5/2013. (II. 12.) EMMI utasítás
5/2013. (II. 12.) EMMI utasítás
a lakáscélú támogatások rendszeréről szóló szabályzatról1
2014.03.08.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. § (1) bekezdés a) és b) pontjai, és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján a következő utasítást adom ki.
1. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a foglalkoztatottak lakáshoz jutásának, lakáskörülményeinek javítása, lakhatási támogatása érdekében nyújtható lakáscélú támogatási rendszerének részletes szabályait a mellékletben foglaltak szerint állapítom meg.
2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2)2
1. melléklet az 5/2013. (II. 12.) EMMI utasításhoz
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A szabályzat hatálya
1. § (1) Jelen szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) hatálya kiterjed az Emberi Erőforrások Minisztériumával (a továbbiakban: minisztérium)
a) kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre és
b) munkaviszonyban álló munkavállalókra
(a továbbiakban együtt: foglalkoztatott).
(2) A minisztérium a foglalkoztatottak részére – a szabályzatban meghatározott feltételekkel – a következő lakáscélú munkáltatói támogatásokat nyújtja:
a) lakásbérleti támogatás,
b) lakáscélú munkáltatói kölcsön.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) A szabályzat alkalmazása szempontjából
a) lakásépítés: a foglalkoztatott tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építése, építtetése;
b) lakásvásárlás: a foglalkoztatott által lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) adásvétel vagy más visszterhes szerződés (pl. csere) keretében történő megszerzése;
c) lakásbővítés: lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve, ha a foglalkoztatott a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik;
d) lakáskorszerűsítés: a foglalkoztatott, illetve házastársa vagy élettársa tulajdonában (résztulajdonában) vagy a házastárs tulajdonában álló és a foglalkoztatott lakóhelyeként bejelentett lakás
– víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése;
– fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs;
– központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is;
– az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;
– a külső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése, vagy korszerűre cserélése;
– tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése.
A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
e) mozgáskorlátozott személy: a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pontjában meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősülő személy;
f) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új vagy használt lakóépületen, lakáson;
g) első lakás: első lakáshoz jut az a személy, akinek tulajdonában lakásvagyon (részben vagy egészben) – a Földhivatal nyilvántartása szerint – a kérelem benyújtásának időpontjában nincs, és nyilatkozata szerint korábban sem volt. A jogosultság vizsgálata során nem minősül első lakástulajdonnak az igénylő egyenes ági hozzátartozójától törvényes öröklés útján szerzett lakástulajdona, ha annak értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszázszorosát nem haladja meg.
h) készfizető kezes: a felek közötti megállapodás alapján a készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy a kötelezett teljesítésének elmaradása vagy a kölcsönszerződésben meghatározott határidőt meghaladó késedelme esetén a minisztérium felhívására maga teljesít a jogosultnak. A készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be.
i) rendelkező levél: a munkáltató intézkedése a foglalkoztatott részére nyújtott kölcsön összegének a foglalkoztatott bankszámlájára a lakásépítési célú munkáltatói bankszámla terhére történő folyósításról.
(2) Ahol a szabályzat jogviszonyt említ, azon a kormányzati szolgálati jogviszonyt és a munkaviszonyt is érteni kell.
3. A lakáscélú munkáltatói támogatásokra vonatkozó közös szabályok
3. § (1) A lakáscélú munkáltatói támogatások iránti kérelmeket – a Lakásbizottság elnökének címezve és a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával ellátva – a Személyügyi Főosztályhoz kell benyújtani.
(2) A lakáscélú munkáltatói támogatások odaítéléséről, a Lakásbizottság javaslatának figyelembevételével – a munkáltatói kölcsönök esetében a Lakásalap (a továbbiakban: Alap) számlán rendelkezésre álló összeg, a lakásbérleti támogatások esetében a költségvetésből tárgyévre betervezett keretösszeg figyelembevételével – a jogi és személyügyi helyettes államtitkár (a továbbiakban: helyettes államtitkár) dönt.
(3) Az Alap forrásai:
a) a minisztérium költségvetéséből kölcsön céljára elkülönített keret;
b) az Alap pénzmaradványa;
c) az Alapnak a minisztérium által nyújtott eseti támogatás;
d) az Alap javára teljesített visszafizetések és késedelmi kamatok, valamint
e) az Alap egyéb kamatbevételei.
(4) Az Alap kezelője a minisztérium Gazdálkodási Főosztálya, amely az Alap előző évi pénzforgalmáról és tevékenységéről, illetve az adott évben felhasználható keret nagyságáról a tárgyév február 15-éig tájékoztatja a Lakásbizottságot.
(5) A lakásbérleti támogatás forrása a minisztérium költségvetéséből lakásbérleti támogatás céljára betervezett keret.
II. A LAKÁSBIZOTTSÁG
4. § A Lakásbizottság (a továbbiakban: Bizottság) – a szabályzatban meghatározott támogatások elbírálása tekintetében – a helyettes államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.
5. § (1) A Bizottság elnöke: a Személyügyi Főosztály vezetője vagy akadályoztatása esetén az általa elnöki feladatok ellátására kijelölt személy.
(2) A Bizottság tagjai:
a) a Személyügyi Főosztály vezetője vagy az általa az elnöki feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
b)3 a Jogi Főosztály jogi és személyügyi helyettes államtitkár által kijelölt vezető beosztású kormánytisztviselője vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
c) a Gazdálkodási Főosztály vezetője vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
d) a Miniszteri Kabinet vezetője által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
e) az egészségügyért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
f) az oktatásért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
g) a kultúráért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
h) a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
i) a sportért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
j) a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
k) az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
l) az OM Szakszervezetének elnöke vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő,
m) az OKM Demokratikus Szakszervezetének elnöke vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő.
(3) A Bizottság titkára: a Személyügyi Főosztály egy kijelölt kormánytisztviselője, aki a Bizottság ülésein részt vesz, és elkészíti az ülés jegyzőkönyvét.
6. § (1) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze kéthavonta, vagy a kérelmek számától függően szükség szerinti gyakorisággal. A Bizottság ülésén a tagok személyesen vesznek részt. A tagokat akadályoztatásuk esetén az ülésen szavazati joggal esetileg, írásban felruházott megbízottjaik képviselhetik. A Bizottság működésének szabályait maga határozza meg.
(2) A Bizottság határozatképes, ha az elnökön, vagy az elnök által kijelölt, őt helyettesítő tagon kívül legalább hat tag jelen van. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A Bizottság döntés-előkészítő eljárása keretében a minisztérium Gazdálkodási Főosztályának képviselője köteles nyilatkozni a lakáscélú munkáltatói támogatás rendelkezésre álló forrásainak mértékéről és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.
(4) A Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. A jegyzőkönyvet – legkésőbb az ülés megtartásától számított 5 munkanapon belül – meg kell küldeni a helyettes államtitkárnak.
(5) A kérelmek elbírálásánál az igénylő lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, szociális helyzetét és családi körülményeit, valamint munkájáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét kell figyelembe venni.
III. AZ EGYES LAKÁSCÉLÚ MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSOK
4. Lakásbérleti támogatás
7. § (1) A minisztérium – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a határozott vagy határozatlan időtartamú jogviszonyban álló foglalkoztatottat
a) akinek a minisztériumnál legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – hat hónapos folyamatos kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkezik, ideértve azt a kormánytisztviselőt, aki a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a minisztériumnál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állt és az ösztöndíjas jogviszonya és a kormánytisztviselői jogviszonyának időtartama együttesen eléri a hat hónapot,
b) akinek lakóhelye Budapest közigazgatási határán kívül van és lakóhelyétől a munkahelye napi munkába járással nehezen, vagy egyáltalán nem érhető el,
c) aki – vagy akinek házastársa, élettársa, szülője vagy gyermeke – Budapesten vagy Budapest közigazgatási határától számított 50 km-es távolságon belül lakástulajdonnal nem rendelkezik, vagy nem bérlője önkormányzati bérlakásnak, továbbá
d) ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Budapesten.
(2) Amennyiben a foglalkoztatott a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik a minimálisan előírt időtartamú jogviszonnyal, abban az esetben a Bizottság érdemben elbírálhatja a kérelmet azzal, hogy a döntés – és az esetlegesen megítélt támogatás – azzal a nappal válik hatályossá, amikor a foglalkoztatott a minimálisan előírt időtartamú jogviszonnyal már rendelkezik.
(3) A lakásbérleti támogatás mértéke legfeljebb a rezsiköltségek nélkül számított bérleti díj 70%-ának megfelelő összeg, amely azonban nem haladhatja meg az illetményalap 150%-ának megfelelő összeget.
(4)4 A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet az 1/A. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Személyügyi Főosztályon benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
a) az érvényes – két tanú aláírásával ellátott – lakásbérleti vagy albérleti szerződés egy másolati példányát,
b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát, valamint
c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (csekk feladóvevény másolata, átutalási megbízás másolata stb.).
(5) A lakásbérleti támogatás legfeljebb a naptári év végéig állapítható meg. A foglalkoztatott a támogatási idő leteltével újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő a következő naptári évben.
(6) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatott a szervezeti egysége vezetőjének nyújtja be, aki a véleményével ellátva haladéktalanul továbbítja a Személyügyi Főosztálynak. A Bizottság a naptári év elején a lakásbérleti támogatásokra javaslatot tesz a rendelkezésre álló forrásokra tekintettel. A Bizottság a kérelmeket a Gazdálkodási Főosztály fedezetigazolását követően terjeszti fel a helyettes államtitkárnak döntésre.
(7) A minisztérium Gazdálkodási Főosztálya a tárgyhó 15. napjáig igazoltan megfizetett bérleti díj alapján járó lakásbérleti támogatást legkésőbb a tárgyhónapot követő hó 15. napján folyósítja. A lakásbérleti támogatás a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adózik.
(8) A foglalkoztatott a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul köteles írásban a Bizottság elnökének bejelenteni, amely a lakásbérleti támogatás folyósításának automatikus megszűnését vonja maga után.
(9) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a foglalkoztatottat
a) a felmentési, illetve munkáltatói rendes felmondási időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés;
b) 30 napon túli, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság;
c) 30 napon túli egyéb távollét (pl. külföldi ösztöndíj, nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, határozott idejű áthelyezés)
idejére.
(10) A foglalkoztatott köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a Bizottság elnökének a (9) bekezdésben foglaltak bármelyikének bekövetkezését, mely az a) pontban foglalt feltétel esetén a támogatás folyósításának megszűnését, míg a b) és c) pontokban foglalt esetekben a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után.
(11) A támogatásban részesülő foglalkoztatott köteles a bérleti díjak megfizetését – postai feladóvevénnyel, banki terhelést igazoló bizonylattal vagy bevételi bizonylat másolatával – igazolni a Személyügyi Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály felé minden hónap 15. napjáig, vagy a jogviszony megszűnése, illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon. Amennyiben a foglalkoztatott a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a támogatás folyósítása megszüntetésre kerül.
7/A. §5 (1) A 3–6. §, valamint a 7. § (1)–(4), (6), (8) és (11) bekezdései a helyettes államtitkár lakásbérleti támogatás iránti igénye esetében nem alkalmazandók. A helyettes államtitkár által benyújtott kérelem esetében a jelen §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A minisztérium – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a helyettes államtitkárt,
a) akinek lakóhelye Budapest közigazgatási határán kívül van és lakóhelyétől a munkahelye napi munkába járással nehezen, vagy egyáltalán nem érhető el,
b) aki – vagy akinek házastársa, élettársa, szülője vagy gyermeke – Budapesten vagy Budapest közigazgatási határától számított 50 km-es távolságon belül lakástulajdonnal nem rendelkezik, vagy nem bérlője önkormányzati bérlakásnak, továbbá
c) ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Budapesten.
(3) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet a helyettes államtitkár az 1/B. melléklet szerinti formanyomtatványon – a Gazdálkodási Főosztály fedezetigazolását követően – a közigazgatási államtitkár részére nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az érvényes – két tanú aláírásával ellátott – lakásbérleti vagy albérleti szerződés egy másolati példányát, a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát, valamint a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (csekk, feladóvevény másolata, átutalási megbízás másolata stb.). A lakásbérleti támogatás odaítéléséről és mértékéről a közigazgatási államtitkár a költségvetésből tárgyévre betervezett keretösszeg figyelembevételével dönt azzal, hogy a támogatás összege helyettes államtitkáronként havonta nem lehet több a köztisztviselői illetményalap 4,2-szeresének megfelelő összegnél.
5. Lakáscélú munkáltatói kölcsön
8. § (1) A minisztérium a foglalkoztatottai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: lakáscélú kölcsön) támogatja.
(2) A foglalkoztatott részére lakáscélú kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) útján – az alábbi célokra nyújtható:
a) lakásvásárlás,
b) lakásépítés,
c) lakáskorszerűsítés,
d) lakásbővítés,
e) akadálymentesítés.
(3) Lakáscélú kölcsönben részesíthető – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – az a határozatlan időtartamú jogviszonyban álló foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
a) a minisztériumnál legalább egy éve fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – egyéves folyamatos kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkezik, továbbá az a kormánytisztviselő, aki a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a minisztériumnál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állt és az ösztöndíjas jogviszonya és a kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama együttesen eléri az egy évet;
b) a lakásigénye méltányolható, azaz:
– a lakáscélú kölcsön felhasználásával vásárolt, épített, bővített, korszerűsített lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti méltányolható lakásigény mértékét, és
– a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Rendeletben meghatározott építési átlagköltségét nem haladja meg;
c) a lakáscélú kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a vásárolni, építeni, bővíteni kívánt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül, a korszerűsíteni, illetve akadálymentesíteni kívánt lakás pedig legalább 50%-os arányban a saját vagy a házastársa tulajdonában áll, és a foglalkoztatott lakóhelye);
d) hozzájárul ahhoz, hogy a lakáscélú kölcsön visszafizetésének biztosítására a bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a minisztérium javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakásépítés, lakásvásárlás, lakáscsere esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;
e) vállalja, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a lakáscélú kölcsön visszafizetéséig fenntartja;
f) kérelméhez csatolja a 16. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott mellékleteket.
(4) Annak a foglalkoztatottnak a lakásépítése, vásárlása támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti.
(5) A foglalkoztatott lakásának korszerűsítése, bővítése, akadálymentesítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakáson kívül más lakástulajdona nincs.
(6) Nem nyújtható lakáscélú kölcsön
a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat;
b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez;
c) telek vásárlásához;
d) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően;
e) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően;
f) korszerűsítéshez – amennyiben az szükséges – az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően;
g) lakáscélú kölcsön kiváltására (áthidaló kölcsön jogcímén);
h) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
i) annak a foglalkoztatottnak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van [jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (munkáltatói felmondását) átvette, illetőleg lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett stb.].
(7) A kölcsönigény elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a foglalkoztatottat, aki:
a) első lakása megvásárlásához nyújtja be kérelmét,
b) még nem részesült a minisztériumtól (ide értve a jogelőd minisztériumokat is) munkáltatói kölcsönben,
c) saját háztartásában kettő vagy több gyermeket nevel,
d) életminőségét hátrányosan befolyásoló körülmények (pl. komfort nélküli lakás, rossz műszaki állapotú lakás stb.) között él,
e) gyermekét egyedül neveli,
f) nem rendelkezik a mindenkori minimálbér kétszeresét elérő havi nettó jövedelemmel,
g) fiatal házas.
(8) A foglalkoztatott a minisztériumtól egyszerre csak egy jogcímen részesülhet lakáscélú kölcsönben. Újabb támogatási kérelem akkor terjeszthető elő, ha a foglalkoztatott a korábbi kölcsönét teljes egészében visszafizette.
(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a foglalkoztatott három hónapon belül részesíthető lakásvásárlás és lakáskorszerűsítés jogcímén is munkáltatói kölcsönben, abban az esetben, ha a megvásárolni kívánt ingatlan korszerűsítése is szükséges. A munkáltatói kölcsön iránti kérelmeket egyidejűleg is elő lehet terjeszteni, de mindkét jogcímen előterjesztett kérelemnek meg kell felelnie a szabályzatban foglalt feltételeknek.
(10) Az a foglalkoztatott, aki lakáscélú kölcsönt kapott, nem részesíthető további lakásbérleti támogatásban akkor, ha az ingatlanra érvényes lakhatási engedéllyel rendelkezik.
(11) A foglalkoztatott korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú kölcsön csak a szabályzatban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékig vállalható át.
6. A lakáscélú kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje
9. § (1) A lakáscélú kölcsön maximális mértéke
a) 3 000 000 Ft (azaz hárommillió forint) lakásvásárlás és -építés,
b) 1 500 000 Ft (egymillió-ötszázezer forint) bővítés, korszerűsítés és akadálymentesítés
esetén.
(2) Amennyiben a minisztérium foglalkoztatottai közül azonos helyrajzi számra saját jogon ketten is igényelhetnek munkáltatói kölcsönt, úgy a kettőjük részére adható kölcsön összege legfeljebb 4 000 000 Ft, bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés esetén pedig legfeljebb 2 000 000 Ft lehet.
(3) A lakáscélú kölcsön összege alacsonyabb kell, hogy legyen, mint a teljes vételár vagy az építési, bővítési, korszerűsítési, akadálymentesítési költség.
(4) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 10 év lehet és azt – a foglalkoztatott kérelmét figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy a foglalkoztatott számára a törlesztő részletek kifizetése aránytalan terhet ne jelentsen.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottaknál hosszabb futamidőt a közigazgatási államtitkár csak kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhet.
(6) A (4)–(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő megállapításánál figyelembe kell venni a foglalkoztatottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de legfeljebb a foglalkoztatott 70. életévének betöltéséig terjedhet.
10. § (1) A foglalkoztatott kérheti a még fennálló tartozása 30%-ának, de maximum 300 000 Ft-nak az elengedését, ha a kölcsön folyósításától számított 3 év vagy a kölcsönszerződésben meghatározott visszafizetési időtartam legalább fele eltelt, és vállalja, hogy a fennálló kölcsöntartozás elengedett résszel csökkentett összegét egy összegben megfizeti a minisztérium részére.
(2) Az elengedett összeg mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni valamennyi, a folyósítást megelőző 4 évben más munkáltatótól is felvett vissza nem térítendő támogatás vagy kölcsön elengedett összegét, amely együttesen nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30%-át.
(3) A kölcsönrész elengedésének további feltétele, hogy a lakás, lakóépület nem haladhatja meg a Rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.
(4) A 30%-os kedvezmény igénybevételéhez a foglalkoztatottnak a szabályzat 4. melléklete szerinti nyomtatványt kitöltve, a pénzintézettől beszerzett tőketartozásról szóló igazolással együtt a Személyügyi Főosztályhoz kell benyújtania.
(5) A kedvezmény igénybevételéről a Bizottság javaslata alapján a helyettes államtitkár dönt.
(6) Nem illeti meg a kedvezmény a foglalkoztatottat, ha:
a) ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig,
b) jogviszonyának megszüntetése folyamatban van, illetve jogviszonya megszűnt (a változatlan feltételekkel történő további törlesztés lehetőségét kivéve),
c) a minisztériummal szemben kölcsöntörlesztési hátraléka van.
