Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról1

2014.01.01.

A Kormány

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 2–4. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 8. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 10. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés f) pontjában,

a 11. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés g) pontjában,

a 12. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés h) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az 1., 5., 6. és 9 alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

1. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnbkr.) 3. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően jelentős összegű hibának minősül az is, ha a banküzem működési költségei és ráfordításai tekintetében a Tv. 3. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott hibák és hibahatások meghaladják a banküzem működési költségei és ráfordításai 2%-át.”

2. § Az Mnbkr. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyéb követelések között úton levő tételként kell nyilvántartani – tartozik egyenleg esetén – a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos, valamint a GIRO Elszámolásforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: GIRO Zrt.) elszámolásával összefüggő tételeket. Az egyéb követelések között kell kimutatni többek között a felügyeleti tevékenységből származó követeléseket (felügyeleti díjelőírásokat, kiszabott bírságokat) és a dolgozói kölcsönöket.”

3. § Az Mnbkr. 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az eredménytartalékba kell helyezni – a Tv. előírásain túlmenően – a mérleg szerinti veszteség fedezetére átutalt, a központi költségvetés által közvetlenül megtérített összeget, a részvényes által az eredménytartalék javára nyújtott tőkejuttatást, valamint az MNB által kiszabott bírságból származó bevétel MNB tv. szerinti célokra fel nem használt összegét.”

4. § (1) Az Mnbkr. 8. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A kamatbevételek között kell kimutatni többek között:)

„e) a folyósított dolgozói kölcsönök után kapott kamatok összegét,”

(2) Az Mnbkr. 8. § (7) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az egyéb bevételek között kell kimutatni a Tv. szerinti egyéb bevételek közé tartozó bevételt és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjbevételt, amely nem tartozik a (2)–(5) bekezdés szerinti bevételek közé, így különösen:]

„f) a felügyeleti tevékenységből származó
fa) felügyeleti díjakat,
fb) igazgatási szolgáltatási díjakat,
fc) kiszabott és a mérlegfordulónapig – az MNB tv. szerinti célokra – felhasznált bírságokat.”

5. § Az Mnbkr. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nyitott (le nem zárt) határidős ügyletnek a piaci érték változásaiból származó veszteségére az MNB belső szabályzatában meghatározott esetben céltartalékot kell képezni.”

6. § Az Mnbkr. 19. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a következőket:)

„9. a pénzbevonási nyereség tárgyévi alakulását;”

7. § Az Mnbkr. 25. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 4. § (3) bekezdését, 3. §-ával megállapított 5. § (8) bekezdését, 4. §-ával megállapított 8. § (2) bekezdés e) és (7) bekezdés f) pontját, 8. §-ával megállapított 2. számú mellékletét először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(7) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 3. § (5a) bekezdését, 6. §-ával megállapított 19. § (1) bekezdés 9. pontját először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(8) Az eredménytartalékba kell helyezni az MNB tv. Átmeneti rendelkezései szerinti – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének megszűnésével kapcsolatban keletkező – eredménytartalékot növelő, illetve csökkentő tételeket.”

8. § Az Mnbkr. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

9. § Az Mnbkr.

1. 2. § 19. pontjában a „2011. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 27. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „2013. évi CXXXIX. évi törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 23. § (3) bekezdése” szöveg,

2. 5. § (6) bekezdésében a „16. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „147. § (1) bekezdése” szöveg,

3. 6. § (5) bekezdésében a „16. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „147. § (2) bekezdése” szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti az Mnbkr. 2. § 15. pontjában a „rövid lejáratú” szövegrész.

2. A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

11. § A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § i) pontjában a „37. pontjában” szövegrész helyébe a „44. pontjában” szöveg lép.

3. Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

12. § Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § j) pontjában a „37. pontjában” szövegrész helyébe a „44. pontjában” szöveg lép.

4. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

13. § (1) A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszkr.) 2. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül:]

„l) a c)–e) pont szerinti szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére.”

(2) Az Eszkr 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 20/D. § tartalmazza.”

14. § Az Eszkr. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 2. § (1) bekezdés l) pontja szerinti szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére az azt létrehozó, 2. § (1) bekezdés c)–e) pont szerinti szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó előírások vonatkoznak.”

15. § Az Eszkr. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szervezetére és működésére nem a társasházakról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazó, legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet úgy, hogy beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét az (1) bekezdés szerinti szabályok helyett a társasház közössége által határozatban elfogadott módon teljesíti.”

16. § Az Eszkr. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai
20/D. § A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet II. Fejezetének előírásait – a betétbiztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezések kivételével – köteles alkalmazni.”

17. § Az Eszkr. a következő 28. §-sal egészül ki:

„28. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított 2. § (1) bekezdés l) pontját, 14. §-ával megállapított 3. § (8) bekezdését, 15. §-ával megállapított 4. § (1a) bekezdését, 16. §-ával megállapított 20/D. §-át először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.”

18. § Az Eszkr. a 28. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés
29. § A 2. § (2) bekezdés és 3. § (1) bekezdés az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

19. § Az Eszkr.

1. 2. § (2) bekezdésében a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap” szövegrész helyébe a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete” szöveg,

2. 8. § (6) bekezdésében az „Az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt,” szövegrész helyébe az „A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet” szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti az Eszkr. 7. § (4) és (5) bekezdése.

5. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

21. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 2. §-a a következő 53–55. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„53. központi szerződő fél: a Tpt. szerinti központi szerződő fél;
54. központi szerződő fél tevékenység: a Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenysége;
55. szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott tevékenységek végzésére jogosult szakosított hitelintézetként való működésre jogosító engedéllyel rendelkező központi szerződő fél.”

22. § A Hitkr. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzügyi intézmény számviteli politikájának a Tv. 14. § (5) bekezdés b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési előírások címen, elkülönítetten köteles rendelkezni a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalékképzésének rendjéről. E szabályzat keretében kell rendelkezni az általános kockázati céltartalék felhasználásának rendjéről, illetve arról, hogy a hitelintézet a 2001. január 1-je előtt megképzett általános kockázati céltartalékot teljes egészében felhasználta, vagy a követelések, értékpapírok és készletek könyvekből való kivezetésekor, illetve a mérlegen kívüli tételek megszűnésekor keletkező veszteség összegére fokozatosan használja azt fel. Az Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési előírások című részét a hitelintézet a 7. számú mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően, a pénzügyi vállalkozás – tevékenységének sajátosságait figyelembe véve – a maga által meghatározott követelményeknek megfelelően alakítja ki.”

23. § A Hitkr. 5. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyfelekkel szembeni követeléseken belül, a befektetési szolgáltatásból eredő követelések között kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:)

„d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni követelésként a Tpt. értelmében elszámolóházi, központi szerződő fél tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben az elszámolóházi, központi szerződő fél és értéktári tevékenység, illetve az általuk nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét;”

24. § A Hitkr. 7. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:)

„d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként a Tpt. értelmében elszámolóházi, központi szerződő fél tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben az elszámolóházi, központi szerződő fél és értéktári tevékenység, illetve az általa nyújtott befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett kötelezettségek összegét;”

25. § A Hitkr. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a Tv. 35. § (3) bekezdése szerinti tőke összegét. A jegyzett tőke a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézmény esetében a Hpt. 12. § (5) és (6) bekezdése szerinti dotációs tőkét foglalja magában. Azon befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek, amely nem külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, a jegyzett tőkén belül a főkönyvi, illetve az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan befektetési szolgáltató tulajdoni részesedését, amelynek más befektetési szolgáltatóban is van részesedése.”

26. § A Hitkr. 10. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a követelés egynél több kamatidőszakának esedékes kamatösszege nincs kiegyenlítve – eltérő rendelkezés hiányában – a befizetett kamat a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki.
(5) Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több tőketörlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, – eltérő rendelkezés hiányában – a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, késedelmi kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki először. Eltérő rendelkezés hiányában a befolyt összegből a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni. Felszámolási eljárás esetén a jogszabályban meghatározott kiegyenlítési sorrendet kell figyelembe venni. Befolyt összegnek kell tekinteni a követelés kiegyenlítéseként kapott eszköz beszámítási értéke, vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke, szerződés szerinti, illetve számlázott értéke és a végrehajtási határozatban megállapított értéke szerinti összeget, valamint a követelés kiegyenlítéseként kapott váltó értékét a kiváltott követelés összegében, továbbá az adóssal szemben fennálló kötelezettség beszámítási értékét is. Ez utóbbi esetekben felek közötti megállapodás függvényében kell a felszámított általános forgalmi adót a – beszámításra kerülő – befolyt összeg részének tekinteni.”

27. § A Hitkr. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni – ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai, illetve az egyéb ráfordítások az eredménykimutatásban nem tartalmazzák – a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt értékvesztést, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után elszámolt kockázati céltartalék összegét. Az eredménykimutatásban az általános kockázati céltartalék felhasználásának összegét kell bemutatni.”

28. § A Hitkr. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az általános kockázati céltartalékot akkor lehet felhasználni, ha az adott eszköz hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor, a könyvekből való kivezetésekor veszteség keletkezik, valamint a mérlegen kívüli kötelezettség miatt veszteség realizálódik. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség – céltartalékkal nem fedezett összege – miatt keletkezett veszteség realizálásakor annak összegében kell az általános kockázati céltartalékot felhasználni.”

29. § A Hitkr. 26. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. § (2) és (3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő pénzügyi intézmény, továbbá a (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan pénzügyi intézmény, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján az MNB felé a szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen.”

30. § A Hitkr. a következő alcímmel és 28/B. §-sal egészül ki:

„A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél sajátos előírásai
28/B. § (1) A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél (az általa végezhető tevékenységek vonatkozásában) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet, valamint az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében működtetett garanciarendszer tekintetében e rendelet elszámolóházra vonatkozó rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.
(2) A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő félnek e rendelet
a) központi értéktári tevékenységgel,
b) a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatással,
c) a Tpt. 336. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységgel,
d) értékpapír-kölcsönzéssel,
e) nemesfém letéti őrzéssel és letétkezeléssel
kapcsolatos, elszámolóházra vonatkozó előírásait nem kell alkalmaznia.
(3) Ahol az elszámolóházzal kapcsolatos rendelkezések elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységekről szólnak, az alatt a Tpt. 340/D. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységeket kell érteni.
(4) A Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott tevékenységek kapcsán a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél a rendelet hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Ahol e rendelet a hatálya alá tartozó hitelintézet és pénzügyi vállalkozás elszámolóházzal szemben fennálló kapcsolatairól rendelkezik, az előírásokat a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolataira a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos előírások kivételével köteles alkalmazni.”

31. § A Hitkr. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelete,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i, a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelete.”

32. § (1) A Hitkr. 33. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított 3. § (3) bekezdését, 27. §-ával megállapított 11. § (8) bekezdését, 28. §-ával megállapított 13. § (7) bekezdését, 33. § (1) bekezdésével megállapított 1. számú mellékletét, 33. § (2) bekezdésével megállapított 2. számú mellékletét, 33. § (3) bekezdésével megállapított 7. számú mellékletét először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, illetve a 35. §-ával hatályon kívül helyezett 7. § (13) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.
(7) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított 5. § (6) bekezdés d) pontját, 24. §-ával megállapított 7. § (4) bekezdés d) pontját, 26. §-ával megállapított 10. § (4) és (5) bekezdését, 30. §-ával megállapított 28/B. §-át először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.”

(2)2

33. § (1) A Hitkr. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) A Hitkr. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) A Hitkr. 7. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

34. § A Hitkr.

1. 1. § 1. bekezdésében az „1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe a „2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg,

2. 2. § 2. pontjában a „Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott fogalom (hátrasorolt kötelezettség)” szövegrész helyébe a „a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerinti fogalom” szöveg,

3. 2. § 22. pontjában a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.)” szöveg,

4. 5. § (3) bekezdés c) pontjában a „megfelel a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 31. pontjában foglalt előírásoknak” szövegrész helyébe az „eleget tesz a Hpt.-ben a külföldi hitelintézetekre vonatkozó előírásoknak” szöveg,

5. 5. § (5) bekezdés h) pontjában a „Hpt. 2. számú melléklete I. részének 11. pontjában meghatározott” szövegrész helyébe a „ Hpt.-ben meghatározott” szöveg,

6. 7. § (12) bekezdésében az „a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Hpt. 84. § (1) bekezdése” szöveg,

7. 8. § (5) bekezdésében az „a Hpt. 75. §-a” szövegrész helyébe az „a Hpt. 83. §-a” szöveg,

8. 9. § (20) bekezdésében az „a Hpt. 87. §-át” szövegrész helyébe az „a Hpt. 84. §-át” szöveg,

9. 11. § (2) bekezdésében az „a klíringjogdíjat” szövegrész helyébe az „a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultságért felszámított díjat” szöveg,

10. 16. § (10) bekezdésében a „tőzsdei klíring elszámolási számla” szövegrész helyébe a „tőzsdei elszámolási számla” szöveg,

11. 25. § 4. pontjában az „a Hpt. szerinti nagy kockázatvállalásnak minősülő” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet szerinti nagykockázat-vállalásnak minősülő” szöveg,

12. 25. § 15. pontjában az „a Hpt. 5. számú melléklete” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet” szöveg,

13. 25. § 25. pontjában a „Hpt. 75. §-ának (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 83. § (3) bekezdése” szöveg,

14. 30. § (2) bekezdés e) pontjában a „2006. június 14-i, 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról,” szövegrész helyébe a „2013. június 26-i, 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.” szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti a Hitkr.

6. A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

36. § A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 2. §-a a következő 33–35. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„33. központi szerződő fél: a Tpt. szerinti központi szerződő fél;
34. központi szerződő fél tevékenység: a Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenysége;
35. szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott tevékenységek végzésére jogosult szakosított hitelintézetként való működésre jogosító engedéllyel rendelkező központi szerződő fél.”

37. § A Bkr. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni követelésként kell kimutatni a Tpt. értelmében elszámolóházi, központi szerződő fél tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben az elszámolóházi, központi szerződő fél tevékenység, illetve az általuk nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét.”

38. § A Bkr. 17/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. § (2) és (3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő befektetési vállalkozás, továbbá a (2) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan befektetési vállalkozás, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a Felügyelet felé a szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen.”

39. § A Bkr. a 18/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A befektetési vállalkozók és árutőzsdei szolgáltatók szakosított hitelintézetként működő központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolatai
18/B. § Ahol e rendelet a hatálya alá tartozó befektetési vállalkozók és árutőzsdei szolgáltatók elszámolóházzal szemben fennálló kapcsolatairól rendelkezik, az előírásokat a befektetési vállalkozó és az árutőzsdei szolgáltató a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolataira a Hitkr. 28/B. § (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos előírások kivételével köteles alkalmazni.”

40. § A Bkr. a 19. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

„Átmeneti rendelkezések
20. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított 4. § (6) bekezdését, 39. §-ával megállapított 18/B. §-át, valamint 41. §-ával megállapított 1. számú mellékletét először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
21. § (1) E rendelet a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E rendelet a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

41. § A Bkr. 1. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

42. § A Bkr.

1. 2. § 4. pontjában a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Hitkr.)” szöveg,

2. 2. § 5–9. és 11. pontjában az „a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „a Hitkr.-ben” szöveg,

3. 17. § 12. pontjában az „a Tpt. szerint nagykockázat vállalásnak minősülő” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet szerinti nagykockázat-vállalásnak minősülő” szöveg,

4. 10. § (5) bekezdésében a „tőzsdei klíring elszámolási számla” szövegrész helyébe a „tőzsdei elszámolási számla” szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti a Bkr.

2. 5. § (4) bekezdésében az „a Tpt. szerint”,

3. 6. § (20) bekezdésében az „a Tpt. 174. §-át alapul véve”

szövegrész.

7. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása

44. § A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kszvr.) 5. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha az adatváltozás érinti a 8. § (1) bekezdése szerinti igazolványon szereplő adatokat is, akkor – a (9) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségen túlmenően – a bejelentéshez csatolni kell az igazolványt, az adatváltozást igazoló, valamint a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott dokumentumot is. A beküldött igazolványt a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás átvezetését követően haladéktalanul megsemmisíti.”

45. § A Kszvr. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a nyilvántartásba vett személy az engedélyben (az igazolványon és a nyilvántartásban) korábban megjelölt szakképesítési szakterületétől eltérő második, vagy további szakterület nyilvántartásba vételét és a szakterület megjelölését is tartalmazó új igazolvány kiállítását kérelmezi, akkor a kérelemhez mellékelni kell a kérelmezett szakterület szakképesítésének megszerzését igazoló oklevelet, bizonyítványt.”

46. § A Kszvr. 10. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A könyvviteli szolgáltatást végző személy (1) bekezdés szerinti éves továbbképzési kötelezettsége a nyilvántartásban szereplő szakterületének év közbeni változásától függetlenül fennáll.
(1b) Ha a könyvviteli szolgáltatást végző személy az adott továbbképzési évben további szakterület nyilvántartásba vételét kérelmezi (szakterület-kiegészítés), az újonnan nyilvántartásba vett szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettsége ezen szakterület nyilvántartásba vételének évét követően terheli, kivéve, ha az adott továbbképzési évben a korábban nyilvántartásba vett szakterületének törlésére került sor.”

47. § (1) A Kszvr. 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésére irányuló szolgáltatási tevékenységet az a szervezet végezhet, amely – a létesítő okiratában foglaltak alapján – felnőttek szakmai oktatására irányuló oktatási, képzési, oktatásszervezési tevékenységet folytat (a továbbiakban: szervezet) és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.”

(2) A Kszvr. 10/A. § (4) bekezdése d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási tevékenységet az a szervezet végezhet, amely megfelel az alábbi feltételeknek:]

„d) rendelkezik minőségpolitikával, minőségirányítási rendszerrel, minőségcélokkal, önértékelési rendszerrel,”

(3) A Kszvr. 10/A. § (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási tevékenységet az a szervezet végezhet, amely megfelel az alábbi feltételeknek:]

„e) megfelel a számviteli törvény 152. § (2a) és (2b) bekezdésében meghatározott követelménynek, valamint
f) az akkreditációs eljárás megkezdése előtt, a külön jogszabályban meghatározottak szerint az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.”

(4) A Kszvr. 10/A. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A szervezetnek a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmú akkreditáció iránti kérelméhez mellékelni kell:)

„c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló csekkszelvény vagy átutalási megbízás másolatát.”

(5) A Kszvr. 10/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az akkreditációval rendelkező szervezeteket a nyilvántartásba vételt végző szervezet a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésében közreműködő szervezetként nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a szervezet által az akkreditáció iránti kérelmében megadott adatait,
b) a szervezet nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),
c) a szervezet nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,
d) a szervezet továbbképzési tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét (ide értve a (11a) bekezdés szerinti figyelmeztetést, felfüggesztést, akkreditáció visszavonását),
e) a szervezet nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.”

(6) A Kszvr. 10/A. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az akkreditációval rendelkező szervezet az akkreditáció alapjául szolgáló feltételeket érintő változásokat 8 napon belül köteles bejelenti a 4. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél.”

(7) A Kszvr. 10/A. § (12) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásba vételt végző szervezet visszavonja továbbá az akkreditációt akkor, ha)

„e) a szervezet a (9a) bekezdés szerinti adatváltozás-bejelentési kötelezettségét elmulasztja,
f) a szervezet a (10) bekezdés szerinti adatváltozás-bejelentési kötelezettségének a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem tesz eleget.”

48. § A Kszvr. 10/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (7) bekezdés szerinti kreditpont elismerésének feltétele, hogy a (8) bekezdés szerinti szervezet kérje a szakmai szervezetként történő elismerését, valamint a (8a) bekezdés szerinti gazdálkodó kérje a szakmai szerveződés szakmai szervezetként történő elismerését a nyilvántartásba vételt végző szervezettől (a továbbiakban: szakmai szervezeti minősítési eljárás). Szakmai szervezeti minősítési eljárás iránti kérelmet a (8) bekezdés szerinti szervezet a (8) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat mellékelve, illetve a (8a) bekezdés szerinti gazdálkodó a (8a) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat mellékelve a 12. számú mellékletben meghatározott adattartalommal nyújthatja be a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek.”

49. § A Kszvr. 10/G. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles:)

„f) összesített jegyzéket készíteni a továbbképzésen résztvevők adatairól – a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából – a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal, amelyet a jelenléti ívek másolatának csatolásával a nyilvántartásba vételt végző szervezet – az egységes Kormányzati Portálon megjelenő – tájékoztatójában közzétett címre, vagy egyéb elektronikus adathordozón táblázatkezelő program által támogatott formátumban a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére a továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül megküld,”

50. § A Kszvr. 11/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésére 2013. december 31-én akkreditációval rendelkező szervezetek a 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek legkésőbb 2014. december 31-ig kötelesek eleget tenni. Egyebekben e szervezetekre ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint a 10/A. § alapján 2014. január 1-jét követően akkreditált szervezetekre.”

51. § (1) A Kszvr. 1. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(2) A Kszvr. 4. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

52. § A Kszvr.

1. 3. § e) pontjában az „IFRS” szövegrész helyébe a „Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financing Reporting Standards (IFRS)] (a továbbiakban: IFRS)” szöveg,

2. 5. § (2) bekezdés c) pontjában a „cm-es (elektronikus benyújtás esetén 1 db minimum 320x240, maximum 752x582 pixel méretű, 24 bit színmélységű, „jpg” formátumú)” szöveg helyébe a „cm méretű, jó minőségű (fotópapíron vagy elektronikus úton, „JPEG” formátumban) benyújtott,” szöveg,

3. 5. § (11) bekezdésében a „megrongálódás esetén az igazolványt is.” szövegrész helyébe a „megrongálódás esetén az igazolványt is, melyet a nyilvántartásba vételt végző szervezet haladéktalanul megsemmisít.” szöveg,

4. 8. § (2) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „60 nap” szöveg,

5. 8. § (4) bekezdésében a „pótlására, illetve az engedély visszavonására” szövegrész helyébe a „pótlására, az engedély visszavonására, valamint a továbbképzés alóli kimentésre” szöveg,

6. 10/A. § (10) bekezdésében az „adattartalommal.” szövegrész helyébe az „adattartalommal a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél.” szöveg,

7. 10/G. § e) pontjában az „adattartalommal,” szövegrész helyébe az „adattartalommal, a képzés befejezését követő 30 napon belül,” szöveg

lép.

53. § Hatályát veszti a Kszvr.

1. 5. § (9) bekezdésében az „az igazolvány másolatát,” szövegrész,

2. 10/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész,

8. A magyar számviteli standardokról, azok értelmezéseiről és a kapcsolódó eljárási rendről szóló 202/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása

54. § A magyar számviteli standardokról, azok értelmezéseiről és a kapcsolódó eljárási rendről szóló 202/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A Magyar Számviteli Standard Testület tevékenységét titkárság segíti. A titkársági feladatok ellátásának feltételeit a miniszter biztosítja.”

55. § A Rendelet

1. 2. § a) pontjában a „pénzügyminiszteri rendeletként” szövegrész helyébe a „számviteli szabályozásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeleteként” szöveg,

2. 2. § c) pontjában, 5. § (1) és (2) bekezdésében, 6. § (1)–(3) bekezdésében a „pénzügyminiszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,

3. 2. § c) pontjában a „pénzügyminiszternek” szövegrész helyébe a „miniszternek” szöveg,

4. 4. § (1) bekezdés d) pontjában, 4. § (1) bekezdés f) pontjában a „pénzügyminiszternél” szövegrész helyébe a „miniszternél” szöveg,

5. 4. § (2) bekezdés d) pontjában a „Pénzügyminisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szöveg,

6. 4. § (4) bekezdésében a „Pénzügyminisztérium” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,

7. 6. § (1) bekezdésében a „pénzügyminiszteri” szövegrész helyébe a „miniszteri” szöveg,

8. 6. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Közlönyben” szövegrész helyébe a „minisztérium hivatalos lapjában” szöveg

lép.

9. A tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 348/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

56. § A tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 348/2004. (XII.22.) Korm. rendelet

1. 4. § (2) bekezdés d) pontjában és 6. § (2) bekezdés d) pontjában az „az elszámolóházi klíringjog” szövegrész helyébe az „a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultság” szöveg,

2. 9. § (3) bekezdés a) pontjában a „klíring tevékenységért, a klíringelt ügylet” szövegrész helyébe a „ , tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolásáért, az elszámolt ügylet” szöveg,

3. 10. § (2) bekezdés a) pontjában a „klíring tevékenységgel, a klíringelt ügylet” szövegrész helyébe a „ , tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolásával, az elszámolt ügylet” szöveg,

4. 13. § (1) bekezdésében az „a klíringjogdíjat” szövegrész helyébe „a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultságért felszámított díjat” szöveg

lép.

10. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

57. § (1) A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vkr.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló a Ctv. 111. § (1) bekezdés b) pontja alapján köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet pedig a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között – a könyvviteli számlák zárása előtt – elszámolni.”

(2) A Vkr. 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A piaci értéken történő értékelés (2) bekezdés szerinti elszámolása előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni, a követelés jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések közé, a kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé át kell vezetni, az egyéb időbeli elhatárolásokat a rendkívüli ráfordításokkal, illetve a rendkívüli bevételekkel szemben, a céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni. A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki.”

58. § A Vkr.

a) 6. § (3) bekezdésében a „kényszertörlési eljárás kezdő időpontját” szövegrész helyébe a „kényszertörlési eljárás kezdő időpontját (kényszertörlési eljárás megindításáról szóló bírósági végzés közzétételének napja)” szöveg,

b) 6. § (4) bekezdésében a „követő 45 napon belül” szövegrész helyébe a „követő 30 napon belül” szöveg

lép.

11. Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

59. § Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eptkr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) hatálya alá tartozó pénzforgalmi intézményre,
b) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény hatálya alá tartozó Posta Elszámoló Központot működtető intézményre,
c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó árutőzsdei szolgáltatóra,
d) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatálya alá tartozó befektetési alapkezelőre,
e) az Fsztv. hatálya alá tartozó elektronikuspénz-kibocsátó intézményre,
f) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatást közvetítőre,
g) az Fsztv. hatálya alá tartozó utalványkibocsátóra,
h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatálya alá tartozó központi szerződő félre.”

60. § Az Eptkr. 2. §-a a következő 14. és 15. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„14. utalványkibocsátó: az Fsztv.-ben meghatározott utalványkibocsátó;
15. központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott központi szerződő fél, ide nem értve a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő felet.”

61. § Az Eptkr. 7. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzforgalmi szolgáltatónak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia:

a) a pénzforgalmi szolgáltatásból, valamint külön a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból származó(an)]

„aa) eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a hitel és pénzkölcsönügyletből eredő követeléseket, valamint a Hpt. szerint elkülönített letéti számlára helyezett ügyfélpénzek összegét,”

62. § Az Eptkr. 17/C. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia:

a) az elektronikus pénz kibocsátásából, valamint a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásból származó(an)]

„aa) eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a hitel és pénzkölcsönügyletből eredő követeléseket, valamint a Hpt. szerint elkülönített letéti számlára helyezett ügyfélpénzek összegét,”

63. § Az Eptkr. 17/E. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi szolgáltatást közvetítőnek az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia:

a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből, és külön a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásból származó(an)]

„aa) eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a hitel és pénzkölcsönügyletből eredő követeléseket, valamint a Hpt. szerint elkülönített letéti számlára helyezett ügyfélpénzek összegét,”

64. § Az Eptkr. a következő III/C. és III/D. Fejezettel egészül ki:

„III/C. FEJEZET
UTALVÁNYKIBOCSÁTÓK ÉVES BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
17/F. § (1) Az utalványkibocsátó az Fsztv. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett a Tv. előírásait a (2)–(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.
(2) Az utalványkibocsátó a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a (9) bekezdés szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni.
(3) Az utalványkibocsátó számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv.-ben előírtakon túlmenően a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység miatt keletkező eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint, hogy milyen módszertant alkalmaz azon tételek megosztásához, amelyek ezen tevékenységhez, és az attól eltérő tevékenységekhez egyaránt hozzárendelhetők.
(4) Az utalványkibocsátónak belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy
a) az Fsztv. szerinti tőkekövetelmény, valamint fedezet megállapításánál figyelembe vett eszközök és források értéke a számviteli nyilvántartásokból bármikor megállapítható legyen;
b) annak adataiból év közben is kielégíthesse a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank jogszabályon alapuló információs igényeit.
(5) Az utalványkibocsátó a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy a forgatható utalvány kibocsátásából, valamint az attól eltérő tevékenységekből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek.
(6) Az utalványkibocsátónak a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani a forgatható utalvány kibocsátásával összefüggésben birtokába került (általa kezelt) pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben.
(7) Az utalvány kibocsátásáért és visszaváltásáért felszámított díjakat az értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítetten kell nyilvántartani utalvány kibocsátásának és visszaváltásának díjbevétele jogcímen.
(8) A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységtől eltérő egyéb üzleti tevékenységre az utalványkibocsátó a Tv. rendelkezéseit köteles alkalmazni.
(9) Az utalványkibocsátónak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia:
a) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységből származó befektetett pénzügyi eszközeit, értékpapírjait, pénzeszközeit, kötelezettségeit;
b) a Tv. 54. § (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát;
c) az utalvány kibocsátásának és visszaváltásának tárgyévi díjbevételét.
III/D. FEJEZET
KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL ÉVES BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
17/G. § A központi szerződő fél a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 348/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet elszámolóházi tevékenységet végző szervezetekre vonatkozó előírásait a Hitkr. 28/B. § (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekre vonatkozó előírások kivételével köteles alkalmazni. A központi szerződő fél az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében működtetett garanciarendszer tekintetében a Hitkr. elszámolóházra vonatkozó rendelkezéseit köteles alkalmazni.”

65. § Az Eptkr. a következő 21. §-sal egészül ki:

„21. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 61. §-ával megállapított 7. § a) pont aa) alpontját, 62. §-ával megállapított 17/C. § a) pontjának aa) alpontját, 63. §-ával megállapított 17/E. § a) pont aa) alpontját, 64. §-ával megállapított 17/F. §-át először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 64. §-ával megállapított 17/G. §-sát először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.”

66. § Az Eptkr.

2. 2. § 12. pontjában az „a Hpt.-ben” szövegrész helyébe az „az Fsztv.-ben” szöveg,

3. 6. § (2) bekezdésében és a 17/A. § (6) bekezdésében a „Hpt-ben” szövegrész helyébe az „Fsztv.-ben” szöveg,

4. 6. § (3) bekezdésében és 17/A. § (7) bekezdésében az „A Hpt.” szövegrész helyébe az „Az Fsztv.” szöveg

lép.

12. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

67. § (1) A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mikr.) 4. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mikrogazdálkodói beszámoló 1. melléklet szerinti mérlegén fel kell tüntetni)

„d) a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök (a továbbiakban: kis értékű eszközök) egy összegű értékcsökkenési leírásánál alkalmazott értékhatárt, ha az kisebb, mint 100 ezer forint,”

(2) A Mikr. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A mikrogazdálkodó a (3) bekezdés d)–f) pontja szerint rögzített választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.”

68. § (1) A Mikr. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontjától eltérően nem minősül felújításnak az olyan tevékenység, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot.”

(2) A Mikr. 5. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az Szt. 86. § (5) bekezdésének második mondata szerinti halasztott bevétel-megszüntetés nem alkalmazható.”

69. § (1) A Mikr. 6. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni – a (2) bekezdés szerinti kamatbevételek kivételével – az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.”

(2) A Mikr. 6. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni – a (2) bekezdés szerinti kamatráfordítások kivételével – az olyan, a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva merülnek fel. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.”

70. § A Mikr. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, valamint az 5. § (5) bekezdése szerinti, behajthatatlanná nem minősített, az üzleti év mérlegforduló napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában
a) több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében,
b) több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében,
c) több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében.”

71. § A Mikr. 11. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség Szt. 60. § (1) bekezdése szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az átszámításhoz az Szt. 60. § (6) bekezdése szerinti árfolyam nem használható.
(5) Az Szt.-től eltérően azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték Magyarország hivatalos pénznemétől eltérő pénznemben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot kell alkalmazni azzal, hogy az ott felsorolt árfolyamok közül a mikrogazdálkodó a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamot választja.”

72. § A Mikr. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A mikrogazdálkodó átalakulása, egyesülése, szétválása során az Szt. előírásait kell alkalmazni a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) A mikrogazdálkodó átalakulása, szétválása során a jogelőd gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani.
(3) Olyan beolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, a beolvasztó (jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani.
(4) Olyan összeolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, és ha
a) az összeolvadók (jogelődök) mindegyike mikrogazdálkodó, akkor a jogelőd gazdasági társaságok beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani,
b) az összeolvadók (jogelődök) legalább egyike nem mikrogazdálkodó, akkor az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani.
(5) Ha a jogutód az átalakulást, egyesülést, szétválást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani.”

73. § (1) A Mikr. 14. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozónak az adott üzleti év első napjával:)

„d) az Szt. 41. § (2)–(5) bekezdése szerinti céltartalékot meg kell szüntetnie és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania,”

(2) A Mikr. 14. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő, az Szt. 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítást az (1) bekezdés b) pontjától eltérően, az első üzleti év végén és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti, ha annak összege az 1 millió forintot meghaladja.
(4) A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó képviseletére jogosult személynek a mikrogazdálkodói beszámoló választásáról legkésőbb az üzleti év első napjával írásban nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot a bizonylatok megőrzésére vonatkozó határidőig meg kell őrizni.”

74. § A Mikr. a következő 18. §-sal egészül ki:

„18. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 67. §-ával megállapított 4. § (3) bekezdés d) pontját, (4) bekezdését, 68. §-ával megállapított 5. § (3), (12) bekezdését, 69. §-ával megállapított 6. § (3a), (7a) bekezdését, 70. §-ával megállapított 10. § (3) bekezdését, 71. §-ával megállapított 11. § (4) és (5) bekezdését, 72. §-ával megállapított 12. §-át, 73. §-ával megállapított 14. § (1) bekezdés d) pontját, (3) bekezdését, 76. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdését, 8. § (7) bekezdését, 11. § (3) bekezdését, 75. §-ával megállapított 3. mellékletét először a 2014. évben induló üzleti évről készített mikrogazdálkodói beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített mikrogazdálkodói beszámolóra is alkalmazhatók.”

75. § A Mikr. 3. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

76. § A Mikr.

1. 5. § (1) bekezdésében a „(2)–(11) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(12) bekezdésben” szöveg,

2. 8. § (7) bekezdésében az „A 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő immateriális javak, tárgyi eszközök (a továbbiakban: kis értékű eszközök)” szövegrész helyébe az „A kis értékű eszközök” szöveg,

3. 11. § (3) bekezdésében a „nem kell” szövegrész helyébe a „nem lehet” szöveg

lép.

13. Záró rendelkezések

77. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő napon hatályba.

(2) Az 1–31. §, a 32. § (1) bekezdése, valamint 33–76. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

14. Az Európai Unió jogának való megfelelés

78. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az Mnbkr. 2. számú melléklet V. Egyéb bevételek része a következő 3. ponttal egészül ki:
(V. Egyéb bevételek)
„3. Felügyeleti tevékenységből származó bevételek”

2. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A Hitkr. 1. számú melléklet ESZKÖZÖK (aktívák) rész 4. pont b) alpont bd) sorában és az 1. számú melléklet FORRÁSOK (passzívák) rész 2. pont c) alpont cd) sorában az „elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel” szövegrész helyébe az „elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel” szöveg lép.

3. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. A Hitkr. 2. számú melléklet 12/A. pontjában az „Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete” szövegrész helyébe az „Általános kockázati céltartalék felhasználás értéke” szöveg lép.

4. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. A Hitkr. 7. számú melléklet VI. fejezet (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az általános kockázati céltartalék tekintetében rögzíteni kell, hogy a felhasználás egyedi tételek kapcsán jelentkező veszteségekhez rendelten hogyan történik.”
2. A Hitkr.
a) 7. számú melléklet V. Fejezet (5) bekezdésében az „a Hpt. szerinti nagykockázatvállalás” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet szerinti nagykockázat-vállalás” szöveg,
b) 7. számú melléklet VI. fejezet (3) bekezdés b) pontjában az „az általános kockázati céltartalék,” szövegrész helyébe az „az általános kockázati céltartalék esetében kizárólag a felhasználás rendjére,” szöveg
lép.

5. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A Bkr. 1. számú melléklet a) pont 5. alpont b) sorában, valamint a d) pont 8. alpont b) sorában az „elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel” szövegrész helyébe az „elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel” szöveg lép.

6. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A Kszvr. 1. számú melléklet 2. pontja a következő l) ponttal egészül ki:
(Az adatlapnak tartalmaznia kell a következő adatokat:)
„l) egyenértékű szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány benyújtása esetén annak megjelölése, hogy a Korm. rendelet 2. számú melléklete, vagy a 3. §-ának mely bekezdése alapján kérelmezi a nyilvántartásba vételét.”

7. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A Kszvr. 4. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Nyilatkozatok:
a) „Kijelentem, hogy a fenti kérelemben, valamint mellékleteiben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek.”
b) „Kijelentem, hogy a szervezet – a kérelem benyújtásának időpontjában – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül.”
c) „Kijelentem, hogy a szervezet – a létesítő okirata alapján – felnőttek szakmai oktatására irányuló oktatási, képzési, oktatásszervezési tevékenységet folytat.”
d) „Kijelentem, hogy a szervezet megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 152. § (2a) és (2b) bekezdésében meghatározott követelménynek.””

8. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

ADATLAP
könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének indításáról
Az adatlap kötelező tartalmi elemei a következők:
1. A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének indításáról a továbbképzésben közreműködő szervezetnek (a továbbiakban: szervezet) a következő adatokat kell megadnia:
a) Szervezet sorszáma
b) Szervezet neve
c) Szervezet címe
d) Képzés helye (pontos címe)
e) Továbbképzési program címe
f) Témafelelős neve
g) Témafelelős telefonszáma
h) Témakör megnevezése (számvitel, nem számvitel)
i) Oktatás időpontja (év, hónap, nap)
j) Oktatás időpontja (kezdési idő: óra, perc)
k) Oktatás időpontja (befejezés ideje: óra, perc)
l) Előadó neve
m) Szakterület megnevezése
– vállalkozási
– államháztartási
– pénzügyi
– egyéb szervezeti (nonprofit)
– IFRS
n) A továbbképzésre vonatkozóan kibocsátott kreditpont-minősítési határozat száma
2. Dátum
3. Bélyegző
4. Cégszerű aláírás”

9. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

JELENLÉTI ÍV
A továbbképzésben közreműködő szervezet sorszáma:

A TOVÁBBKÉPZÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET NEVE, CÍME:

KÉPZÉS HELYE: (PONTOS CÍM)

 

OKTATÁS IDŐPONTJA

TÉMAKÖR

Év, hónap

Nap

Kezdési idő
(óra, perc)

Befejezés
(óra, perc)

Előadó neve

1.

 

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

 

4.

 

 

 

 

 

SZAKTERÜLET: □vállalkozási □ államháztartási □ pénzügyi □ egyéb szervezeti (nonprofit) □ IFRS
RÉSZTVEVŐK

Sorszám

Regisztrálási szám

Hallgató neve

Aláírás
Dátum
Bélyegző
Cégszerű aláírás

10. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

IGAZOLÁS
a könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező szakmai továbbképzésének teljesítéséről és a továbbképzésbe számítandó kreditpontok megszerzéséről
Az igazolás kötelező tartalmi elemei a következők:
1. Igazolás sorszáma
2. Továbbképzésre kötelezett neve
3. Regisztrálási száma
4. Regisztrálási számmal nem rendelkezők esetében a továbbképzésre kötelezett
a) születési neve
b) születési helye, ideje
c) anyja neve
5. Igazolást kibocsátó akkreditált szervezet
a) neve
b) székhelye
c) akkreditációs száma
6. A továbbképzés
a) formája (előadás, e-learning, online)
b) helyszíne (ha nem elektronikus a képzés)
c) időpontja (év, hónap, nap)
d) időtartama (perc)
7. A teljesített továbbképzési program
a) címe
b) kreditpont-minősítési határozatának száma
c) témaköre (számvitel, nem számvitel)
d) szakterülete (vállalkozási, pénzügyi, egyéb szervezeti, államháztartási, IFRS)
8. Az igazolt kreditpontok száma
9. Az igazolást aláíró személy neve, beosztása
10. Dátum
11. Cégszerű aláírás, bélyegző”

11. melléklet az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. A Mikr. 3. mellékletében a „411. Jegyzettőke” szövegrész helyébe a „411. Jegyzett tőke” szöveg lép.
„8761. Deviza- és valutakészletek árfolyamvesztesége
8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége
8763. Devizás eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamvesztesége”
szövegrész helyébe a
„8761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamvesztesége
8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége”
szöveg lép.
„9761. Deviza- és valutakészletek árfolyamnyeresége
9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége
9763. Devizás eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége”
szövegrész helyébe a
„9761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége
9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége”
szöveg lép.
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. január 2. napjával.

2

A 32. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére