513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet
513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet
a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről
A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában,
a 32. § és az 1. melléklet tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) a gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást és utógondozói ellátást biztosító nevelőszülőre, speciális nevelőszülőre és különleges nevelőszülőre,
b) az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást biztosító helyettes szülőre [az a) és a b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: befogadó szülő],
c)1 a nevelőszülői hálózatot fenntartó állami, egyházi és nem állami szervre, gyermekotthonra, területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, és
d) a helyettes szülői hálózatot vagy az önálló helyettes szülői ellátást működtető gyermekjóléti szolgálatra, települési önkormányzatra, egyházi és nem állami szervre [a c) és a d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: működtető].
1/A. §2 E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.
2. A befogadó szülőkre vonatkozó közös szabályok
2. § (1)3 Az intézmény írásban tájékoztatást nyújt a befogadó szülőnek jelentkező személy részére a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogviszony) létesítésének feltételeiről és a feladatellátásra való alkalmasság vizsgálatának folyamatáról.
(2)4 A helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény és a nevelőszülői hálózat a jogviszony létesítését megelőzően vizsgálja a befogadó szülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságát. Az alkalmasság vizsgálata helyettes szülő esetében kiterjed a pszichológiai alkalmasság vizsgálatára is.
(3)5 Az intézmény környezettanulmányt készít annak megállapítása érdekében, hogy a befogadó szülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek, nevelőszülő esetén a gyermek és a fiatal felnőtt fogadására.
(4)6 A befogadó szülőnek jelentkező személy háziorvosi véleménnyel igazolja a nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat felé, hogy a saját és vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket, nevelőszülő esetén a gyermeket és a fiatal felnőttet.
3. §7 Az intézmény a befogadó szülő feladatellátásának segítése érdekében szervezi, illetve biztosítja a befogadó szülőnek a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzését, valamint a nevelőszülő 15. § szerinti nevelőszülői továbbképzését.
4. § (1)8 Az intézmény a tárgyhónapra esedékes nevelési ellátmányt a tárgyhónap tizenötödik napjáig folyósítja a befogadó szülőnek.
(2)9 A befogadó szülőnek akkor is jár a nevelési ellátmány, ha a gyermek – nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőttet is – munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít és önálló keresettel rendelkezik.
(3)10 Az intézmény szükség esetén segítséget nyújt a befogadó szülőnek a nevelési ellátmánnyal és a családi pótlékkal való gazdálkodáshoz.
(4)11 Az intézmény és a befogadó szülő megállapodhatnak a befogadó szülő nem rendszeres, indokolt és igazolt költségeinek a megtérítésében, különösen akkor, ha a gyermek egészséges fejlődéséhez nagy összegű gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges, vagy a gyermek személyiségfejlődését és egészségét jelentősen elősegítő kezelésen, foglalkozáson való részvétel és az ehhez szükséges eszközök beszerzése válik indokolttá.
(5)12 Az intézmény a befogadó szülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 48/A. § (7) bekezdése szerinti szakmai programjában meghatározottak szerint számoltatja el a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatások felhasználásáról.
(6)13 Ha a befogadó szülő
a)14 a szakmai programban meghatározott elszámolásnak legalább 8 napos határidővel kitűzött felhívás ellenére nem tesz eleget, az intézmény a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondhatja, vagy ha az elszámolásra kitűzött újabb határidő eredménytelenül telt el, az intézmény a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondja,
b)15 által a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatásoknak nem az ellátás céljára történő felhasználását az intézmény megállapítja, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondja.
3. A nevelőszülőre, a speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó közös szabályok
5. §16 (1) Ezen alcím alkalmazása során nevelőszülő alatt a különleges és a speciális nevelőszülőt is érteni kell.
(2) A nevelőszülői hálózat az 5/A–11. § és a 16. § szerinti feladatok elvégzését és a feladatellátáshoz kapcsolódó adatokat a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer (a továbbiakban: GYVR) nevelőszülői alkalmassági alrendszerében rögzíti.
(3) A nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban a nevelőszülői hálózat tizenöt napon belül személyesen meghallgatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt.
(4) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnek jelentkező személy eredményes meghallgatása esetén a meghallgatástól számított tizenöt napon belül környezettanulmányt végez.
(5) Ha a nevelőszülői hálózat a (4) bekezdés szerinti környezettanulmány alapján a nevelőszülő háztartását, körülményeit megfelelőnek tartja, haladéktalanul kezdeményezi a nevelőszülőnek jelentkező személy Gyvt. 10/E–10/H. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzését.
(6) Ha a nevelőszülőnek jelentkező személy kifogásolható életvitelének megállapítására nem kerül sor, a nevelőszülői hálózat haladéktalanul kezdeményezi a nevelőszülőnek jelentkező személy Gyvt. 10/D. §-a szerinti pszichológiai alkalmassági vizsgálatát.
(7) Ha a kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv arról tájékoztatja a nevelőszülői hálózatot, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy életvitele a Gyvt. 10/F. § (4) bekezdése alapján kifogásolható, a nevelőszülői hálózat az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, a Gyvt. 10/G. § (3) bekezdésében foglaltak szerint eljárva megállapítja, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy életvitele kifogásolható-e. A nevelőszülői hálózat írásban tájékoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt a Gyvt. 10/G. § (1) bekezdésében foglaltakról, valamint kifogásolható életvitel megállapítása esetén arról, hogy nem javasolja a nevelőszülői tevékenység végzését.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakon túl a nevelőszülői hálózat arról, hogy nem javasolja a nevelőszülői tevékenység végzését, nyolc napon belül írásban tájékoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt, ha
a) a nevelőszülőnek jelentkező személy (3) bekezdés szerinti meghallgatása eredménytelen,
b) a (4) bekezdés szerint lefolytatott környezettanulmány nem megfelelő eredménnyel zárul,
c) a nevelőszülőnek jelentkező személy a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, vagy
d) a nevelőszülőnek jelentkező személy a feladatellátásra a Gyvt. 54. § (1) bekezdés e) pontja szerint elvégzett egészségi állapot vizsgálat alapján nem alkalmas.
5/A. §17 (1) A nevelőszülőnek jelentkező személy a Gyvt. 1. melléklete szerinti adatlapon nyilatkozik arról, hogy korábban állt-e már más nevelőszülői hálózattal nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban.
(2) Ha a nevelőszülőnek jelentkező személy és a vele egy háztartásban élő nagykorú személy úgy nyilatkozik, hogy korábban más intézménnyel állt már nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, az intézmény a nevelőszülőnek történő jelentkezéstől számított nyolc napon belül elektronikus úton keresi meg a korábbi intézményt a Gyvt. 66/B. § (8) bekezdésében meghatározott tartalmú szakmai vélemény kikérése céljából. A korábbi intézmény a megkeresés beérkezésétől számított nyolc napon belül elektronikus úton küldi meg szakmai véleményét a megkereső intézménynek.
6. §18 (1) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülő alkalmasságát a jogviszony létesítését követően a Gyvt. 48/A. § (7) bekezdésében meghatározott szakmai programban foglalt módon kétévente felülvizsgálja (a továbbiakban: rendszeres felülvizsgálat). A nevelőszülői hálózat a nevelőszülő
a) pszichológiai alkalmassági vizsgálata vonatkozásában a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyek pszichológiai alkalmassági vizsgálatáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jár el, és
b) kifogástalan életvitelének ellenőrzését a Gyvt. 10/F. § (1) bekezdése szerint kezdeményezheti.
(2)19 A nevelőszülői hálózat a nevelőszülő alkalmasságának rendszeres felülvizsgálata mellett szükség esetén rendkívüli felülvizsgálatot végez.
(3) A nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatát kezdeményezi a nevelőszülői hálózatnál a nevelőszülői tanácsadó, a gyermekvédelmi gyám, a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője és a gyámhivatal, ha ezt
a) a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett feltételek megváltozása,
b) a nevelőszülő élethelyzetének megváltozása,
c) a nevelőszülő egészségi állapotának, személyiségállapotának romlása vagy
d) a nevelőszülő magatartása
szükségessé teszi.
(4) A rendkívüli felülvizsgálatra okot adó körülménytől függően a nevelőszülői hálózat a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálatra kötelezheti, valamint a Gyvt. 10/F. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a nevelőszülő életvitelének ellenőrzését kezdeményezheti.
(5)20 Ha a kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv arról tájékoztatja a nevelőszülői hálózatot, hogy a nevelőszülő életvitele a Gyvt. 10/F. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kifogásolható, a nevelőszülői hálózat az erről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül megállapítja a nevelőszülő kifogásolható életvitelét, és erről írásban tájékoztatja a nevelőszülőt.
(6)21 Ha a nevelőszülő kifogásolható életvitelének megállapítására a Gyvt. 10/F. § (4) bekezdés c) pontja alapján kerül sor, a nevelőszülői hálózat az életvitel kifogásolására okot adó körülményekről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatja a nevelőszülőt, egyúttal értesíti a Gyvt. 10/G. § (2) bekezdése szerinti meghallgatásról.
(7) Ha a nevelőszülő a (6) bekezdés szerinti meghallgatáson nem jelenik meg vagy a meghallgatás eredményét is figyelembe véve a nevelőszülői hálózat megállapítja a nevelőszülő kifogásolható életvitelét, a nevelőszülői hálózat erről a meghallgatás időpontjától számított nyolc napon belül írásban értesíti a nevelőszülőt.