7. A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése, a szerződés biztosítékai
11. § A kölcsönszerződés minden esetben a minisztérium és a kölcsönben részesülő foglalkoztatott között jön létre. A kölcsön folyósításáról a minisztérium a 3. mellékletben meghatározott szerződésminta alapján megállapodást köt a foglalkoztatottal. A megállapodás egy eredeti példányát a Gazdálkodási Főosztálynak, egy-egy eredeti példányt a foglalkoztatottnak és a Személyügyi Főosztálynak, 2 eredeti példányt pedig a kölcsönt folyósító pénzintézetnek szükséges megküldeni.
12. § (1) A kölcsönszerződés minden esetben tartalmazza
a) a szerződő felek azonosító adatait;
b) a kölcsön célját, jogcímét és összegét;
c) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit;
d) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást;
e) az egyetemleges kötelezettséget vállaló személy(ek), továbbá kezesek azonosító adatait;
f) a foglalkoztatott kötelezettségvállalását, arra nézve, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a kölcsön folyósításától számított, a szerződésben megállapított – legfeljebb a futamidővel azonos – időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit;
g) a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra a minisztérium jelzálogjogának (lakásvásárlás, lakásépítés és lakáscsere esetén az elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzésére vonatkozó jogosultságok biztosítására utaló rendelkezést;
h) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit;
i) a szerződés megszűnésének eseteit és jogkövetkezményeit.
(2) A foglalkoztatott köteles viselni a lakáscélú kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit, továbbá a munkáltatói kölcsön biztosítékaként a minisztérium részére bejegyzendő jelzálogjog földhivatali bejegyzéséhez, visszafizetés esetén a jelzálogjog törléséhez, valamint az esetleges jelzálogjog másik ingatlanra történő átterheléséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj költségét.
(3) A kölcsön visszafizetésének biztosítására a (4) bekezdésben foglaltak kivételével minden esetben jelzálogjogot, továbbá lakásépítés, lakásvásárlás, valamint lakáscsere esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett ingatlanra, amelyhez a kölcsönvevő foglalkoztatottnak, illetve az ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot kell tenni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, lakásbővítés, lakáskorszerűsítés, és akadálymentesítés jogcímén odaítélt munkáltatói kölcsön esetében, a foglalkoztatott kérelmére a Bizottság különös méltányosságból eltekinthet a jelzálogjog bejegyzésétől. Amennyiben a Bizottság a jelzálogjog bejegyzésétől eltekint, a kölcsön fedezetéül az egyetemleges adóstárs mellett egy fő készfizető kezes, ha nincs egyetemleges kötelezett, akkor két fő készfizető kezes szükséges.
(5) Amennyiben a kölcsönnel érintett ingatlan vonatkozásában a kölcsönben részesülő foglalkoztatott házastársa, illetve élettársa tulajdonostárs, úgy a kölcsön visszafizetésére a kölcsönben részesülő foglalkoztatottal egyetemlegesen kötelezett. A kölcsönben részesülő foglalkoztatott élettársa, illetve házastársa a kölcsön visszafizetésére akkor is egyetemleges kötelezettséget vállalhat a foglalkoztatottal, ha nem válik az érintett ingatlan tulajdonosává.
(6) A kölcsönszerződést a (3) bekezdésben foglalt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mellett készfizető kezes (kezesek) megjelölésével szükséges biztosítani az alábbiak szerint:
1 500 000 Ft-ig |
Ha van egyetemleges kötelezett, akkor nem szükséges kezes. |
Ha nincs egyetemleges kötelezett, akkor egy fő kezes szükséges. |
1 500 000 Ft felett |
Ha van egyetemleges kötelezett, akkor egy fő kezes szükséges. |
Ha nincs egyetemleges kötelezett, akkor két fő kezes szükséges. |
A (4) bekezdésben foglalt eltérő szabályok alkalmazása esetén |
Ha van egyetemleges kötelezett, akkor egy fő kezes szükséges |
Ha nincs egyetemleges kötelezett, akkor két fő kezes szükséges |
(7) A lakáskorszerűsítési, akadálymentesítési kölcsönben részesített foglalkoztatottnak a kölcsönösszeg felhasználását, a munka elvégzését, a korszerűsítési, akadálymentesítési munkát elvégző cég, vállalkozó nyilatkozatával szükséges igazolnia. Az igazoló nyilatkozat keltezése csak a kölcsön folyósítása utáni időpontra szólhat. A nyilatkozatban tételesen felsorolva kell megnevezni a határidőre elvégzett korszerűsítési munkákat. Az elszámolási határidő a kölcsönfolyósítástól számított hatodik hónap utolsó napja. Az elszámolási határidőt a Bizottság elnöke javaslatára a közigazgatási államtitkár indokolt esetben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(8) Ha a kölcsöntámogatásban részesített foglalkoztatott a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
13. § (1) A kölcsönszerződést a minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült foglalkoztatott
a) a lakáscélú kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a lakáscélú kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodást a hitelintézettel a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg és ennek okát nem igazolta;
c) a lakáscélú kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;
d) a bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés céljára nyújtott kölcsön felhasználását a rendelkezésre bocsátástól számított hat hónap után felszólításra sem igazolja hitelt érdemlően;
e) a pénzintézettel kötött kölcsönszerződésben meghatározott havi fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére – legalább három hónapon át – nem tett eleget;
f) a minisztériumnál fennálló jogviszonya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik;
g) más súlyos szerződésszegést követett el.
(2) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést és a munkáltatói kölcsönt a foglalkoztatott változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha
a) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 60. § (2) bekezdés d) pontja alapján felmentéssel;
b) munkaviszonya rendes felmondással
– a munkáltató működésével összefüggő ok miatt,
– nyugdíjazására tekintettel,
– egészségi, fizikai (nem szakmai) okra alapozott alkalmatlanság miatt,
c) jogviszonya a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvényben meghatározott módon, vagy
d) a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján tartós külszolgálat céljából történő határozott időre szóló áthelyezéssel
szűnt meg.
(3) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a foglalkoztatott 30 napon belül köteles visszafizetni.
(4) A foglalkoztatott írásbeli kérelmére különös méltánylást igénylő esetekben, a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással, felmondással vagy végleges áthelyezéssel történő megszűnése esetén, amennyiben a foglalkoztatott
a) a felvett munkáltatói kölcsönből eredő fizetési kötelezettségét a jogviszony megszűnésének időpontjáig minden esetben pontosan teljesítette és
b) a jogviszony megszűnésének időpontjában a munkáltatói kölcsön 50%-át már visszafizette,
abban az esetben a Bizottság javaslatára, a helyettes államtitkár egyetértésével, a közigazgatási államtitkár a változatlan feltételekkel történő visszafizetést is engedélyezheti.
(5) Amennyiben a foglalkoztatott jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt foglalkoztatottal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös kérelmére – méltányolható okból – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést, vagy – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételekkel és mértékig – a kölcsön, illetve annak egy része vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítését. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.
(6) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített foglalkoztatott minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja.
(7) A munkáltatói kölcsön az állammal szemben fennálló tartozásnak minősül, ezért – jogszabályi tilalom miatt – nem engedhető el, ide nem értve a (5) bekezdés szerinti vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítést.
8. A lakáscélú kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése,
további jelzálogjog bejegyzése
további jelzálogjog bejegyzése
14. § (1) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlant csak a minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni, megterhelni. Az ingatlan elidegenítéséhez és megterheléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat kiadásáról a Bizottság javaslatára a helyettes államtitkár dönt.
(2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha:
a) a lakáscélú kölcsönben részesített foglalkoztatott vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy
b) a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi (csere-) szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.
(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a kérelemhez csatolni kell a hitelintézet igazolását a kölcsön visszafizetéséről.
(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket,
b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a minisztérium javára fennálló jelzálogjog a foglalkoztatott által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető és a felajánlott ingatlan a Bizottság megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a foglalkoztatottnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan
a) tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát,
b) hivatalos értékbecslését vagy a települési önkormányzat által kiadott méltányolható lakásigényről szóló igazolást,
c) tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog bejegyzéséhez, ha az ingatlan nem vagy nem kizárólagosan a foglalkoztatott tulajdonában áll.
(7) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlanra – a minisztériumot megelőző ranghelyen történő – további jelzálogjog bejegyzését a Bizottság javaslata alapján a helyettes államtitkár engedélyezheti.
(8) Amennyiben a Bizottság elnöke a felajánlott lakóingatlan túlzott megterhelését állapítja meg, úgy a nyilatkozat kiállításához a kérelmezőt az ingatlan értékbecslésének, vagy adó- és értékbizonyítványának benyújtására szólíthatja fel.
(9) A foglalkoztatott kérelmére, a Bizottság elnökének javaslata alapján a helyettes államtitkár engedélyezheti a munkáltatói kölcsönt biztosító jelzálogjog ranghelyének megváltoztatását, illetve további jelzálogjog bejegyzését, amennyiben az ingatlan értéke erre fedezetet nyújt.
(10) Az elidegenítés engedélyezése és a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a lakáscélú kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
9. A lakáscélú kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok
15. § (1) A foglalkoztatott a lakáscélú kölcsön iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti igénylőlapon nyújthatja be.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) lakásvásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi (csere-) szerződés vagy előszerződés 1 eredeti példányát. A(z) (elő)szerződés a vételár megfizetésére vonatkozó pontjának tartalmaznia kell a minisztériumtól felvenni kívánt munkáltatói kölcsön összegét;
b) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére és az adásvételi szerződést vagy előszerződést;
c) ha már volt lakástulajdona, akkor az előző ingatlan eladásáról szóló adásvételi szerződés egy másolati példányát;
d) lakásépítés, lakásbővítés esetén a kérelmező foglalkoztatott nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést;
e) lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén annak költségvetését, és amennyiben az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre, akadálymentesítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket;
f) lakáskorszerűsítés esetében az energia-megtakarítást igazoló tanúsítványt.
(3) A (2) bekezdésben rögzítetteken túl, valamennyi esetben a kérelemhez mellékelni kell:
a) a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát,
b) a kérelmező, házastársa vagy élettársa, valamint a vele együtt költöző családtagok havi nettó jövedelméről szóló nyilatkozatot,
c) a kezesek jövedelemigazolását, illetve, ha a kezes nyugdíjas, az utolsó havi nyugdíjszelvényt vagy annak banki átutalását igazoló bizonylatot,
d) a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatait a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom minisztérium javára történő bejegyzéséhez,
e) nyilatkozatot a foglalkoztatott folyamatban lévő pénzintézeti, illetve egyéb kölcsönkérelméről.
(4) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
(5) A Bizottság vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek meglétét szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.
(6) Az igénylő a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.
(7) A kölcsönkérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával kell felterjeszteni.
(8) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a Bizottság megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a helyettes államtitkárnak
a) a kölcsön megadására vagy elutasítására;
b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére;
c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.
(9) Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a foglalkoztatott köteles beszerezni a minisztérium javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot és viselni az ezzel járó költségeket.
(10) A kölcsönszerződés megkötéséről, a minisztérium javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről), a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – hitelintézet útján történő – átutalásáról a minisztérium Személyügyi Főosztálya intézkedik.
10. Eljárás jelzálogjog törlése esetén
16. § A lakáscélú kölcsönnel kapcsolatos jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a foglalkoztatott a kölcsönt teljes egészében visszafizette. A foglalkoztatottnak a Személyügyi Főosztály részére meg kell küldenie a hitelintézet által kiállított, a teljes hitelösszeg visszafizetését igazoló okiratot. A jelzálogjog törléséhez szükséges nyilatkozat kiállításáról a Személyügyi Főosztály intézkedik.
11. A kölcsön átvállalása
17. § (1) Az újonnan belépő foglalkoztatott más munkáltatóval szemben fennálló kölcsönének átvállalásáról a helyettes államtitkár javaslatára – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár véleményének kikérésével és előzetes fedezetigazolás alapján – a közigazgatási államtitkár dönt.
(2) Minisztériumi foglalkoztatott áthelyezése esetén az érintett közigazgatási szerveknek meg kell állapodniuk abban, hogy az áthelyezett foglalkoztatott részére a jogelőd munkáltató által nyújtott és még ki nem egyenlített kölcsönt az átvevő munkáltató átvállalja-e. A foglalkoztatott az áthelyezésének időpontjától számított 30 napon belül nyújthatja be új munkáltatója cégszerű nyilatkozatát a Személyügyi Főosztályra a kölcsön hátralékának átvállalásáról.
(3) Amennyiben az átvevő munkáltató a kölcsönt nem vállalja át, úgy a fennmaradó kölcsönösszeget a foglalkoztatott az áthelyezésének időpontjától számított 60 napon belül egy összegben köteles visszafizetni. A foglalkoztatott kérelmére, a helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár – indokolt esetben – a hátralék változatlan feltételekkel történő visszafizetését is engedélyezheti.
Mellékletek:
1. Kérelem lakásbérleti támogatás engedélyezése iránt
2. Igénylőlap (Lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelem)
3. Megállapodás munkáltatói kölcsönről
4. Nyilatkozat 30%-os kedvezménnyel csökkentett összegű munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez
1/A. melléklet az 5/2013. (II. 12.) EMMI utasításhoz6
Kérelem
lakásbérleti támogatás engedélyezése iránt
lakásbérleti támogatás engedélyezése iránt
1. A foglalkoztatott adatai:
Neve:
Lakcíme:
Szervezeti egysége:
Beosztása:
2. A foglalkoztatott büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozik a következőkről:
2.1. Budapest vagy Budapest közigazgatási határától számított 50 km-es távolságon belül lakástulajdonnal rendelkezik-e: igen/nem*
Házastársa, élettársa, szülője, gyermeke Budapesten vagy Budapest közigazgatási határától számított 50 km-es távolságon belül lakástulajdonnal rendelkezik-e: igen/nem*
Budapesten önkormányzati bérlakásban lakik-e: igen/nem*
2.2. A lakásbérleti szerződés tárgya szerinti ingatlan pontos címe: ......................................................................
A lakásbérleti díj szerződés szerinti mértéke: ............................... Ft/hónap (rezsiköltségek nélkül)
A lakásbérleti szerződés szerinti ingatlan a KIM által irányított szerv vagyonkezelésében áll-e: igen/nem*
(A lakásbérleti szerződés másolatát a kérelemhez csatolni kell!)
2.3. A lakásbérleti támogatás igényelt összege: ......................................... Ft/hónap (ezer forintra kerekített összeg)
2.4. A lakásbérleti támogatást ................... év .................................... hó ........ napjától igényelem.
2.5. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lakáscélú támogatási rendszeréről szóló szabályzata (a továbbiakban: szabályzat) 7. §-ban foglaltak alapján a fentiek szerint kérelmezem a lakásbérleti támogatás engedélyezését.
......................................................................
foglalkoztatott aláírása
foglalkoztatott aláírása
_____________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
3. A munkahelyi vezető nyilatkozata
A szabályzatban foglaltak alapján lakásbérleti támogatás engedélyezését az irányításom alá tartozó, az 1. pontban megjelölt foglalkoztatott részére támogatom/nem támogatom*
Részletes vélemény:
......................................................................
a foglalkoztatott tevékenységét
közvetlenül irányító vezető aláírása
a foglalkoztatott tevékenységét
közvetlenül irányító vezető aláírása
|
A Lakásbizottság döntése: Kérelmező neve: A lakásbérleti támogatás folyósítását:
JÓVÁHAGYJA* ELUTASÍTJA* Jóváhagyás esetén a Bizottság ................................................... Ft, Budapest, 201.................................................................. ................................................................. A fedezet rendelkezésre áll: Budapest, 201................................................................. ................................................................. Jóváhagyom: Budapest, 201................................................................. ................................................................. |
_____________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
1/B. melléklet az 5/2013. (II. 12.) EMMI utasításhoz7
Kérelem
lakásbérleti támogatás engedélyezése iránt
lakásbérleti támogatás engedélyezése iránt
1. Az igénylő helyettes államtitkár adatai:
Neve:
Lakcíme:
Felelősségi területe:
2. Az igénylő helyettes államtitkár büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozik a következőkről:
2.1. Budapest vagy Budapest közigazgatási határától számított 50 km-es távolságon belül lakástulajdonnal rendelkezik-e: igen/nem*
Házastársa, élettársa, szülője, gyermeke Budapesten vagy Budapest közigazgatási határától számított 50 km-es távolságon belül lakástulajdonnal rendelkezik-e: igen/nem*
Budapesten önkormányzati bérlakásban lakik-e: igen/nem*
2.2. A lakásbérleti szerződés tárgya szerinti ingatlan pontos címe: ......................................................................
A lakásbérleti díj szerződés szerinti mértéke: ...................................... Ft/hónap (rezsiköltségek nélkül)
A lakásbérleti szerződés szerinti ingatlan a KIM által irányított szerv vagyonkezelésében áll-e: igen/nem*
(A lakásbérleti szerződés másolatát a kérelemhez csatolni kell!)
2.3. A lakásbérleti támogatás igényelt összege: ...................................... Ft/hónap (ezer forintra kerekített összeg)
2.4. A lakásbérleti támogatást ..................... év ....................................... hó ........... napjától igényelem.
2.5. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lakáscélú támogatási rendszeréről szóló szabályzata (a továbbiakban: szabályzat) 7/A. §-ban foglaltak alapján a fentiek szerint kérelmezem a lakásbérleti támogatás engedélyezését.
.................................................................
helyettes államtitkár aláírása
helyettes államtitkár aláírása
A fedezet rendelkezésre áll.
Gazdálkodási Főosztály
___________________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
2. melléklet
Igénylőlap
(Lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelem)
1. Kérelmező neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési helye: …………………………………, ideje ……… év …………… hó …… nap
Családi állapota:
Adószáma:
Személyi igazolvány száma:
Személyi azonosítószáma:
2. Szervezeti egysége megnevezése:
Munkahelyi telefon:
Beosztása:
Hatályos fegyelmi büntetése:
Nettó jövedelme Ft/hó: ………………………………………………………… (utolsó havi fizetési jegyzék csatolandó)
Egyéb jövedelme Ft/hó:
3. Minisztériummal fennálló kormánytisztviselői, munkavállalói jogviszony
kezdete: ………… év …………………… hó ……… nap
(határozott idő vége: ………… év …………………… hó ……… nap)
4. Házastárs/élettárs neve, születési neve*:
Házastárs/élettárs születési adatai*: ………… év …………………… hó ……… nap
Anyja neve:
Személyi igazolvány száma:
Adószáma:
Munkahely neve, címe, telefonszáma:
Nettó jövedelme Ft/hó: ………………………………………………………………… (munkáltatói igazolás csatolandó)
Egyéb jövedelme Ft/hó:
5. Kérelmezővel együttlakó személyek:
|
Név |
Szül dátum. |
Rokonsági fok |
Tartózkodás jogcíme |
6. Kérelmezővel együtt költöző személyek:
|
Név |
Szül dátum. |
Rokonsági fok |
Lakáshasználat jogcíme |
7. A kérelmező és házastársa, élettársa lakóhelye (állandó bejelentett lakásának címe):
8. A kérelmező és házastársa, élettársa értesítési címe:
9. Jelenlegi lakása: társasház, családi ház, lakás egyéb*: ……………………
10. Milyen jogcímen lakik jelenlegi lakásban: tulajdonos, bérlő, bérlőtárs, albérlő, családtag, eltartó,
egyéb*: …………………………
11. Jelenlegi lakás komfortfokozata:
összkomfort; komfort; félkomfort; komfort nélküli; szükséglakás*
A lakás szobaszáma: …………
egyéb helyiségei: konyha; főzőfülke; étkező; kamra; fürdőszoba; WC; előszoba; hálófülke; hall;
egyéb*: …………………………
12. A Kérelmező részesült-e munkáltatói kölcsönben:
– nem
– igen, ………………… évben …………………………Ft
– visszafizetés módja:
megszűnt: …………………………… évben
fennálló tartozás: …………………………… évig
LAKÁSKÖLCSÖN IGÉNYLÉSRE VONATKOZÓ ADATOK
13. A lakáscélú munkáltatói kölcsön célja:
lakásvásárlás; családi ház építése; lakásbővítés; korszerűsítés; egyéb*
14. Kérelem indokolása:
15. A kívánt cél teljes bekerülési költsége: ………………………… Ft
16. A kívánt cél pénzügyi fedezete:
|
– visszaadott bérlakásért kapott térítési összeg: |
………………………… Ft |
|
– lakás eladásából származó összeg (szerződéssel igazolt) |
………………………… Ft |
|
– igényelhető lakástámogatási kedvezmény (szoc.pol.) |
………………………… Ft |
|
– vissza nem térítendő önkormányzati támogatás: |
………………………… Ft |
|
– kamatmentes önkormányzati támogatás: |
………………………… Ft |
|
– házastárs munkáltatói kölcsöne: |
………………………… Ft |
|
– OTP hitel: |
………………………… Ft |
|
– egyéb hitel: |
………………………… Ft |
|
Összesen: |
………………………… Ft |
|
|
|
|
– Az igényelt munkáltatói kölcsön összege: |
………………………… Ft |
|
– saját rész (készpénz a felsoroltakon kívül) |
………………………… Ft |
|
építkezésnél: meglévő anyag és elvégzett munka értéke |
………………………… Ft |
17. Építés, vásárlás, bővítés, korszerűsítés helye (cím):
18. Tulajdoni hányad:
19. Egyetemleges felelős neve:
Címe:
Szem.ig. száma:
20. 1. Kezes neve:
címe:
szem.ig. száma:
2. Kezes neve:
címe:
szem.ig. száma:
21. Építés, vásárlás, esetén az új lakás komfortfokozata:
összkomfort; komfort; félkomfort; komfort nélküli*;
A lakás szobaszáma: ………,
egyéb helyiségei: konyha; főzőfülke; étkező; kamra; fürdőszoba; WC; előszoba; hálófülke; hall;
egyéb*: …………………………………………
Együtt költöző családtagok száma: ………………………
22. Kijelentem, hogy házastársamnak, élettársamnak, együtt költöző családtagoknak további ingatlanuk,
lakásuk: van; nincs*
Ha van: családi ház; öröklakás; bérlakás; szolgálati lakás; egyéb ingatlan; részingatlan; építési telek; üdülőtelek; zártkert; egyéb*: ………………………………………………
(pl.: haszonélvezettel terhelt, örökölt ingatlan, vagy annak hányada stb.)
23. Tudomásul veszem, hogy a kölcsönkérelemben közölt adatok valódiságáért felelősséggel tartozom.
……………………………, ………… év ……………… hó ……… nap
………………………………………
kérelmező aláírása
Munkahelyi vezető részletes véleménye:
1. Munkavégzés szakmai színvonala:
2. A hosszú távú együttműködés jelentősége:
3. A kérelem teljesítésére vonatkozó konkrét javaslat:
……………………………, ………… év ……………… hó ……… nap
………………………………………
Szervezeti egység vezetője
3. melléklet
MEGÁLLAPODÁS
munkáltatói kölcsönről
amely létrejött
egyfelől az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.,
Adószáma: 15309271-2-41,
KSH száma: 15309271-8411-311-01
mint kölcsönadó munkáltató,
képviseletében: Dr. Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár
(továbbiakban: Kölcsönadó),
másfelől kölcsönadó alábbi munkavállalója
Neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési helye: ideje:
Személyi azonosító száma:
Személyazonosító igazolvány száma:
Adóazonosító jele:
Lakcíme:
mint kölcsönvevő (továbbiakban: Kölcsönvevő)
valamint
Neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési helye: ideje:
Személyi azonosító száma:
Személyazonosító igazolvány száma:
Adóazonosító jele:
Lakcíme:
mint készfizető kezes (a továbbiakban: Készfizető Kezes1)
és
Neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési helye: ideje:
Személyi azonosító száma:
Személyazonosító igazolvány száma:
Adóazonosító jele:
Lakcíme:
mint készfizető kezes (a továbbiakban: Készfizető Kezes2, Készfizető Kezesek együtt: Készfizető Kezesek)
a továbbiakban együtt Szerződő Felek között a következő feltételek szerint:
1. A Kölcsönadó munkáltatói lakáscélú támogatásként kamatmentes kölcsönt ad, a Kölcsönvevő, pedig
Ft (azaz ) forint összeget (továbbiakban: kölcsönösszeg) a jelen Megállapodásban megjelölt célra kölcsönbe vesz.
2. A Kölcsönvevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy
a) a kölcsönösszeget a Kölcsönadó Lakásépítési Alapjából, az OTP Bank Nyrt.-nél (a továbbiakban: OTP) vezetett Lakásépítési Alap számlájáról, saját erő kiegészítésére nyújtja;
b) a Kölcsönadó a kölcsön kezelésére az OTP Háttérműveleti Igazgatóságát (1095 Budapest, Könyves Kálmán krt. 5.) bízza meg (továbbiakban: Kezelő);
c) a Kölcsönadó a kölcsönösszeget a Kölcsönvevő és a Kezelő közötti külön szerződés (továbbiakban: kezelői szerződés) részletfeltételei mellett nyújtja.
3. A Kölcsönvevő elfogadja, hogy a kölcsönösszeg kezelése fejében a Kezelő által felszámított kezelési költség, számlamegszüntetési díj a Kölcsönvevőt terheli.
4. A Kölcsönvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsönösszeget kizárólag lakás ………………………… célra használja fel (továbbiakban: a kölcsönösszeg felhasználási célja).
5. Az ingatlan, amelyre a kölcsönösszeg felhasználásra kerül (továbbiakban: lakóingatlan)
– címe:
– helyrajzi száma:
– kölcsönvevő azon fennálló használatának jogcíme: tulajdonos
– kölcsönvevő azon fennálló tulajdoni hányada:
6. Az 5. pontban körülírt ingatlan vételárának teljes összege: …………… Ft, (azaz …………………………… forint), a kölcsönösszeg ennek részbeni fedezetéül szolgál.
7. A Kölcsönvevő vállalja, hogy a kölcsönösszeget a Kezelő által megállapított havi részletekben, a kezelői szerződés megkötését követő hónap ötödik napjával kezdődően, …… év alatt fizeti vissza. Kölcsönvevő jogosult a kölcsönösszeget vagy annak egy részét előtörleszteni. A visszafizetés egyéb feltételeit és módját a Kezelő állapítja meg.
8. A Kölcsönvevő köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátásától számított 6 hónapon belül hitelt érdemlő módon, adásvételi szerződéssel és hiteles tulajdoni lappal igazolni a kölcsönösszeg felhasználási céljának megvalósulását.
9. A Kölcsönvevő hozzájárul ahhoz, hogy a Kölcsönadó ellenőrizze a kölcsönösszeg felhasználási céljának megvalósulását.
10. A Kölcsönvevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a Kölcsönadó a jelen szerződést felmondhatja, amennyiben az alábbi körülmények bármelyike bekövetkezik:
a) a lakáscélú kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a lakáscélú kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodást a hitelintézettel a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg és ennek okát nem igazolta;
c) a lakáscélú kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;
d) a bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés céljára nyújtott kölcsön felhasználását a rendelkezésre bocsátástól számított hat hónap után felszólításra sem igazolja hitelt érdemlően;
e) a pénzintézettel kötött kölcsönszerződésben meghatározott havi fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére – legalább három hónapon át – nem tett eleget;
f) a minisztériumnál fennálló jogviszonya a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik;
g) más súlyos szerződésszegést követett el.
11. A jelen megállapodás 10. pontjában rögzített okból történő felmondás esetén a még vissza nem fizetett teljes kölcsönösszeg lejárt tartozássá válik, és azt a Kölcsönvevő a felmondást napjától esedékes a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti késedelmi kamattal növelten, egy összegben köteles a Kölcsönadó részére a szerződés felmondásának kézhezvételétől számított 30 napon belül visszafizetni.
12. Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a foglalkoztatott változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha
a) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 60. § (2) bekezdés d) pontja alapján felmentéssel;
b) munkaviszonya rendes felmondással
– a munkáltató működésével összefüggő ok miatt,
– nyugdíjazására tekintettel,
– egészségi, fizikai (nem szakmai) okra alapozott alkalmatlanság miatt,
c) jogviszonya a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvényben meghatározott módon, vagy
d) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet alapján tartós külszolgálat céljából történő határozott időre szóló áthelyezéssel szűnt meg.
13. A Kölcsönvevő tudomásul veszi, hogy valamennyi fizetési késedelme esetén a lejárt esedékességű tartozás után a Ptk. által meghatározott késedelmi kamatot tartozik a Kölcsönadó részére megfizetni.
14. A Kölcsönvevő a jelen megállapodás aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a jelen megállapodás 1. pontjában meghatározott tőke és járulékai erejéig, a Kölcsönadó javára önálló jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A Kölcsönvevő tudomásul veszi, hogy a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének, átjegyzésének és törlésének költségei a Kölcsönvevőt terhelik.
15. Egyetemleges adóstárs (kölcsönvevő házastársa/élettársa):
neve, lakcíme, személyi igazolvány száma: –
16. A Készfizető Kezesek a Kölcsönvevővel egy sorban kötelezettséget vállalnak a követelés egyetemleges teljesítéséért. A Készfizető Kezesek kijelentik, hogy havi nettó jövedelmük eléri a jelen megállapodás alapján fizetendő havi részletek kétszeresét, és mellékelik az ezt bizonyító jövedelemigazolást.
17. A Kölcsönvevő tudomásul veszi, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bekezdésének f) pontja értelmében a kölcsönösszeg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét meghaladó lakásra, vagy a törvényben megjelölttől eltérő célra történő felhasználása adófizetési kötelezettséget von maga után. A Kölcsönvevő vállalja, hogy a Kölcsönadónak megfizeti azt az összeget, amely a kamatmentes kölcsön folyósításából eredően közteherként és költségként a Kölcsönadót terheli. A Kölcsönvevő jelen megállapodás aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Kölcsönadó a jelen pont szerinti megtérítési igényét a Kölcsönvevő havi illetményéből történő levonással érvényesítse.
18. A jelen megállapodásban nem érintett kérdésekben az Emberi Erőforrások Minisztériuma lakáscélú támogatási rendszeréről szóló szabályzata, a Polgári Törvénykönyv szabályai, valamint az OTP és a Kölcsönvevő között kötendő kezelői szerződés rendelkezései az irányadók.
A jelen megállapodásban foglaltakat a szerződő felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá.
Budapest, ……… év …………………… hó …… nap
………………………………………… |
………………………………………… |
|
Dr. Lengyel Györgyi |
kölcsönvevő |
közigazgatási államtitkár |
|
kölcsönadó |
|
|
………………………………………… |
………………………………………… |
|
EMMI Jogi Főosztály |
adóstárs/kezes |
jogi ellenjegyzés |
|
|
………………………………………… |
………………………………………… |
|
EMMI Gazdálkodási Főosztály |
kezes |
pénzügyi ellenjegyzés |
Előttünk, mint tanúk előtt:
1. |
2. |
…………………………………………………………… |
…………………………………………………………… |
|
|
…………………………………………………… |
…………………………………………………… |
|
|
…………………………………………………………… |
…………………………………………………………… |
4. melléklet
Nyilatkozat
30%-os kedvezménnyel csökkentett összegű munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez
A munkáltatói támogatás adómenteségét érintő rendelkezések a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben kerültek szabályozásra az alábbiak szerint: |
|
Fentiek alapján nyilatkozom arról, hogy jogosult vagyok a munkáltatói kölcsöntartozás 30%-nak, de maximum 300 ezer forint elengedésének igénybevételére. |
|
……………………………, ………… év …………… hó …… nap |
|
|
…………………………………………………… |
Nyilatkozattevő adatai: |
|
1
Az utasítást a 8/2015. (III. 4.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2015. március 5. napjával.
2
A 2. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
3
Az 1. melléklet 5. § (2) bekezdés b) pontja a 10/2014. (III. 7.) EMMI utasítás 3. §-a szerint módosított szöveg.
4
Az 1. melléklet 7. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 25/2013. (VIII. 1.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
5
Az 1. melléklet 7/A. §-t a 25/2013. (VIII. 1.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.
6
Az 1. melléklet 1/A. melléklete a 25/2013. (VIII. 1.) EMMI utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.
7
Az 1. melléklet 1/B. mellékletét a 25/2013. (VIII. 1.) EMMI utasítás 3. §-a iktatta be.
*:
A megfelelő rész aláhúzandó.
*:
A megfelelő rész aláhúzandó.
*
A megfelelő rész aláhúzandó.
*
A megfelelő rész aláhúzandó.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás