pont szerinti eszközök
a) nyitó bekerülési értékét,
b) értékvesztésének nyitó értékét,
c) a tárgyidőszakban elszámolt értékvesztését,
d) a tárgyidőszakban visszaírt értékvesztését,
e) záró bekerülési értékét, és
f) értékvesztésének záró értékét.
2. A kimutatásban a következő eszközöket kell szerepeltetni:
a) adott előlegek,
b) tartós részesedések,
c) tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
d) készletek,
e) lekötött bankbetétek,
f) Kincstáron kívüli forintszámlák,
g) Kincstáron kívül devizaszámlák,
h) követelések a követelés jellegű sajátos elszámolások kivételével,
i) nem tartós részesedések, és
j) forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.
10. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez
1. Betegszabadsággal összefüggő
– munkáltatói kifizetés
– kifizetésben részesülők száma
2–4.337
5.338 Személyi juttatások
- a költségvetési év január hónapban elszámolt, a megelőző év december hónapra járó bruttó személyi juttatás (az adó- és járuléklevonások január hónapot követően teljesített összegével együtt)
- ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt)
- egyéb a költségvetési év január 15. után kifizetett, a megelőző évet érintő bruttó személyi juttatás
- ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt)
- a költségvetési évet követő év január hónapban elszámolt és január 15-ig pénzügyileg teljesült, a költségvetési év december hónapra járó bruttó személyi juttatás
- ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt)
- egyéb a költségvetési évet követő év január 15. után kifizetett, a költségvetési évet érintő bruttó személyi juttatás
- ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt)
6.339 a költségvetési év január hónapban elszámolt, a megelőző év december havi szociális hozzájárulási adó összege (a szociális hozzájárulási adó január hónapot követően teljesített összegével együtt)
7.340 a költségvetési év január hónapban elszámolt, a megelőző év december havi egészségügyi hozzájárulás összege (a szociális hozzájárulási adó január hónapot követően teljesített összegével együtt)
8. A kiadások áfa-adóalapja és kompenzációs felára
– 5%-os kulcsú áfa-adóalap összege
– 18%-os kulcsú áfa-adóalap összege
– 27%-os kulcsú áfa-adóalap összege
– 7%-os kulcsú kompenzációs felár
– 12%-os kulcsú kompenzációs felár
9. Fordított általános forgalmi adó
– beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó
– vásárolt termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó
10.341 Tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg és elengedett követelés összege
- ebből: behajthatatlan követelésként leírt összeg
- ebből: elengedett követelés összege
11. A K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton kimutatott kiadásokból az előlegként kifizetett összeg
12. A K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre rovaton kimutatott kiadásokból az előlegként kifizetett összeg
13.342 A K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kimutatott kiadásokból az előlegként kifizetett összeg
14.343 A K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kimutatott kiadásokból az előlegként kifizetett összeg
15. A 11. pont szerinti korábban kifizetett előlegekből a visszatérített előlegek
16. A 12. pont szerinti korábban kifizetett előlegekből a visszatérített előlegek
17. A 13. pont szerinti korábban kifizetett előlegekből a visszatérített előlegek
18. A 14. pont szerinti korábban kifizetett előlegekből a visszatérített előlegek
19. Az államháztartáson belülről térítésmentesen átvett eszköz
– bruttó értéke
– halmozott értékcsökkenése
20. Az államháztartáson belülre térítésmentesen átadott eszköz
– bruttó értéke
– halmozott értékcsökkenése
21.344 A 04. Függő kötelezettségek nyilvántartási számlái év végi állományának levezetése a következő bontásban
- ebből: önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásokhoz kapcsolódó garanciavállalások állománya
- ebből: egyéb garanciavállalások állománya
- ebből: önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásokhoz kapcsolódó kezességvállalások állománya
- ebből: egyéb kezességvállalások állománya
- ebből: egyéb függő kötelezettségek állománya
22.345
23. A közszféra és a magánszféra együttműködésén (PPP) alapuló szerződéses konstrukció kötelezettségvállalásainak állománya
– ebből: a tárgyévben keletkezett PPP miatti kötelezettségvállalások állománya
24.346 Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K911. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása
- 1. évben
- 2. évben
- 3. évben
- 4. évben
- 5. és azt követő években
25.347 Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K9125. Belföldi kötvények beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása
- 1. évben
- 2. évben
- 3. évben
- 4. évben
- 5. és azt követő években
26.348 Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K9126. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása
- 1. évben
- 2. évben
- 3. évben
- 4. évben
- 5. és azt követő években
27.349 Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K917. Pénzügyi lízing kiadásai rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása
- 1. évben
- 2. évben
- 3. évben
- 4. évben
- 5. és azt követő években
28.350 Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K923. Külföldi értékpapírok beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása
- 1. évben
- 2. évben
- 3. évben
- 4. évben
- 5. és azt követő években
29.351 A K9111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak, K9113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg
30.352 A K9123. Kincstárjegyek beváltása, K9124. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása, K9125. Belföldi kötvények beváltása, K9126. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg
31.353 A K917. Pénzügyi lízing kiadásai rovaton kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg
32.354 A K94. Váltókiadások rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg
33.355 A Gst. 8. § (2) bekezdés f) pontja szerinti ügyletek összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívül szervezettel szemben fennálló összeg
34.356
35–39.357
40.358
41.359 A 3656. Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása könyvviteli számla forgalmának és egyenlegének levezetése ellátási jogcímenként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál
42.360 Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tárgyévi támogatásának elszámolása
43.361 A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tárgyévet megelőző évi támogatása tárgyévben felhasznált részének elszámolása
44.362 A költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok Áht. 10. § (4) bekezdése alapján történő nyilatkozata arról, hogy rendelkeznek-e gazdasági szervezettel
45.363 A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok esetén az Áht. 10. § (4) bekezdése alapján a gazdasági szervezet feladatait ellátó szervezet törzskönyvi azonosító (PIR) száma
46.364 A 36411. Adott előleghez kapcsolódó előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó könyvviteli számlán a 2016. január 1. utáni végszámlában rendezett, de ezen időpont előtt keletkezett adott előlegekhez kapcsolódó előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó 56. § (2) bekezdése szerint elszámolt összege
47.365 A 36413. Adott előleghez kapcsolódó előzetesen felszámított nem levonható általános forgalmi adó könyvviteli számlán a 2016. január 1. utáni végszámlában rendezett, de ezen időpont előtt keletkezett adott előlegekhez kapcsolódó előzetesen felszámított nem levonható általános forgalmi adó 56. § (2) bekezdése szerint elszámolt összege
48.366 A 36421. Kapott előleghez kapcsolódó fizetendő általános forgalmi adó könyvviteli számlán a 2016. január 1. utáni végszámlában rendezett, de ezen időpont előtt keletkezett kapott előlegekhez kapcsolódó fizetendő általános forgalmi adó 56. § (2) bekezdése szerint elszámolt összege
49.367 Az 56/A. § alapján a 2020. évi könyvelésben elvégzett előző évi maradványigénybevétel korrekció összege előjelhelyesen
50.368 A K65. Részesedések beszerzése rovaton a befektetési jegyek miatti kiadások
51.369 A K66. Meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások rovaton a befektetési jegyek miatti kiadások
52.370 A B4081. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek rovaton a befektetési jegyekből származó bevételek
53.371 A B4082. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek rovaton a befektetési jegyekből származó bevételek
54.372 A B54. Részesedések értékesítése rovaton a befektetési jegyekből származó bevételek
55.373 A B55. Részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételek rovaton a befektetési jegyekből származó bevételek
56.374 A mérlegben a III/1. sorból az egyéb tartós részesedések között kimutatott befektetési jegyek könyv szerinti értéke
57.375 A mérlegben II/1. sorból a nem tartós részesedések között kimutatott befektetési jegyek könyv szerinti értéke
11. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez376
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
IV. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök
I. Készletek
II. Értékpapírok
I. Lekötött bankbetétek
II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek
I. Költségvetési évben esedékes követelések
II. Költségvetési évet követően esedékes követelések
III. Követelés jellegű sajátos elszámolások
IV. Felhalmozott eredmény
V. Eszközök értékhelyesbítésének forrása
VI. Mérleg szerinti eredmény
I. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek
II. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek
III. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások
12. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez377
1. A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni az azonos irányító szerv által jóváhagyott éves költségvetési beszámolókban szereplő költségvetési jelentések K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovaton kimutatott kiadások és B816. Központi, irányító szervi támogatás rovatain kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor növelését és csökkentését a konszolidált mérlegben, a Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és az Egyéb ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban.
2. Az államháztartás önkormányzati alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni
2.1. az 1. pontban foglaltakat az államháztartás önkormányzati alrendszere egészében,
2.2. a költségvetési jelentések K504. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre és K82. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre rovatain az államháztartás önkormányzati alrendszerén belülre kimutatott kiadások és B15. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről és B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről rovatain azonos alrendszeren belülről kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben,
2.3. a költségvetési jelentések K505. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre és K83. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre rovatain az államháztartás önkormányzati alrendszerén belülre kimutatott kiadások és B14. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről és B23. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről rovatain azonos alrendszeren belülről kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben,
2.4. a költségvetési jelentések K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre és K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre rovatain az államháztartás önkormányzati alrendszerén belülre kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor növelését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
2.5. a költségvetési jelentések B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről belülre rovatain az államháztartás önkormányzati alrendszerén belülről kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei vagy a Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
2.6. a mérlegek tartós részesedések társulásban sor összegével a Befektetett pénzügyi eszközök és a Nemzeti vagyon és egyéb eszközök induláskori értéke és változásai sorok csökkentését a konszolidált mérlegben.
3. Az államháztartás központi alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni a központi alrendszeren belül az 1. és 2. pontban foglaltakat az államháztartás központi alrendszere egészében.
4. Az államháztartás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni az államháztartás egészében
4.1. az 1–3. pontban foglaltakat azzal, hogy a 2.5. pontban foglaltakat a B11. Önkormányzatok működési támogatásai és B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások rovatokra is alkalmazni kell,
4.2. a költségvetési jelentések 2.3. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és követelések összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek és a Költségvetési évben esedékes követelések vagy a Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben,
4.3. a költségvetési jelentések 2.4. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a Mérleg szerinti eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.4. a költségvetési jelentések 2.5. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – követelések összegével a Költségvetési évben esedékes követelések vagy a Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a Mérleg szerinti eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei vagy a Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.5. a költségvetési jelentések B12. Elvonások és befizetések bevételei rovatán kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, a Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.6. a költségvetési jelentések 4.5. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – követelések összegével a Költségvetési évben esedékes követelések vagy a Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a Mérleg szerinti eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, a Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.7. a költségvetési jelentések K502. Elvonások és befizetések rovaton kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor növelését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.8. a költségvetési jelentések 4.7. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a Mérleg szerinti eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.9. a költségvetési jelentések B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B408. Kamatbevételek és más nyereségjellegű bevételek rovatain államháztartáson belülről kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei vagy az Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.10. a költségvetési jelentések K335. Közvetített szolgáltatások és K353. Kamatkiadások rovatain államháztartáson belülre kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor növelését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Igénybe vett szolgáltatások vagy a Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.11. a költségvetési jelentések K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre és K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre rovatain kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor növelését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.12. a költségvetési jelentések 4.11. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.13. a költségvetési jelentések B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről és B22. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről rovatain kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, a Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.14. a költségvetési jelentések 4.13. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – követelések összegével a Költségvetési évben esedékes követelések vagy a Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.15. a költségvetési jelentések K913. Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása és K914. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése rovatain kimutatott kiadások és B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések és B815. Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése rovatain kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben,
4.16. a költségvetési jelentések K914. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése rovatán kimutatott – teljesítéssel csökkentett – végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben,
4.17. a költségvetési jelentések B815. Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése rovatán kimutatott – teljesítéssel csökkentett – követelések összegével a Költségvetési évben esedékes követelések vagy a Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben,
4.18. a mérlegekben államkötvények helyi önkormányzatok kötvényei sorok összegével a Befektetett pénzügyi eszközök sor csökkentését a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorral szemben a konszolidált mérlegben,
4.19. a mérlegekben a kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények, helyi önkormányzatok kötvényei sorok összegével az Értékpapírok sor csökkentését a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorral szemben a konszolidált mérlegben,
4.20. a mérlegekben a Kincstárban vezetett forintszámlák és a Kincstárban vezetett devizaszámlák sorok összegével – a Kincstári Egységes Számla kivételével – a Forintszámlák, devizaszámlák sor csökkentését a Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások sorral szemben a konszolidált mérlegben.
13. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez378
14. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez379
I. Előirányzatok nyilvántartása
1. Az előirányzatok nyilvántartását folyamatosan, az egységes rovatrend szerinti bontásban kell vezetni, és abba az előirányzatok bármely változását a változást követően azonnal feljegyezni.
2. Az előirányzatok nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a megállapított, jóváhagyott eredeti előirányzatot,
b) az eredeti előirányzatok módosításainak, átcsoportosításainak jogcímét, összegét, dátumát, hatáskörét (Országgyűlés, Kormány, irányító szerv, saját), az azt elrendelő dokumentum azonosításához szükséges adatokat,
c) kincstári kör esetén az előirányzat módosítása, átcsoportosítása Kincstárhoz történő bejelentésének azonosításához szükséges adatokat,
d) az államháztartás önkormányzati alrendszerében az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás költségvetési rendeleten, határozaton való átvezetésére vonatkozó adatokat,
e) az előirányzatok zárolása esetén a zárolás megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó adatokat, és
f) az előirányzatok – más költségvetési szervhez, fejezeti kezelésű előirányzathoz stb. – átcsoportosítása esetén a kötelezettségek nyilvántartásával való esetleges kapcsolatok leírását.
II. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása
1. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásának egyedi jellegűnek kell lennie.
2. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása történhet fizikailag elkülönült nyilvántartásokban is (pl. személyi juttatások nyilvántartása, ellátások nyilvántartása, szerződések, megrendelések nyilvántartása, általános forgalmi adó nyilvántartása, támogatások nyilvántartása stb.), ha biztosított azok adatainak a 05. számlacsoportban történő folyamatos nyilvántartásba vétele.
3. A 2. mellékletben felsorolt szervezetek az ott megjelölt kötelezettségvállalásokról, más fizetési kötelezettségekről vezetett nyilvántartásaikban e fejezet szerinti adatokat tartják nyilván azzal az eltéréssel, hogy azokat a 05. számlacsoportban nem vehetik nyilvántartásba és a könyvviteli számlákon nem számolhatják el az azokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket.
4. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség sorszámát, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, kivéve, ha a pénzügyi ellenjegyzés nem szükséges,
b) a kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét,
c) a jogosult azonosításához és a pénzügyi teljesítéshez szükséges adatokat, amennyiben azok ismertek
d) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség tárgyát, összegét (értékét) az egységes rovatrend rovatai szerint,
e) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség évek szerinti megoszlását, a költségvetési évben a pénzügyi teljesítési határidőket dátum szerint, hogy abból az Áht. és Ávr. szerinti finanszírozási, likviditási terv összeállítható legyen,
f) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség módosulásait (pl. fizetési határidő változása, utólag kapott engedmények stb.), az azokat tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, ha pénzügyi ellenjegyzés szükséges,
g) a pénzügyi teljesítések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, az utalványozás Ávr. 59. § (2) bekezdése szerinti dokumentumának azonosításához szükséges adatokat,
h) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség végleges vagy nem végleges jellegét, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség esetén annak és módosulásai, a pénzügyi teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését,
i) devizában fennálló kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség esetén a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség és annak módosulásai (ide értve az átértékelést is) összegét a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegfordulónapi árfolyamot, a Gst. szerinti adósságot keletkeztető ügylet esetén az adósságelemek számítása során alkalmazandó árfolyamot,
j) váltóval kiváltott kötelezettség esetén a váltó kibocsátásának és a lejáratának idejét, a váltóval kiváltott kötelezettség összegét, a váltóban foglalt kamatot, a váltó bemutatásával, lejáratával, kifizetésével kapcsolatos adatokat, és
k) az esetleges egyéb megjegyzéseket.
5. Egyes sajátos kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén külön adatok nyilvántartása is szükséges a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséhez, így
a) a költségvetési támogatások és más hasonló, ellenérték nélküli kifizetéseknél az elszámolás (beszámolás) határidejét, annak teljesítésére, elfogadására vonatkozó adatokat, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírása esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, az elvégzett ellenőrzéseket,
b) a visszatérítendő támogatások és más adott kölcsönök esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot,
c) közbeszerzési kötelezettség esetén a közbeszerzési dokumentációk megnevezését, iktatószámát, keltét,
d) termék vagy szolgáltatás beszerzése esetén a kapott számlák adatait oly módon, hogy abból az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségnek eleget lehessen tenni, és
e) felhalmozási kiadások esetén a beszerzett eszközök tekintetében az immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartásával való kapcsolatok leírását.
6. A függő kötelezettségekről külön nyilvántartást kell vezetni mindaddig, amíg az végleges kötelezettségvállalássá, más fizetési kötelezettséggé nem változik vagy meg nem szűnik. A nyilvántartás legalább a 4. a)–f) pontban foglaltakat tartalmazza.
III. Követelések nyilvántartása
1. A követelések nyilvántartásának egyedi jellegűnek kell lennie. Az egyedi jelleget nem befolyásolja, ha a követelések értékelése egyszerűsített értékelési eljárással, csoportonként történik.
2. A követelések nyilvántartása történhet fizikailag elkülönült nyilvántartásokban is (pl. közhatalmi bevételek nyilvántartása, munkavállalókkal kapcsolatos követelések nyilvántartása, szerződések, megrendelések nyilvántartása, pályázatok, kapott támogatások nyilvántartása stb.), ha biztosított azok adatainak a 09. számlacsoportban történő folyamatos nyilvántartásba vétele.
3. A 2. mellékletben felsorolt szervezetek az ott megjelölt követelésekről vezetett nyilvántartásaikban e fejezet szerinti adatokat tartják nyilván azzal az eltéréssel, hogy azokat a 09. számlacsoportban nem vehetik nyilvántartásba és a könyvviteli számlákon nem számolhatják el az azokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket.
4. A követelések nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a követelés sorszámát, nyilvántartásba vételének dátumát,
b) a követelést tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét,
c) a kötelezett azonosításához szükséges adatokat,
d) a követelés tárgyát, összegét az egységes rovatrend rovatai szerint,
e) a követelés teljesítésének határidejét, több részletben vagy folyamatosan (időszakonként) fennálló követelés esetén annak évek szerinti megoszlását, a költségvetési évben a teljesítési határidőket dátum szerint, hogy abból az Áht. és Ávr. szerinti finanszírozási, likviditási terv összeállítható legyen,
f) a követelés módosulásainak (pl. fizetési könnyítések, kedvezmények) jogcímeit, a változások leírását, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét,
g) a teljesített befizetések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, az utalványozás, bevételezés dokumentumának azonosításához szükséges adatokat, a pénzeszközök nyilvántartásával való esetleges kapcsolatok leírását,
h) a követelés és annak módosulásai, a teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését,
i) devizában fennálló követelés esetén a követelés és annak módosulásai (ide értve az átértékelést, értékvesztést, annak visszaírását is) összegét a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegfordulónapi árfolyamot,
j) a követelésekkel kapcsolatos fizetési felhívások, behajtására tett intézkedések adatait,
k) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén a kötelezett besorolásának adatait,
l) a követelések értékvesztésével és a behajthatatlanná vált követelésekkel kapcsolatos adatokat,
m) váltóval kiváltott követelés esetén a váltó kibocsátójának megnevezését, a kibocsátás és a lejárat idejét, a váltóval kiváltott követelés összegét, a váltóban foglalt kamatot, a váltó forgatásával, leszámítolásával, beváltásával kapcsolatos adatokat, és
n) az esetleges egyéb megjegyzéseket.
5. Az egyes sajátos követelésekhez külön adatok nyilvántartása is szükséges a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséhez, így
a) a költségvetési támogatások és más hasonló, ellenérték nélkül kapott pénzeszközöknél annak forrását, az azzal történő elszámolás (beszámolás) határidejét, annak teljesítésére, elfogadására vonatkozó adatokat, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírása esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, az elvégzett ellenőrzéseket,
b) a visszatérítendő támogatások és más kapott kölcsönök esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, és
c) termék vagy szolgáltatás értékesítése esetén a kibocsátott számlák adatait oly módon, hogy abból az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségnek eleget lehessen tenni.
6. A függő és a biztos (jövőbeni) követelésekről külön nyilvántartást kell vezetni mindaddig, amíg az végleges követeléssé nem változik vagy meg nem szűnik. A nyilvántartás legalább a 4. a)–f) pontban foglaltakat tartalmazza.
IV. Az adott és kapott előlegek nyilvántartása
Az adott és kapott előlegek nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a kapcsolódó követelés vagy kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség azonosításához szükséges adatokat,
b) az előleg címzettjének vagy befizetőjének azonosításához szükséges adatokat,
c) az előleg tárgyát, az utalványozás, bevételezés dokumentumának azonosításához szükséges adatokat, a pénzeszközök nyilvántartásával a kapcsolatok leírását,
d) az előleggel való elszámolás határidejét, az elszámolás adatait,
e) az előleg módosulásainak (pl. értékvesztés) jogcímeit, a változások leírását, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét,
f) az előleg és annak módosulásai, az elszámolás adatai könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését,
g) devizában kapott vagy fizetett előleg esetén az előleg és annak módosulásai, az elszámolás összegét a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegfordulónapi árfolyamot, és
h) az esetleges egyéb megjegyzéseket.
V. A pénzeszközök és a sajátos elszámolások nyilvántartása
1. A készpénzállományról és a készpénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyben időrendben valamennyi bevétel és kiadás szerepel. A napi készpénzforgalomról pénztárjelentést kell készíteni. A fizetési számlákra befolyt bevételeket és a teljesített kiadásokat a kapott számlakivonat alapján kell nyilvántartani.
2. A követelésekhez, kötelezettségekhez, előlegekhez és a központosított bevételek beszedésének elszámolásaihoz kapcsolódó pénzeszköz változások nyilvántartásában biztosítani kell a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, előlegek nyilvántartásaival való kapcsolatot oly módon, hogy megállapítható legyen, hogy a pénzeszközök változását eredményező adott ügylet mely egyedi követeléshez, kötelezettséghez, előleghez kapcsolódik.
3. A 2. pontban nem említett sajátos elszámolásokhoz kapcsolódó pénzeszköz változásokhoz kapcsolódóan olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható azok keletkezésének ideje, oka, összege, a könyvviteli számlákon való elszámolás ideje, az alkalmazott könyvviteli számlák, a rendezés módja és a rendezés érdekében tett intézkedések.
4. Az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközökről külön nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható azok beszerzésének ideje, összege, mennyisége, értéke, a foglalkoztatottaknak, ellátottaknak vagy másnak történő átadás időpontja, valamint az ezeket tanúsító dokumentumok azonosításához szükséges adatok.
5. Azon pénzeszközök nyilvántartására szolgáló könyvviteli számlákhoz, amelyeken letét kerül kimutatásra olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza legalább
a) a letét keletkezésének időpontját, jogcímét, célját,
b) a letét összegét,
c) a letéteményes azonosításához szükséges adatokat,
d) a letét kezelésével kapcsolatos információkat, és
e) a letét megszűnésének adatait.
VI. Az immateriális javak nyilvántartása
1. Az immateriális javak nyilvántartása tartalmazza legalább
a) az eszköz megnevezését, jellemzőit,
b) a készítő, szállító megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, kivéve, ha az eszközt nyilvántartása csoportosan történik,
c) vagyoni értékű jogok esetén azon eszköz pontos megnevezését, amelyhez a jog kapcsolódik,
d) a beszerzést, létesítést és a használatbavételt igazoló bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, a használatbavétel dátumát,
e) a bekerülési értéket (bruttó értéket),
f) a várható használati időt, a megállapított maradványértéket, a leírási kulcsot,
g) az elszámolt értékcsökkenés tárgyévi és halmozott összegét,
h) az elszámolt terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegét, okait és időpontját, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
i) az egyéb értékváltozások időpontjait, a változás okait, jellegét, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
j) az eszköz nettó értékét és annak változásait,
k) az eszköz alap- vagy vállalkozási tevékenység szerinti besorolását,
l) az Nvt. szerinti besorolását, és
m) a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket.
2. Ha a tulajdonos, vagyonkezelő él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, a nyilvántartásnak tartalmazni kell továbbá
a) a piaci értéket, a piaci érték változásait,
b) a nyitó értékhelyesbítés összegét, annak tárgyévi változásait, az értékhelyesbítés záró állományát,
c) piaci értéken történő értékelés bizonylatait.
3. A kisértékű immateriális javakról vezetett nyilvántartásnak az 1. a), b), d) és e) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia
VII. A tárgyi eszközök nyilvántartása
1. A tárgyi eszközök nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a tárgyi eszköz megnevezését, sajátos adatait,
b) a készítő, szállító megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, kivéve, ha az eszközt nyilvántartása csoportosan történik,
c) vagyoni értékű jog esetén azon ingatlan pontos megnevezését, amelyhez a jog kapcsolódik,
d) a tulajdonosnál a tulajdonba kerülés módját, a tulajdoni hányadot, az esetleges védettségre, korlátozásra, terhelésre vonatkozó adatokat,
e) a vagyonkezelőnél, koncesszió jogosultjánál a tulajdonos megnevezését, a vagyonkezelés, koncesszió időtartamát, a vagyonkezeléssel, koncesszióval kapcsolatos követelések, kötelezettségek azonosításához szükséges adatokat,
f) a beszerzést, létesítést és a használatbavételt igazoló bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, a használatbavétel dátumát,
g) a bekerülési értéket (bruttó értéket),
h) a várható használati időt, a megállapított maradványértéket, a leírási kulcsot,
i) az elszámolt értékcsökkenés tárgyévi és halmozott összegét,
j) az elszámolt terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegét, okait és időpontját, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
k) az egyéb értékváltozások időpontjait, a változás okait, jellegét, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
l) az eszköz nettó értékét és annak változásait,
m) az eszköz tartozékainak megnevezését, értékét, az azonosításhoz szükséges adatokat,
n) az eszköz alap- vagy vállalkozási tevékenység szerinti besorolását,
o) személyre kiadott eszközök esetén a használó személy azonosításához szükséges adatokat,
p) az Nvt. szerinti besorolását,
q) a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket.
2. Ha a tulajdonos, vagyonkezelő él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, a nyilvántartásnak tartalmazni kell továbbá
a) a piaci értéket, a piaci érték változásait,
b) a nyitó értékhelyesbítés összegét, annak tárgyévi változásait, az értékhelyesbítés záró állományát,
c) piaci értéken történő értékelés bizonylatait.
3. A földterületek, telkek 1. a) pontban hivatkozott sajátos adatai
a) annak címe, helyrajzi száma,
b) fekvése, rendeltetése, övezeti besorolása, és
c) arany-korona értéke.
4. Az épületek, építmények 1. a) pontban hivatkozott sajátos adatai
a) annak címe, helyrajzi száma, fekvése, és
b) műszaki jellemezői (falazat, tetőzet, szintek száma, területe, komfort fokozat stb.)
5. A gépek, berendezések, felszerelések, járművek 1. a) pontban hivatkozott sajátos adatai
a) annak típusa, gyártójának megnevezése, a gyártás éve,
b) VTSZ száma, és
c) egyedi nyilvántartás esetén annak gyártási száma, jármű esetén alvázszám, rendszáma, forgalmi engedély száma, érvényessége.
6. A kisértékű tárgyi eszközökről vezetett nyilvántartásnak az 1. a), b), f) és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.
7. A nyilvántartásra vonatkozó szabályokat a még használatba nem vett (beruházások között elszámolt) eszközökre is alkalmazni kell. A tárgyi eszközökön végzett felújítások adatait az 1. k) pont szerinti adatok között kell nyilvántartani.
VIII. Értékpapírok, részesedések nyilvántartása
1. Az értékpapírok nyilvántartása tartalmazza legalább
a) az értékpapír azonosításhoz szükséges adatokat,
b) az értékpapír beszerzésének módját, idejét, a forgalmazó adatait, dematerizált értékpapír esetén az értékpapírszámla számát, megnevezését, a számlavezető nevét,
c) az értékpapír beszerzésének célját, számviteli besorolását,
d) az értékpapír kibocsátásának idejét, módját, névértékét, futamidejét, a bekerülési érték megállapításának módját,
e) az értékpapír beváltásának feltételeit, lejárati idejét, módját, a kamat fajtáját, mértékét, a kamatfizetések összegeit és időpontjait,
f) az értékpapír bekerülési értékét, annak változásait, a változás okait, jellegét, az azokat alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
g) értékpapír értékeléséhez szükséges adatokat,
h) a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásával való kapcsolatok leírását,
i) az értékpapír Nvt. szerinti besorolását, és
j) a biztonságos őrzési hely, a letéti hely megnevezését, a letéti szerződés számát.
2. A részesedések nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a gazdasági társaság, társulás azonosításához szükséges adatokat,
b) a részesedés keletkezésének módját, idejét,
c) a részesedés megszerzésének célját, számviteli besorolását,
d) a részesedés bekerülési értékét, annak változásait, a változás okait, jellegét, az azokat alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
e) a részesedés %-os arányát, gazdasági társaság esetén annak minősítését (többségi stb.),
f) a kapott (járó) osztalékok összegét,
g) a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásával való kapcsolatok leírását,
h) gazdasági társaság esetén a társaság piaci megítélésének főbb mutatóit, és
i) a részesedés Nvt. szerinti besorolását.
3. Részvénytársaság esetén a részesedés nyilvántartásának tartalmaznia kell a részvények mint értékpapírok azonosításához szükséges adatokat is, így különösen a részvény típusát, a forgalmazó megnevezését, a jegyzési adatokat, a részvény esetleges tőzsdei kategóriáját, a letéti helyet és a letéti igazolás sorszámát, az értékpapírszámla számát, megnevezését, a számlavezető nevét, valamint a részvénykönyvet vezető megnevezését.
IX. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök nyilvántartása
1. A nyilvántartás tartalmával szembeni követelmények megegyeznek a tárgyi eszközökével, azzal, hogy a nyilvántartásnak tartalmaznia kell még a vagyonkezelésbe, koncesszióba adás adatait, így különösen a vagyonkezelő, koncesszió jogosultjának megnevezését, a vagyonkezelés, koncesszió időtartamát, a vagyonkezeléssel, koncesszióval kapcsolatos követelések, kötelezettségek azonosításához szükséges adatokat.
2. Az állományváltozásokkal kapcsolatos információkat a vagyonkezelőtől, koncesszió jogosultjától kapott adatszolgáltatás alapján kell elszámolni.
X. A készletek nyilvántartása
1. A nyilvántartásokban a készleteket mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani. Nem kell értékben nyilvántartani a használt, illetve a használatban levő munkahelyi készleteket, de mennyiségi nyilvántartást ezekről is vezetni kell, kivéve az egyszeri igénybevétellel elhasználódott készleteket.
2. A készletek nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a készletek azonosításához szükséges adatokat,
b) a készletek mennyiségi egységét, egységárát, minőségi jellemzőit,
c) a bizonylattal alátámasztott készletmozgások (vásárlás, saját előállítás, raktárról kiadás, visszavételezés, felhasználás, selejtezés, hiány, többlet) megnevezését, dátumát, mennyiségét, értékét, az azokat alátámasztó bizonylat azonosításához szükséges adatokat,
d) a befejezetlen termelés, félkész termékek esetén azok fellelési helyét, készültségi fokát, a mérlegkészítéskor megállapított értékét, és
e) a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket.
3. A foglalkoztatottaknak kiadott olyan készletetekről, amelyekkel a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor el kell számolni (pl. munkaruha, egyenruha) a nyilvántartásban a foglalkoztatott azonosításához szükséges adatokat és a kiadott készlet mennyiségét is nyilván kell tartani.
4. Az átsorolt, követelés fejében átvett készletekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyet e rendelet az eszköz jellemzője szerint megkövetelne abban az esetben, ha azt nem értékesítenék.
15. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez380
16. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez540
Az 1. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 1. pontja, a 380/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet 6. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés 1. pont b)–c) alpontját a 380/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (1) bekezdés 3. pontja a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés 6. pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 428. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
Az 1. § (1) bekezdés 7. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 82. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés 9. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 1. pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 428. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
Az 1. § (2) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 1. pontja, a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 36. § 1. pontja, a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 23. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 83. §-ával megállapított, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (5) bekezdését a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.
A 4. § (9) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdése a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 307/2013. (VIII. 4.) Korm. rendelet 40. § 1. pontja, a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés c) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 2. pontja, a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés d) pontja a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés e) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontját a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 84. §-ával megállapított, a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 4. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 307/2013. (VIII. 4.) Korm. rendelet 40. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 85. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 307/2013. (VIII. 4.) Korm. rendelet 40. § 4. pontja, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 86. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése a 23/2014. (II. 6.) Korm. rendelet 10. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 428. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 10. § (1) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 8. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdés b) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdés d) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdés b) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdés c) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 7. pontja, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdés d) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 41. § 1. pontja alapján nem lép hatályba.
A 11. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 87. §-ával megállapított, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 87. §-ával megállapított, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (7) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 3. pontja alapján nem lép hatályba.
A 11. § (9) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (9a) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (9b) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (9c) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (9c) bekezdés c) pontja a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (10) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (11) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdés a) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (7) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (11) bekezdése a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (12) bekezdése a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2a) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 203/2018. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (6) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (6a) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 14. § (1) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 13. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 88. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 88. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 88. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (4a) bekezdés a) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (9) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (12) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 5. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (14) bekezdése a 380/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 89. §-a iktatta be, szövege a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 12. pontja, a 203/2018. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § (1) bekezdésével megállapított, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3b) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16. § (3c) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3d) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (6) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (7) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 8. pontja, a 284/20145 (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (9) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (10) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (11) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8/A. alcímet (16/A. §) a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 91. §-a iktatta be.
A 16/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 91. §-a iktatta be.
A 17. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdése iktatta be.
A 17. § (3) bekezdése a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 41. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 93. §-ával megállapított, a 23/2014. (II. 6.) Korm. rendelet 10. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 18. pontja, a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 23. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés b) pontja a 284/20145 (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés c) pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A 21. § (2) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (7) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (10) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 428. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 24. § (1) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (2) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (5) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 94. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (6) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (7) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (8) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 20. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (8a) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 25. § (9) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (9a) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25. § (9a) bekezdés b) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdésével megállapított, a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (9a) bekezdés c) pontja a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (9a) bekezdés d) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (9a) bekezdés e) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (9a) bekezdés f) pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (10) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdése iktatta be.
A 26. § (4) bekezdése a 284/20145 (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (10) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 22. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (10a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 95. §-a iktatta be, szövege a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (11) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 9. pontja, a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 3–4. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (11a) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (11a) bekezdés a) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (11a) bekezdés b) pontja a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 23. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (11a) bekezdés e) pontja a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (11a) bekezdés f) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (11a) bekezdés g) pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 1. pontja, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 10. pontja, a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2a) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (2b) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (2c) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (2d) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 25. pontja, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdés b) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 25. pontja, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (4) bekezdés b) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdés c) pontját a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (4) bekezdés d) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdés e) pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése iktatta be.
A 27. § (4) bekezdés f) pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (4a) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése iktatta be.
A 27. § (5) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (5a) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (6) bekezdése iktatta be.
A 27. § (5b) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (6) bekezdése iktatta be.
A 27. § (5b) bekezdés b) pontja a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (6) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 26. pontja, 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (6) bekezdés b) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (6) bekezdés c) pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (8) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (8) bekezdés b) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (8) bekezdés c) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (8) bekezdés e) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (8) bekezdés g) pontját a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (8) bekezdés h) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 17. pontja és a 23. § (1) bekezdés 3. pontja, a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (8) bekezdés i) pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 10. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. §-t a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. alcím címe a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (1) bekezdését a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (1) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított, a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. alcímet (30/A. §) a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 97. §-a iktatta be.
A 30/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 97. §-a iktatta be.
A 30/A. § a) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30/A. § b) pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30/A. § c) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 30/A. § d) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30/A. § e) pontja a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 30/A. § f) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 23. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (4) bekezdését a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.
A 31. § (5) bekezdését a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.
A 32. § (1) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított, a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (1a) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (1b) bekezdését a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
A 32. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 98. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésével megállapított, a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (4) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésével megállapított, a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (5) bekezdését a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
A 32. § (6) bekezdését a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
A 32. § (7) bekezdését a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
A 33. § (1) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított, a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 20. pontja, a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 11. § 11. pontja, a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a 380/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 33. § (4) bekezdését a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
A 34. § (1) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 99. §-ával megállapított, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 99. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 99. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (3a) bekezdését a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.
A 35/A. §-t a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.
A 36. § (2) bekezdését a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (7) bekezdése a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított, a 203/2018. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § 4. pontja, a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (1a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 100. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 4. pontja, záró szövegrésze a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (1a) bekezdés a) pontja a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 23. § d) pontja, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (2) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
[A 40. § (4) bekezdésében a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 30. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „(8) vagy (10) bekezdése” szövegrész helyett „(8) bekezdés a) pontja vagy (10) bekezdés a) pontja” szöveggel lép hatályba, nem vezethető át.]
A 40. § (1) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (2) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (3) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított, a 203/2018. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (4) bekezdését a 23/2014. (II. 6.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 41. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 12. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (1a) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, szövege e módosító rendelet 23. § (2) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (1b) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, szövege e módosító rendelet 23. § (2) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 31. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 1. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (2) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 43. § (4) bekezdése a 23/2014. (II. 6.) Korm. rendelet 9. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (4a) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése iktatta be.
A 43. § (6) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 33. §-ával megállapított, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (4) bekezdése a 23/2014. (II. 6.) Korm. rendelet 9. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (7a) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (10) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (12) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (13) bekezdés a) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (13) bekezdés b) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (13) bekezdés c) pontját a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 34. §-a iktatta be.
A 43. § (15) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 23. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdése a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés b) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 15. pontja, a 380/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet 6. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés h) pontja a 284/20145 (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés i) pontja a 284/20145 (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés j) pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be.
A 44. § (2) bekezdés k) pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés l) pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be, szövege a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés m) pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be, szövege a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § (3) bekezdésével megállapított, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § (3) bekezdésével megállapított, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 24. pontja, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 26. pontja, a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 23. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § (3) bekezdésével megállapított, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 48. §-a szerint módosított szöveg.
A 45. § (3) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (4) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 41. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 46. § (3) bekezdése a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (4)–(6) bekezdését a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (7) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 103. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 4. pontja.
A 47. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 11. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 26. pontja, a 203/2018. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 47. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 47. § (5) bekezdését a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
A 48. § (1) bekezdése a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 23. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (2) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított és 23. § (2) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (3) bekezdése a 284/20145 (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 27. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 12. pontja alapján nem lépp hatályba.
A 48. § (7) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 16. pontja, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 13. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 28. pontja, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 28. pontja szerint módosíott szöveg.
A 48. § (8) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (8) bekezdés a) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (8) bekezdése a 284/20145 (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (8) bekezdés g) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (8) bekezdés h) pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (8) bekezdés i) pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése iktatta be.
A 48. § (9) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (9) bekezdés a) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 30. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (9) bekezdés b) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (10) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (10) bekezdés a) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (10) bekezdés e) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (10) bekezdés f) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 31. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (10) bekezdés g) pontját a 380/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 48. § (10) bekezdés h) pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése iktatta be.
A 48. § (10) bekezdés i) pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése iktatta be.
A 48. § (10) bekezdés ib) pontja a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (11) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése iktatta be.
A 48. § (12)–(13) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 12. pontja alapján nem lép hatályba.
A 49. § (1) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 203/2018. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 49. § (2)–(3) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 49. § (4) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 19/A alcímet (49/A–49/B. §) a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 106. §-a iktatta be.
A 49/A. § (1) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 49/B. § (1) bekezdését a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 49/B. § (2) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 29. pontja, a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 23. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 49/B. § (4) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 30. pontja, a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 23. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 49/B. § (5) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 30. pontja, a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 23. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § (1) bekezdése a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 31. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § (2) bekezdés d) pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 33. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § (3) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 1. pontja, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § (4) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (6) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 107. §-ával megállapított, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 32. pontja, a 206/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
Az 50. § (7) bekezdése a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (1) bekezdése a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 51. § (1a) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 51. § (1b) bekezdését a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 53. § (1) bekezdése a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (3) bekezdés c) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 33. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (5) bekezdés d) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 33. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (6) bekezdés e) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 34. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (6) bekezdés h) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (6) bekezdés i) pontját a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53. § (8) bekezdés a) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés d) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 35. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés h) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés i) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés j) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés k) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés l) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés m) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés n) pontja a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés o) pontját a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24. alcím a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 108. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 108. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (2) bekezdés b) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (2) bekezdés c) pontja a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 22. § 36. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (2) bekezdés d) pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.
A 24/A. alcímet (54/A–54/B. §) a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.
Az 54/A. § (3) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 36. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54/A. § (4) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.
Az 54/A. § (5) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.
Az 54/A. § (5) bekezdés c) pontja a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 23. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54/B. § (1) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 36. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54/B. § (2) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 36. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54/B. § (3) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 36. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54/B. § (4) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 36. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 56. §-t újonnan a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.
Az 56. § (1) bekezdését a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 56. § (2) bekezdését a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 56/A. §-t a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 47. §-a iktatta be, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2020. december 29.
Az 56/B. §-t a 417/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 45. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 7. pontja.
Az 57. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 58. §-t a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 110. §-a iktatta be, hatályát vesztette a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján.
Az 1. melléklet a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 2. pontjával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 4. pontjával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a 380/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet 6. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. melléklet a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 2. pontja, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 1. pontja, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. § 1. pontja, a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés 3. pontja és a 23. § (2) bekezdés 6. pontja, a 380/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés 4–5. pontja, a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. melléklet a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet 21. pontja a 380/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet 6. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. melléklet 26. pontja a 380/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet 6. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. mellékletet a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. melléklet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdés 3. pontjával megállapított, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 36. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. melléklet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdés 4. pontjával megállapított, a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 2–4. pontját a 351/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. melléklet 5. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 3. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 6. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 3. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 7. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 3. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 10. pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés c) pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 13. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 14. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 21. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés 1. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 22. pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. melléklet 24. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés 1. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 25. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 26. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 27. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés 1. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 28. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés 1. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 29. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 30. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 31. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 32. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 33. pontja a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés 1. pontjával megállapított, a 678/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 34. pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. melléklet 35–39. pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. melléklet 40. pontját a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. melléklet 41. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 3. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 42. pontját a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 3. pontja iktatta be, szövege a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés 1. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 43. pontját a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés 1. pontja iktatta be.
A 10