541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a), d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A víz ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását – az üzemeltetőn kívül – javaslattevő hatóságként az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az árvízvédelmi létesítmény vonatkozásában a területi vízügyi igazgatóság kezdeményezheti.
(2)1 A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során a közcélú ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény – ideértve a vonatkozó ivóvízcélú kitermelésre szánt felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését biztosító vízilétesítményt és a vonatkozó ivóvízbázis-védelmet biztosító vízilétesítményt –, valamint a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény és árvízvédelmi létesítmény tekintetében ágazati kijelölő hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben meghatározott üzemeltető telephelye szerint illetékes területi szerve jár el.
2. § (1)2 Az ivóvíz-szolgáltatás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani
a) a felszíni ivóvízbázisként üzemeltetett tározót 2,5 millió m3 összes tározótérfogat felett,
b) a felszíni és felszín alatti vízbázisra telepített víztisztító művet, ha a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített kapacitása meghaladja a 25 000 m3/nap szolgáltatott ivóvízmennyiséget,
c) az ivóvíztároló medencét, ha térfogata meghaladja a 25 000 m3 értéket,
d) azt a közműves ivóvízellátást biztosító víziközmű-rendszert, amelynek a felhasználói egyenértéke a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) szerinti működési engedélyben foglaltak szerint meghaladja a százezret,
e)3 azt az üdítőital, ásványvíz gyártót, amely gazdasági célú vízhasználatot végez, és lekötött éves vízmennyisége bármely telephelyén meghaladja a 100 000 m3/év mennyiséget.
(2)4 A szennyvízelvezetés és -tisztítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani
a) azt a szennyvíztisztító telepet, amelynek kapacitása meghaladja a 250 000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést, és működésképtelenné válása a felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapotát eredményezi,
b) azt a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosító víziközmű-rendszert, amelynek a felhasználói egyenértéke a Vksztv. szerinti működési engedélyben foglaltak szerint meghaladja a százezret.
(3) Vízkárelhárítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani
a) az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízilétesítményt, ha annak
aa) hirtelen tönkremenetele a folyók medrében visszafordíthatatlan változást idézne elő és olyan rendkívüli árhullám kialakulásához vezetne, amely töltésszakadás veszélyével fenyeget,
ab) működésképtelenné válása a térségi vízellátást és ezáltal az adott térség lakosságának ivóvízellátását veszélyeztetné,
ac) üzemszerű működése hiányában a hatásterületére eső NATURA 2000 területek természeti értékei jelentős mértékben károsodnának, vagy
ad) működésképtelensége a hazai vízrendszerek közötti vízátvezetés hiányában a mezőgazdasági vízszolgáltatást veszélyeztetné;
b) az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítményt, ha
ba)5 legalább 2000 m3/sec éves középvízhozamú vagy államhatárt is alkotó folyók mentén olyan öblözetet véd, amelyben a kitört víz lokalizálására nincs lehetőség, és a védvonal nincs az előírt méretre kiépítve,
bb) annak hossza és a védett öblözet területének aránya kisebb mint 1:10 km/km2.
3. § A víz ágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő létesítmény jelölhető ki.
4. § Vízilétesítmény akkor jelölhető ki európai létfontosságú rendszerelemnek, ha
a) az ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam közüzemi ivóvízellátását legalább 40 000 m3/d mértékű szolgáltatott ivóvízmennyiség kiesése által, legalább öt naptári napon keresztül folyamatosan, jelentős mértékben befolyásolná,
b) a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam felszíni, illetve felszín alatti víztesteit a határon átterjedő hatás miatt jelentős mértékben és tartósan elszennyezheti,
c) az árvízvédelmi létesítmény tönkremenetele Magyarországon és legalább egy szomszédos állam területén a folyóvizek és természetes tavak medrében és élővilágában tartós károsodást, vagy az emberi életet veszélyeztető mértékű, különleges jogrend bevezetését igénylő elöntéseket okozna.
4/A. §6 (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. mellékletében foglalt táblázat 22. sora szerinti közműves ivóvízellátás szolgáltatás tekintetében alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként azonosítható a 2. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kritériumnak megfelelő rendszerelemet üzemeltető szolgáltató.
(2) A Vhr. 3. mellékletében foglalt táblázat 22. sora szerinti közműves ivóvízellátás tekintetében jelentős zavarnak minősül, ha az informatikai rendszer meghibásodása miatt a szolgáltatás nyújtása egy napot meghaladó időtartamban nem biztosítható.
5. §7 A víz ágazat tekintetében a létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését lefolytató szerv a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben meghatározott üzemeltető telephelye szerint illetékes területi szerve.
6. §8 A vízgazdálkodási létesítmény üzemeltetője által foglalkoztatott biztonsági összekötő személynek miniszteri rendeletben meghatározott, a területi vagy szakági irányító munkakör betöltéséhez előírt mérnöki végzettséggel kell rendelkeznie.
6/A. §9 Víz ágazatban rendkívüli eseménynek minősül
a) az a víziközmű szolgáltatási zavar vagy kiesés, amely legalább 3000 felhasználási helyet érint, és helyreállítása várhatóan legalább 4 órát vesz igénybe,
b) a kijelölt víztározó, víztisztító mű, ivóvíztároló medence olyan szennyeződése, zavara, vagy kiesése, amelynek helyreállítása várhatóan legalább 8 órát vesz igénybe,
c) az árvízvédelmi rendszer eseményei közül a rendkívüli védelmi fokozat elrendelése,
d) vízkárelhárítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként azonosított létesítmény
da) hirtelen tönkremenetele, amely a folyók medrében visszafordíthatatlan változást idéz elő, és olyan rendkívüli árhullám kialakulásához vezet, amely töltésszakadás veszélyével fenyeget,
db) működésképtelenné válása, amely a térségi ivóvízellátást és ezáltal az adott térség lakosságának ivóvízellátását veszélyezteti,
dc) hatásterületére eső NATURA 2000 területek természeti értékei jelentős mértékű károsodása vagy
dd) működésképtelensége, amely a hazai vízrendszerek közötti vízátvezetés hiányában a mezőgazdasági vízszolgáltatást veszélyezteti,
e) az, ha az illetékes hatóság a kijelölt létfontosságú rendszerelemnél egészségügyi zárlatot rendel el,
f) a humánerőforrás olyan mértékű kritikus hiánya, ami a tevékenység leállításához, szüneteltetéséhez vezethet.
g)10 az üdítőital, ásványvíz gyártó gyártókapacitásának bármely telephelyén bekövetkező legalább 50%-os kiesése, legalább 48 óra időtartamban.
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 6. § 2018. július 1-jén lép hatályba.
8. §11 Ez a rendelet a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-ai (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Az 1. § (2) bekezdése a 257/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet 110. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 375/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet 61. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés e) pontja a 375/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 375/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet 61. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja a 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4/A. §-t a 375/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet 62. §-a iktatta be.
Az 5. § a 257/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet 111. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a 280/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet 38. §-ával megállapított szöveg.
A 6/A. §-t a 375/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet 63. §-a iktatta be.
A 6/A. § g) pontját a 375/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. §-t a 394/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás