5/2013. (XII. 31.) AJB utasítás
5/2013. (XII. 31.) AJB utasítás
az alapvető jogok biztosa vizsgálatának szakmai szabályairól és módszereiről szóló 2/2012. (I. 20.) AJB utasítás módosításáról1
2014.01.01.
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 30. §-ában meghatározott hatáskörömben eljárva, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés f) pontjára figyelemmel a következő utasítást adom ki:
1. § Az alapvető jogok biztosa vizsgálatának szakmai szabályairól és módszereiről szóló 2/2012. (I. 20.) AJB utasítás (a továbbiakban: utasítás) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: Biztos):]
„b) eljárása során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az emberi méltósághoz fűződő alapjog, továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogainak, valamint az Ajbtv.-ben meghatározott csoportok jogainak védelmére;”
2. § Az utasítás 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Ha a beadványt benyújtó személy az elutasítást követően ismételt beadvánnyal fordul a Biztoshoz, és ebben olyan új tényeket vagy adatokat közöl, amelyek lehetővé teszik a további eljárást, a beadványt befogadhatóvá kell nyilvánítani. Ennek hiányában a beadványt az Ajbtv.-ben meghatározottak alapján el kell utasítani. Minden további esetben a beadvány külön intézkedés nélkül irattárba helyezhető.”
3. § Az utasítás 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket az előzetes vizsgálat alapján befogadott panaszügyekben, a hivatalból indított, valamint az OPCAT Iroda által lefolytatott vizsgálatok során kell alkalmazni.”
4. § Az utasítás 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A vizsgálat megkezdésekor a panaszost késedelem nélkül tájékoztatni kell a vizsgálat megindításáról, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy az eljárás lefolytatása nincs határidőhöz kötve.
(2) A panaszos a vizsgálat során felkérhető beadványának pontosítására, kiegészítésére, az ahhoz kapcsolódó dokumentumok megküldésére, egyidejűleg tájékoztatni szükséges arról, ha a válaszadás elmulasztása a Biztos eljárását akadályozza.
(3) A vizsgálati módszert a Biztos választja meg, és erre az ügy tárgya alapján érintett Biztos Helyettes is javaslatot tehet. A biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes maga választja meg a vizsgálat módszerét.
(4) A Biztos a vizsgálata során az Ajbtv.-ben meghatározott általános vizsgálati módszereken túl igénybe vehet minden olyan törvényes eszközt, amely szükséges az ügy ténybeli és jogi körülményeinek feltárásához.
(5) A Biztos a vizsgálati módszert a Biztoshelyettesek által kidolgozott szempontrendszerekre és elvi állásfoglalásokra is figyelemmel választja meg.
(6) Egy eljárás keretében több vizsgálati módszer alkalmazására is lehetőség van, az általános és az egyéb vizsgálati cselekmények indokolt esetben több alkalommal is megismételhetőek.”
5. § Az utasítás 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)–(3) bekezdés tartalmi elemeit a rövid úton történő megkeresés esetén alkalmazni kell.”
6. § Az utasítás 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A helyszíni ellenőrzés során a vizsgálatban részt vevő munkatárs gyakorolhatja az Ajbtv.-ben meghatározott jogosultságokat, valamint a helyszínen – az adatvédelmi szabályok betartásával – kép- és videofelvételt készíthet.”
7. § Az utasítás a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
A közérdekű bejelentések intézése
39/A. § (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbt.) szerinti eljárás lefolytatása során jelen utasítás rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Pkbt. szerinti közérdekű bejelentések vizsgálata során a II. Fejezet, valamint a IV. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak.
1. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetése
39/B. § (1) A Biztoshoz az elektronikus rendszeren keresztül érkezett beadványokat előzetesen meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az a Pkbt. szerint közérdekű bejelentésnek minősül-e.
(2) Ha a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek a Pkbt. szerinti eljárási feltételek megállapításához, akkor az eljárás során a szükséges adatokat be kell szerezni. Ennek érdekében a beadványt benyújtó személy megkereshető.
39/C. § (1) Ha a beadvány közérdekű bejelentésnek minősül, el kell készíteni és a Hivatal honlapján közzé kell tenni a bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát, valamint ügyintézésének státuszát, továbbá el kell végezni a bejelentő azonosítását.
(2) A bejelentő azonosítása a papír alapú, postai kézbesítésű levélben megküldött ügyazonosító szám bejelentő általi átvételével, a személyesen megjelent ügyfélnél a személyazonosításra alkalmas okmányok bemutatásával történik. Az ügyfélkaput használó bejelentők – a benyújtás módjára tekintettel – további ügyintézés nélkül is azonosítottnak tekintendőek.
39/D. § A beadványt el kell utasítani, ha az nem minősül közérdekű bejelentésnek, ha a bejelentő azonosítása sikertelen, valamint ha a bejelentés kivizsgálására hatáskörrel rendelkező szerv nem állapítható meg. Az elutasító levélben információt kell nyújtani az ügyfélnek a jogérvényesítés további lehetőségeiről.
39/E. § (1) Ha a beadvány a Pkbt. szerint közérdekű bejelentésnek minősül és a bejelentő azonosítása sikeres, meg kell állapítani az ügy vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szervet. Ezt követően az eljáró szervet az elektronikus rendszerben rögzíteni kell és a bejelentést 8 napon belül hozzáférhetővé kell tenni számára.
(2) Ha az ügyfél kéri, hogy személyes adatai kizárólag a Biztos és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek, a bejelentést kivonatolni kell, és a kivonatot kell hozzáférhetővé tenni az ügy vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szerv számára.
39/F. § (1) A Biztos és hivatala az elektronikus rendszer útján biztosítja a kapcsolattartást a bejelentő és az eljáró szerv között; erre irányuló kérelem esetén az eljáró szerv közbenső és érdemi intézkedéseit postai úton is továbbítja a bejelentő részére.
(2) Az ügy lezárását követően a közérdekű bejelentésben érintett és – ha az nem ugyanaz – az eljárásra jogosult szerv elnevezését, valamint az eljáró szerv érdemi intézkedéseiről szóló tájékoztatást a Hivatal honlapján mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
39/G. § Az elektronikus rendszeren kívülről érkező közérdekű bejelentéseknél a bejelentő figyelmét fel kell hívni arra, hogy közérdekű bejelentésének intézése csak a rendszer igénybevételével lehetséges. Amennyiben a bejelentő az elektronikus rendszer használatát mellőzni kívánja, de kifejezetten kérte ügye kivizsgálását, a Biztos vagy kiadmányozási jogkörben a Főtitkár a bejelentést a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, és erről a beadványt benyújtó személyt értesíti. Az áttétellel egyidejűleg kérhető, hogy a bejelentőt a címzett szerv értesítse intézkedéséről. Az áttételre irányuló kérelem hiányában a bejelentést el kell utasítani.
39/H. § Amennyiben a beadványt benyújtó személy az elutasítást követően ismételt beadvánnyal fordul a Biztoshoz és ebben olyan új tényt vagy adatot közöl, amely lehetővé teszi a további eljárást, a beadvány intézését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ennek hiányában a beadványt el kell utasítani. Minden további esetben a beadvány külön intézkedés nélkül irattárba helyezhető.
2. A közérdekű bejelentések vizsgálata
39/I. § (1) A Biztos a bejelentő kérelemére vizsgálatot indít, ha a bejelentő véleménye szerint a bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljes körűen, a vizsgálat eredményével nem ért egyet, valamint ha a bejelentését az eljáró szerv megalapozatlannak tartotta.
(2) A Biztos hivatalból vizsgálhatja az Ajbtv. 38/A. §-a szerinti hatóságok Pkbt. szerinti eljárásának gyakorlatát.
39/J. § A Hivatalnak a közérdekű bejelentések közvetlen vizsgálatával kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársai nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozó munkakörben és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezve látják el e feladataikat.”
8. § Az utasítás 46. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Különösen akkor indokolt az utólagos normakontroll indítvány benyújtása, ha)
„b) az Ajbtv. szerinti különösen védendő helyzetben lévő csoportba tartozó személyek alapvető jogainak, illetve az egészséges környezethez való jog sérelme áll fenn;”
9. § Az utasítás 46/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése különösen akkor indokolt, ha az önkormányzati rendelet az Ajbtv.-ben meghatározott csoportok jogait vagy az egészséges környezethez való jogot sérti vagy veszélyezteti.”
10. § Hatályát veszti az utasítás:
a) 20. §-a,
b) 21. §-a,
d) 28. §-ában az „ , amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket” szövegrész,
11. § Ez az utasítás 2014. január 1-jén lép hatályba.
1
Az utasítás a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás