49/2013. (VIII. 9.) NFM rendelet
az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet módosításáról1
2013.09.08.
(E rendelet alkalmazásában biztonsági távolság:)
„a) a veszélyességi fokozatba sorolt gyártásra vagy tárolásra szolgáló épület és a környezetében lévő védendő építmény között – azok irányában – megtartandó olyan legkisebb távolság, amelynek határainál az épületben esetlegesen bekövetkező robbanás ütőhullámának legnagyobb nyomása a jelen rendeletben megengedett értéket nem haladja meg,”
(2) Az R. 2. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„3a. egy tűzben való robbantás: olyan robbantás, amikor a gyújtólánc elindítását egyetlen impulzus váltja ki, függetlenül attól, hogy a töltetek felrobbanása egyszerre vagy különböző időpontokban következik be;”
(E rendelet alkalmazásában)
„5. felügyeleti személy: termelést, munkát irányító, ellenőrző intézkedésre jogosult személy;”
(E rendelet alkalmazásában gyártóműi raktár és tárolóhely:)
„c) kéziraktár: a gyártólétesítmény területén, a robbantóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem, kutató-, minőségellenőrző laboratórium közvetlen használatára létesített, biztonsági távolságra telepített raktár, amely a folyamatos termeléshez, kutatáshoz vagy vizsgálathoz szükséges robbantóanyag, félkész- vagy késztermék, képződő selejt – felhasználásáig vagy megsemmisítéséig, de legfeljebb 90 napig tartó – tárolására szolgál,
d) tárolóhely: a gyártólétesítmény területén, rendszerint a robbantóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem, kutató-, minőségellenőrző laboratórium közvetlen közelében létesített vagy kijelölt, a környezetet nem veszélyeztető módon védett helyiség, fülke vagy páncélszekrény, amely a robbantóanyag gyártásközi műveletek közötti tárolására szolgál,”
(E rendelet alkalmazásában)
„8. gyutacs: robbanóanyag, valamint robbanóanyagot tartalmazó tárgy indítására szolgáló, szerelt termék, így különösen az alap-, a robbantó-, a villamos-, a nem elektromos- és az elektronikus gyutacs, beleértve a robbanózsinór nélküli kapcsolókat, valamint a robbanásátadó, robbanáserősítő tölteteket is;”
(6) Az R. 2. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„8a. határhőmérséklet: valamely szilárd felület azon hőmérséklete, amelynél a felülettel érintkező éghető gáz, gőz vagy kondenzált fázisú anyag gyulladása bekövetkezhet az érintkezés időtartama alatt;”
(E rendelet alkalmazásában)
„11. indítótöltet: olyan töltet, amely gyutaccsal vagy robbanózsinórral szerelve a gyutacsérzéketlen robbanóanyagot képes felrobbantani;”
(8) Az R. 2. §-a a következő 16a. és 16b. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„16a. létesítmény: minden olyan építmény a hozzá tartozó szabadterekkel együtt, ahol egy vagy több robbantóanyaggal kapcsolatos és azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik;
16b. lőpor: polgári robbantási célra gyártott toló hatású robbanóanyag vagy robbantóanyag alapanyaga;”
(E rendelet alkalmazásában)
„18. mértékadó töltet (Qf): gyutacs használata esetén az azonos névleges időzítési intervallumokban robbantott töltetek közül a legnagyobb; gyújtózsinór használata esetén a legnagyobb töltet kétszerese; nyújtott töltet esetén a 20 méter hosszú töltet tömege;”
(10) Az R. 2. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„20a. normál villamos érzékenységű gyutacs: a 6. melléklet szerinti I. osztályba tartozó villamos gyutacs;” (E rendelet alkalmazásában)
„23. osztott töltet: egyazon töltési térben több egymástól elkülönített szakaszból, résztöltetekből álló töltet;”
(E rendelet alkalmazásában)
„28. robbanóanyag: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyag vagy ezek keveréke, amely kémiai reakció révén képes arra, hogy olyan sebességgel fejlesszen gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetben károsodást idéz elő, így különösen az alap-, az emulzió alapú-, a por alakú keverék-, az öntött- és a préselt robbanóanyag;”
(E rendelet alkalmazásában)
„32. robbanóanyagot tartalmazó tárgy: olyan tárgy, amely egy vagy több robbanóanyagot vagy pirotechnikai anyagot, valamint ezek félkész termékeit tartalmazza, továbbá ezek gyártás közbeni selejtes darabjai, hulladékai, önmagában is robbanóanyagnak tekintendő félkész termékei, így különösen a gyutacs, a perforátor, a robbanó- és a gyújtózsinór;”
(E rendelet alkalmazásában)
„35. robbantás kezdete: az az időpont, amikor a gyutacsvezetéket egymáshoz vagy a robbantóvezetékhez csatlakoztatják vagy a gyújtózsinórt meggyújtják;”
(15) Az R. 2. §-a a következő 37a. és 37b. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„37a. robbantással kapcsolatos jelzésrend: a robbantás tervezett időpontja előtti első, a robbantás kezdetét, valamint befejezését jelentő jelzések meghatározása;
37b. robbantóanyag: a robbanóanyag és a robbanóanyagot tartalmazó tárgy összefoglaló neve;”
(E rendelet alkalmazásában)
„38. robbantóhálózat: villamos gyutacsok esetében a gyutacsvezetékek és a robbantóvezeték összekapcsolásával kialakított vezetékrendszer, gyújtózsinór és nem elektromos hálózat esetén a gyutacsokkal szerelt és lefektetett zsinórrendszer;”
(17) Az R. 2. §-a a következő 43a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„43a. szikraérzékenység: az az elektromos energia, amelynél nagyobb energiájú kisüléstől az anyag meggyulladhat, és a meggyulladás valószínűsége a kisülés energiájának növekedésével nő;”
(E rendelet alkalmazásában)
„49. technológiai jellegű robbanás: a robbanóanyagok érzékenységéből adódó, a technológiai folyamat során vagy a gyártási munka közben – védelem mögött – bekövetkezett robbanás;”
(19) Az R. 2. §-a a következő 54a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„54a. tolóhatású robbanóanyag: olyan robbanóanyag, amelynek robbanása detonációs hullámfront képződése nélkül megy végbe;”
(20) Az R. 2. §-a a következő 55a. és 55b. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„55a. ütőhullám: a detonációs hullám által generált, valamely közegben haladó hullám;
55b. üzem: az üzemeltető irányítása alatt lévő terület egésze, ahol egy vagy több létesítményben veszélyes anyagok találhatók, beleértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát vagy tevékenységeket is;”
(E rendelet alkalmazásában)
„63. villamosérzéketlen gyutacs: a 6. melléklet szerinti II. osztályba tartozó villamos gyutacs;” „(4) Robbantásvezetői, illetve robbantómesteri engedély
a) külszíni bányászati robbantási munka;
b) szeizmikus robbantási munka;
c) kohászati robbantási munka;
d) építményrobbantási munka;
e) víz alatti és jégrobbantási munka;
f) mélyfúrási robbantási munka;
g) föld alatti robbantási munka
érvényességi körre adható.”
„(1) A polgári robbantási tevékenység, a robbanóanyag forgalmazása, szállítása, belföldi átadása nem veszélyeztetheti
a) mások életét, testi épségét, egészségét, vagyonát,
b) a természeti és az épített környezetet.”
„(2) A robbanóanyag gyártás, forgalmazás, szállítás és a robbantási tevékenység során biztosítani kell, hogy a robbanóanyag ne vesszen el és ne kerüljön illetéktelen személyhez.
(2a) A robbanóanyagot óvatosan és kíméletesen kell kezelni és szállítani. A robbanóanyagot ideiglenesen sem szabad elhelyezni ott, ahol tárgy vagy anyag rádőlhet, vagy ahonnan leeshet.”
„(5a) A polgári robbantási tevékenység során talált robbanóanyagot haladéktalanul be kell jelenteni a bányafelügyeletnek, egyéb tevékenység során talált robbanóanyagot a rendőrségnek. A bányafelügyelet a rendőrség bevonásával, valamint a rendőrség saját hatáskörében intézkedik a talált robbanóanyag rendőrségi hatósági tárolásáról, megsemmisítéséről.”
„(1) A robbanóanyagot tartalmazó tárgy tömege a robbanóanyag tárolására vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából a beletöltött vagy szerelt robbanóanyag tömegével egyenlő.”
(A gyártási tevékenység a robbanóanyaggal végzett)
„e) válogatás, csomagolás, töltés, préselés, sajtolás,”
(A gyártási tevékenység a robbanóanyaggal végzett)
„g) telephelyen (vagy létesítményen) belüli anyagmozgatás, szállítás.”
„(3) Az „RV-besorolású” építményben lévő hűtő, légtechnikai és egyéb villamos berendezéseket és -gyártmányokat úgy kell kialakítani, hogy azok robbanóanyaggal érintkezhető bármely részeinek hőmérséklete ne haladja meg a 70 °C-t, megengedett terhelésű folytonos üzem esetében sem.”
„7/A. § (1) A robbanóanyag nem robbanóképes alkotókból, egyszerű mechanikai keveréssel történő előállítása esetén a keverő berendezés helyét – a keverés alatt álló és az egyidejűleg tárolt robbanóanyag-mennyiség alapján – a robbantóanyag-raktárakra vonatkozó védőtávolság figyelembevételével kell kijelölni. (2) A robbanóanyag keveréssel való előállítására, mérlegelésére, csomagolására, átmeneti tárolására szolgáló helyiségek, térségek fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, „A” tűzveszélyességi osztályúak.
(3) A keverő berendezés használatára kezelési utasítást, a robbanóanyag keveréssel való előállítására és az azzal kapcsolatos tevékenységekre technológiai utasítást kell kiadni és azt a helyszínen kell tartani.
(4) A (3) bekezdés szerinti technológiai utasításnak tartalmaznia kell a) a felhasználásra kerülő alapanyagok gyártásra vonatkozó jellemzőit, tárolási előírásait és a felhasználás előtti vizsgálatát,
b) a technológiai művelet leírását,
c) a robbanóanyag mennyiségének és minőségének ellenőrzésére, csomagolására vonatkozó előírásokat,
d) az egyes helyiségekben, az előállítás helyén tárolható robbanóanyag-mennyiségeket és a tárolás módját,
e) a biztonsági szempontból fontosabb rendelkezéseket.”
„(1) A gyártónak a gyártás építményeinek robbanóanyagot tartalmazó helyiségeit, szabadtereit az építésre, az épületgépészeti és a villamos berendezésekre vonatkozó követelmények megállapítása céljából a (2)–(5) bekezdés szerinti veszélyességi fokozatokba kell besorolni. Azokban a helyiségekben és szabadtereken, ahol „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályú gáznak, gőznek vagy pornak jelenlétével számolni kell, a zónahatárokat is meg kell határozni.” „(6) A gyártó építmény robbanóanyagot nem tartalmazó veszélyességi övezeteit, helyiségeit, szabadtereit és tűzszakaszait a tűzvédelmi előírások szerint kell besorolni.”
„(8) A tűzszakaszokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott térelhatároló, tűzgátló szerkezetekkel kell egymástól elválasztani.”
„(15) A robbanóanyagokkal közvetlenül kézzel vagy szerszámmal végzett szerelési, vizsgálati, ellenőrzési műveleteknél munkahelyi bevédéseket kell felszerelni. A munkahelyi bevédések védőképességét modell-kísérletekkel kell ellenőrizni. Az ellenőrzést a munkafázishoz tartozóan, a tervezett terhelési norma 1,5-szeresének megfelelő mennyiségű robbanóanyag robbantásával vagy meggyújtásával kell elvégezni.”
(Az „RV-besorolású” helyiség ablakának létesítési követelményei a következők:)
„c) ha az „RV-besorolású” helyiségben fény- vagy hőérzékeny robbanóanyag van, akkor matt fehér ablakot kell alkalmazni,”
„(1) A gyártó létesítmény be nem épített vagy burkolattal be nem fedett területeire – a (2)–(3) bekezdés szerint – növényzetet kell telepíteni és azt folyamatosan gondozni kell.” „(1) A gyártó létesítményt illetéktelen személyek és erdei nagyvadak külső behatolásától védeni kell. E célból a létesítményt, vagy ha a hatékonyabb ellenőrzés megvalósítása érdekében szükséges, az üzem területét külön is, legalább 1,8 m magas kerítéssel kell körülhatárolni és a kerítés tetejére szögesdrót-spirált kell felszerelni.”
(Az „RV-besorolású” építmény víz- és csatornahálózat létesítésének többletkövetelményei a következők:)
„cb) a csatornákat egyenes pontokból és íves irányváltoztatásokkal kell kialakítani, ha pedig ez nem lehetséges, úgy az iránytörésnél tisztító nyílást kell létesíteni.”
„(1) Az „RV-besorolású” építmény hőközpontját vagy hűtőközpontját úgy kell elhelyezni, hogy ne érintkezzen „RV-besorolású” helyiség falával. A kondenzvíz vezetékébe robbanóanyag leválasztó egységet kell beépíteni az építmény határán belül. A hőközpont vagy a hűtőközpont az „RV-besorolású” épület külső bejáratú helyiségében is elhelyezhető, ha az a technológiával szorosan összefügg, vagy ha nem kerül közvetlenül „RV-besorolású” helyiség mellé és a hőközpont vagy a hűtőközpont esetleges robbanástól védett.”
13. § (1) Az R. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az „RV- besorolású” helyiségben olyan hatékonyságú szellőzést kell kialakítani, hogy üzemszerű körülmények között a helyiség légterében a robbanóanyag gőzének, porának vagy kondenzátumának és az „A”–„B” tűzveszélyességi osztályú gáz, gőz vagy por – egyedi vagy együttes – koncentrációja ne haladja meg az alsó robbanási határ 20%-át.”
(2) Az R. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az „RV-1”–„RV-3” besorolású helyiségből származó, légszennyező anyagot tartalmazó levegőt – szükség esetén – olyan tisztítási műveletnek kell alávetni, hogy a szabadba kibocsátott levegő tisztasága a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelő legyen.”
(Az „RV-besorolású” helyiség szellőző- és klimatizáló berendezésének létesítési követelményei a következők:)
„i) az elszívó berendezés robbanásbiztos kivitelű legyen.”
(Az „RV-1”, „RV-2” besorolású helyiségre és szabadtérre vonatkozó többletkövetelmények a következők:)
„d) csak kör keresztmetszetű légcsatornát szabad használni, amelyet a falon történő átvezetéskor nem éghető anyaggal tömített csőhüvelyben kell elhelyezni,”
„(3) Az „RV-besorolású” üzemen belül egyenpotenciálra hozó hálózatot (EPH) kell kialakítani, és ebbe be kell vonni minden üzemszerűen feszültség alatt nem álló, villamosan vezető anyagú technológiai, épületgépészeti berendezést és épületszerkezetet.”
„(4) Az „RV-besorolású”, azonos rendeltetésű helyiségcsoport vagy építmény részére a veszélyességi övezeten kívül tűzvédelmi leválasztó kapcsolót kell alkalmazni.”
„(2) Az „RV-besorolású” besorolású helyiségben és szabadtéren 16 mm2 vezeték keresztmetszetig csak vörösréz erű vezeték és kábel alkalmazható.”
„(2) A gyártó építmény és a termelő berendezés csak a munkavédelemről szóló törvény (a továbbiakban: Mvtv.) szerinti munkavédelmi üzembe helyezési eljárás lefolytatása után helyezhető üzembe.”
„(4) A gyártó tevékenységhez korábban már használt gépet, berendezést, segédberendezést a tervezett átalakítás vagy áttelepítés megkezdése előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy nem szennyezett-e robbanóanyaggal. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Csak teljesen robbanóanyag-mentesített gépet, berendezést szabad átalakítani vagy új üzemeltetési helyére telepíteni, amelyet követően le kell folytatni a (2) bekezdésben meghatározott eljárást.” „(1) A robbanóanyag gyártásához újonnan létesített (kifejlesztett vagy beszerzett) vagy más területről áttelepített gépet, berendezést próbaüzemeltetésnek alávetni akkor szabad, ha az az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre az Mvtv.-ben meghatározott, gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal. A berendezés próbaüzemeltetését – a tömörségi próbák után – indokolt esetben először veszélytelen modell-anyaggal, majd a technológia szerinti anyag felhasználásával kell elvégezni.”
„(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt utasításokat írásba kell foglalni, azokról az érintett személyeket ki kell oktatni, részükre az utasításokat aláírás ellenében ki kell adni, és az azokban foglaltak elsajátításáról szóbeli ismeretellenőrzés útján meg kell győződni. Az utasítások vonatkozó lapjainak másolatát minden munkahelyen ki kell függeszteni.” „(3) A robbanóanyaggal kapcsolatos kutatási, fejlesztési munkára kísérleti gyártási technológiai utasítást kell készíteni, amelyben az anyagi, tárgyi, szervezési és személyi feltételeken túlmenően a munkavédelmi követelményeket is meg kell határozni. A kísérleti gyártási technológiai utasítást a gazdálkodó szervezet vezetője az Mvtv. szerinti munkavédelmi üzembe helyezési eljárásban hagyja jóvá.”
„(1) A robbanóanyaggal szemben támasztott minőségi követelmények teljesülését a minőségbiztosítási követelményeknek megfelelően ellenőrizni kell.”
„(2) A Kattv. szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében végzett robbantási feladatok kivételével minden robbantásra tervet kell készíteni és azt a robbantást végző személynek aláírás ellenében át kell adni.”
„(7) A robbantás szeizmikus biztonsági távolságán belül, a robbantásvezető által kijelölt építmények állagfelmérését el kell végezni, majd ezek alapján kell meghatározni a megengedhető rezgési sebességet, amelyet műszeres méréssel ellenőrizni kell.
(8) A robbantás megkezdése előtt számítással meg kell határozni a szeizmikus biztonsági távolságot. A biztonsági távolságon belül lévő védendő létesítmények esetében a 4. melléklet I. pontja szerint meg kell állapítani a létesítmény statikai jellemzői figyelembevételével a várható rezgésterhelést. A számított rezgési sebesség nem haladhatja meg a 4. melléklet I. pont 2.5. alpontjában foglalt besorolás és a 4. melléklet I. pont 2.6. alpont 1. ábra szerinti megengedett rezgési sebesség értéket. (9) Szeizmikus méréssel kell meghatározni a rezgés paramétereit, ha
a) a 4. melléklet I. pont 2.5. alpontjában foglalt táblázat szerinti különleges védelmet igénylő, I. kategóriába tartozó létesítményeknél a megengedhető rezgési sebesség 80%-át eléri a számított rezgési sebesség, b) a robbantások rendszeresen ismétlődnek és idegen, nem a robbantást végző engedélyes kezelésében lévő létesítmények védelmét kell biztosítani, vagy
c) azt a bányakapitányság szükségesnek tartja és határozatában előírja.
(10) A robbantás káros hatásai elleni védelmet szolgáló biztonsági távolságot a 4. melléklet II. és III. pontja szerint kell előzetesen meghatározni, amelyet a robbantási tevékenység során ellenőrizni és szükség esetén módosítani kell annak figyelembevételével, hogy a robbantással előidézett legnagyobb A-hangnyomásszint egyetlen alkalommal sem haladhatja meg a robbantás közelében tartózkodó embereknél a 125 dB értéket. (11) Amennyiben a (10) bekezdésben meghatározott A-hangnyomásszint a 125 dB értéket túllépi, a robbantást végző köteles műszaki intézkedésekkel, a munkák szervezésével és a zajexpozíció intenzitásának és időtartamának minimalizálásával ezen zajok okozta kockázatot megszüntetni.” (A robbantási segéderő csak a következő robbantási műveletek végzésével bízható meg:)
„c) robbanóanyag töltés, az indítótöltet elkészítésének és elhelyezésének kivételével,”
„(7a) Nem elektromos rendszer használata esetén a gyutacsvezetéknél fogva leeresztett indítótöltet tömege legfeljebb 3 kg lehet.”
„(1) A robbantó hálózatot olyan áramkorlátozóval ellátott műszerrel kell ellenőrizni, amelynek mérőárama legfeljebb 10 mA.”
„(4) Vegyes kapcsolás esetén a párhuzamos részáramkörök ellenállását ellenőrző műszerrel meg kell mérni, és az egyes részáramkörök ellenállását ki kell egyenlíteni, kivéve, ha a robbantáshoz külső késleltetésű robbantógépet használnak.”
„(4) Robbantóvezetékként réz erű, acélszállal erősített, sodrott, a robbantógép csúcsfeszültségének megfelelő szigetelésű vezetéket szabad használni.”
„(8) A robbantóvezetéket robbantómester felügyelete mellett, a töltetektől – meleg anyagok robbantásának kivételével – a robbantóállomás felé haladóan kell fektetni.”
„(3) Villamos gyutaccsal való robbantás esetében, ha a robbantógép működtetésekor a robbanás nem következett be, a robbantásvezető vagy a robbantómester köteles a robbantóvezetéket a robbantógépről leválasztani, a vezetékvégeket rövidre zárni és a robbanás elmaradásának okát megállapítani.”
„(1) Egy robbantólyukban csak azonos érzékenységű gyutacs használható, több gyutaccsal való indítás szükségessége esetén a robbantólyukban különböző késleltetés is alkalmazható az eltérő hosszúságú nem elektromos vezetékekből adódó késleltetések figyelembevételével.”
„(5) A várakozási időt a robbantásvezető számításokkal meghatározni és mérésekkel ellenőrzötten az RTE-ben köteles megadni.”
„(5) A robbantólyukban megállt töltetet 60 mm-nél kisebb átmérőjű vagy 5 m-nél rövidebb robbantólyukkal 30 cm-re, egyéb méretű robbantólyukkal 1 m-re szabad megközelíteni.”
„(7) Ha a megállt töltet hatástalanítása nem sikerült, a robbantómester köteles gondoskodni a megállt töltet őrzéséről, intézkedni arról, hogy az általa meghatározott körzetben senki ne tartózkodjék, valamint jelentést tenni a robbantásvezetőnek.”
„(1) A nem megfelelő minőségű vagy a lejárt szavatossági idejű robbantóanyagot felhasználni nem szabad.”
(Ahol csak sújtólégbiztos robbanóanyagot lehet használni, ott)
„a) a robbantólyukat úgy kell telepíteni, hogy a robbantótöltet és a legközelebbi szabad felület vagy robbantólyuk közötti távolság szénben legalább 50 cm, meddőben legalább 30 cm legyen,”
(Ahol csak sújtólégbiztos robbanóanyagot lehet használni, ott)
„c) az indítótöltetet a robbantólyuk szájától számítva elsőként vagy másodikként kell elhelyezni úgy, hogy a gyutacs talpa a robbantólyuk talpa felé nézzen,”
„(1) A provokációs robbantásnál a robbantólyukaknak a jövesztési fogásmélységnél legalább 0,5 m-rel hosszabbaknak kell lenniük. A robbantólyukakat a vágatkontúron úgy kell telepíteni, hogy számuk a kitörési szelvényre vonatkoztatva meddőkőzetben m2-enként legalább 1 db legyen.”
„(1) A provokációs robbantás által védett vágatszakaszt a robbantólyukak hosszúsága, a töltetek összmennyisége és a kőzetviszonyok figyelembevételével a provokációs robbantás technológiai előírásában kell meghatározni. E rendelkezés szempontjából védettnek azt a vágatszakaszt kell tekinteni, amely további provokációs robbantás nélkül kihajtható.”
„(5) Robbantáskor a szívócsöveket az előzetesen kimért, az RTE-ben meghatározott idő alatt nyitva kell tartani.”
„(1) A robbantással kapcsolatos jelzésrend szerinti jelzéseket a repeszhatás biztonsági távolságának határán is jól hallhatóan, legalább kétszer kell leadni.”
„(5) Jelzés útján kell a robbantás kezdetét, a robbantás befejezését az érintettekkel tudatni.”
„(6) Villamos indítás esetén, ha zivatar előjele észlelhető és a robbantás haladéktalanul nem végezhető el, a zivatar elvonulásáig a robbantás előkészítését nem szabad folytatni. Az elhelyezett villamos gyutacsok vezetékeinek végeit, valamint a már kialakított robbantóhálózat vagy részhálózat végeit külön-külön szigetelni kell. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell az első jelzés leadásáról és a robbantó személyzet védett helyre való vonulásáról.”
„(3) A 20 m-nél hosszabb, nagy átmérőjű robbantólyukakban elhelyezett egyetlen nyújtott töltetet két gyutaccsal vagy két 12 g/m töltetű robbanózsinórral, vagy egy darab, legalább 20 g/m töltetű robbanózsinórral kell indítani. A robbanózsinórnak a töltettel legalább kétharmad hosszban érintkeznie kell. Nem elektromos rendszer alkalmazása esetén egyetlen nyújtott töltetbe két különböző késleltetésű gyutacs is elhelyezhető. A fojtás alá kerülő indítótöltetnek később kell robbanni, mint a töltet alsó részébe kerülő indítónak. A késleltetés mértékének legalább 25 ms-nak kell lenni.”
„(5) A robbantás helyét, időpontját, a töltetek tömegét, elhelyezésük és indításuk módját naplóban rögzíteni kell. Az e célra szolgáló naplót a robbantástól számított legalább 5 évig meg kell őrizni.”
„(2) Fémszerkezetű létesítmény bontására, döntésére szolgáló töltetek indítására csak pontos, lehetőleg pillanathatású villamos, elektronikus és nem elektromos gyutacsok elemei, valamint megfelelően méretezett robbanózsinór használható.”
„(2a) Meleg anyagok robbantását két robbantómesternek kell végeznie úgy, hogy az egyik robbantómester a töltetet helyezi el, a másik robbantómester pedig a robbantógépet kezeli. A robbantómesterek közötti kapcsolattartásról gondoskodni kell.”
„(7) A robbantóvezetéket a töltés előtt kell lefektetni.”
„(3) A mértékadó töltet tömegénél nagyobb töltet egy tűzben történő felrobbantása esetén írásban rögzíteni kell a robbantás helyét, időpontját, a töltet tömegét, elhelyezésének és indításának módját. Az e célra szolgáló naplót a robbantástól számított 1 évig meg kell őrizni.”
„(2) A robbantószerkezettel végzett robbantási munka során fúrómesternek, berendezés nélküli kútmunkálat esetén a kút műszaki felügyelőjének jelen kell lennie, aki köteles a kitörés elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.”
„(4) Robbantószerkezetet tölteni, szerelni csak a robbantás helyszínén vagy erre a célra berendezett külön töltőhelyiségben szabad. A szerelés helyszínének megvilágítása legalább 500 lux értékű legyen.”
„(4) A robbantószerkezet fúrólyukban való szabad mozgásának lehetőségét sablon használatával előzetesen ellenőrizni kell. Az ellenőrzés során olyan sablont kell alkalmazni, amelynek geometriai méretei nagyobbak a beépítésre kerülő legnagyobb terjedelmű robbantószerkezet méreténél. A sablonozás a mélység-ellenőrzéssel egyidőben is elvégezhető.”
„(1) A nem megfelelő működésű vagy lejárt szavatossági idejű terméket a gyártó által meghatározott módon 30 napon belül meg kell semmisíteni, kivéve, ha az arra jogosult vizsgáló szervezet azt felülvizsgálat után megfelelőnek minősítette. A felülvizsgálat időtartama nem számít bele a megsemmisítésre meghatározott 30 napos határidőbe.
(2) A robbantóanyagok gyártása közben vagy a kísérletek és a vizsgálatok során keletkező termékselejt vagy hulladék megsemmisítésének módját, helyét üzemi utasításban kell szabályozni.”
„(1) Robbantóanyagot – az engedélyezés feltételei és a biztonsági előírások megtartásával – csak robbantóanyag-raktárban (a továbbiakban: raktár), konténerben, ideiglenes tárolóhelyen, raktárhelyiségben, munkahelyen, valamint a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek zárt területén vagy raktáraiban szabad tárolni.”
„(3) A raktárban – ha ott robbantóanyagot tárolnak – javítási (fenntartási, bővítési) munkát végezni nem szabad.”
„(3) A nyilvántartási könyvben a robbantóanyag-készletet minden készletváltozás esetén ki kell mutatni.”
„(7) A használatból kivont nyilvántartási könyvet – a tevékenység befejezése esetén is – a használatból kivonást követő öt évig meg kell őrizni.”
„(1) Robbantóanyag elhelyezésére szolgáló tárolóban maximum–minimum hőmérőt kell tartani, és a hőmérsékletet rendszeresen figyelemmel kell kísérni. Ha a tárolóban a hőmérséklet a gyártó által megadott hőmérsékleti tartományon kívül esik, a robbantóanyagot nem megfelelő minőségűnek kell tekinteni.”
„(1) A robbantóanyag raktárak létesítésére, üzemeltetésére a tűzvédelmi szabályokat kell alkalmazni azzal a kivétellel, hogy a tűzterhelés számításánál a tárolt robbantóanyagot nem szabad figyelembe venni.”
„(1) A tárolókat nem éghető anyagból készült, legalább 2,5 m magas kerítéssel kell körülvenni. Az oszlopok felső részét a zárt terület felé hajlítottan kell elkészíteni, és a hajlított részen 3 sor, egymástól 15–20 cm távolságra elhelyezett szögesdrótot kell kifeszíteni. A kerítést úgy kell kialakítani, hogy erőszak alkalmazása nélkül ne lehessen a raktár területére behatolni. E bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az RTE-ben vagy a robbantási engedélyben előírt munkahelyi tárolásra.”
„(4) Robbantóanyagok együttes tárolása esetén a TNT-egyenérték alapján átszámított mennyiség
a) az 5000 kg-ot meghaladja, az egyes robbantóanyagokat külön tárolókban kell elhelyezni;
b) 500 kg-nál több, és nem haladja meg az 5000 kg-ot, egy tárolóban legfeljebb
ba) 2000 kg robbanóanyag,
bd) 20 000 db perforátor,
be) 20 000 m robbanózsinór
c) az 500 kg-ot nem haladja meg, legfeljebb
(5) Robbantóanyagból ugyanabban a tárolóban legfeljebb
a) 40 000 kg robbanóanyag,
e) 50 000 m robbanózsinór
(6) Az együtt tárolható robbantóanyag mennyiségének számításánál, meghatározásánál azt kell figyelembe venni, hogy 1 kg robbanóanyaggal
c) perforátor és robbanózsinór esetén a bennük lévő – E=1,28·TNT-egyenértékkel figyelembe vett – nettó robbanóanyagnak megfelelő mennyiség
(Több tároló esetén a szomszédos tárolók közötti távolságot az 5. melléklet alapján kell megállapítani azzal, hogy)
„b) robbantóanyag együtt tárolására szolgáló tároló esetében a távolságnak legalább 30 m-nek kell lennie.”
„A konténerre vonatkozó speciális rendelkezések
135/A. § (1) Konténer akkor használható ideiglenes vagy állandó tárolóhelyként, ha megfelel a benne tárolt fajtájú és mennyiségű robbantóanyag szállítására használható konténerre vonatkozó, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodásban meghatározott követelményeknek. A konténer csak zárt, szerkezetileg megfelelő, nem oldható kötéssel rögzített vázú, osztatlan nagykonténer lehet. (2) A konténer környezetében – annak szállítása kivételével – a tárolható robbantóanyag mennyiségének megfelelő telepítési távolságot kell tartani.
(3) A konténert folyamatosan őrizni kell, ha abban robbantóanyagot tárolnak. Az őrzést helyszíni élőerős őrzéssel vagy helyszíni reagálást kiváltó távfelügyelettel kell biztosítani.
(4) Gondoskodni kell a tárolóhelyként telepített konténer villámvédelméről, valamint elektrosztatikus feltöltődés elleni védelméről.
(5) Robbantóanyagot tartalmazó konténertől 5 méteren belül csak az áru feltöltését szolgáló gépjármű állhat a feltöltés ideje alatt.
(6) A konténernél legalább két darab 55A és 233B jelű, vagy két darab legalább 34A és 233B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(7) A konténer telepítési irányát úgy kell meghatározni, hogy a konténer ajtónyílásának középvonalától vízszintesen mért 50 m-es sugarú – az ajtónyílás függőleges vetületének vonala előtt elhelyezkedő – félkörön belül építmények kiürítésre szolgáló kijárata, továbbá „A”–„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezet ne legyen. A távolságot a felére lehet csökkenteni, ha a konténert védett tárolónak építik.”
„(1) A robbantóanyagot úgy kell elhelyezni, hogy környezeti hatások ne károsítsák.”
„(3) A raktárban és tárolóhelyen a robbantóanyagot a gyártástechnológiában előírt göngyölegben kell tárolni.”
„(7) A raktárban és a tárolóhelyen csak együtt tárolható robbantóanyagot szabad elhelyezni.”
„(1) A robbantóanyagot a csomagolási módjától függően asztallapokra szerelt rekeszben, állványon, polcon, faalátéten vagy raklapon kell tárolni.”
„(3) A robbantóanyagot tartalmazó ládát, dobozt vagy zsákot – 3–10 cm vastagságú faalátétekre vagy farácsokra helyezve – oszlopokba kell rakni, több oszlopból oszlopsort, több oszlopsorból rakatot kell kialakítani a következők figyelembevételével:
a) egy oszlopba csak egyforma méretű és kivitelű csomagolóeszközbe csomagolt, azonos tartalmú és azonos gyártási sorozathoz tartozó robbantóanyagot szabad rakni,
b) az oszlop, illetve a rakat magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a rakatok hossza és szélessége legfeljebb 5 m lehet,
c) a rakatok széle és az épület fala között – a szellőzés lehetővé tétele érdekében – legalább 10 cm távolságot kell megtartani,
d) a rakatok között a csomagolási egységek méretétől és megfogási lehetőségétől, illetve a rakodó vagy szállítóeszköz térigényétől függő, de legalább 0,8 m-es távolságokat kell biztosítani.”
„(6) A raktárakban – a közlekedés és a rakodás biztonsága érdekében – a rakodás módjától és a szállítóeszköz méreteitől függő, de legalább 0,8 m szélességű térközt szabadon kell hagyni, az ajtót és a közlekedési utat robbantóanyag-csomagokkal vagy más anyagokkal eltorlaszolni, illetve elfoglalni átmenetileg sem szabad.”
„(1) A bázisraktár és a készáru- vagy befejezetlen készáru-átmeneti raktár kezelésére robbantásvezető vagy robbantómester jogosult.”
„(3) A robbanóanyagokat és a robbanóanyagot tartalmazó tárgyakat külön tárolókamrában kell tárolni.”
57. § Az R. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § A tárolókamrák és az előtér létesítésére, berendezésére a 146. § az irányadó azzal, hogy sújtólégveszélyes bányában a tárolókamrák főtéjét szintesen kell kiképezni.” 58. § Az R. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„177. § (1) Telephelyen kívül robbanóanyag vagy robbanóanyagot tartalmazó termék közúton, vasúton, légi úton vagy hajón csak a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírások betartásával szállítható. (2) A szállítmánnyal szállítás közben megállni vagy várakozni csak ott lehet, ahol valószínűsíthetően nem fenyeget veszély vagy a szállítmány sérülést nem szenvedhet.
(3) Robbanóanyag szállítása során bekövetkező minden olyan rendkívüli eseményt, amely a közbiztonságot érinti, haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek és a bányafelügyeletnek.
(4) A szállítmánynak a rendeltetési helyre érkezésekor ellenőrizni kell a szállítmány sértetlenségét. Ha a szállítmány hiányosan érkezett, jegyzőkönyvet kell felvenni, és erről a feladót, a rendeltetési hely szerint illetékes bányafelügyeletet és a rendőrséget értesíteni kell.
(5) Ha a szállítmány a címzettnek valamilyen ok miatt azonnal nem adható át, a szállítmány őrzéséről a szállítmány átadásáig a szállítmánykísérő köteles gondoskodni.
(6) Robbanóanyagot postán – levélben vagy csomagban – feladni nem lehet.”
„(3a) A 2010. április 3-a előtt kiadott robbantásvezetői igazolványok érvényességi idejükig, a robbantómesteri igazolványok 2013. október 1-jéig érvényesek.
(3b) A robbanóanyag raktárkezelői és robbanóanyag szállítmánykísérői igazolványok az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet módosításáról szóló 49/2013. (VIII. 9.) NFM rendelet hatálybalépését követő 15. napon hatályukat vesztik. (3c) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
1. 1. § (2) bekezdésében a „felhasználására és megsemmisítésére” szövegrész helyébe a „felhasználására, vizsgálatára és megsemmisítésére” szöveg,
3. 2. § 7. pont b) alpontjában a „kutatóhoz, laboratóriumhoz rendelt” szövegrész helyébe az „a kutató-, minőségellenőrző laboratóriumhoz rendelt” szöveg,
8. 2. § 60. pontjában a „lökéshullámtól és repesztől” szövegrész helyébe az „ütőhullámtól és repesztől” szöveg,
9. 2. § 64. pontjában a „csak veszélytelen mértékben” szövegrész helyébe a „csak a környezetre veszélytelen mértékben” szöveg,
10. 3. § (2) bekezdésében a „felső- vagy középfokú vegyipari végzettséggel és legalább 3 éves vegyipari” szövegrész helyébe a „vegyészmérnök, és legalább 3 éves robbantóanyag” szöveg,
12. 10. § (1) bekezdésében a „technológiához szükséges épületrész alakítható ki” szövegrész helyébe a „technológiai tér alakítható ki” szöveg,
13. 10. § (4) bekezdésében a „nagy biztonsággal kezelhető” szövegrész helyébe a „brizáns vagy tolóhatású” szöveg,
17. 21. § (5) bekezdésében az „alsó robbanási határkoncentráció” szövegrész helyébe az „alsó gyulladási hatáskoncentráció” szöveg,
20. 31. § (3) bekezdésében a „gáz vagy a gőz gyulladási hőmérsékletének” szövegrész helyébe a „gáz vagy a gőz °C-ban értendő gyulladási hőmérsékletének” szöveg,
24. 45. § (3) bekezdésében az „anyag- és létszám normákat” szövegrész helyébe az „anyagi, tárgyi, szervezési és személyi feltételeket” szöveg,
25. 49. § (4) bekezdésében az „akik szakirányú” szövegrész helyébe az „akik legalább középfokú szakirányú” szöveg,
26. 54. § (1) bekezdésében az „elektrosztatikusan vezető” szövegrész helyébe az „elektrosztatikus töltéseket elvezető” szöveg,
27. 54. § (3) bekezdésében a „másodlagos villámcsapás” szövegrész helyébe a „villámcsapás másodlagos hatásai” szöveg,
28. 60. § (1) bekezdésében a „karbantartási utasítások” szövegrész helyébe a „karbantartási és minőségbiztosítási utasítások” szöveg,
29. 67. § (4) bekezdésében a „felelős műszaki vezető” szövegrész helyébe a „robbantóanyag gyártásért felelős személy” szöveg,
30. 67. § (5) bekezdésében a „felelős műszaki vezetőnek” szövegrész helyébe a „robbantóanyag gyártásért felelős személynek” szöveg,
31. 68. § (6) bekezdésében a „felelős műszaki vezetőjének” szövegrész helyébe a „robbantóanyag gyártásért felelős személynek” szöveg,
40. 73. §-át megelőző alcímében a „robbantótöltet” szövegrész helyébe a „töltet” szöveg,
50. 81. § (2) bekezdésében az „– a katasztrófavédelmi jellegű robbantási feladatok kivételével –” szövegrész helyébe az „– a Kattv. szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében szükséges robbantási feladatok kivételével – ” szöveg,
51. 83. § (2) bekezdésében a „berendezett helyen, valamint műszerrel” szövegrész helyébe a „berendezett helyen és az előírt műszerrel” szöveg,
64. 103. § (1) bekezdésében az „egyidejűleg indítani tervezett” szövegrész helyébe az „egy tűzben robbantásra kerülő” szöveg,
65. 106. § (1) bekezdésében az „átmérőjének nagyobbnak kell lennie” szövegrész helyébe az „átmérőjének legalább 4 mm-el nagyobbnak kell lennie” szöveg,
67. 107. § (1) bekezdésében az „egyidejűleg indítandó” szövegrész helyébe az „egy tűzben robbantásra kerülő” szöveg,
68. 116. § (3) bekezdésében a „vékony rétegben, keskeny csíkok formájában” szövegrész helyébe a „legfeljebb 10 cm vastagságú rétegben” szöveg,
69. 116. § (5) bekezdésében az „anyag (különösen ammónium-nitrát és olaj keverékek) kiterített anyagcsíkja alá” szövegrész helyébe az „anyag kiterített rétege alá” szöveg,
72. 143. § (2) bekezdésében az „azonos fajta robbanóanyag” szövegrész helyébe az „azonos fajta robbantóanyag” szöveg,
74. 146. § (1) bekezdésében a „10 m vastag fedőréteg lehet” szövegrész helyébe a „10 m vastag fedőrétegnek kell lennie” szöveg,
75. 146. § (2) bekezdésében a „távolság – a vágattengelyek metszéspontjai között mérve – legalább 10 m lehet” szövegrész helyébe a „távolságnak – a vágattengelyek metszéspontjai között mérve – legalább 10 m-nek kell lennie” szöveg,
76. 146. § (3) bekezdésében a „kőzetpillér legalább 6 m vastag lehet” szövegrész helyébe a „kőzetpillérnek legalább 6 m vastagnak kell lennie” szöveg,
81. 173. § (1) bekezdésében a „szállításra is alkalmas gépkocsi és pótkocsi” szövegrész helyébe a „szállításra is alkalmas dízelüzemű gépkocsi” szöveg,
82. 173. § (3) bekezdésében a „szállítmánykísérőn kívül” szövegrész helyébe a „szállítmányt kísérő robbantómesteren kívül” szöveg
(2) Az R. 1. melléklet 6. pontjában a „bányafelügyelet vezetője jelöli ki.” szövegrész helyébe a „bányakapitány jelöli ki a bányakapitányság állományába tartozó kormánytisztviselők közül.” szöveg, az R. 3. melléklet 4. pontjában az „ellenőrzése” szövegrész helyébe az „ellenőrzése, a mértékadó töltet meghatározása” szöveg, az R. 3. melléklet 6.1. pontjában az „indítótöltények, -töltetek” szövegrész helyébe az „indítótöltetek” szöveg lép.
62. § (1) Hatályát veszti az R.
(2) Hatályát veszti az R.
2. 2. § 15. pontjában az „a helyiségben esetlegesen bekövetkező robbanásnak vagy heves égésnek már a kezdeti nyomására felszakad és kifúvódik,” szövegrész,
3. 2. § 19. pontjában a „(pl. csomagolást, töltést, ellenőrzést, mérlegelést)” szövegrész,
4. 2. § 22. pontjában az „és felrobbanása után a feszültség hullám közelítőleg ellipszoid-felületen terjed” szövegrész,
14. 34. § (9) bekezdésében az „A leválasztó (feszültség mentesítő) kapcsoló után nem lehetnek galvanikus kapcsolatban.” szövegrész,
63. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
1. melléklet a 49/2013. (VIII. 9.) NFM rendelethez
A gyártó létesítmények biztonsági távolságának meghatározása
1. A gyártó létesítmény „RV-besorolású” építményének környezetében mind a létesítményen belüli „RV-besorolású” vagy tűzveszélyességi osztályú építmény, mind a külső létesítmény irányában megtartandó biztonsági távolságokat a következő képlet alapján számítással kell meghatározni:
1.1. Az 1. pontban foglalt képlet alkalmazásában
1.1.1. „R”: a biztonsági távolság m-ben,
1.1.2. „M”: az egyidejűleg felrobbanó robbanóanyag-mennyiség kg-ban,
1.1.3. „E”: a felrobbanó robbanóanyag 6. pont szerinti TNT-egyenértéke,
1.1.4. „p”: a robbanási ütőhullám normál reflexiós dinamikus nyomásmaximuma kPa-ban, amelyet a védendő építményre a 8. pontban meghatározott követelményként támasztott számszerű értékben kell a képletbe behelyettesíteni,
1.1.5. „n” és „k”: nagy számú robbantási kísérlet alapján megállapított tényezők 9. pont szerinti értékei,
1.1.6. „C1”, „C2”, és „Cn”: a robbanási ütőhullám terjedési irányában – a robbanás centruma és a védendő hely között – lévő falak, védőfalak, védősáncok, domborzat, erdő 10. pont szerinti csillapítási tényezői.
2. Az „RV-besorolású” építmény és a védendő építmény között megtartandó biztonsági távolságok kiszámításához – a védendő építményre megengedett robbanási nyomásmaximum és az ahhoz tartozó „n” és „k”’ tényezőknek az 1. pont szerinti képletbe történő behelyettesítése útján – a következő képleteket kell alkalmazni:
2.1. a 110 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához
2.2. a 120 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához
2.3. a 130 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához
2.4. a 150 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához
2.5. az 500 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához
3. Azon a helyen, ahol a robbantás napi feladatokat képez, a környező építmény védelme érdekében a robbantás szeizmikus hatása ellen védő biztonsági távolságot is meg kell állapítani.
4. A robbantóanyag-raktár tárolási normáját kg-ban – a környező védendő építménynél megengedett robbanási nyomásmaximum alapulvételével – az 1. pont szerinti alapképlet „M”-re kifejezett, következő alakjának segítségével kell kiszámítani:
5. A tárolási norma kiszámításához az „R” helyébe a robbantóanyag-raktár robbanási centruma és a védendő építmény közötti tényleges távolságot „m”-ben kell behelyettesíteni. A képlet más tényezői megegyeznek az 1. pont szerinti képlettel.
6. A robbanóanyag TNT-egyenértékét („E”) a következő módon kell kiszámítani:
6.1. A 6. pontban foglalt képlet alkalmazásában: a TNT robbanáshője: 4187 kJ/kg.
7. Az ismeretlen TNT-egyenértékű iniciáló- és brizáns robbanóanyag, valamint a robbanóképes pirotechnikai keverék TNT-egyenértékét – méréssel megállapított vagy szakirodalomból vett robbanáshő, vagy a gyártó által megadott égéshő adataik alapján – a 6. pontban foglalt képlet szerint kell meghatározni.
8. A gyártó létesítményen belül védendő „RV-besorolású” vagy tűzveszélyességi osztályú építmény és szabadtér, valamint a védendő külső építmény – robbanási centrum felé eső – legközelebbi pontjainál, illetve tartózkodási helyein a robbanási ütőhullám nyomásmaximumának („p”) megengedett legnagyobb értékei a következők:
a) 110 kPa-nál (0,1 bar túlnyomásnál) kisebb
ab) a robbantóanyag-megsemmisítő telep környezetében levő minden építménynél;
c) 120 kPa (0,2 bar túlnyomás)
ca) a gyártóüzemi központi építménynél (központi irodánál, műhelynél, raktárnál, laboratóriumnál és szociális épületnél),
cb) a 20 fő feletti létszámú nem gyártó létesítményi építménynél;
d) 130 kPa (0,3 bar túlnyomás)
da) a legfeljebb 20 fős létszámú nem gyártó létesítményi építménynél,
db) a 20 fő feletti létszámú gyártó üzemhez tartozó építménynél,
dc) a 10 fő feletti „RV besorolású” építménynél,
dd) a létesítményen belüli főközlekedési útnál és iparvágánynál;
e) 150 kPa (0,5 bar túlnyomás)
ea) a legfeljebb 20 fős létszámú gyártó üzemhez tartozó építménynél,
eb) a legfeljebb 10 fős létszámú „RV-besorolású” építménynél;
f) 500 kPa (4,0 bar túlnyomás)
fa) a robbantóanyag-raktárnál,
fb) a gyártó üzemhez tartozó, állandó munkahely nélküli segédanyag-raktárnál,
fc) a létesítmény külső kerítésénél.
9. A kísérletileg meghatározott „n” és „k” tényezők számszerű értékei
|
|
|
A |
B |
C |
|
|
1. |
„p”
Nyomástartomány
(kPa) |
„n” |
„k” |
|
|
2. |
101–110 |
0,83 |
2,90 |
|
|
3. |
111–150 |
0,69 |
3,85 |
|
|
4. |
151–400 |
0,52 |
4,10 |
|
|
5. |
401 felett |
0,33 |
4,60 |
10. Épületszerkezet, műtárgy, domborzat, erdő csillapítási tényezőinek számszerű értékei
|
A |
B |
1. |
„C1” „C2” „Ci” csillapítási
tényezők |
A robbanási ütőhullám nyomásának csillapítását eredményező épületszerkezet, műtárgy, domborzat, erdő |
2. |
0,0 |
az olyan vasbeton-építmény esetében, amelynek falai, födéme és ajtója a robbanási nyomásnak ellenáll |
3. |
0,0 |
az olyan föld alatti építmény esetében, amelyből a robbanás nem képes kitörni a földfelszín fölé |
4. |
0,3 |
a várható robbanásnak ellenálló vasbetonfal esetében, az árnyékolt irányban, ha a robbanás a vasbetonfal közelében következhet be |
5. |
0,4 |
legalább 50 m szélességű, átláthatatlan, sűrű erdős sáv esetében, az erdős sáv irányában |
6. |
0,5 |
két védősánc esetében, amelynek koronatávolsága nem kisebb a két védősánc átlagos koronamagasságának kétszeresénél |
7. |
0,5 |
két vasbeton védőfal esetében, amelyek egymástól való távolsága nem kisebb a két védőfal magasságának középértékénél |
8. |
0,5 |
az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű és a talajhullámok ismétlődnek |
9. |
0,5–0,7 |
védősáncon átvezető alagút két töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően) |
10. |
0,6 |
két vasbeton védőfal esetében, amelyek 1 m-nél nagyobbak, de magasságuk középértékénél kisebb távolságra vannak egymástól |
11. |
0,7 |
egyszeres védősánc vagy vasbeton védőfal esetében, amely akár a veszélyes, vagy akár a védendő építmény közelében van |
12. |
0,7 |
az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű |
13. |
0,7 |
az olyan sűrű erdős sáv esetében, amelyen keresztül a lombnélküli időszakban sem látható a védendő építmény |
14. |
0,8 |
a 45°-nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében |
15. |
0,8–0,9 |
védősáncon átvezető alagút egy töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően) |
16. |
0,9 |
a 30°-nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében |
17. |
0,9 |
olyan fal esetében, amely a robbanástól várhatóan lerombolódik |
18. |
0,9–1,0 |
védősáncon átvezető alagút törés nélkül (a hosszától és a keresztmetszetétől függően) |
19. |
1,0 |
a robbanás kifúvási irányában (falon levő nyílás, ajtó, ablak irányában), ha a kifúvás irányában nincs védősánc vagy vasbeton védőfal |
20. |
1,0 |
a kifúvófal és kifúvófödém esetében |
2. melléklet a 49/2013. (VIII. 9.) NFM rendelethez
A robbantás biztonsági távolságának meghatározása
1. A szeizmikus biztonsági távolságot – ami nem jelenti azonban az épületkárok feltétlen fellépését e távolságon belül – az alábbi képlettel vagy szakértői véleményben kell meghatározni:
1.1. Az 1. pontban foglalt képlet alkalmazásában
1.1.1. „L”: a szeizmikus biztonsági távolság m-ben,
1.1.2. „K”: tényező, amelynek értéke
a) víz alatt vagy mocsaras talajban végzett robbantásnál, és 10 m-nél vastagabb agyagrétegre épült objektumokra 160,
b) rendszeresen ismétlődő, előre kijelölt, viszonylag szűk körzetben, elsősorban termelési céllal végzett robbantás esetében 80,
c) egyedi, konkrét feladat megoldására vagy jelentősen változó területen végzett robbantás esetében 40,
d) rátett töltet alkalmazása és áthalmozott anyag terítése esetén 20.
1.1.3. „Qf”: a mértékadó töltet kg-ban.
2. A robbantások szeizmikus hatásának számítása általános esetekben:
2.1. A szeizmikus biztonsági távolságon („L”) belül lévő műtárgyak, objektumok védelme esetén nem kell ellenőrző számítást végezni akkor, ha fennáll a következő képlettel számított egyenlőtlenség:
2.1.1. A 2.1. pontban foglalt képlet alkalmazásában „l”: a mértékadó töltet tömegközéppontjától a megvédendő létesítmény legközelebbi pontjáig mért – a magasságkülönbséget is figyelembe vevő – távolság m-ben.
2.2. Ha a 2.1. pontban foglalt képlet szerint meghatározott szeizmikus biztonsági távolságon („L”) belül védendő létesítmény van és a következő egyenlőtlenség áll fenn, akkor a 2.3. pontban foglalt képlettel kell kiszámítani a várható rezgési sebességet:
2.3. A várható rezgési sebesség értékét a következő képlet segítségével kell meghatározni:
2.3.1. A 2.3. pontban foglalt képlet alkalmazásában „V”: a rezgési sebesség (mm/s), amelynél nagyobb nem várható („l”) távolságban.
2.4. A számított rezgési sebesség megfelelő, ha a 2.3. pontban foglalt képlettel, vagy a 3. pontban ismertetett módon meghatározott rezgési sebesség értéke kisebb a 2.6. pontban foglalt ábrán leolvasott értéknél, figyelemmel a megvédendő létesítmény besorolására.
2.5. A megvédendő létesítmény besorolása
3K65625_4
|
A |
B |
1. |
Megnevezés |
Kategória |
2. |
Különleges védelmet igénylő létesítmények |
I. |
3. |
25 m-nél nagyobb fesztávú építmény |
4. |
Statikailag bizonytalan, megrongálódott építmények |
5. |
Műemlék |
6. |
Termelő kőolaj- és földgázkút, valamint 0,017 MPa-nál nagyobb és
0,07 MPa-nál kisebb nyomás alatt álló csővezeték és szerelvény |
7. |
Tízszintesnél magasabb épület |
II. |
8. |
Rádió- és TV-adótorony |
9. |
Ép, jó állapotú építmény, torony, gyárkémény, villamos berendezés, távbeszélő vezeték |
III. |
10. |
Vasbeton- vagy acélvázas építmény |
IV. |
11. |
Alagút |
12. |
0,8 m-nél mélyebben vezetett csatorna és egyéb csővezeték, valamint szerelvény és egyéb föld alatti térség |
13. |
Vasút, közút, függőpálya, villamos távvezeték |
2.6. A megengedett rezgési sebesség meghatározása a távolság és a frekvencia függvényében
3. A robbantás szeizmikus hatásának számítása különleges esetre
3.1. Vonalban elhelyezett töltetek hatásának figyelembevétele során a mértékadó töltetsor hosszának („Qf” ) kétszeresén belüli távolságban elhelyezkedő műtárgyak védelménél (l<2R) a 2.3. pontban foglalt képletben szereplő „Qf” töltetnagyság helyett „Qeff” effektív töltettel a következő képlet szerint lehet számolni:
3.1.1. A 3.1. pontban foglalt képlet alkalmazásában
3.1.1.1. „q”: az n (db) töltetből álló töltetsor egy töltetének átlagos tömege,
3.1.1.2. „neff”: a mérsékelt töltetszám;
3.1.2. Az „neff” értékét a töltetsor és a megvédendő műtárgy egymáshoz viszonyított helyzetétől függően a 3.1.4.–3.1.6. pontban meghatározott módon számítandó ki.
3.1.3. Hosszú „kábeltöltetek” robbantásánál „q” értékét r/2 hosszú, egymástól t=r/2 távolságban elhelyezkedő töltetekként kell figyelembe venni.
3.1.4. A töltetsor középpontjával szemben elhelyezkedő műtárgyra történő számítás
3.1.5. A töltetsor egyik végpontjában levő, a töltetsorra merőlegesen elhelyezkedő műtárgyra történő számítás
3.1.6. A töltetsor irányába eső műtárgyra történő számítás
3.1.7. A 3.1.4.-3.1.6. pontban foglaltak alkalmazásában
3.1.7.1. „t”: a szomszédos töltetek közötti átlagos távolság, m-ben,
3.1.7.2. „r”: a műtárgyhoz legközelebbi töltettől mért távolság, m-ben,
3.1.7.3. „R”: a mértékadó töltet két legtávolabbi résztöltete tömegközéppontjának távolsága, m-ben,
3.1.7.4. „z”: a töltetektől mért távolságtól függő, a szeizmikus energia csillapítását figyelembe vevő tényező, amelynek értéke:
3.2. A lerobbantott építmény vagy szerkezet leesésével előidézett szeizmikus hatás
3.2.1. Építmény vagy szerkezet leesése olyan hatást idézhet elő, mintha egy egyenértékű tömegű töltetet („Qe”) robbantanának fel a következő képlet szerint:
3.2.2. A 3.2.1. pontban foglalt képlet alkalmazásában
3.2.2.1. „M”: a leeső tömeg, t-ban,
3.2.2.2. „H”: a leeső tömeg tömegközéppontjának és a leérkezés szintjének magasságkülönbsége, m-ben.
3.2.3. A leeső tárgy alá legalább 0,8 m vastag homok, hordott föld, salak, építőanyag törmelékéből készített rugalmas párna alkalmazása esetén „Qe” felével lehet számolni.
3.2.4. A 3.2.1. pont szerint számított „Qe” értékkel kell a lerobbantott építmény szeizmikus hatását a 2.3. pontban foglalt képlettel meghatározni. Ha Qe < Qf, a lerobbantott építmény leeséséből adódó szeizmikus hatást nem kell számolni.
3.3. Építmény bontásánál talajfelszín fölött elhelyezett töltetek robbantásakor
3.3.1. Ha a töltetek legalsó pontja legalább 0,5 m-re a talaj felszíne fölött helyezkedik el, akkor a 2.3. pontban foglalt képletben szereplő „k” tényező értéke a felére csökkenthető.
3.3.2. 3 m-nél magasabb oldalfalakkal alátámasztott födémszerkezetek és 3 m-nél magasabb pillérekre támaszkodó hídlemezek robbantását szeizmikus szempontból rátett töltetekkel végzett robbantásként kell tekinteni.
3.4. Föld alatti robbantás esetén „l” értékeként a töltetek súlypontjának felszíni vetületi pontja és a védendő létesítmény legközelebbi pontja közötti távolságot kell figyelembe venni.
3.5. Robbantás forgó gép közelében
3.5.1. A megengedett mértékadó töltet tömegét („Qf”) a forgó gép csapágyfedelén üzem közben mért legnagyobb kitérés („A0”) ismeretében a következő képlettel kell meghatározni:
3.5.2. A 3.5.1. pontban foglalt képletben
3.5.2.1. „A”: a megengedett legnagyobb kitérés, amelynek értékét mm-ben kell behelyettesíteni,
3.5.2.2. „f”: a várható rezgésszám Hz mértékegységben,
3.5.2.3. „Qf”: a töltet tömegközéppontjától számított távolság kg-ban,
3.5.2.4. „l”: a távolság.
3.5.3. A „Qf” értékét a távolság és a várható rezgésszám 3.5.4. pont szerinti értékeivel kell meghatározni.
3.5.4. Robbantás várható rezgésszáma forgó gép közelében:
|
A |
B |
C |
1. |
l – távolság (m) |
Szorzószám |
f – várható rezgésszám (Hz) |
2. |
0–2 |
3,5 |
200 |
3. |
2–20 |
2,0 |
100 |
4. |
20–40 |
1,7 |
80 |
5. |
40–70 |
1,3 |
60 |
6. |
70–100 |
1,1 |
50 |
3.6. Földbe helyezett csővezeték védelme
3.6.1. Vonalban elhelyezett tölteteknek e vonallal párhuzamos csővezetékekre kifejtett hatását a 3.1.4. pontban foglalt képlettel kell figyelembe venni.
3.6.2. Ha a töltetek alkotta vonal és a csővezeték nyomvonala szöget zár be egymással, akkor mind a 2.3. pontban foglalt képletben szereplő „l”, mind a 3.1.4. pontban foglalt képletben szereplő „r” távolságként a töltetsor középpontjától a csővezetékre állított merőleges hosszát kell venni.
II. A robbantás repeszhatása elleni biztonsági távolság
1. Azt a biztonsági távolságot, amelyen kívül a robbantás repeszhatása személyre, továbbá védendő létesítményre veszélyesnek nem tekinthető, a robbantási feladattól, valamint a felrobbantásra kerülő töltet elhelyezésétől függően az alábbiak szerint kell meghatározni:
1.1. A minimális biztonsági távolság 30 m, ha
a) a robbantószerkezetet vagy a töltetet 15 m-nél mélyebben helyezik el a robbantólyukban, vagy
b) zárt robbantókamrában végzik a robbantást.
1.2. A minimális biztonsági távolság 50 m, ha
a) a szeizmikus mérést szolgáló töltetet 5 m és 15 m közötti mélységben helyezik el,
b) a földre vagy a földbe fektetett robbanózsinórt robbantanak fel,
c) a töltettel a robbantólyuk bővítését végzik.
1.3. A minimális biztonsági távolság 100 m, ha a robbantást kis átmérőjű töltetekkel végzik, különösen építmények bontásánál, kivéve a fémszerkezetek nyírással való elvágását.
1.4. A minimális biztonsági távolság az alábbi esetekben 200 m:
a) a fatuskó kitermelésére, darabolására, továbbá áthalmozott anyag terítésére szolgáló töltet robbantásakor,
b) a kőzettömb darabolására szolgáló rátett töltet alkalmazásakor,
c) nagy átmérőjű töltettel végzett építményrobbantáskor.
1.5. A minimális biztonsági távolság fémszerkezetek nyírással való elvágásakor 500 m.
1.6. A nagy átmérőjű töltettel végzett kőzetjövesztő robbantás során várható repeszhatás mértékét, a biztonsági zóna kiterjedését, a következő képlet szerinti számítással kell meghatározni:
1.6.1. Az 1.6. pontban foglalt képlet alkalmazásában
1.6.1.1. „d”: a töltet tényleges átmérője, m-ben;
1.6.1.2. „W”: az előtét nagysága, m-ben;
1.6.1.3. „Pr.a.”: a robbanóanyag töltési sűrűsége, kg/m3-ben;
1.6.1.4. „Q”: a robbanóanyag robbanáshője, kJ/kg-ban;
1.6.1.5. „m”: a közelségi tényező értéke: a szomszédos töltetek közötti távolság és az előtét
2. Az 1. pontban fel nem sorolt esetekben a biztonsági távolságot a használt robbanóanyag fajtájától, a töltet elhelyezésétől, a robbantott, jövesztett anyagtól, a helyi körülményektől és az alkalmazott védőeszközöktől függően robbantásvezető köteles meghatározni.
3. Ha az 1. pont szerint meghatározott biztonsági távolságon belül védendő létesítmény van, a robbantás hatása elleni védelemről méretezett védőeszköz alkalmazásával, és biztonsági intézkedésekkel kell gondoskodni. Biztosítani kell, hogy a védőeszközök több töltet robbantása esetén is hatásosak maradjanak.
III. Légnyomás hatása elleni biztonsági távolság
1. Azt a biztonsági távolságot („R”), amelyen kívül a felrobbantásra kerülő legnagyobb töltet („G”) által előidézett légnyomás létesítményekre nem tekinthető veszélyesnek a 2. ábra szerint kell meghatározni.
2. A rátett töltet tömege 100 kg-nál nagyobb nem lehet.
3. A II. pont 3. alpontjában előírtak a légnyomás hatása elleni védelemre is vonatkoznak.
4. A légnyomás hatása elleni biztonsági távolság értékei
5. A 4. pont alkalmazásában
5.2. „II”: tüzelőanyag tartály
5.3. „III”: téglaépületek
5.4. „IV”: gyárkémény, antennák
5.6. „VI”: vasbetonvázas épületek
3. melléklet a 49/2013. (VIII. 9.) NFM rendelethez
Több tároló esetén a szomszédos tárolók közötti távolság
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
1. |
Robbanóanyag vagy lőpor |
Gyutacs |
Perforátor vagy robbanózsinór a
TNT-egyenértéket figyelembe véve |
2. |
Mennyiség 1000 kg-ban |
Távolság m-
ben |
Mennyiség 1000 kg-ban |
Távolság m-
ben |
Mennyiség 1000 db vagy 1000 m |
Távolság m-
ben |
3. |
3-ig |
15 |
30-ig |
15 |
10-ig |
15 |
4. |
3-10 |
30 |
20-40 |
20 |
10-25 |
20 |
5. |
10-20 |
40 |
40-100 |
30 |
25-50 |
30 |
6. |
20-40 |
60 |
100-200 |
40 |
|
|
7. |
|
|
200-400 |
60 |
|
|
4. melléklet a 49/2013. (VIII. 9.) NFM rendelethez
Villamos gyutacsok osztályozása
|
A |
B |
C |
D |
E |
1. |
Osztályozás |
I. osztály |
II. osztály |
III. osztály |
IV. osztály |
2. |
Küszöbáram, Inf (A) |
0,18 < Inf < 0,45 |
0,45 < Inf < 1,2 |
1,20 < Inf < 4 |
4 <Inf |
3. |
Küszöbimpulzus,
Wnf (mJ/W) |
0,5 |
8 |
80 |
500 |
4. |
Érintkezők közötti impulzus (mJ/Ω) |
0,3 |
6 |
60 |
300 |
5. |
Érintkezők és a gyutacs hüvely közötti impulzus
(mJ/Ω) |
0,6 |
12 |
120 |
600” |