6/A. §22 A nevelőszülő akkor felel meg a Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képesítési előírásoknak, ha
a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel rendelkezik, vagy
b)23 a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte, és vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek vagy fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi.
7. §24
8. § (1)25 Határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételesen létesíthető a nevelőszülő beleegyezésével,
a) helyettesítés céljából, ha a helyettesítendő nevelőszülőt előreláthatólag legalább egy hónap időtartamra helyettesíteni kell, továbbá
b)26 egyéb méltányolható okból, így különösen a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti esetekben,
feltéve, hogy a gyermek, fiatal felnőtt érdekét nem sérti a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése.
(2) Az érintett gyermek, fiatal felnőtt gondozási helye megváltoztatása szükségességének vizsgálatát kell kérni a gyámhivataltól, ha a nevelőszülő
a) helyettesítésére a saját háztartásában három hónapot meghaladóan kerül sor,
b) helyettesítésére nem a saját háztartásában tizenöt napot meghaladóan kerül sor, vagy
c) helyettesítése a gyermek számára óvoda- vagy iskolaváltással jár.
(3)27 Ha a nevelőszülő a 9. § (3) bekezdés d) pontja szerinti határidőre nem szerzi meg a nevelőszülői képesítést, az intézmény a Gyvt. 80/B. § (1) bekezdése alapján a nevelőszülő által nevelt gyermek gondozási helyének és fiatal felnőtt ellátási helyének megváltoztatását kéri a gyámhivataltól. Az intézmény az intézkedésével egyidejűleg annak tényéről értesíti a gyermek gyermekvédelmi gyámját.
9. §28 (1)29 A Gyvt. 54. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségre vonatkozó szabálytól az intézmény és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat együttes nyilatkozata alapján lehet eltérni. Az eltérés a gyermek érdekében különösen akkor indokolt, ha
a) a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését, vagy
b) a nevelőszülő személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek életkori, illetve ellátási szükségletéből adódó feladatoknak az ellátására, és más módon nem biztosítható a gyermek megfelelő nevelőszülőnél történő elhelyezése.
(2)30 A Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, a nevelőszülő képesítésére vonatkozó rendelkezéstől a gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését. Ha a nevelőszülő nem kizárólag a saját hozzátartozójának minősülő gyermek nevelését vállalja, a nem hozzátartozónak minősülő gyermek tekintetében – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a képesítési előírásra vonatkozó rendelkezésektől nem lehet eltérni.
(3)31 Legfeljebb hat hónap időtartamra el lehet tekinteni a nevelőszülő képesítésére vonatkozó rendelkezéstől, ha az elhunyt vagy súlyos beteg nevelőszülő vele egy háztartásban élt, élő hozzátartozói között van olyan személy,
a) aki a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek nevelését nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésével vállalná,
b) akihez a gyermek kötődik,
c) aki a nevelőszülői képesítés kivételével megfelel a nevelőszülővel szemben támasztott egyéb jogszabályi feltételeknek, és
d) aki írásban nyilatkozik róla, hogy a nevelőszülői képesítés megszerzését a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított hat hónapon belül megszerzi.
(4)32 A (3) bekezdés szerinti esetben az intézmény a nevelőszülővel a nevelőszülői képesítés megszerzéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesít.
(5)33 A Gyvt. 54/A. § (3) bekezdésében meghatározott, a nevelőszülő háztartásában elhelyezhető különleges ellátási szükségletű gyermekek létszámára vonatkozó szabálytól az intézmény és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat együttes nyilatkozata alapján lehet eltérni abban az esetben, ha
a) a gyermek különleges ellátási szükségletét megalapozó ok figyelembevételével a nevelőszülő alkalmas a feladat ellátására, továbbá vállalja a gyermek gondozását, és
b)34 a nevelőszülőt feladatai ellátásában az intézmény gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti.
10. § (1)35 Ha a nevelőszülő az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt és annak átmeneti gondozásban lévő gyermeke számára együttesen biztosít ellátást, a nevelőszülőt foglalkoztató intézmény nem változik meg.
(2)36 Az (1) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő tevékenységére a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, azzal, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladatait a nevelőszülőt foglalkoztató intézmény, a helyettes szülői tanácsadó feladatait a nevelőszülői tanácsadó látja el.
11. § (1)37 Az intézmény és a nevelőszülő között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseit rendező, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodás tartalmazza
a) a nevelőszülő
aa)38 Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait,
ab) adóazonosító jelét,
ac) társadalombiztosítási azonosító jelét,
ad) lakcímét vagy annak az ingatlannak a címét, ahol a nevelőszülői tevékenységet végzi, ha az nem egyezik meg a lakcímével,
ae) iskolai végzettségét,
af) saját háztartásában élő gyermeke – ideértve a nagykorúvá vált gyermekét is – nevét és születésének időpontját,
ag) házastársának vagy élettársának nevét és születésének időpontját,
b) a nevelőszülő képesítése tekintetében
ba) a nevelőszülő szakképesítés megszerzéséről szóló oklevél számát és keltét, valamint az oklevél kiállítójának nevét, címét,
bb) – a ba) alpontban meghatározott oklevél hiányában – a nevelőszülő szakképesítés első modulzáró vizsgájának eredményes letételéről szóló igazolás számát, keltét, az igazolást kiállító szerv nevét és címét, vagy
bc)39 – a ba) és a bb) alpontban meghatározott oklevél vagy igazolás hiányában – a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet alapján a nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzéséről kiadott tanúsítvány számát és keltét, valamint a tanúsítvány kiállítójának nevét, címét vagy a szakképesítés megszerzése alóli felmentés tényét a felmentés alapjául szolgáló ok megjelölésével,
c) a nevelőszülői hálózat fenntartójának nevét és címét,
d)40 az intézmény nevét és címét,
e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan vagy határozott időtartamát, a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdő és záró napját,
f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének eseteiről szóló tájékoztatást,
g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján járó díjazásról szóló általános tájékoztatást,
h)41
i) azt a bankszámlaszámot, ahova a nevelőszülő a foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazását kéri folyósítani,
j)42 a gyermek, fiatal felnőtt ellátására a nevelőszülőt megillető nevelési ellátmányról és családi pótlékról szóló általános tájékoztatást,
k)43 azt a bankszámlaszámot vagy azt a postai címet, ahova a nevelőszülő a nevelési ellátmányt és a családi pótlékot kéri folyósítani,
l) a nevelőszülő helyettesítésének és segítésének módját, eseteit,
m) azt, hogy a nevelőszülő speciális vagy különleges nevelőszülő, valamint azt a tényt, hogy a nevelőszülő a 9. § (1) bekezdése alapján kizárólag hozzátartozója tekintetében lát el nevelőszülői feladatokat,
n)44 a nevelőszülő és az intézmény megállapodását arról, hogy
na) a nevelőszülőnél – saját gyermekeit is beszámítva – hány gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el,
nb) a nevelőszülő fogad-e ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, speciális szükségletű gyermeket, tartósan beteg, fogyatékos gyermeket, három év alatti gyermeket vagy kettős szükségletű gyermeket, és ha igen, hány ilyen szükségletű gyermek helyezhető el a 22. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata alapján a nevelőszülőnél, és
nc)45 a nevelőszülő – feltéve, hogy nem jogosult a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozó által nyújtott segítségre – ellát-e helyettesítést az intézménye által foglalkoztatott más nevelőszülő tekintetében,
nd)46 a nevelőszülő hány férőhely erejéig fogadhatja be átmeneti gondozásra a gondozásában lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,
o)47 indokolt esetben az intézmény hozzájárulását ahhoz, hogy a nevelőszülő helyettes szülői feladatokat is elláthat,
p)48 az intézmény hozzájárulását a nevelőszülő Gyvt. 66/B. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti időkorlátozás nélküli keresőtevékenységéhez, indokolt esetben megjelölve azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a keresőtevékenység a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti,
q)49 a nevelőszülő és az intézmény kapcsolattartásának módját,
r) a nevelőszülő feladatait,
s) a nevelőszülővel szemben a tevékenysége ellátásával kapcsolatban támasztott elvárásokat,
t) a nevelőszülő képzési, továbbképzési kötelezettségét, a képzési kötelezettség teljesítésének határidejét, és
u)50 a nevelőszülő, a nevelőszülő házastársa vagy élettársa és az intézmény képviselőjének az aláírását.
(2)51
(3)52 Az (1) bekezdés k) pontja szerinti bankszámlán kizárólag a gyermek, a fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési ellátmányt és családi pótlékot lehet fogadni.
(4)53 Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, vagy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik vagy megszüntetésre kerül, az intézmény a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül rögzíti a változásokat a GYVR-ben.
(5)54 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az intézmény írásban haladéktalanul tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében megillető alapdíj folyósítása megszüntetésének időpontjáról.
(6)55 Ha a nevelőszülő más intézménynél kíván nevelőszülői tevékenységet végezni, vagy a jelenlegi intézményénél végzett tevékenysége mellett kíván más intézménynél is nevelőszülői feladatokat ellátni, és azt a jelenlegi intézmény nem engedélyezi, az új intézménnyel a keretmegállapodást a jelenlegi intézménnyel fennálló jogviszonya megszüntetését követően kötheti meg.
(7)56 Ha a nevelőszülő a jelenlegi intézményével kötött keretmegállapodását fel kívánja mondani, és a háztartásában gyermek ellátásáról gondoskodik, az intézmény értesíti a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és a gyermekvédelmi gyámot a gyermek gondozási helyének megváltoztatása érdekében megteendő intézkedések vagy a fenntartó, intézmény személyében bekövetkező változásról szóló tájékoztatásnyújtás céljából. Az intézmény az értesítésében nyilatkozik arról, hogy a fenntartó- és intézményváltás kezdeményezésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 105/A. § (4a) bekezdése vagy (5) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott körülmények között kerül sor.
12. § (1) Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról szóló, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő megállapodás tartalmazza
a) a nevelőszülő gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és a nevelőszülőnél utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt
aa) Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait,
ab)57
ac) társadalombiztosítási azonosító jelét és
ad) adóazonosító jelét,
b)58 az ideiglenes hatályú elhelyezésről, a nevelésbe vételről, a gondozási hely meghatározásáról és az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló hatósági döntés számát, keltét, véglegessé válásának tényét és időpontját, valamint a döntést hozó hatóság megnevezését,
c) a gyermeknek járó teljes körű ellátás és a fiatal felnőttnek járó szükség szerinti ellátás biztosítására való felhívást, valamint az ellátás biztosításának kezdő időpontját a hatósági döntés alapján,
d) a gyermek ellátási szükségletének megjelölését,
e) a gyermek gyermekvédelmi gyámjának nevét, elérhetőségét,
f)59 a gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési ellátmány havi, napi összegét,
g) a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel megillető kiegészítő díj és többletdíj havi és napi összegét, valamint
h)60 a nevelőszülő és az intézmény képviselőjének aláírását.
(2)61 Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, az intézmény a változást előidéző hatósági vagy fenntartói döntés általa történő kézhezvételét vagy az intézményi döntés megszületését követő tizenöt napon belül gondoskodik az új kiegészítő megállapodás elkészítéséről.
(3)62 Ha az új kiegészítő megállapodás megkötésére a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatások vagy a nevelőszülői díjazás összegének megváltozása miatt került sor, az intézmény a változás napjával megállapítja az új összeget és azt a juttatás, nevelőszülői díjazás következő havi esedékes kifizetésekor kezdi el folyósítani a nevelőszülő részére.
(4) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti napi összeget a havi összeg harminc nappal való elosztásával kell megállapítani.
(5)63 Ha a gyámhivatal határozata alapján a gyermek, fiatal felnőtt kikerül a nevelőszülő gondozásából, az intézmény a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a kiegészítő megállapodást. A záradék tartalmazza a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjának időpontját és a nevelőszülő tájékoztatását a 19. § (2) bekezdésében foglaltakról.
(6)64 A megszüntetési záradékot az intézmény és a nevelőszülő aláírásával látja el.
13. §65 Az intézmény tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a nevelőszülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, az intézmény – indokolt esetben a gyermekvédelmi gyám bevonásával – gondoskodik azok beszerzéséről.
14. §66 A nevelőszülő tájékoztatja az intézményt és a gyermekvédelmi gyámot
a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben történő részvételének, valamint a gyermek és a fiatal felnőtt fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,
b) a bekövetkezése időpontjától számított öt napon belül arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, továbbá a fiatal felnőtt hozzájárulása esetén tájékoztatja a működtetőt a fiatal felnőtt keresetéről,
c) azonnal a gyermekkel és a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről és szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,
d) azonnal a gyermeknek a nevelőszülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és
e)67 azonnal a saját és a vele egy háztartásban élő személy életkörülményeiben bekövetkezett vagy várható lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen
ea)68 a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről,
eb) a nevelőszülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról,
ec) a nevelőszülői tevékenysége mellett folytatott keresőtevékenysége megszűnéséről,
ed) az anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról,
ee) a vele szemben megindított végrehajtási eljárásról,
ef) a lakóhely megváltoztatásának szándékáról,
eg) a harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról,
eh) az egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes ellátni a gyermeket,
ei)69 ha más intézménynél kíván nevelőszülői feladatokat ellátni.
ej)70 arról, ha a nevelőszülő saját gyermeke vonatkozásában válik indokolttá hatósági intézkedés,
15. § (1)71 Az intézmény a nevelőszülő számára a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzésen felül évente legalább hatórás, legfeljebb tizenkét órás továbbképzést tart (a továbbiakban: nevelőszülői továbbképzés).
(1a)72 A nevelőszülői továbbképzés keretében az intézmény a gyermekjogi képviselő tevékenységét, az együttműködésre vonatkozó elvárásokat is ismerteti.
(2)73 A nevelőszülő a nevelőszülői továbbképzésen köteles részt venni. A nevelőszülői továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek – az utazási költség kivételével – az intézményt terhelik.
(3)74 A nevelőszülői továbbképzés időpontjáról az intézmény legalább harminc nappal korábban írásban értesíti a nevelőszülőt.
16. § (1)75 Ha az intézmény a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdése alapján kéri a gyermek gondozási helyének megváltoztatását a gyámhivatalnál, egyidejűleg tájékoztatja a nevelőszülőt és a gyermekvédelmi gyámot, hogy erre a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésében felsorolt mely ok alapján kerül sor.
(2)76 Ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt a nevelőszülőtől másik, biztonságos gondozási helyre viszi, és kéri a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatását, erről a nevelőszülőt foglalkoztató intézményt egyidejűleg tájékoztatja.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő a gyermek új gondozási helyét kijelölő gyámhivatali határozat meghozataláig a gyermekkel nem érintkezhet.
17. §77
17/A. §78
18. §79 (1)80 Az intézmény negyedévente, minden év április 15-éig, július 15-éig, október 15-éig és a következő év január 15-éig a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján megállapítja a nevelőszülőt az adott időszakra megillető szabadság mértékét, és arról írásban tájékoztatja a nevelőszülőt. Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésére az adott negyedéven belül került sor, az intézmény a töredék időre járó szabadság mértékéről a következő negyedéves tájékoztatással együtt tájékoztatja a nevelőszülőt.
(2)81 Az intézmény az adott negyedévben a nevelőszülőt megillető szabadságot a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján a negyedévi átlagos gyermeklétszám alapján állapítja meg. A negyedévi átlagos gyermeklétszámot úgy kell kiszámítani, hogy azon napok számát, amikor a gyermek teljes napot a nevelőszülő gondozásában töltött, el kell osztani az adott negyedév összes napjainak számával. Amennyiben a negyedévi átlagos gyermeklétszám nem egész szám, a 0,5-öt meghaladó tört részt felfelé, a 0,5-öt meg nem haladó tört részt lefelé kell kerekíteni.
(3)82 A nevelőszülő írásban kérheti az intézménytől szabadságának a Gyvt. 66/F. § (4) bekezdése alapján történő naptári éven belüli összevonását. A szabadság összevont kiadásáról az intézmény 15 napon belül írásban dönt. Az intézmény akkor tagadhatja meg a szabadság összevont kiadását, ha a nevelőszülő helyettesítése nem oldható meg.
(4)83 Az intézmény a ki nem adott szabadság megváltásáért járó összeget
a) a tárgyévet követő év április 10. napjáig az április hónapban járó nevelőszülői díjjal együtt,
b) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban
számítja és fizeti ki.
(5) A szabadságmegváltás alapja a nevelőszülőt a szabadságra való jogosultság megszerzésének negyedévében megillető nevelőszülői díj napi átlaga.
(6)84 Az intézménynek az Mt. 134. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szabadságról vezetett nyilvántartása negyedévenkénti bontásban tartalmazza
a) a nevelőszülőnek megállapított szabadságnapok számát,
b) a nevelőszülő által kivett szabadságnapok számát,
c) a szabadság naptári éven belüli összevonásának tényét és
d) a naptári évben ki nem adott és megváltott szabadságnapok számát.
(7)85 Az intézmény a (6) bekezdés szerinti nyilvántartást minden év december 31-én lezárja, és az adott évre vezetett szabadság-nyilvántartás adatait a lezárást követő öt évig megőrzi. Ezt követően az intézmény a nyilvántartásból haladéktalanul törli az érintett adatokat.
(8) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a nevelőszülő, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitában eljáró szerv ismerheti meg.
19. § (1)86 Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelőszülőt attól az időponttól illeti meg a nevelési ellátmány, továbbá a nevelőszülői tevékenység díjazása keretében az alapdíj, a kiegészítő díj és a többletdíj, amelytől kezdve a gyámhivatal a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg vagy elrendelte a fiatal felnőtt utógondozói ellátását. Ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor, a határozat keltének időpontja az irányadó.
(2)87 Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési ellátmány, továbbá a kiegészítő díj és a többletdíj a nevelőszülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek, fiatal felnőtt teljes napot a gondozásában töltött.
(3)88 Az intézmény az adott gyermek, fiatal felnőtt után járó nevelési ellátmányt első alkalommal – a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél történő elhelyezését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja.
(4)89 Ha a nevelőszülő gondozásából az összes gyermek, fiatal felnőtt kikerült, az egyéb feltételek fennállása esetén az intézmény az alapdíjat a nevelőszülő gondozásából utoljára kikerült gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjától számított három hónapig folyósítja a nevelőszülőnek.
(5)90 A Gyvt. 56. § (2) bekezdésében foglalt magasabb összegű nevelési ellátmányt az intézmény először a gyermek ellátási szükségletének megváltozását követő hónapban folyósítja a nevelőszülőnek a gyámhivatali határozatban megjelölt időpontra vagy – ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor – a határozat keltére visszamenő hatállyal.
(6) Ha a Gyvt. 66/D. § (7) bekezdés a)–d) pontja alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondásának van helye, és emiatt a gyermek kikerült a nevelőszülő háztartásából, a gondozás tényleges megszűnését követő naptól a nevelőszülőt az érintett gyermekre tekintettel díjazás nem illeti meg.
20. §91 Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt a nevelőszülő fizeti meg. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek után az intézményi gyermekétkeztetés térítési díját a nevelőszülő – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint – fizeti meg.
4. A speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó külön szabályok
21. § A különleges nevelőszülő által nevelt gyermekek közül – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb három gyermek lehet életkora alapján különleges ellátást igénylő gyermek.
22. § (1)92 Annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülő alkalmas-e speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátására, az intézmény megvizsgálja
a) a nevelőszülő motivációját, alkalmasságát, ideértve a pszichológiai alkalmasságát is,
b) a nevelés személyi és tárgyi feltételeit, és
c) a nevelőszülő tevékenysége ellátásának helyén a gyermek számára elérhető szolgáltatásokat, ezen belül
ca) a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó gyermek egészségügyi és mentálhigiénés ellátásához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit,
cb) a tartósan beteg, a fogyatékos gyermek egészségügyi ellátásához, fejlesztéséhez, habilitációjához és rehabilitációjához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit, és
cc) a három év alatti gyermek egészségügyi ellátásához és fejlesztéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit.
(2)93 Az intézmény a nevelőszülővel kötött keretmegállapodásban rögzíti, hogy a nevelőszülő speciális, különleges nevelőszülő, feltéve, hogy
a) a nevelőszülő vállalja speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátását, valamint
b)94 az intézmény az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata alapján meggyőződik arról, hogy a nevelőszülő alkalmas a speciális vagy különleges nevelőszülői feladatok ellátására és a feladat ellátásához a feltételek biztosítottak.
(3)95 Az intézmény a gondozási helyre vonatkozó javaslat kialakítása érdekében tájékoztatja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot arról, hogy a nevelőszülő az (1) bekezdés c) pontja alapján milyen ellátási szükségletű gyermek fogadására alkalmas.
5. A helyettes szülői jogviszony
23. § (1)96 A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére az intézmény jelöli ki. Az intézmény a helyettes szülővel kötött megállapodásról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
(2)97 A kijelölés során az intézmény a Gyvt. 66/J. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a helyettes szülő által a Gyvt. 49. § (3) bekezdése alapján gondozható gyermekek számát, valamint a helyettesítő védelem során a gyermeket a Gyvt. 7. § (3) bekezdése alapján megillető jogokat.
(3) A kijelölés során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti gondozása lehetőség szerint óvoda- és iskolaváltás nélkül történjen.
24. §98 Az intézmény tájékoztatja a helyettes szülőt a helyettes szülő gondozásában lévő gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a helyettes szülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a gyermekjóléti szolgálaton keresztül felvilágosítást kér az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülőjétől.
25. §99 A helyettes szülő tájékoztatja az intézményt
a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,
b) azonnal a gyermekkel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, valamint szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,
c) azonnal a gyermeknek a helyettes szülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és
d)100 azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa gondozott gyermek életében, így különösen a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről, a helyettes szülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról, munkanélkülivé válásáról, anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, lakóhely megváltoztatásának szándékáról, harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes gondozni a gyermeket.
26. §101 A gyermeknek az átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén az intézmény – a gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján – az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg felmondja a helyettes szülővel kötött megállapodást.
27. § (1)102 A helyettes szülő és az intézmény eltérő megállapodása hiányában a helyettes szülői díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha ez a nap munkaszüneti napra esik, a helyettes szülői díjat legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni.
(2) Ha a gyermek a 26. §-ban meghatározott intézkedés alapján került ki a helyettes szülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a helyettes szülőt helyettes szülői díj nem illeti meg.
(3)103 A helyettes szülőt arra az időtartamra illeti meg a nevelési ellátmány, amely alatt – az intézménnyel kötött megállapodás alapján – a gyermek ideiglenes jellegű, teljes körű ellátását a saját háztartásában biztosítja.
(4)104 Az intézmény az adott gyermek után járó nevelési ellátmányt első alkalommal – a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a gyermek tényleges gondozásának megkezdését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja a helyettes szülőnek.
(5)105 Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési ellátmány a helyettes szülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek teljes napot a gondozásában töltött.
28. § Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülője fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni.
29. § A helyettes szülői jogviszony Gyvt. 66/J. § (9) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a helyettes szülő
a)106 az intézmény engedélye nélkül másik intézménnyel is megállapodást köt,
b)107 az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja az intézményt a 25. §-ban foglaltakról,
c)108 magatartásával ellehetetleníti az intézménnyel történő együttműködést,
d) körülményei, magatartása a szakmai szabályok szerinti feladatellátást tartósan akadályozza vagy ellehetetleníti, vagy
e) előzetes bejelentés nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene.
6. Záró rendelkezések
30. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 11. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
31. §109
31/A. §110
32. §111 (1) A nevelőszülő a Gyvt. – egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított – 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát 2019. február 28-áig juttatja el a működtetőnek.
(2) A működtető a 2019. január 1-jén fennálló keretmegállapodásokat a keretmegállapodás 11. § (1) bekezdés t) pontja tekintetében 2019. március 31-éig módosítási záradékkal látja el, ha az a Gyvt. – egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított –
a) 165. § (1) bekezdése szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzésére irányuló kötelezettség teljesítésére előírt határidő változása, vagy
b) 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzése alóli felmentési ok
miatt szükséges.
33. §112 A működtető a szakmai programnak a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (5) bekezdésének megfelelő kiegészítéséről és annak a Gyvt. 48/A. § (7) bekezdés szerinti elfogadásáról 2020. március 31-éig gondoskodik.
34. §113 (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 9. §-t a gyermek gondozási helyének 2021. december 31-ét követő kijelölésekor kell alkalmazni.
(2) A működtető a keretmegállapodásnak az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és n) pont nd) alpontja szerinti módosításáról 2022. március 31-éig gondoskodik.
1. melléklet az 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelethez114
Az 1. § c) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1/A. §-t a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 239. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 175. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 193/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. és 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 89. §-a, a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. és 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § a) pontja, a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § c) pontja, a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított, a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (6) bekezdését a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (6) bekezdés a) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (6) bekezdés b) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 193/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5/A. §-t a 384/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 193/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a 193/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
[A 6. § (2) bekezdésében a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 8. pontja által elrendelt módosítás, amely szerint az „a működtetőnél” szövegrész helyébe az „az intézménynél” szöveg, lép, nem vezethető át.]
[A 6. § (5) bekezdésében a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja által elrendelt módosítás, amely szerint az „a működtető” szövegrész helyébe az „az intézmény" szöveg lép, nem vezethető át.]
[A 6. § (6) bekezdésében a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja által elrendelt módosítás, amely szerint az „A működtető” szövegrész helyébe az „Az intézmény" szöveg lép, nem vezethető át.]
A 6/A. §-t a 448/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 57. §-a iktatta be.
A 6/A. § b) pontja a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 7. §-t a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. és 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 43. §-a iktatta be.
A 9. § (4) bekezdését a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 43. §-a iktatta be, szövege a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (5) bekezdését a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 43. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (5) bekezdés b) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés d) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés h) pontját a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. §-a hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdés j) pontja a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés k) pontja a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés n) pontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 82. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés n) pont nc) alpontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés n) pont nd) alpontját a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (1) bekezdés o) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés p) pontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 82. § (2) bekezdésével megállapított, a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés q) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés u) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdését a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. §-a hatályon kívül helyezte.
A 11. § (3) bekezdése a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 83. §-ával megállapított, a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (5) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (6) bekezdését a 306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, szövege a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (7) bekezdését a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontját a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 44. §-a hatályon kívül helyezte.
A 12. § (1) bekezdés b) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 479. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 12. § (1) bekezdés f) pontja a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés h) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. és 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (6) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. és 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § e) pontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 84. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § e) pont ea) alpontja a 306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. § e) pont ei) alpontját a 306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § e) pont ej) alpontját a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 41. §-a iktatta be.
A 15. § (1) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. és 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1a) bekezdését a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 85. §-a iktatta be, szövege a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. és 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 18. és 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7., 17. és 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. és 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 21. és 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 17. §-t a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17/A. §-t a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 86. §-a iktatta be, a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 18. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 87. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. és 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2., 7. és 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (7) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. és 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § j) pontja, a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (5) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § k) pontja, a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 42. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés b) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. és 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § nyitó szövegrésze a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § d) pontja a 306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. §-a szerint módosított szöveg.
A 26. § a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja, a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § j) pontja, a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (5) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § a) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 7. és 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § b) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § c) pontja a 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 43. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 31. §-t a 237/2020. (V. 26.) Korm. rendelet 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31/A. §-t a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 88. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 237/2020. (V. 26.) Korm. rendelet 5. § b) pontja.
A 32–33. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.
A 33. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.
A 34. §-t a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás