482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről1
A Kormány
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (11) bekezdésében,
a 7. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI ÉS HATÓSÁGI SZERVEK
1. Országos Vízügyi Főigazgatóság
1. § (1) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által irányított központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest.
(2) Az OVF-et főigazgató vezeti, aki – a 2. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – gyakorolja a munkáltatói jogokat az OVF foglalkoztatottjai felett.
(3) Az OVF foglalkoztatottjai – a 2. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – közalkalmazottak vagy munkavállalók.
(4) Az OVF működési területe az ország egész területére kiterjed.
(5)2 A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az OVF főigazgatójának javaslatára megbízza és felmenti az OVF gazdasági vezetőjét. Az egyéb munkáltatói jogokat az OVF főigazgatója gyakorolja.
2. §3 (1) Az Országos Vízügyi Hatóság (a továbbiakban: OVH) az OVF e §-ban foglaltak szerint elkülönült, jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége.
(2) Az OVH vonatkozásában a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), e) és f)–h) pontjában meghatározott hatásköröket a vízgazdálkodásért felelős miniszter önállóan gyakorolja. Az OVH vezetőjét a vízgazdálkodásért felelős miniszter nevezi ki és menti fel, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(3) Az OVH az OVF-től elkülönült, jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik. Az OVH vezetőjét e hatáskörében a főigazgató nem utasíthatja.
(4) Az OVH foglalkoztatottjai kormánytisztviselők. Az OVH vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat az OVH foglalkoztatottjai felett.
(5) Az OVH illetékessége az ország egész területére kiterjed.
(6)4 Az OVH perbeli jogképességgel rendelkezik.
2. Területi vízügyi igazgatóság
3. § (1) A területi vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a vízügyi igazgatási szervek irányításért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.
(2) Az igazgatóságok elnevezését, székhelyét és működési területét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az igazgatóságot az igazgató vezeti, aki – a 4. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgatóság foglalkoztatottjai felett.
(4) Az igazgatóság foglalkoztatottjai – a 4. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – közalkalmazottak vagy munkavállalók.
(5)5 A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az igazgatóság igazgatójának javaslatára megbízza és felmenti az igazgatóság gazdasági vezetőjét. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgatóság igazgatója gyakorolja.
4. § (1) A területi vízügyi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az igazgatóság e §-ban foglaltak szerint elkülönült, jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége.
(2) A hatóság vonatkozásában a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), e) és f)–h) pontjában meghatározott hatásköröket a vízgazdálkodásért felelős miniszter önállóan gyakorolja. A hatóság vezetőjét a vízgazdálkodásért felelős miniszter nevezi ki és menti fel, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(3) A hatóság az igazgatóságtól elkülönült, jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik. A hatóság vezetőjét e hatáskörében az igazgató nem utasíthatja.
(4) A hatóság foglalkoztatottjai kormánytisztviselők. A hatóság vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat a hatóság foglalkoztatottjai felett.
(5) A hatóságok elnevezését és székhelyét a 2. melléklet tartalmazza.
(6) A hatóság illetékessége megegyezik az igazgatóság működési területével.
(7)6 A hatóság perbeli jogképességgel rendelkezik.
3. Vízügyi igazgatási szervek kijelölése
5. § (1) A Kormány vízügyi igazgatási szervként
a) az OVF-et, valamint
b) az igazgatóságot
jelöli ki.
(2) Vízügyi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az igazgatóság jár el.
6. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 4. §-ában foglalt vízügyi igazgatási szervként
a) a vízkárelhárítási célú szükségtározók és a nagyvízi mederben történő beavatkozások tekintetében az OVF,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben az igazgatóság
jár el.
4. Vízügyi hatóságok és szakhatóságok kijelölése
7. § (1) Vízügyi hatóságként és szakhatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – első fokon a hatóság jár el.
(2) A hatóság első fokú hatósági vagy szakhatósági eljárása esetén másodfokon az OVH jár el.
(3) Az OVH részt vesz a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a belső piaci információs rendszeren keresztül megvalósított igazgatási együttműködésben a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint.
(4)7 A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján megvalósuló vízilétesítmények és vízimunkák engedélyezése esetén vízügyi hatóságként a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság jár el.
A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSA
5. Az OVF vízügyi igazgatási feladatai
8. § (1) Az OVF alaptevékenysége körében
a) irányítja, koordinálja és ellenőrzi a vízügyi igazgatóságok szakmai tevékenységét, és részt vesz a vízügyi igazgatóságok stratégiai céljainak kialakításában,
b) ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § (1) bekezdés f), g) és h) pontjában meghatározott irányítási hatásköröket, amelyekre tekintettel a vízügyi igazgatóságok ügyvezetési jellegű feladatai vonatkozásában teljes körű ellenőrzési joggal rendelkezik kapcsolatos feladatokat,
c) ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel, és ennek részeként az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetésével kapcsolatos feladatokat,
d) ellátja az igazgatóságok vízrajzi tevékenységének országos szintű irányításával, a vízrajzi tevékenység egységességét biztosító szakfelügyelet ellátásával, a vízrajzi tevékenység összehangolásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
e) ellátja az egységes vízügyi nyilvántartást biztosító Vízgazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: VIZIR) országos vonatkozású üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
f) végzi a vizek állapotértékelésével kapcsolatos feladatokat,
g) ellátja a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat,
h) végzi a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat,
i) végzi az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat,
j) ellátja az egyéb, jogszabály vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításért felelős miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat.
(2) Az OVF irányítja
a) az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő felszíni vizek, vízfolyások és csatornák, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését, rekonstrukcióját és fejlesztését,
b) az igazgatóságok fenntartásában, üzemeltetésében lévő vízfolyásokon és csatornákon az öntözési célú vízszolgáltatást,
c) a felszíni és a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodást,
d) a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánításával kapcsolatos igazgatósági feladatellátást,
e) a VIZIR működtetésével kapcsolatos igazgatósági feladatellátást, gondoskodva a más információs rendszerekkel történő országos és nemzetközi adatcseréről, valamint adatszolgáltatásról,
f) az európai uniós jogi szabályozók végrehajtásához kapcsolódó vízgazdálkodási vonatkozású feladatokat,
g) a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatok ellátását, valamint
h) az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtását.
(3) Az OVF részt vesz
a) az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció, valamint az egyéb ágazati stratégiák és koncepciók szakmai megalapozásában, valamint
b) a jogszabályokhoz kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok, valamint háttéranyagok elkészítésében.
(4) Az OVF egyéb feladatkörében
a) felügyeli a vízügyi igazgatásra vonatkozó oktatási, kutatási, múzeumi és levéltári tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat,
b) ellátja az Országos Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos feladatokat,
c) véleményezi a kiemelt térségre és megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet,
d) közreműködik a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó vízgazdálkodási vonatkozású feladatokban,
e)8 végzi a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat,
f) előkészíti a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentést,
g) előkészíti a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatával összefüggő szakmai anyagot,
h) ellátja a Települési Szennyvíz Információs Rendszer szakmai feladatait, elvégzi a szakmai honlap karbantartását, fejlesztését, valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges fejlesztéseket,
i) gondoskodik a víziközmű online adatfeldolgozó és információs rendszer üzemeltetéséről és fejlesztéséről,
j) végzi a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásából eredő feladatokat és biztosítja a képviseletet,
k) ellátja a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásából származó feladatokat,
l) a szakterülete vonatkozásában közreműködik az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény, illetve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nemzetközi eljárásokban,
m) ellátja a Duna-menti országok nemzetközi vízminőségi riasztórendszer ügyeleti működtetésével kapcsolatos feladatokat,
n) közreműködik a vízgazdálkodási szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányok, vizsgálatok elvégzésében, jelentések készítésében, illetve alkalmazott kutatások folytatásában, alapozó kutatási tevékenységek koordinációjában és monitorizálásában,
o) háttéranyagokat, helyzetelemzéseket, felméréseket és statisztikai elemzéseket készít szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez.
6. Az igazgatóság vízügyi igazgatási feladatai
9. § (1) Az igazgatóság
a) ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel, a vízkárelhárítással (árvíz- és belvízvédekezéssel, vízhiány kárelhárítással, valamint a vízminőségi kárelhárítással) összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – feladatokat, ebben a körben
aa) végzi az elsőrendű árvízvédelmi létesítmények fejlesztését és fenntartását, azokon a védekezést, az árvízmentesítést, ha az kettőnél több települést érint, továbbá a védelmi szakfelszerelés karbantartását és fejlesztését,
ab) irányítja és ellátja a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőit,
ac) tervezi, szervezi és szakmailag irányítja a védekezés területi feladatainak ellátását,
ad) irányítja a helyi önkormányzatok, valamint a vízitársulatok vízkárelhárítási tevékenységét, ebben a jogkörében eljárva – elrendelt védekezési készültség esetén – a vízkárelhárítási szakmai feladatok tekintetében utasítási jogkörrel rendelkezik,
ae) adatokat szolgáltat a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez, vagy törvény felhatalmazása alapján elkészíti, felülvizsgálja a terveket,
af) összehangolja a védőművek építését, fejlesztését, továbbá lebonyolítja a beruházási tevékenységeket,
ag) végzi a vízhiány kárelhárítást az állami tulajdonú vízilétesítmények tekintetében,
ah) végzi a vízminőségi kárelhárítást, ideértve a tevékenység műveleti (operatív) irányítását, valamint – szükség és technikai lehetőség esetén – annak végrehajtását,
b) üzemelteti és fejleszti a vízrajzi észlelőhálózatot, ennek részeként víztest monitoringot tart fenn, vízrajzi adatokat gyűjt és feldolgoz,
c) ellátja a VIZIR területi nyilvántartásának és vízgazdálkodási adatgyűjtésének üzemeltetési és fejlesztési feladatait, a gyűjtött adatokat feldolgozza, értékeli és tárolja, továbbá végrehajtja és együttműködik az országos vonatkozású feladatok teljesítésében,
d) kezdeményezi a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánítását, és ellátja ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartásával kapcsolatos feladatokat,
e) ellátja a vizeink állapotértékelésével kapcsolatos területi feladatokat,
f) ellátja a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel, ideértve a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésével kapcsolatban a feladatkörébe utalt feladatokat,
g) részt vesz a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok fenntartásával összefüggő feladatok ellátásában,
h) ellátja az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat,
i) ellátja a vízitársulatok szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,
j) ellátja a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat,
k) szervezi és irányítja a vízügyi igazgatás keretén belül megvalósuló közfoglalkoztatási programok végrehajtását,
l) ellátja a múzeumi, levéltári, oktatási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat,
m) ellátja az egyéb, jogszabály vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításért felelős miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat.
(2) Az igazgatóság vagyongazdálkodási feladatai körében fenntartja, üzemelteti és fejleszti az állami tulajdonban lévő vizeket (felszíni vizek, felszín alatti vizek és felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei), valamint egyes állami tulajdonú vagyontárgyakat (medrek, vízilétesítmények, erdők), így különösen
a) a vízrajzi törzshálózatot, illetve az állami alapfeladatokat ellátó vízrajzi üzemi hálózatot,
b) a távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszerét,
c) a vízminőségi monitoring-rendszert,
d) az ár- és belvízvédelmi létesítményeket,
e) a vízelvezető műveket,
f) az öntözési célú vízilétesítményeket,
g) a vízépítési műtárgyakat,
h) a vízlépcsőket, a folyók duzzasztott tereit,
i) a vízelosztó- és többes rendeltetésű rendszereket, továbbá
j) a vízkészlet-gazdálkodási feladatokat ellátó vízátvezető, vízpótló műveket.
(3) Az igazgatósági végzi
a) a vagyonkezelésében lévő vízilétesítmények fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését,
b) a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vízfolyások, holtágak és természetes állóvizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét,
c) a kitűzési terv szerint és a hajózási hatóság egyetértésével a hajózható folyószakaszokon, a természetes tavakon és csatornákon a hajóút kijelölését, kitűzését és fenntartását,
d) a védekezési célokat szolgáló gépek, felszerelések, hordozható szivattyúk, szállító járművek, hajópark üzemképességének biztosítását,
e) a vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodását,
f) az állami tulajdonban lévő vízilétesítményeken az öntözési célú vízszolgáltatást, továbbá
g) háttéranyagok készítését szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez, helyzetelemzések, felmérések és statisztikai elemzések készítését,
h)9 a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat.
(4) Az igazgatóság gondoskodik
a) az állami, az önkormányzati és a magántulajdonban lévő vízilétesítmények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megteremtéséről,
b) az Ivóvízminőség-javító Program területi végrehajtásáról, továbbá
c) a vízkészletekkel való gazdálkodás körében
ca) a vízkészletek térbeli, időbeli, mennyiségi és minőségi számbavételéről és azok elosztásáról,
cb) a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzéséről a természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével, a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével és elhárításával,
cc) a vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében a távlati ivóvízbázisok megóvásáról, védőidomainak, illetve védőterületének meghatározásáról, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről, valamint
cd) a laboratóriumainak működtetéséről a vízrajzi, vízkészlet-gazdálkodási és vízminőségi kárelhárítási feladatai ellátása érdekében.
(5) Az igazgatóság részt vesz
a) a vízellátást és szennyvízkezelést érintő szakmai pályázatok, projektek értékelésében,
b) az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció, valamint az egyéb ágazati stratégiák és koncepciók szakmai megalapozásában,
c) a vízhasználatok ellenőrzésében, és az ebben a feladatkörben hatáskörrel rendelkező hatóságnál intézkedést kezdeményezhet, továbbá
d) ügyfélként a vagyonkezelésébe tartozó, vagy az azokra hatást jelentő vízhasználatok, vízilétesítmények és vízimunkák vízjogi engedélyezési (elvi, létesítési, üzemeltetési) eljárásában.
(6) Az igazgatóság közreműködik
a) a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó vízgazdálkodási vonatkozású feladatokban,
b)10
c) a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentés előkészítésében,
d) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatával összefüggő szakmai anyag elkészítésében,
e) ellátja a Települési Szennyvíz Információs Rendszer ügyfélszolgálatának szakmai feladatait,
f) a vízkészletjárulék befizetésével, vagy annak elmulasztásával összefüggésben indult hatósági eljárásban,
g) a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásában,
h) a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásában.
(7) Az igazgatóság véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket.
(8) Az igazgatóság együttműködik a helyi önkormányzatokkal és a vízitársulatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában.
A HATÓSÁGI ÉS SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK
7. A vízügyi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
10. § (1) A Kormány a hatóság elvi vízjogi engedélyezési, vízjogi létesítési engedélyezési, vízjogi üzemeltetési engedélyezési és vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában
a)11 – ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles – annak elbírálására, hogy a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és a földtani közeg minősége védelmére jogszabályban foglalt követelmények a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, valamint annak megállapítására, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
b)12 annak elbírálására, hogy ivóvízkivétel, vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás vagy fürdők vízilétesítményeinek engedélyezésénél a vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállnak-e,
ba) az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,
bb) a legalább 1000 m3/nap kapacitású vagy 5000 főnél nagyobb állandó népességet ellátó, valamint az egy járás határán átnyúló vízellátó rendszerek esetében az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát,
c) az elvi vízjogi engedélyezés kivételével, ha a tevékenység a termőföldre hatást gyakorol vagy a vízilétesítmény termőföldön valósul meg, – a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
d) az elvi vízjogi engedélyezés kivételével, ha a tevékenység termőföldre hatást gyakorol vagy a vízilétesítmény termőföldön valósul meg, – a termőföld mennyiségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a járási hivatal járási földhivatalát, másodfokon a megyei kormányhivatal földhivatalát,
e) ha az eljárás védett természeti területet, Natura 2000 területet vagy barlang felszíni védőövezetét érinti, – annak elbírálása érdekében, hogy a természetvédelem jogszabályban rögzített követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
f) a vízjogi üzemeltetési engedélyezés kivételével, ha az eljárás régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, – annak elbírálása kérdésében, hogy a kulturális örökség védelmének jogszabályban rögzített követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, a másodfokú eljárásban,
fa) ha az eljárás régészeti lelőhelyen, vagy régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység engedélyezésére irányul, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát,
fb) ha az eljárás műemléki területen megvalósuló, vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát,
g) vízjogi létesítési engedélyezés esetén, ha a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, – annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e –
ga) gyorsforgalmi utak és közúti határátkelőhelyek esetében az első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját,
gb) országos közutak és a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségét, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját,
gc) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az első fokú eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségét, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját,
gd) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az első fokú eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségét,
h) a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli vízjogi létesítési engedélyezés esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, – annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a tervezett igénybevételnek a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett engedélyezhető-e – az első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját, továbbá
i) a vízjogi létesítési engedélyezés esetén, ha az eljárás víziutat érint, – a víziközlekedés biztonsága, hajózási érdekek érvényre juttatása jogszabályban rögzített követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját
szakhatóságként jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés g)–i) pontja szerinti eljárásban hozott határozatot akkor is közölni kell a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségével, ha az az eljárásban szakhatóságként nem vesz részt.
11. § (1)13 A Kormány a hatóságnak az ivóvízellátás célját szolgáló üzemelő és távlati vízbázisok védelme érdekében történő védőidom, védőterület és védősáv kijelölésére irányuló eljárásában,
a) – ha a tevékenység, kijelölés nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles – annak elbírálására, hogy a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és a földtani közeg minősége védelmére jogszabályban foglalt követelmények a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
b) – az ivóvíz, az ásvány- és a gyógyvíz minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálata kérdésében – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát,
c) – az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia nyilvántartott előfordulásai, ásványvagyon-gazdálkodási övezetek védelmének biztosíthatóságával, valamint a bányászati jog, gázipari nyomvonalas létesítmény érintettségével, felszínmozgás fennállásával kapcsolatos szakkérdésben – az első fokú eljárásban a bányakapitányságot, a másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt,
d) – a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, továbbá
e) védett természeti terület vagy Natura 2000 terület érintettsége esetén – annak elbírálása érdekében, hogy a természetvédelem jogszabályban rögzített követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a hatóságnak a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésében szabályozott egyedi vizsgálati eljárásában,
a) annak elbírálására, hogy a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és a földtani közeg minősége védelmére jogszabályban foglalt követelmények a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
b) – az ivóvíz, az ásvány- és a gyógyvíz minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálata kérdésében – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát, továbbá
c) – a termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a hatóság vízjogi engedélyezési eljárásában, ha a geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelését igényli
a) – ha a kitermelés nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles – annak elbírálására, hogy a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és a földtani közeg minősége védelmére jogszabályban foglalt követelmények a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, továbbá
b) – a földtani közeg védelmének biztosítottsága, a kitermelendő víz hőmérsékletének megállapítása és a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása érdekében, valamint a kitermelendő víz felhasználási módja vizsgálatának szakkérdésében – az első fokú eljárásban a bányakapitányságot, a másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a hatóságnak az 500 méternél mélyebben elhelyezkedő mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló eljárásában – a fúróberendezés alkalmassága, műszaki-biztonsági feltételeknek való megfelelősége, valamint bányászati jog érintettsége megállapításának szakkérdésében – az első fokú eljárásban a bányakapitányságot, a másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a hatóságnak az ivóvízkivételre nem hasznosítható és ivóvízbázisnak ki nem jelölhető felszíni vízből való egyedi ivóvízkivétel engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálására, hogy a megfelelő kezelési eljárások után az ivóvíz minőségi jellemzői megfelelőek-e – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki.
(6)14 A Kormány a hatóságnak a gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárásában,
a) ha a termelt és szolgáltatott víz – gáztartalmának vizsgálata alapján – „B” vagy „C” gázfokozatba tartozik, a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés és annak feltételei kérdésében, az első fokú eljárásban a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságot, a másodfokú eljárásban a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, továbbá
b) fürdési célú víztermelést folytató vízmű esetében – a termelt víz fürdési célú felhasználhatósága, valamint annak feltételei kérdésében – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát
szakhatóságként jelöli ki.
(7) A Kormány a hatóságnak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telep, szennyvízelvezető mű erre kijelölt eleme, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító mű kijelölése iránti eljárásában,
a) – ha a kijelölés nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles – annak elbírálására, hogy a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és a földtani közeg minősége védelmére jogszabályban foglalt követelmények a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
b) környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,
c) ha a tevékenység védett természeti területet, Natura 2000 területet vagy barlang felszíni védőövezetét érinti, – annak elbírálása érdekében, hogy a természetvédelem jogszabályban rögzített követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
d) ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
e) ha a tevékenység a termőföldre hatással lehet vagy termőföldön valósul meg – a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés szakkérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, továbbá
f) annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény megfelel-e, és milyen feltételekkel felel meg a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak, az első fokú eljárásban a létesítmény helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Budapest Főváros Önkormányzata által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát
szakhatóságként jelöli ki.
12. § (1)15 A halastavak, a horgásztavak, a jóléti tavak, a víztározók, a bányatavak, valamint a holtágak vízjogi engedélyezési eljárásában a 10. § (1) bekezdése irányadó azzal, hogy ha a kérelemmel érintett vízilétesítmény halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási célt szolgál, vagy azon halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási cél megvalósítását tervezik, ideértve a vízilétesítmény halastó funkcióval történő üzemeltetését is, – annak elbírálása érdekében, hogy a kérelem szerinti tevékenység megfelel-e a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályokban rögzített követelmények közül a haltermelésre és a haltermelési létesítményekre, a halászatra, illetve a horgászatra vonatkozó előírásoknak – a Kormány az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is szakhatóságként kijelöli.
(2) A Kormány a hatóságnak a duzzasztással szabályozott víziúton vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilip és a hozzá tartozó létesítmények terveinek, létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére irányuló eljárásában
a) – a hajózsilip méretei tekintetében a jogszabályi követelményeknek, továbbá a tervezett, felújított vagy átalakított hajózsilipnek és tartozékainak a zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására való alkalmasságának és a nemzetközi gyakorlatnak való megfelelőségének szakkérdésében – az első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját, továbbá
b) védett természeti terület vagy Natura 2000 terület érintettsége esetén, – annak elbírálása érdekében, hogy a természetvédelem jogszabályban rögzített követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a hatóság vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására, kotrására vagy mesterséges vízterek vagy tározók létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési eljárásában
a) – az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítésének, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapításának szakkérdésében – az első fokú eljárásban a bányakapitányságot, a másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt, továbbá
b) védett természeti terület vagy Natura 2000 terület érintettsége esetén, – annak elbírálása érdekében, hogy a természetvédelem jogszabályban rögzített követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
12/A. §16 Az OVH és a hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
8. Hatálybalépés
9. Átmeneti rendelkezések
15. § (1) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek a feladatellátás tekintetében bekövetkezett jogutódlással érintett létszámot és a feladat ellátásához szükséges eszközöket 2014. január 1-jei fordulónappal a 14. §-ban meghatározott jogutód szervezet részére átadják.
(2) A Nemzeti Környezetügyi Intézet a hatásköréből az OVF-hez, valamint az igazgatóságokhoz kerülő feladatok ellátásához szükséges létszámot és a feladat ellátásához szükséges eszközöket az OVF részére átadja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott átadás során
a) a 2013. október 1-jei állapotot kell alapul venni,
b) a létszám átadása magában foglalja a foglalkoztatottak átadását a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 58. § (1)–(4) bekezdésének alkalmazásával.
(4) A folyamatban lévő hatósági ügyek iratanyagának átadása-átvétele 2014. január 6-ig történik meg.
(5) Az átadás-átvétel tárgyában az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, az OVF és az igazgatóságok 2013. december 30-ig megállapodást kötnek.
(6)17 E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.)
a) megállapított 1. § (5) bekezdését, 2. § (6) bekezdését, 3. § (5) bekezdését, 4. § (7) bekezdését, 7. § (4) bekezdését, 8. § (4) bekezdés e) pontját, 9. § (3) bekezdés h) pontját, 10. § (1) bekezdés a) és b) pontját, 11. § (1) és (6) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 12/A. §-át, valamint 1. melléklet II. pont A) alpont d) pontját a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor18 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,
b) hatályon kívül helyezett 9. § (6) bekezdés b) pontját a folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.
1. melléklet a 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez
2. melléklet a 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez
A rendeletet a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 21. §-a hatályon kívül helyezte 2014. szeptember 10. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 16. §-a alapján a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletet a 2014. szeptember 10-én folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.
Az 1. § (5) bekezdését a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése iktatta be.
A Magyar Közlöny 2013. évi 213. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 2. § (6) bekezdését a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (5) bekezdését a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (7) bekezdését a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése iktatta be.
A 7. § (4) bekezdését a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdése iktatta be.
A 8. § (4) bekezdés e) pontja a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés h) pontját a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (7) bekezdése iktatta be.
A 9. § (6) bekezdés b) pontját a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (1) bekezdés a) pontja a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés b) pontja a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (13) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (13) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (13) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12/A. §-t a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (10) bekezdése iktatta be.
A 15. § (6) bekezdését a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (11) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2014. február 25.
Az 1. melléklet II. pont A) alpont d) pontja a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás