• Tartalom
Oldalmenü

54/2013. (XII. 4.) NGM rendelet

a postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról1

2016.01.01.

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § h) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § A nemzetközi posta- és gyorspostaforgalom keretében kézbesített küldemények esetében a vámhatóság és a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvényben (a továbbiakban: Postatv.) kijelölt egyetemes postai szolgáltató (a továbbiakban: egyetemes postai szolgáltató) közötti vámigazgatási jogviszonyban az európai uniós jogi aktusokkal és a nemzeti vámjogszabályokkal összhangban az e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. engedélyes: a könnyített eljárásra vonatkozó engedéllyel rendelkező egyetemes postai szolgáltató;

2. könnyített eljárás: a postaforgalom hatálya alá tartozó küldeményekkel kapcsolatos, az e rendeletben szabályozott vámeljárás;

3. küldemény: a Postatv. 2. § 35. pontjában meghatározott postai küldemény;

4. postaforgalom: a Postatv.-ben meghatározott azon postai szolgáltatások, amelyeket az egyetemes postai szolgáltató nyújt;

5. postajárat: az egyetemes postai szolgáltató által alkalmazott, kizárólag nemzetközi postai küldeményeket szállító jármű és az ahhoz csatolt okmányon, jegyzéken felsorolt küldeményekből álló rakománya.

2. Beléptetésre, vám elé állításra, árutovábbításra vonatkozó szabályok

3. § (1)2 A belépést követően vám elé állított postajárat a vámút felügyeletét ellátó vámszerv (a továbbiakban: beléptető vámhivatal) és a behozatali vámhivatal között egyszerűsített árutovábbítási eljárásban Átadójegyzék alkalmazásával vonható vámeljárás alá.

(2) Az egyszerűsített árutovábbítási eljárásban a vámellenőrzést elegendő a postai zár megbontása nélkül a szállítóeszköz és a küldeményt tartalmazó lezárt egységrakomány (postazsák, konténer, doboz) darabszámának ellenőrzése tekintetében végrehajtani.

(3) A közösségi és nem közösségi árut tartalmazó egységrakományt és az abban lévő küldeményt jogsértés felderítése érdekében a vámhatóság ellenőrzés alá vonhatja, e célból a postai zárakat eltávolíthatja.

4. § (1)3 A behozatali vámhivatal és a címzett lakó-, tartózkodási- vagy telephelye szerint illetékes vámszerv között a küldemény egyszerűsített árutovábbítását az egyetemes postai szolgáltató által három példányban benyújtott, a jelen rendelet 1. mellékletét képező CN 23 Vámáru-nyilatkozat (a továbbiakban: CN 23) alkalmazásával kell elvégezni. Amennyiben a feladó nem állított ki vagy nem csatolt CN 23-t vagy annak adatai nem olvashatók, az egyetemes postai szolgáltató köteles az okmányt a megfelelő példányszámban pótolni.

(2) Az árutovábbításokat CN 23 alkalmazásával a nemzeti árutovábbítási rendszerben kell elvégezni.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató a küldemény megérkezéséről a címzettet kézbesítési pontja útján értesíti átadva számára a CN 23 egy példányát.

(4)4 A területileg illetékes vámszerv a vámtartozás biztosítása után rendelkezik az egyetemes postai szolgáltató felé a küldeménynek vámkezelését kérő részére történő kiszolgáltatásáról, egyben határoz a vámellenőrzés helyéről és időpontjáról. Döntését a CN 23-ra rájegyzi.

5. § A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EGK végrehajtási rendelet) 462a. cikk rendelkezései szerint történő árutovábbítás esetében az ott meghatározott előírások teljesítését a beléptető vámhivatal ellenőrzi.

3. Átmeneti megőrzésre vonatkozó szabályok

6. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató a közösségi és nem közösségi küldemények megérkezését követően azokat haladéktalanul átmeneti megőrzési raktárába (a továbbiakban: raktár) tárolja be. A raktárban el kell különíteni a behozatali és a kiviteli irányú küldeményeket.

(2)5 A raktár létesítéséhez külön tevékenységi engedély nem szükséges, de üzemeltetéséhez a raktár létesítésének helye szerint illetékes vámszerv írásbeli hozzájárulását kell kérni.

(3)6 Az egyetemes postai szolgáltató az üzemeltetési hozzájárulás megszerzése érdekében köteles írásbeli kérelmet benyújtani a raktár létesítésének helye szerint illetékes vámszerv felé, amelyhez a raktár adatait – a raktár címét, helyét, alapterületét – tartalmazó helyszínrajzot kell csatolni.

(4)7 A vámszerv a hozzájárulást megadja, ha az írásbeli kérelem mellékleteként benyújtott adatok és a helyszínbejárás során megállapítható, hogy a kérelemben megjelölt helyiség raktárként üzemeltethető. A raktár üzemeltetése az illetékes vámszerv hozzájárulását tartalmazó döntés kiadását követően kezdhető meg.

(5)8 A raktárban tárolt küldeményekről az egyetemes postai szolgáltatónak külön raktárnyilvántartást vezetni nem kell, de azok vámhatóság általi ellenőrzése érdekében a postai nyilvántartások adataihoz a felügyeletet ellátó vámszerv részére hozzáférést kell biztosítania.

4. Szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó szabályok

7. § Az EGK végrehajtási rendelet 235. cikkében foglaltak sérelme nélkül, az EGK végrehajtási rendelet 230. cikk d) pontja alapján nem kell vám elé állítani, valamint nem kell vámáru-nyilatkozatot adni a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: vámmentességi rendelet) meghatározott alábbi áruk behozatalakor:

a) a vámmentességi rendelet 24. cikkében foglalt termékek kivételével a vámmentességi rendelet II. cím V. fejezetében szabályozott, elhanyagolható értékű küldemények közül azokról, amelynek értéke nem haladja meg a 22 eurónak megfelelő – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa törvény) 256. § (1) bekezdése szerinti árfolyam szerint számított – forintösszeget,

b) az áfa törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt termékek mennyiségi határa feletti rész és a vámmentességi rendelet 27. cikkében foglalt termékek kivételével a vámmentességi rendelet II. cím VI. fejezetében szabályozott, 45 euró – a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 21. §-a szerinti árfolyam szerint számított – forintösszegnek megfelelő értékű, magánszemély által magánszemélynek küldött küldeményről.

8. § (1) A vámellenőrzés végrehajtása érdekében a 7. §-ban említett küldeményekről az egyetemes postai szolgáltató a küldemény megérkezését követően haladéktalanul köteles adatot szolgáltatni a behozatali vámhivatal által meghatározott adattartalommal.

(2) Az adatszolgáltatás alapján a vámhivatal kockázatelemzést végez, és kijelöli a vámellenőrzés céljából fizikailag bemutatandó küldeményeket.

9. § (1) A magánszemélyek részére érkező, 700 euró – a Vtv. 21. §-a szerinti árfolyam szerint számított – forintösszegnek megfelelő vámérték alatti küldemények szabad forgalomba bocsátása az általános szabályok szerint, illetve a nem közösségi adó és díj fizetési kötelezettséggel nem járó esetekben CN 23-mal is kérhető. Az egyetemes postai szolgáltató az általános szabályok szerinti árunyilatkozat-adási kötelezettségét – figyelemmel az EGK végrehajtási rendelet 222. cikk (1) bekezdésére is – adatfeldolgozási eljárással készült vámáru-nyilatkozat benyújtásával teljesíti.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározottak szerint CN 23-mal kérik a küldemény vámkezelését és ahhoz külön engedély nem szükséges, az egyetemes postai szolgáltatót kell nyilatkozattevőnek és vámadósnak tekinteni.

(3) A CN 23 mintájának elő- és hátlapjára vonatkozó adatokat az 1. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A küldemény postai kézbesíthetetlensége esetén az egyetemes postai szolgáltató indítványozhatja a postaküldemény megosztás nélküli visszaküldését a feladó címére.

(2)9 A visszaküldésre váró küldeményeket az egyetemes postai szolgáltató köteles a raktár felügyeletét ellátó vámszervnek bejelenteni és azt a feladó részére történő kiszállításig a raktárában tartani.

(3) Az Európai Unión kívülre történő igazolt visszaszállítás esetén, a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat érvénytelenítése mellett az egyetemes postai szolgáltató a megfizetett vámot és nem közösségi adókat és díjakat visszaigényelheti.

5. Kivitelre vonatkozó szabályok

11. § (1) A kiviteli forgalomban szállított küldemények közül vámáru-nyilatkozat benyújtásával csak azokat kell vám elé állítani, amelyek egyedi értéke eléri vagy meghaladja az 1000 eurónak megfelelő – a Vtv. 21. §-a szerinti árfolyam szerint számított – forintösszeget.

(2) Az 1000 eurónak megfelelő – a Vtv. 21. §-a szerinti árfolyam szerint számított – forintösszeget el nem érő értékű küldeményekhez a feladónak az egyetemes postai szolgáltató által meghatározott példányban kiállított CN 23-t kell csatolni.

(3) Az EGK végrehajtási rendelet 237. cikk (1) bekezdés B. pont a) alpontjában meghatározott küldemények alakiság nélkül léptethetők ki.

(4) A vámhivatal a kiviteli céllal szállított küldeményeket bármikor vámellenőrzés alá vonhatja.

(5) Az 1000 eurónak megfelelő – a Vtv. 21. §-a szerinti árfolyam szerint számított – forintösszeg érték alatti küldemények esetében – az EGK végrehajtási rendelet 237. cikk (3) bekezdés b) pontjában írtaknak megfelelően – a küldemény postai szállításra történő felvétele a kiléptetés igazolásául is szolgál.

(6)10 Az 1000 vagy azt meghaladó összegű eurónak megfelelő – a Vtv. 21. §-a szerinti árfolyam szerint számított – forintösszeg értékű küldemények kiléptetését a kiléptető vámszerv igazolja.

6. Könnyített eljárásra vonatkozó szabályok

12. § (1)11 Az engedélyes a vámszerv felé elektronikus úton – üzemszünet esetén írásban – nyilatkozatot tesz a küldemények tényleges, fizikai megérkezése előtt a nemzetközi kézbesítésre felvett és saját vállalati nyilvántartásában rögzített, postaforgalmába érkező küldeményekről, ami előzetes vám elé állításnak minősül. Ennek során a behozatali forgalomban külön jogcímenként kigyűjtve kell szerepeltetni a vámmentességi rendeletben meghatározott jogcímek alapján importált árucikkeket.

(2)12 A vámszerv az előzetes vám elé állítási adatok alapján az adatok átadását követő egy órán belül elvégzi a nyilvántartásba vételt, egyidejűleg kijelöli azokat a küldeményeket, amelyeket vámellenőrzés alá von.

(3)13 Ha az előzetes vám elé állítás adataitól az érkezett küldemény tekintetében többletként vagy hiányként eltérés mutatkozik, az engedélyes a szállítóeszköz kirakását vagy a raktári betárolást követő második óra végéig a vámszerv nyilvántartási számát is tartalmazó listát (eltérésjelentés) küld a vámszervnek, melyben külön nyilatkozik a hiányról és a többletként érkezett küldeményekről.

(4) Az engedélyesnek a raktárában elkülönítve kell tárolnia, elkülönítve kell bejelentenie és az általános vámjogi rendelkezések szerint kell vám elé állítania

a) a kockázatelemzés alapján könnyített eljárásba nem vonható, valamint

b) a (3) bekezdésben foglaltak szerint többletként érkezett

küldeményt.

(5) A (2) bekezdés szerinti vámellenőrzésre rendelt küldeményeket az ellenőrzés megkezdéséig a többi küldeménytől elkülönítve kell tárolni és bemutatni.

(6) A küldemény vámjogi sorsának rendezése előtt a postaforgalom iránya szerinti elosztás, kezelés kizárólag a raktárban történhet.

13. § (1) Az engedélyező vámszerv az egyetemes postai szolgáltató kérelme alapján engedélyezi a könnyített eljárást, amennyiben a kérelmező az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a) napi rendszerességgel bonyolít le postai forgalmat,

b) rendelkezik az EGK végrehajtási rendelet 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti AEO-tanúsítvánnyal,

c) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 189. cikke értelmében biztosítékot nyújt a felmerülő vámtartozás, valamint a nem közösségi adók és díjak erejéig a Vtv. 42. §-ában foglaltakra is figyelemmel, és

d) árunyilatkozat-adási kötelezettségét – figyelemmel az EGK végrehajtási rendelet 222. cikk (1) bekezdésére is – adatfeldolgozási eljárással készült vámáru-nyilatkozat használatával teljesíti.

(2) A könnyített eljárásra vonatkozó engedély érvényességi idejét az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanúsítvány érvényességi idejével összhangban kell meghatározni.

(3) A könnyített eljárásra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn vagy az engedélyes az engedélyben meghatározott kötelezettségeinek a vámhatóság írásbeli felszólítására nem tesz eleget.

14. § (1) A könnyített eljárásban szabad forgalomba bocsátás céljából vám elé állított küldemények tekintetében az engedélyes nyilatkozattevőként vagy megbízójának közvetett képviselőjeként jár el.

(2)14 A szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet tartalmazó vámáru-nyilatkozatokat az engedélyes biztosíték nyújtása mellett az előzetes árubejelentést követő első munkanapon köteles a felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtani.

(3)15 A vámszerv a könnyített eljárás során az előzetes vám elé állításhoz kapcsolódóan elvégzett vámellenőrzések eredményét veszi figyelembe.

(4) Az adatok és az okmányok átadására vonatkozó részletes, az engedélyes forgalmával összhangban megállapított, a vámjogszabályok rendelkezéseiből következő vámellenőrzési érdekek és kockázatelemzési szempontok érvényesülését biztosító szabályokat a könnyített eljárásra vonatkozó engedély tartalmazza.

15. §16 A vámszerv az engedélyes forgalmában beérkezett küldeményekről vezetett vállalati nyilvántartást rendszeresen ellenőrzi. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a küldemény kísérőokmányának számát, címzettjét, a vámszerv által adott nyilvántartási tételszámot, valamint a küldemény vámjogi sorsának rendezését igazoló elintézési tételszámot.

7. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) A 2. § 1. és 2. pontja, valamint a 12–15. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3)17

1. melléklet az 54/2013. (XII. 4.) NGM rendelethez

1

A rendeletet a 17/2016. (VI. 7.) NGM rendelet 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte 2016. június 8. napjával.

2

A 3. § (1) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 4. § (1) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 4. § (4) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 6. § (2) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 6. § (3) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 6. § (4) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 6. § (5) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 10. § (2) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § d) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 11. § (6) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 12. § (1) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § e) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 12. § (2) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § b) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 12. § (3) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § e) és f) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 14. § (2) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § g) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 14. § (3) bekezdése a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § b) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 15. § a 47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 20. § b) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 16. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.