547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
az egységes működési kézikönyvről
2024.10.01.
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti egységes működési kézikönyv tartalmát az 1. melléklet szerint állapítja meg.
1/A. §1 Ha valamely támogatási konstrukció esetén közreműködő szervezet nincs kijelölve, és e rendelet közreműködő szervezetet említ, azon az irányító hatósági (a továbbiakban: IH) feladatokat ellátó szervezet vezetője által kijelölt szervezeti egységet kell érteni.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
3. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
4. §2 E rendeletnek az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 85/2014. (III. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatálybalépésekor3 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
5. §4 A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások visszafizetésének biztosításaként felajánlott bankgarancia tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 50. § (1) bekezdése irányadó.
6. §5 Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.
7. §6 Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
1. melléklet az 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez7
Az egységes működési kézikönyv
I. Fejezet
Az akciótervek elkészítése és értékelése
1. Az akcióterv elkészítésének célja
1. Az akcióterv fő célja, hogy
a) a támogatási konstrukciókra vonatkozó feltételrendszer egy elfogadott tervdokumentumban szerepeljen annak érdekében, hogy a pályázati kiírások az operatív programok céljait tükrözzék,
b) az akciótervben szereplő és szakmailag alátámasztott konstrukciókon túl ne lehessen további kiírásokat indítani,
c) az akciótervben szereplő konstrukciók és tartalék támogatási konstrukciók középtávon, legalább 2 évre tervezhető finanszírozási kereteket biztosítsanak.
2. Az akcióterv elkészítése és jóváhagyása
2.1. A Nemzeti Fejlesztési Központ (a továbbiakban: NFK) akcióterv sablont, és ahhoz tartozó kitöltési útmutatót készít.
2.2. Az akcióterv koncepcióját és első tervezetét a 2.1. pont szerinti sablon és útmutató alapján az IH a beérkező igények alapján – szükség esetén a minisztériumok, a közreműködő szervezetek (a továbbiakban: KSZ) bevonásával – készíti el az ágazati stratégiák alapján.
3.1. Az elkészült tervezetet az NFK a minőségbiztosítási szempontjai alapján megvizsgálja és szükség esetén javaslatokat fogalmaz meg.
3.2. A 3.1. pont szerinti minőségbiztosítást követően az IH megküldi a tervezetet az NFK részére.
3.3. A Monitoring Bizottság
a) megtárgyalja az akciótervet,
b) jóváhagyja a kiválasztási szempontrendszert.
3.4. Legkésőbb a monitoring bizottsági üléssel egyidejűleg az NFK koordinálása mellett az IH biztosítja – a partnerség elvének megfelelően – az akcióterv társadalmi konzultációra bocsátását.
4.1. A társadalmi konzultáció lebonyolítását és a monitoring bizottsági ülést követően az IH a KSZ-ek, az ágazati fejlesztésért felelős miniszter, valamint szükség esetén az érintett miniszter bevonásával véglegesíti az akciótervet, megjelenítve abban a társadalmi vita eredményeit.
4.2. Az IH összeállítja az akciótervet tartalmazó előterjesztést és megküldi az NFK részére.
4.3. Az NFK a 4.2. pont szerinti előterjesztést a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) elé terjeszti. Az előterjesztésről az FKB javaslatára a Kormány dönt.
4.4. Az NFK gondoskodik a megfelelő tartalmú, egységes szerkezetű akcióterveknek a www.szechenyi2020.hu honlapon való közzétételéről és folyamatos aktualizálásáról.
3. Az akcióterv stratégiai környezeti vizsgálata
5.1. Az akciótervhez stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni.
5.2. A stratégiai környezeti vizsgálat a terveket a környezeti hatások és a fenntarthatóságra gyakorolt hatások szempontjából véleményezi, javaslatokat tesz az IH-nak a fellépő negatív hatások ellensúlyozására, illetve a környezeti szempontból előnyösebb megoldásra.
5.3. A stratégiai környezeti vizsgálat során elkészült környezeti értékelést a társadalmi partnerekkel az akciótervek társadalmi konzultációjának keretében egyeztetni kell.
5.4. A stratégiai környezeti vizsgálatot a tervezést végző intézménytől független értékelő, szakértő végzi.
5.5. A stratégiai környezeti vizsgálat eredményét az akciótervet tartalmazó előterjesztésben be kell mutatni.
4. Az akcióterv módosítása
6.1. Az akcióterv módosítását az akciótervben szereplő prioritások és konstrukciók adatainak tekintetében bármely, az akcióterv elkészítésében részt vevő szervezet kezdeményezheti az IH-nál.
6.2. Az akcióterv módosítása során a 2. alcímben meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni.
6.3. Az akcióterv módosításakor nem kell társadalmi vitára bocsátani a dokumentumot.
5. Többlet-kötelezettségvállalás
7.1. Az NFK negyedévi rendszerességgel tájékoztatót küld az IH-k részére az akcióterv finanszírozási keretének felhasználásáról.
7.2. Az IH az NFK-tól kapott tájékoztató alapján megvizsgálja a többletkötelezettség-vállalási igény felmerülésének tényét, figyelemmel a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 29/B. §-ára.
7.3. Az IH, egyeztetve az NFK-val, többletkötelezettség-vállalási igényt jelent be az államháztartásért felelős miniszternek, figyelemmel a Rendelet 29/C. §-ára.
7.4. Az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása esetén a prioritás keretének megemelése érdekében az IH előkészíti az érintett akcióterv módosítását, amelynek elfogadására a 8.1.-8.3. pont szerint kerül sor.
8.1. A többlet-kötelezettségvállalást az akcióterv módosításával lehet felhasználni meglévő konstrukció keretének megemelésére, valamint tartalék támogatási konstrukció aktiválására.
8.2. A többlet-kötelezettségvállalás felhasználásának lépései, figyelemmel a Rendelet 29/A. §-ára:
a) a 7.4. pont szerinti jóváhagyást követően az IH előterjesztést készít a meglévő konstrukció keretének megemeléséről, illetve a tartalék támogatási konstrukciók aktiválásáról,
b) az IH az előterjesztést megküldi az NFK részére,
c) az NFK – egyetértése esetén – az előterjesztést az FKB elé terjeszti,
d) az előterjesztésről az FKB javaslatára a Kormány dönt,
e) az NFK a javaslattal kapcsolatos jóváhagyásról vagy elutasításról haladéktalanul értesíti az IH-t.
8.3. Ha az akcióterv keretében korábban nem került sor tartalék konstrukciók nevesítésére, vagy az összes nevesített tartalék konstrukció aktiválásra került, de azok összesített kerete nem fedi le a keretnövekmény teljes összegét, akkor a többletkötelezettség-vállalás miatti keretnövekmény lekötése érdekében intézkedni szükséges az akcióterv 4. alcím szerinti módosításáról.
6. Tartalék támogatási konstrukció tervezése, nevesítése, aktiválása, visszavonása, cseréje
9.1. Az IH az akcióterv módosítás keretében gondoskodhat arról, hogy az adott operatív program prioritásai 2007-2013 programozási időszakra vonatkozó finanszírozási keretének legalább 5%-át elérő mértékben tartalék támogatási konstrukciók kerüljenek kialakításra.
9.2. Tartalék támogatási konstrukció tervezését az IH-feladatokat ellátó szervezet, ha a támogatási konstrukció szakmai tartalmának meghatározása nem az IH-feladatokat ellátó szervezet feladatkörébe tartozik, az ágazati fejlesztésért felelős miniszter kezdeményezheti.
9.3. Ha az IH-feladatokat ellátó szervezet kezdeményezi a tartalék támogatási konstrukció tervezését, a Rendelet 21. § (1a) bekezdése szerinti eljárás alkalmazandó.
9.4. A tartalék támogatási konstrukció tervezésekor és jóváhagyásakor a 2. alcím szerint kell eljárni.
9.5. A tartalék konstrukciók aktiválását az IH akcióterv módosítás keretében kezdeményezheti, ha a tartalék konstrukció meghirdetésére szolgáló források rendelkezésre állnak.
10.1. Tartalék támogatási konstrukció visszavonása a 9.2. pont szerint kezdeményezhető.
10.2. Ha az ágazati fejlesztésért felelős miniszter kezdeményezi a visszavonást, akkor azt szakmai indokkal kell alátámasztania.
10.3. Ha a konstrukció nem az IH-feladatokat ellátó szervezet feladatkörébe tartozik, az IH-feladatokat ellátó szervezet csak a gyors forrásfelhasználást lehetővé tevő konstrukciók indítása miatt kezdeményezheti a visszavonást, az ágazati fejlesztésért felelős miniszter véleményének egyidejű kikérése mellett.
11.1. Tartalék támogatási konstrukció cseréje a 9.2. pont szerint kezdeményezhető.
11.2. Ha az ágazati fejlesztésért felelős miniszter kezdeményezi a cserét, akkor azt az új szakmai koncepció egyidejű benyújtásával és a csere szakmai alátámasztásával együtt kell megtennie.
11.3. Ha a konstrukció nem az IH-feladatokat ellátó szervezet feladatkörébe tartozik, az IH-feladatokat ellátó szervezet csak a gyors forrásfelhasználást lehetővé tevő konstrukciók indítása miatt kezdeményezheti a cserét az ágazati fejlesztésért felelős miniszter véleményének egyidejű kikérése mellett.
7. Az akcióterv értékelése
12.1. Az akcióterv értékelését – ha szükséges – a következő időszakra szóló akcióterv elkészítését megelőzően kell elvégezni annak érdekében, hogy a tapasztalatok a tervezés során beépítésre kerüljenek.
12.2. Az értékelést az Európai Bizottság vonatkozó útmutatói figyelembevételével kell elkészíteni.
12.3. Az értékelést a konstrukciót megvalósító szervezettől vagy szervezeti egységtől független másik szervezet vagy intézmény készíti.
12.4. Az IH gondoskodik arról, hogy az akcióterv értékelését a tervezésben érintett minden fél megismerhesse.
II. Fejezet
A pályázati felhívások elkészítése, meghirdetése
8. A pályázati felhívások elkészítésének, meghirdetésének eljárási szabályai
13.1. A pályázati felhívás elkészítése a felhívás elkészítéséhez szükséges – az érintett miniszterrel egyeztetett – alapinformációknak az ágazati fejlesztésért felelős miniszter képviselője által az IH-nak történő megküldésével indul, legkésőbb 40 nappal a tervezett megjelenés előtt, figyelemmel a Rendelet 21. § (1) bekezdésében foglaltakra. Ennek hiányában az IH haladéktalanul kezdeményezi a forrás más konstrukcióra történő átcsoportosítását.
13.2. Az IH az ágazati fejlesztésért felelős miniszter által megküldött szakmai tartalmat megvizsgálja, figyelemmel a Rendelet 21. § (1a) bekezdésére.
13.3. Az IH a szakmai tartalom befogadásáról szóló nyilatkozatot ad ki az ágazati fejlesztésért felelős miniszternek. Ha az IH 5 napon belül nem ad visszajelzést a szakmai tartalom befogadásáról, akkor azt befogadottnak kell tekinteni.
13.4. Az IH a véglegesített szakmai tartalom beérkezésétől számított 30 napon belül elkészíti a pályázati felhívást és jóváhagyásra, közzétételre megküldi az NFK részére.
13.5. Az IH a pályázati felhívás elkészítésébe bevonhatja a KSZ-t.
14.1. A pályázati felhívás előkészítése történhet elektronikus úton is.
14.2. A pályázati felhívás előkészítésének folyamatát dokumentálni kell.
15.1. Az IH a felhívás elkészítésére Pályázat Előkészítő Munkacsoportot (a továbbiakban: PEMCS) hozhat létre.
15.2. A PEMCS az operatív programok és akciótervek alapján az egyes konstrukciók – ideértve a kiemelt projekteket is – pályázati felhívásainak kidolgozásában részt vevő konzultatív testület.
15.3. A PEMCS célja az akcióterv alapján a pályázati felhívás, a költségspecifikáció, valamint egyéb, az adott konstrukcióra vonatkozó, a részletes projektjavaslat elkészítését elősegítő, elvárásokat tartalmazó dokumentumok elkészítése.
15.4. Ha PEMCS megtartására kerül sor, az ülések nyilvántartását, dokumentálását a www.szechenyi2020.hu honlapon elérhető Elektronikus HelpDesk (a továbbiakban: EHD) PEMCS moduljában kell nyilvántartani.
15.5. Ha az IH-feladatokat ellátó szervezet vezetője az ágazati fejlesztésért felelős miniszter, a 13.1–13.5. pontban foglaltakat a Rendelet 5/A. § (2) bekezdése alapján az IH-feladatokat ellátó szervezet szervezeti és működési szabályzatában vagy egyéb szabályzatában kell rendezni.
9. A pályázati felhívás elkészítése
16.1. A pályázati felhívást az IH az NFK által kiadott és a www.szechenyi2020.hu honlapon közzétett, az NFK-ra, az IH-ra, a KSZ-re és a kedvezményezettre vonatkozó
a) arculati kézikönyv,
b) elszámolható költségek nemzeti szabályzata,
c) az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására vonatkozó szabályok,
d) a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret indikátorainak kezeléséről szóló szabályzat, és
e) az IH rendelkezésére bocsátott dokumentum-sablonok
alapján köteles kidolgozni.
16.2. A felhívás-specifikus egyéb útmutatókat, segédleteket a pályázati felhívással egyidejűleg kell közzétenni a www.szechenyi2020.hu honlapon.
16.3. Ha egy adott pályázati felhívásra kis- és középvállalkozások is nyújthatnak be pályázatot, a projektadatlap terjedelme legfeljebb 8 oldal lehet.
16.4. A projektadatlaphoz csatolandó mellékletek száma legfeljebb 10 lehet.
16.5. Az IH felelőssége, hogy a pályázati felhívás támogathatósági, jogi, monitoring, és pénzügyi szempontból a jogszabályoknak, illetve egyéb szabályoknak megfelelő tartalommal készüljön el, valamint, hogy az egyes operatív programok keretében megjelenő pályázati felhívások átfedéseket ne tartalmazzanak.
16.6. Az IH-nak a pályázati felhívás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a pályázó tájékoztatást kapjon annak tényéről, hogy a vele kapcsolatos, az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerben (a továbbiakban: OCCR adatbázis) elérhető adatok, vagy azok egy része a támogató által felhasználásra kerül.
16.7. Az ügyfél-tájékoztatási rendszer működését tekintve az NFK által a KSZ-k és az IH-k számára készített Ügyfélkezelési és Információ-szolgáltatási Kézikönyv az irányadó, amely alapján a KSZ-ekkel együttműködő egycsatornás (egyablakos) ügyfél-tájékoztatási rendszer keretében az ügyfélszolgálat minden pontján, azonos kiszolgálási színvonalon, azonos tartalmú tájékoztatást tud nyújtani.
16.8. Az NFK működteti és koordinálja azt az ügyfél-tájékoztatási rendszert, amely a fejlesztéspolitikai intézményrendszer fejlesztési programjaira kiterjedően nyújt tájékoztatást elektronikus, írásbeli, telefonos és személyes csatornákon keresztül, a KSZ-ekkel együttműködő egyablakos ügyfél-tájékoztatási rendszer keretében.
17. Ha egy adott pályázati felhívásra kis- és középvállalkozások is nyújthatnak be pályázatot, a pályázati felhívásban elő kell írni, hogy a projektadatlapot kizárólag elektronikusan lehet beadni, kinyomtatott és cégszerűen aláírt nyilatkozattal együtt. A nyilatkozat és az elektronikus adathordozóra mentett projektadatlap és azok mellékletei együtt képezik a pályázatot.
18. A pályázati felhívásokban elő kell írni, hogy a támogatást igénylőnek az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság területén vállalásokat kell tennie, ha a vállalások közösségi rendeletekben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségekhez vagy az adott operatív programban vállalt indikátorokhoz kapcsolódnak. Egy pályázatban legfeljebb 6 horizontális szempont kérhető.
19. A támogatási szerződés sablon alapján az IH gondoskodik a konstrukció sajátosságainak megfelelő támogatási szerződésminta elkészítéséről.
10. A pályázati felhívás társadalmi egyeztetése
20.1. A pályázati felhívások társadalmi egyeztetését az NFK koordinálása mellett az IH végzi.
20.2. Ennek keretében az NFK
a) az IH-któl kapott tájékoztatás alapján társadalmi egyeztetési ütemtervet dolgoz ki és koordinálja a végrehajtását,
b) a 10 napig tartó társadalmi vita indulásáról szóló rövid hírt tesz közzé honlapján és ezzel egyidejűleg feltölti a véleményezésre kerülő dokumentumokat, továbbá elektronikus úton tájékoztatja az IH-t és a Támogatásokat Vizsgáló Irodát (a továbbiakban: TVI),
c) az egyeztetés indulásáról szóló tájékoztató levelet küld a partnerségi fórumon regisztrált felhasználóknak,
d) a társadalmi egyeztetések technikai hátterét adó partnerségi fórumot nyomon követi, a beérkezett véleményeket összegyűjti,
e) igény esetén a társadalmi vita keretében egyeztető fórumot szervez a legaktívabb partnerszervezetek részvételével,
f) az egyeztetési folyamat végén a véleményezési szakaszt lezárja,
g) a kérdéseket eljuttatja az illetékes IH-khoz és a válaszokat begyűjti,
h) a válaszokat közzéteszi a www.szechenyi2020.hu honlapon a véleményezőket értesíti a válaszok honlapra történő feltöltéséről.
20.3. A társadalmi vita lezárását követően az IH a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményeket, továbbá a társadalmi egyeztetés ideje alatt beérkezett TVI, illetve tárcavéleményeket feldogozza, és ennek eredményeként szükség esetén a pályázati felhívás tervezetét módosítja, illetve a figyelembe nem vett módosítások elutasítását indokolja.
21.1. A korábban már társadalmi egyeztetésre bocsátott, és azt követően tartalmilag nem módosított pályázati felhívásokat nem kötelező újból társadalmi egyeztetésre bocsátani.
21.2. A társadalmi egyeztetés időtartama nem számít bele a 13.4. pont szerinti – a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó – határidőbe.
11. A konstrukció bejelentése a TVI részére
22.1. A pályázati felhívás tervezetét az IH legkésőbb a társadalmi vitára bocsátással egyidejűleg, elektronikusan megküldi a TVI részére előzetes véleményezés céljából.
22.2. Ha a TVI megállapítja, hogy a pályázati felhívás tervezete nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályi feltételeknek, ennek tényéről levélben tájékoztatja az IH-t. A TVI véleményezésre rendelkezésre álló határideje megegyezik a társadalmi egyeztetés időtartamával.
22.3. A társadalmi vita eredményét, a beérkezett tárcavéleményeket és a TVI véleményét tükröző felhívás tervezetét legkésőbb a szakmai koncepció beérkezését követő 34. napon az IH a TVI részére jóváhagyás céljából megküldi. Ha a TVI megállapítja, hogy a bejelentett pályázati felhívás tervezete megfelel az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályi feltételeknek, a jóváhagyásról szóló levelét a pályázati felhívás tervezetének kézhezvételétől számított 5 napon belül megküldi az IH-nak. Ezt megelőzően a pályázati felhívás nem tehető közzé.
22.4. A TVI a pályázati felhívás előkészítését elektronikusan nyomon követi és jóváhagyásáról vagy elutasításáról elektronikusan értesíti az IH-t.
12. A pályázati felhívás jóváhagyása
23.1. A társadalmi vita eredményét, a beérkezett tárcavéleményeket és a TVI véleményét tükröző felhívás tervezetét legkésőbb a szakmai koncepció beérkezését követő 34. napon az IH – a TVI mellett – az NFK részére is megküldi 5 napos határidővel jóváhagyás és közzététel céljából.
23.2. Az NFK az egységes formai és tartalmi követelmények, valamint az operatív programok támogatási konstrukciói közötti összhang biztosítása céljából megvizsgálja a pályázati felhívásokat.
23.3.Ha az IH a pályázati felhívást és az azokhoz tartozó útmutatókat és segédleteket nem
a) a Rendelettel,
b) az egységes működési kézikönyvvel,
c) az NFK által kiadott és a www.szechenyi2020.hu oldalon közzétett arculati kézikönyvvel, az elszámolható költségek nemzeti szabályzatával,
d) az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatásának szabályaival,
e) az NFK által kiadott és jóváhagyott egységes dokumentum-sablonokkal, vagy
f) az adott operatív program, illetve más operatív program valamely felhívásával,
összhangban készíti el, az NFK a pályázati felhívást 5 napon belül visszaküldi átdolgozás céljából az IH részére.
23.4. Az NFK egyetértése esetén az IH által megküldött pályázati felhívást közzéteszi.
23.5. A végleges dokumentáció megjelentetése előtt az IH felkészíti az NFK ügyfélszolgálati feladatait ellátó szervezeti egységét a megjelenő pályázati konstrukció feltételeiről. A felkészítés jóváhagyását követően az NFK a Rendelet 21. § (1e) bekezdése szerint jár el, a www.szechenyi2020.hu honlapra feltölti a pályázati felhívás végleges dokumentumait a megfelelő adatokkal.
13. A pályázati felhívás adatainak továbbítása a Kincstár Monitoring Rendszer felé
24.1. A Kincstár Monitoring Rendszernek való adatküldést, illetve a válaszállományok feldolgozását az Ávr. szerint kell elvégezni.
24.2. Az IH az Ávr. szerinti adattartalmat a Kincstár Monitoring Rendszerrel való kompatibilitás biztosítása érdekében köteles a konstrukció meghirdetése előtt a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) részére megküldeni.
24.3. A Kincstár Monitoring Rendszer által az interfész specifikáció alapján kért adatok közül a forrástérkép-azonosítót az IH kapja meg a kincstártól és azt az IH rögzíti az egységes monitoring információs rendszerben (a továbbiakban: monitoring és információs rendszer).
14. A pályázati felhívás módosítása
25.1. Az IH haladéktalanul módosítja, az NFK a www.szechenyi2020.hu honlapon közzéteszi a módosított pályázati felhívást, ha az operatív program, az akcióterv, jogszabály módosítása miatt vagy egyéb okból a felhívás módosítása szükségessé válik.
25.2. Az IH a módosítások kiemelésével közleményt készít, biztosítva a hiánypótlás keretében való korrekciót. A közleményt – annak jóváhagyását követően – az NFK teszi közzé a www.szechenyi2020.hu honlapon.
25.3. A támogatást igénylő, ha a projektjavaslatot a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a projektjavaslatot a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be.
25.4. A hiánypótlásra vonatozó szabályok szerint korrekciót kell elrendelni, ha a felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázatok nem értékelhetőek, illetve abban az esetben is, ha egyébként nincs lehetőség hiánypótlásra.
25.5. A pályázati felhívás módosítását
a) adminisztrációs hiba miatti módosítás esetén az IH-vezető hagyja jóvá,
b) az a) pont szerinti eseteken kívül a 12. alcímben foglaltak szerint kell megtenni.
25.6. A pályázati felhívások módosításával kapcsolatos közlemény honlapon való közzététele előtt az IH köteles megvizsgálni, hogy a pályázati felhívás módosításának adatai megfelelően kerültek-e az ÚSZT-Tervezőben rögzítésre.
15. A pályázati felhívás felfüggesztése
26.1. Az IH a pályázatot felfüggesztheti vagy lezárhatja folyamatos elbírálás esetén, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerült vagy annak kimerülése előre jelezhető.
26.2. A 26.1. pontban foglaltakról az NFK automatikus tájékoztatást kap a Belső Információs Rendszeren (a továbbiakban: BIR) keresztül.
26.3. A pályázati felhívás felfüggesztéséről szóló tájékoztatást az IH kezdeményezésére az NFK – annak jóváhagyását követően – a www.szechenyi2020.hu honlapon közzéteszi.
26.4. A benyújtási lehetőség felfüggesztése az erről szóló tájékoztató honlapon való megjelenését követő 3. naptól lehetséges.
26.5. A felfüggesztést meg lehet szüntetni, és új benyújtási határidőt lehet meghatározni, ha a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett projektjavaslatokról hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki.
III. Fejezet
A projektkiválasztás
16. Az érkeztetés
27. Az érkeztetés során a KSZ
a) a pályázati anyagokat elektronikus vagy postai úton vagy személyesen átveszi,
b) a pályázatot iktatja.
28.1. A postai úton beérkező pályázatok, küldemények átvétele során a KSZ ellenőrzi az ajánlati ragszámlistán és az egyéb csatolt postai formanyomtatványokon szereplő adatok (feladó neve, címe, a nyomtatvány száma), valamint a beérkezett küldeményeken lévő adatok egyezőségét.
28.2. Ha az adatok megfelelnek, a KSZ az ajánlati ragszámlistán aláírásával és lepecsételésével átveszi a küldeményeket, továbbá a küldemények csomagolásán érkeztető pecséttel feltünteti a beérkezés dátumát.
28.3. A postai úton beérkező pályázatok esetén a benyújtás időpontja a postára adás időpontja.
29.1. Ha a felhívás a személyes benyújtást lehetővé tette, a személyes átvételkor (akkor is, ha a pályázat a beadási határidőn túl érkezett) a KSZ
a) év, hónap, nap részletezettségű érkeztető pecséttel látja el a pályázati dokumentáció csomagolását, és
b) 2 példányos átvételi elismervényt készít, amelyen szerepel a feladó, a csomagszám, a csomag állapota és a benyújtás pontos időpontja.
29.2. A pályázati anyag személyes benyújtása esetén az érkeztetéskor biztosítani kell, hogy az egy napon beérkezett pályázatok sorrendiségét meg lehessen állapítani.
29.3. Az átvételi elismervényt a KSZ képviselője és a pályázó kézbesítője is aláírja. Az átvételi elismervény egyik példányát a kézbesítő kézhez kapja, a másik példányt a küldemény átvételéért felelős munkatárs beérkezési sorrendben, napi rendszerességgel lefűzi.
29.4. Személyes benyújtás esetén a benyújtás időpontja az átvétel időpontja.
17. Az iktatás
30.1. A KSZ iktatja a pályázatot a monitoring és információs rendszerben.
30.2. Az iktatás során a monitoring és információs rendszerben a projektgazda és a projekt azonosításához, valamint a kapcsolattartáshoz
a) a projektgazda neve,
b) a projektgazda adószáma,
c) a projektgazda címe,
d) a projektgazda elérhetőségei,
e) a projekt megnevezése,
f) a benyújtás dátuma,
g) a beérkezés dátuma,
h) az iktatás dátuma,
i) a ragszám
rögzítésére kerül sor.
30.3. A monitoring és információs rendszer iktató- és pályázati azonosító számmal látja el a pályázatot.
31.1. Ha a küldemény sérült (pl. a projektadatlapot tartalmazó optikai adathordozó törött, nem olvasható, technikai, informatikai okból bekövetkezett adatmentési probléma miatt adattartalom nélküli) vagy a befogadási kritériumok vizsgálata egyéb okból nem lehetséges (pl. a projektadatlapot tartalmazó optikai adathordozó más pályázó anyagát tartalmazza), a pályázót haladéktalanul, legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 5 napos határidő kitűzésével fel kell hívni a sérült, hiányos részek pótlására. A pótlás lehetőségét a benyújtási határidő napján benyújtott pályázatok esetén is biztosítani kell. Az iktatást a pótlás időtartamára fel kell függeszteni. Ha a projektgazda nem pótolja a sérült, illetve hiányos részeket, és emiatt a pályázat befogadási kritériumainak ellenőrzése lehetetlenné válik, a pályázat további elbírálására nem kerülhet sor, erről a pályázót a befogadásról történő értesítésre rendelkezésre álló határidőig értesíteni kell, amely határidő a sérült részek pótlására megadott határidő lejártának napjától számítódik.
31.2. Sérülten érkezett küldemény esetén a pályázat benyújtásának időpontja az eredeti küldemény postára adásának napja, beérkezésének időpontja a pótolt részek beérkezésének napja.
31.3. Ha a projektadatlapot a felhívásban foglaltaknak megfelelően kizárólag optikai adathordozón nyújtották be és az optikai adathordozóhoz kötelezően csatolandó cégszerűen aláírt nyilatkozat hiányzik, vagy a cégszerűen aláírt nyilatkozattal az optikai adathordozó nem került benyújtásra, a küldemény nem minősül pályázatnak, amelyről a borítékon szereplő feladót értesíteni kell.
18. A pályázat feltöltése a monitoring és információs rendszerbe
32.1. Az iktatást követően a KSZ feltölti a pályázati dokumentációt a monitoring és információs rendszerbe.
32.2. Ha a projektadatlapot kizárólag elektronikus kitöltőprogram segítségével nyújtották be, a KSZ gondoskodik az adattartalom monitoring és információs rendszerbe történő feltöltéséről. Ha a projektadatlapot nem a rendelkezésre bocsátott elektronikus kitöltőprogram segítségével (a továbbiakban: nem strukturált formában), elektronikus adathordozóra mentve nyújtották be, a KSZ gondoskodik az adattartalom monitoring és információs rendszerben történő rögzítéséről.
32.3. Ha a projektadatlapot papír alapon és elektronikus kitöltőprogram segítségével, elektronikus adathordozóra mentve is benyújtották, a KSZ az elektronikus kitöltőprogram által generált és a papír alapú verzióra nyomtatott vonalkód leolvasásával ellenőrzi, hogy a kétféle módon benyújtott projektadatlap megegyezik-e.
33.1. A projekt-kiválasztási szakaszban benyújtott dokumentumcsomag vonatkozásában a XVII. Fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
33.2. A kizárólag elektronikusan benyújtott, a 33.1. pont szerinti dokumentumcsomag részét képező nem strukturált formában mentett mellékleteket a KSZ a 617.3. pont szerint kezeli.
33.3. A kizárólag papír alapon benyújtott, a 33.1. pont szerinti dokumentumcsomag részét képező mellékleteket a KSZ a 617.2. pont szerint kezeli.
19. A projektmenedzser kijelölése
34. A KSZ vezetője minden iktatott pályázathoz projektmenedzsert jelöl ki, akinek feladata az adott pályázattal, illetve projekttel kapcsolatban a döntés-előkészítés, szerződéskötés, nyomon követés, helyszíni szemle és a finanszírozás adott feladatának elvégzése, illetve koordinálása, továbbá a támogató döntést követően a kapcsolattartás a kedvezményezettel.
20. A projektdosszié megnyitása
35.1. A KSZ minden iktatott pályázathoz projektdossziét nyit, amely tartalmazza a monitoring és információs rendszerből nem lehívható, továbbá a pályázat előrehaladására vonatkozó adatokat, dokumentumokat, így különösen
a) az eredeti projektadatlapot és a pályázattal benyújtott eredeti mellékleteket (papír alapú benyújtás esetén),
b) a beérkezett küldemény borítékját (ragszámmal),
c) a projektgazda által beadott elektronikus adathordozókat,
d) a projektkiválasztáshoz, a szerződéskötéshez, a projektmegvalósításhoz és a finanszírozás megalapozásához kapcsolódó dokumentumokat.
35.2. A Pályázati e-ügyintézés felületen keresztül a kedvezményezett által benyújtott és a KSZ által megküldött tájékoztató jellegű dokumentumokat elektronikus formátumban, a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint kell elérhetővé tenni. A projektkiválasztás, a szerződéskötés, a projektmegvalósítás fő lépéseit a monitoring és információs rendszer státuszrendszere tartalmazza.
36.1. A vonalkóddal ellátott címke használata nem kötelező.
36.2. A vonalkóddal ellátott címke használata esetén a pályázat monitoring és információs rendszerbe történő iktatását követően a rögzítést végző munkatárs kinyomtatja a rendszerből a pályázat azonosítására alkalmas vonalkóddal ellátott címkét, amely a monitoring és információs rendszerből generált adatként tartalmazza
a) a pályázat azonosító számát,
b) a pályázat iktatószámát,
c) a projektgazda nevét,
d) a beérkezés dátumát,
e) vonalkódját [ID-kód, amely magában foglalja az a)-d) pontok szerinti adatokat, valamint a beadott pályázat iktatás során rögzített összes adatát].
36.3. A kinyomtatott, vonalkóddal ellátott címkét a beérkezett pályázatok összes példányára fel kell ragasztani, a könnyebb visszakereshetőség céljából.
21. Az irattárazás
37.1. A KSZ gondoskodik róla, hogy irattárazás céljára megfelelően kialakított és felszerelt, az anyagok szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiségben a pályázatról való döntést követően elhelyezésre kerüljön a benyújtott pályázati anyag másolati példánya (papír alapú benyújtás esetén).
37.2. Az eredeti pályázati dokumentációt (projektdossziét) a projektmenedzser vagy a KSZ által kijelölt más személy tárolja.
37.3. A központi irattárolás rendjét az NFK külön szabályzatban határozza meg, amely a lebonyolításban résztvevő szervezetek számára alkalmazandó. A szabályzat elérhető a www.szechenyi2020.hu honlapon.
22. A befogadási kritériumok ellenőrzése
38. A KSZ megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e
a) a felhívásban meghatározott, valamint
b) a Rendeletben meghatározott, következő befogadási kritériumoknak
ba) a pályázat a benyújtási határidőn belül került benyújtásra,
bb) az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhető támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást,
bc) a támogatást igénylő a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik.
39. A KSZ a befogadási kritériumok ellenőrzését követően dönt
a) a pályázat befogadási kritériumoknak való megfeleléséről és a befogadásról, vagy
b) a pályázat elutasításáról.
23. Értesítés befogadásról
40.1. A befogadásról a KSZ a projektjavaslat beérkezésétől számított 7 napon belül, a monitoring és információs rendszerből generált ajánlott levélben tájékoztatja a projektgazdát.
40.2. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a befogadás nem jelenti a támogatás elnyerését, és a pályázat tartalmi ellenőrzése során hiánypótlásra való felszólításra kerülhet sor.
40.3. A befogadó levél másolata lefűzésre kerül a projektdossziéba.
41. Ha a beérkező pályázatok száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a KSZ erről haladéktalanul értesíti az IH-t. A befogadásról szóló értesítésre meghatározott határidőt a KSZ javaslatára az IH egy alkalommal, legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja.
24. Értesítés a pályázat elutasításáról befogadási kritérium nem teljesítése miatt
42.1. Ha a pályázat a befogadási kritériumoknak nem felel meg, a KSZ a projektjavaslat beérkezésétől számított 7 napon belül, a monitoring és információs rendszerből generált ajánlott levélben értesíti a projektgazdát pályázata elutasításáról, az indokok részletes megjelölésével.
42.2. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját is.
42.3. Az elutasító levél másolata lefűzésre kerül a projektdossziéba.
43. Ha a projektadatlap papír alapon is benyújtásra került, a KSZ a pályázó kérésére visszaadja azt. Ha a pályázati felhívás erről rendelkezik, a pályázat személyes visszavétele is lehetséges.
25. Tartalmi ellenőrzés
44.1. A KSZ a befogadásról való döntést követően haladéktalanul lefolytatja a pályázatok támogathatósági ellenőrzését. Ennek során a KSZ megvizsgálja, hogy
a) a pályázat megfelel-e a felhívásban meghatározott követelményeknek,
b) a támogatást igénylő a támogatásra való jogosultságát az útmutatóban előírt módon igazolta-e, és
c) a kedvezményezett átlátható szervezetnek minősül-e az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés t) pontja és 50. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
44.2. A támogathatósági ellenőrzést a KSZ a pályázati kiírásban szereplő szempontok szerint, pályázati konstrukciónként kialakított ellenőrzési lista alapján végzi.
44.3. A jogosultság megállapítása érdekében az OCCR adatbázis és a kincstár adatbázisa segítségével ellenőrizni kell a támogatást igénylő adatait. A vizsgálat során ellenőrizni kell a pályázat és az aktuálisan lekért adatok azonosságát és azt, hogy az esetleges eltérés érinti-e a támogatást igénylő jogosultságát.
26. A hiánypótlás
45.1. Ha a befogadást követően a támogatást igénylő által benyújtott pályázat nem felel meg a felhívásban meghatározott követelményeknek, illetve a támogathatósági feltételek teljesülését alátámasztó előírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, és a felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, a KSZ
a) megfelelő (legalább 7, legfeljebb 15 napos) határidő kitűzésével,
b) az összes hiány vagy hiba egyidejű megjelölése mellett,
c) a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint vagy minősített elektronikus aláírással ellátva, e-tértivevénnyel, illetve kiegészítő jelleggel faxon felszólítja a támogatást igénylőt a támogatási kérelmének kijavítására.
45.2. Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a támogatást igénylőt. Hiánypótlás esetén az IH döntési határideje a hiánypótlás kiküldésének napjától a hiánypótlás beérkezéséig meghosszabbodik.
45.3. Könnyített elbírálású támogatás esetén – ha a felhívás másként nem rendelkezik – hiánypótlásnak nincs helye. Ha hiánypótlásnak nincs helye, és a benyújtott pályázat alapján a projekt-kiválasztási szempontoknak való megfelelés nem állapítható meg, a pályázat elutasítására kell javaslatot tenni.
46. A hiánypótlásra felszólító levélben csak egy hiánypótlási határidő adható meg. Ezen hiánypótlási határidőn belül a támogatást igénylőnek és a KSZ-nek lehetősége van mind írásban, mind szóban egyeztetni a hiánypótláshoz szükséges kérdésekben.
47. Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, úgy a hibás, hiányos támogatási kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell értékelésre terjeszteni. Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást késve nyújtja be, a hiánypótlást az elbírálás során figyelmen kívül kell hagyni.
48. Ha az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása miatt, vagy más okból a pályázati felhívás módosul, és a módosítás a már benyújtott pályázatokat is érinti, a KSZ e fejezet hiánypótlásra vonatkozó szabályai szerint korrekcióra biztosít lehetőséget.
27. A helyszíni szemle
49.1. A pályázat adatai helyénvalóságának ellenőrzése és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a projektmegvalósítás tervezett helyszínének felkeresését (helyszíni szemle) lehet elrendelni.
49.2. Helyszíni szemlét a befogadást követően a támogatói döntés meghozataláig bármikor el lehet rendelni.
49.3. Helyszíni szemle során a pályázat támogatására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges információkat a KSZ a projekt megvalósításának helyszínén gyűjti be.
28. A helyszíni szemle elrendelése
50.1. Helyszíni szemlét az IH vagy a KSZ vezetője rendelhet el.
50.2. Helyszíni szemle elrendelésére különösen akkor kerül sor, ha
a) a döntés előtt indokolt ellenőrizni a pályázatban feltüntetett egyes adatok helytállóságát, meg kell győződni azok valósságáról, és
b) a helyszíni szemle várhatóan alkalmas a feltüntetett adatok igazolására.
51. Helyszíni szemle elrendelése esetén az értékelés nem zárható le a szemle eredményének megismerését és kiértékelését megelőzően. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét az adott pályázat projektdossziéjához kell csatolni, ha az nem érhető el a monitoring és információs rendszerben.
29. A helyszíni szemle programjának elkészítése
52. A helyszíni szemle programját a helyszíni szemlét elrendelő által meghatározott szempontok szerint kell elkészíteni, oly módon, hogy a döntéshez szükséges információk a helyszíni szemle eredményeként rendelkezésre álljanak.
30. A projektgazda értesítése
53.1. A helyszíni szemléről a projektgazdát a szemle időpontját megelőzően legalább 5 nappal a KSZ a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint, illetve kiegészítő jelleggel faxon vagy elektronikus úton értesíti, a szemle időpontjának és céljainak, továbbá a helyszínen előkészítendő dokumentumok és információk megjelölésével.
53.2. A projektmenedzser vagy a KSZ által kijelölt más személy a kiküldött levél másolatát a projektdossziéba lefűzi, ha az nem érhető el a monitoring és információs rendszerben.
31. A helyszíni szemlét végző személyek kiválasztása
54.1. A helyszíni szemlét legalább két fő végzi. A helyszíni szemlét
a) a KSZ munkatársa,
b) a külső szakértő,
c) az értékelő, illetve
d) az IH vagy a KSZ vezetője által meghatalmazott személy
végezheti.
54.2. A helyszíni szemlét végzők személyét a szemlét elrendelő hagyja jóvá.
54.3. A helyszíni szemlét elrendelő biztosítja, hogy a szemlét végzők részletesen megismerjék az értékelés tárgyát képező javaslatok pályázati kiírását és a szemlét elrendelő specifikus kérdéseit.
54.4. A helyszíni szemlét az IH vagy a KSZ vezetője által megbízólevéllel megbízott személyek végezhetik. A szemle megkezdése előtt a szemlét végzők összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tesznek.
32. A helyszíni szemle lefolytatása
55. A helyszíni szemle keretében a szemlét végző ellenőrzi legalább
a) a pályázatban szereplő információk helytállóságát,
b) a projekt megkezdésének időpontját,
c) a projekt megalapozottságát,
d) a helyszín alkalmasságát.
56. A helyszíni szemle eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a szemlét végzők aláírnak és a projektgazda jelenlévő, cégjegyzésre jogosult, vagy annak megbízott képviselője ellenjegyez. A helyszínen felvett – a projektgazda észrevételeit is tartalmazó – írásos jegyzőkönyv egy másolati példányát a szemlét végző a pályázó részére átadja.
57. Ha a projektgazda a helyszíni szemle lebonyolítását megtagadja, akadályozza, illetve a helyszíni szemlét végzőkkel nem működik együtt, a helyszíni szemlét végző tájékoztatja, hogy pályázata kizárásra kerülhet a további értékelésből. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kizárásról a pályázatokról hozott döntés során dönt az IH-vezető.
58. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a döntéshozatal során a döntés-előkészítésben részt vevő személyek részére rendelkezésre kell bocsátani.
33. A szakmai értékelés megkezdése és az értékelők kiválasztása
59.1. Az adott pályázat szakmai értékelését a tartalmi ellenőrzési szempontok vizsgálatát követően kell lefolytatni.
59.2. A befogadott és a támogathatósági szempontból ellenőrzött pályázatokat az esetleges hiánypótlás eredményétől függetlenül kell szakmai értékelésre bocsátani. A szakmai értékelés folyamata a pályázatok minőségének vizsgálatát és ez alapján történő minősítését foglalja magában.
60.1. Az IH és a KSZ biztosítja, hogy az értékelést a megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek végezzék. Az értékelőkkel szemben támasztott feltételeket az IH konstrukciónként meghatározhatja.
60.2. A pályázatok értékelését az IH-vezető döntésének megfelelő számú és az IH-vezető által kijelölt értékelő(k) végzi(k).
60.3. Az értékelést a pályázatot befogadó KSZ munkatársa (a továbbiakban: belső értékelő), illetve a megfelelő szakértelemmel rendelkező személy (a továbbiakban: külső értékelő) végzi.
60.4. Az értékelők az adott pályázati felhívás vonatkozásában titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kötelesek tenni.
34. Külső értékelők rögzítése és pályázathoz való rendelése a monitoring és információs rendszerben
61.1. Az adott IH a KSZ útján köteles gondoskodni arról, hogy a pályázatok értékelésében részt vevő külső értékelő a monitoring és információs rendszerben rögzítésre kerüljön.
61.2. A külső értékelő monitoring és információs rendszerben történő rögzítését az érintett IH-vezetőnek a monitoring és információs rendszerben jóvá kell hagynia.
61.3. Az IH a KSZ útján köteles gondoskodni az értékelők értékelendő pályázatokhoz történő hozzárendeléséről vagy sorsolásáról. A hozzárendelést vagy sorsolást az IH-vezető a monitoring és információs rendszerben hagyja jóvá.
61.4. Ha az IH-vezető a pályázat újraértékelését rendelete el, az adott pályázathoz hozzárendelt új értékelőt az IH-vezetőnek a monitoring és információs rendszerben jóvá kell hagynia.
61.5. Az IH-vezetőnek a monitoring és információs rendszerben minden év december 15-ig felül kell vizsgálnia a külső értékelők jóváhagyott státuszát. A felülvizsgálat elvégzését igazoló – 4. függelék szerinti – nyilatkozatot az IH-vezetőnek a felülvizsgálatot követő 3 napon belül meg kell küldenie az NFK részére.
35. Szerződéskötés a külső értékelőkkel
62.1. Külső értékelők esetén az IH-vezető által jóváhagyott értékelőkkel az IH vagy a KSZ szerződést köt, ellenőrzi az érvényes titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot, annak megléte hiányában az adott pályázati felhívásra vonatkozó titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kér az értékelőktől és a monitoring és információs rendszeren keresztül történő értékeléshez szükséges jelszót részükre eljuttatja.
62.2. Az értékelő által aláírt szerződés és az érvényes titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat birtokában az IH vagy a KSZ eljuttatja az értékelőnek az értékelendő pályázat vonatkozásában
a) elektronikus formában az értékelendő pályázatok listáját (a pályázók nevével és a pályázatok azonosító jelével),
b) elektronikus formában a (már hiánypótolt) pályázatok egy példányát.
63. Az értékelést végző a pályázati dokumentáció egy példányának átvételéről átvételi elismervényt ír alá, kivéve, ha az értékelendő pályázatokat e-mailen vagy a monitoring és információs rendszeren keresztül kapja meg. Az átvételi elismervényt a KSZ a projekt-dossziéban lefűzi és a megfelelő adatokat rögzíti a monitoring és információs rendszerben. A külső értékelővel kötött, mindkét fél által aláírt szerződés és az értékelők által aláírt nyilatkozatok lefűzésre kerülnek.
36. Az értékelők felkészítése
64.1. Az IH vagy a KSZ biztosítja, hogy az értékelők rendelkezzenek
a) a támogatási konstrukció tárgyának megfelelő szakértelemmel és pénzügyi ismerettel,
b) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció tartalmának ismeretével,
c) a vonatkozó jogszabályoknak az ismeretével,
d) a pontozás módszerének ismeretével.
64.2. Ha szükséges, az IH vagy a KSZ biztosítja az értékelést végzők értékeléshez kapcsolódó képzését.
65.1. Az értékelők felkészítése és képzése kiterjed
a) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció szakmai célkitűzéseire és prioritásaira,
b) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció eljárásrendi vonatkozásaira,
c) az értékelési eljárás szabályaira és részletes menetrendjére,
d) az értékelés szempontrendszerére,
e) a pontozás módszereire, a pontok megítélésének részletes szempontjaira (lehetőleg egy mintapályázat közösen elvégzett pontozásának bemutatásával).
65.2. Külső értékelők igénybevétele esetén az IH vagy a KSZ minden pályázati kiírásnál az értékelés megkezdése előtt az értékelők részére felkészítést tart.
37. Az értékelő lap elkészítése
66.1. Az értékelést végző minden értékelendő projektje vonatkozásában az IH által meghatározott adattartalmú értékelőlapot tölt ki.
66.2. Külső értékelők a pályázat értékelését a monitoring és információs rendszer HelpDesk értékelő-kitöltő program segítségével végzik.
66.3. Ha külső értékelő végzi az értékelést, az IH a KSZ útján hozzáférést biztosít a monitoring és információs rendszer HelpDesk értékelő-kitöltő programjához, valamint gondoskodik a program használatával kapcsolatos felkészítésről.
66.4. Ha a külső értékelő elvégezte az értékelést, az elektronikus formátumú értékelőlapot megküldi a KSZ részére. A KSZ ellenőrzi az értékelőlapok teljességét.
38. Az értékelő lap
67.1. Az értékelőlap tartalmazza
a) a támogatást igénylő és a projektjavaslat azonosításához szükséges adatokat,
b) a projekt-kiválasztási szempontok szerinti szöveges értékelést,
c) a felhívásban foglalt értékelési szempontrendszernek megfelelő pontozást, illetve a projekt-kiválasztási szempontoknak való megfelelőség minősítését,
d) az indoklással ellátott szakmai javaslatot a projektjavaslat változatlan tartalommal történő támogatására, csökkentett összköltséggel, illetve feltétellel történő támogatására vagy elutasítására,
e) a támogatási javaslat esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételek meghatározását, illetve a szükséges költségcsökkentés mértékét,
f) a helyszíni szemle lefolytatása esetén az erre vonatkozó tájékoztatást.
67.2. A KSZ projektjavaslatonként kiegészítő előterjesztést készíthet.
67.3. Ha az értékelést több értékelő végzi, az értékelő lapokon szereplő pontszámokat a monitoring és információs rendszer az összesített értékelő táblázatban összesíti.
39. A tisztázó kérdés
68.1. Ha az értékelő megítélése alapján a pályázatban található információ nem egyértelmű, ellentmondásokat tartalmaz, a KSZ a projektgazdától az értékeléshez szükséges információkat legalább 3, de legfeljebb 15 napos határidő biztosításával a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint, illetve kiegészítő jelleggel faxon/elektronikus úton bekéri. A tisztázó kérdésre határidőn túl beérkezett választ figyelmen kívül kell hagyni.
68.2. Tisztázó kérdés esetén az IH döntési határideje a tisztázó kérdés elektronikus úton történő kiküldésének napjától a válasz beérkezése napjáig meghosszabbodik.
40. Az összesített értékelő táblázat
69. A KSZ a döntés meghozatalának előkészítése érdekében a monitoring és információs rendszer segítségével elkészített összesített értékelő táblázatban a befogadott pályázatokat a tartalmi értékelési kritériumok alapján sorba rendezi, továbbá jelzi a további szempontokra vonatkozó szakmai javaslatát.
70. Az összesített értékelő táblázat tartalmazza többek között a döntésre előterjesztendő pályázatok listáját, a pályázatokra vonatkozó alapadatokat, legalább támogatásra javasolt és elutasításra javasolt bontásban.
41. Döntéshozatal könnyített elbírálású támogatás esetén
71.1. Könnyített elbírálású támogatás esetén az összesített értékelő táblázat alapján az IH-vezető dönt a projektjavaslat támogatásáról vagy elutasításáról.
71.2. A KSZ az összesített értékelő táblázatot döntésre felterjeszti az IH részére
a) hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, a monitoring és információs rendszeren keresztül, vagy
b) nyomtatott formában, ha az a) pont szerinti felterjesztés nem lehetséges.
71.3. Az IH a projektjavaslat támogatásáról vagy elutasításáról hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, a monitoring és információs rendszeren keresztül dönt.
71.4. Ha a 71.3. pont szerinti döntés nem lehetséges, akkor az IH
a) a KSZ javaslatával való egyetértése esetén a nyomtatott formátumú összesített értékelő táblázat aláírásával, vagy
b) a KSZ javaslatával való egyet nem értése esetén a nyomtatott formátumú összesített értékelő táblázatra való rájegyzéssel és a táblázat aláírásával
dönt.
71.5. Ha az IH a KSZ javaslatával nem ért egyet, döntését indokolni köteles.
71.6. A döntéshozatal során az IH-vezető – nyomtatott formában aláírással, egyébként elektronikus jóváhagyással – megteszi a kötelezettségvállalást.
71.7. Ha az adott pályázat megfelelt a támogathatósághoz szükséges minimális követelményeknek, de forráshiány miatt nem támogatható, az IH tartaléklistát képezhet. A döntésről az IH haladéktalanul értesíti a KSZ-t.
71.8. A tartaléklista hosszát az IH határozza meg, figyelembe véve a pályázatok és a pályázatban megjelölt célcsoport igényeit. Ha az adott konstrukció keretében további forrás kiosztására nyílik lehetőség, támogatást elsődlegesen az e listán szereplő pályázatok kaphatnak.
71.9. A tartaléklista addig az időpontig tartható fenn, amíg a listán szereplő pályázatok tervezett megvalósítási időszaka összhangban van az adott programozási időszak finanszírozására vonatkozó uniós jogszabályi előírásokkal, és reális esély van további forráskiosztásra az adott konstrukció vonatkozásában.
71.10. A tartaléklista megszüntetéséről a tartaléklistán szereplő pályázókat a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint tájékoztatni kell.
42. Döntéshozatal egyfordulós projekt-kiválasztási eljárás keretében
72.1. Az egyfordulós projekt-kiválasztási eljárás keretében az IH-vezető dönt a pályázatot értékelő vagy értékelők által elkészített egy vagy több értékelő lap alapján.
72.2. A KSZ az értékelő lapo(ka)t és az összesített értékelő táblázatot döntésre felterjeszti az IH részére
a) hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, a monitoring és információs rendszeren keresztül, vagy
b) nyomtatott formában, az összesített értékelő táblázatot mellékelve, ha az a) pont szerinti felterjesztés nem lehetséges.
73. Ha a pályázat komplexitása, illetve mérete ezt indokolja, az IH-vezető a döntés megalapozása érdekében további információt kérhet a pályázótól, illetve az általa felhatalmazott szakértőtől vagy szakértőktől. A döntés előkészítésében közreműködő személy pályázati felhívásonként titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz.
74.1. Az IH-vezető a pályázatokról a következők szerint dönt:
a) változatlan tartalommal és költségvetéssel támogatja,
b) csökkentett összköltséggel, illetve feltételekkel támogatja,
c) részletes, írásban rögzített indoklás alapján elutasítja, vagy
d) részletes, írásban rögzített indoklás alapján elrendeli a pályázat soron kívüli újbóli értékelését.
74.2. Az IH-vezető hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, a monitoring és információs rendszeren keresztül dönt.
74.3. Ha a 74.2. pont szerinti döntés nem lehetséges, akkor az IH-vezető
a) a KSZ felterjesztésében foglaltakkal történő egyetértése esetén a nyomtatott formátumú döntési javaslat aláírásával, vagy
b) a KSZ felterjesztésében foglaltakkal történő egyet nem értése esetén
ba) a nyomtatott formátumú döntési javaslatra való rájegyzéssel és annak aláírásával, vagy
bb) a módosított döntési javaslat aláírásával
dönt.
74.4. Ha az IH a KSZ javaslatával nem ért egyet, döntését indokolni köteles.
74.5. A döntéskor az IH-vezető – nyomtatott formában aláírással, egyébként elektronikus jóváhagyással – megteszi a kötelezettségvállalást.
75.1. Ha az adott pályázat megfelelt a támogathatósághoz szükséges minimális követelményeknek, de forráshiány miatt nem támogatható, az IH tartaléklistát képezhet. A döntésről az IH haladéktalanul értesíti a KSZ-t.
75.2. A tartaléklistán a 75.1. pont szerinti pályázatokat az értékelési szempontrendszer alapján megállapított sorrendben kell megjeleníteni. A tartaléklista hosszát az IH határozza meg, figyelembe véve a pályázatok és a pályázatban megjelölt célcsoport igényeit. Ha az adott konstrukció keretében további forrás kiosztására nyílik lehetőség, támogatást elsődlegesen az e listán szereplő pályázatok kaphatnak.
75.3. A tartaléklista addig az időpontig tartható fenn, amíg a listán szereplő pályázatok tervezett megvalósítási időszaka összhangban van az adott programozási időszak finanszírozására vonatkozó uniós jogszabályi előírásokkal, és reális esély van további forráskiosztásra az adott konstrukció vonatkozásában.
75.4. A tartaléklista megszüntetéséről a tartaléklistán szereplő pályázókat a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint tájékoztatni kell.
76.1. Ha a projektjavaslat javasolt támogatása meghaladja az 1 milliárd forintot, az IH összeállítja a projektjavaslatot tartalmazó előterjesztést és megküldi az NFK részére.
76.2. Az NFK az előterjesztést megküldi az FKB részére.
76.3. Az FKB javaslatára a Kormány dönt a projektjavaslatot tartalmazó előterjesztésről.
76.4. Az IH haladéktalanul értesíti a Kormány döntéséről a KSZ-t.
76.5. A Rendelet 27. §-a szerinti döntési határidőbe az előterjesztésnek az NFK részére történő megküldésétől a Kormány döntésének meghozataláig terjedő időtartam nem számít bele.
43. Az újraértékelés
77.1. Az újraértékelés folyamata megegyezik a 66.1.-76.5. pont szerinti eljárással.
77.2. Egyes pályázatok esetleges újraértékelése nem késleltetheti a többi pályázattal kapcsolatos döntéshozatalt.
77.3. A pályázatok újraértékelése esetén a pályázatokról való döntést a Rendelet 27. §-a szerinti határidőn belül meg kell hozni.
77.4. A kifogásnak helyt adó döntés értelmében lefolytatott újraértékelés során a pályázatról való döntést a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalától számított 30 napon belül meg kell hozni.
44. A döntés rögzítése a monitoring és információs rendszerben
78. Az IH az elbírált projektek listáját – a támogatási konstrukció címét, a projektgazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát, a döntés időpontját (év, hónap), a projektjavaslat összpontszámát – a döntést követő 1 napon belül rögzíti a monitoring és információs rendszerben.
45. A projektgazda értesítése a döntésről, a döntés közzététele
79.1. A KSZ a támogatási döntésről az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint, azonnali értesítés formájában értesíti a projektgazdát. A Pályázati e-ügyintézés felületen történő értesítés tájékoztató jellegű, szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőt nem keletkeztethet.
79.2. A KSZ a támogató döntésről szóló részletes tájékoztatást és a támogatási szerződés tervezetét a döntés meghozatalától számított 10 napon belül a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai alkalmazásával a 47. alcím szerint küldi meg.
79.3. A döntésről történő tájékoztatást követően a projektgazda jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatot megismerni a Pályázati e-ügyintézés felületen.
80.1. A KSZ az elutasító döntésről a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint értesíti a projektgazdát.
80.2. Az értesítő levél tartalmazza
a) a projektjavaslat elutasításának részletes indoklását,
b) a kifogás benyújtásának lehetőségéről és módjáról való tájékoztatást.
80.3. A döntésről történő tájékoztatást követően a projektgazda jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatot megismerni (lehetőség szerint a Pályázati e-ügyintézés felületen).
46. A projektgazda köztartozás- és támogatáshalmozódás-vizsgálata
81.1. A döntés-előkészítési folyamat során a projektjavaslat adatait támogatáshalmozódás-vizsgálat céljából meg kell küldeni a Kincstár Monitoring Rendszer részére. A támogatás-halmozódás vizsgálatot a Kincstár Monitoring Rendszere által küldött válaszállomány, a projektgazdának a projektjavaslat benyújtását megelőzően odaítélt, valamint igényelt csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló nyilatkozata, valamint a monitoring és információs rendszerben található adatok alapján kell elvégezni.
81.2. Ha a támogatáshalmozódás-vizsgálat során a projektgazda nyilatkozatának adatai és a monitoring és információs rendszerben vagy a Kincstár Monitoring Rendszerben tárolt adatok között eltérés van, a projektgazdával hiánypótlás vagy tisztázó kérdés keretében kell tisztázni az eltérés okát. A vizsgálat alapján a megítélhető támogatás összege a csekély összegű támogatásokra vonatkozó támogatáshalmozódási határértékeket nem lépheti túl.
81.3. Ha a projektjavaslat benyújtása és a támogató döntés időpontja között hat hónapnál hosszabb idő telik el vagy naptári évforduló történik, a vizsgálatot újból el kell végezni.
81.4. A támogató döntést követően a projektgazda vonatkozásában köztartozás-vizsgálatot kell végezni a monitoring és információs rendszerben az adóhatóság rendszereiből lekért adatok alapján.
81.5. A köztartozási adatok érvényessége mindaddig fennáll, amíg a tartozásadatokban bekövetkező változásokról az illetékes hatóság tájékoztatást küld az IH részére a monitoring és információs rendszeren keresztül. A tájékoztatásban nem hátralékosként megjelölt kedvezményezettnek mindaddig kifizethető a támogatás, amíg az ellenkezőjéről szóló adat nem kerül rögzítésre a monitoring és információs rendszerben.
81.6. A támogatás a köztartozás-mentességet tanúsító adóigazolás projektgazda általi bemutatása alapján is folyósítható a projektgazda részére.
IV. Fejezet
A támogatási szerződés, a támogatói okirat
47. A támogatási szerződés megkötése
82. A támogatási szerződés kezelése során a kedvezményezettel történő kapcsolattartás és a szükséges dokumentumok beküldése a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint történik.
83.1. A projekttel kapcsolatos támogatási döntésről a KSZ értesíti a támogatást igénylőt és ezzel egyidejűleg a támogatási szerződés tervezetét is eljuttatja részére a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint.
83.2. Az értesítés tartalmazza
a) a megítélt támogatás összegét,
b) csökkentett összköltségű támogatás esetén a projektjavaslat csökkentett összköltséggel való támogatásának részletes indoklását,
c) feltételes támogatás esetén a projektgazda által teljesítendő előfeltételek meghatározását,
d) csökkentett összköltségű, illetve feltételekkel történő támogatás esetén a kifogás benyújtásának lehetőségéről és módjáról való tájékoztatást,
e) a projektjavaslatra vonatkozóan a döntésben foglaltakat,
f) a szerződéskötéshez szükséges benyújtandó dokumentumok, igazolások felsorolását,
g) a Rendelet 30. § (2) bekezdésében meghatározott azon dokumentumok felsorolását, melyeket a felhívás nem az első kifizetési kérelem benyújtásához ír elő,
h) a KSZ részéről kijelölt kapcsolattartó nevét és elérhetőségét,
i) a szerződéskötés feltételei teljesítésének, a szerződéskötéshez szükséges dokumentumok és igazolások megküldésének határidejét, és a szerződés megkötésére rendelkezésre álló határidőt,
j) a 88.1. és 88.2. pont szerinti tájékoztatást.
84.1. A támogatási szerződést a kedvezményezett támogatói döntésről szóló értesítésnek a Pályázati e-ügyintézés felületen történt átvételétől számított legfeljebb 30 napon belül meg kell kötni. Kiemelt projekt esetén a szerződéskötési határidőkre a 406.1.-406.3. pontban foglaltak irányadók.
84.2. Ha a szerződés megkötéséhez feltételek kerültek meghatározásra, a szerződéskötéshez szükséges valamennyi dokumentum, igazolás az aktualizált adatok kedvezményezett által történő visszaküldése, valamint az egyéb szerződéskötési feltételek teljesítésének határideje az értesítés Pályázati e-ügyintézés felületen történt átvételétől számított legfeljebb 30 nap.
84.3. Ha a feltételek teljesítése a kedvezményezett érdekkörén kívül felmerült, a támogatási jogviszonnyal összefüggő okból a megadott határidőn belül nem lehetséges, az IH a kedvezményezett indokolt kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
84.4. Ha a feltételek teljesítésére nyitva álló határidő a kedvezményezettnek felróható okból eredménytelenül telik el, a támogatási döntés érvényét veszti.
84.5. Ha a Pályázati e-ügyintézés felület nem áll rendelkezésre, a kedvezményezett általi teljesítés napjának a dokumentumok személyes kézbesítésnek vagy postára adásának napját kell tekinteni.
84.6. A szerződéskötéshez a KSZ kizárólag olyan dokumentumokat és igazolásokat kérhet be, melyeket a kedvezményezett a támogatás igénylésekor még nem nyújtott be, kivéve, ha azok tartalma módosult.
84.7. A támogatási szerződés megkötésére vonatkozó 84.1. pont szerinti határidőt a feltételek teljesítésére megállapított 84.2. pont szerinti határidő utolsó napjától kell számítani.
84.8. Ha a kedvezményezettől bekért adatok a monitoring és információs rendszer és a közigazgatásban lévő, hozzáférhető adatbázisok közti elektronikus adatkapcsolat útján is elérhetőek, ezen adatokat a kedvezményezettnek nem kell benyújtani. Ha a monitoring és információs rendszer és az adatbázisok közötti adatkapcsolat nem érhető el, úgy ezen adatokat a kedvezményezettől kell bekérni.
84.9. Nem szükséges benyújtani a Rendelet 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumot, ha az az OCCR adatbázisban rendelkezésre áll.
85. A kedvezményezett által megküldött dokumentumok, igazolások megfelelőségét, valamint a pályázatban és a beküldött dokumentumokban és igazolásokban szereplő adatok azonosságát, eltérés esetén a támogatást igénylő jogosultságát a KSZ a monitoring és információs rendszer vonatkozó ellenőrzési listája alapján megvizsgálja.
86.1. Szerződéskötésre akkor kerülhet sor, ha a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok, igazolások a megadott határidőn belül hiánytalanul és hibátlanul rendelkezésre állnak és a kedvezményezett minden, a támogatási szerződés megkötéshez szükséges feltételt teljesített.
86.2. A támogatási szerződés megkötésének napja az a nap, amikor az utolsó aláíró is aláírta vagy ellenjegyezte a támogatási szerződést. Ezt követően a támogatási szerződést 10 napon belül szkennelve, pdf formátumban elérhetővé kell tenni a monitoring és információs rendszer Dokumentumtárban.
86.3. Nagyprojekt esetén az IH a támogatási szerződést a jóváhagyását igazoló ellenjegyzéssel látja el.
86.4. A KSZ az aláírt támogatási szerződést a kedvezményezett részére a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 10 napon belül a Pályázati e-ügyintézés felület rendelkezésre állása esetén is megküldi postai úton is.
87.1. Ha a dokumentumokat és igazolásokat nem a megadott feltételeknek megfelelően nyújtották be, hiányosak vagy hibásak, a KSZ azok kézhezvételétől számított 10 napon belül az összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint.
87.2. Ha a szerződéskötési feltételek nem kerültek meghatározásra, de – az elsőként – a kedvezményezett által aláírt szerződés hibás, hiányos, a KSZ a szerződés kézhezvételétől számított 10 napon belül az összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint.
87.3. A szerződéskötési határidőbe a projektgazda egyszeri, legalább 3, de legfeljebb 30 napos hiánypótlási ideje nem számít bele.
87.4. Ha a szerződéskötéshez szükséges valamely információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz, tisztázó kérdés feltevésére van lehetőség, amely megválaszolására legalább 3, de legfeljebb 8 napos határidőt kell biztosítani. A határidőbe a projektgazda tisztázó kérdésre adott válaszadási ideje nem számít bele.
88.1. Ha a kedvezményezett a feltételek teljesítésére, valamint a hiánypótlásra meghatározott határidőn belül nem küldi meg a szükséges dokumentumokat és igazolásokat, a támogatási döntés érvényét veszti.
88.2. Ha a támogatási szerződés megkötése nem feltételekhez kötött, vagy a kedvezményezett minden szerződéskötési feltételt teljesítettet, de mulasztásából nem kerül sor a 84.1. pont szerinti határidőn belül a támogatási szerződés megkötésére, akkor a támogatási döntés érvényét veszti.
89. Kiemelt projekt, nagyprojekt esetében, ha a támogatási döntés érvényét veszti, az erről szóló értesítés KSZ általi kiküldése csak az IH jóváhagyásával tehető meg.
90. Ha a kedvezményezett arról tájékoztatja a KSZ-t, hogy a támogató döntés ellenére nem valósítja meg a projektet és nem köti meg a támogatási szerződést, a KSZ ennek tudomásulvételéről értesíti a kedvezményezettet.
91. Támogatás kizárólag megkötött támogatási szerződés vagy aláírt támogatói okirat alapján folyósítható.
92.1. A támogatási szerződés megkötése előtt a KSZ helyszíni szemlét rendelhet el. Helyszíni szemle elrendelése esetén a szemle eredményének megismerését és kiértékelését megelőzően a szerződést nem lehet megkötni.
92.2. Helyszíni szemle elrendelésére különösen akkor kerülhet sor, ha
a) az IH által hozott döntésben támasztott feltételeket a helyszínen kell ellenőrizni,
b) a szerződéskötési feltételek teljesülését a helyszínen kell ellenőrizni.
92.3. A KSZ írásban értesíti a kedvezményezettet a helyszíni szemle időpontjáról és céljáról, a helyszínen megvizsgálandó dokumentumokról és információkról.
92.4. A helyszíni szemlét az IH vagy KSZ vezetője által megbízólevéllel megbízott személyek végezhetik. A helyszíni szemlét legalább két fő – KSZ munkatársa, külső szakértő vagy IH munkatársa – végezheti.
92.5. A helyszíni szemle megkezdése előtt a szemlét végzők kötelesek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni.
93.1. A helyszíni szemle eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely tartalmazza
a) a vizsgált projekt megnevezését,
b) a helyszíni szemlét végző szervezet és személyek nevét,
c) a vizsgált szervezet nevét, címét, az ellenőrzés helyszínét, időpontját, időtartamát,
d) a helyszíni szemle során figyelembe vett ellenőrzési szempontokat,
e) a helyszíni szemle során átvizsgált bizonylatok, dokumentumok körét,
f) a szemlét végzők által másolatban átvett iratok, dokumentumok azonosítási adatait,
g) a helyszíni szemlét végzők által tett megállapításokat és a projektgazda álláspontját a megállapításokkal kapcsolatban.
93.2. A jegyzőkönyvet a szemlét végzők aláírják és a projektgazda jelen lévő, cégjegyzésre jogosult, vagy annak megbízott képviselője ellenjegyzi. A helyszínen felvett – a projektgazda észrevételeit is tartalmazó – írásos jegyzőkönyv egy másolati példányát a helyszíni szemlét végző a projektgazda részére átadja.
93.3. Ha a projektgazda a helyszíni szemle lebonyolítását megtagadja, akadályozza, illetve a helyszíni szemlét végzőkkel nem működik együtt, a helyszíni szemlét végző tájékoztatja, hogy az IH elállhat a támogatói döntéstől. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
48. A támogatási szerződés módosítása
94.1. Ha a kedvezményezett a Rendelet 36. § (1) bekezdésében, illetve a támogatási szerződésben meghatározott módon a támogatás szempontjából releváns adatainak változásáról értesíti a KSZ-t, a KSZ a bejelentést
a) elfogadja,
b) ha több adat vonatkozásában tartalmaz változást, részben elfogadja, vagy
c) elutasítja,
amelyről a bejelentés beérkezését követő 10 napon belül írásban, a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint értesíti a kedvezményezettet.
94.2. Ha a bejelentett változást a benyújtott dokumentumok nem teljes körűen támasztják alá, a KSZ a változás bejelentéséhez kapcsolódóan megfelelő, de legfeljebb 30 napos határidő tűzésével automatikus értesítéssel a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.
94.3. Ha a hiánypótlási dokumentumok nem érkeznek be a megadott határidőre, vagy továbbra sem támasztják alá a változást, a KSZ a bejelentést részben vagy egészben elutasítja.
95.1. A bejelentés elfogadása esetén a KSZ módosítja a monitoring és információs rendszerben nyilvántartott, változással érintett adatokat.
95.2. A bejelentés elutasítása esetén a KSZ kezdeményezi a szerződésszerű állapot helyreállítását, ha szükséges, a szerződés módosítását vagy a szerződés megszüntetését.
95.3. Ha a KSZ a Rendelet 36. § (1) bekezdésében, illetve a támogatási szerződésben meghatározottak alapján a kedvezményezett támogatás szempontjából releváns adatainak változását észleli, kezdeményezi ezen adatok átvezetését, szükség esetén felhívja a kedvezményezettet változás-bejelentési kérelem benyújtására, az eltérések megfelelő, alátámasztó dokumentumokkal való tisztázására vagy kezdeményezi a 95.2. pont szerinti eljárások valamelyikét.
95.4. A 95.3. pont szerinti esetekben a kedvezményezettnek nem szükséges változás-bejelentési kérelmet benyújtania.
96.1. Ha a kedvezményezett a Rendelet 36. § (1) és (2) bekezdésében, illetve a támogatási szerződésben meghatározott módon a támogatási szerződés módosítását kezdeményezi, a KSZ megvizsgálja, hogy a kedvezményezett a szerződésmódosítási kérelmét megfelelő indoklással, a kérelmet alátámasztó dokumentumokkal együtt nyújtotta-e be.
96.2. A szerződésmódosítási kérelem elbírálásának és a módosítás tervezete megküldésének határideje – ide nem számítva az esetleges hiánypótlás idejét – a módosítási kérelem Pályázati e-ügyintézés felületre történő beérkezésétől számított legfeljebb 30 nap, amelyet a KSZ egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat.
96.3. Ha a kérelemhez csatolt dokumentumok vagy adatok hiányosak, a KSZ megfelelő, de legfeljebb 30 napos határidő tűzésével automatikus értesítéssel hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet.
96.4. A hiánypótlás során a dokumentumokat a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint kell benyújtani.
96.5. Ha a hiánypótlási dokumentumok nem érkeznek be a megadott határidőre, vagy továbbra sem megfelelőek, a KSZ elutasítja a módosítási kérelmet.
96.6. A módosítási kérelem elutasítása esetén a KSZ kezdeményezi a szerződésszerű állapot helyreállítását, ha szükséges a szerződés módosítását, vagy a szerződés megszüntetését.
97.1. Ha a módosítási kérelmet és a szükséges dokumentumokat a kedvezményezett megfelelően nyújtotta be, és a módosítás tartalmi szempontból is elfogadható, a módosítási kérelem alapján a KSZ gondoskodik a szerződésmódosítás szövegének elkészítéséről. A szerződés módosítása nem irányulhat az általános szerződési feltételek módosítására.
97.2. A támogatói okirat vagy a támogatási szerződés abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. Ettől eltérően, ha a projekt egyes tevékenységei, illetve elemei a szerződésben meghatározottaknak megfelelően nem teljesíthetőek, azonban a projekt más, teljesíthető elemei – a projekt célja szerint – önmagukban is értékelhető, hasznosítható projektegységet képeznek, ezen részelemek támogathatóak. Az eredeti szerződésben meghatározott, de nem teljesített résztevékenységek és projektelemek költségére jutó, már kifizetett támogatás összege a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kamattal növelten visszavonásra kerül, egyidejűleg a támogatási szerződést megfelelően módosítani kell.
97.3. A módosítási kérelem elbíráláshoz külső szakértő is igénybe vehető, továbbá helyszíni szemle is elvégezhető.
97.4. Ha a módosítási kérelem a XI. Fejezetben meghatározottak módosítására irányul, a KSZ a módosítási kérelmet a XI. Fejezetben foglaltak figyelembevételével bírálja el.
98.1. Ha a KSZ észleli a Rendelet 36. § (2) bekezdésében és a támogatási szerződésben meghatározott szerződésmódosítási esetek bekövetkeztét, erről tájékoztatja a kedvezményezettet és ezzel egyidejűleg felhívja a szerződésmódosítási kérelem benyújtására, illetve szükség esetén az eltérések megfelelő, alátámasztó dokumentumokkal való tisztázására.
98.2. Ha a kedvezményezett a 98.1. pontban foglalt felhívásnak nem tesz eleget, vagy a szerződésmódosításhoz szükséges alátámasztó dokumentumokat a megadott határidőre nem küldi meg a KSZ részére, a KSZ kezdeményezi a szerződésszerű állapot helyreállítását, ha szükséges a szerződés módosítását, vagy a szerződés megszüntetését, illetve egyéb, a támogatási szerződésben rögzített jogkövetkezményeket is alkalmazhat. A kedvezményezett a döntés ellen kifogással élhet.
98.3. Ha megállapítható, hogy a kedvezményezett a Rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget, a KSZ szabálytalansági eljárást indíthat a kedvezményezett ellen.
99. Azon projektek esetében, amelyeknél a megvalósítás elmaradásának veszélye fennáll, az IH jogosult a Rendelet 35/A. §-a és 36. § (4d) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazni.
100.1. A KSZ a szerződésmódosítás-tervezetet a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint megküldi a kedvezményezettnek, vagy lehetőséget biztosít személyes átvételre.
100.2. A szerződésmódosítás a támogatási szerződéssel megegyező példányszámban készül.
100.3. Ha a támogatási szerződést az IH ellenjegyezte, a szerződésmódosítást is ellenjegyzi.
100.4. A támogatási szerződés módosítása hatálybalépésének napja a módosítást utolsóként aláíró, ellenjegyző személy aláírásának napja. Ezt követően a támogatási szerződést 10 napon belül szkennelve, pdf formátumban elérhetővé kell tenni a monitoring és információs rendszer Dokumentumtárban.
100.5. A KSZ a hatályos szerződés egy eredeti példányát a kedvezményezett részére – a Pályázati e-ügyintézés felület rendelkezésre állása esetén is – postai úton is megküldi, a többi példány a KSZ-t illeti. Ha a szerződésmódosítást az IH ellenjegyezte, egy példány az IH-t illeti.
49. A támogatási szerződés megszüntetése és megszűnése
101.1. A támogatási szerződés a teljesítést (beleértve az ellenőrzés-tűrési, valamint a dokumentum-megőrzési kötelezettséget is) megelőzően csak vis maior, lehetetlenülés, a KSZ vagy a kedvezményezett általi – a támogatási szerződésben meghatározott esetekben és módon történő – elállás, közös megegyezéssel történő felbontás vagy a bíróság határozata alapján szűnik meg.
101.2. Ha a Rendeletben, illetve a támogatási szerződésben meghatározott valamely elállási ok bekövetkezik és a KSZ emiatt a szerződéstől eláll, a KSZ az elállásról szóló nyilatkozatot – a Pályázati e-ügyintézés felület rendelkezésre állása esetén is – postai úton is megküldi a kedvezményezettnek.
101.3. Az elállás időpontja az elállásról szóló értesítés kedvezményezett részéről történő átvételének napja.
101.4. A támogatási szerződést felmondani nem lehet.
101.5. Ha a szerződéstől a kedvezményezett eláll, a KSZ az elállás tényének tudomásul vételéről – a Pályázati e-ügyintézés felület rendelkezésre állása esetén is – postai úton is értesíti a kedvezményezettet és egyúttal tájékoztatja az elállás jogi következményeiről. Ha a kedvezményezett az elállásról szóló nyilatkozatot a Pályázati e-ügyintézés felületen keresztül nyújtotta be, a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint fel kell szólítani a papír alapon történő benyújtásra.
50. A támogatói okirat
102.1. Könnyített elbírálású támogatás esetén, illetve, ha a felhívásban támogatói okirat kibocsátásáról rendelkeztek, a KSZ az IH-feladatokat ellátó szervezet nevében támogatói okiratot bocsát ki.
102.2. A támogatási szerződésre vonatkozó alcímekben foglaltakat támogatói okirat alkalmazása esetén ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
102.3. Ahol az egységes működési kézikönyv támogatási szerződést említ, azon támogatói okiratot is érteni kell. Ahol az egységes működési kézikönyv támogatási szerződéstől történő elállást említ, azon támogatói okirat esetében a KSZ által történő elállás esetén a támogatói okirat visszavonását, kedvezményezett részéről történő elállás esetén támogatásról való lemondást kell érteni.
103.1. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, illetve a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet. A támogatói okirat mellékletét képezik az adott konstrukció keretében támogatást nyert kedvezményezettekre irányadó általános szerződési feltételek.
103.2. A támogatói okirat alkalmazása esetében a pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a vonatkozó jogszabályokban, a pályázati felhívásban, a pályázati adatlapban és az általános szerződési feltételekben foglaltakat megismerte, és a pályázat benyújtásával egyidejűleg a támogatás megítélése esetére kötelezettséget vállal az abban foglaltak betartására és a pályázat végrehajtására. A pályázó ezen nyilatkozata ajánlatnak minősül, amelyhez a Ptk. 6:64. § alapján kötve van.
104.1. Támogatói okirat kizárólag akkor bocsátható ki a kedvezményezett részére, ha a kedvezményezett a feltételes támogatói döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül a felhívásban meghatározott, a támogatói okirat kiadásához szükséges minden dokumentumot hiánytalanul és hibátlanul a támogató részére megküld.
104.2. Ha a kedvezményezett a 104.1. pont szerinti határidőn belül a támogatói okirat kiadásához szükséges dokumentumokat a KSZ részére nem küldi meg teljes körűen és hibátlanul, a támogatói döntés érvényét veszti.
V. Fejezet
A nagyprojektek
105.1. Ha egy projekt összköltsége eléri az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1083/2006/EK tanácsi rendelet) 39. cikke szerinti nagyprojekt értékhatárát, a támogatói döntést követően az IH e tárgyban előterjesztést állít össze és azt megküldi az NFK részére.
105.2. Az NFK az előterjesztést az FKB részére előterjeszti.
105.3. Az FKB javaslatára a Kormány dönt a nagyprojektre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslat elfogadásáról és a támogatási kérelem Európai Bizottság számára történő megküldéséről.
105.4. Nagyprojekt esetében a támogatási szerződés megkötésére a Kormány döntését követően kerül sor.
105.5. A 105.1. pont szerinti értékhatár megállapításának módszeréről az IH dönt. A választott módszert az IH minden érintett projektje esetében egységesen kell alkalmazni.
106.1. A támogatási szerződés megkötését követően az IH jóváhagyás céljából elektronikus formában megküldi az Európai Bizottságnak a kedvezményezett által összeállított támogatási kérelmet és annak mellékleteit.
106.2. Kivételes esetben az IH a támogatási szerződés megkötését megelőzően – de a Kormány döntését követően – is megküldheti az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet.
106.3. A 106.2. pontban meghatározott esetben, ha a támogatási szerződés megkötésére a támogatási kérelem megküldését követő 40 napon belül nem kerül sor, az IH kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jóváhagyás folyamatának felfüggesztését.
106.4. A támogatási kérelemben – a Kormány eltérő döntése hiányában – a maximális EU támogatási arányt kell kérni az Európai Bizottságtól.
106.5. Ha az Európai Bizottság befogadja az IH által küldött támogatási kérelmet, az IH a támogatási kérelem Európai Bizottság általi befogadásának tényéről írásban tájékoztatja a KSZ-t, az NFK-t, az ágazati fejlesztésért felelős minisztert, a kedvezményezettet és az Igazoló Hatóságot. Az érintett miniszter tájékoztatásáról – ha szükséges – az ágazati fejlesztésért felelős miniszter gondoskodik.
107.1. Ha az Európai Bizottság a befogadott dokumentumokhoz kiegészítő információkat kér, az IH a kedvezményezett, a KSZ, illetve – ha szükséges – külső szakértők bevonásával a megadott határidőn belül gondoskodik a kiegészítő információk Európai Bizottság részére történő megküldéséről.
107.2. Ha az Európai Bizottság a projektjavaslat módosítását is kezdeményezi, az IH a módosítási javaslatokat haladéktalanul továbbítja a KSZ-nek. A KSZ megkeresi a kedvezményezettet annak érdekében, hogy a kért módosításokat vezesse át. A KSZ szükség esetén a módosítási javaslatról egyeztet az IH-val, a projektgazdával és az értékelővel.
107.3. A KSZ a javaslatok és az egyeztetés alapján ellenőrzi a módosított támogatási kérelmet, melyet a KSZ vezetőjének jóváhagyását követően megküld az IH részére.
107.4. Az IH egyetértése esetén előterjesztést készít az FKB és a Kormány részére a módosított támogatási kérelemről. A Kormány döntését követően az IH megküldi a módosított támogatási kérelmet az Európai Bizottság részére.
108. Ha az Európai Bizottság a projektjavaslat jóváhagyása előtt értékelő látogatást, helyszíni szemlét tesz a projekt megismerése céljából, az erről szóló értesítést az IH haladéktalanul megküldi a KSZ-nek, aki a helyszíni szemle eljárásrendje alapján jár el.
109.1. Ha az Európai Bizottság a támogatási kérelmet jóváhagyja, az erről szóló értesítést az IH megküldi a KSZ, az ágazati fejlesztésért felelős miniszter, a kedvezményezett és az Igazoló Hatóság részére. Az érintett miniszter tájékoztatásáról – ha szükséges – az ágazati fejlesztésért felelős miniszter gondoskodik.
109.2. Ha az Európai Bizottság a támogatási kérelmet elutasítja, a KSZ eláll a szerződéstől. Az elutasító határozatról az IH tájékoztatja a KSZ-t, amely írásban értesíti a kedvezményezettet.
110.1. Az Európai Bizottság által kiadott határozat alapján a támogatási szerződés ellenőrzése, illetve – ha indokolt – módosítása szükséges.
110.2. A támogatási szerződés módosításakor a 48. alcím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
111.1. Ha a kedvezményezett arról tájékoztatja a KSZ-t, hogy a projekt megvalósítása során olyan tény vagy körülmény merült fel, amely az Európai Bizottság határozatában megállapított rendelkezéseket, illetve feltételeket érinti és a KSZ álláspontja szerint az Európai Bizottság határozatának módosítása indokolt, a kedvezményezett 30 napon belül elkészíti a módosítási kérelmet és megküldi az IH-nak.
111.2. Az IH felülvizsgálja a módosítási kérelmet és szükség szerint egyeztet a KSZ-szel és a kedvezményezettel.
111.3. A kedvezményezett által jelzett módosítási javaslatok felülvizsgálatát követően az IH e tárgyban előterjesztést állít össze és azt megküldi az NFK részére.
111.4. Az NFK az előterjesztést az FKB részére előterjeszti.
111.5. A módosítási kérelem elfogadásáról, valamint a kérelem Európai Bizottság számára történő megküldéséről az FKB javaslatára a Kormány dönt.
111.6. A bizottsági határozat módosításáról az IH értesíti a KSZ-t, az ágazati fejlesztési minisztert, a kedvezményezettet és az Igazoló Hatóságot. Az érintett miniszter tájékoztatásáról – ha szükséges – az ágazati fejlesztésért felelős miniszter gondoskodik.
112.1. Ha a projekt megvalósítása során olyan tény vagy körülmény merült fel, amely a hatályos jogszabályok vagy a támogatási szerződés rendelkezései alapján a támogatási szerződés módosítását igényli, a kedvezményezett által a jogszabályokban, illetve a támogatási szerződésben rögzített határidőn belül benyújtott, a módosítás okait és a módosítani kívánt rendelkezéseket tartalmazó szerződésmódosítási kérelemről a KSZ dönt, és pozitív elbírálás esetén előkészíti a támogatási szerződés módosításának tervezetét.
112.2. A módosításra a 48. alcím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
VI. Fejezet
A biztosítékadás
51. Értelmező rendelkezések
113. E Fejezet alkalmazásában beruházási célú, illetve beruházási jellegű projekt az a projekt, amely összköltségének legalább 50%-ában:
a) a tárgyi eszköz vagy immateriális javak beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá azon tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt és a biztosítást),
b) a meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, valamint az eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével járó, az eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növelő korszerűsítés.
52. A biztosítékadás feltételei
114.1. Minden olyan kedvezményezett köteles biztosítékot nyújtani, aki vagy akinek a projektje a Rendelet 33. § (8) és (9) bekezdése alapján nem mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
114.2. Biztosítékként a Rendelet 33. § (1) bekezdésében foglaltakat lehet nyújtani.
114.3. A felhívás meghatározhatja egyes biztosítékok nyújtásának és elfogadásának feltételeit.
114.4. Konzorciumi pályázók esetében minden konzorciumi tagnak nyújtania kell a kötelező biztosítékokat, ha a ráeső támogatási összeg meghaladja a 20 millió forintot és a Rendelet 33. § (8) vagy (9) bekezdése alapján nem mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
114.5. Ha a pályázati felhívás lehetővé teszi, a biztosítéknyújtással kapcsolatban felmerülő költségek a támogatás terhére elszámolhatóak.
115.1. A biztosíték legfeljebb a megítélt támogatási összeg mértékéig kérhető. Ha a biztosíték értéke a biztosítéknyújtás határidejéig nem a teljes megítélt támogatási összegre terjed ki, a további biztosítékokat az egyes kifizetési igénylések benyújtásával egyidejűleg kell nyújtani.
115.2. A benyújtott kifizetési igényléssel egyidejűleg a kedvezményezettnek a már folyósított, és az aktuálisan igényelt támogatási összeg összértékének megfelelő mértékű biztosíték rendelkezésre állását kell igazolnia. Ennek elmaradása – a kifizetési igénylés hiánypótlását követően – a kifizetési igénylés elutasítását vonja maga után. Ha a kedvezményezett a megemelt biztosítéki mértéket később igazolni tudja, akkor az elutasított kifizetési kérelmet ismételten benyújthatja.
115.3. A záró kifizetési igényléshez biztosítékot nyújtani, valamint a biztosíték értékét kiegészíteni csak abban az esetben szükséges, ha a kedvezményezett fenntartási időszakban nyújtandó biztosítéki értékét nem éri el az addig nyújtott biztosíték, vagy ha a kedvezményezett a támogatás kifizetését a projekt megvalósítást követően egy összegben igényli és a támogatási összeg meghaladja az 50 millió Ft-ot.
116.1. Ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, és a konzorciumi tag nem mentesül a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól, akkor az általa nyújtandó biztosíték mértéke a konzorciumi tag részére juttatott támogatási összeg.
116.2. A konzorciumi tagok a biztosítéknyújtási kötelezettséget átvállalhatják.
116.3. Biztosíték nyújtására nem kötelezett tag a biztosítékmentességet más tagra nem terjesztheti ki.
117.1. A biztosíték nyújtásának határideje a soron következő kifizetési igénylés benyújtásának időpontja.
117.2. Ha a kedvezményezettnek a fenntartási időszakra is biztosítékot kell nyújtania, a biztosítékoknak a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig rendelkezésre kell állniuk.
117.3. A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát megelőzően legalább 45 nappal annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezett igazolja. Ennek elmaradása a kifizetések elutasítását, illetve szabálytalansági eljárást von maga után, továbbá a támogató a támogatási szerződéstől elállhat.
117.4. A biztosítékot a 117.3. pont szerinti esetben biztosíték típusonként egy dokumentumban kell benyújtani, vagy az elsőként benyújtott dokumentum módosításaként, kivéve, ha az adott típusú biztosíték kötelezettje nem ugyanaz a személy, illetve ha a biztosíték nem ugyanazon támogatási jogviszonyra vonatkozik.
117.5. Ha a biztosíték mérsékelhető vagy megszüntethető, az IH, illetve a KSZ haladéktalanul gondoskodik az erre vonatkozó nyilatkozat kiadásáról.
118.1. Támogatás, ideértve az előleget is, mindaddig nem folyósítható, amíg a kedvezményezett a kifizetési igénylésben megjelölt, valamint a már kifizetett támogatás együttes összegének erejéig nyújtott biztosítékot nem igazolja.
118.2. A támogatási szerződésben rögzített biztosítékok iratanyagát eredetiként, papír alapon is kell csatolni, a Pályázati e-ügyintézés felület rendelkezésre állása esetén is.
118.3. Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzés igazolására van szükség.
119.1. A kedvezményezett a fenntartási időszakban is köteles biztosítékot nyújtani.
119.2. A 20 millió forintot meghaladó, de az 50 millió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra nem kell biztosítékot adni.
119.3. Az 50 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékű biztosítékokat szükséges nyújtania minden kedvezményezettnek, ideértve azon kedvezményezetteket is, melyek egyösszegű elszámolóként a megvalósítási időszakra mentesülnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. Ha a projekt támogatási összege meghaladja az 50 millió forintot, a fenntartási időszakban azon konzorciumi tagoknak is szükséges a konzorciumi tag részére juttatott támogatási összeg 50%-ának megfelelő mértékű biztosítékot nyújtaniuk, amelyekre jutó támogatás egyenként nem haladja meg az 50 millió forintot.
119.4. A közszolgáltatási tevékenységre irányuló támogatási szerződéssel és közszolgáltatás biztosításáról szóló, legalább a fenntartási időszak végéig hatályos szerződéssel rendelkező, többségi állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnak a fenntartási időszakra nem kell biztosítékot nyújtania.
119.5. A biztosítéknyújtási kötelezettség megszűnése esetén a megszüntetés költségei a kedvezményezettet terhelik, a megszüntetéshez szükséges nyilatkozatokat az IH vagy a KSZ adja ki.
53. Az ingatlan jelzálog
120.1. A jelzálogszerződés az IH-feladatokat ellátó szervezet, mint támogató és a kedvezményezett között jön létre. Az IH-feladatokat ellátó szervezetet a jelzálogszerződés megkötése, módosítása, megszüntetése során a KSZ képviseli, és a kapcsolódó feladatokat a KSZ látja el.
120.2. Ha a zálogtárgy harmadik személy tulajdonában van, a zálogkötelezett a zálogtárgy tulajdonosa.
120.3. Ha több zálogtárgy kerül felajánlásra, úgy a Ptk. 5:105. §-a szerint kell eljárni és az összes zálogjogot egy jelzálogszerződésbe kell foglalni.
120.4. A jelzálogszerződésnek tartalmaznia kell
a) magánszemélyek esetén:
aa) név,
ab) születési név,
ac) anyja neve,
ad) születési idő, hely,
ae) lakcím,
af) személyazonosító/személyi igazolvány szám,
b) cégek esetén:
ba) név,
bb) székhely,
bc) cégjegyzékszám,
bd) adószám, statisztikai számjel,
be) nyilvántartási hely,
bf) képviselő a) pontban meghatározott adatai,
c) a támogatási jogviszonyra vonatkozóan:
ca) a támogatási szerződés létrejöttét,
cb) a támogatási szerződés azonosító számát,
cc) a támogatási összeget,
cd) a kedvezményezettre vonatkozó azon kikötést, amely szerint a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit az abban foglalt módon és határidőben teljesíti,
ce) szerződésszegés esetében a támogató elállási jogának kikötését,
d) a biztosítékul felajánlott ingatlan pontos körülírását, így legalább
da) helység megjelölését,
db) helyrajzi számát,
dc) fekvését (külterület/belterület),
dd) ingatlan-nyilvántartási megjelölését,
de) a terület nagyságát,
e) ingatlan fedezeti értékét,
f) a kedvezményezett/zálogkötelezett jótállási kötelezettségét az ingatlan per-, teher- és igénymentességéért, valamint a zálogjogosult zálogszerződés joga szerinti jelzálogjoga megszerzéséért,
g) a kedvezményezett/zálogkötelezett kijelentését, hogy az ingatlan a tulajdonában van,
h) ha az ingatlant egyéb zálogjog is terheli, annak megjelölését,
i) a zálogkötelezett hozzájárulását ahhoz, hogy a zálogjogosult javára a jelzálogjog bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba,
j) a kedvezményezett/zálogkötelezett zálogtárgyra vonatkozó kötelezettségét,
k) a zálogjogosult kielégítési jogának gyakorlásával kapcsolatos szabályokat,
l) azon kikötés rögzítését, amely szerint a jelzálogjog akkor is fennmarad, ha a zálogkötelezett személyében változás áll fenn,
m) annak kikötését, hogy a zálogszerződéssel kapcsolatban felmerülő költségek a kedvezményezettet terhelik,
n) a jelzálogjog megszűnésének szabályait,
o) a szerződő felek közötti jogvita rendezésének módját,
p) a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseinek kikötését.
121. Az ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződést közjegyző által készített közokiratba kell foglalni.
122.1. Ingatlan jelzálog esetén a felajánlott ingatlan csak akkor fogadható el, ha első ranghelyű jelzálogjogot lehet bejegyeztetni.
122.2. Második vagy további ranghelyre – akár ranghelycsere útján – történő bejegyzés elfogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén az ingatlan értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre.
122.3. Az ingatlan jelzálogszerződés megkötéséhez a KSZ a kedvezményezettől bekéri
a) a 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapot,
b) a 60 napnál nem régebbi értékbecslést, kivételes esetben – ha a kedvezményezettnek nem felróható a jelzálogszerződés megkötését illető késedelem – 60 napnál régebbi értékbecslés is elfogadható, az ingatlanforgalmi szakértő értékbecslésében foglaltak fenntartására vonatkozó nyilatkozatának csatolásával,
c) az értékbecslési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultság igazolását.
122.4. Ha a monitoring és információs rendszer és a TAKARNET közötti adatkapcsolat elérhető, úgy nem szükséges a kedvezményezettől a 122.3. a) pont szerinti dokumentum bekérése.
122.5. A KSZ ellenőrzi, hogy a megküldött dokumentumok alapján a pályázati felhívásban és a Rendeletben meghatározott, az adott biztosítékkal szemben támasztott feltételek megvalósulnak, és így a zálogszerződés megköthető, azaz a felajánlott biztosíték értéke eléri legalább a kifizetési kérelemben igényelt összeget és a biztosítékul felajánlott ingatlan a 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolata alapján per- és igénymentes.
122.6. Az IH külön útmutatóban szabályozza a per- és igénymentesség tartalmát.
122.7. Az ingatlan biztosítéki értékét és az ingatlanon szereplő terhek – ideértve a széljegyen lévőt is – figyelembe vehető értékét a KSZ határozza meg.
122.8. Ha a kedvezményezett a fejlesztés tárgyát képező ingatlant ajánlja fel biztosítékként, az ingatlannak a zálogszerződés aláírásakor fennálló értékét kell figyelembe venni annak megállapítása során, hogy a felajánlott biztosíték eléri legalább a már folyósított és az aktuálisan igényelt támogatási összeg összértékének mértékét.
122.9. A fejlesztés során jelentkező értéknövekedést igazságügyi szakértői véleménnyel kell igazolni.
123.1. Az értékbecslésnek tartalmaznia kell a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet 4. számú melléklete, termőföld esetén a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997. (VIII. 1.) FM rendelet 4. számú melléklete szerinti tartalmi és formai elemeket, továbbá be kell mutatni az érték megállapításánál figyelembe vett körülményeket és az alkalmazott módszert.
123.2. Az értékbecslési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultságot igazolhatja
a) igazságügyi szakértői értékbecslésnél a nyilvántartási azonosító szám,
b) értékbecslő esetén a cégkivonat vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételről szóló értesítés közjegyző által hitelesített másolata és az OKJ-s képesítésről szóló bizonyítvány másolata.
123.3. Az IH/KSZ értékbecslések esetén előírhatja igazságügyi szakértő kizárólagos alkalmazását.
124. A megkötött jelzálogszerződés közokiratba foglalásáról és a jelzálog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a kedvezményezett gondoskodik.
125. A biztosítékként felajánlott ingatlant a kedvezményezett csak az IH vagy KSZ engedélyével idegenítheti el vagy terhelheti meg.
54. Hitelintézet által kibocsátott garanciavállaló nyilatkozat
126. Garanciavállalás alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek által adott garancia értendő.
127.1. A garanciavállaló nyilatkozatnak meg kell felelnie a következőknek:
a) pénzügyi vállalkozás által kibocsátott garancia nem fogadható el,
b) a garanciavállaló nyilatkozatnak rögzítenie kell a hitelintézet kifejezett, visszavonhatatlan, önálló fizetési kötelezettségvállalását,
c) a garanciavállaló nyilatkozatnak az IH-t kell jogosultként megjelölnie, közreműködő szervezet kijelölése esetén pedig rögzítenie kell azt, hogy a jogosult nevében a közreműködő szervezet jár el,
d) a garancia érvényesíthetőségének feltételeként csak a jogosult szabályszerűen, illetve – közreműködő szervezet kijelölése esetén – a nevében eljáró közreműködő szervezet által aláírt írásbeli felszólítás benyújtása köthető ki, amelyben a jogosult, kijelölése esetén a nevében eljáró közreműködő szervezet írásban nyilatkozik arról, hogy az alapjogviszony kötelezettje nem teljesítette fizetési vagy egyéb szerződéses kötelezettségét,
e) a hitelintézet az alapjogviszony vizsgálatára a garancia lehívásakor nem jogosult,
f) a garanciavállaló nyilatkozatnak az aláírástól kell érvényesnek lennie a garanciavállaló nyilatkozatban rögzített végdátumig,
g) a garanciavállaló nyilatkozat az a)–f) pontokon kívül csak olyan kérdésekről rendelkezhet, amelyek nem korlátozzák a Rendelet és az egységes működési kézikönyv előírásainak érvényesíthetőségét.
127.2. A garanciavállaló nyilatkozat tartalmazhatja, hogy a garancia összege minden, a hitelintézet által teljesített lehívással automatikusan csökken.
127.3. Szállítói előleg esetén a garanciavállaló nyilatkozat hatályba lépésének feltételeként előírható a szállítói előlegnek a szállítónak, mint a garancia megbízójának valamely hitelintézet által vezetett bankszámláján történő jóváírása.
127.4. Szállító részére történő előleg utalása esetén előírható a garanciában, hogy a közleményben fel kell tüntetni a garanciavállaló nyilatkozat számát.
127.5. Ha a hitelintézeti minőséggel kapcsolatban kétség merül fel, meg kell vizsgálni a garanciavállaló nyilatkozatot kibocsátó engedélyét arra vonatkozóan, hogy milyen pénzügyi tevékenységeket végezhet.
127.6. A garanciavállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá:
a) a hitelintézet pontos és teljes nevét, székhelyét,
b) a jogosult, továbbá – ha van ilyen – a jogosult nevében eljáró közreműködő szervezet nevét és székhelyét,
c) annak pontos megnevezését, hogy mely jogviszony (a támogatási szerződés szerinti felek és a szerződésszám megjelölése) alapján áll fenn a fizetési kötelezettség,
d) a garancia számát vagy egyedi azonosítóját,
e) minden oldalon pecsétet és cégszerű aláírást,
f) a pontos összeget – összeghatár-jellegű megjelöléssel – számmal és betűvel,
g) a legfeljebb 15 banki munkanapban megállapított fizetési határidőt,
h) annak kijelentését, hogy a garanciából származó bármely jogvita esetén a magyar jog az irányadó és a magyar bíróság az illetékes.
127.7. Lehívás esetén az IH eljárni és aláírni jogosult képviselőjének ez a minősége igazolható az alábbiakkal:
a) azon eredeti iratok csatolásával, melyek igazolják a kiadmányozási és aláírási jogosultság megszakítatlan láncolatát; vagy
b) a kinevezési okirat és lehívás aláírására való jogosultság, valamint aláírásminta közjegyző által hitelesített példányával.
55. A kezesség
128. A támogatás visszafizetésének biztosítékaként kezességet vállalhat
a) a támogatást igénylő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselője vagy legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosa vagy együttesen legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező természetes személy tulajdonosai,
b) garanciaszervezet,
c) az Áht. 92. § (1) bekezdése szerint az állam.
56. A támogatást igénylő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőjének vagy tulajdonosának kezességvállalása
129. Kezes lehet
a) gazdasági társaság esetén
aa) a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselő,
ab) a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti, a 128. a) pont szerinti tag (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), kivéve a közkereseti társaság tagja, illetve a betéti társaság beltagja,
b) szövetkezet esetén, ha a kezes a vezető tisztségviselő, akkor az igazgatóság elnöke, illetve az ügyvezető elnök,
c) nonprofit szervezetek esetén az alapító okiratban vagy alapszabályban megjelölt vezető tisztségviselő, illetve a 128. a) pont szerinti tulajdonos (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság),
d) egyház esetén a támogatást igénylő egyházi szerv hivatalos képviselője, illetve egyházi intézmény esetén a fenntartó egyházi szerv hivatalos képviselője.
130.1. A kezes kizárólag közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességet vállalhat.
130.2. Kezes csak az lehet, aki a KSZ által elvégzett vizsgálat alapján kezesként elfogadható, és kijelenti, hogy a vizsgálat során figyelembe vett vagyont a biztosítéknyújtási kötelezettség fennállásáig nem idegeníti el és nem terheli meg.
130.3. Természetes személy legfeljebb 150 millió forint megítélt támogatási összegig vállalhat kezességet.
57. A garanciaszervezet kezességvállalása
131.1. Az IH közleményt ad ki azokról a garanciaszervezetekről, melyek kezességvállalását biztosítékként elfogadja. A közleményt az NFK teszi közzé a www.szechenyi2020.hu honlapon. A valamely IH által megfelelőnek minősített garanciaszervezet kezességvállalása más IH hatáskörébe tartozó támogatási kérelem esetében is elfogadható külön minősítés nélkül, ha a garanciaszervezettel kapcsolatban nem merült fel olyan körülmény, amely alapján a megfelelősége megkérdőjelezhető.
131.2. A kezesi nyilatkozat formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan 126–127.8. pontokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a 126–127.8. pont garanciavállaló nyilatkozatot említ, azon kezesi nyilatkozatot, ahol hitelintézetet azon garanciaszervezetet kell érteni.
58. A biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény
132.1. Biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény alatt a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó intézmények által kiállított kötelezvény értendő.
132.2. A kötelezvény formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan a 126–127.8. pontokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a 126–127.8. pont garanciavállaló nyilatkozatot említ, azon kötelezvényt, ahol hitelintézetet említ, azon a 132.1. pont szerinti intézményt, ahol garanciát, azon kötelezvényt kell érteni.
59. A hitelintézet által kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény
133.1. A 193.2. ponttal összefüggésben a hitelintézet által kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek által kiállított kötelezvényt kell érteni.
133.2. A kötelezvény formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan 126–127.8. pontokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a 126–127.8 pont garanciavállaló nyilatkozatot említ, azon kötelezvényt, ahol garanciát azon készfizető kezességet kell érteni.
VII. Fejezet
A pénzügyi lebonyolítás
60. A pénzügyi lebonyolítás eljárási szabályai
134. Az operatív programok megvalósításával összefüggésben felmerülő pénzügyi feladatok
a) tervezési feladatok ellátása,
b) kötelezettségvállalás ellenjegyzése,
c) forráslehívás ellenőrzése, jóváhagyása, az előirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: EFK) kifizetések lebonyolítása,
d) az IH pénzügyi lebonyolításra vonatkozó ellenőrzési felelőssége a KSZ felett,
e) az operatív programokhoz kapcsolódó bankszámlák likviditásának kezelése,
f) monitoring-tevékenység és adatszolgáltatás,
g) céltartalék kezelése,
h) a feltárt szabálytalanságok pénzügyi vonatkozásainak kezelése,
i) bankszámlák könyvelése,
j) a kifizetési igénylések és kapcsolódó beszámolók befogadása,
k) hitelesítés,
l) forráslehívások készítése,
m) támogatás kifizetése a támogatás jogosultja részére, és
n) követeléskezelés.
61. A projektfinanszírozás alapelve
135.1. Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 56. cikke és az elszámolható költségek nemzeti szabályai alapján támogatás kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a projekt keretében vállalt, illetve tervezett tevékenységek megvalósultak, a hozzájuk kapcsolódó költségek ténylegesen és igazolhatóan felmerültek.
135.2. A támogatás kifizetését a támogatást nyújtó – az előleg kifizetés kivételével – a kedvezményezett által ténylegesen kifizetett kiadásokhoz, valós költségekhez igazodva teljesíti.
62. A négy szem elve
136.1. A kedvezményezett által igényelt támogatás kifizetését – ideértve az előleget is -, és a projektek zárását megelőző ellenőrzés keretében biztosítani kell a négy szem elvét.
136.2. A négy szem elve alapján a dokumentum alapú elsődleges ellenőrzést végző munkatárs munkáját egy másik munkatárs – a másodlagos ellenőr – ugyanazon szempontok szerint ismételten és teljes körűen ellenőrzi.
136.3. A pénzügyi lebonyolítás során végzendő dokumentum-alapú ellenőrzéseket a monitoring és információs rendszerbe feltöltött egységes ellenőrzési listák segítik. Az ellenőrzési listák elektronikusan kitöltve, nyomtatás nélkül hitelesnek minősülnek a XVII. Fejezet alapján.
63. Az Igazoló Hatóság bankszámlái
137.1. Az Igazoló Hatóság kincstárnál megnyitott számlái szolgálnak a strukturális alapok és Kohéziós Alap által finanszírozott projektek támogatási összegeinek fogadására előfinanszírozás, időközi átutalás és végső átutalás formájában.
137.2. Az operatív programonként, finanszírozó alapok szerinti bontásban nyitott forint bankszámlák felett az Igazoló Hatóság rendelkezik.
64. Az EFK
138.1. Az EFK-ra érkeznek az operatív program finanszírozására szolgáló összegek, jóváírás formájában.
138.2. Az EFK a hazai költségvetési előirányzatból lehívott hazai társfinanszírozási összegek és az Igazoló Hatóság számláiról érkező strukturális alapok és Kohéziós Alap által finanszírozott támogatási összegek fogadására szolgál.
138.3. Egy operatív program annyi EFK-val rendelkezik, ahány költségvetési fejezetben megjelennek az adott operatív programhoz tartozó előirányzatok.
138.4. A fejezeti kezelésű EFK-kat az NFK nyitja, a számlák felett az NFK, valamint az adott operatív program végrehajtásáért felelős IH rendelkezik.
138.5. Az EFK-ról átutalást indítani csak lebonyolítási számlára, szabálytalansági, valamint egyéb követelési ügyből származó visszakövetelt összeg esetén az Igazoló Hatóság forint bankszámláira, meghatározott esetekben központi költségvetési szerv kedvezményezettek felé az önerő finanszírozása, valamint előirányzat-átcsoportosítás miatt a fejezeti elosztási számlára lehet.
138.6. A 138.5. pontban meghatározott eseteken kívül az EFK-ról csak téves utalások, valamint a Munkaerőpiaci Alap által biztosított, de fel nem használt pénzeszközök visszautalására és az EFK-k likviditását biztosító pénzeszköz-átvezetések indítására van lehetőség.
65. A lebonyolítási forint bankszámla
139.1. A lebonyolítási forint bankszámla a kedvezményezett elszámolható költségeinek megtérítésére, a szállítók, illetve engedményesek részére történő kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére, valamint a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés fogadására szolgál.
139.2. Az NFK prioritásonként egy lebonyolítási forint bankszámlát nyit a kincstárnál. Ettől eltérni kizárólag abban az esetben lehet, ha az adott prioritás pénzügyi lebonyolítását több KSZ-re ruházta át az IH.
139.3. A lebonyolítási forint bankszámla felett az NFK rendelkezési jogot biztosít a KSZ-ek részére is.
139.4. A lebonyolítási forint bankszámlának év végén nem maradhat egyenlege, ezért a bankszámla fölött rendelkezőnek gondoskodnia kell az egyenleg vonatkozó EFK-ra történő visszautalásáról. Ez idő alatt a kincstár gondoskodik arról, hogy a visszautalást követően kedvezményezetti jóváírást nem teljesít.
139.5. A visszautalással egyidejűleg – legkésőbb a következő év január első banki munkanapon – az egyenleget alkotó összeg tételeinek jogcím szerinti azonosítását tartalmazó kimutatást a KSZ megküldi az NFK, az IH, valamint a kincstár részére.
140.1. A lebonyolítási forint bankszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást minden esetben a monitoring és információs rendszerben kell kiállítani.
140.2. A monitoring és információs rendszerben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a kincstárnak.
140.3. Megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás elektronikus utalás nélkül is rendezhető, de az átutalási megbízást a monitoring és információs rendszerben rögzíteni kell (pl. Giro gép elromlik, külföldi szállítónak történő utalás).
140.4. A 140.3. pont szerinti esetben az érintett szerveknek biztosítaniuk kell a monitoring és információs rendszeren kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását.
66. A kötelezettségvállalás
141.1. A kötelezettségvállalás az IH-nak az operatív programok végrehajtása során fizetési kötelezettség vállalására irányuló írásos, a 71.3. pont és a 74.2. pont esetén hiteles elektronikus aláírással végzett intézkedés. A kötelezettségvállalás annak a folyamatnak az eredménye, amikor az IH az adott projektet támogatandónak ítélte és az ehhez szükséges forrás rendelkezésre állását biztosítja.
141.2. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésével az IH pénzügyi ellenjegyzésre írásban kijelölt munkatársa meggyőződik a szükséges forrás rendelkezésre állásáról.
141.3. Ha a saját forrás kiegészítése más – a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezetből származó – forrásból történik, a kötelezettségvállaláshoz az NFK pénzügyi ellenjegyzése is szükséges.
67. A kötelezettségvállalás típusai
142. Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a támogatási konstrukció meghirdetése (pályázati felhívások, támogatási programok), ha nem kerül visszavonásra. Könnyített elbírálású támogatásnál a rendelkezésre bocsátott keret előzetes kötelezettségvállalásnak minősül.
143.1. Kötelezettségvállalásnak minősül a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés IH-vezető által aláírt dokumentuma, kiemelt projekt esetén a projektjavaslat elfogadásáról hozott döntés, könnyített elbírálású támogatásnál a jogosultság.
143.2. Szerződéses – végleges – kötelezettségvállalásnak minősül az operatív program adott programozási ciklusára intézkedésenként meghatározott keretösszegek terhére
a) a pályázati úton támogatásra ítélt projektekre vonatkozó megkötött támogatási szerződés,
b) a kiemelt projektek kedvezményezettjeivel megkötött támogatási szerződés.
68. A pályázati felhívások megjelentetése keretösszeg módosítása esetén
144.1. A pénzügyi ellenjegyzésre írásban kijelölt munkatárs köteles meggyőződni arról, hogy az adott operatív program érvényes akciótervében szereplő konstrukcióban rendelkezésre áll a meghirdetni szándékozott keret.
144.2. Ha a pályázatok benyújtására nyitva álló határidőn belül vagy a pályázatok értékelésének időszaka alatt a tervezetthez képest a várható összegigény jelentősen eltér, a KSZ kezdeményezi a kiírás keretösszegének módosítását az IH-nál.
144.3. A kiírás keretösszegének módosítása során a 14. alcímben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Pályázati felhívás keretösszegének módosítása (növelése) az adott operatív program akciótervében szereplő konstrukcióra előirányzott keret erejéig történhet meg, illetve az akcióterv módosításánál leírtak szerint tovább növelhető.
69. A végleges kötelezettségvállalás folyamata
145. A KSZ gondoskodik a döntési javaslat IH részére történő megküldéséről.
146.1. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére kijelölt IH munkatárs meggyőződik arról, hogy a monitoring és információs rendszerben vezetett nyilvántartások alapján rendelkezésre áll a fedezet a támogatásra javasolt projektekre igényelt, elfogadott összegre az adott pályázati felhívásban meghirdetett kereten belül.
146.2. Ha a kiírás meghirdetett keretösszege elegendő a támogatásra javasolt projektek által igényelt összegre, akkor a pénzügyi ellenjegyzésre kijelölt IH munkatárs megadja a pénzügyi ellenjegyzést.
146.3. Ha a kiírás meghirdetett keretösszege nem elegendő a támogatásra javasolt projektek által igényelt összegre, akkora döntési javaslatban szereplő sorrendet figyelembe véve a keretösszegen felüli pályázatokat forráshiány miatt el kell utasítani, vagy a kiírás keretösszegét módosítani kell.
146.4. A 146.3. pont szerinti módosított keret alapján a pénzügyi ellenjegyzésre kijelölt IH munkatárs megadja a pénzügyi ellenjegyzést azokra a pályázatokra, amelyek összegigényére a döntési javaslat szerinti sorrendben van fedezet a pályázati kiírás kerete alapján.
147.1. A pénzügyi ellenjegyzést követően az ellenjegyző átadja a támogatásra javasolt pályázatokat tartalmazó döntési javaslatot az IH kötelezettségvállalásra jogosult vezetőjének.
147.2.
147.3.
147.4.
147.5. Az IH-vezető a döntési javaslatot jóváhagyja, majd megküldi a KSZ-nek.
147.6. A KSZ gondoskodik a korábban kiállított döntési javaslat módosításáról és a 146.1., 146.2., 147.1., 147.5. pontban foglaltak figyelembevételével jár el, ha
a) az IH által jóváhagyott döntést követően, a pozitív támogatói döntésben részesült pályázóval nem jön létre támogatási szerződés,
b) a módosított keret alapján a forráshiány miatt korábban elutasított projekt támogatásra kerül, vagy
c) ha az IH által jóváhagyott döntési javaslat szerinti kötelezettségvállalás összege változik.
70. A finanszírozás (a támogatás-kifizetés) módjai
148.1. Utófinanszírozásnak minősül a kedvezményezett, illetve a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában résztvevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az 1. függelékben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy a kedvezményezetti engedményes bankszámlájára. A támogatás folyósításának feltétele a fizikai teljesítésen felül a pénzügyi teljesítés is.
148.2. Szállítói finanszírozásnak minősül a kedvezményezettet vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában résztvevőt terhelő számlák támogatási összegének kifizetése – a számla támogatáson felüli összege kifizetésének igazolása mellett – közvetlenül a szállító vagy a szállítói engedményes bankszámlájára.
148.3. A 148.2. pont szerinti esetben a kedvezményezett
a) bruttó tervezés esetén az önerő összegének,
b) nettó tervezés esetén – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA törvény) 142. §-a szerinti fordított áfa kivételével – az önerő és az áfa összegének a szállító vagy a szállítói engedményes részére történő kifizetését igazolja a KSZ felé.
148.4. A 148.2. pont szerinti esetben az önerő kifizetésének igazolására nincs szükség a Rendelet 56/A. §-a szerinti esetben, és ha a kedvezményezett a kifizetési igénylés keretében önerő támogatásban részesül.
71. A finanszírozási típusok
149.1. A támogatási szerződésben meghatározott célok elérése érdekében felmerült költségek finanszírozásához a kedvezményezett a következő típusok szerint igényelheti a projekt megvalósításához szükséges támogatást:
a) támogatási előleg, fordított áfa-előleg vagy – szállítói finanszírozási módban – szállítói előleg,
b) időközi kifizetési igénylés, vagy
c) záró kifizetési igénylés.
149.2. Valamennyi finanszírozási típus támogatás-kifizetésnek minősül.
149.3. A sorban következő finanszírozási típus igénybevételének nem feltétele a sorban megelőző finanszírozási típus igénybevétele, de záró kifizetési igénylés benyújtása után már nincs lehetőség előleg vagy időközi kifizetési igénylés benyújtására.
149.4. Az időközi és záró kifizetési igénylés minden esetben számla alapú kifizetésnek minősül, azaz a támogatások folyósítására a kedvezményezett nevére és címére kiállított számlákon vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokon igazolt fizikai és pénzügyi teljesítést követően kerül sor a kedvezményezett, a szállító, illetve engedményes bankszámlájára, a választott finanszírozási módtól függően.
150. Ha a kedvezményezett a Rendelet 2. § (1) bekezdés 16a. pontja szerinti közszféra szervezet kedvezményezett és a finanszírozás szállítói finanszírozási módban történik, a szállító közvetlenül a KSZ-től igényelheti a kedvezményezettel kötött szerződése alapján neki járó szállítói előleget. E kifizetés támogatás-kifizetésnek minősül.
72. A támogatás folyósítása
151. Támogatás folyósításának időpontja a kincstár által a lebonyolítási bankszámla terheléséről küldött bankszámlakivonaton közölt értéknap (terhelés dátuma).
73. A projekt fizikai befejezése
152. A támogatott tevékenységet akkor tekintjük fizikailag befejezettnek, ha az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült a pályázati felhívásban és útmutatóban meghatározott feltételek mellett. A projekt fizikai befejezésének a beruházás, illetve a projekt utolsó tevékenysége fizikai teljesítésének napja minősül.
74. A projektmegvalósítás
153.1. A projekt akkor valósult meg, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült és a megvalósítás során keletkezett számlák – szállítói kifizetés esetén az előírt önrész szállítók részére történő – kiegyenlítése megtörtént. 100%-os támogatás intenzitású, kizárólag szállítói finanszírozású projekt esetében a projektmegvalósítás napja a számlák KSZ által történő kiegyenlítésének napja.
153.2. A projektmegvalósítás dátuma a projekt megvalósítási ideje alatt felmerült, a kedvezményezett által megfelelően alátámasztott költségek közül a legkésőbbi kifizetés dátuma.
75. A befejezés
154.1. A projekt, illetve a támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, próbaüzem esetén az annak megkezdéséhez szükséges feltételek fennállnak, valamint a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését igazoló kifizetési igénylését és beszámolóját, elszámolását a KSZ jóváhagyta és a támogatás folyósítása megtörtént.
154.2. A támogatásból létrehozott vagy beszerzett eszközt a támogató által meghatározott időpontig, de legkésőbb 2017. március 31-ig aktiválni kell. Az aktiválásról az azt követő első projekt fenntartási jelentésben kell beszámolni.
76. A költségvetési tervezés
155.2. A kifizetési tervezéshez szükséges információkat az IH-k évente, a külön körlevélben meghatározott időpontig, a tervezési köriratnak megfelelően küldik meg az NFK részére.
155.3. A tervezéshez kapcsolódó szakértői tárgyalások és kötelező egyeztetések során a forrásgazda képviseletében – az operatív programok IH-inak bevonásával – az NFK jár el. Az NFK az egyeztetések eredményeiről az IH-t tájékoztatja.
155.4. Az éves költségvetés tervezése az operatív programok és az akciótervek pénzügyi táblázataira támaszkodik. A költségvetési tervezés elfogadott akciótervvel való összhangját biztosítani kell.
155.5. Az operatív programok, akciótervek és kapcsolódó dokumentumok kidolgozása és módosítása az IH-k feladata.
155.6. A havi pénzforgalmi prognózisok az NFK koordinálásában, az IH-k közreműködésével készülnek.
77. A kötelezettségvállalások keletkezése, nyilvántartása, szerződéskötés
156.1. Az IH a felelősségi körébe tartozó operatív program prioritásai, konstrukciói keretében elbírált pályázatok közül a támogathatónak tartott projektekre ad ki kötelezettségvállalást a döntési javaslaton a támogatási szerződést megkötő KSZ részére.
156.2. A kötelezettségvállalás kiadásának feltétele, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg és annak felhasználási ütemezése az akciótervben és a monitoring és információs rendszerben rögzített legyen.
156.3. Az egyes prioritások, intézkedések, konstrukciók vonatkozásában legalább az éves ütemezésnek megfelelő keretösszeget az egyes IH-k ellenjegyzésre kijelölt pénzügyi munkatársa rögzíti, módosítja a monitoring és információs rendszerben. Az ehhez szükséges információt az IH-vezető adja meg írásban.
157.1. A döntési javaslatot a KSZ vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy aláírásával jóváhagyja. A döntési javaslat tartalmazza a felterjesztett szabad kerettel rendelkező támogatott projektek listáját, a forráshiány miatt elutasított, valamint a nem támogatandó projektek listáját.
157.2. Az IH az adott operatív program prioritása és konstrukciója vonatkozásában megállapítja a szabad keretet.
157.3. Az IH a döntési javaslat és a szabad keret alapján támogatandó projektenként ellenőrzi, hogy a szabad keret rendelkezésre áll-e.
157.4. Az IH illetékes munkatársa ellenjegyzi a kötelezettségvállalást pénzügyi szempontból, a döntési javaslatot lepecsételi, mint pénzügyi ellenjegyző, majd továbbadja az IH kötelezettségvállalásra jogosult vezetőjének, aki azt szintén aláírja.
157.5. Az IH-vezető által jóváhagyott döntési javaslatot az IH megküldi a KSZ-nek.
158.1. A kötelezettségvállalás kiadására az IH-nak a döntési javaslat kézhezvételétől számított legfeljebb 5 nap áll rendelkezésére.
158.2. A könnyített elbírálású pályázati felhívások esetében a KSZ megküldi a támogatott projektek listáját, amelyet az IH leellenőriz, és összehasonlítja a rendelkezésre bocsátott kerettel.
158.3. Az IH-vezetőt a keret kimerüléséről haladéktalanul tájékoztatni kell.
158.4. A 158.2. pont szerinti feladatok ellátását az IH delegálhatja a KSZ-re. Ebben az esetben a KSZ értesíti az IH-t a keret kimerüléséről.
158.5. A 158.2. pont szerinti eljárást a nagyprojektekre és a kiemelt projektekre megfelelően alkalmazni kell.
78. Az előleg
159. Előleg alatt támogatási előleget, fordított áfa-előleget és szállítói előleget is érteni kell. Ahol az egységes működési kézikönyv támogatási előleget említ, az alatt csak a támogatási előleget, ahol fordított áfa-előleget említ, az alatt csak a fordított áfa-előleget, ahol szállítói előleget említ, az alatt csak a szállítói előleget kell érteni.
160.1. A támogatási előleg kedvezményezett részére történő folyósítására a Rendeletben nevesített esetekben és mértékben kerülhet sor.
160.2. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek esetében az IH döntésének megfelelően indokolt, a pályázati felhívásban meghatározott esetekben nyújtható támogatási előleg.
160.3–160.6.
160.7. A maximálisan igénybe vehető támogatási előleg mértéke a pályázati felhívásban kerül pontos meghatározásra. Az előleget hazai és uniós forrásból, az Európai Unió által támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani.
161.1. Egy projekten belüli projektelemekre utófinanszírozás és szállítói finanszírozási mód alkalmazható, de támogatási előleg kizárólag utófinanszírozású projektelemekre igényelhető, illetve folyósítható. A pályázati felhívás kiírója határozza meg, hogy az adott konstrukció szempontjából mi tekintendő projektelemnek. A szállítói finanszírozású projektelemeket a támogatási szerződésben rögzíteni kell.
161.2. Tartalékra, mint projektelemre előleg a költségátcsoportosítást követően igényelhető.
161.3. Vegyes – támogatási előleget és fordított áfa-előleget is tartalmazó – előlegfinanszírozással megvalósuló projektek esetén a támogatási előlegre az összegszerű és a százalékos korlát vonatkozik, míg a fordított áfa-előleg esetén egyik korlátot sem kell alkalmazni.
161.4. Az előleggel való elszámolás részleteit (összegszerű és időbeli ütemezését) a pályázati felhívásban és a támogatási szerződésben rögzíteni kell.
162.1. Ha a pályázati felhívás erre lehetőséget ad és a projekt megvalósítási költségeinek felmerülése azt indokolttá teszi, támogatási előleg igénylésére és folyósítására több részletben is sor kerülhet.
162.2. A 162.1. pont szerinti esetben a támogatási előleg – első részletének folyósítását követően – fennmaradó részét a projekt elindítását követően is lehet igényelni.
162.3. A több részletben történő folyósításra akkor kerülhet sor, ha
a) a kedvezményezett több részletben igényli a támogatási előleget, vagy
b) a kedvezményezett egy összegben igényli a támogatási előleget, de a projekt megvalósítási költségeinek felmerülését mérlegelve a KSZ a részletekben történő folyósítás mellett dönt.
162.4.
162.5. A támogatási előlegnyújtás ütemezésének igazodnia kell a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségek felmerülésének előrehaladásához.
162.6. Ha a kifizetett előleg visszafizetése válik indokolttá, a visszakövetelésre a XV. Fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
79. Az előlegigénylés feltételei
163.1. Az előlegigénylés feltételei
a) a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget biztosít a kedvezményezettnek az előleg igénybevételére,
b) a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel,
c) a kedvezményezett – szállítói előleg esetén a 190.1.-190.3. pontban meghatározott feltételek fennállása esetén a szállító – az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és a KSZ-hez történő benyújtásával igényli az előleg folyósítását,
d) ha a kedvezményezett biztosítékadásra kötelezett, és a pályázati felhívás, illetve támogatási szerződés lehetőséget ad arra, hogy első kifizetési igényléshez mellékelve kerüljön benyújtásra a biztosítékok iratanyaga, a kedvezményezett legkésőbb a támogatási előlegigénylési kérelem benyújtásakor igazolja a megfelelő értékű, az igényléssel arányos összegű biztosíték(ok) rendelkezésre állását,
e) pályázati felhívás előírása esetén a támogatási előlegnyújtás ütemezését alátámasztó likviditási terv benyújtása,
f) az előlegigénylési dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelelő,
g) támogatási előleg esetén a pályázati felhívásban nem került kikötésre az egyszeri elszámolás kötelezettsége,
h) támogatási előleg esetén a kedvezményezett kizárólag utófinanszírozás alapján számolja el a projektelem keretében felmerült költségeit,
i) a kedvezményezett nem nyújtott be záró kifizetési igénylést,
j) a kedvezményezett legkésőbb a támogatási előleg-igénylési kérelem benyújtásakor benyújtja a Rendelet 30. § (2) bekezdésében a támogatási szerződés megkötéséhez előírt dokumentumokat, ha a pályázati felhívás lehetővé teszi ezeknek a dokumentumoknak a támogatási előleg-igénylési kérelemben történő benyújtását,
k) fordított áfa-előleg esetén a kedvezményezett
ka) az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezet (központi, területi vagy helyi költségvetési szerv, önkormányzat, önkormányzati társulás, önkormányzati költségvetési szerv),
kb) nem jogosult áfa-levonásra,
kc) projektjét bruttó módon tervezte, és
kd) a projekt fordított áfával érintett szállítói finanszírozást tartalmaz.
163.2. A 163.1. pont szerinti feltételek teljesítését igazoló dokumentumok alkotják az előlegigénylési dokumentációt.
163.3. Az előlegigénylés benyújtásának jogszabályon alapuló időbeli korlátja nincs.
163.4. A támogatási szerződés megkötésével egyidejűleg az előleg nem kerül automatikusan folyósításra.
163.5. A támogatási előleget vagy annak első részletét a tartalmi és formai szempontból is megfelelő előlegigénylési kérelemnek a KSZ-hez történő beérkezésétől számított 15 napon belül kell folyósítani, ha egyéb, kifizetést felfüggesztő ok nem áll fenn.
163.6. Ha a kedvezményezett a támogatási előlegigénylési kérelmét a támogatási szerződés hatálybalépése előtt benyújtja, az előlegigénylés beérkezési dátumának a támogatási szerződés hatálybalépése minősül.
80. Az előlegigénylés benyújtása, rögzítése, a kifizethetőség ellenőrzése
164.1. Az előlegigénylést egy példányban, az NFK által meghatározott egységes formátumban, elektronikusan kell benyújtani a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint.
164.2. A biztosítékok iratanyagát az elektronikus benyújtással egyidejűleg papíron is be kell nyújtani a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint hivatalos iratként. Az előleg jóváhagyásának feltétele a biztosítékok eredeti papír alapú példányának a KSZ-hez történő beérkezése.
164.3. Az előlegigénylést a KSZ érkezteti és iktatja, majd továbbítja az előlegigénylések ellenőrzésére jogosult szervezeti egységnek.
164.4. Az előlegigénylési dokumentáció monitoring és információs rendszerben történt rögzítését követően a KSZ ellenőrzi, hogy a kedvezményezett által benyújtott előlegigénylési dokumentáció megfelel-e a 163.1.-163.6. pont szerinti feltételeknek. Az előlegigénylés ellenőrzése – a négy szem elvét figyelembe véve – az ellenőrző lista alapján történik.
164.5. Az ellenőrzés eredményeként az ellenőrzést végző munkatárs
a) szükség szerint hiánypótlást kezdeményez,
b) javaslatot tesz az előlegigénylés elfogadására,
c) javaslatot tesz az előlegigénylés elutasítására.
81. Az előlegigénylési dokumentáció hiánypótoltatása
165.1. Ha a kedvezményezett által benyújtott előlegigénylési dokumentáció tartalmi, illetve formai szempontból nem megfelelő, és a feltárt hiányosságok alapján hiánypótlásra lehetőség van, az előlegigénylés beérkezését követő 7 napon belül, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével a kedvezményezettet hiánypótlásra kell felhívni az előlegigénylési dokumentációban szereplő valamennyi hiány, hiba, illetve a hiánypótlás elmulasztása következményeinek megjelölésével.
165.2. A KSZ előírhat a 165.1. pont szerinti határidőnél rövidebb hiánypótlási határidőt is.
165.3. A hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő alatt az előleg-kifizetési folyamat és a kifizetési határidő nyugszik.
165.4. Ha a hiány pótlása, illetve a hiba kijavítása a hiánypótlási határidő leteltéig nem történt meg, ez az adott előlegigénylés automatikus elutasítását eredményezi.
165.5. A hiánypótlási eljárásra a 164.1.-164.5. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
82. Az előlegigénylési dokumentáció tisztázása
166.1. Ha a kedvezményezett által benyújtott előlegigénylési dokumentáció ellentmondásos információkat tartalmaz, a KSZ az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a kedvezményezettől legfeljebb 3 napos határidő kitűzésével tisztázó kérdés formájában.
166.2. A tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló határidő nem függeszti fel a Rendeletben előírt kifizetési határidőt.
166.3. Ha a kedvezményezett a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, az előlegigénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.
83. Az előlegigénylés jóváhagyása
167.1. Ha az előlegigénylési dokumentáció, illetve annak hiánypótlása ellenőrzése alapján az előlegigénylés jóváhagyható, azt a KSZ másodlagos ellenőr szerepkört betöltő vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy a monitoring és információs rendszerben jóváhagyja.
167.2. A KSZ munkatársa a jóváhagyást követően az előleget felviszi a soron következő forráslehívásba.
84. Az előlegigénylés elutasítása
168.1. Az előlegigénylési dokumentációt érintő ellenőrzés, illetve sikertelen hiánypótlást követő negatív elbírálás esetén a KSZ másodlagos ellenőr szerepkört betöltő vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy a monitoring és információs rendszerben az előlegigénylést indokolással elutasítja.
168.2. Az elutasítás monitoring és információs rendszerben történt jóváhagyását követően a KSZ gondoskodik a kedvezményezett tájékoztatásáról, megjelölve az előlegigénylés elutasításának tényét és annak indokait.
168.3. Ha az előlegigénylés sikertelen hiánypótlás miatt lett elutasítva, a kedvezményezett ismételten benyújthat előlegigénylést.
168.4. Jogosulatlan előlegigénylés esetén az elutasítást követően a kedvezményezett újabb előlegigénylést nem nyújthat be.
85. Az előleg kifizetése
169.1. Az előleg kifizetésére az előlegigénylés ellenőrzése, a forráslehívás összeállítása, jóváhagyása, az EFK-ról történő utalványozás, valamint a lebonyolítási forint bankszámla terhelése alapján kerül sor.
169.2. A KSZ az igényelt előleg folyósítását a hiánytalan előlegigénylési dokumentáció beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti.
169.3. A 169.2. pont szerinti határidőbe a felfüggesztő hatályú esetek időtartama nem számít bele.
169.4. A lebonyolítási forint bankszámláról történő utalást megelőzően ellenőrizni kell, hogy a kedvezményezett köztartozásmentes-e.
169.5. A lebonyolítási forint bankszámla terhelésére irányuló átutalási megbízás jóváhagyását követően a KSZ munkatársa a jóváhagyásról tájékoztatja a kedvezményezettet.
86. A támogatási előleg felhasználása
170.1. A támogatás banki betéti kamatai olyan pénzügyi bevételnek minősülnek, amelyet a projekttel összefüggésben – a kifizetési kérelem formanyomtatványon tett külön nyilatkozat alapján – kell felhasználnia a kedvezményezettnek, ennek külön ellenőrzése nem szükséges. A támogatásból, így a támogatási előlegből származó kamat nem minősül bevételnek, így annak IH felé történő elszámolása nem indokolt, és összegével a megítélt támogatási összeget nem kell csökkenteni.
170.2. A KSZ köteles jelezni a kedvezményezettek felé, hogy a kifizetési kérelem nyilatkozatának megfelelően az előlegből származó banki betéti kamatot a projekt céljára kell fordítani.
171.1. A korábban igénybe vett támogatási előleget a XV. Fejezet szabályai szerint vissza kell követelnie a támogatónak, ha a kedvezményezett
a) nem nyújt be megfelelő kifizetési igénylést a támogatási előleg vagy az előleg első részletének folyósításától számított hat hónapon belül, illetve
b) a benyújtott kifizetési igénylés és a kapcsolódó időszakos beszámoló, illetve más körülmény (pl. helyszíni ellenőrzés tapasztalatai) a támogatás nem rendeltetésének megfelelő használatát bizonyítja.
171.2. Rendeltetésszerű a felhasználás, ha a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés az általános szintű ellenőrzési szempontoknak megfelel és a kapcsolódó beszámoló jóváhagyásra kerül. Rendeltetésszerűnek minősül a felhasználás abban az esetben is, ha a beszámoló elutasítása kizárólag formai hiányosságra vezethető vissza.
171.3. Ha a kedvezményezett kétséget kizáróan igazolni tudja a támogatási előleg bankszámláján történt jóváírásának időpontját, a KSZ vezetője mérlegelheti, hogy a támogatási előleg felhasználására vonatkozó 6 hónapos határidő a támogatási előlegnek a kedvezményezett bankszámláján történt jóváírása napjától számítódik.
171.4. A határidő lejártát megelőzően a KSZ köteles a kedvezményezettnek figyelmeztető levelet küldeni, melyben felhívja a figyelmét a 6 hónapos határidő lejártára, valamint felszólítja kifizetési igénylés benyújtására, vagy a támogatási előleg visszafizetésére.
171.5. Ha a kedvezményezett a figyelmeztető levélben leírt kötelezettségek egyikének sem tesz eleget, vagy a benyújtott kifizetési igénylés és a kapcsolódó beszámoló a támogatás nem rendeltetésszerű használatát bizonyítja, a KSZ köteles felszólítani a kedvezményezettet a támogatási előleg visszafizetésére a XV. Fejezet szabályai szerint. Ebben az esetben a KSZ köteles megvizsgálni, hogy fennáll-e a szabálytalanság gyanúja.
171.6. Szabálytalansági gyanú fennállása esetén a KSZ a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlap megfelelő kitöltésével szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelősnél.
171.7. A 171.6. pont szerinti esetben a KSZ a Rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésében foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.
172.1. Ha a kedvezményezett a támogatási előlegigénylési kérelmének beérkezését megelőzően már nyújtott be kifizetési igénylést, a támogatási előleg felhasználására vonatkozó 6 hónapos határidő kizárólag az előleg folyósítását követően benyújtandó kifizetési igénylésre vonatkozik.
172.2. A benyújtott kifizetési igénylés elutasítása nem jelenti automatikusan a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását.
172.3. A támogatási előleg – a KSZ általi részletfizetés engedélyezése esetén az utolsó részlet – visszafizetésének teljesítéséig a kifizetések folyósítása – ideértve a szállítónak és engedményesnek történő folyósítást is – felfüggesztésre kerül.
172.4. Ha több részletben igényelt és kapott a kedvezményezett támogatási előleget, de az első részlet kifizetését követően annak felhasználására megállapított 6 hónapos határidő eredménytelenül telt el, az előleg teljes összegét a XV. Fejezet szabályai szerint vissza kell követelni.
87. Elszámolás a támogatási előleggel
173.1. A kedvezményezett a támogatási előleg igénybevételét követően bármikor megkezdheti a támogatási előleggel történő elszámolást a pályázati felhívásban foglaltak betartásával.
173.2. A támogatási előleggel, illetve annak egy részével történő elszámolás folyamata megegyezik a kifizetési igénylés folyamatával, azzal, hogy a támogatási előleg terhére elszámolandó költségeket (a számla egészét vagy egy részét) a kifizetési kérelem formanyomtatvány előleg elszámolására vonatkozó táblázatában kell feltüntetni. A KSZ, ha az igényelt támogatás a támogatási szerződésben IH által előleg-elszámolásra meghatározott mértéket eléri, köteles automatikusan előleggel szemben elszámolni azt, függetlenül a kedvezményezett által a kifizetési kérelem formanyomtatvány előleg elszámolására vonatkozó táblázatában rögzítettektől.
173.3. Ha a kedvezményezett több részletben igényelt és kapott támogatási előleget, akkor a támogatási előleg elszámolását, valamint a visszafizetését mindig a legkorábban kifizetett és el nem számolt támogatási előleg terhére kell megkezdeni.
173.4. Ha a kedvezményezett a záró kifizetési igénylése előtt nem számolt el az előleg teljes összegével, azt legkésőbb a záró kifizetési igénylésében kell megtennie. Az el nem számolt előleget a kedvezményezettől a XV. Fejezet szabályai szerint vissza kell követelni.
88. Fordított áfa-előleg szállítói finanszírozási módban
174.1. A Rendelet 57. § (1) bekezdése alapján szállítói finanszírozási módban a fordított áfa-tartalmat a központi költségvetés a közszféra szervezet kedvezményezettek számára megelőlegezheti.
174.2. A 174.1. pont szerinti jogcímen folyósított előleg kizárólag a megjelölt célra használható fel.
174.3. A fordított áfa-előleg maximális összegét a támogatási szerződésben rögzíteni kell, ami legfeljebb a fordított áfával érintett nettós számlák elszámolható nettó összegére jutó áfa támogatástartalmának 100%-a lehet.
174.4. A fordított áfa-előleget záró kifizetési igénylés keretében nem lehet igényelni. A megelőlegezett fordított áfa adóhatósággal történő rendezésének a projekt megvalósítási időszakán belül kell megtörténnie.
174.5. A fordított áfa-előleg igénylése az erre rendszeresített formanyomtatványon történik.
89. A fordított áfa megelőlegezése és elszámolás a fordított áfa-előleggel
175.1. A fordított áfa-előleg a fordított áfával érintett szállítói számla elszámolásra való benyújtásával egyidejűleg igényelhető.
175.2. A 175.1. pont szerinti esetben a fordított áfa megelőlegezése és az azzal történő elszámolás két körben történik.
175.3. A fordított áfa megelőlegezése a fordított áfa előzetes megtérítésére irányuló kérelem, valamint a fordított áfával érintett szállítói számlát tartalmazó kifizetési igénylés alapján történik.
175.4. A fordított áfa előzetes megtérítésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a) az igényelt áfa-összeg megjelölését,
b) az érintett számla egyedi azonosítóit,
c) az ügyletre jutó áfa-összeg adóhatóság felé történő megfizetésének vagy az ezen áfa-összeg elszámolását tartalmazó áfa-bevallás benyújtásának időpontját.
175.5. A fordított áfával érintett szállítói számlát tartalmazó kifizetési igénylésnek tartalmaznia kell
a) az időközi kifizetési kérelmet,
b) szállítói finanszírozású fordított áfás számlát az 1. függelékben meghatározott alátámasztó dokumentumokkal együtt,
c) a biztosítékot az igényelt áfa-előleg, valamint az elszámolásra benyújtott szállítói számla támogatástartalmának mértékéig, ha a kedvezményezett biztosíték nyújtására kötelezett.
175.6. Minden fordított áfa-tételt egyedi fordított áfa előzetes megtérítésre irányuló kérelmen kell rögzíteni, a fordított áfát tartalmazó számlával való könnyebb összevezethetőség érdekében.
176.1. Az igényelt fordított áfa-előleg összege legfeljebb a benyújtott szállítói finanszírozású fordított áfás számlához kapcsolódó áfa-összeg támogatástartalmának 100%-a lehet.
176.2. A benyújtott szállítói finanszírozású fordított áfás számla támogatástartalmának kifizetése a szállítói finanszírozásra vonatkozó határidőben történik.
176.3. A fordított áfás számlára vonatkozó áfa támogatástartalmának előlegként történő folyósítására az előlegfizetésre vonatkozó 15 napos határidő az irányadó.
177.1. A fordított áfa-előleg célhoz kötöttségéből adódóan a fordított áfa-előleg előzetes megtérítése iránti kérelemben meg kell jelölni az ügyletre jutó áfa-összeg adóhatóság felé történő megfizetésének vagy az ezen áfa-összeg elszámolását tartalmazó áfa-bevallás benyújtásának időpontját.
177.2. A 177.1. pont szerinti időpont nem lehet későbbi, mint a fordított áfa-előleg folyósítását követő 30. nap.
177.3. A fordított áfa-előleg előzetes megtérítése iránti kérelemben megjelölt időpontot követő 5 munkanapon belül a fordított áfa-előleggel történő elszámolás céljából a KSZ-hez be kell nyújtani
a) a kifizetési kérelmet, és
b) az áfa-összesítőt fordított adózás esetén, és
c) az áfa befizetését igazoló bizonylatot, ha a kedvezményezett befizető pozícióban van, vagy
d) a kedvezményezett nyilatkozatát, ha a kedvezményezett visszaigénylő pozícióban van.
177.4. Ha a befizetendő áfa kevesebb, mint a támogatás alapjául szolgáló fordított áfa-előleg, a 177.3. c) és d) pontja szerinti dokumentumokat együttesen kell benyújtani.
178. A fordított áfa-előleggel történő elszámolás történhet
a) vegyes finanszírozású kifizetési igénylés keretében, melyben egyéb, utófinanszírozású, illetve szállítói számlák is szerepelhetnek, vagy
b) önálló kifizetési igénylés keretében.
179.1. Ha az elszámolt összeg nagyobb, mint az igényelt és folyósított fordított áfa-előleg, a különbözet utófinanszírozásban kerül megtérítésre a kedvezményezett részére.
179.2. Ha az elszámolt összeg kevesebb, mint az igényelt és folyósított fordított áfa-előleg, a különbözetet a XV. Fejezet szabályai szerint követelésként kell előírni a kedvezményezettel szemben.
179.3. Ha a kedvezményezett a fordított áfa-előleggel történő elszámolásra vonatkozó határidőt elmulasztja, a fordított áfa-előleg visszafizetésére kötelezhető.
179.4. Ha a fordított áfa-előleggel érintett szállítói számla elutasításra kerül, vagy a kedvezményezett a fordított áfa-előleget nem az adóhatóság felé történő rendezésre fordítja, fel kell szólítani a nem megfelelően felhasznált fordított áfa-előleg összegének visszafizetésére.
179.5. Ha a kedvezményezett a visszafizetési felszólításnak nem tesz eleget, a XV. Fejezet szabályai szerint kell eljárni.
90. A szállítói előlegre jutó támogatás finanszírozása szállítói finanszírozási módban
180.1. Ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés rendelkezései szerint a szállítói előleg elszámolhatónak minősül, a kedvezményezett által a szállítóval kötött szerződés (a továbbiakban: szállítói szerződés) alapján a szállítói előleg elszámolható összegére jutó támogatás utalható ki közvetlenül a szállító részére.
180.2. A szállítói előleg a szállító és a kedvezményezett között megkötött szerződésben foglalt, tartalékkeret nélküli összegre igényelhető.
180.3. Ha releváns, a saját erő és az áfa összegének kedvezményezett általi pénzügyi teljesítését a 180.1. pont szerinti esetben is igazolni kell.
181. Ha a szállítói szerződést közbeszerzési eljárás eredményeként kötötték, a közbeszerzési dokumentáció jóváhagyását és a szállítói szerződés KSZ-hez történő beérkezését követően a KSZ 3 napon belül a szállító azonosító adatai mellett a szállítói szerződés következő adatait köteles rögzíteni a monitoring és információs rendszer szerződés moduljában:
a) a szállítói szerződés teljes összege,
b) a szállítói konzorcium esetén a szállítói szerződés konzorciumi partnerre jutó összege,
c) a szállítói szerződésben meghatározott ellenszolgáltatás elszámolható összege, és
d) a szállítói előleg maximális összege.
182. Szállítói konzorcium esetén – ha a szállítói szerződésben nincs megbontva az ellenszolgáltatás tagonként – szállítói előlegigénylésre a konzorcium vezetője jogosult. Ebben az esetben egy szállítói szerződést kell a monitoring és információs rendszer szerződés moduljában rögzíteni. Tagi szintű szállítói konzorcium esetén – ha a szállítói szerződésben az ellenszolgáltatás tagonkénti bontásban szerepel – az egyes konzorciumi partnerekre vonatkozó adatokat önálló szállítói szerződésként kell rögzíteni a monitoring és információs rendszerben. A szállítói előleget a szállítói szerződésben rögzített arány szerint kell megosztani a konzorciumi partnerek között.
183. A szállítói előleget a szállító több részletben is igényelheti a szállítói szerződéssel összhangban.
184. A szállítói előleg elszámolható összege nem csökken a szállítói szerződés alapján elszámolható költség csökkenése esetén.
185.1. Ha a projekt vagy projektelem vonatkozásában szállítói finanszírozási módot választ a kedvezményezett, a szállító részére a szállítói előlegre jutó támogatás kifizetése közvetlenül történik, a szállítói előlegre jutó önerő kifizetésének igazolását követően. A Rendelet 56/A. §-a szerinti esetben az önerő kifizetését nem kell igazolni.
185.2. A KSZ akkor fizeti ki a szállítói előlegre jutó támogatást, ha a kedvezményezett a szállító által kiállított előlegbekérő dokumentumot szállítói előlegigénylés keretében nyújtja be – ha releváns – az önerő kifizetésének igazolásával együtt.
185.3. A KSZ a monitoring és információs rendszerben található egységes ellenőrzési szempontok szerinti ellenőrzést, illetve a monitoring és információs rendszerben történt jóváhagyást követően a szállító részére átutalja a támogatást.
185.4. Ha a Rendelet 30. § (2) bekezdése által előírt dokumentumokat, illetve – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a szállítóielőleg-igénylésre jutó önerő kifizetésének igazolását a kedvezményezett nem nyújtja be a hiánypótlási határidőig, a szállítóielőleg-igénylést el kell utasítani.
185.5. Ha a hiánypótlás nem vagy csak részben felel meg, a szállítói előlegigénylést el kell utasítani.
185.6. A szállítói előlegigénylés jóváhagyásáról, elutasításáról a szállítót és a kedvezményezettet a KSZ levélben értesíti.
186.1. A kedvezményezett a szállító által kiállított előlegszámlát annak beérkezését követő 5 napon belül köteles záradékolni, és annak hiteles másolatát benyújtani a KSZ-nek időközi kifizetési igénylés keretében. E kifizetési igénylésre a Rendelet 56. § (2) bekezdése szerinti korlátok nem vonatkoznak. A KSZ a szállító által kiállított előlegszámlát – ideértve az önrészről esetlegesen külön kiállított előlegszámlát is – ellenőrzi.
186.2. A jogosulatlanul igénybe vett szállítói előleg esetén a folyósított szállítói előleg összegét részben vagy egészben vissza kell fizetni a XV. Fejezet szabályai szerint.
186.3. A szállítói előleg – KSZ általi részletfizetés engedélyezése esetén az utolsó részlet – visszafizetésének teljesítéséig a kifizetések folyósítása – ideértve a szállítónak és az engedményesnek történő folyósítást is – felfüggesztésre kerül.
187.1. A szállítói előlegre eső támogatás – 100%-os támogatási intenzitás alkalmazása esetén a szállítói előleg – folyósítása minden esetben a fővállalkozó részére történik.
187.2. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet] 14. §-a szerinti, 2015. november 1-jét megelőzően megindított építési beruházás, illetve építési koncesszió tekintetében felmerülő, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 188. § (5) és (6) bekezdése szerinti, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 135. § (3)–(4) bekezdése szerinti kifizetések esetében a szállítói előleg-elszámolást az alvállalkozóknak járó ellenszolgáltatással és a fővállalkozónak járó ellenszolgáltatással szemben arányosan kell elszámolni.
188.1. A szállítói előleggel való elszámolás rész-, illetve végszámlával történik.
188.2. A folyósított szállítói előleg és a számla alapján a szállítónak kifizetett támogatás együttesen nem haladhatja meg a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összegének támogatástartalmát.
91. A szállítói előlegre jutó támogatás finanszírozása utófinanszírozási módban
189.1. Ha a projekt vagy projektelem vonatkozásában utófinanszírozási módot alkalmaz a kedvezményezett, a szállító részére előlegbekérő alapján előleget utalhat, de a szállítóval kötött szerződés szerint járó előlegre támogatói korlát nem kerülhet megállapításra.
189.2. A 189.1. pont szerinti esetben az elszámolás bizonylata az előlegszámla, ami csak a tényleges teljesítést követően, rész-, illetve végszámlával együtt képezi a pénzügyi elszámolás részét, amely alátámasztja, hogy a rész-, illetve végszámlában a szállító felé az előleg érvényesítésre/levonásra került. A kedvezményezett a szállító által kiállított előlegszámlát legkorábban az első részszámlával együtt benyújtja a KSZ-nek. A monitoring és információs rendszerben történt megfelelő rögzítést követően a KSZ a kedvezményezett részére átutalja a rész- vagy végszámlára jutó támogatási összeget és az előlegszámla arányos, részszámlával vagy végszámlával igazolt részére jutó támogatást.
92. A szállítói finanszírozásban nyújtott szállítói előleg különös szabályai közszféra szervezet kedvezményezettek esetében
190.1. A Rendelet 57/A. § (1) bekezdése szerint, ha a projekt vagy projektelem vonatkozásában szállítói finanszírozási mód kerül alkalmazásra, a Rendelet 2. § (1) bekezdés 16a. pontja szerinti közszféra szervezet kedvezményezett (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: kedvezményezett) a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás eredményeként, valamint a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzés eredményeként kötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylésének lehetőségét.
190.2. Ha a kedvezményezett és a szállító a 190.1. pont szerintinél magasabb mértékű szállítói előlegről állapodik meg, annak 30%-on felüli része a 189.2. pont szerint számolható el.
190.3. A Rendelet 57/A. § (1) bekezdése szerinti szállítói előleget a szállító közvetlenül a támogatótól igényelheti a kedvezményezett egyidejű értesítése mellett (a továbbiakban: közvetlen szállítói előlegigénylés).
191. A közvetlen szállítói előlegigénylés előfeltétele – a 190.1.-190.3. pontban meghatározottakon túl -, hogy
a) a közbeszerzési eljárás teljes dokumentációja ellenőrzésre benyújtásra került a közbeszerzések ellenőrzésére vonatkozó eljárásrendnek megfelelően a KSZ részére és jóváhagyásra került,
b) a kedvezményezett a szállítói előlegigénylésre jutó önerő kifizetését igazolta a KSZ felé, kivéve 100%-os támogatási intenzitás, illetve a Rendelet 56/A. §-a alkalmazása esetén, és
c) a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött, aláírt szállítói szerződés az aláírást követően haladéktalanul benyújtásra került a KSZ-hez.
192. A szállítói szerződés nyilvántartásba vételét követő 5 napon belül a KSZ postai úton küldi meg a szállítónak a Pályázati e-ügyintézés felület címét, a kapcsolódó támogatási szerződés számát, valamint a felhasználónevet és a jelszót tartalmazó dokumentumot. Ezzel egyidejűleg a kedvezményezett azonnali értesítést kap a szállító részére nyújtott hozzáférésről.
193.1. A közvetlen szállítói előleget a szállító az előlegbekérő benyújtásával igényelheti elektronikusan, a Pályázati e-ügyintézés felületen keresztül. A szállítói előlegigénylést a monitoring és információs rendszerben előlegigénylésként kell rögzíteni. Ha a közvetlen szállítói előlegigényléssel egyidejűleg kiállításra kerül az előlegszámla, azt a Rendelet 59. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett általi záradékkal ellátva kell benyújtani.
193.2. A szállító köteles a 190.1. pont szerinti eljárás eredményeként kötött szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő értékű, az IH-feladatokat ellátó szervezet javára szóló, a Kbt. 134. § (6) bekezdése szerinti biztosítékot nyújtani. A gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet szállító cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőjének vagy legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosának, vagy együttesen legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező természetes személy tulajdonosainak kezességvállalása, vagy garanciaszervezet által vállalt kezesség, valamint az Áht. 92. § (1) bekezdése szerinti állami kezesség is elfogadható a szállítói előleg biztosítékaként.
193.3. A 193.2. pont szerinti kezességvállalásra a VI. Fejezet kezességvállalásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
193.4. A 193.2. pont szerinti biztosítékot a szállító a szállítói előleggel történő elszámolásig köteles fenntartani. Ha a szállító a szállítói előleggel több részletben számol el, a biztosíték értéke arányosan csökkenthető.
194. A kedvezményezettnek igazolnia kell a szállítói előlegre jutó önerő szállító részére történő kifizetését, kivéve 100%-os támogatási intenzitás, illetve a Rendelet 56/A. §-a alkalmazása esetén.
195.1. Ha a Pályázati e-ügyintézés felület infrastrukturális feltételei nem adottak, a kért dokumentumokat papír alapon és elektronikus adathordozón is be kell kérni. Ebben az esetben az előlegbekérőt a szállító a KSZ-nek és a kedvezményezettnek egyidejűleg köteles megküldeni.
195.2. A 193.2. pont szerinti biztosíték eredeti példányát elektronikusan, a Pályázati e-ügyintézés felületen kell benyújtani.
195.3. Közvetlen szállítói előleg igénylése esetén a devizában kötött szállítói szerződést a következő árfolyamokon kell nyilvántartásba venni, valamint az előlegbekérőt, az előlegszámlát, a rész- vagy végszámlát átszámítani forintra:
a) euró esetén 280 HUF/EUR,
b) svájci frank esetén 220 HUF/CHF,
c) angol font esetén 320 HUF/GBP,
d) USA dollár esetén 200 HUF/USD.
195.4. Az árfolyamváltozásból adódó esetleges veszteségét a szállító viseli.
195.5. A közvetlen szállítói előlegigénylésről a kedvezményezett azonnali értesítést kap elektronikus üzenetben. A közvetlen szállítói előlegigénylés adatait és a csatolt szkennelt dokumentumokat a kedvezményezett a Pályázati e-ügyintézés felületen megtekintheti.
195.6. Az elmentett és a monitoring és információs rendszerbe betöltött közvetlen szállítói előlegigénylés benyújtottnak minősül. A szállító által benyújtott előlegbekérő adatait és az előlegbekérő beérkezésének dátumát a KSZ a szállító általi beküldést követő 3 napon belül rögzíti a monitoring és információs rendszerben.
196.1. Ha a szállítói előlegigénylést a szállító közvetlenül nyújtja be, a kedvezményezett a közvetlen szállító előlegigénylésről szóló értesítését követő 5 napon belül jelezheti a KSZ felé a közvetlen szállítói előlegigényléssel kapcsolatos észrevételeit faxon vagy e-mailben. Ha 5 napon belül nem érkezik észrevétel, a közvetlen szállítói előlegigénylést a kedvezményezett részéről elfogadottnak kell tekinteni. Ha a kedvezményezett a közvetlen szállítói előleggel kapcsolatban észrevételt tett, a közvetlen szállítói előleg folyósíthatóságáról az IH-vezető dönt az észrevétel beérkezésétől számított 15 napon belül.
196.2. A kedvezményezetti észrevételezésre rendelkezésre álló, 196.1. pont szerinti határidő a kifizetési határidőbe nem számít bele.
197.1. Ha a közvetlen szállítói előlegigénylés nem megfelelő, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlás kérhető a szállítótól, a kedvezményezettől vagy mindkettőjüktől a másik fél egyidejű értesítése mellett. A szállító részéről többszöri hiánypótlás is lehetséges.
197.2. A KSZ hiánypótlásra szólítja fel a szállítót, ha az általa benyújtott valamely dokumentum – az előlegbekérő, illetve a biztosíték dokumentuma – hiányos, hibás, tisztázandó vagy hiányzik.
197.3. A KSZ hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet, ha a szállítói előleg kifizetésének a kedvezményezett által teljesítendő előfeltétele van, vagy az általa benyújtott valamely dokumentum hiányos, hibás, tisztázandó vagy hiányzik.
198.1. Ha a közvetlen szállítói előlegigénylési dokumentáció ellentmondásos információkat tartalmaz, a KSZ az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a szállítótól vagy a kedvezményezettől legfeljebb 3 napos határidő kitűzésével tisztázó kérdés formájában.
198.2. A tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló határidő nem függeszti fel a jogszabályban előírt kifizetési határidőt.
198.3. Ha a kedvezményezett vagy a szállító a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, a közvetlen szállítói előlegigénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.
199.1. A szállító az előlegszámlát a kiállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül megküldi a kedvezményezettnek, a számla másolatát pedig ezzel egyidejűleg benyújtja a KSZ-nek. Ha a számla másolata a közvetlen szállítói előleg folyósítását követő 30 napon belül nem kerül benyújtásra, az IH-vezető jogosult a szállító által nyújtott biztosítékot érvényesíteni.
199.2. A kedvezményezett a szállító által kiállított előlegszámlát annak beérkezését követő 5 napon belül köteles záradékolni és annak hiteles másolatát benyújtani a KSZ-nek időközi kifizetési igénylés keretében. E kifizetési igénylésre a Rendelet 56. § (2) bekezdése szerinti korlátok nem vonatkoznak.
199.3. Ha a záradékolt számla a szállítói előleg folyósítását követő 30 napon belül nem kerül benyújtásra a KSZ-hez, az IH-vezető jogosult a kedvezményezettel szemben a támogatási szerződés szerinti szankciókkal élni.
199.4. Az előlegszámla másolata, valamint a záradékolt előlegszámla hiteles másolata esetében a benyújtás dátuma a Pályázati e-ügyintézés felületre történő feltöltés időpontja. Ha a Pályázati e-ügyintézés felület infrastrukturális feltételei nem adottak és postai benyújtásra kerül sor, a benyújtás dátuma a postára adás időpontja.
199.5. A közvetlen szállítói előleggel történő elszámolásnak – a közvetlen szállítói előleg részszámlába történő beszámításának – legkésőbb a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összege 70%-ának teljesítését követően meg kell történnie.
200.1. Jogosulatlan a közvetlen szállítói előleg igénybevétele különösen, ha
a) a szállító az előlegszámla másolatát nem nyújtja be a 199.1. pont szerinti határidőben,
b) a kedvezményezett az előlegszámlát határidőben nem nyújtja be,
c) a szállítói előleggel nem, vagy nem teljes mértékben számolnak el,
d) a közvetlen szállítói előleggel való elszámolást legkésőbb 70%-os teljesítésnél nem kezdi meg.
200.2. Ha a jogosulatlan igénybevétel a szállítónak felróható, a KSZ érvényesítheti a biztosítékot a szállítóval szemben. Ha a jogosulatlan igénybevétel a kedvezményezettnek felróható, a KSZ a kedvezményezettel szemben élhet a támogatási szerződés szerinti szankciókkal.
200.3. Ha a szállítói biztosíték érvényesítése eredménytelen, vagy részleges eredménnyel jár, a KSZ a 242. alcím szerint felszólíthatja a kedvezményezettet a fennmaradó követelés teljesítésére.
93. Az időközi kifizetési igénylés általános szabályai
201.1. A gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal igazolt fizikai teljesítést követően időközi kifizetési igénylésben kell beszámolni a projekt keretében felmerült és elszámolni kívánt költségekről, a projekt eredményességéről, valamint hatékonyságáról.
201.2. Ha a kedvezményezett az általa már kifizetett számlákkal kíván elszámolni (utófinanszírozás), a támogatás folyósításának feltétele a fizikai teljesítésen felül a pénzügyi teljesítés igazolása is.
201.3. Szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezettnek a fizikai teljesítésen felül a pénzügyi teljesítést csak a támogatással csökkentett rész arányában kell igazolni.
201.4. Utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén is lehetőség van az engedményezésre.
201.5. A kedvezményezettnek a kifizetési igénylést a pályázatban részletezett projekt elfogadott költségvetési összetételéhez igazodva, a támogatási szerződés mellékletét képező költségvetés soraira hivatkozással, csoportosítva és alábontva kell benyújtania a KSZ-hez.
201.6. A projekt megvalósítása során legalább egy kifizetési igénylést be kell nyújtani, melyben el kell számolni a projekt keretében felmerült költségekkel.
201.7. Ha a projekt keretében, a projekt megvalósítási ideje alatt csak egy kifizetési igénylés kerül benyújtásra, a kifizetési igénylés záró kifizetési igénylésnek minősül, így meg kell felelnie a záró kifizetési igénylésre vonatkozó előírásoknak.
201.8. A Rendelet 56/A. §-a szerinti projektek esetében lehetőség van a támogatási intenzitás átmeneti megemelésére azzal a feltétellel, hogy a projekt befejezésekor a projekt teljes elszámolt költségére vonatkozó támogatási intenzitásnak meg kell egyeznie a támogatási szerződésben meghatározott projekt szintű támogatási intenzitással.
94. Az időközi kifizetés igénylésének feltételei
202.1. A kedvezményezett időközi kifizetési igénylést abban az esetben nyújthat be, ha
a) a projekttel kapcsolatban rendelkezésre állnak a megvalósítás során keletkező, ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok,
b) a kifizetési igényléshez benyújtásra kerülnek a pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló, az 1. függelékben felsorolt alátámasztó dokumentumok,
c) a kifizetési igényléssel együtt – a kifizetési igénylés részét nem képező – projekt szinten értelmezendő időszakos beszámoló is benyújtásra kerül, kivéve a projektfelügyelő által jóváhagyott kifizetési igénylést,
d) az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább a 200 ezer forintot, feltéve, hogy a projekt megítélt támogatása nem haladja meg az 1 milliárd forintot,
e) az igényelt támogatás összege meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget, feltéve, hogy a projekt megítélt támogatása meghaladja az 1 milliárd forintot,
f) legkésőbb az első időközi kifizetési igénylésben benyújtja a Rendelet 30. § (2) bekezdése szerinti, a támogatási szerződés megkötéséhez előírt dokumentumokat, feltéve, hogy a pályázati felhívás lehetővé teszi ezeknek a dokumentumoknak az első időközi kifizetési igénylésben történő benyújtását.
202.2. A 202.1. d) és e) pontja szerinti feltételek azokra a kifizetési igénylésekre vonatkoznak, melyek kizárólag utófinanszírozású számlákat tartalmaznak. A szállítói finanszírozású, valamint vegyes kifizetési igénylésekre vonatkozóan a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés tartalmazza a kifizetési igénylés benyújtásának ütemezésével és feltételeivel kapcsolatos előírásokat.
202.3. A 202.1. d) és e) pontja szerinti feltételek nem vonatkoznak
a) a projektek első kifizetési igénylésére,
b) a fordított áfa-előleg elszámolása céljából a kizárólag fordított áfa-összesítőt tartalmazó elszámolásra.
202.4. A 202.1. d) és e) pontja szerinti százalékos és összegszerű korláttól az IH a kedvezményezett javára eltérhet.
202.5. Ha a kedvezményezett személyében bekövetkező változás miatt a projekt átadására kerül sor, úgy a projektből kiváló kedvezményezett első kifizetés igénylésére vonatkozóan a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés határozhat meg speciális feltételeket.
202.6. Tagi költségvetésű konzorciumok esetén a 202.1. d) és e) pontja szerinti feltételek projekt szinten értendőek.
202.7. A kifizetés igénylése elektronikusan történik.
95. A kifizetési kérelem mellé benyújtandó, pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló dokumentumok
203.1. Az 1. függelék tartalmazza azon alátámasztó dokumentumok felsorolását
a) amelyek alátámasztják a beszámolóban részletezett tevékenységek megvalósulását, illetve a kifizetési igénylésben elszámolni kívánt költségek felmerülését,
b) amelyek kapcsán a Rendelet 59. § (1) bekezdése szerint záradékolni kell,
c) amelyeket kizárólag akkor kell a kedvezményezettnek a beszámolóval együtt benyújtani, ha a beszámolóval érintett időszakban a kapcsolódó tevékenység megvalósításával összefüggésben volt előrehaladás, melyről a kedvezményezett be kíván számolni a beszámolóban, de a tevékenység kapcsán felmerült költségeket egy későbbi kifizetési igénylésben kívánja elszámolni.
203.2. Számla alatt érteni kell a teljesült valós gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló egyéb bizonylatot és az elektronikus számlát is. Az elektronikus számla, mint a számla kötelezően előírt tartalmi elemeit tartalmazó és elektronikus formában kibocsátott bizonylat is befogadható a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv alapján. Elektronikus számla elszámolásra kizárólag elektronikus formában nyújtható be, feltéve, hogy a záradékolás követelményeinek megfelel.
203.3. A kifizetési igénylésben a kifizetési kérelemhez benyújtandó, az 1. függelék alapján meghatározott alátámasztó dokumentumok felsorolását minden esetben kötelezően a pályázati felhíváshoz és a támogatási szerződéshez készített, az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait tartalmazó melléklet foglalja magában.
203.4. Az 1. függelékben felsorolt dokumentumokon felül a kifizetési igényléshez további alátámasztó dokumentum nem kérhető be. Az IH bármely, a felelősségi körébe tartozó konstrukció vonatkozásában saját hatáskörben dönthet úgy, hogy az 1. függelékben foglalt alátámasztó dokumentumoknál kevesebbet kér be.
203.5. Az 1. függelékben meghatározott alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásra való benyújtásakor kell a kifizetési igényléshez benyújtani.
203.6. A 203.1. c) pontja szerinti esetben a benyújtott dokumentumokat a később benyújtandó kifizetési igénylés mellé ismételten nem kell megküldeni, kivéve, ha a vonatkozó dokumentumokban változás történt.
203.7. Az adott tevékenység kapcsán az időszakos beszámoló mellé benyújtott dokumentum elfogadása nem jelenti azt, hogy a későbbi kifizetési igénylésben elszámolásra benyújtott kapcsolódó költségtétel automatikusan elfogadásra kerül.
203.8. Ha az 1. függelék szerinti, alátámasztó dokumentumként benyújtandó szerződés alapján a kapcsolódó elszámolható költség többször is felmerül, úgy elegendő azt egyszer, a felmerülő költséggel való elszámolást tartalmazó első kifizetési igénylésben benyújtani, későbbiekben pedig csak esetleges szerződésmódosítás esetén.
203.9. Szállítói finanszírozás, illetve engedményezés esetén be kell nyújtani
a) a számla támogatáson felüli összegének kifizetését igazoló dokumentumot, mint kifizetési bizonylatot,
b) az engedményezési szerződést, vagy engedményezési értesítőt.
203.10. A részvétel elektronikus adathordozón történő igazolása során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései nem sérülhetnek.
204.1. A kifizetési igénylés és kapcsolódó beszámoló benyújtása elektronikusan, a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint történik.
204.2. A kifizetési igényléshez az 1. függelék szerinti alátámasztó dokumentumok eredeti példányát kell elektronikus formában (papír alapú dokumentumok esetében szkennelve) csatolni a Pályázati e-ügyintézés felületen. Számlaösszesítő benyújtása esetén a kedvezményezett által cégszerűen aláírt eredeti példányt szkennelt formában, valamint „xls” formátumban elektronikusan csatolni kell.
204.3. Ha a Pályázati e-ügyintézés felület infrastrukturális feltételei nem vagy részben biztosítottak és emiatt a 616.1.-619. pont szerint kell eljárni, az 1. függelék szerinti alátámasztó dokumentumok közül eredeti példányban kell benyújtani
a) a biztosítéknyújtási kötelezettség esetén – ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget ad arra, hogy az első kifizetési igényléshez mellékelve kerüljön benyújtásra – a biztosítékok iratanyagát,
b) a kedvezményezett hiteles aláírásával ellátott kifizetési kérelmet,
c) a számlaösszesítőket,
d) az időszakos, illetve záró beszámolót,
e) ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés előírja, záró kifizetési igénylés esetén a könyvvizsgálói igazolást.
204.4. Az 1. függelékben felsorolt – a 204.3. pontban nem rögzített – dokumentum esetében elegendő a hiteles másolat benyújtása. Hiteles másolatként a kedvezményezett részéről cégjegyzésre jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által megfelelő módon aláírt másolat fogadható el.
204.5.
204.6. Ha a projekt keretében elszámolható költségről szóló bizonylat eredeti példánya elveszett vagy megsemmisült, és a számlakibocsátó az általa kiállított vagy őrzött bizonylatról másolatként új bizonylatot állít ki, akkor az abban az esetben fogadható el, ha a számlakibocsátó a bizonylat azonosságát szabályszerűen igazolta.
204.7. A 204.6. pont szerinti szabályszerű igazoláson a bizonylatot kibocsátó bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírást, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni.
204.8. Az új bizonylatnak tartalmaznia kell, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik. Az új bizonylat bizonyító ereje a tartalmát illetően az eredetiével azonos.
204.9. Az új bizonylat eredeti példányát a Rendelet 59. § (1) bekezdése szerint záradékolni kell és elkülönítetten kell nyilvántartani, illetve megőrizni.
204.10. Kifizetési igénylés benyújtása esetén ezen záradékolt új bizonylatokról kell hitelesített másolatot készíteni és a kifizetési kérelemhez mellékelni.
96. Az időszakos beszámoló
205.1. Időközi kifizetés kizárólag – a projekt fizikai előrehaladását bemutató – időszakos beszámoló benyújtásával együtt igényelhető. Az időszakos beszámoló minden esetben projekt szintű adatokat tartalmaz.
205.2. Az időszakos beszámoló tartalmazza a lezajlott tevékenységek előrehaladásának, illetve a megvalósított tevékenységek eredményeinek bemutatását.
205.3. Az időszakos beszámolók által lefedett jelentéstételi időszakok egymást követik, azaz az első időszakos beszámoló által lefedett jelentéstételi időszak kezdő dátuma a támogatási szerződés hatálybalépése, illetve a projekt fizikai megkezdése közül a korábbi időpont, míg a következő időszakos beszámoló által lefedett jelentéstételi időszak kezdő dátuma az előző időszakos beszámoló záró dátumát követő nap. Az időszakos beszámoló által lefedett időszak záró dátuma legfeljebb a beszámoló – kifizetési igényléssel együtt történő – benyújtásának a napja.
205.4. Ha a projekt előkészítési tevékenységet is tartalmaz, az első időszakos beszámolóban a kedvezményezett köteles az előkészítési tevékenység során elért előrehaladásról, eredményekről is beszámolni.
205.5. Szükség esetén a KSZ, illetve az IH az időszakos és záró beszámolón kívül bármikor jogosult a kedvezményezettől a projektre vonatkozóan információt kérni.
205.6. Az időszakos beszámolót az NFK által meghatározott egységes formátumban, a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint kell benyújtani. A beszámolót konzorcium esetében a konzorcium vezetője nyújtja be.
97. A finanszírozás kezdeményezése az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló benyújtásával
206.1. A támogatási szerződésben – támogatói okirat alkalmazása esetén a projektadatlapon – meghatározott tevékenységek fizikai és pénzügyi teljesülését követően nyújtható be időközi kifizetési igénylés.
206.2. A KSZ akkor teljesíthet kifizetést, ha a kedvezményezett az időközi kifizetési igénylést az NFK által meghatározott egységes formátumban nyújtotta be.
206.3. Időközi kifizetés kizárólag – a projekt fizikai előrehaladását bemutató – időszakos beszámoló benyújtásával együtt igényelhető, ennek hiányában az időközi kifizetési igénylést el kell utasítani. Az időszakos beszámoló benyújtására vonatkozó szabályok megegyeznek az időközi kifizetési igénylés benyújtásának szabályaival.
207.1. Tagi költségvetésű konzorciumok esetén az időközi kifizetési igényléseket a tagok állítják össze, míg a konzorciumvezető felelőssége az időszakos beszámoló elkészítése és a tagi időközi kifizetési igénylésekkel együtt történő beküldése a KSZ részére.
207.2. Projekt szintű konzorciumok esetén mind az időközi kifizetési igénylés, mind az időszakos beszámoló elkészítése és beküldése a KSZ részére a konzorciumvezető feladata.
207.3. A konzorciumokra vonatkozó egyedi szabályokat az IH által a pályázati felhíváshoz, illetve a támogatási szerződéshez készített, az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait tartalmazó melléklet rendezi.
98. Az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló iktatása és adatbetöltés a monitoring és információs rendszerbe
208.1. A KSZ-hez beérkezett időközi kifizetési igénylést és időszakos beszámolót a KSZ iktatja, papír alapú benyújtás esetén érkezteti is, majd átadja az elsődleges ellenőrnek.
208.2. Ha a papír alapú és az elektronikus dokumentáció között eltérés van, akkor a XVII. Fejezet rendelkezései az irányadóak.
99. Az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló dokumentum alapú ellenőrzése
209.1. A KSZ az általa végzett teljes első szintű ellenőrzés keretében gondoskodik a kedvezményezett által benyújtott valamennyi jelentés, nyilatkozat és bizonylat dokumentum alapú formai és tartalmi szempontból történő ellenőrzésének lefolytatásáról, valamint a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításnak helyszíni ellenőrzéséről. Az IH az NFK-val egyeztetve jogosult a dokumentum alapú és a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel végzett helyszíni ellenőrzés elemeit előzetes és utólagos ellenőrzési tevékenységekre osztani.
209.2. A KSZ a kedvezményezett által benyújtott időközi kifizetési igénylést a vonatkozó jogszabályokban, a pályázati felhívásban, valamint a támogatási szerződésben foglalt elszámolhatósági szabályok szerint ellenőrzi.
209.3. A formai ellenőrzés kiterjed legalább
a) a dokumentáció hiánytalanságára,
b) a kettős finanszírozás elkerülése érdekében szükséges formai elemek meglétére,
c) a számlák részbeni, vagy teljes kifizetésének igazolására,
d) a számlákon szereplő költségek felmerülésének idejére és a számla jogosultjára.
209.4. A tartalmi szempontú ellenőrzés során meg kell győződni az időközi kifizetési igénylésnek a támogatási szerződéssel – támogatási okirat esetén a projektadatlapban – vállalt kötelezettségekkel, illetve a kedvezményezett által kötött szállítói szerződéssel való összhangról. A benyújtott számlán szereplő adott költségnek a projekt keretében való elszámolhatósága is itt ellenőrizendő.
209.5. Ha a pályázat benyújtása óta a kedvezményezett átláthatósági feltételeit képező adataiban változás állt be, a kifizetési igénylés ellenőrzésével egyidejűleg a KSZ ellenőrzi, hogy a kedvezményezett átlátható szervezetnek minősül-e az Áht. 2. § (1) bekezdés t) pontja és 50. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
210.1. A beérkezett elszámolást először az időközi kifizetési igénylés vonatkozásában általános szinten kell leellenőrizni, melynek keretében meg kell győződni arról, hogy a projekt megvalósítása megfelelően halad, így a projekt keretében felmerült költségek kifizethetők.
210.2. A KSZ az időközi kifizetési igénylés – általános szintű – ellenőrzését egységes szempontrendszer szerint végzi, a monitoring és információs rendszerbe feltöltött ellenőrző lista segítségével.
210.3. Szabálytalansági gyanú vagy a kivizsgálására tett intézkedés esetén a KSZ-vezető elrendelheti az érintett vagy a kedvezményezettet megillető összes kifizetés felfüggesztését.
211.1. Az időközi kifizetési igénylés általános szintű ellenőrzését követően, a bizonylati szintű ellenőrzés során kell ellenőrizni a vonatkozó jogszabályokban, illetve az IH által a támogatási szerződésben kötelezően előírt elszámolási dokumentáció teljességét, valamint formai, számszaki helyességét.
211.2. A bizonylati szintű ellenőrzést a monitoring és információs rendszerbe feltöltésre került egységes ellenőrzési lista segítségével kell elvégezni.
211.3. Az időközi kifizetési igénylés ellenőrzésével párhuzamosan a KSZ az időszakos beszámolót is leellenőrzi a formai és szakmai szempontokat tartalmazó, előre összeállított, monitoring és információs rendszerben szereplő ellenőrző listák alapján.
211.4. Az időszakos beszámoló ellenőrzésébe a KSZ más szervezeti egységei és külső szakértők is bevonhatók.
211.5. A KSZ-nek a bizonylati szintű ellenőrzés során ellenőriznie kell, hogy a benyújtott elszámolásban szereplő számlával kapcsolatban van-e benyújtott közbeszerzési dokumentáció. Ha az elszámolásban szereplő számlához kapcsolódó közbeszerzési dokumentációról még nem született döntés vagy elutasító döntés született, az érintett számla nem kifizethető, annak támogatástartalmával a folyósítandó támogatást csökkenteni kell.
211.6. A számla támogatástartalma csak a Rendelet 43. §-a szerinti esetben folyósítható.
212.1. A négy szem elve alapján összeállított ellenőrző listák kitöltése során, ha
a) az időszakos beszámoló, valamint az időközi kifizetési igénylés az adott ellenőrző szempont alapján elfogadható, a vonatkozó ellenőrzőlistában a megfelelt oszlopban a jelölőnégyzetet be kell jelölni,
b) az időszakos beszámoló, valamint az időközi kifizetési igénylés az adott ellenőrző szempont alapján nem elfogadható, a vonatkozó ellenőrzőlistában a megfelelt oszlopban a jelölőnégyzetet üresen kell hagyni,
c) az időközi kifizetési igénylést olyan általános szintű hiányosság miatt kell elutasítani, amellyel kapcsolatban hiánypótlást nem lehet elrendelni (pl. nem éri el a százalékos korlátot), akkor a többi szempontot már nem kell megvizsgálni, nem kell a bizonylati szintű ellenőrzést lefolytatni, illetve az időszakos beszámolót leellenőrizni.
212.2. A 212.1. c) pontja szerinti esetben minden szempontnál a nem releváns oszlopot szükséges kitölteni és csak annál a szempontnál kell a „Megfelelt” oszlopban a jelölőnégyzetet üresen hagyni és az elutasítás okát megjelölni a „Megjegyzés” rovatban, amely miatt elutasításra kerül a kifizetési igénylés.
213. Az ellenőrzést követően a KSZ-munkatárs a következő megállapításokat teheti
a) az időszakos beszámoló és az időközi kifizetési igénylés tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelelő, hiánytalan és hibátlan, az igényelt támogatási összeg elfogadható, és az időszaki beszámoló jóváhagyható,
b) az időszakos beszámoló elfogadható, az időközi kifizetési igénylés hiánypótlásra szorul,
c) az időszakos beszámoló elfogadható, az időközi kifizetési igénylés vagy annak egy része általános, illetve bizonylati szintű problémák következtében nem fogadható el, ezért elutasításra kerül, ez esetben az elutasított időközi kifizetési igénylésre eső igényelt támogatási összeg kifizetésére nem kerül sor,
d) az időszakos beszámoló, illetve az időközi kifizetési igénylés egy része vagy egésze tartalmi, illetve formai okból hiánypótlásra szorul,
e) az időszakos beszámoló tartalmi, illetve formai okból hiánypótlásra szorul, az időközi kifizetési igénylés viszont hibátlan és hiánytalan, ez esetben az időközi kifizetési igénylés jóváhagyása és az igényelt támogatás folyósítása az időszakos beszámoló sikeres hiánypótlásáig és jóváhagyásáig nem történhet meg, az időszakos beszámoló jóváhagyásáig jó tételezésre nincs lehetőség,
f) az időszakos beszámoló tartalmi, illetve formai okból hiánypótlásra szorul, az időközi kifizetési igénylés vagy annak egy része általános, illetve bizonylati szintű problémák következtében nem fogadható el, ez esetben az elutasításban érintett igényelt támogatási összeg nem kerül kifizetésre, az időszakos beszámoló viszont hiánypótlás céljából a kedvezményezett részére visszaküldésre kerül.
100. Az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló hiánypótoltatása
214.1. A hiánypótlásra a 97. alcímben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
214.2. Ha a kedvezményezett által benyújtott időszakos beszámoló, illetve az időközi kifizetési igénylés vagy annak egy része általános, illetve bizonylati szinten tartalmi, illetve formai hiányosságok miatt nem felel meg és a feltárt hiányosságok alapján hiánypótlásra van lehetőség, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felhívni a kedvezményezettet az időközi kifizetési igénylésben, illetve az időszakos beszámolóban szereplő valamennyi hiány, hiba, valamint a hiánypótlás elmulasztása esetén alkalmazandó következmények megjelölésével.
214.3. A hiánypótló levél kiküldésének határideje utófinanszírozás esetén az időközi kifizetési igénylés beérkezésétől számított legfeljebb 30 nap, szállítói finanszírozás esetén legfeljebb 15 nap.
214.4. A KSZ a 214.2. pontban meghatározott határidőnél rövidebb hiánypótlási határidőt is megállapíthat.
214.5. Hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.
215.1. A hiánypótlás időtartama a jogszabályban előírt kifizetési határidőt felfüggeszti. A jó tételezés szabályait figyelembe véve a hiánypótlás beérkezésének monitoring és információs rendszerben történő rögzítésekor az „elszámolás beérkezése” dátummezőbe az eredeti, hiánypótlásra szorult időközi kifizetési igénylés beérkezésének dátumát, míg az „elszámolás megfelelő benyújtása” dátummezőbe a hiánypótolt időközi kifizetési igénylés benyújtásának dátumát kell rögzíteni.
215.2. Ha releváns, a késedelmi kamatszámítás kezdő napja az eredeti időközi kifizetési igénylés beérkezésének dátuma. A hiánypótlás idejére a Rendelet 60. §-a szerinti késedelmi kamat nem jár.
215.3. A hiánypótlás sikeresnek minősül, ha az előírt határidőn belül javításra kerül valamennyi hiba, és pótlásra kerül valamennyi hiányosság.
215.4. Engedményezés, valamint szállítói finanszírozás esetén a hiánypótlás teljesítése a kedvezményezett kötelezettsége.
101. Az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló tisztázása
216.1. Ha a kedvezményezett által benyújtott időszakos beszámoló, illetve az időközi kifizetési igénylés vagy annak egy része ellentmondásos információkat tartalmaz, a KSZ az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a kedvezményezettől legfeljebb 3 napos határidő kitűzésével tisztázó kérdés formájában.
216.2. A tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló határidő nem függeszti fel a jogszabályban előírt kifizetési határidőt.
216.3. Ha a kedvezményezett a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, az időszakos beszámolót, illetve az időközi kifizetési igénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.
102. Az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló jóváhagyása
217.1. Ha az időszakos beszámoló és az időközi kifizetési igénylés – ha hiánypótlást rendeltek el, úgy a hiánypótlás teljesítésének ellenőrzését követően – megfelelő, a KSZ vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy a monitoring és információs rendszerben jóváhagyja.
217.2. Az időközi kifizetési igénylésben igényelt és jóváhagyott támogatási összeg folyósításának feltétele az időszakos beszámoló jóváhagyása, azaz a jó tételezés szabályai kizárólag jóváhagyott időszakos beszámoló esetén alkalmazhatóak.
217.3. A jóváhagyást követően a KSZ összeállítja a szükséges forráslehívási dokumentációt.
103. Az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló elutasítása
218. Ha a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint az időközi kifizetési igénylést, illetve az időszakos beszámolót papíron is be kell nyújtani, és
a) az időközi kifizetési igénylés időszakos beszámoló nélkül kerül benyújtásra, vagy
b) az időszakos beszámoló időközi kifizetési igénylés nélkül kerül benyújtásra,
úgy azt hiánypótlás nélkül el kell utasítani.
219.1. Ha az időközi kifizetési igénylés valamely általános szintű ellenőrzési szempontot nem teljesít és hiánypótlásra nincs lehetőség, az időközi kifizetési igénylést el kell utasítani.
219.2. Az időszakos beszámolót el kell utasítani, ha az ellenőrzések során az kerül megállapításra, hogy az elvégzett tevékenységek nem állnak összhangban a támogatási szerződésben foglaltakkal, a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése nem történt meg a támogatási szerződésben, illetve az általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezések szerint, vagy a célokhoz mért előrehaladás nem kielégítő. Ebben az esetben a következő beszámolóban nemcsak a soron következő, hanem az elutasítással érintett beszámolási időszakról is jelenteni kell, bemutatva az elutasítás indokainak megoldására tett lépéseket.
219.3. Ha a hiány pótlása, illetve a hiba kijavítása a hiánypótlási határidő leteltéig nem történt meg, az időközi kifizetési igénylés érintett részét, míg időszakos beszámoló esetén a teljes beszámolót el kell utasítani. További hiánypótlásnak nincs helye.
219.4. Az elutasított számlák támogatástartalmát a kedvezményezett egy következő időközi kifizetési igénylés összeállítása során újból igényelheti, ha a korábban nem teljesített hiánypótlási, illetve elutasítási indok ezt lehetővé teszi.
219.5. Az időszakos beszámoló elutasítása esetén az időközi kifizetési igénylésben esetlegesen jóváhagyott támogatási összeg folyósítására nincs lehetőség, azaz jó tételezésre nincs lehetőség.
219.6. Ha az időszakos beszámolót, illetve az időközi kifizetési igénylést el kell utasítani, a KSZ az elutasítás okát a monitoring és információs rendszer számlarögzítési felületen megjelöli a megjegyzés rovatban és a KSZ vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy a monitoring és információs rendszerben az elutasító döntést jóváhagyja.
219.7. Az elutasítást követően a KSZ – utófinanszírozás esetén az időközi kifizetési igénylés beérkezésétől számított legfeljebb 45 napon, szállítói finanszírozás esetén legfeljebb 30 napon belül – tájékoztatja a kedvezményezettet az időközi kifizetési igénylés, illetve az időszakos beszámoló elutasításának tényéről és annak okairól.
219.8. A 219.7. pont szerinti határidőbe a felfüggesztő hatályú esetek időtartama nem számít bele.
220.1. Ha az időszakos beszámolót a KSZ szakmai, a támogatási szerződés teljesülését akadályozó ok miatt elutasította, köteles az elutasítás tényét szabálytalansági gyanúként rögzíteni a monitoring és információs rendszerben. Ha az elutasítás kizárólag formai okra vezethető vissza, akkor az elutasítás tényét szabálytalansági gyanúként nem kell rögzíteni a monitoring és információs rendszerben.
220.2. A szabálytalansági gyanú fennállása esetén a KSZ a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlap megfelelő kitöltésével szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelősnél.
220.3. A 220.2. pont szerinti esetben a KSZ a Rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésében foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.
104. A támogatás felhasználásának igazolása
221.1. A támogatási szerződés megkötésétől vagy a támogatói okirat kiállításától számított 12 hónapon belül időközi kifizetési igénylés benyújtásával igazolni kell a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását, illetve a projektmegvalósítás elkezdését.
221.2. A megvalósításhoz szükséges tervezett tevékenységek összértékének legalább 50%-át elérő mértékben megrendelést kell leadni, vagy szerződést kell kötni.
221.3. Igazolt a támogatás felhasználása, ha a kedvezményezett által benyújtott időközi kifizetési igénylés az általános szintű ellenőrzési szempontoknak megfelel és a kapcsolódó beszámoló jóváhagyásra került. Igazolt támogatás felhasználás a beszámoló elutasítása esetén akkor értelmezhető, ha az elutasítás kizárólag formai hiányosságra vezethető vissza.
221.4. A 221.1-221.3. pontban foglaltak hiányában a KSZ a támogatási szerződéstől elállhat.
221.5. Az egyszeri elszámolókra a 221.1. pont szerinti korlát nem alkalmazandó.
105. A vegyes finanszírozás szabálya
222.1. Ha a pályázati felhívás erre lehetőséget ad, egy időközi kifizetési igénylésen belül a szállítói számlák közvetlen kifizetése mellett mód van bizonyos költségek utófinanszírozás keretében történő utólagos megtérítésére.
222.2. A szállítói finanszírozású projektelemeket a támogatási szerződésben meg kell határozni. A szállítói finanszírozási mód keretében elszámolható költségek típusát és összegét a támogatási szerződés tartalmazza.
106. Építési beruházás, illetve építési koncesszió vonatkozásában 2015. november 1-jét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve azok alapján megkötött szerződésekre, valamint a Méptv. hatálya alá tartozó építési beruházások esetén alkalmazandó különös finanszírozási szabályok szállítói finanszírozás esetén
223.1. Építési beruházás, illetve építési koncesszió vonatkozásában 2015. november 1-jét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve azok alapján megkötött szerződések esetén a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-át, a Méptv. hatálya alá tartozó építési beruházások esetén a Méptv. 188. § (5) és (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
223.2. A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a, valamint a Méptv. 188. § (5) és (6) bekezdése értelmében a fővállalkozó mindaddig nem jogosult saját teljesítésének ellenértékére, amíg a teljesítésben részt vevő alvállalkozókat, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló szakembereket (a továbbiakban: alvállalkozók) az ellenszolgáltatásból megillető rész tekintetében (a kedvezményezett vagy a KSZ általi utalást követően) ki nem egyenlítette.
223.3. A 223.1. pont szerinti kötelezettségből adódóan az érintett szállítói kifizetések közül először az alvállalkozókat és a fővállalkozóval munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási viszonyban álló szakembereket (a továbbiakban: szakemberek) megillető összeg, majd a fővállalkozót megillető összeg kerül kifizetésre.
223.4. Ajánlattevői konzorcium esetén minden egyes konzorciumi tagnak külön kell kezelnie az alvállalkozóját.
223.5. A kifizetési határidőt felfüggesztő eseteket jelen alcím szerinti kifizetésekre nem lehet értelmezni.
223.6. A Rendelet 60. §-a szerinti késedelmi kamat a Rendeletben előírt fizetési határidők nem teljesítése esetén jelentkezik.
224.1. Legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozni kell arról, hogy a fővállalkozó által a teljesítésbe bevont alvállalkozó(k) az ellenszolgáltatásból mekkora összegre jogosultak, egyidejűleg fel kell őket szólítani a számláik kiállítására.
224.2. A 224.1. pont szerinti nyilatkozatot követően a teljes teljesítésről az ÁFA törvénynek megfelelő fővállalkozói számlát kell kiállítani, részletezve abban az alvállalkozói teljesítés, valamint a fővállalkozói teljesítés mértékét.
224.3. Szállítói kifizetésre a 224.1. és 224.2. pont szerinti dokumentumokat, valamint a teljes teljesítésre vonatkozó teljesítésigazolási dokumentációt (beleértve az alvállalkozóknak járó ellenszolgáltatásból a támogatáson felüli rész kifizetéséről szóló alátámasztó dokumentumot) kell a KSZ-hez benyújtani.
224.4. Annak érdekében, hogy a meghatározott kifizetési határidő tartható legyen, a dokumentációt
a) 2012. január 1. napját megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések alapján teljesített kifizetések esetében legfeljebb a kedvezményezetthez történő benyújtását követő 15 napon belül,
b) 2012. január 1-től megkezdett közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések alapján teljesített kifizetések esetében a kedvezményezetthez történő benyújtását követően haladéktalanul
be kell nyújtani a KSZ-hez.
224.5. A KSZ a dokumentumalapú ellenőrzést az alvállalkozói és fővállalkozói teljesítésre egyaránt lefolytatja.
224.6. Az ellenőrzés lefolytatását követően a KSZ köteles az alvállalkozókat és szakembereket megillető ellenszolgáltatás támogatástartalmát szállítói kifizetésben a fővállalkozó felé teljesíteni.
225.1. Az alvállalkozói és a szakemberi teljesítések kifizetését követően kerülhet sor a fővállalkozót az ellenszolgáltatásból megillető rész kifizetésére, melynek feltétele
a) az alvállalkozókkal és a szakemberekkel szembeni fizetési kötelezettség teljesítésének igazolása, illetve
b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-a szerinti visszatartási kötelezettség teljesítése.
225.2. Az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatás teljesítéséről szóló kedvezményezett által tett nyilatkozatot a KSZ-hez kell benyújtani szállítói kifizetésre a fővállalkozó általi igazolás kedvezményezetthez történt beérkezését követően haladéktalanul.
225.3. Kizárólag 100%-os támogatási intenzitás esetén az Art. 36/A. §-a szerinti esetben a kedvezményezettnek nyilatkozni kell arról, hogy a fővállalkozó a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel-e, vagy mellékelni kell egy, a fővállalkozó részére kiállított, 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő összevont adóigazolást.
225.4. A fővállalkozó igazolásának kedvezményezetthez történő benyújtását követően a kedvezményezett haladéktalanul köteles az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó nyilatkozaton hiteles aláírásával igazolni az átutalások igazolásai másolatának, illetve az alvállalkozók köztartozás-mentességét mutató együttes adóigazolás másolatainak beérkezési dátumát.
225.5. A 225.4. pont szerinti nyilatkozatot a kedvezményezett köteles a fővállalkozót megillető ellenszolgáltatásból a támogatáson felüli összeg megfizetését követően haladéktalanul, de legkésőbb a pénzügyi rendezést (a kedvezményezett pénzforgalmi számlájának megterhelését) követő munkanapon a KSZ felé benyújtani. 100%-os támogatási intenzitás esetén a kedvezményezett a szállítói igazolás beérkezését követően haladéktalanul köteles a 225.4. pont szerinti nyilatkozatot benyújtani a KSZ-hez.
225.6. A KSZ – ha azt már korábban megtette – a fővállalkozó teljesítését nem vizsgálja újra, kizárólag az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó nyilatkozat alaki és számszaki ellenőrzését, annak teljesítésigazolással való összhangját, valamint a fővállalkozót megillető ellenszolgáltatásból a támogatáson felüli összeg megfizetésének igazolását vizsgálja.
225.7. Az alvállalkozói és fővállalkozói teljesítés összege a monitoring és információs rendszerben egy számla két tételeként kerül rögzítésre. A kifizetés első körében kizárólag az alvállalkozók teljesítése kerül kifizetésre, a fővállalkozót megillető ellenszolgáltatás mindaddig visszatartásra kerül, ameddig a kedvezményezett be nem nyújtja az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatás teljesítéséről szóló nyilatkozatot.
226.1. 2012. január 1. napját megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések alapján teljesített kifizetések esetében legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozni kell arról, hogy a fővállalkozó által a teljesítésbe bevont alvállalkozó(k) az ellenszolgáltatásból mekkora összegre jogosultak, egyidejűleg fel kell szólítani az alvállalkozókat a számláik kiállítására.
226.2. A fővállalkozó által az alvállalkozókat és a szakembereket megillető összeg kedvezményezett felé történő továbbszámlázása a 226.1. pont szerinti számlakiállítást követően történik meg.
226.3. Szállítói kifizetésre a 226.1. és 226.2. pont szerinti dokumentumokat, valamint a teljes teljesítésre vonatkozó teljesítésigazolást kell a KSZ-hez együttesen benyújtani.
226.4. A számlát legfeljebb a kedvezményezetthez történő benyújtását követő 15 napon belül be kell nyújtani a KSZ-hez.
226.5. A KSZ a dokumentumalapú ellenőrzést az alvállalkozói és fővállalkozói teljesítésre egyaránt lefolytatja.
226.6. Az ellenőrzés lefolytatását követően az alvállalkozói és szakemberi teljesítésre vonatkozó számla beérkezését követő 30 napon belül a KSZ köteles az alvállalkozókat és szakembereket megillető szállítói kifizetést a fővállalkozó felé teljesíteni.
227.1. Az alvállalkozói és a szakemberi teljesítések kifizetését követően kerülhet sor a fővállalkozót az ellenszolgáltatásból megillető rész kedvezményezett felé történő leszámlázására. A számlázás feltétele
a) az alvállalkozókkal és a szakemberekkel szembeni fizetési kötelezettség, illetve
b) az Art. 36/A. §-a szerinti visszatartási kötelezettség
teljesítése.
227.2. A fővállalkozói számla a KSZ-hez szállítói kifizetésre történő benyújtásának haladéktalanul meg kell történnie.
227.3. Kizárólag 100%-os támogatási intenzitás esetén az Art. 36/A. §-a szerinti esetben a kifizetési kérelem formanyomtatványon a kedvezményezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy a fővállalkozó a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel-e, vagy mellékelni kell egy, a fővállalkozó részére kiállított, a támogatás folyósításának napjához képest 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő összevont adóigazolást.
227.4. A KSZ a fővállalkozó teljesítését már nem vizsgálja újra, kizárólag a fővállalkozó által a saját teljesítéséről benyújtott számla alaki és számszaki ellenőrzését, valamint a számla teljesítésigazolással való összhangjának vizsgálatát végzi el.
227.5. A számlán a kedvezményezett hiteles aláírásával igazolni kell annak beérkezési dátumát és a számlát a támogatáson felüli összeg megfizetését követően haladéktalanul, legkésőbb a pénzügyi rendezést (a kedvezményezett pénzforgalmi számlájának megterhelését) követő munkanapon kell a KSZ felé benyújtani.
227.6. 100%-os támogatási intenzitás esetén a számlát a kedvezményezetthez történő beérkezését követően haladéktalanul kell benyújtani a KSZ-hez.
228.1. Az alvállalkozói és fővállalkozói teljesítés összege a monitoring és információs rendszerben két különböző kifizetési ütem keretében kerül rögzítésre. Az első ütemben kizárólag az alvállalkozók teljesítése, a második ütemben a fővállalkozót megillető ellenszolgáltatás kerül számla alapon kifizetésre.
228.2. A második részlet folyósítását prioritásként kell kezelni.
229.1. Ha a fővállalkozó a teljes teljesítésről kiállított számla benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatást teljesítette, a teljes teljesítésről kiállított szállítói számla támogatástartalma egy összegben kifizethető a Rendeletben előírt kifizetési határidő figyelembevételével.
229.2. A 229.1. pont szerinti esetben az alvállalkozói teljesítés mértékéről és az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatás teljesítéséről szóló kedvezményezett által tett nyilatkozatokat egyidejűleg kell benyújtani.
229.3. A monitoring és információs rendszerben történő rögzítés a 229.1. és 229.2. pont szerinti esetben egy kifizetési ütem keretében, egy számla rögzítésével történik.
230.1. Ha a szállító nem vesz igénybe alvállalkozót, a 223.1.-229.3. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a szállítói kifizetést a Rendeletben rögzített szabályok szerint kell teljesíteni.
230.2. Jelen alcím szerinti kifizetések esetén főszabály szerint a 224.1.-225.7. pont szerinti egy számla alapján két részletben történő kifizetés rendjét kell alkalmazni.
230.3. Az IH-vezető saját hatáskörben dönthet úgy, hogy a 2012. január 1. napját megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések alapján teljesített kifizetésekre a 224.1.-228.2. pont szerinti két számla alapján két részletben vagy a 229.1.-229.3. pont szerinti egy számla alapján egy részletben történő elszámolás is lehetséges.
230.4. A 223.1.-229.3. pont szerinti kifizetések esetében a fordított áfa-előleg igénylése számlához kötötten történik. Egy számla kiállítása esetén a számla teljes áfa-tartalmának támogatási intenzitással arányos része igényelhető fordított áfa-előlegként, két részletben történő számlázás esetén két részletben igényelhető a fordított áfa-előleg is.
107. Építési beruházás, illetve építési koncesszió vonatkozásában 2015. november 1-jét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve azok alapján megkötött szerződésekre, valamint a Méptv. hatálya alá tartozó építési beruházások esetén alkalmazandó különös finanszírozási szabályok utófinanszírozás esetén
231.1. Utófinanszírozás esetében az alvállalkozókat, a szakembereket és a fővállalkozót megillető összegről szóló számlákat együtt, egy elszámolás keretében lehet benyújtani a KSZ felé.
231.2. A kifizetési kérelemben a kedvezményezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy
a) a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a vagy a Méptv. 188. § (5) és (6) bekezdése szerinti kifizetés esetében meggyőződött arról, hogy az alvállalkozóknak járó ellenszolgáltatás kifizetésre vagy jogszerűen visszatartásra került, valamint
b) az Art. 36/A. §-a szerinti szállítói köztartozás-ellenőrzési és esetleges visszatartási kötelezettség teljesítésre került.
108. Az adó alapjának utólagos csökkentése esetén a fővállalkozó részére kifizethető összeg
232.1. Bármely finanszírozási mód esetén, ha az alvállalkozó jó teljesítési garancia vagy a Ptk. szerinti beszámítás miatt az általa kiállított számlának nem a teljes értékét kaphatja meg, a fővállalkozó – annak ellenére, hogy a számla teljes összegének kifizetése nem igazolható – az alvállalkozói teljesítés alapján a számla teljes összegére eső támogatásra jogosult.
232.2. Az alvállalkozó által vállalt jó teljesítési garancia egyik finanszírozási mód esetén sem érinti a támogatási szerződés alapján kifizethető támogatás összegét.
232.3. Utófinanszírozás esetén a 231.1. és 231.2. pont, 2015. november 1-jét megelőzően megindított közbeszerzési eljárásoknál a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés h) pontja és a Méptv. 188. § (5) és (6) bekezdése alapján, ha az alvállalkozó és a fővállalkozó által elismert összeg között eltérés van, a kedvezményezett őrzi az ellenszolgáltatás fennmaradó részét, amíg a fővállalkozó hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy az alvállalkozó nem jogosult a ki nem fizetett összegre.
108/A. A 2015. november 1-jét követően megindított, építési beruházás és szolgáltatás megrendelés tárgyú közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződésekre alkalmazandó különös finanszírozási szabályok utó- és szállítói finanszírozás esetén
232/A.1. Az alvállalkozókat és a fővállalkozót megillető összegről szóló számlákat együtt, egy elszámolás keretében lehet benyújtani a KSZ felé.
232/A.2. A kifizetési kérelemben a kedvezményezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy a Kbt. 135. § (3) bekezdés e) pontja szerinti visszatartási kötelezettség teljesítésre került-e. A visszatartási kötelezettség elmulasztása esetén kifizetésekre nem kerülhet sor.
108/B. A 2015. november 1-jét követően megindított, építési beruházás és szolgáltatás megrendelés tárgyú közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződésekre alkalmazandó különös finanszírozási szabályok
232/B.1. Építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelés vonatkozásában elindított közbeszerzési eljárások, illetve azok alapján megkötött szerződések esetén a Kbt. 135. § (3)–(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
232/B.2. Ajánlattevői konzorcium esetén minden egyes konzorciumi tagnak külön kell kezelnie az alvállalkozóját.
232/B.3. A Rendelet 60. §-a szerinti késedelmi kamat a Rendeletben előírt fizetési határidők nem teljesítése esetén jelentkezik.
232/C.1. A fővállalkozónak legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozni kell arról, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozó(k) az ellenszolgáltatásból mekkora összegre jogosultak, egyidejűleg fel kell őket szólítani a számláik kiállítására.
232/C.2. A 232/C.1. pont szerinti nyilatkozatot követően a teljes teljesítésről az ÁFA törvénynek megfelelő fővállalkozói számlát kell kiállítani, részletezve abban az alvállalkozói teljesítés, valamint a fővállalkozói teljesítés mértékét.
232/C.3. A fővállalkozó és alvállalkozók – amennyiben nem szerepelnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban – benyújtják a kedvezményezett részére a Kbt. 135. § (3) bekezdés c) pontja szerinti igazolást. Az igazolást a kedvezményezett köteles a fővállalkozót és alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatásból a támogatáson felüli összeg megfizetését követően haladéktalanul, de legkésőbb a pénzügyi rendezést (a kedvezményezett pénzforgalmi számlájának megterhelését) követő munkanapon a kifizetési kérelem részeként a KSZ felé benyújtani. 100%-os támogatási intenzitás esetén a kedvezményezett az igazolás beérkezését követően haladéktalanul köteles azt benyújtani a KSZ-hez a kifizetési kérelem részeként.
232/C.4. Szállítói kifizetésre a 232/C.1. és 232/C.2. pont szerinti dokumentumokat, valamint a teljes teljesítésre vonatkozó teljesítésigazolási dokumentációt (beleértve az alvállalkozóknak és a fővállalkozónak járó ellenszolgáltatásból a támogatáson felüli rész kifizetéséről szóló alátámasztó dokumentumot és szükség szerint a 232/C.3. pont szerinti igazolást) kell a KSZ-hez benyújtani.
232/C.5. A KSZ a dokumentumalapú ellenőrzést az alvállalkozói és fővállalkozói teljesítésre egyaránt lefolytatja.
232/C.6. Az ellenőrzés lefolytatását követően a KSZ köteles az alvállalkozókat és a fővállalkozót megillető ellenszolgáltatás támogatástartalmát szállítói kifizetésben az alvállalkozók és a fővállalkozó felé teljesíteni.
232/D. Az alvállalkozói és fővállalkozói teljesítés összege a monitoring és információs rendszerben egy számla két tételeként kerül rögzítésre.
109. A jó tételek továbbengedésének szabálya
233.1. Ha az időszakos vagy a záró beszámolóban bemutatott szakmai előrehaladás igazolt, de a kifizetési igényléssel kapcsolatban olyan hiánypótlás merül fel, amely vonatkozásában kizárólag egyes számlákhoz kapcsolódóan szükséges a hiánypótlás lefolytatása, lehetőség van a jó tételek, azaz hiánypótlással nem érintett tételek kifizetésére.
233.2. A hiánypótlással érintett bizonylatok ezzel egyidejűleg felfüggesztésre kerülnek.
110. A számlaösszesítők szélesebb körben történő használata
234.1. A számlaösszesítők a kifizetési igénylés részét képezik.
234.2. Számlaösszesítő benyújtása esetén kizárólag az abban szereplő tételek költségvetési soronként és tevékenységenként kumulált összege kerül rögzítésre a monitoring és információs rendszerben.
234.3. A számlaösszesítők formátumától eltérni nem lehet.
234.4. A számlaösszesítőkön az elszámolási időszak az elszámolni kívánt költségek teljesítési időszakát jelenti, melynek kezdő dátuma az összesítőn feltüntetett tételek közül a legkorábbi teljesítési dátum, záró dátuma pedig a legkésőbbi pénzügyi teljesítési dátum. Értékcsökkenés elszámolására szolgáló összesítő esetén az üzembe helyezés időpontját, területszerzéssel kapcsolatos bizonylatok összesítője esetén a kifizetés dátumát, fordított adózás kapcsán áfa-összesítővel való elszámolás esetén az ügyletre jutó áfa-összeg adóhatóság felé történő megfizetését vagy az ezen áfa-összeg elszámolását tartalmazó áfa-bevallás benyújtásának időpontját kell figyelembe venni. Az időszaknak a támogatási szerződésben rögzített időpontokkal összhangban kell lennie.
234.5. A számlaösszesítőn szerepelnie kell a kedvezményezett – projekt szintű konzorcium esetében a főkedvezményezett képviselője, tagi szintű konzorcium esetében a tag – büntetőjogi felelőssége kérdésében tett nyilatkozatának arról, hogy az összesítőben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek, a költségeket alátámasztó dokumentáció a szervezetnek az adóhatóság felé bejelentett iratmegőrzési helyén eredeti példányban rendelkezésre áll, továbbá, hogy a helyszíni ellenőrzés során azok bemutatásra kerülnek.
234.6. Az aláírás igazolja, hogy az összesítőben szereplő költségtípusok a jelzett időpontban kifizetésre kerültek és az összesítőben szereplő költségek a projekt érdekében merültek fel, más támogatás terhére nem kerültek és a jövőben sem kerülnek elszámolásra.
234.7. Ha kizárólag számlaösszesítőn történik a költségek elszámolása, a Rendelet 59. § (1) bekezdése szerinti záradékolási kötelezettséget a számlaösszesítő adatainak kitöltésével a kedvezményezett teljesíti.
234.8. A helyszíni ellenőrzés keretében lehetőség van a számlaösszesítőben szereplő számlák, bizonylatok ellenőrzésére, különös tekintettel az eredeti példányok záradékolására.
235.1. Ha az adott költség a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján elszámolható költségnek minősül, és a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, úgy a költséget a kis támogatástartalmú számlák összesítőjén kell elszámolni.
235.2. A 235.1. pont szerinti esetben a kis támogatástartalmú számlákat, kifizetési bizonylatokat és a kapcsolódó alátámasztó dokumentumok hitelesített másolatát nem kell benyújtani a kifizetési igénylésben, kizárólag az említett számlaösszesítő szolgál alátámasztásul a költségek elszámolására.
235.3. A kis támogatástartalomra vonatkozó értékkorlátot minden esetben a pályázati felhívásnak, illetve a támogatási szerződésnek kell tartalmaznia.
235.4. Ha az adott költség a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján elszámolható költségnek minősül, és a pályázati felhívás kizárja a költségek kis támogatástartalmú számlák összesítőjén történő elszámolását, a vonatkozó kifizetési igénylésben be kell nyújtani az 1. függelékben az adott elszámolható költségtevékenység kategóriában felsorolt alátámasztó dokumentumokat.
236.1. Az adott tevékenységekhez kapcsolódó költségeket a következő specifikus számlaösszesítőkön kell elszámolni:
a) személyi jellegű költségek (bér és járulékai, étkezési hozzájárulás) összesítője,
b) általános (rezsi) költségek összesítője,
c) összesítő az utazási és kiküldetési költségtérítés elszámolásához,
d) összesítő értékcsökkenés elszámolásához,
e) saját teljesítéshez kapcsolódó költségek összesítője,
f) területszerzéssel kapcsolatos bizonylatok összesítője,
g) áfa-összesítő fordított adózás esetén,
h) hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek összesítője,
i) tájékoztatáshoz és nyilvánossághoz (kommunikáció) kapcsolódó számlák összesítője, vagy
j) anyagköltség összesítő.
236.2. A kifizetési igényléshez annyi – a 236.1. pont szerinti – számlaösszesítőt kell mellékelni, ahány típusú költség felmerül és elszámolásra benyújtásra kerül.
236.3. A 236.1. pont szerinti számlaösszesítőkhöz a számlák, kifizetési bizonylatok hitelesített másolatát nem kell benyújtani, kizárólag az említett számlaösszesítők – illetve, ha releváns, az 1. függelék szerinti alátámasztó dokumentumok – szolgálnak alátámasztásul a költségek elszámolására.
236.4. A dokumentum alapú ellenőrzést követően a KSZ köteles „xls” formátumban elektronikusan lementeni az elfogadott tételeket tartalmazó számlaösszesítőt a monitoring és információs rendszer Dokumentumtárba.
111. Az átalány
237.1. Ha erre a pályázati felhívás és a támogatási szerződés lehetőséget ad, az Európai Bizottság által elfogadott módszertan szerint előre rögzített költségátalány alapján történő elszámolásra van lehetőség.
237.2. A projektben átalány alapon elszámolt költségekkel kapcsolatos számlákat, számviteli bizonylatokat, az azok kifizetését igazoló bizonylatokat és az egyéb kapcsolódó nyilvántartásokat a kifizetési igényléséhez nem kell csatolni.
237.3. A felmerült költségeket alátámasztó bizonylatok helyszíni ellenőrzés keretében sem kerülnek vizsgálatra.
112. A devizában kiállított számlák támogatástartalmának megállapítása
238.1. A támogatás megállapítása és folyósítása forintban történik, függetlenül attól, hogy
a) a költség forintban vagy devizában keletkezett,
b) a támogatás folyósítását a kedvezményezett vagy szállító milyen pénznemben kéri.
238.2. Ha a kedvezményezett devizában kiállított szállítói számlát nyújt be, a kifizetési igénylésben, illetve az annak mellékletét képező számlaösszesítőben a számlák értékét forintban kell megjelölni, a számlán szereplő devizaösszeget főszabály szerint mind utófinanszírozási, mind szállítói finanszírozási módban a fizikai teljesítés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos deviza árfolyamon kell átszámítani forintra. Elektronikus benyújtás esetén az átszámítást a Pályázati e-ügyintézés alkalmazás automatikusan elvégzi.
238.3. Ha a számla nem tartalmazza a fizikai teljesítés dátumát, úgy a számlán szereplő deviza összeget a számla keltezésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos deviza árfolyamon kell átszámítani forintra.
238.4. Utófinanszírozás keretében az előlegszámla a rész- vagy végszámlával együtt nyújtható be elszámolásra. Ilyenkor a rész- vagy végszámlán szereplő fizikai teljesítés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos deviza árfolyamot kell alkalmazni az előlegszámlára is.
238.5. Ha a pályázati felhívás vagy a pénzügyi elszámolás részletes szabályai tiltják, devizában kiállított számlákat számlaösszesítőn nem lehet elszámolni.
113. Az elektronikus alkalmazás (számla- és beszámoló-kitöltő) használata
239.1. Az elektronikus alkalmazások kezelésének szabályairól az NFK felhasználói kézikönyvet bocsát a kedvezményezettek rendelkezésére a Pályázati e-ügyintézés felületen.
239.2. A kedvezményezettek részére az NFK, illetve a KSZ-ek ügyfélszolgálata szolgáltathat információt az elektronikus alkalmazásokkal kapcsolatban.
114. A költségvetési előfinanszírozás átforgatása
240.1. Olyan projektek esetében, amelyek központi költségvetési előfinanszírozásban részesültek és utólag vonják őket uniós finanszírozásba, a kedvezményezettet a támogatási szerződés megkötésekor nyilatkoztatni kell a kapott költségvetési előfinanszírozás mértékéről és az azt folyósító költségvetési fejezetről.
240.2. A teljes elszámolás érdekében a költségvetési előfinanszírozás teljes összegére vonatkozó, a költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat önálló kifizetési igénylés keretében be kell nyújtani. Az átforgatással érintett számlákat tartalmazó kifizetési igényléshez időszakos, illetve záró beszámolót kell csatolni.
240.3. A kifizetési igénylésben
a) meg kell adni a kifizetési igénylés keretében elszámolni kívánt költségvetési előfinanszírozás összegét, valamint
b) jelezni kell, hogy a kifizetési igénylés kizárólag költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat tartalmaz.
240.4. A költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat nem lehet elszámolni a támogatási előleg terhére.
241.1. A kifizetési igénylés alapján készített forráslehívásban a KSZ-nek az átforgatás tényét fel kell tüntetni.
241.2. A kifizetési igénylésben jóváhagyott és kiutalhatóként megjelölt összeget nem a kedvezményezett számlájára kell utalni, hanem a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai költségvetési fejezetbe kell átvezetni.
241.3. A technikai átforgatás az IH és a KSZ képviselőinek állandó, valamint egyéb érintettek szükség szerinti részvételével történik.
241.4. Az átforgatásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az IH-vezető hagy jóvá. A jóváhagyott jegyzőkönyvet az érintett forráslehívással együtt a kincstár és az NFK részére meg kell küldeni.
115. A fordított adózás szabályai
242.1. A kedvezményezett áfa-státuszától és a finanszírozás módjától függően eltérően kell kezelni a fordított adózással érintett projektelemek megvalósításával összefüggésben felmerült költségek elszámolását.
242.2. Ha a fordított adózással érintett projektelem utófinanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett áfa-levonásra jogosult, a benyújtott számlához áfa-bevallást nem kell csatolni.
243.1. Ha a fordított adózással érintett projektelem utófinanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett áfa-levonásra nem jogosult, a kifizetési igénylésben az 1. függelék szerinti alátámasztó dokumentumokkal igazolni kell, hogy a számla kiállítója felé a számla nettó összegének átutalása megtörtént.
243.2. Az áfa összegének adóhatóság felé történő megfizetését a fordított áfa-összesítőn kell igazolni.
243.3. A fordított adózás alapján kiállított számlát és a hozzá kapcsolódó áfa-összesítőt külön bizonylatként kell kezelni és rögzíteni a monitoring és információs rendszerben.
243.4. A két összeg pénzügyi rendezése külön számviteli bizonylat alapján eltérő időpontban történhet.
244. Ha a fordított adózással érintett projektelem szállítói finanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett áfa-levonásra jogosult, kizárólag a támogatáson felüli összeg szállító részére történt megfizetését kell igazolni.
245.1. Ha a fordított adózással érintett projektelem szállítói finanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett áfa-levonásra nem jogosult, a támogatáson felüli összeg szállító részére történt megfizetését, valamint az áfa adóhatóság felé, fordított áfa-összesítőn történt kedvezményezett általi megfizetését, illetve bevallását kell igazolni.
245.2. A fordított adózás alapján kiállított számlát és a hozzá kapcsolódó fordított áfa-összesítőt külön bizonylatként kell kezelni és rögzíteni a monitoring és információs rendszerben.
245.3. A két összeg pénzügyi rendezése külön számviteli bizonylat alapján, eltérő finanszírozási mód szerint eltérő időpontban történhet. A nettó összegről kiállított számla kiegyenlíthető a szállító felé szállítói finanszírozás alapján, az áfa összege pedig a kedvezményezett felé utófinanszírozás alapján.
246.1. Az áfa-bevallást a helyszínen kell ellenőrizni, a fordított áfa-összesítőt a kifizetési igénylésben kell benyújtani alátámasztó dokumentumként.
246.2. Az egységesen alkalmazandó fordított áfa-összesítőben fel kell tüntetni a fordított adózású számlára vonatkozó adatokat, valamint annak a kifizetési kérelemnek a számát, melyben a fordított adózású számla benyújtásra került.
246.3. Ha a fordított adózású számla felfüggesztésre vagy elutasításra kerül, a kapcsolódó fordított áfa-összesítő vonatkozó áfa-tétele kifizetését is fel kell függeszteni vagy el kell utasítani.
246.4. Ha a fordított adózású számla felfüggesztése vagy elutasítása formai okból történt, a kapcsolódó áfa-összeg kifizethető.
246.5. Ha kerekítésből adódóan az adóhatóság felé befizetett és elszámolásra benyújtott fordított áfa-összeg meghaladja a ténylegesen felmerült és kifizetett fordított áfa-összeget, a KSZ a ténylegesen felmerült és kifizetett fordított áfa-összeg után folyósítja a támogatást.
246.6. Ha kerekítésből adódóan az adóhatóság felé befizetett és elszámolásra benyújtott fordított áfa-összeg kevesebb, mint a ténylegesen felmerült és kifizetett fordított áfa-összeg, a KSZ az adóhatóság felé befizetett és elszámolásra benyújtott fordított áfa-összeg után folyósítja a támogatást.
246.7. A fordított adózásra vonatkozó összesítő, mint bizonylat rögzítése a többi összesítőhöz hasonlóan történik.
246.8. A kumulált áfa és kumulált elszámolható áfa összegét kell rögzíteni az áfa és az elszámolható áfa cellákba, azaz a nettó összeg rögzítésére szolgáló cellában 0-nak kell szerepelnie.
116. Az egyszeri elszámolók időszakos beszámolóval történő jelentéstételi kötelezettsége
247.1. Ha a kedvezményezett egyszeri elszámoló és a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződéshez készített, az elszámolható költségeket, a pénzügyi lebonyolítás szabályait, valamint a monitoring-tájékoztatót tartalmazó 3. melléklet ezt előírja, a KSZ-hez az egyszeri záró kifizetési igényléshez kapcsolódó záró beszámolót megelőzően – kifizetési igénylés nélkül – időszakos beszámolót kell benyújtani.
247.2. Az időszakos beszámoló benyújtására a 97. alcímben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
247.3. Az egyszeri elszámolók esetében legfeljebb évente két alkalommal írható elő időszakos beszámoló benyújtási kötelezettség. Az időszakos beszámolók benyújtásának határidejét a támogatási szerződéshez készített, az elszámolható költségeket, a pénzügyi lebonyolítás szabályait, valamint a monitoring tájékoztatót tartalmazó 3. melléklet határozza meg.
247.4. Ha a pályázati felhívás lehetőséget teremt egyszeri elszámolásra és a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötését követően az egyszeri elszámolást választja, a támogatási szerződés értelmében haladéktalanul köteles azt írásban bejelenteni a KSZ-nek.
248.1. A KSZ emlékeztető levelet küldhet a kedvezményezett részére, felhívva a figyelmet az időszakos beszámoló határidőben történő benyújtására.
248.2. Ha a kedvezményezett az időszakos beszámolót határidőben nem küldi meg a KSZ részére, a KSZ a kedvezményezettet 15 napos határidő kitűzésével felszólítja az időszakos beszámoló benyújtására.
248.3. Ha a kedvezményezett a 248.2. pont szerinti határidőben benyújtja az időszakos beszámolót, azt a KSZ a beérkezéstől számított 15 napon belül formai és szakmai szempontokat tartalmazó, előre összeállított, a monitoring és információs rendszerben szereplő ellenőrző listák alapján leellenőrzi. Az időszakos beszámoló ellenőrzésébe a KSZ bármely szervezeti egysége és külső szakértő is bevonható.
248.4. Ha a kedvezményezett a 248.2. pont szerinti határidőben nem nyújtja be az időszakos beszámolót, a KSZ kezdeményezi a kifizetések azonnali felfüggesztését és megteszi a szerződésszegés jogkövetkezményei szerint szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.
249.1. Ha az ellenőrzés során az időszakos beszámolóval kapcsolatban formai, illetve tartalmi hiányosságok merülnek fel vagy az időszakos beszámolóhoz csatolandó dokumentumok valamelyike hiányzik, a KSZ az időszakos beszámoló beérkezésétől számított 15 napon belül, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével a hiány pótlására, illetve a hiba javítására szólítja fel a kedvezményezettet a monitoring és információs rendszerből generált levélben. A hiánypótlásra felszólító levélben a KSZ tájékozatja a kedvezményezettet arról, hogy a nem vagy nem megfelelően benyújtott időszakos beszámoló esetén a szerződésszegés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
249.2. A KSZ a 249.1. pont szerinti határidőnél rövidebb hiánypótlási határidőt is megállapíthat.
249.3. Hiánypótlási, illetve hibajavítási felhívásra egy időszakos beszámoló esetében legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.
249.4. Ha a kedvezményezett a hiánypótlásra megállapított határidőben nem teljesíti a hiánypótlási kötelezettségét, a KSZ megteszi a szerződésszegés jogkövetkezményei szerint szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.
249.5. Ha a kedvezményezett által benyújtott időszakos beszámoló ellentmondásos információkat tartalmaz, a KSZ az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a kedvezményezettől legfeljebb 3 napos határidő kitűzésével tisztázó kérdés formájában.
249.6. Ha a kedvezményezett a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, az időszakos beszámolót a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.
250.1. A benyújtott időszakos beszámoló ellenőrzését – hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezését – követő 5 napon belül kell dönteni és a kedvezményezettet értesíteni.
250.2. A jóváhagyásról a KSZ értesíti a kedvezményezettet.
251.1. Ha az időszakos beszámolót el kell utasítani, a KSZ az elutasítás okát a monitoring és információs rendszer ellenőrzési listában megjelöli és a KSZ vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy a monitoring és információs rendszerben az elutasító döntést jóváhagyja.
251.2. Az elutasításról a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet, megjelölve az elutasítás tényét és annak okait.
251.3. Ha az időszakos beszámolót a KSZ szakmai, a támogatási szerződés teljesülését akadályozó ok miatt elutasította, köteles az elutasítás tényét szabálytalansági gyanúként rögzíteni a monitoring és információs rendszerben. Ha az elutasítás kizárólag formai okra vezethető vissza, akkor az elutasítás tényét nem kell szabálytalansági gyanúként rögzíteni a monitoring és információs rendszerben.
251.4. Szabálytalansági gyanú fennállása esetén a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlap megfelelő kitöltésével a KSZ szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelősnél.
251.5. A 251.4. pont szerinti esetben a KSZ a Rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésében foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.
252.1. Egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra történő áttérés a kedvezményezett által benyújtott változás-bejelentéssel vagy támogatási szerződésmódosítással engedélyezhető, attól függően, hogy a módosítás milyen mértékű változást eredményez. A jóváhagyott támogatás folyósításának feltétele a támogatási szerződés módosítása, a módosítás ideje alatt a kifizetés felfüggesztésre kerül.
252.2. Ha többszöri elszámoló kizárólag záró elszámolást nyújt be, nem minősül egyszeri elszámolónak. Ebben az esetben támogatási szerződésmódosítás nem történik.
252.3. Az egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra történő változtatásra kizárólag egyszer van lehetőség.
117. A kifogás jóváhagyása és a KSZ adminisztratív hibája esetén teljesítendő pótlólagos kifizetés
253.1. Ha a kedvezményezett által – az időközi vagy záró kifizetési igénylés keretében elutasított számláival kapcsolatban – benyújtott kifogásnak helyt adó döntés születik és ezáltal vagy a KSZ adminisztratív hibája miatt pótlólagos kifizetés válik indokolttá, a KSZ korrekciós elszámolási ütemet rögzít a monitoring és információs rendszerben, melyhez hozzárendeli a vonatkozó beszámolót, így a kedvezményezettnek pótlólagos beszámoló és kifizetési igénylés benyújtási kötelezettsége nem keletkezik.
253.2. A 253.1. pont szerinti kifizetési igénylésre a 202.1. d) és e) pontja szerinti feltételek nem vonatkoznak.
253.3. A pénzügyi lebonyolításra és a kifizetési határidőre az időközi kifizetési igénylésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
253.4. A pótlólagos kifizetés alátámasztó dokumentuma kifogásnak helyt adó döntés esetén a kifogás jóváhagyásáról szóló dokumentum, a KSZ adminisztratív hibája esetén az erről szóló feljegyzés.
253.5. Ha a projektben fennálló követelés van, a fennálló követelés kompenzálandó a pótlólagos kifizetés öösszegével, ha a KSZ korrekciós pénzügyi rendezést is kezdeményezett, és annak az eredménye kifizetés lett.
253.6. A pótlólagos kifizetés összegéről a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet a kifogás jóváhagyását követő, illetve az adminisztratív hiba észlelését követő 15 napon belül.
118. A projektátadás pénzügyi vonatkozású szabályai
254.1. A kedvezményezett-váltás időpontjáig a támogatási szerződésben megnevezett kedvezményezett, a kedvezményezett-váltás időpontját követően a projektátvevő kedvezményezett részéről felmerült költségek számolhatók el azzal, hogy a kedvezményezett-váltásra vonatkozó szerződésmódosítás hatálybalépéséig az igényelt kifizetések felfüggesztésre kerülnek.
254.2. A projektátadó kedvezményezett nevére szóló valamennyi elszámolni kívánt számlát, bizonylatot a támogatási szerződés módosítása előtt be kell nyújtani elszámolásra.
254.3. Ha az elszámolni kívánt számlák, bizonylatok benyújtása a 254.2. pont szerint nem történt meg, a dokumentumok benyújtását a szerződésmódosítás feltételeként kell előírni.
254.4. Ha a támogatási szerződés módosításának benyújtásakor a kedvezményezett kifizetési igénylése már benyújtásra került, de még nem került jóváhagyásra – az adott kifizetési igénylés felfüggesztése mellett -, fel kell hívni a kedvezményezett figyelmét, hogy valamennyi, még elszámolni kívánt költséget a már benyújtott kifizetési igénylésben kell rögzíteni és beküldeni.
254.5. A benyújtott kifizetési igénylés jóváhagyásának feltétele, hogy az elszámolt és beérkezett számlákkal, bizonylatokkal összhangban a projektátadó és projektátvevő kedvezményezett által készített költségvetési táblák benyújtásra és elfogadásra kerüljenek.
254.6. A támogatási szerződés módosítását követően kizárólag a projektátvevő kedvezményezett jogosult kifizetési igénylést benyújtani, valamint kizárólag a nevére és címére szóló számlák, bizonylatok számolhatóak el.
255.1. Az átadó vagy jogelőd kedvezményezettnél felmerült költségek akkor számolhatók el, ha a bizonylatokon szereplő fizikai teljesítés dátuma korábbi, mint a szerződésmódosítás alapjául szolgáló, projektátadásról szóló dokumentum hatályba lépésének napja.
255.2. Az átvevő vagy jogutód kedvezményezettnél felmerült költségek a szerződésmódosítás alapjául szolgáló, projektátadásról szóló dokumentum hatálybalépésének napját követő fizikai teljesítés esetén számolhatóak el.
255.3. Az átadó vagy jogelőd kedvezményezett (a támogatási szerződésben megnevezett fenntartó) a nevére szóló valamennyi elszámolni kívánt számlát és bizonylatot a támogatási szerződés módosítása előtt köteles elszámolásra benyújtani. Ha ez nem történt meg, ezt a szerződésmódosítás feltételeként kell előírni. Ezen számlákra, bizonylatokra jutó támogatás átadó vagy jogelőd kedvezményezett részére történő kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a szerződésmódosítás még nem került aláírása.
255.4. Ha a projekt átadása során kifizetési igénylést nyújt be az átadó vagy jogelőd kedvezményezett, annak a Rendeletben meghatározott százalékos korlátot nem szükséges elérnie.
256.1. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kedvezményezettnek kell a fejlesztést aktiválnia és a könyveiben nyilvántartania.
256.2. Ennek megfelelően az átadó vagy jogelőd kedvezményezettnek a fejlesztést át kell adnia az átvevő vagy jogutód kedvezményezettnek.
257.1. A projekt átadása esetén, ha a projektátadó kedvezményezett korábban igényelt előleget, az általa számlákkal lefedett és elszámolt költségekre jutó előlegen túl esetlegesen fennmaradó előleg összegét a KSZ-nek vissza kell követelnie, kivéve, ha a projektátadást jogszabály rendeli el. A projekt átadása esetén a KSZ a projekt átvevőjének az előleg fizetésére vonatkozó igényét akkor fogadhatja be, ha a módosított támogatási szerződés hatályba lépett.
257.2. A támogatási szerződés módosításának feltétele – valamennyi, a pályázati adatlap és a támogatási szerződés mellékletét képező nyilatkozat, illetve dokumentum benyújtása mellett -
a) a 257.1. pont szerinti előleg elszámolása, illetve a még el nem számolt előleg feletti összeg visszafizetése vagy jogszabály által elrendelt projektátadás esetében az el nem számolt előleg átadásának igazolása,
b) az előleg-elszámolást tartalmazó kifizetési igénylés KSZ általi jóváhagyása,
c) a projektátadó és a projektátvevő kedvezményezettek költségvetésének elfogadása.
257.3. A támogatási szerződés módosítását követően a projektátvevő kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott mértékig igényelhet előleget.
257.4. A projektátadó kedvezményezett költségvetése a támogatási szerződés módosítását követően nem módosítható.
257.5. A támogatási szerződés módosítása mindaddig nem lép hatályba, amíg a projektátadó kedvezményezett az IH részére vissza nem fizeti az el nem számolt előleget vagy jogszabály által elrendelt projektátadás esetében nem igazolja az el nem számolt előleg átadását.
257.6. Az el nem számolt előleg után ügyleti kamatot kell felszámítani.
119. Intézményi konszolidáció kapcsán bekövetkező feladatátadás különös szabályai
258.1. Azon projektek esetében, melyek jogszabály alapján jogosultak az önerő NFK általi finanszírozására, a jogutódlás időpontját követően a projektátvevő vagy jogutód kedvezményezett költségvetési szerv saját forrása a központi költségvetésből kerül biztosításra.
258.2. Ha a projektátadó vagy jogelőd kedvezményezett által támogatási előleg igénylésére került sor, a projektátadó vagy jogelőd kedvezményezett az előleg általa számlákkal lefedett és elszámolt költségekre jutó részén felül fennmaradó, el nem számolt összegét átadhatja a projektátvevő vagy jogutód kedvezményezettnek. A támogatási előleg átadását a projektátvevő vagy jogutód kedvezményezettel kötött támogatási szerződésben rögzíteni kell. Az át nem adott, el nem számolt előleget vissza kell követelni.
258.3. A jogutódlás időpontját követően teljesített számlák vagy bizonylatok a projektátvevő vagy jogutód kedvezményezett nevére kiállítva számolhatók el a támogatás terhére.
258.4. A projektátadó vagy jogelőd kedvezményezett által a jogutódlás időpontját megelőzően benyújtott elszámolás alapján folyósítandó támogatás a támogatási szerződés módosítását követően a projektátvevő vagy jogutód kedvezményezett részére kerül kifizetésre.
258.5. A projektátadó vagy jogelőd kedvezményezettnél felmerült költségek alapján a projektátadó vagy jogelőd kedvezményezett nevére kiállított számlák és bizonylatok kifizetési igénylés keretében a projektátvevő vagy jogutód által történő benyújtására a támogatási szerződés módosítását követő 60 napon belül van lehetőség.
120. Az önkormányzatok és önkormányzati hivatalok gazdálkodásának szétválasztásából adódó módosítások különös szabályai
259.1. Az adatváltozás indokolhat változás-bejelentést, valamint támogatási szerződés módosítást.
259.2. Változás esetén legkésőbb 2012. február 29-i teljesítésű, elszámolásra benyújtott számlák fogadhatók el a korábban regisztrált adószám alapján. Áthúzódó teljesítésű számla esetében a KSZ mérlegelheti a számla befogadhatóságát az egyedi eset körülményeinek figyelembe vételével.
259.3. Ha a projektátvevő önkormányzat áfa-státusza eltér a projektátadó önkormányzati hivatal áfa-státuszától, és a projektátadó önkormányzati hivatal fordított áfa-előleget vett igénybe, amellyel nem számolt el az áfa-státusz változásának bejelentéséig, az el nem számolt fordított áfa-előleget vissza kell követelni ügyleti kamattal növelten.
259.4. Ha a projektátvevő önkormányzat áfa-státusza megegyezik a korábban fordított áfa-előleget igénybe vett projektátadó önkormányzati hivatal áfa-státuszával, a még el nem számolt fordított áfa-előleget nem kell visszakövetelni, ha a kötelezettség – mindkét fél által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyvvel alátámasztva – átszáll a projektátvevő önkormányzatra és az el nem számolt előleg átadása igazolásra kerül.
259.5. Fordított áfa-előleggel történő elszámolás esetében legkésőbb 2012. február 29-i teljesítésű számlához kapcsolódóan nyújtható be a projektátadó önkormányzati hivatal által teljesített adóbevallás.
259.6. Projekt-átadás esetén – ha támogatási előleg-igénylésre került sor, és a támogatási előleggel még nem teljes körűen számolt el a projektátadó önkormányzati hivatal, az el nem számolt támogatási előleget nem kell visszakövetelni, ha a kötelezettség – mindkét fél által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyvvel alátámasztva – átszáll a projektátvevő önkormányzatra, és az el nem számolt előleg átadása igazolásra kerül. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv a támogatási szerződés módosításának melléklete.
259.7. Az átadás-átvétel időpontjában el nem számoltnak kell tekinteni azt a támogatási előleg összeget, amelynek elszámolására még nem nyújtott be számlákat az önkormányzati hivatal, vagy a benyújtott előleg-elszámolást a KSZ még nem hagyta jóvá. Az átadást megelőzően benyújtott, támogatási előleg-elszámolással érintett kifizetést a támogatási szerződés módosítását megelőzően folyósítani kell annak érdekében, hogy a támogatási szerződés módosításába az el nem számolt támogatási előleg pontos összege kerülhessen rögzítésre.
259.8. Ha a projektátadást követően az önkormányzat hivatala továbbra is részt vesz a projekt megvalósításában, az általa végzendő tevékenységeket pontosan meg kell határozni a támogatási szerződés módosításában az önkormányzati képviselő-testület felhatalmazásával összhangban.
259.9. Ha a fejlesztéssel érintett vagyontárgy az önkormányzati hivatal vagyonkezelésében marad, a támogatási szerződést nem kell módosítani. A változás-bejelentés alátámasztásául be kell nyújtani a vagyonkezelési szerződést.
121. A záró kifizetési igénylés
260.1. A támogatási szerződésben meghatározott határidőig záró kifizetési igénylést kell benyújtani.
260.2. A záró kifizetési igénylés keretében a projekt megvalósulását követően
a) véglegesen el kell számolni a projekttel összefüggésben ténylegesen felmerült költségekkel, és
b) be kell számolni a projekt szakmai megvalósításáról.
260.3. A záró kifizetési igényléssel együtt benyújtott záró beszámolóban be kell számolni a támogatási szerződésben, illetve támogatói okirat esetén a projektadatlapban vállaltak teljesítéséről az utolsó jelentéssel lefedett időszakban, valamint az egész projekt megvalósítása során.
260.4. A záró kifizetési igényléshez csatolni kell az 1. függelék szerinti valamennyi anyagot, dokumentumot, esetenként fényképet és videofelvételt, mely alátámasztja az eredeti célkitűzés megvalósulásának tényét, és eddig még nem került benyújtásra a KSZ-hez.
260.5. Szállítói finanszírozású számla nem nyújtható be záró kifizetési igénylés keretében, kivéve, ha a projekt teljes egészében szállítói finanszírozással valósul meg.
260.6. Ha a kedvezményezett egyszeri elszámoló, benyújtott kifizetési igénylése záró kifizetési igénylésnek minősül. A Rendelet 30. § (2) bekezdése értelmében az egyszeri elszámolónak a saját forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat, nyilatkozatokat a záró kifizetési igényléséhez nem kell csatolnia.
260.7. Ha a projekt megvalósítása során bevétel keletkezik, a bevételekről a záró beszámolóban kell adatot szolgáltatni, mely során a pályázati felhívás által definiált bevételeket kell figyelembe venni. Előleg igénybevétele esetén az előlegből származó kamatbevétel nem minősül a projekt megvalósítása keretében realizált bevételnek.
261.1. A záró kifizetési igénylésben – ha korábban nem történt meg az előleg teljes összegének elszámolása – az előleggel el kell számolni.
261.2. Ha a szerződéskötés elhúzódása miatt a projekt megvalósul a támogatási szerződés aláírását megelőzően és a kedvezményezett a szerződéskötés előtt benyújtja a záró kifizetési igénylését, a KSZ szerződéses jogviszony hiányában nem köteles azt elbírálni.
261.3. A 261.2. pont szerinti esetben a benyújtott dokumentációt iktatni kell és meg kell őrizni, és tájékoztatni kell a kedvezményezettet, hogy a záró kifizetési igénylés elbírálására vonatkozó határidők a támogatási szerződés megkötésétől kezdődnek.
261.4. Záró kifizetési igénylést akkor is be kell nyújtani, ha a kedvezményezett korábbi kifizetési igénylések keretében már a teljes megítélt támogatással elszámolt.
122. A záró kifizetési igénylés folyamata
262.1. Záró kifizetési igénylés kizárólag – a projekt megvalósítását bemutató – záró beszámoló benyújtásával együtt igényelhető. A záró kifizetési igénylés benyújtására a XVII. Fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
262.2. A záró kifizetési igénylés és a záró beszámoló hitelesítés keretében végzendő ellenőrzésére megfelelően alkalmazni kell az időközi kifizetési igénylés és az időszakos beszámoló ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, beleértve a 233.1. pontot is.
262.3. Ha a záró kifizetési igénylés, illetve a záró beszámoló ellenőrzése során hiányosságok merülnek fel, a KSZ-nek a dokumentumok beérkezését követő 30 napon belül, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felszólítani a kedvezményezettet.
262.4. A KSZ a 262.3. pont szerinti határidőnél rövidebb hiánypótlási határidőt is előírhat.
262.5. Ha a hiány pótlása, illetve a hiba kijavítása a KSZ által előírt válaszadási határidőig nem történik meg, úgy kell tekinteni, hogy a kedvezményezett nem tett eleget a hiánypótlási kötelezettségének.
262.6. Ha a kedvezményezett által benyújtott záró beszámoló, illetve a záró kifizetési igénylés vagy annak egy része ellentmondásos információkat tartalmaz, a KSZ az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a kedvezményezettől legfeljebb 3 napos határidő kitűzésével tisztázó kérdés formájában.
262.7. A tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló határidő nem függeszti fel a jogszabályban előírt kifizetési határidőt.
262.8. Ha a kedvezményezett a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, a záró beszámolót, illetve a záró kifizetési igénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.
263.1. A záró beszámoló hiánypótlásának sikertelensége esetén a kifizetést fel kell függeszteni. Ha a záró beszámoló hiánypótlást követően elfogadható, a kifizetési igénylés hiánypótlással nem érintett tételei, illetve a megfelelően hiánypótolt tételei kifizethetők, a nem megfelelően hiánypótolt tételek kifizetését fel kell függeszteni.
263.2. A kifizetés felfüggesztése nem jelenti a záró kifizetési igénylés, illetve záró beszámoló egészének vagy részének automatikus elutasítását, hanem lehetőséget teremt annak korrekciójára
263.3. A korrekció lehetőségéről a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet.
263.4. Korrekcióra 40 nap áll rendelkezésre.
264.1. A korrekcióra rendelkezésre álló idő alatt a záró kifizetési igénylés, illetve a záró beszámoló többször korrigálható.
264.2. A korrekció teljes időtartama alatt a korrigált tételek kifizetése a 233.1. pont szerint történik, a korrekciók számától függően szükség esetén több alkalommal. A korrekció időtartama hiánypótlásra igénybe vett időtartamnak tekintendő, így késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem áll fenn.
264.3. A 264.2. pont szerinti felfüggesztés kezdő napja az a nap, amikor megállapításra kerül, hogy a záró beszámoló hiánypótlása nem teljes körű.
264.4. Ha a korrekcióra rendelkezésre álló határidőben nem történt meg a teljes körű hiánypótlás, a záró kifizetési igénylést a rendelkezésre álló anyagok alapján kell elbírálni.
264.5. A korrekció beérkezését követően az elszámolás megfelelő benyújtása dátummezőbe a pénzügyi felfüggesztés visszavonásának dátumát kell rögzíteni.
265.1. Ha a záró beszámoló, illetve a záró kifizetési igénylés korrekciót követően jóváhagyható, a KSZ vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy a monitoring és információs rendszerben jóváhagyja.
265.2. A záró beszámoló, illetve a záró kifizetési igénylés elfogadását követően a KSZ a döntésről tájékoztatja a kedvezményezettet és gondoskodik az elfogadott támogatási összeg folyósításáról.
265.3. Ha a záró kifizetési igénylés korrekció után sem megfelelő, de a projekt megvalósítását igazoló záró beszámoló elfogadható, a hibával, hiányossággal érintett számla kifizetését el kell utasítani, és ennek indokairól a kedvezményezettet tájékoztatni kell.
265.4. A jó tételezés szabályai szerint a KSZ gondoskodik az elfogadott számlák kifizetéséről.
265.5. Ha a záró beszámoló nem elfogadható, a záró kifizetési igénylést a záró beszámolóval együtt el kell utasítani.
265.6. A 265.5. pont szerinti esetben a záró kifizetési igénylésben esetlegesen jóváhagyott támogatási összeg nem folyósítható, jó tételezés nem lehetséges.
266.1. Ha a záró beszámolót a KSZ szakmai, a támogatási szerződés teljesülését akadályozó ok miatt elutasította, köteles az elutasítás tényét szabálytalansági gyanúként rögzíteni a monitoring és információs rendszerben. Ha az elutasítás kizárólag formai okra vezethető vissza, akkor az elutasítás tényét nem kell szabálytalansági gyanúként rögzíteni a monitoring és információs rendszerben.
266.2. A szabálytalansági gyanú fennállása esetén a KSZ a szabálytalansági gyanúbejelentő adatlap megfelelő kitöltésével szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelősnél.
266.3. A 266.2. pont szerinti esetben a KSZ a Rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésében foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.
267. A záró kifizetési igénylésben jóváhagyott támogatási összeg kifizetésének határideje a záró kifizetési igénylés és a záró beszámoló KSZ-hez történő együttes beérkezésétől számított
a) 45 nap utófinanszírozású számlák esetében,
b) 30 nap kizárólag szállítói finanszírozású számlák esetében,
ami a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodhat.
268. A záró kifizetés összegéről a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet.
269. Ha az időközi, illetve záró kifizetési igényléssel összefüggésben benyújtott kifogás tárgyában a záró kifizetési igénylésben jóváhagyott támogatási összeg folyósítását követően születik helyt adó döntés, a pótlólagos kifizetés összegéről a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet a kifogás jóváhagyását követő 15 napon belül.
270. A záró kifizetési igénylésben a projektgazda hiteles aláírásával nyilatkozik arról, hogy a záró kifizetési igénylést követően fel nem használt támogatásról lemond.
123. Korrekciós pénzügyi rendezés a támogatási jogviszony során
271.1. Korrekciós pénzügyi rendezésre van szükség, ha támogatás kifizetésére került sor, és
a) visszamenőlegesen módosul a projekt megvalósítása során a projekt támogatási intenzitása,
b) visszamenőlegesen különböző intenzitású költségek között átcsoportosítás történik,
c) visszamenőlegesen megváltozik a kedvezményezett áfa-státusza, vagy
d) rendezni kell a jogcímarányok közötti kis összegű eltéréseket.
271.2. A korrekciós pénzügyi rendezés során számla szinten össze kell vetni a kifizetett összeg, valamint a státusz-, vagy intenzitásváltozás után kifizethető támogatás összegét, és ezek alapján meg kell határozni a szükséges kifizetés, illetve követelés mértékét.
271.3. Korrekciós pénzügyi rendezés a projekt megvalósítása és fenntartási időszaka alatt több alkalommal is végezhető.
271.4. A korrekciós pénzügyi rendezést és annak jóváhagyását a státusz-, illetve intenzitásváltozás miatti szerződésmódosítás hatálybalépését követő 10 napon belül el kell végezni.
271.5. Ha a korrekciós pénzügyi rendezés a kedvezményezett részére kifizetést állapít meg, annak folyósítását a korrekciós pénzügyi rendezés jóváhagyásától számított 20 napon belül teljesíteni kell.
272.1. Korrekciós pénzügyi rendezést a KSZ – főszabály szerint – a kedvezményezett által benyújtott, jóváhagyott kifizetési igényléshez kapcsolódóan bármikor kezdeményezhet.
272.2. Korrekciós pénzügyi rendezés olyan szerződések esetében végezhető el, amelyeknél már van jóváhagyott kifizetési igénylés.
272.3. A korrekciós pénzügyi rendezés eredménye automatikusan kerül meghatározásra, amely lehet követelés vagy kifizetés.
272.4. Ha a rendezés összege pozitív előjelű vagy nulla, az eredménye kifizetés és a forráslehívásba válogatható. A korrekciós pénzügyi rendezés eredményeként utalandó támogatási összeget kizárólag akkor kell folyósítani a kedvezményezett részére, ha az meghaladja az ezer forintot.
272.5. Ha a korrekciós pénzügyi rendezés összege negatív előjelű, az eredménye követelés.
272.6. A 271.1. a) és d) pontja szerinti korrekciós pénzügyi rendezést tagi konzorcium esetében minden konzorciumi tagra egyidejűleg el kell végezni.
273.1.
273.2.
273.3. A pénzügyi rendezés folyamata jóváhagyással zárul.
124. A pénzügyi zárás
274.1. A pénzügyi zárás a záró elszámolást követő, a 275.1. és 275.2. pontban meghatározott időszakban végrehajtott, dokumentum alapú ellenőrzés, amelynek során az IH ellenőrzi a szerződéshez, finanszírozáshoz, szakmai előrehaladáshoz, helyszíni ellenőrzéshez, közbeszerzéshez, hazai és külső ellenőrzéshez kapcsolódó dokumentumok elektronikus, ennek hiányában papír alapú rendelkezésre állását, illetve ezek adatainak a monitoring és információs rendszerben való megfelelő rögzítettségét.
274.2. A pénzügyi zárást a monitoring és információs rendszerbe feltöltött ellenőrzési lista segíti. A projekteket az IH által meghatározott értékhatár alatt mintavételezés alapján lehet ellenőrizni, az IH által meghatározott értékhatár felett minden projektet ellenőrizni kell. A KSZ a mintavétel alapján kiválasztott, és az értékhatár feletti projektek esetében az ellenőrző lista kitöltésével és jóváhagyásával igazolja, hogy elvégezte a projektek zárása során az IH által előírt ellenőrzéseket. A mintavételezés módszerét az IH-nak alá kell támasztania.
274.3. A KSZ-nek lehetősége van csoportosan zárni azokat a projekteket, amelyek nem kerültek bele a mintába és nem értékhatár felettiek.
274.4. A pénzügyi zárást tagi konzorcium esetében minden konzorciumi tagra egyidejűleg el kell végezni.
274.5. A pénzügyi zárás során a négy szem elvét megfelelően alkalmazni kell.
274.6. A pénzügyi zárás folyamata jóváhagyással zárul.
275.1. Olyan projektek esetén, amelyekkel összefüggésben nem áll fenn fenntartási kötelezettség, a pénzügyi zárást a záró elszámolást követően, a kifogásra rendelkezésre álló határidő elteltét követő 60 napon belül kell elvégezni, ha a projekt a 276.2. és a 276.3. pont szerinti feltételeknek megfelel.
275.2. Olyan projektek esetén, amelyekkel összefüggésben fenntartási kötelezettség áll fenn, a pénzügyi zárást a fenntartási időszak végén benyújtott záró fenntartási jelentésről hozott döntéssel kapcsolatban a kifogásra rendelkezésre álló határidő elteltét követő 60 napon belül kell elvégezni, ha a projekt a 276.2. és a 276.3. pont szerinti feltételeknek megfelel.
275.3. A záró elszámolás elutasítása esetén a pénzügyi zárást az elutasítás miatti szabálytalansági eljárás döntésének meghozatalát követően kell elvégezni.
276.1. Az IH vagy a kedvezményezett szerződéstől történő elállása esetén nincs szükség pénzügyi zárás elvégzésére.
276.2. Pénzügyi zárás abban az esetben végezhető, ha
a) a záró elszámolásban benyújtott valamennyi elszámoló bizonylat ellenőrzése megtörtént, és az ellenőrzés kimenete szerinti döntés rögzítésre került a monitoring és információs rendszerben,
b) a projektben nincs folyamatban lévő szabálytalansági eljárás, szabálytalansági döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem miatt vagy kifogás benyújtása miatt jogorvoslati eljárás,
c) a projektben nincs folyamatban lévő szerződésmódosítás,
d) nincs kifizetetlen vagy el nem számolt előleg.
276.3. A projekt pénzügyi zárása nem végezhető addig, amíg azzal összefüggésben előírásra váró vagy függőben lévő követelés áll fenn.
276.4. A záró elszámolás kifizetését követően, a kifogásra rendelkezésre álló határidő lejárta után, a pénzügyi zárást megelőzően a fel nem használt támogatást fel kell szabadítani a kötelezettségvállalás alól a kedvezményezett záró kifizetési igénylés keretében adott nyilatkozata alapján.
125. A hitelesítési jelentés készítése
277.1. A hitelesítési jelentés az Igazoló Hatóság felé fennálló rendszeres jelentéstételi kötelezettség, mely
a) igazolja, hogy a felhasznált támogatásokra irányuló dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzési kötelezettség teljesült, és
b) számszaki, szabályossági szempontból alátámasztja a támogatásként kifizetendő és az Európai Bizottság felé elszámolandó költségek megfelelőségét.
277.2. Az IH a hitelesítési jelentésben igazolja az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 2006. december 8-i 1828/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1828/2006/EK bizottsági rendelet) 13. cikkében, valamint az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 60. cikkében meghatározott feladatok teljesülését.
277.3. A hitelesítési jelentést az IH vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró KSZ az Igazoló Hatóság által meghatározott formában és tartalommal köteles elkészíteni.
277.4. A hitelesítési jelentést a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kiállítani és megküldeni az IH részére.
277.5. Az IH a KSZ által összeállított hitelesítési jelentést szükség esetén kiegészítheti.
277.6. Az IH által ellenjegyzett hitelesítési jelentést a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikusan kell megküldeni az Igazoló Hatóság részére.
277.7. A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében az IH jogosult ellenőrzést végezni a KSZ-nél. Az ellenőrzések eredményéről az IH rendszeresen tájékoztatja az Igazoló Hatóságot.
126. A forráslehívás KSZ általi összeállítása és jóváhagyása
278.1. A forráslehívás során az IH köteles biztosítani a támogatás-igénylésben (előlegigénylés, időközi kifizetési igénylés, záró kifizetési igénylés) jóváhagyott támogatási összeg rendelkezésre állását a megfelelő lebonyolítási forint bankszámlán.
278.2. A forráslehívás tartalmazhat előlegigénylést, előleg-elszámolást, utófinanszírozású számlákat, valamint szállítói finanszírozáshoz és engedményezéshez tartozó számlákat.
279.1. A KSZ a hitelesítés során elvárt ellenőrzéseket követően megállapítja a jogos támogatási összeget majd ezt követően – szükség szerint – intézkedésenként, projektenként vagy kedvezményezettenként a monitoring és információs rendszerben összeállítja a forráslehívási dokumentációt.
279.2. A forráslehívási dokumentáció összeállítását a monitoring és információs rendszerbe feltöltött ellenőrzési lista segíti.
279.3. A KSZ az ellenőrző lista kitöltésével és jóváhagyásával igazolja, hogy elvégezte – az adott forráslehívással érintett projektek és kapcsolódó kifizetési igénylések, előlegigénylések és előleg-elszámolások vonatkozásában – a forráslehívásba tett összegek ellenőrzését.
279.4. A forráslehívási dokumentáció a következő szerint épül fel:
a) a forráslehívás fedőlapja,
b) az igényelt összegeket tartalmazó adatlap,
c) a számlaösszesítő és a könyvelési bizonylat.
280.1. A KSZ a forráslehívási dokumentáció összeállítását követően a monitoring és információs rendszerben előkészíti az átutalási megbízást az EFK-ról a lebonyolítási számlára történő utaláshoz szükséges utalványlappal együtt.
280.2. Az utalványlapot a KSZ illetékes munkatársa szakmai teljesítés igazolóként aláírja.
280.3. A KSZ az utalványlapon történő „szakmai teljesítést igazoló” mező aláírásával és a forráslehívás monitoring és információs rendszerben történő jóváhagyásával igazolja, hogy a jóváhagyást megelőző, a hitelesítés keretében szükséges ellenőrzéseket a Rendelet 17. § (1) bekezdés d) pontja és 75. § (2) bekezdése alapján elvégezte.
280.4. A forráslehívási dokumentációban az igényelt támogatási összeg közösségi hozzájárulás, nemzeti társfinanszírozás, el nem számolható hazai forrás és saját erő szerint – számlánként – kerül megbontásra.
280.5. Az elektronikusan összeállított forráslehívási dokumentációt a KSZ pénzügyi vezetője, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy jóváhagyja és elektronikus formában haladéktalanul továbbítja az IH részére az utalványlappal együtt.
280.6. A KSZ csak abban az esetben továbbíthatja a forráslehívási dokumentációt az IH részére, ha a forráslehíváshoz tartozó beszámolók mindegyike a monitoring és információs rendszerben ellenőrzött, elfogadott és jóváhagyott állapotban van, valamint papír alapú benyújtás esetén a záró beszámoló valamennyi adata teljes körűen feltöltésre került a monitoring és információs rendszerbe.
280.7. A forráslehívási dokumentáció nyomtatott formában, dokumentum alapon történő továbbítása kizárólag a monitoring és információs rendszer nem megfelelő működése esetén lehetséges.
127. A forráslehívás IH általi jóváhagyása, utalványozás és utalás az EFK-ról
281.1. Az IH a KSZ elektronikus értesítése és elektronikus dokumentációja alapján ellenőrzi a forráslehívást a monitoring és információs rendszerbe feltöltött egységes ellenőrzési lista segítségével.
281.2. Az ellenőrzést követően az IH jóváhagyja a forráslehívást és elvégzi az EFK-ról a lebonyolítási forint bankszámlára történő átutaláshoz szükséges lépéseket.
281.3. A 281.2. pont szerinti jóváhagyás történhet az IH által kinyomtatott dokumentum aláírásával, illetve elektronikus aláírással. Ha az elektronikus aláírás feltételei adottak, a jóváhagyást igazoló aláírást elektronikusan kell megtenni.
281.4. A forráslehívás IH általi jóváhagyását követően a KSZ által előkészített és szakmai teljesítésigazolóként aláírt utalványlapot az IH részéről kijelölt érvényesítő, majd az IH-vezető, vagy az általa írásban kijelölt személy utalványozóként aláírja.
281.5. A 281.4. pont szerinti utalványozást követően a támogatási összeg az EFK-ról a lebonyolítási forint bankszámlára utalható a monitoring és információs rendszeren keresztül.
282.1. Az EFK terhére történő átutaláshoz az IH által jóváhagyott forráslehívási dokumentáció, illetve utalványlap elektronikus példányát meg kell küldeni az NFK és a kincstár részére.
282.2. Az NFK és a kincstár elektronikus aláírással igazolják a dokumentáció átvételét.
283.1. Ha a monitoring és információs rendszer nem megfelelő működése miatt papír alapú dokumentum küldésére van szükség, úgy az EFK terhére történő átutalásokhoz egy eredeti példányban kiállított, aláírással ellátott forráslehívási dokumentációt és utalványlapot az NFK részére, valamint egy eredeti példányban kiállított, aláírással ellátott forráslehívási dokumentációt a kincstár részére meg kell küldeni a jóváhagyást követő 7 napon belül.
283.2. A 283.1. pont szerinti esetben a forráslehívás egy – az eredetivel megegyező – másolati példánya az IH-nál kerül megőrzésre.
128. A forráslehívás összeállítása és jóváhagyása előleggel való elszámolás esetén
284.1. Az előleg elszámolására benyújtott számlákat vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokat forráslehívásba kell tenni.
284.2. Az előleg elszámolását tartalmazó forráslehívás összeállítására a forráslehívásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
284.3. Az előleggel történő elszámolás során átutalás nem történik.
129. A forráslehívás visszarendezése
285.1. A jóváhagyott és a forráslehívás alapján a lebonyolítási forint bankszámlán jóváírt összegek alapját képező számlák a monitoring és információs rendszer segítségével módosíthatók.
285.2. A visszarendezés funkció az intézményrendszeren belüli rendezést hivatott elősegíteni, így a számla módosítására akkor van lehetőség, ha az a kedvezményezett részére történt utalást nem érinti.
130. A támogatás folyósítása
286.1. A támogatás összegének a lebonyolítási forint bankszámláról a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes bankszámlájára történő utalásról a lebonyolítási forint bankszámla felett rendelkező KSZ gondoskodik.
286.2. A KSZ a kincstár által megküldött, a lebonyolítási számlán történő jóváírást tartalmazó bankszámlakivonatot a monitoring és információs rendszer finanszírozás moduljában – átutalási megbízásonként – rögzíti a kézhezvételt követő legfeljebb 5 napon belül.
286.3. A bankszámlakivonat kézhezvételétől számított 5 napon belül a KSZ meggyőződik a lebonyolítási forint bankszámlán jóváírt összeg és a forráslehívásban igényelt összeg egyezőségéről, illetve a kedvezményezett köztartozás-mentességéről, melyet követően intézkedik a támogatási összeg átutalásáról a kifizetési kérelem formanyomtatványon megjelölt bankszámla javára.
286.4. A támogatás folyósítása
a) szállítói finanszírozás esetén a szállító,
b) engedményezés esetén az engedményes
pénzforgalmi számlájára történik.
286.5. A támogatás folyósítására a 238.1. pontot alkalmazni kell. Lehetőség van a támogatási összeg forinttól eltérő devizában történő jóváírására a kedvezményezett által a kifizetési kérelemben megadott bankszámlán. Ebben az esetben a támogatási összeg forinttól eltérő devizára történő átváltása az MNB Általános Üzleti Feltételekben rögzítettek szerint történik. Az árfolyam-különbözetből eredő kockázat a kedvezményezettet terheli.
287.1. A KSZ a köztartozás-mentességet a pénzügyi lebonyolítás folyamatában egyszer, a Rendelet 63. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a támogatásnak a lebonyolítási forint bankszámláról történő utalása előtt vizsgálja.
287.2. Ha a kedvezményezettnek köztartozása van, a KSZ legfeljebb 90 napos határidő kitűzésével felszólítja a kedvezményezettet köztartozása rendezésére.
287.3. Ha a kedvezményezett köztartozását a kitűzött határidőn belül nem szünteti meg vagy késedelmét nem menti ki, az IH jogosult az adott kifizetési igénylés alapján jóváhagyott támogatási összeget visszavonni vagy a támogatási szerződéstől elállni. Az IH-vezető az így visszavont támogatást felszabadíthatja a kötelezettségvállalás alól.
288.1. A köztartozási adatok mindaddig érvényesek, amíg a tartozásadatokban bekövetkező változásokról az adóhatóság nem küld tájékoztatást az NFK részére a monitoring és információs rendszeren keresztül vagy a kedvezményezett nem nyújt be 30 napnál nem régebbi, nemlegesnek minősülő összevont adóigazolást.
288.2. A 288.1. pont értelmében az adatszolgáltatásban nem hátralékosként megjelölt kedvezményezettek részére mindaddig kifizethető támogatás, amíg az ellenkezőjéről szóló adat nem kerül rögzítésre a monitoring és információs rendszerben.
288.3. Szállítói finanszírozás keretében a szállító köztartozás-mentességét kizárólag 100%-os támogatási intenzitás esetében köteles a KSZ vizsgálni.
289.1. A lebonyolítási forint bankszámlákról indított utalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben a monitoring és információs rendszerben kell kiállítani és jóváhagyni.
289.2. A monitoring és információs rendszerben elkészített átutalási megbízásokat elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a kincstárnak.
289.3. A lebonyolítási forint bankszámláról történő utalás utalványozás nélkül történik.
289.4. A lebonyolítási forint bankszámláról történő átutalások feltétele a számlakivonat adatainak rögzítése.
289.5. A 289.4. pontra tekintettel a kincstár által a lebonyolítási forint bankszámla terheléséről kiállított bankszámlakivonatok adatait a bankszámla felett rendelkező KSZ-nek a kézhezvételt követő 3 napon belül rögzíteni kell, majd a rögzítést követő 3 napon belül jóvá kell hagyni a monitoring és információs rendszerben.
289.6. A monitoring és információs rendszerben rögzített és jóváhagyott bankszámlakivonatok számvitel szempontjából releváns adatai csak a jóváhagyás után kerülhetnek át a monitoring és információs rendszer számvitel moduljába.
289.7. A lebonyolítási forint bankszámla terhelését célzó átutalási megbízás jóváhagyását követően a KSZ munkatársa a jóváhagyásról tájékoztatja a kedvezményezettet.
290.1. Utófinanszírozás esetén az időközi kifizetési igénylés és az időszakos beszámoló beérkezésétől számított 45 napon belül, szállítói finanszírozás esetén 30 napon belül kell a támogatást kifizetni.
290.2. A szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó időközi kifizetési igénylés esetében a szállító – illetve szállítói engedményezés esetén az engedményes – részére 30 napon belül kell teljesíteni a kifizetést. Az utófinanszírozással érintett részre a 45 napos határidő vonatkozik.
290.3. Hatályos támogatási szerződéssel rendelkező kedvezményezettek előlegigénylése esetén az előlegigénylési dokumentáció beérkezésétől számított 15 napon belül kell megtörténnie az előleg kedvezményezett felé történő átutalásának.
290.4. A kifizetésre vonatkozó – 290.1-290.3. pont szerinti – határidők az egész finanszírozási folyamatra, az IH és KSZ feladataira együttesen vonatkoznak. A támogatás folyósításának felfüggesztése esetén a felfüggesztés időtartama nem számít bele a meghatározott kifizetési határidőkbe.
290.5. A KSZ által a kincstár felé a kifizetési határidő utolsó napján beadott átutalási megbízás határidőben benyújtottnak minősül.
290.6. A határidőbe a kifizetési igénylés napja nem számít be. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
131. A támogatás folyósításának felfüggesztése
291.1. Ha a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, illetve a kifizetést megelőzően a kifizetési folyamat bármely szakaszában olyan információ jut a kifizetési igénylést benyújtó kedvezményezettről az IH, illetve a KSZ tudomására, mely kimeríti a támogatás visszavonásának, illetve a támogatási szerződéstől történő elállásnak a feltételeit, az IH vagy a KSZ a kifizetést felfüggeszti.
291.2. Az előre nem tervezett, ellenőrzési tervben nem szereplő, előre nem látható okok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni szemle felfüggeszti a finanszírozási folyamatot, ha a megállapításai alapján ez indokolt.
291.3. A szabálytalansági gyanú felmerülése esetén a gyanú kivizsgálására tett intézkedések következtében induló szabálytalansági eljárás felfüggesztheti a kifizetést. A projekthez kapcsolódó kifizetések felfüggesztéséről a KSZ vagy IH-vezető dönt. A felfüggesztés időszaka a döntés napjával kezdődik.
291.4. A kincstár év végi zárási és év eleji számlanyitási folyamatainak időtartama nem számít bele a finanszírozási időtartamba.
291.5. A kifizetési határidőt a hiánypótlás elrendelése minden esetben felfüggeszti a hiánypótlásra meghatározott határidő időtartamára.
291.6. A kifizetést érintő támogatási szerződésmódosítás a módosítás ideje alatt felfüggeszti a finanszírozási folyamatot. Ha a támogatási szerződésmódosítás költségvetési sorokat érint, a szerződésmódosítás ideje alatt benyújtott, illetve még nem jóváhagyott kifizetési igénylés módosítás alatt lévő költségvetési sorokat érintő tételeire a kifizetést fel kell függeszteni. Ha a támogatási szerződésmódosítás költségvetési sorokat nem érint, úgy a kifizetést nem kell felfüggeszteni, kivéve,
a) ha a módosítás a kifizetést megakadályozó alapadatokra vonatkozik,
b) egyszeri elszámolok esetén,
c) záró kifizetési igénylés esetén.
291.7. A kifizetés felfüggesztésének idejére késedelmi kamat nem jár.
291.8. A felfüggesztés tényéről a KSZ, illetve az IH értesíti a kedvezményezettet.
291.9. Ha a kifizetés felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik vagy a kivizsgálást követően a támogatás visszavonása, vagy attól való elállás nem indokolt, úgy a KSZ, illetve az IH gondoskodik a felfüggesztés feloldásáról.
132. A közösségi hozzájárulás-rendezés összeállítása
292. A támogatásnak a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére történt teljes kiutalását követően az Igazoló Hatóság a monitoring és információs rendszer finanszírozás modul adatai alapján utólagosan, finanszírozó alapok szerint elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét.
293. A közösségi hozzájárulás-rendezések (a továbbiakban: KHR) a XV. Fejezet szabályai szerint összevezetésre kerülnek az IH-k által elkészített IH-Igazoló Hatóság rendezésekkel.
294.1. Ha a rendelkezésre álló európai uniós források lehetővé teszik, valamint, ha az IH-Igazoló Hatóság rendezésekkel történő összevezetés egyenlege pozitív, az Igazoló Hatóság az adott operatív programra vonatkozó forint bankszámlájáról a vonatkozó fejezeti kezelésű EFK-ra utalja a jóváhagyott összeget. Ha valamely operatív program pénzforgalmi számlájának egyenlege nem teszi lehetővé a KHR-t, úgy az Igazoló Hatóság a Rendelet 67. § (4) bekezdése szerint átcsoportosítást végezhet.
294.2. A 294.1. pontban foglaltaktól eltérően a költségvetési előfinanszírozás átforgatása esetén a közösségi hozzájárulást, mint bevételt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai költségvetési fejezetbe kell átvezetni.
133. Az elszámolás az Európai Bizottsággal
295.1. Az Európai Bizottsággal az Igazoló Hatóság számol el.
295.2. Az Igazoló Hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett saját forrásainak felhasználása alapján finanszírozó alapok szerint és prioritásonkénti bontásban a monitoring és információs rendszerben összeállítja az időközi átutalás-igénylést, a költségnyilatkozatot, annak mellékleteit, és a költségigazoló nyilatkozatot, majd a teljes dokumentációt megküldi az Európai Bizottság részére.
134. A kifizetésekhez szükséges likviditás biztosítása
296.1. Az operatív programok likviditásának biztosítását az EFK-kon az NFK végzi.
296.2. A likviditás biztosítása érdekében az NFK
a) összegyűjti az információt a kedvezményezettek által beküldött kifizetési igénylési dokumentációk ellenőrzési eljárása során időszakonként jóváhagyott összegekről prioritásonként és kiemelt előirányzatonként,
b) fedezetvizsgálatot végez az EFK-n és megállapítja a forrásszükségletet.
296.3. A likviditás biztosításához az EFK feltöltése jóváírással történhet
a) az adott évre vonatkozó költségvetési támogatás felhasználása révén, amelyre a kedvezményezetteknek történő kifizetést megelőzően kerül sor, illetve
b) a támogatásként kifizetett összegek közösségi hozzájárulás-rendezése és az IH-Igazoló Hatóság rendezésekkel történő összevezetése révén, amelyre a kedvezményezettnek történő kifizetést követően kerül sor.
296.4. Az EFK-ra történhetnek egyéb jóváírások
a) a követeléskezelési, illetve szabálytalansági eljárások során a kedvezményezettől visszakövetelt és az általa befizetett összegek átutalása a lebonyolítási forint bankszámlákról,
b) a lebonyolítási forint bankszámla egyenlegének év végi visszautalásából adódó jóváírásként.
297.1. Az adott évre vonatkozó költségvetési támogatás leosztása az IH-k előrejelzései alapján az NFK által a www.szechenyi2020.hu honlapon közzétett likviditáskezelési útmutató szerint történik.
297.2. A tervezett, előre jelzett bevételek és kiadások egyenlegének ismeretében az NFK automatikusan tölti fel az EFK-t olyan mértékben, hogy azon az előre jelzett kifizetéseket meghaladó mértékű elegendő likviditási tartalék álljon rendelkezésre, bevételként figyelembe véve ehhez a várható közösségi hozzájárulás rendezése szerinti összegeket is.
297.3. Az Igazoló Hatóság a monitoring és információs rendszer finanszírozási moduljából nyert adatok alapján utólagosan elszámolja és az IH-Igazoló Hatóság rendezésekkel összevezeti a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét. Az Igazoló Hatóság az összevezetés jóváhagyása után az abban meghatározott összeget 3 napon belül – ha az uniós forrás rendelkezésre áll – átutalja a vonatkozó operatív program EFK-jára.
135. Havi pénzforgalmi előrejelzések készítése
298.1. A megkötött szerződések, illetve a beadott elszámolások alapján számított várható kifizetésekről az IH-nak – gördülő tervezéssel – előrejelzést kell adnia az NFK részére, mely alapján az NFK intézkedik az EFK-n a megfelelő pénzeszköz és előirányzat rendelkezésre állásáról.
298.2. Az előrejelzést – az NFK által kiadott likviditáskezelési útmutató szerint 12 hónapra számolva, havi bontásban – a tárgyhónapot megelőző hónap 15. napjáig kell elkészíteni és átadni az NFK részére.
298.3. Minden hónapban a teljes évre szóló gördülő előrejelzést kell elkészíteni, oly módon, hogy a havi bevételek adatai is megismerhetők legyenek.
298.4. Az előrejelzésnek tartalmaznia kell az uniós források megelőlegezését, valamint a közösségi hozzájárulás rendezésének várható teljesülését kiemelt előirányzatonként és prioritás szerinti bontásban.
298.5. Ha előre nem látott, váratlan kifizetési kötelezettség keletkezik, az IH az ahhoz szükséges pénzösszeg igényét az írásos indoklásban jelzi.
298.6. Az NFK a kérés beérkezésétől számított 3 munkanapon belül intézkedik a kincstár felé a támogatás rendelkezésre bocsátásáról.
136. A likviditás figyelése
299.1. A kifizetésre jóváhagyott összeg fedezetvizsgálatakor az IH-nak, illetve az NFK-nak meg kell győződnie arról, hogy az EFK-n elegendő pénzeszköz, illetve előirányzat van a lebonyolítási forint bankszámlára kért átutalás indításához.
299.2. Az EFK likviditását ÁHT-kódonként kell vizsgálni.
299.3. Az EFK-nkénti és kiemelt előirányzatonkénti kódonként a kifizetések naprakész nyilvántartását a monitoring és információs rendszernek kell biztosítania.
299.4. Nem megfelelő mennyiségű előirányzat, illetve pénzeszköz megléte esetén rendkívüli feltöltés keretében előirányzat átcsoportosítást, illetve támogatásleosztást kell kezdeményezni az NFK-nál a likviditáskezelési útmutatónak megfelelően.
137. A tartalék kezelése
300. A „Fejezeti általános tartalék” előirányzat felhasználására az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.
138. Egyéb előre nem látható kifizetések
301.1. Ha az IH-nál tartalék-felhasználási igény keletkezik, az IH-vezető kezdeményezi az NFK-nál a felmerült költségek kifizetésének jóváhagyását.
301.2. Az NFK egyetértése esetén engedélyezi a szükséges előirányzat-módosítást az érintett operatív programra, amely alapján az NFK három munkanapon belül intézkedik a kincstár felé a szükséges előirányzat átcsoportosításról.
139. A késedelmi kamat
302.1. A KSZ a Rendelet 59. § (2) és (3) bekezdése szerinti határidőkhöz viszonyított késedelmes fizetés esetén a késedelem időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni.
302.2. Késedelmes kifizetés esetén késedelmi kamatot abban az esetben kell a kedvezményezett részére fizetni, ha
a) a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés formailag, tartalmilag megfelelő,
b) a támogatás jogosultja nem rendelkezik köztartozással,
c) a kedvezményezett a kifizetési igényéhez kapcsolódóan a jogszabályi, a pályázati felhívásban vagy a támogatási szerződésben rögzített egyéb feltételeknek eleget tesz, és
d) a kedvezményezett ellen szabálytalansági vagy más, a kifizetés felfüggesztésével járó eljárás nincs folyamatban.
302.3. A kedvezményezett részére késedelmi kamat nem fizethető, ha a kedvezményezettnek vagy valamely támogatásban részesülő partnerének a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben rögzített feltételek nem teljesítéséből adódóan támogatás-visszafizetési kötelezettsége van.
302.4. A támogatás kifizetésének felfüggesztése, illetve a támogatás visszatartása esetén a kedvezményezettet kártalanítás, kártérítés, illetve késedelmi kamat nem illeti meg.
302.5. Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv részére, mely nem mentesíti a támogatót a határidőben történő kifizetés alól.
140. A felróhatóság
303.1. A KSZ-nek felróható a késedelem, ha a következő feltételek fennállása mellett sem kerülnek kiegyenlítésre határidőben a számlák:
a) a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés formailag, tartalmilag megfelelő,
b) a finanszírozási módtól függetlenül a kedvezményezett, illetve az engedményes, 100%-os támogatás intenzitás esetén szállítói finanszírozási módban a szállító köztartozásmentes,
c) a kedvezményezett ellen szabálytalansági vagy más, a kifizetés felfüggesztésével járó eljárás (pl. a számlához tartozó vállalkozási szerződéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás ellenőrzése, a biztosíték kiegészítése) nincs folyamatban,
d) a kifizetési igénylés kiegyenlítésére a források a Rendelet 54. § (3) bekezdése szerint, határidőben rendelkezésre állnak,
e) a kincstár működési rendje az átutalást lehetővé teszi,
f) a monitoring és információs rendszer az átutalási megbízást és ezek alapján a kincstár rendszerébe továbbítandó adattartalmat hibátlanul generálja, és
g) az elektronikus átutalás befogadása a KSZ hibájából sikertelen (pl. hiányos vagy hibás átutalási megbízás készítése miatt).
303.2. Nem a KSZ-nek felróható a késedelmes teljesítés, ha a támogatás határidőben történő kifizetését
a) az NFK, illetve az IH hatáskörébe tartozó folyamat (forráslehívás IH jóváhagyása, utalás az EFK-ról, EFK-n elegendő keret időben rendelkezésre állása, az IH és a KSZ közötti állásfoglalások felróható elhúzódása) akadályozta,
b) a monitoring és információs rendszer vagy a Pályázati e-ügyintézés felület elégtelen működése – a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint rögzített hibabejelentéssel igazoltan – akadályozta, vagy
c) olyan külső tényező okozta, melyre a KSZ ráhatással nem bírt.
304.1. Ha az IH és a KSZ között megkötött szerződésben meghatározott határidőn túl történik az állásfoglalás összeállítása, a késedelem az állásfoglalást adónak felróható. Ha az IH-nak más szervezeti egységgel szükséges egyeztetni, akkor a késedelmes teljesítés miatti felróhatóság egyedi egyeztetés keretében kerül rendezésre.
304.2. Ha a szerződés nem tartalmaz ilyen irányú megkötést, az állásfoglalások elkészítésének határideje a hivatalos megkeresésétől számított 15 nap.
304.3. Ha nem az IH és a KSZ között történik az állásfoglalás kérése, az állásfoglalás késedelmes összeállítása és megküldése esetén a lebonyolító szervezet
a) a kifizetési határidőnek megfelelően kifizeti a támogatást,
b) szükség esetén az összeget korrekcióba állítja,
c) szabálytalansági eljárást indít, vagy
d) késedelmes támogatás kifizetését vállalva késedelmi kamatot fizet.
304.4. Nem a KSZ-nek felróható a késedelmes kifizetés, ha a kedvezményezett részére azért nem tud kifizetni az év elején, mert nem áll rendelkezésre a lebonyolítási forint bankszámlán a megfelelő fedezet vagy a kincstár még nem fogad átutalási megbízásokat.
304.5. Ha a késedelem az IH-nak és a KSZ-nek is felróható, a felelősség megosztását egyedileg kell rendezni.
141. A késedelem időtartama
305. A késedelem kezdő napja a Rendelet által előírt kifizetési határidő lejártát követő nap, a késedelem utolsó napja a kifizetési igényre vonatkozó átutalási megbízás kincstár felé történő benyújtásának (a monitoring és információs rendszerben a késedelmi kamat funkcióban a „Tervezett kifizetés dátuma” mezőben rögzített időpont) napja.
142. A késedelmi kamat alapja
306.1. A késedelmi kamat alapja a késedelmesen kifizetett számlák elfogadott, forintban számított támogatástartalma.
306.2. A késedelmi kamat számításánál azon számlákat és egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló – az 1. függelékben rögzített – bizonylatokat kell alapul venni, melyek jóváhagyásra kerültek és amelyekre vonatkozik a késedelmes teljesítés esete.
306.3. A késedelmi kamat alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni azon számlákat vagy a számlák azon részét, melyek kiegyenlítést nem igényelnek.
143. A kamat mértéke
307.1. A kamat mértéke megegyezik a Rendelet 59. § (3) bekezdése szerinti kifizetési határidő lejárati napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével.
307.2. A késedelmi kamat számítása tekintetében az év 365 napból áll.
144. A kamatfizetési kötelezettség megállapítása
308.1. A késedelmi kamat megállapítására és a késedelmi kamat kifizetésére a késedelmi kamat alapjául szolgáló számlák kiegyenlítésével egy időben kerül sor.
308.2. A KSZ a jóváhagyott számlákhoz kapcsolódó átutalási megbízás elkészítésével egyidejűleg megállapítja, hogy a számla kifizetése késedelmesnek minősül-e.
308.3. Ha a számla kifizetésével összefüggésben a késedelem megállapítható, a KSZ meghatározza a késedelmi kamat összegét.
308.4. A késedelem tényének és a késedelmi kamat összegének megállapításához a monitoring és információs rendszerben rögzített dátumokat és elfogadott támogatási összeget kell alapul venni.
309.1. Ha az intézményrendszernek felróható a késedelem, a KSZ a késedelmes számlák kifizetését követően haladéktalanul gondoskodik a késedelmi kamat kifizetésére vonatkozó átutalási megbízás elkészítéséről.
309.2. Az NFK minden hónap utolsó napjával meghatározza a késedelmesen kifizetésre került számlák állományát és KSZ-enként megállapítja a számlák kiegyenlítési napján érvényes késedelmi kamatok összegét és azt eljuttatja az IH-khoz. Az NFK a monitoring és információs rendszer lekérdezéseit alkalmazza minden operatív program tekintetében, azonos szűrési feltételekkel. A monitoring és információs rendszerből nem lekérdezhető adatok tekintetében az IH a KSZ által vezetett kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe veheti.
309.3. A KSZ-bontású lekérdezést a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig kell elkészíteni és elektronikusan megküldeni (vagy egy közös tárhelyen elhelyezni) a KSZ részére.
309.4. A KSZ az értesítést követő 8 munkanapon belül indoklással alátámasztva jelzi, ha a lekérdezésben olyan számlák vannak, melyek kifizetési késedelme a KSZ-nek nem felróható, illetve, ha a lekérdezésben tévesen szerepelnek határidőben kiegyenlített számlák.
309.5. A KSZ megjelöli a lekérdezésben szereplő téves adatokat és alátámasztó, kiegészítő információkkal látja el azokat. A korrigált lekérdezést a KSZ-ek megküldik az NFK és az IH részére.
309.6. Az IH-k és az NFK a korrigált lekérdezésre 5 munkanapon belül írásban reagálnak, vagy azzal kapcsolatban egyeztető megbeszélést hívnak össze.
310.1. Ha a késedelmi kamat átutalását követően megállapítható, hogy a késedelmes teljesítés nem a KSZ hibájából történt, az NFK átutalja az érintett késedelmi kamat összeget a KSZ bankszámlájára.
310.2. Ha a késedelmi kamat átutalását követően megállapítható, hogy a késedelmes teljesítés nem az IH, illetve az NFK hibájából történt, a KSZ átutalja az érintett késedelmi kamat összegét a XIX. a „Uniós fejlesztések költségvetési fejezetet irányító szerv bankszámlájára.
310.3. Támogatási szerződéstől való elállás esetén a visszakövetelt késedelmi kamat összege azt illeti, akinek a kapcsolódó késedelmes támogatás kifizetés felróható volt.
145. A késedelmi kamat fedezete
311.1. A KSZ-nek felróható késedelmi kamat elsődleges fedezete a KSZ saját – erre a célra felhasználható – bevétele és vagyona.
311.2. Ha a KSZ a fedezetet nem tudja biztosítani, az irányító, illetve tulajdonos szervezetnek kell a KSZ-nek felróható késedelem kapcsán jelentkező késedelmi kamatfizetés szempontjából helyt állni.
311.3. A 311.2. pontot követően a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet „Fejezeti általános tartalék” előirányzat, ezt követően a központi költségvetés tartaléka terhére kell biztosítani a késedelmi kamat megfizetését.
311.4. Az „Fejezeti általános tartalék” előirányzat és a központi költségvetés egyéb tartalékai terhére a KSZ-nek felróható kamatfizetési kötelezettséget csak rendkívül indokolt esetben, a vonatkozó jogszabályok feltételei mellett lehet érvényesíteni.
311.5. Ha a támogatás késedelmes kifizetése az IH-nak, illetve az NFK-nak felróható okból történt, a késedelmikamat-fizetés fedezete a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet „Fejezeti általános tartalék” előirányzata.
146. A kiegyenlítés és a továbbutalás
312.1. A késedelmi kamat fizetése uniós forrás terhére nem valósítható meg.
312.2. A késedelmes teljesítésből eredő késedelmi kamatfizetés kedvezményezett részére történő utalását minden esetben a KSZ saját bankszámlájáról teljesíti a támogatási kifizetésektől elkülönült módon.
312.3. A KSZ a jóváhagyott számlákhoz kapcsolódó átutalási megbízás elkészítésével egy időben megállapítja, hogy a számla kifizetése késedelmesnek minősül-e.
312.4. Ha késedelmes a számla, a KSZ a késedelmes számlák kifizetését követően haladéktalanul elkészíti a késedelmi kamat átutalási megbízását és elindítja az utalást.
312.5. Ha a késedelem a KSZ-nek nem felróható, az NFK köteles az érintett késedelmi kamatösszeget a KSZ rendelkezésére bocsátani.
312.6. Vitás kérdésekben az NFK, az IH-k és a KSZ között megkötött megállapodásban rögzítettek az irányadóak.
313.1. A kifizetési igények határidőn túl történt teljesítéséről és az ebből adódó késedelmi kamatfizetésről a KSZ legkésőbb a késedelmi kamat átutalásának napján tájékoztatja a kedvezményezettet, valamint szállítói finanszírozási mód, illetve engedményezés esetén a szállítót, illetve az engedményest is.
313.2. A késedelmi kamatról szóló értesítést jogosultanként kell elkészíteni.
313.3. A késedelmesen kiegyenlített, szállítói finanszírozású számla esetében a KSZ közvetlenül a szállítónak, engedményezett számla esetén az engedményesnek utalja át a késedelmi kamat összegét.
147. Az elkülönített nyilvántartás
314.1. A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.
314.2. A késedelmi kamat uniós forrásból nem finanszírozható.
314.3. A monitoring és információs rendszer kizárólag az uniós támogatások finanszírozásának indítására szolgál, a késedelmi kamat utalására a monitoring és információs rendszer nem használható.
314.4. Az átutalásokat a KSZ-ek saját bankszámlájukról végzik, a terhelésről szóló bankszámlakivonatot saját könyvviteli, illetve egyéb rendszerükben rögzítik és elkülönítetten nyilvántartják.
315.1. Elkülönített nyilvántartást kell vezetni
a) a KSZ-ek által fizetendő késedelmi kamatok összegéről,
b) a kamat alapjául szolgáló lekérdezési időszakról KSZ-enként, kedvezményezettenként feltüntetve a részükre megítélt és átutalt késedelmi kamat összegét,
c) a terhelés dátumáról, és
d) a késedelmi kamat alapjául szolgáló számlák, kifizetési igények egyedi azonosítójáról.
315.2. Az elkülönített nyilvántartást a monitoring és információs rendszerben kell vezetni, melyet a KSZ saját nyilvántartásaival, illetve a kiegészítő információkkal és az egyeztetés érdekében szükség szerint papír alapú dokumentációval egészít ki.
315.3. A KSZ-nek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolnia a fizetendő késedelmi kamatokat. Ha a fizetendő késedelmi kamat az IH-t, illetve az NFK-t terheli, a KSZ-nek a késedelmi kamat ellentételezésére kapott összeget egyéb bevételként kell elszámolnia.
315.4. Az IH-t, illetve az NFK-t terhelő késedelmi kamatról összesítő kimutatásnak minősülő számviteli bizonylat készül, amely alapján a késedelmi kamat megtérítése történik. A számviteli bizonylat alapja a monitoring és információs rendszerből készített lekérdezés.
148. Az árfolyam-kompenzáció
316.1. Az árfolyam-kompenzációs eljárás célja, hogy az árfolyamváltozással bizonyíthatóan kedvezőtlenül érintett projektek az eredeti tartalommal és határidővel megvalósuljanak.
316.2. Az árfolyam-kompenzáció a www.szechenyi2020.hu közzétett kérelemmel igényelhető.
316.3. Az árfolyam-kompenzáció eredménye a támogatási szerződés módosítása oly módon, hogy a projekt költségvetése kiegészül egy árfolyam-kompenzációs tartaléksorral.
316.4. Az árfolyam-kompenzáció következtében a támogatási összeget meg kell emelni, az árfolyamváltozásból eredő költségnövekmény részleges finanszírozása céljából.
317.1. Az árfolyam-kompenzációs tartaléksor támogatási szerződésbe történő beépítésére sor kerülhet
a) a közbeszerzési eljárás(ok) megindítása előtt, vagy
b) a közbeszerzési eljárás(ok) lebonyolítását követően.
317.2. A 317.1. a) pontja szerinti eljárást abban az esetben kell alkalmazni, ha a projekten belül olyan mértékű a várható árfolyamváltozás, hogy a közbeszerzési eljárás(ok) fedezete pótfedezet, azaz a támogatási összeg feltételes megemelése nélkül nem lenne biztosított.
317.3. Ha az IH a 317.1. b) pontja szerint döntött, a KSZ-t és a kedvezményezettet köteles tájékoztatni a közbeszerzési eljárás lefolytatása után alkalmazandó árfolyam-kompenzációs eljárásról.
149. Az árfolyam-kompenzációra irányuló kérelem benyújtása, feldolgozása
318.1. Az árfolyam-kompenzációra irányuló kérelmet a KSZ-hez kell benyújtani.
318.2. A KSZ a kérelem befogadása után
a) formai szempontból ellenőrzi a kérelem alapadatait,
b) ellenőrzi a kérelmezett többlettámogatás levezetését, illetve a jogosultsági feltételek meglétét.
318.3. A 318.2. b) pontja szerinti jogosultság feltétele, hogy
a) az adott projektben a devizához kötött beszerzés keretében tervezett vagy megvalósított gép-, eszköz-, jármű-, berendezés- vagy technológia-beszerzés és a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó szállítói szolgáltatás értéke együttesen eléri a projekt elszámolható összköltségének a 25%-át,
b) a költségnövekmény várhatóan eléri (vagy elérte) az eredeti, jóváhagyott és elszámolható összkiadás 4%-át, de legalább az 5 millió forintot,
c) az adott projektben a támogatási arány eléri vagy meghaladja a 80%-ot,
d) a pályázat, projekt sajátosságai miatt a műszaki tartalom csökkentése, a költségátcsoportosítás, illetve egyéb, a projektvégrehajtás során rendelkezésre álló eszköz alkalmazása nem ellensúlyozza az árfolyamváltozást, és
e) a projekt költségvetésében betervezett tartalék nem nyújt fedezetet az árfolyam emelkedéséből eredő többletköltségekre.
318.4. A KSZ a kérelem ellenőrzése alapján, ha szükséges, a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet. A KSZ a kedvezményezett és szükség esetén az IH bevonásával konzultációt is kezdeményezhet.
150. Az árfolyam-kompenzációra vonatkozó összegzés, a javaslattétel
319.1. A KSZ a kérelem vagy a hiánypótlás kézhezvételét követő 30 napon belül döntési javaslatot terjeszt az IH elé.
319.2. A KSZ a kedvezményezett által benyújtott árfolyam-kompenzációs tartalékigény
a) teljes körű elfogadására,
b) részleges elfogadására, vagy
c) annak elutasítására tehet javaslatot.
319.3. Az igényelt kompenzáció részleges elfogadása, illetve elutasítása esetén a döntési javaslatot a KSZ köteles megindokolni.
319.4. Az igény teljes körű, illetve részleges elfogadása esetén a KSZ által előkészített döntési javaslatnak tartalmaznia kell a támogatási szerződés módosítása időpontjára tett javaslatot is.
319.5. Ha az árfolyam-kompenzációs eljárás a közbeszerzés lefolytatását követően indul, az árfolyam-kompenzációs tartalék megállapítása során a KSZ jogosult a közbeszerzésen elért esetleges megtakarításokkal (a tervezetthez képest alacsonyabb összegű nyertes ajánlat esetén) az árfolyam-kompenzációs tartalék összegét csökkenteni.
319.6. Ha a közbeszerzés eredményeként a nyertes ajánlat összege meghaladja a projekt költségvetésében erre a célra tervezett összeget, a többletkiadásból az árfolyamváltozásra vissza nem vezethető kiadás a projektgazdát terheli.
151. Az árfolyam-kompenzációról szóló döntés
320.1. Az IH-vezető a KSZ felterjesztése alapján, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt az árfolyam-kompenzációs tartalék mértékéről és a támogatási szerződés módosításának időpontjáról.
320.2. Az IH a döntéséről tájékoztatja a KSZ-t.
320.3. Ha az IH felülbírálja a KSZ döntési javaslatát, a döntést köteles megindokolni.
320.4. Az IH-vezető dönthet
a) az igény teljes körű elfogadásáról és a támogatási szerződés módosításáról a közbeszerzés lefolytatása előtt,
b) az igény teljes körű elfogadásáról és a támogatási szerződés módosításáról a közbeszerzés lefolytatása után,
c) az igény részleges elfogadásáról és a támogatási szerződés módosításáról a közbeszerzés lefolytatása előtt,
d) az igény részleges elfogadásáról és a támogatási szerződés módosításáról a közbeszerzés lefolytatása után,
e) az igény elutasításáról.
321.1. Ha az adott projekt még nem rendelkezik támogatási szerződéssel, akkor az árfolyam-kompenzáció tárgyában, a támogatási összeg módosítására vonatkozó döntés alapján készül el a támogatási szerződés.
321.2. Ha az árfolyam-kompenzációs tartaléksor támogatási szerződésbe történő beépítésére a közbeszerzési eljárás megindítása előtt kerülhet sor, a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatási szerződés módosításának megindításáról.
321.3. Ha az árfolyam-kompenzációs tartaléksor támogatási szerződésbe történő beépítésére a közbeszerzési eljárás megindítását követően kerülhet sor, a KSZ értesíti a kedvezményezettet, hogy jogosult az árfolyam-kompenzációra, azzal, hogy a támogatói döntés, illetve a támogatási szerződés módosítása csak a közbeszerzés lefolytatása után, annak eredményétől függően történik.
321.4. A közbeszerzés lefolytatása és a nyertes kihirdetése után a KSZ a közbeszerzés eredményei alapján újraszámolja az árfolyam-kompenzáció összegét. A KSZ-nek az újraszámolás során újabb jogosultsági ellenőrzést nem kell végezni.
321.5. A KSZ az árfolyam-kompenzáció összegének újraszámolása után
a) az eredetileg meghatározott kompenzációs összegre,
b) az eredetileg meghatározott kompenzációs összeg csökkentésére, vagy
c) a kompenzáció mellőzésére
tehet javaslatot.
321.6. A KSZ a 321.5. b) és c) pontja szerinti esetben javaslatát köteles megindokolni.
322.1. Az IH-vezető a KSZ felterjesztése alapján, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt az árfolyam-kompenzációs tartalék mértékéről.
322.2. Az IH a döntéséről tájékoztatja a KSZ-t. Ha az IH felülbírálja a KSZ döntési javaslatát, azt köteles megindokolni.
322.3. A KSZ az IH-vezető döntése alapján módosítja a támogatói döntést, illetve a támogatási szerződést.
152. Az árfolyam-kompenzációs tartalék felhasználásának módja
323.1. Az árfolyam-kompenzációs tartalék felhasználásához a KSZ jóváhagyása szükséges.
323.2. Az árfolyam-kompenzációs tartalék felhasználását azon kifizetési igénylés benyújtása előtt kell kezdeményezni, amellyel a költségkategóriára meghatározott kereteket (az átcsoportosítási lehetőségeket is figyelembe véve) a kedvezményezett túllépné.
323.3. A KSZ áttekinti a felmerült költségeket, azon belül az árfolyamhatást, megvizsgálja, hogy a kedvezményezett kimerítette-e a költségkategóriák közötti átcsoportosítási lehetőségét, illetve felhasználta-e az egyéb költségvetési tartalékokat.
323.4. A KSZ a vizsgálatot követően az árfolyamhatás miatt felmerült, igazolt többletkiadások mértékéig engedélyezi az árfolyam-kompenzációs tartalék felhasználását.
323.5. Az árfolyam-kompenzációs tartalék terhére felhasználásra kerülő összeget csökkenteni kell a projekt-költségvetésben realizált megtakarításokkal (átcsoportosítás, a tervnél alacsonyabb összegű közbeszerzési ajánlatokból származó megtakarítás, egyéb megtakarítás). Ennek keretében a támogatónak az adott költségkategória összegét meg kell emelni és ugyanilyen mértékben csökkenteni kell az árfolyam-kompenzációs tartalék összegét.
153. Az áfa-kompenzáció
324. Az általános forgalmi adó 2009. július 1-től hatályos 5 százalékpontos emelésének, valamint 2012. január 1-től hatályos 2 százalékpontos emelésének költségnövelő hatását a Rendelet 36. §-a alapján az IH finanszírozhatja.
154. Az áfa-kompenzáció alapelvei és feltételei
325.1. Az áfa-emelésből adódó többletköltségekkel a támogatás összege meghaladhatja a pályázati kiírás szerinti maximálisan nyújtható támogatást.
325.2. A 325.1. ponttól eltérően az áfa-kompenzáció következtében a csekély összegű vagy átmeneti támogatási jogcímen nyújtott támogatásokra uniós jogszabályban meghatározott korlátok, valamint a földvásárlásra vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott 10%-os korlát a kompenzáció következtében sem léphető túl.
325.3. Az áfa-emelés költségnövelő hatásának kompenzációjára azon kedvezményezettek esetében kerülhet sor, akiknek a költségvetés tervezése és a záró kifizetés időpontja között megváltozott az áfa-mérték.
325.4. Nem elszámolható, szabálytalansággal, illetve visszaköveteléssel érintett, valamint a nem 25%-os, illetve 27%-os áfakulcs hatálya alá eső számlákra áfa-kompenzáció nem vehető igénybe.
326.1. A kompenzációs eljárásrend azokra a projektekre terjed ki, ahol a projektgazda nem vagy csak részben jogosult az áfa levonására, projektjét bruttó módon tervezte vagy arányosítással állapítja meg a levonható és a le nem vonható áfa-összegét, valamint az áfa-emelés tényleges költségnövekedést okoz.
326.2. Az áfa-emelés miatti többletkiadásra is érvényesíteni kell a társfinanszírozás és kockázatmegosztás elvét, amely szerint a pályázónak arányos önrészt kell biztosítania és a támogatásintenzitás nem növelhető.
326.3. Az áfa-emelés hatásának bemutatása és mértékének alátámasztása a kedvezményezett feladata.
155. Az áfa-kompenzációs eljárás menete
327.1. A támogatási szerződéssel rendelkező kedvezményezett legkésőbb a záró kifizetési igényléssel egyidejűleg kezdeményezheti az áfa-emelésből adódó projektköltség-növekedés kompenzációját a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelemmel a KSZ felé, amelyhez alátámasztásul benyújtja a projekt emelt áfa figyelembe vételével átdolgozott költségvetését.
327.2. A támogatási szerződés módosítása a KSZ által az általános támogatási szerződésmódosítási szabályok szerint történik legkésőbb a záró kifizetéssel egy időben, az érintett költségek növelésével. A módosított támogatási szerződésben a kompenzálandó összeggel emelni kell a megítélt támogatás összegét, úgy, hogy érvényesíteni kell a társfinanszírozás és a kockázatmegosztás elvét, azaz a pályázónak arányos önrészt kell biztosítania.
328.1. Az áfa-kompenzáció jóváhagyásának feltétele az adott projektre vonatkozó kötelezettségvállalási összeg megemelése, a döntési adatlap módosítása.
328.2. Az áfa-kompenzációt kizárólag áfa-emelésből adódó költségnövekmény finanszírozására lehet felhasználni, melynek igazolása legkésőbb a záró kifizetéssel egy időben történik. Az elszámolás alapbizonylatai az 1. függelékben meghatározott alátámasztó dokumentumok lehetnek.
VIII. Fejezet
A közbeszerzés
156. Az uniós értékhatárokat el nem érő értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárások
329.1. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kedvezményezett) a közbeszerzési eljárás eredményéről, eredménytelenségéről, az ajánlattevő kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról hozott döntéséről a döntés meghozatalát követő napon, de legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésével egyidejűleg elektronikus úton értesíti a KSZ-t.
329.2. A kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követő 3 napon belül a monitoring és információs rendszeren keresztül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot – jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is – a KSZ részére.
329.3. A KSZ a kedvezményezett által megküldött dokumentumokat az egységes működési kézikönyvvel, valamint az NFK szakmai útmutatójával összhangban közbeszerzési-jogi, támogathatósági és elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá.
330.1. A KSZ elektronikus úton tájékoztatja a kedvezményezettet arról, ha az utóellenőrzés elvégzéséhez hiánypótlás vagy a tényállás tisztázása szükséges. A KSZ a tájékoztatásban megjelöli
a) a hiánypótlás, tényállás tisztázásához szükséges dokumentumok körét,
b) a dokumentumok megküldésének – legfeljebb 7 napos – határidejét.
330.2. Az eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot érintő ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásának. A hiánypótlás kibocsátására az ellenőrzési eljárás megindulásától számított 5 napon belül kerül sor. A hiánypótlás késedelmes teljesítése vagy nem teljesítése esetén a KSZ a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el a közbeszerzéseket.
331. A KSZ a közbeszerzési eljárást a kedvezményezett által megküldött dokumentumok alapján utóellenőrzés keretében ellenőrzi és a Rendelet 39. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül értesíti a kedvezményezettet az ellenőrzés eredményéről. A hiánypótlás, valamint a tényállás tisztázásának ideje (a hiánypótlási felhívás megküldésének napjától a dokumentumok teljes körű megküldésének napjáig) nem számít bele a Rendelet 39. § (3) bekezdése szerinti határidőbe.
332.1. Az ellenőrzés eredményétől függően a KSZ szabálytalansági eljárást folytat le a Rendelet 34. alcímében meghatározott szabályok szerint, illetve a Kbt. alapján jogorvoslati eljárást kezdeményez.
332.2. A KSZ köteles haladéktalanul értesíteni az NFK-t és az IH-t a szabálytalansági eljárás megindításáról. Az NFK és az IH kérésére a KSZ köteles teljes körűen adatot szolgáltatni az NFK részére a felkérést követő 3 napon belül.
332.3. Ha a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindítására a Rendelet 39. § (2) bekezdése szerinti határidőt követően, de még a Rendelet 39. § (3) bekezdése szerinti értesítés megküldése előtt kerül sor, a KSZ az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó.
333.1. Ha a közbeszerzési eljárás tekintetében a KSZ által elvégzendő utóellenőrzésre nem került sor, akkor a közbeszerzési eljárást a KSZ utólagosan ellenőrzi le az ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követő 20 napon belül.
333.2. A kedvezményezett részére támogatás csak a támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés megléte esetén folyósítható.
333.3. Az eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot érintő ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásának. A hiánypótlás kibocsátására az ellenőrzési eljárás megindulásától számított 5 napon belül kerül sor.
157. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások, egyeztetés a KSZ-szel
334.1. A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően legalább 40 nappal a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú minőségellenőrzés céljából a KSZ-nél nyújtja be a monitoring és információs rendszeren keresztül.
334.2. A KSZ a részére nem elektronikus úton megküldött közbeszerzési dokumentumokat, a rögzítés elmaradásáról szóló kedvezményezett által készített indokolással együtt, haladéktalanul továbbítja az NFK részére.
335.1. A KSZ az ellenőrzött dokumentumok tekintetében a kedvezményezett részére a beérkezéstől számított legfeljebb 7 napon belül megküldi a támogathatósági, elszámolhatósági tekintetben tett észrevételeit.
335.2. A kedvezményezett ellenőrzi, javítja az észrevételeknek megfelelően a közbeszerzési dokumentumokat, majd az észrevételek kézhezvételét követő legfeljebb 5 napon belül – saját észrevételeivel együtt – visszaküldi a KSZ részére a monitoring és információs rendszeren keresztül.
335.3. A KSZ a visszaküldött dokumentumokat ismételten ellenőrzi és a módosított dokumentumok beérkezését követő 5 napon belül megküldi a kedvezményezettnek és az NFK részére az ellenőrzésről szóló nyilatkozatát.
336.1. A KSZ által a kedvezményezett részére megküldött műszaki, szakmai ellenőrzésről szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy
a) az ellenőrzés megtörtént és a KSZ-nek műszaki, szakmai, támogathatósági, elszámolhatósági szempontú ellenvetése a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatban nincs,
b) az ellenőrzés megtörtént és a KSZ-nek műszaki, szakmai, támogathatósági, elszámolhatósági szempontú ellenvetése van, vagy
c) az ellenőrzés megtörtént és a KSZ meghatározott feltételek teljesítése esetén járul hozzá a közbeszerzési dokumentumok tartalmához.
336.2. A 336.1. b) és c) pontja szerinti esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a KSZ indokolással ellátott észrevételeit.
337.1. Ha a közbeszerzési eljárás tekintetében a műszaki, szakmai tartalom ellenőrzésére úgy kerül sor, hogy a támogatási döntést még nem hozták meg, a KSZ nyilatkozatának tartalmaznia kell, hogy
a) az ellenőrzés megtörtént és az ellenőrzés időpontjában műszaki, szakmai, támogathatósági, elszámolhatósági szempontú ellenvetése a dokumentációval kapcsolatban nincs,
b) az ellenőrzés megtörtént és az ellenőrzés időpontjában műszaki, szakmai, támogathatósági, elszámolhatósági szempontú ellenvetése van, vagy
c) az ellenőrzés megtörtént és az ellenőrzés időpontjában meghatározott feltételek teljesítése esetén járul hozzá a közbeszerzési dokumentumok tartalmához.
337.2. A 337.1. b) és c) pontja szerinti esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a KSZ indokolással ellátott észrevételeit.
337.3. A 337.1-337.4. pont szerinti esetben az ajánlatkérő viseli annak kockázatát, hogy a támogatási döntésig a projekt tartalma úgy változik meg, hogy az befolyásolja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés elszámolhatóságát.
337.4. Az eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot érintő ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásának. A hiánypótlás kibocsátására az ellenőrzési eljárás megindulásától számított 5 napon belül kerül sor. A hiánypótlás késedelmes teljesítése vagy nem teljesítése esetén a KSZ a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el a közbeszerzéseket.
158. Közbeszerzési-jogi minőségellenőrzés
338.1. Az NFK abban az esetben fogadhatja be a kedvezményezett által – a Rendelet 39/B. § (5) bekezdésének megfelelően – a közbeszerzési-jogi minőségellenőrzés céljából a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően – a monitoring és információs rendszeren keresztül – megküldött közbeszerzési dokumentumokat, ha a kedvezményezett a KSZ-nek a műszaki, szakmai tartalommal kapcsolatban kiállított, elfogadó tartalmú nyilatkozatát is csatolta.
338.2. Az NFK-nak a közbeszerzési dokumentumok megküldésével egyidejűleg a következő információkat kell bekérnie a kedvezményezettől a monitoring és információs rendszeren keresztül:
a) a kedvezményezett neve, székhelye (címe),
b) az ajánlatkérő neve, székhelye (címe), ha nem a kedvezményezett az ajánlatkérő,
c) a kapcsolattartóként kijelölt személy neve és elérhetősége (levelezési cím, telefon, fax, e-mail),
d) – ha rendelkezésre áll – a projekt azonosító száma,
e) az adott közbeszerzési eljárás becsült értéke,
f) a beszerzés tárgya (építés, építési koncesszió, árubeszerzés, szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió),
g) a szerződéshez rendelt elnevezés,
h) egybeszámítási kötelezettség vizsgálatáról szóló dokumentumok,
i) a KSZ nyilatkozata a műszaki-szakmai ellenőrzésről,
j) egyéb, a szabályosság elbírálásához szükséges dokumentumok (pl. kizárólagos jogokra történő hivatkozás esetén a kizárólagos jogot alapító szerződések, hirdetmény közzététele nélkül induló eljárások esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság részére küldendő levél tervezete, a részajánlattételi lehetőség biztosításának vizsgálatára vonatkozó dokumentum),
k) iratjegyzék,
l) adott esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás monitoring és információs rendszer azonosítójának megjelölése.
338.3. A 338.2. c) pontja szerinti kapcsolattartóként elsősorban a közbeszerzési dokumentumok összeállításáért felelős személyt kell megnevezni. Az ellenőrzés során az NFK a kapcsolattartó személyén keresztül tájékoztatja a kedvezményezettet.
338.4. Az eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot érintő ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásának. A hiánypótlás kibocsátására az ellenőrzési eljárás megindulásától számított 5 napon belül kerül sor. A hiánypótlás késedelmes teljesítése vagy nem teljesítése esetén az NFK a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el a közbeszerzéseket.
339.1. A kedvezményezett által megküldött dokumentumokat az NFK az ellenőrzési módszertan figyelembe vételével közbeszerzési-jogi minőségellenőrzésnek veti alá, erről minőségellenőrzési jelentést állít ki. Az NFK a minőségellenőrzési jelentést a kérelem beérkezésétől számított 7 napon belül megküldi a kedvezményezett részére.
339.2. Az NFK a 339.1. pont szerinti 7 napos határidőt indokolt esetben, legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja. Az NFK a határidő meghosszabbításáról legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 7. napon hivatali időben értesíti a kedvezményezettet. A minőségellenőrzésre rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a tényállás tisztázásának ideje (a hiánypótlási felhívás megküldésétől a hiánypótlás teljes körű teljesítéséig tartó idő).
340. A kedvezményezett az NFK minőségellenőrzési jelentése alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat, illetve, ha a minőségellenőrzési jelentés megállapításaival nem ért egyet, a minőségellenőrzési jelentés megállapításaival kapcsolatos részletes indokolását a minőségellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül a monitoring és információs rendszeren keresztül megküldi az NFK részére.
341.1. Az NFK a kedvezményezett által megküldött módosított közbeszerzési dokumentumokat ismételten ellenőrzi és közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki a módosított közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő 5 napon belül, melyet megküld a kedvezményezett és a KSZ részére.
341.2. Az NFK minőségellenőrzési tanúsítványa tartalmazza legalább
a) az „A közbeszerzési eljárás megindítását a vizsgált dokumentumok alapján – figyelemmel a ....../...... számú minőségellenőrzési jelentésben foglaltakra – támogatjuk.” vagy az „A közbeszerzési eljárás megindítását a vizsgált dokumentumok alapján – figyelemmel a ....../...... számú minőségellenőrzési jelentésben foglaltakra – nem támogatjuk.” vagy az „A közbeszerzési eljárás megindítását a vizsgált dokumentumok alapján – figyelemmel a ....../...... számú minőségellenőrzési jelentésben és a ....../...... számú tanúsítványban foglaltakra a következő feltételekkel támogatjuk.” szöveget,
b) azt, hogy a tanúsítvány a Rendelet alapján a közbeszerzési eljárás eredménye szerint megkötendő szerződés európai uniós támogatásból történő finanszírozhatóságának biztosítása érdekében készült,
c) azt, hogy a tanúsítvány a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti tanúsítványnak felel meg, de nem zárja ki a hirdetményellenőrzés kérésének lehetőségét, és
d) az NFK nyilatkozatát arról, hogy a minőségellenőrzési tanúsítvány kiállítása az ajánlatkérő Kbt.-ben meghatározott felelősségét az eljárás szabályosságáért nem érinti.
342.1. A kedvezményezett az NFK minőségellenőrzési tanúsítványának és a KSZ támogathatósági nyilatkozatának megfelelően véglegesíti a közbeszerzési dokumentumokat. A kedvezményezett a közbeszerzési eljárását akkor indíthatja meg, ha az NFK a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte és erről támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványt állított ki figyelembe véve a Rendelet 37. § (3) bekezdése, valamint a támogatási szerződés rendelkezéseit.
342.2. A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindításával egyidejűleg köteles a monitoring és információs rendszerben rögzíteni, illetve a KSZ-nek és az NFK részére elektronikusan megküldeni az eljárást megindító végleges közbeszerzési dokumentumokat.
343. Ha a kedvezményezett a minőségellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 5 napos határidőt elmulasztja és a minőségellenőrzési jelentés kézhezvétele óta 30 nap eltelt, az NFK az ellenőrzést minőségellenőrzési tanúsítvány kibocsátása nélkül lezárhatja. A kedvezményezett ebben az esetben új kérelem benyújtásával a minőségbiztosítás ismételt megindítását kezdeményezheti.
344.1. A kedvezményezett írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az NFK-t, valamint a KSZ-t a végleges dokumentumokban történt esetleges változásokról. A dokumentumokban történt változás tekintetében, annak jelentősége, jellege és tartalma alapján a KSZ és az NFK mérlegeli az új ellenőrzés lefolytatásának szükségességét. Új ellenőrzés lefolytatásának szükségtelensége esetén a változtatást a KSZ, illetve az NFK tudomásul veszi.
159. A közbeszerzési eljárás lefolytatása (folyamatba épített helyszíni vagy dokumentum alapú ellenőrzés)
345.1. A kedvezményezett a Kbt. szerinti bontási eljárás előtt 10 nappal tájékoztatja az NFK-t a bontás időpontjáról a monitoring és információs rendszeren keresztül.
345.2. A kedvezményezett az eljárást megindító iratokat és az addig keletkezett valamennyi dokumentumot (kiegészítő tájékoztatás, az ajánlati/ajánlattételi határidő esetleges módosítása, összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok, helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyv, jelenléti ív) megküldi az NFK részére a monitoring és információs rendszeren keresztül.
346.1. Az NFK a közbeszerzési eljárásba megfigyelőt delegál. Az NFK az iratok beérkezését követően tájékoztatja a kedvezményezettet
a) a delegált megfigyelő személyéről és elérhetőségéről, valamint arról, hogy
b) a delegált megfigyelő az ellenőrzést személyesen vagy dokumentum alapon végzi.
346.2. A kedvezményezett az eljárás során keletkezett iratokat folyamatosan küldi a monitoring és információs rendszeren keresztül, szükség esetén elektronikus úton a delegált megfigyelőnek, különös tekintettel a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás módosítását tartalmazó hirdetményekre. A kedvezményezett a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben, folyamatosan, elektronikus úton tájékoztatja, illetve az eljárás során keletkezett dokumentumokat (különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat) a megfigyelő részére megfelelő időben megküldi.
347.1. Az NFK a folyamatba épített ellenőrzés lezárásaként valamennyi, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges dokumentum kézhezvételét követő 15 napon belül – több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásban – közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, melyet az eljárást lezáró döntést, illetve az összegezés megküldését megelőzően megküld a kedvezményezett, illetve a KSZ részére.
347.2. Az eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot érintő ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásának. A hiánypótlás kibocsátására az ellenőrzés lefolytatásához szükséges dokumentumok monitoring és információs rendszerbe történő feltöltésétől számított 5 napon belül kerül sor azzal, hogy az NFK az ellenőrzés lefolytatása során – szükség esetén – további dokumentumok bekérését is kezdeményezheti. A hiánypótlás késedelmes teljesítése vagy nem teljesítése esetén az NFK a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el a közbeszerzéseket.
348.1. A kedvezményezett az eljárást lezáró döntését abban az esetben hozhatja meg, ha az NFK az eljárás szabályosságát ellenőrizte és az eljárás szabályosságáról tanúsítványt állított ki. A kedvezményezettnek az eljárást lezáró döntése meghozatala során figyelembe kell vennie a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakat. A kedvezményezett az összegzés megküldésével egyidejűleg az írásbeli összegezést, valamint – eltérő vélemény esetén – a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját az NFK részére megküldi. Az NFK az eljárást lezáró döntés és a kedvezményezett álláspontjának ismeretében dönt arról, hogy szükséges-e az eljárással kapcsolatban szabálytalansági vagy jogorvoslati eljárást kezdeményeznie.
348.2. Ha a kedvezményezett az eljárásra vonatkozó, Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindításáról tájékoztatja az NFK-t, az NFK a folyamatba épített szabályossági ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó.
348.3. A szerződés megkötését követően a kedvezményezett az aláírt szerződést haladéktalanul benyújtja a KSZ-hez.
160. A támogatás folyósításának feltételei
349. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére támogatás csak az NFK támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványának, támogató tartalmú szabályossági tanúsítványának, valamint a KSZ 337.1.-337.4. pont szerinti támogató nyilatkozatának a megléte esetén folyósítható.
161. Az uniós értékhatárokat el nem érő értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására vonatkozó szabályok
350.1. A kedvezményezett a Kbt. alapján módosított szerződést a módosítást követő 3 napon belül utóellenőrzés céljából megküldi a KSZ részére.
350.2. A szerződés módosításával egy időben a kedvezményezett a következő dokumentumokat is megküldi a monitoring és információs rendszeren keresztül a KSZ részére, ha ezek nem állnak a KSZ rendelkezésére:
a) a módosítás alapját képező szerződés (alapszerződés),
b) korábbi módosítás(ok),
c) a módosítás indokolása,
d) az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentum.
350.3. A KSZ jogosult további dokumentumokat is bekérni az utóellenőrzés céljából.
351.1. A rendelkezésre álló dokumentumok és adatok alapján, az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételétől számított 15 napon belül a KSZ lefolytatja a szerződés módosításának ellenőrzését és írásban megküldi a kedvezményezettnek a módosítással kapcsolatos jogi álláspontját, valamint a módosítás műszaki szakmai, elszámolhatósági, támogathatóságai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát. Az ellenőrzés a módosítás közbeszerzési-jogi és elszámolhatósági kérdéseire terjed ki.
351.2. Ha a kedvezményezett a szerződés-módosítására vonatkozó, Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindításáról tájékoztatja a KSZ-t, a KSZ az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó.
351.3. Az ellenőrzés eredményétől függően a KSZ lefolytatja a Rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárást, illetve jogorvoslati eljárást kezdeményez.
351.4. Ha a szerződés-módosítással összefüggésben utólagos ellenőrzés szükséges, azt a KSZ folytatja le az utólagos ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követő 20 napon belül.
351.5. Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés egyenértékű az utóellenőrzési jelentéssel.
351.6. A kedvezményezett részére a szerződés-módosítással érintett támogatási összeg csak a szerződés-módosításra vonatkozó támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés megléte esetén folyósítható.
162. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására vonatkozó szabályok
352.1. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a megkötött szerződés módosításával kapcsolatban – a módosítást 45 nappal megelőzően – a KSZ és azt követően az NFK írásbeli véleményét kéri a monitoring és információs rendszeren keresztül. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződést, a módosítás tervezetét, a módosítás indokolását, az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot megküldi a KSZ részére a monitoring és információs rendszeren keresztül. A dokumentumok kézhezvételét követő 10 napon belül a KSZ megküldi a módosítás-tervezet támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett, valamint az NFK részére.
352.2. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a 352.1. pont szerinti nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a monitoring és információs rendszeren keresztül a szerződésmódosítással összefüggő dokumentumok NFK általi, közbeszerzési-jogi szempontú véleményezését. Az NFK a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.
352.3. Ha az NFK-nak további dokumentumokra is szüksége van, azt a kedvezményezettől hiánypótlás keretében kéri be. Az eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot érintő ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásának. A hiánypótlás kibocsátására az ellenőrzési eljárás megindulásától számított 5 napon belül kerül sor. A hiánypótlás késedelmes teljesítése vagy nem teljesítése esetén az NFK a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el a szerződésmódosítást.
353. Az NFK a részére megküldött dokumentumok alapján a szerződésmódosítás tekintetében tett észrevételeit a dokumentumok kézhezvételét követő 15 napon belül megküldi a kedvezményezett részére.
354.1. A kedvezményezett az NFK észrevételei alapján módosítja a szerződésmódosítással összefüggő dokumentumokat, illetve, ha nem ért egyet az NFK észrevételeivel, részletes indokolást is készít erről, melyet az észrevételek kézhezvételét követő 7 napon belül megküld az NFK részére a monitoring és információs rendszeren keresztül.
354.2. Az NFK a további észrevételeiről a módosított dokumentumok kézhezvételét követő 7 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.
354.3. A kedvezményezett az NFK észrevételeinek kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a módosított szerződést az NFK részére a monitoring és információs rendszeren keresztül.
355. Az NFK a módosított szerződést megvizsgálja, és, ha nem ért egyet a szerződésmódosításban foglaltakkal, jelzi az IH-nak a Rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárás, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezésének szükségességét.
356.1. A kedvezményezett részére a szerződés-módosítással érintett támogatási összeg csak a KSZ és az NFK adott szerződés-módosításra vonatkozó támogató tartalmú nyilatkozata, és véleménye alapján folyósítható.
356.2. Ha a kedvezményezett a szerződés-módosítására vonatkozó, Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindításáról tájékoztatja az NFK-t, az NFK az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó.
357. Ha a közbeszerzési eljárásban, valamint a szerződés-módosítás kapcsán utólagos ellenőrzés szükséges, a dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontból a KSZ, közbeszerzés-jogi szempontból az NFK ellenőrzi az ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követő 20 napon belül.
163. A központosított közbeszerzés
358. A központosított közbeszerzési eljárások ellenőrzése tekintetében keretmegállapodásos eljárás esetében az eljárás második részének értéke az irányadó. Ha ezen rész értéke az uniós értékhatárokat – építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot – eléri vagy meghaladja és a központi beszerző szerv által lefolytatott keretmegállapodásos eljárás ezt lehetővé teszi, a verseny újranyitása kötelező a kedvezményezettek számára.
359. A központosított közbeszerzés keretében lefolytatott keretmegállapodásos eljárások ellenőrzésére e fejezet szabályait kell alkalmazni a 358. pontban meghatározott értékre figyelemmel.
360.2. A szabálytalansági eljárás eredménye alapján
a) a támogatás egy része vagy akár egésze visszavonható, illetve
b) kiemelt, kétfordulós és kistérségi programban meghatározott projektek esetében az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhető meg.
164. A keretmegállapodásos eljárás
361. A 156-163. alcím alkalmazásában a keretmegállapodásos eljárások ellenőrzése esetén a keretmegállapodásos eljárások első szakaszának értéke az irányadó az első szakasz ellenőrzése tekintetében, és a keretmegállapodásos eljárások második szakaszának értéke az irányadó a második szakasz ellenőrzése tekintetében.
IX. Fejezet
A fenntartás
165. A fenntartási kötelezettség
362.1. A projekt befejezésétől számított legalább 5 évig – mikro-, kis- és középvállalkozások esetében legalább 3 évig (a továbbiakban: fenntartási időszak) – a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítani kell, hogy a projekt a támogatási szerződésben foglaltak szerint valósul meg és megfelel a Rendelet 80. §-ában és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak. Ha a kedvezményezett ezen kötelezettsége nem teljesül, haladéktalanul értesíteni kell a KSZ-t.
362.2. Ha a kedvezményezett mérete a vállalkozás tulajdonosi körében bekövetkező változás miatt (kapcsolódó vagy partnervállalkozások révén) a fenntartási időszak alatt megváltozik és a vállalkozás már nem felel meg a mikro-, kis- és középvállalkozás kategóriáknak, e tényről haladéktalanul tájékoztatni kell a KSZ-t. A KSZ a tájékoztatás alapján – ha a kedvezményezett továbbra is megfelel a jogosultsági feltételeknek – a fenntartási időszakot 5 évre növeli.
362.3. Ha a vállalkozás mikro-, kis- és középvállalkozás kategóriájúvá válik, e tényről haladéktalanul tájékoztatni kell a KSZ-t. A KSZ a tájékoztatás alapján – ha a kedvezményezett továbbra is megfelel a jogosultsági feltételeknek – a fenntartási időszakot 3 évre csökkentheti, ha a kedvezményezett vállalja, hogy a támogatási szerződésben meghatározott számszerűsített vállalásait rövidebb idő alatt, a 3 éves fenntartási időszakban teljesíti.
362.4. Az egyes operatív programok sajátosságaira, a projekt céljára, műszaki tartalmára tekintettel az IH indokolt esetben előírhat hosszabb fenntartási időszakot is az általános szerződési feltételekben vagy a pályázati felhívásban.
362.5. Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 57. cikke szerinti időtartamon túli, de az általános szerződési feltételek között vagy a pályázati felhívásban rögzített fenntartási kötelezettségek megsértése esetén is szükséges érvényesíteni a támogatási szerződésben rögzített szankciókat, és a támogatás visszakövetelése esetén az Európai Bizottsággal szembeni elszámolási kötelezettség is fennáll.
362.6. A kizárólag előkészítést támogató projektek körére nem vonatkozik a fenntartási kötelezettség.
362.7. Ha a kedvezményezett a fenntartási kötelezettség nem teljesüléséről tájékoztatja a KSZ-t, a KSZ megvizsgálja a szerződésszerű állapot helyreállításának lehetőségét vagy az általános szerződési feltételekben előírt jogkövetkezményeket alkalmazza.
362.8. A támogatott beruházással létrehozott vagyon a záró projekt fenntartási jelentés (a továbbiakban: ZPFJ) elfogadásáig csak az IH előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg.
363.1. Fenntartási kötelezettség a 362.6. pont szerinti kivétellel infrastrukturális beruházás, illetve termelő beruházások esetében áll fenn.
363.2. Az Európai Szociális Alapból származó támogatások esetében csak abban az esetben áll fenn fenntartási kötelezettség, ha a pályázati felhívásban leírtak szerint a projekt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerint állami támogatási szabályok alá esik.
363.3. A 363.2. pont szerinti esetben a projektre az állami támogatásról szóló jogszabály szerinti fenntartási kötelezettség vonatkozik.
364. Nem teljesül a fenntartási kötelezettség, ha
a) a projekt keretében támogatott infrastrukturális elem tulajdonosi szerkezete megváltozik vagy a termelő tevékenység megszűnik, és
b) ez megváltoztatja a támogatott művelet, projekt jellegét vagy végrehajtási feltételeit, vagy valamely cég vagy közjogi szerv számára jogosulatlan előnyt biztosít.
365. Nem jelenti a fenntartási kötelezettség megsértését
a) a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változás, ha a projekt eredeti céljának megfelelően megvalósul vagy a megvalósított projekt jellegét, alapvető funkcionális jellemzőit és működési feltételeit a tulajdonosi változás nem módosítja jelentősen oly módon, hogy azzal bárkinek jogosulatlan versenyelőnyt biztosítson,
b) a technológiai változás vagy modernizáció miatti csere, fejlesztés,
c) ha a termelőtevékenység nem a közösségi jogszabályok szerinti csalásból eredő csőd miatt szűnik meg,
d) ha a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változás a pályázati útmutatóban leírtaknak megfelelően, az IH vagy a KSZ előzetes hozzájárulásával vagy jogszabály rendelkezése alapján történik.
166. A jelentéstételi kötelezettség
366.1. A támogatási szerződésben a projekt befejezésétől vagy az IH döntése alapján a projekt fizikai befejezésétől évente fenntartási jelentés benyújtása írható elő a kedvezményezett számára. A fenntartási időszak 362.1. pont szerinti kezdetét nem érinti, ha az IH döntése alapján a jelentéstételi kötelezettség a projekt fizikai befejezésétől indul.
366.2. A fenntartási jelentés típusai
a) projektfenntartási jelentés (a továbbiakban: PFJ),
b) ZPFJ.
366.3. A fenntartási időszak során benyújtott fenntartási jelentés PFJ-nek minősül, melyben a kedvezményezett a jelentés tárgyidőszakára vonatkozóan nyilatkozik a fenntartási kötelezettségek teljesítéséről.
366.4. Az utolsóként benyújtott fenntartási jelentés záró projektfenntartási jelentésnek (a továbbiakban: ZPFJ) minősül, melyben a kedvezményezett nyilatkozik a fenntartási kötelezettségek teljes körű teljesítéséről.
367.1. Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége áll fenn és a kedvezményezett indikátorok teljesítését vállalta a fenntartási időszakban, a jelentéstételi kötelezettséget elő kell írni.
367.2. Ha a támogatási szerződésben fenntartási kötelezettséget állapítottak meg, de ezen időszakra indikátorok nem kerültek meghatározásra és a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés sem írja elő a vállalások évenkénti teljesítését, a kedvezményezettnek egy alkalommal, záró fenntartási jelentést kell benyújtania.
367.3. Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége nem áll fenn, jelentéstételi kötelezettséget akkor kell előírni, ha a kedvezményezett a projekt befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget vállalt.
367.4. Ha a vonatkozó jogszabályok üzemeltetőt, vagyonkezelőt jelölnek ki, a kedvezményezett a projekt megvalósítását követően a létrehozott vagyont a meghatározott vagyonkezelőnek, üzemeltetőnek átadja, aki a vagyon nyilvántartásba vételéről, működtetéséről és fenntartásáról a továbbiakban a hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodik.
367.5. A 367.4. pont szerinti esetben a projekt fenntartására vonatkozó jelentéstétel, adatszolgáltatás a kedvezményezett kötelezettsége.
367.6. A jelentéstétel ütemezését a konstrukciók tartalma alapján projektév vagy speciális projektév szerint kell meghatározni.
368.1. A jelentés által bemutatott időszak minősül a jelentés tárgyidőszakának.
368.2. A projekt fizikai befejezése utáni időszakban a vállalások teljesítésének tárgyidőszaka a vállalási időszak.
368.3. A vállalási időszak kezdete – az IH döntésétől függően – a projekt fizikai befejezésének vagy befejezésének napja.
368.4. A vállalási időszak vége az utolsó speciális projektév, illetve projektév utolsó napja.
167. A projektév szerinti jelentéstétel
369.1. A projektév szerinti jelentéstétel esetén a jelentések tárgyidőszaka a befejezés dátumától kezdődik.
369.2. A 369.1. pont szerinti esetben a fenntartási időszak, valamint a vállalási időszak kezdete és vége megegyezik.
369.3. A projektév szerinti jelentéstétel esetén az első PFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma a fenntartási kötelezettség kezdő napja, azaz a projekt befejezését követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma a kezdőnaptól számított projektév (12 hónap) utolsó napja.
369.4. A következő fenntartási jelentés tárgyidőszaka az első PFJ záró dátumát követő napon kezdődik és a jelentéstételi kötelezettség a 369.3. pont szerint ismétlődik.
168. A speciális projektév szerinti jelentéstétel
370.1. Speciális projektév szerinti jelentéstétel előírása esetén a jelentések tárgyidőszaka speciális projektévhez (pl. üzleti év, tanév, naptári év) igazodik.
370.2. Speciális projektév szerinti jelentéstételt kell előírni, ha a pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés erről rendelkezik és a fenntartási jelentésben benyújtandó vállalási adatok csak az így meghatározott időszak elteltével állnak rendelkezésre.
370.3. Ha a vállalási és a fenntartási időszak kezdete azonos, a vállalási időszak vége
a) egybeesik a fenntartási időszak végével, ha a speciális projektév kezdőnapja azonos a fenntartási időszak kezdőnapjával,
b) későbbi, mint a fenntartási időszak vége, ha a speciális projektév kezdőnapja későbbi, mint a fenntartási időszak kezdőnapja.
370.4. A 370.3. a) pontja szerinti esetben az első PFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma a befejezést követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma az ezt követő első teljes speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, valamint a fenntartási és vállalási időszak vége.
370.5. A 370.3. b) pontja szerinti esetben az első PFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma a befejezést követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma az ezt követő első teljes speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, azaz a vállalási időszak vége.
371.1. Ha a vállalási időszak kezdete korábbi, mint a fenntartási időszak kezdete, a vállalási időszak vége
a) egybeesik a fenntartási időszak végével, ha a speciális projektév kezdőnapja azonos a fenntartási időszak kezdőnapjával,
b) későbbi, mint a fenntartási időszak vége, ha a speciális projektév kezdőnapja későbbi, mint a fenntartási időszak kezdőnapja,
c) korábbi, mint a fenntartási időszak vége, ha a speciális projektév kezdőnapja korábbi, mint a fenntartási időszak kezdőnapja.
371.2. A 371.1. a) pontja szerinti esetben az első PFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma a fizikai befejezést követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma az ezt követő első teljes speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, valamint a fenntartási és vállalási időszak vége.
371.3. A 371.1. b) pontja szerinti esetben az első PFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma a fizikai befejezést követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma az ezt követő első teljes speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, azaz a vállalási időszak vége.
371.4. A 371.1. c) pontja szerinti esetben az első PFJ tárgyidőszakának kezdete a fizikai befejezést követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma az ezt követő első teljes speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma pedig a fenntartási időszak vége.
169. A jelentéssel összefüggő formai, tartalmi elvárások
372.1. A PFJ és a ZPFJ űrlapját és a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutatókat az NFK a www.szechenyi2020.hu honlapon közzéteszi. Az általános kitöltési útmutató az NFK jóváhagyásával módosítható.
372.2. A PFJ-hez melléklet nem kérhető be, kivéve, ha a megvalósítás helyszíne és a kedvezményezett székhelye/telephelye nem egyezik meg. Ebben az esetben az iparűzési adó befizetéséről és a projektben foglalkoztatottak számáról információ kérhető.
372.3. A ZPFJ-hez melléklet akkor kérhető, ha a bekérendő adatok az államigazgatás más szerveinek nyilvántartásaiból nem elérhetőek és azt az adott konstrukció esetében az NFK jóváhagyta.
373. A fenntartási jelentést, valamint annak esetleges hiánypótlását, korrekcióját egy példányban, az NFK által meghatározott egységes formátumban, elektronikusan a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint kell benyújtani.
374.1. A PFJ-ben a jelentés tárgyidőszakában a projektnek a Rendelet 80. §-a és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 57. cikk (1) bekezdése által meghatározott fenntartási követelményeknek és a támogatási szerződésben vállaltaknak való megfelelőségéről kell nyilatkozni.
374.2. A projekt fenntartási időszakának elteltét követően a kedvezményezett a ZPFJ-ben nyilatkozik a fenntartási kötelezettségek teljes körű teljesítéséről.
374.3. A fenntartási jelentésben be kell számolni a fenntartási időszakra vállalt indikátorokról, horizontális vállalásokról, az esetleges bevételek alakulásáról és a projekt működőképességéről.
374.4. A fenntartási időszakban végzett helyszíni ellenőrzések során a KSZ-nek a fenntartási jelentésben nem szereplő, de a projekt céljainak teljesülése szempontjából jelentős információkat is össze kell gyűjtenie.
170. További kötelezettségek
375.1. A projekttel kapcsolatban projektszintű elkülönített analitikus számviteli nyilvántartást kell vezetni.
375.2. A projekttel kapcsolatos dokumentumokat a projekt helyszínén elkülönítetten kell nyilvántartani és legalább 2020. december 31-ig kell megőrizni. Ha a projekt helyszíne ezt nem teszi lehetővé vagy több megvalósítási helyszín van, a dokumentumokat a kedvezményezett telephelyén vagy székhelyén kell megőrizni.
375.3. A fenntartási időszakban a KSZ helyszíni szemlét rendelhet el. A 375.2. pont szerinti időpontig fennáll a kedvezményezett ellenőrzés-tűrési, információszolgáltatási és egyéb együttműködési kötelezettsége.
171. Emlékeztető fenntartási jelentés benyújtására
376. A KSZ-nek a projektek nyomon követésével kapcsolatos adatokat a megismerésüktől számított 3 napon belül rögzíteni kell a monitoring és információs rendszerben.
377.1. Projektév szerinti beszámoltatás esetén, a fenntartási jelentést a támogatási szerződés hatálya alatt évente egyszer, a jelentés tárgyát képező időszak utolsó naptári napját követő 15 napon belül kell benyújtani.
377.2. A fenntartási jelentés benyújtási határidejének lejárta előtt 15 nappal a kedvezményezett figyelmét a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint fel kell hívni a jelentéstételi kötelezettség teljesítésére.
378.1. Speciális projektév szerinti beszámoltatás esetén a fenntartási jelentést – a 378.2. pontban meghatározott kivétellel – az adott jelentés tárgyát képező időszak végét követő 15 napon belül kell benyújtani.
378.2. Ha az adatok rendelkezésre állása meghatározott időponthoz, vagy hiteles gazdasági beszámoló elfogadásához, illetve az arra jogosult hitelesítéséhez és letétbe helyezéséhez kötődik (üzleti év), akkor a jelentést legkésőbb a gazdasági beszámoló elfogadásának, letétbe helyezésének jogszabályi határidejét, vagy a meghatározott időpont elteltét követő 15 napon belül be kell nyújtani.
378.3. Ha a speciális projektév üzleti év, a gazdasági beszámoló elfogadásának, letétbe helyezésének határidejét és így a speciális projektév kezdetét a záró beszámolóban kell közölni a KSZ-szel a kedvezményezett saját gazdálkodására irányadó beszámoló-készítési szabályok figyelembevételével.
378.4. A közölt adatok alapján a fenntartási jelentés benyújtási határidejének lejárta előtt 15 nappal a kedvezményezett figyelmét a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint fel kell hívni a jelentéstételi kötelezettség teljesítésére.
172. Felszólítás fenntartási jelentés benyújtására
379. Ha a kedvezményezett jelentéstételi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a határidő leteltét követő 5 napon belül a KSZ a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának általános szabályai szerint 15 napos határidő kitűzésével felszólítja a kedvezményezettet jelentéstételi kötelezettsége teljesítésére.
380.1. Ha a kedvezményezett az eredeti határidőben nem teljesíti a jelentéstételi kötelezettségét, kötbérfizetési kötelezettséget lehet előírni. A kötbérfizetés kezdő napja a jelentéstételi kötelezettség teljesítésének felszólításban közölt határideje, utolsó napja a fenntartási jelentés benyújtását megelőző naptári nap.
380.2. Ha a kedvezményezett a felszólításban meghatározott határidőn belül sem küldi be a fenntartási jelentést, a KSZ
a) elállhat a támogatási szerződéstől,
b) kezdeményezheti a kedvezményezettnek a támogatási rendszerből történő kizárását.
173. A jelentés formai és szakmai ellenőrzése
381.1. A KSZ a négy szem elvének megfelelően, a beérkezést követő 15 napon belül a monitoring és információs rendszerben ellenőrzi a beérkezett jelentést – formai és szakmai szempontokat is tartalmazó – előre összeállított ellenőrző listák alapján.
381.2. A KSZ helyszíni ellenőrzést rendelhet el a projekt fenntartása során jelentkező problémák feltárása és korrigálása érdekében.
381.3. Az ellenőrzés felfüggesztésének ideje nem számít bele az ellenőrzésre rendelkezésre álló 15 napba.
381.4. Ha a jelentés ellenőrzését megelőzően, vagy azzal egy időben helyszíni ellenőrzést rendeltek el, és az ellenőrzés során szerzett többletinformációk segítik a fenntartási jelentés ellenőrzését és elbírálását, a jelentés ellenőrzését fel kell függeszteni. Ennek megfelelően a felfüggesztés kezdete a fenntartási jelentés benyújtásának napja vagy az ellenőrzés elrendelésének napja, a felfüggesztés vége pedig az ellenőrzés napja.
381.5. Ha a jelentés ellenőrzését megelőzően, vagy azzal egy időben indult szabálytalansági eljárás, és az eljárás eredménye befolyásolhatja a fenntartási jelentés ellenőrzését és elbírálását, a jelentés ellenőrzését fel kell függeszteni. Ennek megfelelően a felfüggesztés kezdete a fenntartási jelentés benyújtásának napja vagy az eljárás indításának napja, a felfüggesztés vége pedig a szabálytalansági döntés napja.
381.6. Ha a jelentés ellenőrzését megelőzően, vagy azzal egy időben szerződésmódosításra kerül sor, és a módosítás befolyásolhatja a fenntartási jelentés ellenőrzését és elbírálását, a jelentés ellenőrzését fel kell függeszteni. Ennek megfelelően a felfüggesztés kezdete a fenntartási jelentés benyújtásának a napja vagy a módosítás kezdeményezésének napja, a felfüggesztés vége pedig a módosítás hatályba lépésének napja.
381.7. Ha a jelentés ellenőrzését megelőzően vagy azzal egyidejűleg a projekttel kapcsolatban ellenőrző szervek folytatnak vizsgálatot, és annak eredménye befolyásolhatja a fenntartási jelentés ellenőrzését és elbírálását, a jelentés ellenőrzését fel kell függeszteni. Ennek megfelelően a felfüggesztés kezdete a fenntartási jelentés benyújtásának a napja vagy az ellenőrzés megkezdésének a napja, a felfüggesztés vége pedig az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv elfogadásának a napja.
381.8. A ZPFJ esetén vizsgálni kell a fenntartási időszakra vonatkozó indikátorok támogatási szerződésben meghatározott értékeinek teljesülését.
381.9. Ha egy indikátor – a kedvezményezettnek felróható okból – nem éri el a meghatározott érték 75%-át, a kedvezményezettet fel kell szólítani a támogatás arányos részének visszafizetésére a Rendelet 80. § (6) bekezdése szerint.
381.10. A 381.9. pont szerinti esetben a visszafizetés szabálytalansági döntés alapján történik.
381.11. Ha az indikátor teljesülése a projekt egy meghatározott tevékenységéhez köthető, az arányosítást a projektelemre jutó támogatás arányában kell elvégezni. Ha több indikátor nem érte el a meghatározott érték 75%-át, az arányosítást a legalacsonyabb arányban teljesült indikátort figyelembe véve kell elvégezni.
174. Hiánypótlás
382.1. Ha az ellenőrzés során a fenntartási jelentéssel kapcsolatban hiányosságok merülnek fel, a KSZ a jelentés beérkezését követő 15 napon belül, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével kizárólag a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint a hiány pótlására, illetve a hiba javítására szólítja fel a kedvezményezettet.
382.2. A hiánypótlási határidő kezdete az értesítés – XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerinti – kézbesítését követő nap.
382.3. Hiánypótlási felhívásra egy fenntartási jelentés esetében legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, amelyben a KSZ az összes hiányosságot és hibát megjelöli.
382.4. A hiánypótlási határidőn belül a projektgazdának és a KSZ-nek lehetősége van mind írásban, mind szóban egyeztetni a hiánypótláshoz szükséges kérdésekben.
382.5. A hiánypótlást a jelentéssel megegyező módon, elektronikusan, a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint kell benyújtani.
382.6. A hiánypótlás során csak a fenntartási jelentés hiányzó, illetve javítandó részeit kell benyújtani. A hiánypótlást papír alapon nem kell benyújtani.
383. A KSZ a beérkezett hiánypótlással kiegészíti a dokumentációt és az eredeti ellenőrzési szempontok alapján leellenőrzi a formai és szakmai szempontokat is tartalmazó, előre összeállított ellenőrző listák alapján.
175. Döntés a fenntartási jelentésről
384.1. Ha a KSZ-nek a kedvezményezettel szemben bármely jogcímen követelése áll fenn, a követelés teljesítésének napjáig a KSZ a ZPFJ-t nem fogadhatja el.
384.2. A KSZ a fenntartási jelentés elfogadásáról a formai és szakmai ellenőrzést követő 5 napon belül, hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezését követő 10 napon belül dönt.
384.3. A fenntartási jelentést a KSZ akkor hagyja jóvá, ha a jelentésben foglaltak alapján a projekt a támogatási szerződésben leírtaknak teljes körűen megfelel.
384.4. A fenntartási jelentést el kell utasítani, ha
a) az ellenőrzések során a KSZ megállapítja, hogy a fenntartással kapcsolatos kötelezettségek nem állnak összhangban a támogatási szerződésben foglaltakkal, illetve nem teljesültek,
b) a hiánypótlásra a hiánypótlásra felszólító értesítés átvételétől számított határidő leteltéig nem kerül sor vagy, ha a hiányok pótlása vagy a hibák javítása nem teljes körű.
384.5. Ha a fenntartási jelentés elutasításra kerül, kötbérfizetési kötelezettséget lehet előírni.
384.6. A kötbérfizetés kezdő napja a hiánypótlás teljesítésének határideje vagy a jelentés benyújtásának eredeti határideje, utolsó napja a fenntartási jelentés megfelelő benyújtását megelőző naptári nap.
176. Értesítés a fenntartási jelentés elutasításáról
385.1. A fenntartási jelentés elutasításáról a KSZ a döntéstől számított 5 napon belül, kizárólag a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának általános szabályai szerint értesíti a kedvezményezettet.
385.2. A 385.1. pont szerinti értesítésben meg kell jelölni
a) a teljesítés határidejét,
b) az elutasítás indokát,
c) a fenntartási jelentés elfogadásához szükséges kiegészítések, korrekciók körét.
386. Ha a PFJ elutasításra kerül, a projektmenedzser megvizsgálja, merült-e fel szabálytalansági gyanú, és szükség esetén a 471.1. és 471.2. pontnak megfelelően gyanúbejelentést tesz. A gyanú bejelentésével értesíti a szabálytalanságfelelőst, aki intézkedik a további lépésekről.
177. A korrekciós időszak
387.1. Az elutasítást kiváltó hiányosságokat a kedvezményezett korrekció keretében pótolhatja. A korrekciók elvégzésére a kedvezményezettnek az értesítés – XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerinti – kézbesítését követően 20 nap áll rendelkezésére.
387.2. A KSZ vezetőjének jóváhagyásával a 387.1. pont szerinti határidő a kedvezményezett kérelme alapján, a korrekció elvégzésének időigényét mérlegelve, az eredeti határidőt megelőző 5 napon belül meghosszabbítható.
387.3. Az új határidő kitűzéséről a kedvezményezettet a határidő meghosszabbításáról hozott döntéstől számított 5 napon belül a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint értesíteni kell.
387.4. A korrekciós időszakon belül – írásban vagy szóban – lehetőség van a kedvezményezett és a KSZ közötti egyeztetésre a korrekcióhoz szükséges kérdésekben. A kedvezményezettnek a korrekciós időszakban lehetősége van a fenntartási jelentés több alkalommal történő javítására és megküldésére. A 381.4.-381.7. pont szerinti esetekben a KSZ ellenőrzési határideje felfüggeszthető.
388.1. A korrekciót a jelentéssel megegyező módon, elektronikusan, a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint kell benyújtani.
388.2. Korrekció esetén csak a pótlandó vagy javítandó részeket kell benyújtani.
388.3. A korrekciót papír alapon nem kell beadni.
389.1. A KSZ a beérkezett korrekciót az eredeti ellenőrzési szempontok alapján leellenőrzi a formai és szakmai szempontokat is tartalmazó, előre összeállított ellenőrző listák alapján.
389.2. A KSZ a korrekciós időszak leteltét követő 10 napon belül köteles döntést hozni a fenntartási jelentésről.
389.3. Ha a fenntartási jelentés nem kerül elfogadásra, a KSZ köteles a szerződés megszüntetését kezdeményezni. A szerződés megszüntetése szabálytalansági döntés alapján történik.
178. Értesítés a fenntartási jelentés elfogadásáról, valamint a projekt lezárása
390. A fenntartási jelentés elfogadásáról a kedvezményezettet kizárólag a XVII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint kell tájékoztatni a döntés rögzítését és jóváhagyását követően.
391.1. A projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve további kötelezettséget nem vállalt és a pályázati felhívásban és útmutatóban meghatározott feltételek teljesültek.
391.2. Ha a támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló ZPFJ-t benyújtotta, és azt a KSZ jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.
392.1. A ZPFJ elfogadásáról a KSZ a döntéstől számított 5 napon belül értesíti a kedvezményezettet.
392.2. A ZPFJ elfogadását követően az IH – vagy ha az IH ezt a feladatot a KSZ-re delegálta, a KSZ – záró jegyzőkönyvben nyilatkozik a biztosíték visszavonhatóságáról és a projekt lezárásáról, amelyet a KSZ a végső pénzügyi zárást követően elektronikus vagy postai úton küld el a kedvezményezettnek.
392.3. Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége nincs, a KSZ a projekt lezárásáról a végső pénzügyi zárás után elektronikus vagy postai úton értesíti a kedvezményezettet.
X. Fejezet
A kiemelt projektekre vonatkozó szabályok
393.1. Az IH kiemelt projektek esetén előzetes kiemelt projekt felhívást (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: felhívás) tehet közzé, melynek célja olyan projektötletek kiválasztása, amelyek az akciótervben nevesítésre javasoltak. Egyéb esetben a 2.1.-6.3. pontot kell alkalmazni.
393.2. Az előzetes felhívásra a 20.1.-26.5. pontot megfelelően alkalmazni kell.
393.3. Kiemelt projekt azonosítására csak az adott felhívásra, a meghatározott határidőn belül, az arra jogosult szervezet tehet javaslatot.
393.4. Ahol a Rendelet vagy e fejezet a kiemelt projektek vonatkozásában KSZ-t említ, az ott meghatározott feladatot az IH is elláthatja.
394.1. A felhívásban és az annak részeként összeállított útmutatóban meg kell határozni legalább
a) a támogatási konstrukció akcióterv szerinti bemutatását,
b) a projektadatlapot,
c) a projektdokumentáció elkészítéséhez összeállított útmutatót,
d) a csatolandó mellékletek listáját, különös tekintettel a megvalósíthatósági tanulmányra,
e) az elszámolható költségek ismertetését,
f) a projektötlet vagy projektjavaslat IH-hoz vagy KSZ-hez történő benyújtásának módját és határidejét,
g) azt, hogy a projektötlet vagy projektjavaslat benyújtásának helye az azonosításra javaslattételi joggal rendelkező minisztérium,
h) a projektötlet vagy projektjavaslat akciótervi nevesítésének feltételeit és módját,
i) a további részletes információk elérhetőségét,
j) azt, hogy a felhívás projektötlet vagy projektjavaslat, vagy mindkettő benyújtására irányul,
k) – ha a felhívást a Rendelet 28. § (3) bekezdése szerint hirdették meg – a Rendelet 21. § (2) bekezdése szerinti további információkat és dokumentumokat.
394.2. A felhívásban elő kell írni, hogy az azonosításra javaslatot tevő miniszter a projektötlethez, illetve – ha a felhívást a Rendelet 28. § (3) bekezdése szerint hirdették meg – a projektjavaslathoz csatolt javaslatában köteles bemutatni
a) a projektötletnek vagy a projektjavaslatnak az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz történő hozzájárulását,
b) a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához való illeszkedését,
c) a projektötlet vagy projektjavaslat címét,
d) a projektgazda megjelölését,
e) a javasolt támogatási összeget.
394.3. A 394.2. e) pontja szerinti javasolt támogatási összeg nem lehet nagyobb, mint a felhívásban meghatározott maximálisan igényelhető összeg.
394.4. Az azonosításra javaslatot tevő szervezet – a projektötlet vagy projektjavaslat támogatása esetén – döntését miniszteri aláírással ellátott dokumentumban rögzíti.
394.5. A felhívás előírhatja, hogy kizárólag részletesen kidolgozott projektjavaslatok nyújthatók be, melyről a Rendelet 23/A-27. §-a szerint születik döntés.
394.6. A felhívásban a nevesítési feltételek között szerepelnie kell a Rendelet 28. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.
394.7. Kiemelt projektek esetében a miniszter írásos támogatása befogadási kritérium, kivéve, ha a kiemelt projekt támogatásáról a Kormány már döntött.
395.1. Ha a felhívás kizárólag projektötlet benyújtására irányul, a kiemelt projektek benyújtását követően az IH a felhívásban meghatározott módon értékeli a benyújtott projektötleteket legalább a következő szempontok figyelembevételével:
a) illeszkedik az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz,
b) egyértelmű, mérhető, elérhető célokkal rendelkezik,
c) költséghatékony,
d) megfelelően előkészített.
395.2. A Rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében a miniszter – ha nem ő a javaslattevő – véleményezi a más szervezetek által javasolt kiemelt projektekre vonatkozó javaslatot.
395.3. A kiemelt projektek nevesítésére irányuló előterjesztésben be kell mutatni azokat a projektötleteket is, amelyeket az IH nevesítésre nem javasol.
396.1. Ha a felhívást a Rendelet 28. § (2) bekezdése alapján fogják meghirdetni, a projektgazda részt vehet a felhívás előkészítésében.
396.2. A 396.1. pont szerinti esetben a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalakor kizárólag a projektötlet európai uniós forrásból való támogathatóságát, megfelelő előkészítettségét, illetve a többi kiemelt projektötlettel való összhangját szükséges megvizsgálni.
397.1. Ha a felhívást a Rendelet 28. § (3) bekezdése szerint hirdették meg, az IH a projektkiválasztás általános szabályai szerint gondoskodik a projektjavaslatok elbírálásáról.
397.2. A 397.1. pont szerinti projekt esetében az akciótervi nevesítést követően csak akkor köthető támogatási szerződés, ha az IH a projektjavaslatot támogatásra, illetve feltételekkel vagy csökkentett összköltséggel történő támogatásra javasolja és a projektjavaslatot a Kormány is jóváhagyja.
397.3. Ha a 397.1. pont szerinti projektjavaslatot az IH elutasításra javasolja, de a Kormány a projektet jóváhagyja, a Kormány döntését nevesítésnek kell tekinteni és a részletesen kidolgozott projektjavaslatot az erre irányuló felhívásra ismét be kell nyújtani a Rendelet 28. § (5) bekezdése szerinti határidőn belül. Támogatási szerződés a felhívásban, valamint a Kormány által meghatározott feltételek teljesülése után köthető.
398.1. A kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről szóló előterjesztés tervezetét a projektötletek vagy projektjavaslatok IH részére történő beérkezését követő 30 napon belül az IH megküldi az NFK részére.
398.2. A 398.1. pont szerinti előterjesztésnek tartalmaznia kell legalább a Rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti információkat.
398.3. A 398.1. pont szerinti határidőbe a hiánypótlás, a tisztázó kérdésre adott válaszadási határidő, valamint a kifogás elbírálásának időtartama nem számít bele.
399.1. Ha a felhívást a Rendelet 28. § (3) bekezdése szerint hirdették meg és a beérkezett projektjavaslat a Rendelet 23/A-27. §-a szerinti elbírálás alapján támogatásra nem javasolt, de az IH a projektjavaslatot projektötletként továbbfejlesztésre alkalmasnak tartja, a projektötlet akciótervi nevesítésére kell javaslatot tenni a Kormánynak.
399.2. Ha a Kormány a projektjavaslatot az akciótervben nevesíti, a részletesen kidolgozott projektjavaslatot az erre irányuló felhívásra ismét be kell nyújtani a Rendelet 28. § (5) bekezdése szerinti határidőn belül. Támogatási szerződés a felhívásban, valamint a Kormány által meghatározott feltételek teljesülése után köthető.
400. A kiemelt projekt nevesítésére irányuló előterjesztést a hatályos akcióterv módosításaként kell benyújtani. Az előterjesztés kizárólag a projektötlet nevesítésére irányulhat.
401.1. A kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről szóló kormányhatározat közzétételét követő 7 napon belül az IH értesíti a projektgazdát, az azonosításra javaslatot tevő szervezetet és az illetékes KSZ-t a Kormány döntéséről és – ha ezt a felhívás nem tartalmazza és a részletes projektjavaslat kidolgozásához új pályázati felhívás közzétételére kerül sor – tájékoztatja a Rendelet 21. § (1) bekezdése szerinti, a részletes projektjavaslat benyújtására vonatkozó felhívás közzétételének időpontjáról, valamint a Rendelet 28. § (5) bekezdése szerinti határidőről.
401.2. Ha a felhívás tartalmazza a Kormány általi nevesítést követő részletes projektjavaslat kidolgozásának és értékelésének feltételrendszerét, a projektgazdát a határidőkről tájékoztatni kell.
401.3. A projektgazdát tájékoztatni kell arról, hogy az akciótervben történő előzetes nevesítés szükséges, de nem elégséges előfeltétele a kiemelt projekt támogatásának. Az előzetes nevesítés nem eredményezi a támogatási szerződés megkötésének kötelezettségét, erről az IH dönt.
402.1. Ha a pályázati felhívásra projektötlet és projektjavaslat is benyújtható, az IH a projektkiválasztás általános szabályai szerint gondoskodik a projektek elbírálásáról.
402.2. A projekt akciótervi nevesítése érdekében a 398.1.-401.3. pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárni a következő eltérésekkel:
a) ha az IH a projektjavaslatot projektötletként továbbfejlesztésre alkalmasnak tartja, a projektötlet akciótervi nevesítésére kell javaslatot tenni a Kormány-nak,
b) ha a Kormány a projektötletet az akciótervben nevesíti, a részletesen kidolgozott projektjavaslatot az akciótervi nevesítéséről szóló értesítésben foglalt határidőn belül be kell nyújtani,
c) ha a projektötletet az IH elutasításra javasolja, de a Kormány a projektötletet nevesíti, a részletesen kidolgozott projektjavaslatot az akciótervi nevesítéséről szóló értesítésben foglalt határidőn belül át kell dolgozni.
403.1. A nevesítést követően, a részletes projektjavaslat benyújtásáig a KSZ az IH útmutatása alapján projektfejlesztési szolgáltatásokat nyújt az akciótervben nevesített projektgazdák részére.
403.2. Ha a pályázati felhívásra projektötlet és projektjavaslat is benyújtható, a projektfejlesztést az akciótervi nevesítésről szóló kormányhatározatban foglalt határidőn belül kell végrehajtani.
404.1. A kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről szóló kormányhatározat elfogadását követően – a 404.2. pont szerinti kivétellel – a kiemelt projektjavaslatok támogatási kérelmének benyújtására és a támogatási kérelmek elbírálására a projektkiválasztás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a részletes projektjavaslat benyújtására szóló felhívást a projektötlet benyújtására szóló felhívás is tartalmazhatja, ha a felhívást a pályázati felhívások meghirdetésére vonatkozó általános szabályok szerint készítették elő és hagyták jóvá.
404.2. Ha a felhívást a Rendelet 28. § (3) bekezdése szerint hirdették meg, a kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről szóló kormányhatározat elfogadását követően a támogatási szerződés megkötésére az általános szabályokat kell alkalmazni.
405.1. A részletes projektjavaslat benyújtására vonatkozó pályázati felhívást – ha a felhívás megjelenése előtt PEMCS kerül összehívásra – a PEMCS által meghatározott és emlékeztetőjében rögzített ütemezés szerint, de legfeljebb a kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről szóló kormányhatározat elfogadását követő 30 napon belül kell elkészíteni.
405.2. Kiemelt projektek pályázati felhívásai esetében társadalmi egyeztetésre nem kerül sor.
406.1. A támogatói döntés meghozatalát és a támogatási szerződés megkötését a kiemelt projektjavaslat beérkezésétől számított 30 napon belül kell elvégezni.
406.2. A 30 napos határidőbe nem számít bele a projektgazdától vagy harmadik féltől függő támogatási szerződési feltételek teljesítési ideje, a projektgazda hiánypótlási és tisztázó kérdésekre adott válaszadási ideje, a kifogás elbírálásának időtartama, továbbá a Kormány döntési ideje, amely a kapcsolódó előterjesztésnek a Kormány által tárgyalt fejlesztéspolitikai ügyek tekintetében a titkársági feladatokat ellátó szervezeti egységhez történő beérkezéstől a projektről szóló határozat közzétételéig terjedő időszakot jelenti.
406.3. A 406.1. és 406.2. pont szerinti kivétellel a szerződéskötési és szerződésmódosítási folyamatokra a IV. Fejezetben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
XI. Fejezet
A projekttartalom változása
179. A projekttartalom változásának eljárási szabályai
407.1. Ha a projekttartalom változása a szerződéskötési folyamat során merült fel, a projekt módosíthatóságról a KSZ – e fejezetben nevesített esetekben az IH – dönt. A kedvezményezett a módosításokat a szerződés mellékletét képező eltérések listáján feltünteti.
407.2. A támogatási szerződés megkötését követően a KSZ akkor fogadja be a projekttartalom-változásra vonatkozó igényeket, ha azokat szerződésmódosítási vagy változás-bejelentési kérelemmel jelezték a KSZ felé a 48. alcím szerint.
407.3. A projekttartalom változásának minősül
a) a műszaki, szakmai tartalom változása, több, egymástól elkülöníthető fejlesztést magában foglaló projektek esetén projektelem/tevékenység, illetve projektszinten is,
b) a projekt helyszínének változása,
c) a költségvetés változása, ideértve a támogatás mértékének, intenzitásának megváltoztatását a Rendelet 36. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban,
d) a monitoring-mutatók, indikátorok és egyéb vállalások változása, egyéb szerződéses vállalások módosítása,
e) a projektgazda személyének változása jogutódlás vagy projektátvállalás esetén
ea) egy kedvezményezett által megvalósított projekt esetén,
eb) konzorciumi formában megvalósított projekt esetén,
f) a projektmegvalósítás kezdetének, a megvalósítás határidejének, a megvalósítás időtartamának módosítása,
g) a projekttartalom szakaszolás miatti módosítása.
407.4. A támogatási szerződés vagy a támogatói okirat abban az esetben módosítható, ha a projekt a módosult feltételekkel eredetileg is támogatható lett volna, kivéve jogszabály által előírt kötelező jogutódlás, a Rendelet 35/A. § (4) bekezdése és 36. § (4d) bekezdése szerinti esetekben.
407.5. A szerződés módosítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem irányulhat a megítélt támogatási összeg emelésére.
407.6. Ha a KSZ a 407.3. pont szerinti változást észleli, kezdeményezheti a támogatási szerződés módosítását.
180. A módosítási igény elbírálása
408.1. A módosítási igényeket a következő alapelvek figyelembevételével kell elbírálni:
a) teljes helyzetfeltárás, figyelembe véve a kedvezményezett korábbi módosítási igényeit is,
b) a módosítás nem változtathatja meg a projekt alapvető célját,
c) a módosítás nem irányulhat olyan szempontra, amely jogosultsági feltétel volt az elbírálás során és a módosítást követően már nem teljesülne,
d) az elbírálásánál előnyt jelentő feltételeket kedvezőtlenül érintő módosítás nem engedélyezhető, ha ezáltal a megváltozott projekt nem érte volna el a támogatásban részesülést jelentő legalacsonyabb pontszámot, ideértve a szempontrendszer vonatkozásában meghatározott támogatási minimumot jelentő belső korlátokat is,
e) a módosítási igény nem kerülhet jóváhagyásra, ha az a pályázat készítésekor előre látható, tervezhető körülmény miatt merült fel, kivéve az alapvető célok teljesülését elősegítő, ésszerűsítést célzó módosítások,
f) vis maior esetek bekövetkezésekor a KSZ egyedileg mérlegeli a negatív irányú változások hatását a projektre és dönt a módosítási igény jóváhagyásáról,
g) a szerződéses vállalásokat kedvezőtlenül érintő módosítási igény nem kerülhet jóváhagyásra a megítélt támogatás arányos csökkentése nélkül, ha az a projektgazdának felróható okból merült fel.
408.2. Konzorcium által megvalósuló projektek esetén – eltérő rendelkezés hiányában – a 408.1. pontban foglaltakat projektszinten kell értelmezni.
408.3. Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 55. cikke szerinti jövedelemtermelő projektek esetén a 408.1. pontban foglaltakon túlmenően a módosításnak meg kell felelni a következő feltételeknek is:
a) a módosítás eredményeként a közgazdasági költség-haszon elemzés mutatóinak a támogathatósági feltételeknek továbbra is meg kell felelniük,
b) ha a megvalósíthatósági tanulmányban kiválasztott változattól eltérő változat kerül megvalósításra, a változatelemzés ismételt elvégzésével, illetve módosításával igazolni szükséges, hogy az új változat megvalósítása a legmegfelelőbb.
408.4. Ha közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, a projekttartalom változása tekintetében a Rendelet 23. alcímében foglaltakat, valamint a Kbt. előírásainak betartását is vizsgálni kell.
409.1. A projekttartalom változásra irányuló módosítási kérelem értékelése során a KSZ – a vállalások és az indikátorok vizsgálata alapján – vizsgálja a módosításnak a projekt céljaira gyakorolt hatását, továbbá, hogy a módosítás a projekt megvalósításának mely fázisában merül fel.
409.2. A KSZ vizsgálja a módosítás tervezhetőségét (tervezhető volt-e vagy vis maior), továbbá a projektgazdának való felróhatóságát.
409.3. A projekt tartalmi elemeinek megváltozása esetén a KSZ/IH a projekt módosítását egészben vagy részben elfogadja vagy elutasítja.
181. A projekt, projektelem műszaki, szakmai tartalmának változása
410. A projekt műszaki, szakmai tartalmának minősül a pályázatban meghatározott fejlesztési tartalom, melyet
a) építés esetén a pályázati felhívás rendelkezései szerint előírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képező vagy a támogatási szerződés megkötését követően a támogatási szerződés mellékletét képező műszaki tervdokumentáció, ennek hiányában egyéb műszaki dokumentáció,
b) szolgáltatás – ideértve a projektmenedzsment-szolgáltatást is – esetén a pályázati felhívás rendelkezései szerint előírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képező vagy a támogatási szerződés megkötését követően a támogatási szerződés mellékletét képező pontos feladatleírás, ajánlati dokumentáció, a költségvetés szöveges indoklása, megkötött szerződés, ennek hiányában a költségvetés szolgáltatási elemeit alátámasztó dokumentumokban foglaltak,
c) eszközbeszerzés esetén a pályázati felhívás rendelkezései szerint előírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képező vagy a támogatási szerződés megkötését követően a támogatási szerződés mellékletét képező tételes eszközlista, szállítólevél, megkötött szállítási (keret)szerződés, a beszerezni tervezett eszközök darabszámának feltüntetésével, ennek hiányában a költségvetés beszerzési elemeit alátámasztó dokumentumokban részletezettek,
d) egyéb esetben – ideértve a menedzsment-tevékenységet is, ha nem külső erőforrás igénybevételére kerül sor – a pályázati felhívás rendelkezései szerint előírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képező vagy a támogatási szerződés megkötését követően a támogatási szerződés mellékletét képező költségvetést alátámasztó dokumentumokban foglaltak
támasztanak alá.
182. A műszaki, szakmai tartalom növelése
411.1. A projekt, projektelem elfogadott műszaki, szakmai tartalmának növelése akkor engedélyezhető, ha az illeszkedik a projekt eredeti céljához.
411.2. A Rendelet 36. § (4) bekezdésében, 61. §-ában, 61/A. §-ában, 61/B. § (2) bekezdésében, valamint 116/A. §-ában részletezett esetek kivételével a műszaki, szakmai tartalom növelésével járó esetleges költségnövekedés miatt a teljes projektre megítélt támogatás – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem növelhető, még abban az esetben sem, ha a módosítás oka jogszabályváltozás, (szak)hatósági előírás, vagy az igénybe vett, illetve a kijelölt – a jogszabály- vagy szerződésszerű teljesítésért felelős – személy vagy szervezet (pl. tervellenőr, műszaki ellenőr) előírása.
412. Az elfogadott műszaki, szakmai tartalom megvalósítása melletti megtakarítás esetén a felszabaduló forrás felhasználása és más költségsorra való átcsoportosítása – a Kbt. hatálya alá tartozó beruházás esetén a Kbt. rendelkezéseinek betartása mellett – a KSZ jóváhagyása alapján, a következő esetekben lehetséges a műszaki, szakmai tartalom növelésével:
a) a műszaki, szakmai tartalom növelése révén a pályázat a projekt alapvető céljának a teljesülét elősegítő tevékenységhez kapcsolódik, és a szakmai értékelési kritériumai között pontszámmal értékelt indikátorok, illetve kulcsindikátorok vállalt mértéke nem változik negatív irányban,
b) a műszaki, szakmai tartalom növelésére jogszabályi, (szak)hatósági vagy az igénybe vett – a jogszabály- vagy szerződésszerű teljesítéséért felelős – személy vagy szervezet (pl. tervellenőr, műszaki ellenőr) előírása miatt van szükség, és ez a projekt alapvető célja teljesülésének előfeltételét jelentő tevékenységhez kapcsolódik, vagy
c) a műszaki, szakmai tartalom növelése a kötelezően elvégzendő – előre nem látható és nem tervezhető, a Kbt. előírásainak megfelelő – pótmunka, amely nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható és – ha releváns – az építési naplóban rögzítésre került.
183. A műszaki, szakmai tartalom helyettesítő módosítása
413. A projekt, projektelem értékelése során elfogadott műszaki, szakmai tartalmának egyenértékű változtatása akkor engedélyezhető, ha a helyettesítő műszaki, szakmai tartalom minden szempontból legalább olyan paraméterekkel rendelkezik, mint a hatályos szerződés részét képező tartalom (pl. tartósság, funkció, élettartam, terhelhetőség, kapacitás, hőátbocsátási tényező, alkalmasság) és
a) a módosítás oka jogszabályváltozás, (szak)hatósági előírás vagy az igénybe vett – a jogszabály- vagy szerződésszerű teljesítéséért felelős – személy vagy szervezet (pl. tervellenőr, műszaki ellenőr) kötelező előírása,
b) célja a beruházás és működtetés, illetve egyéb fejlesztés szempontjából összességében költséghatékonyabb megoldás alkalmazása, vagy
c) egyéb esetekben akkor, ha nem változik negatív irányba a pályázat benyújtásakor vállalt monitoring-mutatók, output és eredményindikátorok, valamint egyéb vállalások értéke.
184. A műszaki, szakmai tartalom csökkenése
414.1. A projekt, projektelem elfogadott műszaki, szakmai tartalmának csökkenése, azaz csak részben egyenértékű műszaki, szakmai megoldással történő kiváltása vagy a projektben betervezett tevékenység/projektelem elhagyása akkor engedélyezhető, ha a módosítás oka jogszabályváltozás, (szak)hatósági előírás vagy előre nem látható, nem tervezhető, a kedvezményezettnek fel nem róható esemény. A projekt, projektelem jogszabálynak, szerződésnek, szabványoknak és rendeltetésszerű használatnak való megfelelőségét az igénybe vett – a jogszabály- vagy szerződésszerű teljesítéséért felelős – személy vagy szervezet (pl. tervellenőr, műszaki ellenőr) igazolja.
414.2. Akkor is lehetséges a műszaki, szakmai tartalom csökkentése, ha nem a projekt alapvető célját jelentő projektelem műszaki, szakmai tartalmának csökkentésére kerül sor annak érdekében, hogy a projekt alapvető célját jelentő tevékenység/projektelem kapcsán bekövetkezett költségnövekedés költségátcsoportosítással – részben vagy egészben – kompenzálható legyen és a kedvezményezett ezt megfelelően alátámasztotta.
414.3. A műszaki, szakmai tartalom csökkenthető továbbá a Rendelet 35/A. § (4) bekezdése és 36. § (4d) bekezdése szerinti esetben is.
414.4. A műszaki, szakmai tartalom csökkenése esetén az elszámolható összköltséget és a támogatás összegét is arányosan csökkenteni kell az érintett tevékenység/projektelem vonatkozásában, illetve a 414.2. pontban foglaltak kivételével a teljes projekt vonatkozásában is. A pályázati kiírásban szereplő belső korlátok, egységárak, fajlagos mutatók betartása érdekében az elszámolható összköltség és a támogatás tovább csökkenthető.
185. A költségvetésben bekövetkező változás
415. A pályázati dokumentációban vagy a támogatói döntésben az elszámolható költségek tekintetében meghatározott maximális egységárakat, fajlagos költségek mértékét, valamint a költségvetésre vonatkozó belső korlátokat nem lehet túllépni, kivéve az IH által az elszámolhatósági útmutatóban meghatározott esetekben és módon.
186. A projektszintű költségnövekedés
416.1. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a projekt elszámolható költségeinek növelése az eredetileg benyújtotthoz képest kizárólag a Rendelet 36. § (4) bekezdésében, 61. §-ában, 61/A. §-ában, valamint 116/A. §-ában részletezett esetekben lehetséges, a saját forrás aránya azonban nem csökkenhet.
416.2. A 416.1. pont szerinti esetek, valamint a Rendelet 61/B. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével a projektszintű elszámolható összköltség növelése nem engedélyezhető, az eredetileg benyújtott költségvetéshez képest bekövetkező költségnövekedést a kedvezményezett saját forrásból köteles finanszírozni.
416.3. A kedvezményezett által biztosított saját forrás aránya a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet, kivéve a Rendelet 36. § (4) bekezdés d) pontja és 61/B. § (2) bekezdése szerinti esetet.
416.4. Az eltérő intenzitású projektelemek közötti átcsoportosítás esetében, ha magasabb támogatási intenzitású projektelemről alacsonyabb támogatási intenzitású projektelemre történik az átcsoportosítás, az IH jóváhagyhatja a projekt elszámolható összköltségének növelését.
416.5. A projekt támogatásának növeléséről nagyprojekt és kiemelt projekt esetében – a Rendelet 36. § (4) bekezdés c) pontja kivételével – a Kormány dönt.
416.6. Ha a közszféra szervezet kedvezményezett által megvalósított projekt, kiemelt projekt, nagyprojekt összköltsége az eredeti elszámolható összköltség 15%-át meg nem haladó mértékben megemelkedik, a támogatás növeléséről az érintett IH-vezető, nagyprojekt esetében a Kormány dönt.
416.7. Ha a közszféra szervezet kedvezményezett által megvalósított kiemelt projekt, nagyprojekt vagy uniós jogszabályból levezethető, tagállami kötelezettség teljesítését szolgáló projekt összköltsége az eredeti elszámolható összköltség 15%-át meghaladó mértékben megemelkedik, a támogatás növeléséről a Kormány dönt.
416.8. A Rendelet 36. § (4) bekezdés c) pontja, 61/B. § (2) bekezdése, valamint 116/A. §-a szerinti költségnövekményről az érintett IH-vezető dönt.
416.9. A Rendelet 61/A. és 61/B. §-a szerinti esetekben, ha a módosításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, illetve a módosítás nem ütközik állami támogatási szabályokba, akkor a módosítási igény jóváhagyható abban az esetben is, ha ennek következtében a támogatás a pályázati vagy kiemelt felhívásban meghatározott maximálisan igényelhető támogatási összeget túllépi.
187. A projektszintű költségcsökkenés
417.1. Ha a támogatott projektelem összköltsége változatlan műszaki, szakmai tartalom mellett csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell úgy, hogy a projekt elszámolható költségei között az adott soron maradt költség maradványként kezelhető és a projekten belüli költségátcsoportosításra felhasználható a költségátcsoportosításra vonatkozó alcímben foglaltak figyelembevételével.
417.2. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az áfa-levonási jogosultságban vagy egyes beszerzett termékek, szolgáltatások áfa-kulcsában bekövetkezett változás, továbbá eltérő áfa-levonási jogosultságú tevékenységek közötti költségátcsoportosítás eredményeként felszabaduló, le nem vonható áfá-ra megítélt támogatást nem lehet más költségre átcsoportosítani, azzal a megítélt támogatás összegét csökkenteni kell.
188. A projekten belüli költségátcsoportosítás
418.1. A projekten belüli költségátcsoportosítás akkor lehetséges – függetlenül attól, hogy a költségátcsoportosítás a támogatási szerződés módosításával jár-e vagy változás-bejelentéssel kezelendő – ha
a) a kedvezményezett az átcsoportosítás forrásául szolgáló költségtípuson megtakarítást ért el, vagy
b) projektszintű tartalék áll rendelkezésre.
418.2. A 418.1. pontban foglaltakon túl be kell mutatni, hogy
a) a költségátcsoportosítás a projekt alapvető céljához hogyan járul hozzá, és
b) a projektben eredetileg vállalt projektelemek továbbra is megvalósulnak, kivéve a Rendelet 36. § (4d) bekezdése szerinti esetben.
418.3. Az átcsoportosítás szükségességét, illetve lehetőségét kötelezettségvállalással, szerződésekkel, egyéb esetben pedig legalább árajánlattal kell igazolni.
418.4. Költségátcsoportosítás során eltérő támogatási intenzitású projektelemek esetében figyelembe kell venni azon alapelveket, hogy
a) a projektelemenkénti támogatási intenzitás nem változhat,
b) a megítélt támogatás összege projektszinten nem nőhet,
c) az elszámolható költség projektszinten nem nőhet.
418.5. Az alacsonyabb intenzitású projektelemre történő átcsoportosítás a megítélt támogatás, a magasabb intenzitású projektelemre történő átcsoportosítás az elszámolható költség csökkenésével jár.
418.6. A 407.4. pont szerinti esetben és módon az IH eltekinthet a 418.4. c) pontja alkalmazásától, melynek következtében az alacsonyabb intenzitású projektelemre történő átcsoportosítás esetén a megítélt támogatás nem változik, az elszámolható összköltség növekszik.
189. A támogatás százalékos mértékének változása
419.1. Egy projektelem, tevékenység támogatásánál – a költségátcsoportosítás és a Rendelet 36. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetét kivéve – a támogatási intenzitás megváltoztatását a KSZ javaslatára az IH hagyja jóvá.
419.2. A költségnövekedés nem járhat a projekt összes elszámolható költségének növelésével, az kizárólag a projekt összköltségét emeli, kivéve nagyprojekt és kiemelt projekt esetén, illetve a 407.4. pontban és a Rendelet 36. § (4) bekezdésében rögzített esetekben és módon.
419.3. Ha a projektelem, tevékenység tervezett elszámolható költségei csökkennek, a támogatás összegét is arányosan csökkenteni szükséges, abban az esetben is, ha a projektgazda által igényelt támogatás intenzitása nem érte el a pályázati felhívásban meghatározott maximális mértéket, azaz a támogatási arány rögzített.
419.4. Ha a projekt egyes támogatható tevékenységei a pályázati felhívásban foglaltak szerint eltérő támogatási intenzitással támogathatóak, a projektszintű átlagos támogatási arány az eltérő támogatási intenzitású projektelemek közötti költségátcsoportosítás eredményeként változhat.
419.5. A támogatási intenzitással kapcsolatos részletes szabályokat a pályázati felhívás, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazzák.
190. A szerződéses vállalások módosítása
420. Az indikátorok célértékére vonatkozó vállalások pozitív irányú módosítása akkor fogadható el, ha az – az egységes működési kézikönyvben foglalt kivételektől eltekintve – nem jár az adott tevékenységre megítélt támogatás összegének és százalékos mértékének növelésével.
421.1. Az output indikátorok teljesülését a záró beszámoló, az eredmény- és hatásindikátorok teljesülését pedig a ZPFJ alapján kell vizsgálni.
421.2. A projektben vállalt indikátorok csökkent mértékű teljesítése esetén – kivéve, ha az indikátorok a projekt szakaszolása miatt nem teljesíthetőek az eredetileg vállalt mértékben – a Rendelet 80. § (6) és (7) bekezdése, továbbá a IX. Fejezetben foglaltak alkalmazandóak.
421.3. Műszaki, szakmai tartalom csökkenése esetén az indikátorok változásától függetlenül is csökkenthető a támogatás.
421.4. Ha a Rendelet 35. §-a szerinti bármely elállási ok fennáll, az indikátorok teljesülésétől függetlenül a KSZ-nek joga van elállni a támogatási szerződéstől.
421.5. Ha a hatályos támogatási szerződésben rögzített bármely indikátor értéke a célérték 25%-ának megfelelően, vagy azt meghaladóan csökken, a kedvezményezettnek a támogatási szerződés módosítását kell kezdeményeznie.
421.6. A 421.5. pont szerinti esetben az IH vagy az IH meghatalmazása alapján a KSZ elutasíthatja a szerződésmódosítási kérelmet, különös tekintettel arra az esetre, ahol a vállalt indikátor műszaki, szakmai tartalmat is érint.
422. A nem számszerűsíthető vállalások bármelyikének nem teljesítése a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után, ha az a projekt céljával részben vagy egészben ellentétes.
423.1. A horizontális vállalások módosítását, cseréjét, törlését, a kedvezményezett változás-bejelentési kérelem benyújtásával kezdeményezheti a KSZ-nél.
423.2. A módosítás során a pályázati felhívásban meghatározott kötelező minimumvállalás alá (pontszámban vagy a szempontok számában) nem csökkenhet a horizontális vállalás.
423.3. A KSZ a 408.1.-408.4. pontban foglaltak, valamint a 423.2. pont szerinti alapelv figyelembe vételével dönt a kérelemről.
423.4. Technikai adatmódosítással kezelendő
a) a horizontális vállalásokkal kapcsolatban előforduló adminisztrációs hiba javítása,
b) a pontatlanul rögzített vállalások módosítása.
191. A projektgazda személyének változása
424.1. A támogatásról hozott döntést követően a projektgazda személyének változása
a) jogutódlással, vagy
b) a projekt átruházásával
történhet.
424.2. Az átadó vagy jogelőd kedvezményezett által a támogatási szerződésben vállaltakért az átvevő vagy jogutód kedvezményezett felel.
424.3. A kedvezményezett személyének változása során figyelemmel kell lenni az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 57. cikk (1) bekezdése szerinti feltételekre.
425.1. A projekt megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a felhívásban foglalt feltételeknek megfelel és ahhoz az IH előzetesen írásban hozzájárul, vagy, ha az új kedvezményezett jogszabályon alapuló kötelező jogutódlás következtében lép be a támogatási jogviszonyba.
425.2. A projekt átruházása során a projekt céljai nem módosulhatnak.
425.3. A jogutódlás vagy a projektátvállalás bejelentését követően, a támogatási szerződés módosítása előtt rendkívüli helyszíni ellenőrzés rendelhető el.
425.4. Ha az IH a jogutód vagy az átvevő kedvezményezett támogatási jogviszonyba való belépését jóváhagyja, az IH/KSZ a támogatási szerződés módosítására vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően módosítja a támogatási szerződést.
425.5. Ha az IH a jogutód vagy az átvevő kedvezményezett támogatási jogviszonyba való belépését nem hagyja jóvá, a KSZ elállhat a szerződéstől.
425.6. Ha az új kedvezményezett jogszabályon alapuló jogutódlás következtében lép be a támogatási jogviszonyba, ide értve a kötelező feladatátvétel kapcsán bekövetkezett jogutódlást is, az IH előzetes írásbeli hozzájárulása nem szükséges. A változás új kedvezményezett általi bejelentésének IH általi elfogadásával a támogatási szerződés módosul.
425.7. Nem szükséges az IH előzetes írásbeli hozzájárulása abban az esetben sem, ha a kedvezményezett személyében azért következik be változás, mert jogszabály kötelezően előírja a beruházás során létrejött vagyon tulajdonjogának átruházását.
426.1. A támogatási szerződéssel még nem rendelkező jogutód/projektátvevő papír alapon kérelmezi a KSZ-nél a kedvezményezett-cserét. A további eljárásrendi lépéseket a kapcsolattartás szabályai szerint az e-ügyintézés felületen keresztül kell lebonyolítani.
426.2. Ha a kedvezményezett már rendelkezik támogatási szerződéssel, a kedvezményezett-cserét az e-ügyintézés felületen keresztül kell kérelmezni.
426.3. A 426.1. és 426.2. pont szerinti esetben a kapcsolattartás az érvényes felhasználói jelszóval rendelkező felhasználóval történik.
426.4. Ha az e-ügyintézéshez szükséges jelszó nem áll rendelkezésre, a jogutód/projektátvevő a kedvezményezett-cserét alátámasztó dokumentumokkal együtt új jogosultságot kérelmezhet a KSZ-nél.
427.1. Konzorciumi tagok cseréje – ide értve a pályázatot benyújtó konzorciumvezető személyét is -, új konzorciumi tag bevonása, konzorciumi tag kilépése akkor engedélyezhető, ha
a) nem változik a projekt alapvető célja,
b) a tagcsere, illetve a tagok számának bővülése esetén az új tag is megfelel a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek és benyújtásra kerülnek a pályázók számára előírt dokumentumok,
c) a konzorciumvezető kilépési szándéka esetén a kilépést megelőzően a konzorciumvezetői pozíció átadása megtörténik,
d) a tag kilépése esetén nem változik a konzorciumnak a pályázat benyújtására vonatkozó jogosultsága – ideértve a konzorciumvezetőre vonatkozó feltételeknek való megfelelést is -, kivéve, ha az új kedvezményezett jogszabályon alapuló kötelező jogutódlás következtében lép be a támogatási jogviszonyba,
e) a tag kilépése esetén a tag igazolja, hogy a támogatási szerződésben és a konzorciumi megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítésére a megállapodás aláírását követően, neki fel nem róható okból beállott körülmény folytán nem képes,
f) kizárás esetén a konzorciumvezető igazolja, hogy a tag tevékenysége, működése a projekt megvalósítását pénzügyi, illetve szakmai szempontból veszélyezteti,
g) a tagcsere nélküli új tag bevonása indokolt.
427.2. Ha a pályázati útmutató kedvezményezetti körre vonatkozó előírásai lehetővé teszik, illetve a vonatkozó jogszabályoknak, feltételeknek megfelel, egyéb módosítások is lehetségesek a pályázó és konzorciumi tag viszonylatát illetően.
XII. Fejezet
A helyszíni ellenőrzés
192. A helyszíni ellenőrzés eljárási szabályai
428.1. A hitelesítés keretében végzendő folyamatba épített ellenőrzés (első szintű ellenőrzés) részeként az IH, az IH által megbízott személy, a KSZ, illetve az NFK megbízásából a kincstár gondoskodik a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről.
428.2. A kincstár a Rendelet 5/B. § (2) bekezdése szerint vonható be a helyszíni ellenőrzésekbe.
428.3. A kincstár által végzett helyszíni ellenőrzések során az e fejezetben leírtak szerint kell eljárni.
428.4. A helyszíni ellenőrzés a támogatási szerződés megkötése után rendelhető el, tárgya a támogatást nyert projekt.
429.1. A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen
a) a projekt támogatási szerződésének megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladást és azok összhangját,
b) a kifizetési igényléshez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példánya rendelkezésre állását, a kifizetési kérelemhez benyújtott másolattal való egyezőségét,
c) a kifizetési igénylésben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához a számlákat, ezek között a korábbi számlaösszesítőben feltüntetett számlákat is,
d) a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket és az azokhoz kapcsolódó teljesítésigazolásokat,
e) a számlák mellé be nem nyújtott, kifizetést igazoló egyéb dokumentumokat,
f) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozatok összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,
g) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,
h) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását,
i) a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítését,
j) a közbeszerzésekre vonatkozóan a korábban már benyújtott dokumentumok alapján nem ellenőrizhető szabályok betartását, így különösen a benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,
k) a projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.
429.2. A 429.1. c) pontja szerinti esetben a számlák ellenőrzése az IH egyetértése esetén és az általa jóváhagyott módszertan alapján történhet mintavételezés alapján.
429.3. A fenntartási időszakban kockázatelemzés alapján, mintavétellel kiválasztott projektek körében vizsgálni kell
a) a támogatási szerződésben vállalt, fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségek megvalósulását,
b) a projekttel kapcsolatos dokumentumok nyilvántartását és megőrzését.
429.4. A helyszíni ellenőrzést a KSZ vagy az IH-vezető által kiállított megbízólevél birtokában, legalább 2 év releváns szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti. Releváns szakmai tapasztalatnak a hasonló projekteket kezelő intézményrendszerben töltött idő vagy az ellenőrizendő témában szerzett jártasság tekinthető.
429.5. A projektek folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenőrzését nem végezheti olyan személy, akivel szemben a Rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn. Az ellenőrzésben résztvevők kötelesek az ellenőrizendő projekt vonatkozásában összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni.
429.6. A helyszíni ellenőrzések tervezése, lebonyolítása során figyelembe kell venni a projekt életútja során bekövetkezett jogutódlás vagy projekt-átadás miatti változásokat.
193. A számlaösszesítőn szereplő tételek helyszíni ellenőrzésére vonatkozó szabályok
430.1. Ha az adott helyszíni ellenőrzés során ellenőrzött, jóváhagyott kifizetési kérelme(ke)n belül a számlaösszesítővel elszámolt összes támogatás aránya
a) nem éri el a 10%-ot, a számlaösszesítőkön szereplő tételek támogatás-értékének legalább 5%-át (összesen legalább 10 tételt),
b) eléri a 10%-ot, a számlaösszesítőkön szereplő tételek támogatás-értékének legalább 10%-át (összesen legalább 30 tételt)
ellenőrizni kell.
430.2. A tételeket véletlenszerűen (számítógép segítségével vagy véletlenszám-táblázattal) kell kiválasztani.
430.3. Ha az ellenőrzött tételek között tipikus elszámolási hiba kerül feltárásra, mely feltételezhetően más tételeket is érint, a további érintett tételeket is ellenőrizni kell.
430.4. Az IH ennél nagyobb arányú ellenőrzést is előírhat a kockázatok és a költséghatékonyság elvének figyelembe vételével.
430.5. Ha az IH vagy a KSZ a fentieknél részletesebb módszertan kialakítását tartja szükségesnek, azt írásban rögzíteni kell és az IH-nak jóvá kell hagynia. A módszertant a helyszíni ellenőrzés módszertanával együtt legalább évente felül kell vizsgálni.
430.6. Az elvégzett munkát dokumentálni kell. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv mellékletében rögzíteni kell
a) azt, hogy mely összesítőkről mely tételek kerültek ellenőrzésre, és
b) az ellenőrzés eredményét.
194. A helyszíni ellenőrzések tervezése
431.1. A helyszíni ellenőrzések tervezése során
a) kockázatelemzési módszertant kell készíteni a kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés lefolytatásához,
b) a kockázatelemzési módszertan alapján kockázatelemzést kell végezni,
c) éves ellenőrzési tervet kell összeállítani.
431.2. A 2007-2013 programozási időszakra vonatkozó, kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzések lefolytatásához szükséges kockázatelemzési módszertant a KSZ készíti el.
431.3. A kockázatelemzési módszertant az IH – véleményezést követően – hagyja jóvá.
431.4. A kockázatelemzési módszertan iránymutatást ad a kockázatelemzés szempontjaira, menetére és az éves ellenőrzési terv évközi felülvizsgálatára.
432.1. A KSZ köteles gondoskodni a módszertan évenkénti felülvizsgálatáról legkésőbb október 15-ig, a hibaszázalékok és más ismert kockázati tényezők figyelembevétele érdekében.
432.2. A felülvizsgálati folyamatot írásban dokumentálni kell.
432.3. Az IH – véleményezést követően – jóváhagyja a felülvizsgált módszertant.
433.1. A kockázatelemzés során mérlegelni kell különösen
a) a projekt típusát (pl. összetettség),
b) a projekt összköltségét,
c) a projekt tervezett megvalósítási időtartamát,
d) a kedvezményezett típusát,
e) a kedvezményezett által megvalósított projektek számát (pl. megvalósításhoz szükséges humán kapacitások szempontjából),
f) a támogatási arányt,
g) az elszámolás típusát,
h) a projekt megvalósítása során korábban felmerült problémák, szabálytalanságok számát,
i) a projekt megvalósításának jelentős elmaradását a tervezett ütemtervhez képest.
433.2. A kockázatelemzési szempontokat egyértelműen kell megfogalmazni, melynek során figyelemmel kell lenni
a) a vizsgálandó projektekkel kapcsolatban jellemző releváns kockázati tényezőre,
b) a súlyozásnál a kockázatok valós előfordulásakor jelentkező hatások mértékére.
434.1. A jóváhagyott módszertan alapján a KSZ éves helyszíni ellenőrzési tervet készít a következő naptári évre vonatkozóan, melyet minden év október 31-ig megküld az IH-nak.
434.2. Az IH jóváhagyását követően a KSZ a tervet november 15-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszter és az ellenőrzési hatóság részére.
434.3. Az éves helyszíni ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell különösen
a) a vizsgálandó projektek megnevezését (ha a konkrét projektek megnevezése még nem lehetséges a terv készítésének időpontjában, legalább a vizsgálandó projektek darabszámát vagy arányát konstrukciónként),
b) az ellenőrzés típusát,
c) az ellenőrzések ütemezését lehetőség szerint havi, de legalább negyedéves bontásban,
d) a szükséges erőforrásokat szakértői napban vagy százalékos megoszlásban az összes tárgyévi KSZ-kapacitáshoz viszonyítva, betervezve a rendkívüli ellenőrzéseket is.
434.4. Az éves helyszíni ellenőrzési tervek összeállítása során figyelemmel kell lenni a Rendelet 76. § (2)-(5) bekezdése szerinti előírásokra.
434.5. Ahol a Rendelet legalább évi egyszeri helyszíni ellenőrzést ír elő, azon projektévet kell érteni, azaz az év számítása a támogatási szerződés hatálybalépésétől kezdődik.
434.6. Ha a tízmillió és a huszonötmillió forint közötti támogatással megvalósuló projektek esetében a jóváhagyott kifizetési kérelme(ke)n belül a számlaösszesítővel elszámolt összes támogatás meghaladja a tízmillió forintot, a projektet legalább egyszer ellenőrizni kell a befejezést megelőzően.
435.1. Az éves helyszíni ellenőrzési tervet legalább negyedévente felül kell vizsgálni.
435.2. A projektek kockázati besorolását a helyszíni ellenőrzési terv negyedéves felülvizsgálatához kapcsolódóan aktualizálni kell a kockázatelemzésben szereplő paramétereknek megfelelően.
435.3. Az éves helyszíni ellenőrzési terv felülvizsgálata során meg kell határozni az ellenőrizendő konkrét projekteket legalább a következő negyedévre vonatkozóan, ha ez korábban nem történt meg.
435.4. A felülvizsgálat során a megelőző negyedévben megkötött szerződéseket, az esetlegesen szerződésmódosítás eredményeként módosult projektzárási időpontokat és a kockázatelemzés eredményeként esetlegesen megváltozott kockázati besorolásokat át kell vezetni az éves helyszíni ellenőrzési terven.
195. A helyszíni ellenőrzések típusai
436.1. A helyszíni ellenőrzés időpontját tekintve lehet
a) közbenső helyszíni ellenőrzés, mely a projektmegvalósítás szakaszában végzett ellenőrzés,
b) záró helyszíni ellenőrzés, mely a projektmegvalósítás zárásakor végzett ellenőrzés,
c) utánkövetéses helyszíni ellenőrzés, mely a projekt lezárását követően, a fenntartási időszakban végzett ellenőrzés.
436.2. Tervezhetősége szerint a helyszíni ellenőrzés lehet
a) tervezett,
b) rendkívüli.
437.1. Képzési projektek, konferenciák, workshopot tartalmazó projektek, egyéb rendezvények (ha ezek a projekt lényegi elemét jelentik) helyszíni ellenőrzését az esemény konkrét időpontjában kell lefolytatni.
437.2. Ha az ellenőrzendő események időpontja és helyszíne ismert, az ellenőrzést a kedvezményezett előzetes értesítése nélkül le lehet folytatni.
437.3. Ha helyszíni ellenőrzésre kiválasztásra került események időpontja, helyszíne előre nem ismert, előzetes tájékoztatást kell kérni a kedvezményezettől.
437.4. A 437.1. pont szerinti ellenőrzések esetében, ha a helyszíni ellenőrzés nem terjed ki minden szempontra, a teljes körű helyszíni ellenőrzést is el kell végezni.
438.1. Rendkívüli helyszíni ellenőrzés rendelhető el, ha a projektmegvalósítás nyomon követése során felmerülő információk ezt indokolják, így különösen, ha
a) a dokumentum alapú ellenőrzés tárgyát képező dokumentumok ellentmondásosak vagy hiánypótlást követően is hiányosak,
b) a kifizetés igénylés mellé kötelezően benyújtandó időszakos vagy záró szakmai beszámolók pontatlanok, nem egyértelműek vagy a projekt előrehaladásával kapcsolatban nem nyújtanak a jóváhagyáshoz elegendő információt,
c) a folyamatba épített ellenőrzés során a KSZ szabálytalanság gyanúját észleli,
d) a támogatási szerződés módosításához ez szükséges.
438.2. Rendkívüli helyszíni ellenőrzést az IH és a KSZ kezdeményezhet.
438.3. Ha a rendkívüli helyszíni ellenőrzés nem terjed ki minden szempontra, a teljes körű helyszíni ellenőrzést is el kell végezni.
196. A helyszíni ellenőrzés elrendelése
439.1. A tervezett helyszíni ellenőrzéseket a KSZ vezetője által elfogadott és az IH-vezető által jóváhagyott éves ellenőrzési terv, illetve annak negyedéves felülvizsgálata alapján kell elvégezni.
439.2. A rendkívüli helyszíni ellenőrzéseket a KSZ vagy az IH felelős vezetőjének írásbeli utasítása alapján kell elvégezni.
439.3. A 439.2. pont szerinti utasításnak tartalmaznia kell legalább
a) a projekt azonosító adatait,
b) a rendkívüli helyszíni ellenőrzés elrendelésének okát,
c) az ellenőrzés kiemelt szempontjait.
197. A szakértők eseti meghívása
440.1. Ha a támogatási konstrukció, illetve a projekt jellege indokolja, a KSZ a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához eseti jelleggel külső szakértőt vonhat be.
440.2. A külső szakértőt a KSZ az előzetesen kialakított és a KSZ, illetve az IH-vezető által is jóváhagyott, a 429.4. pont szerinti megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező személyekből álló szakértői listából választja ki.
440.3. A KSZ a külső szakértőt a helyszíni ellenőrzésen való részvételre a következő dokumentumok megküldésével kéri fel:
a) felkérő levél,
b) keretszerződés hiányában nyomtatott formában a szakértővel kötendő, a KSZ vezetője által aláírt szerződés, mely tartalmazza
ba) az ellenőrzés célját,
bb) az ellenőrzés tárgyát,
bc) az ellenőrzés időbeni ütemezését,
bd) az ellenőrzéshez alkalmazni előírt módszertant, szempontrendszert,
be) a releváns jogszabályok, előírások megjelölését,
bf) az ellenőrzéshez adott jogosultságokat,
bg) az ellenőrzéshez kapcsolódó felelősségi kört,
bh) az ellenőrzés során előírt dokumentálás módját,
bi) a szakértő díjazását, a fizetés feltételeit és módját,
c) nyomtatott vagy elektronikus formában az érintett projekt(ek) vonatkozásában teendő titoktartási nyilatkozatot, melyben a szakértő nyilatkozik arról, hogy a helyszíni ellenőrzés során tudomására jutott minősített adatot, üzleti vagy banktitkot megőrzi,
d) nyomtatott vagy elektronikus formában az érintett projekt(ek) vonatkozásában teendő összeférhetetlenségi nyilatkozatot (melyben a szakértő nyilatkozik arról, hogy a Rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn az általa ellenőrizendő projekt vonatkozásában).
440.4. A szakértő által aláírt szerződés, titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat visszaérkezését követően a KSZ gondoskodik a szakértő felkészítéséről, és eljuttatja a szakértőnek az érintett projekt vonatkozásában az ellenőrzés eredményes lefolytatásához szükséges dokumentumokat.
198. A felkészítés a helyszíni ellenőrzésre
441.1. A helyszíni ellenőröket a megbízható, valós és tárgyilagos megállapítások megtétele, valamint a helyszíni ellenőrzés hatékonysága érdekében az ellenőrzésre fel kell készíteni.
441.2. A KSZ biztosítja, hogy a helyszíni ellenőrök megismerjék különösen
a) az ellenőrzés célját,
b) az érintett konstrukció szakmai tartalmát,
c) a helyszíni ellenőrzéshez kapcsolódó eljárásrendi előírásokat, így különösen az ellenőrzési szempontok, határidők, kommunikációs csatornák, dokumentálás, jelentés továbbításának rendjét,
d) a helyszíni ellenőrzésről készítendő jegyzőkönyv vázlatát.
441.3. A helyszíni ellenőr a felkészítés megtörténtét aláírásával igazolja.
199. A felkészülés a helyszíni ellenőrzésre
442. A konkrét projekt vonatkozásában a KSZ a helyszíni ellenőr rendelkezésére bocsátja
a) a támogatási szerződést és mellékleteit, ideértve a benyújtott pályázatot és mellékleteit,
b) a pályázati kiírást és a kapcsolódó dokumentációt,
c) a benyújtott beszámoló vagy jelentés tartalmát,
d) a dokumentum alapú ellenőrzés eredményét,
e) a korábban benyújtott kifizetési igénylések tartalmát,
f) a korábbi helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyveket,
g) a projektre vonatkozó kockázatértékelési életutat,
h) a projekt vonatkozásában felmerült esetleges kockázati tényezőket,
i) az ellenőrzés megkezdéséig benyújtott dokumentumok, illetve információk alapján a konkrét kérdéseket, kivizsgálandó pontokat, amelyre az ellenőrzés során választ kell adni,
j) a konstrukció többi projektjénél előforduló esetleges típushibákat.
200. A megbízólevelek elkészítése
443.1. Az ellenőrzésbe azok a szakértők vonhatók be, akik az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot aláírták, szerződést kötöttek a feladatra vonatkozóan, és a szükséges felkészítésen részt vettek.
443.2. A KSZ, illetve, ha a helyszíni ellenőrzést az IH munkatársa végzi, az IH elkészíti az ellenőrzést végzők részére a megbízólevelet a konkrét helyszíni ellenőrzés(ek), illetve projektek vonatkozásában.
201. A kedvezményezett tájékoztatása
444.1. A helyszíni ellenőrzések ütemezésének betartása érdekében a KSZ előzetesen leegyezteti a kedvezményezettel a helyszíni ellenőrzés pontos időpontját, kivéve az olyan projekteket, ahol az előzetes értesítés mellőzése indokolt.
444.2. Az időpont-egyeztetést követően a KSZ az ellenőrzés tervezett időpontja előtt legalább 5 naptári nappal írásban tájékoztatja a kedvezményezettet az esedékes helyszíni ellenőrzésről, annak céljáról és kiterjedéséről, a vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról.
444.3. A tájékoztató levélnek
a) tartalmaznia kell az ellenőrzés helyszínét és várható időpontját,
b) meg kell jelölnie az ellenőrzés lefolytatásához szükséges dokumentumokat és bizonylatokat,
c) elő kell írnia a kedvezményezett részéről illetékes és felhatalmazással rendelkező képviselő helyszíni ellenőrzés során történő rendelkezésre állását.
444.4. Ha a helyszíni ellenőrzés tárgyszerűsége és eredményes elvégzése indokolja, az előzetes értesítés mellőzhető.
202. A helyszíni ellenőrzés lefolytatása
445.1. A helyszíni ellenőrzést legalább 2 fő végzi.
445.2. A helyszíni ellenőrzés lefolytatása előtt a helyszíni ellenőrök kötelesek
a) személyazonosságukat igazolni, megbízólevelüket bemutatni, illetve tájékoztatást adni arról, hogy mely szervezet nevében végzik az ellenőrzést,
b) tájékoztatást adni a helyszíni ellenőrzés típusáról, céljáról, a vizsgálandó szempontokról.
445.3. Az első helyszíni ellenőrzésnek a szerződéskötéstől, egyéb esetben az előző helyszíni ellenőrzés által vizsgált időszak végétől számított időszakot kell lefednie.
445.4. A helyszíni ellenőrzés alatt a helyszíni ellenőrök
a) az ellenőrzést annak típusától függően a projekt kapcsán releváns ellenőrzési szempontok alapján folytatják le oly módon, hogy a helyszíni ellenőrzés megállapításai megalapozottak legyenek,
b) az ellenőrzés lefolytatása alatt minden olyan bizonylatról, dokumentumról, amelyek az ellenőrzés lényegi megállapításait megalapozzák – lehetőleg elektronikus – másolatot készíthetnek,
c) kötelesek figyelembe venni a projektgazda szervezeténél előírt biztonsági szabályokat és munkarendet,
d) a helyszínen jegyzőkönyvet vesznek fel.
446.1. A helyszíni ellenőrzés lefolytatását követően a helyszíni ellenőr jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíteni kell
a) az ellenőrzött projekt megnevezését,
b) az ellenőrzést végző szervezet és személyek nevét,
c) az ellenőrzött szervezet nevét, címét, az ellenőrzés helyszínét, időpontját, időtartamát,
d) az ellenőrzés során figyelembe vett ellenőrzési szempontokat,
e) az ellenőrzés során átvizsgált bizonylatok, dokumentumok körét,
f) az ellenőrzést végzők által másolatban átvett iratok, dokumentumok azonosítási adatait,
g) a helyszíni ellenőrök által tett megállapításokat és a kedvezményezett álláspontját a megállapításokkal kapcsolatban,
h) az intézkedési tervet, mely tartalmazza
ha) a kedvezményezett által teljesítendő intézkedéseket, illetve
hb) a KSZ által teljesítendő intézkedéseket, ha azok az ellenőrzés során egyértelműen azonosíthatók.
446.2. A jegyzőkönyvet, annak elkészültét követően a helyszíni ellenőrök és az ellenőrzött képviseletére feljogosított személy aláírásával, illetve minden oldal szignálásával a helyszínen hitelesíteni kell.
446.3. Ha a helyszínen elkészített jegyzőkönyv még nem tartalmaz minden megállapítást, ennek tényét és a kiegészítés megküldésének határidejét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
446.4. A 446.3. pont szerinti kiegészítést is minden érintettnek alá kell írnia.
446.5. A jegyzőkönyv annyi példányban készül, ahány szervezet érintett az ellenőrzésben. Külső szakértő munkája teljesítésének igazolásához szintén kap egy példányt.
447.1. A KSZ a helyszíni ellenőrzés befejezését – a jegyzőkönyv (valamint, ha volt, a kiegészítés) aláírását – követő 3 napon belül a végleges jegyzőkönyv (valamint, ha volt, a kiegészítés) elektronikus példányát a monitoring és információs rendszerben a projekthez csatolja.
447.2. A helyszíni ellenőrzésekről a hitelesítési jelentésben kell tájékoztatni az Igazoló Hatóságot.
447.3. A helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyveit az Igazoló Hatóság a monitoring és információs rendszerben vizsgálja meg.
448.1. A kedvezményezett és a KSZ által teljesítendő intézkedéseket szövegesen, határidővel együtt rögzíteni kell a monitoring és információs rendszerben a helyszíni ellenőrzés befejezését követő 3 napon belül.
448.2. Ha a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve kiegészítésre kerül, a kiegészítés aláírásának dátuma tekintendő a helyszíni ellenőrzés befejezésének.
449.1. A KSZ a kedvezményezett – alátámasztó dokumentummal benyújtott – értesítésének kézhezvételét követően az intézkedés teljesülését rögzíti a monitoring és információs rendszerben.
449.2. A KSZ értesíti a kedvezményezettet az intézkedés teljesítésének elfogadásáról vagy elutasításáról.
449.3. Ha a kedvezményezett nem teljesíti a vállalt intézkedéseket határidőre, a KSZ figyelmeztetést küld a kedvezményezettnek új – legfeljebb 15 napos – határidő kitűzésével.
449.4. Ha a kedvezményezett ezt követően sem teljesíti az intézkedéseket, az intézkedés tartalmától függően a KSZ mérlegeli a kapcsolódó kifizetési kérelem elutasítását, a kifizetések felfüggesztését, szabálytalansági eljárás indításának szükségességét, valamint a támogatási szerződésben előírt más szankciók alkalmazását. A KSZ a döntésről tájékoztatja a kedvezményezettet.
449.5. Ha a helyszíni ellenőrzés során szabálytalansági gyanút állapítottak meg, a gyanút a helyszíni ellenőrzés befejezésétől számított 3 napon belül rögzíteni kell a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlapon és haladéktalanul meg kell küldeni az IH vagy a KSZ szabálytalanságfelelősének.
449.6. Ha a helyszíni ellenőrzés erre vonatkozó megállapításokat tesz, a KSZ kezdeményezi a megfelelő – a szerződés módosításával, felfüggesztéssel, korrekcióval, követeléskezeléssel járó – intézkedések megtételét a helyszíni ellenőrzés befejezésétől számított 3 napon belül.
203. Éves összefoglaló a helyszíni ellenőrzésekről
450.1. A KSZ köteles a tárgyévi helyszíni ellenőrzésekről éves összefoglalót készíteni.
450.2. A 450.1. pont szerinti összefoglalót a tárgyévet követő év január 31-ig kell benyújtani az IH-hoz. Az IH esetleges észrevételeiről 15 napon belül írásban visszajelzést küld a KSZ-nek.
450.3. Az összefoglalónak tartalmaznia kell, hogy az éves ellenőrzési tervhez képest mely ellenőrzések valósultak meg (terv- és tényadatok összevetése) projektszintű bontásban, konstrukciónként összesítve, megjelölve az ellenőrzések típusát.
450.4. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatokat és a feltárt típushibákat, a hozzájuk kapcsolódó megoldási javaslatokat, a feltárt szabálytalanságokat.
450.5. Az összefoglalóban külön összegezni kell a rendkívüli ellenőrzések okait és az ezek során feltárt típushibákat.
450.6. Az elmaradt ellenőrzéseket meg kell indokolni.
451. A pályázatról szóló döntés előtt, illetve a támogatási szerződés megkötése előtt elrendelhető helyszíni szemlét a 49.1.-58. pont és a 92.1.-93.3. pont szabályozza.
XIII. Fejezet
A kifogás
204. A hatály
452. E fejezet hatálya a Rendelet 33. alcíme szerinti kifogás kezelésére és elbírálására terjed ki.
205. Értelmező rendelkezések
453. E fejezet alkalmazásában
a) kifogás: a Rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti beadvány,
b) jogszerű állapot helyreállítása: a helyt adó döntésben foglalt rendelkezések szerint a KSZ, illetve az IH részéről annak biztosítása, hogy a döntésben jogszabálysértőnek, vagy a felhívásba, illetve a támogatási szerződésbe ütközőnek minősített eljárási cselekmény megismételve, az irányadó jogszabályi, pályázati kiírás szerinti és a támogatási szerződésben foglalt rendelkezések szerint kerüljön lefolytatásra,
c) önrevízió: a Rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontja alapján a KSZ, valamint 82. § (4) bekezdés a) pontja alapján az IH által meghozott, a kifogás valamennyi elemére nézve helyt adó döntés vagy a kifogásnak részben helyt adó döntés.
206. Eljárásrendi rendelkezések
454. Az eljárásrend végrehajtásában részt vevő valamennyi szervezet, szervezeti egység és személy köteles a jóhiszeműség elvének megfelelően gyakorolni jogait és teljesíteni kötelezettségeit, egymással kölcsönösen együttműködve, illetve egymást a kifogással kapcsolatos, azzal összefüggő valamennyi tényről és körülményről kölcsönösen tájékoztatva eljárni. A kifogás kezelésében érintett szervezeti egységek kötelesek a szükséges dokumentumokat, információkat haladéktalanul rendelkezésre bocsátani.
455.1. Valamennyi, a KSZ vagy az IH által a támogatást igénylőnek vagy a kedvezményezettnek megküldésre kerülő, a Rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti kifogással megtámadható döntés vagy intézkedés szövegében szerepeltetni kell
a) a kifogás benyújtásának a Rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti lehetőségét,
b) a kifogás benyújtására jogosult megjelölését, a benyújtás – Rendelet 81. § (2) bekezdése szerinti – határidejét, és a kifogás esetköreit (jogszabálysértő, illetve pályázati felhívás vagy támogatási szerződés rendelkezésébe ütköző intézkedés vagy döntés),
c) a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidőknek a 462. pont szerinti nyugvásáról szóló tájékoztatást,
d) utalást arra, hogy a megsértett jogszabályban, pályázati felhívásban vagy támogatási szerződésben foglalt rendelkezés konkrét megjelölésének hiányában a kifogás érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül,
e) utalást arra, hogy a kifogást a jogosult cégszerű aláírásával ellátott papír alapú dokumentumon kell benyújtani,
f) utalást arra, hogy a kifogás benyújtásához lehetőség van az Új Széchenyi Terv honlapján (www.szechenyi2020.hu) megtalálható kifogásminta használatára, valamint arra, hogy a kifogás mellékleteit elektronikus adathordozón is be lehet nyújtani,
g) az IH döntése vagy intézkedése elleni kifogás esetén annak megjelölését, hogy azt az IH-hoz kell benyújtani.
455.2. A 455.1. pont szerinti tájékoztatás történhet a Rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti kifogással megtámadható döntés vagy intézkedés szövegében a következő szövegrész szerepeltetésével: „E döntés ellen a támogatást igénylő/kedvezményezett a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a döntés kézhezvételétől számított 10 napon belül, cégszerű aláírással ellátott, indokolt, a megsértett jogszabályban, pályázati felhívásban vagy támogatási szerződésben foglalt rendelkezést egyértelműen megjelölő kifogást nyújthat be, ha az eljárás jogszabálysértő, illetve pályázati felhívásba vagy támogatási szerződésbe ütköző. A kifogás beérkezésétől az azt elbíráló döntés közléséig a kifogásban foglaltakkal összefüggő határidők nyugszanak. A kifogást a KSZ döntése ellen a KSZ-hez, az IH döntése ellen az IH-hoz kell benyújtani. A kifogás benyújtásához lehetőség van az Új Széchenyi Terv holnapján (www.szechenyi2020.hu) szereplő kifogásminta használatára, valamint a kifogás mellékleteinek elektronikus adathordozón történő benyújtására.”
456. A kifogás tárgyában döntésre jogosult által aláírt válasznak a kifogást benyújtó részére történő megküldéséig nem adható a döntés tartalmára vonatkozó tájékoztatás.
457. Az ügyintézési határidő a kifogásnak a hatáskörrel rendelkező szervhez történő beérkezése napján kezdődik. A telefonon vagy személyesen, szóban tett kifogások esetén a kifogást tevőt tájékoztatni kell arról, hogy kifogását – a hatáskörrel rendelkező szervnél vagy szervezeti egységnél – írásban teheti meg.
458. A kifogás kivizsgálásában résztvevő köteles a monitoring és információs rendszer megfelelő modulját használni, a kifogás kezelésének, kivizsgálásának és elbírálásának érdemi lépéseit abban haladéktalanul rögzíteni. Ameddig az adott eljárásrendi lépés rögzítése a monitoring és információs rendszerben nem történt meg, addig a kifogáskezelés papír alapú dokumentációval nem folytatható. Ha adott időszakban a monitoring és információs rendszer moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, akkor az adott modulban nem dokumentálható feladatok dokumentálását az érintett szerveknek más módon kell biztosítaniuk.
459. A kifogás benyújtása, a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, a kifogás érdemi elbírálása, valamint az elbírálási határidő meghosszabbítása során lehetőség van az Új Széchenyi Terv honlapján szereplő sablonok használatára.
460. A kifogás kivizsgálására és elbírálására jogosult szerv a döntését a rendelkezésre álló dokumentumok vizsgálatával hozza meg.
461. Ha a kifogás benyújtója kifogását visszavonja, a kifogás elbírálásának ideje alatt a kifogással érintett projekt vonatkozásában támogatási szerződést köt, a kifogással érintett pályázatot a kifogás elbírálásának ideje alatt ismételten benyújtja, a kifogással érintett döntés alapjául szolgáló eljárási cselekményt a kifogás elbírálásának ideje alatt megismétli, vagy, ha a forráshiány miatt elutasító döntés ellen benyújtott kifogás elbírálásának ideje alatt a pályázat támogatásban részesül, az a szervezet, illetve szervezeti egység, amely a fenti cselekményekről tudomást szerzett, köteles a kifogás, valamint a kifogásban megjelölt pályázat, projekt tárgyában érintett valamennyi szervezetet vagy szervezeti egységet a cselekmény alapjául szolgáló dokumentum szkennelt változatának elektronikus megküldésével haladéktalanul, legkésőbb 3 napon belül tájékoztatni.
462. A határidők számítása szempontjából a határidőnek a Rendelet 81. § (4) bekezdése szerinti nyugvása a kifogás beérkezésének napjától a kifogás tárgyában született döntésről a kifogást benyújtó általi – a Rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontja, 82. § (4) bekezdés a) pontja és 82. § (6) bekezdése szerinti értesítés útján történő – tudomásszerzésig tart.
207. A KSZ döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogások elbírálása
463.1. A KSZ kifogást átvevő munkatársa a kifogást a beérkezés napján érkezteti és iktatja a KSZ iratkezelési szabályzata szerint.
463.2. A KSZ munkatársa a kifogást az összes melléklettel együtt szkennelt formában rögzíti a monitoring és információs rendszer megfelelő moduljában.
463.3. Ha a kifogás nem a KSZ-hez érkezett, úgy a kifogást átvevő szervezet, illetve szervezeti egység a kifogást mellékleteivel együtt szkennelt formában rögzíti a monitoring és információs rendszer megfelelő moduljában, és legkésőbb 1 napon belül gondoskodik arról, hogy a kifogás elbírálásában érintett összes szervezet, szervezeti egység a kifogás beérkezéséről értesüljön.
464.1. A KSZ haladéktalanul megvizsgálja a kifogás – Rendelet 82. § (1) bekezdése szerinti érdemi vizsgálat nélküli – elutasítására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, és ha azt megállapítja, az erről szóló döntés céljából a kifogást annak beérkezésétől számított 10 napon belül továbbítja a tárgya szerint illetékes IH-nak.
464.2. A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a kifogás tárgya szerint illetékes IH-vezető dönt. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén az IH kifogáskezelő munkatársa az értesítőlevél elküldésével a kifogás kezelését ezzel lezárja.
465.1. Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, a KSZ az érdemi vizsgálat keretében megvizsgálja az önrevízió lehetőségét.
465.2. Ha az önrevízió feltételei fennállnak, a KSZ eleget tesz a Rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségeinek az ott meghatározott határidőn belül és ezzel a kifogás kezelését lezárja, ellenkező esetben a KSZ a kifogás elbírálása céljából megküldi a kifogás valamennyi elemét érintő írásbeli szakmai álláspontját az illetékes IH-nak a Rendelet 82. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségek teljesítésével.
465.3. Az IH a kifogás elbírálása során a kifogás elbírálásával összefüggő további dokumentumokat kérhet a KSZ-től, melyet a KSZ köteles haladéktalanul, legkésőbb 1 napon belül megküldeni.
465.4. A kifogás elbírálásának határidejét a Rendelet 82. § (2) bekezdése szerint az IH-vezető meghosszabbíthatja.
465.5. A kifogás tárgyában a Rendelet 82. § (5) bekezdése, 82/A. § (2) bekezdése és 82/B. §-a szerint az IH-vezető dönt, döntését követően az IH eleget tesz a Rendelet 82. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségeknek és a kifogás kezelését lezárja.
208. Az IH döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogások elbírálása
466.1. Az IH a kifogást a beérkezés napján érkezteti és iktatja az iratkezelési szabályzata szerint.
466.2. Az IH munkatársa a kifogást az összes melléklettel együtt szkennelt formában rögzíti a monitoring és információs rendszer megfelelő moduljában.
466.3. Ha a kifogás nem az IH-hoz érkezett, úgy a kifogást átvevő szervezet, illetve szervezeti egység a kifogást mellékleteivel együtt szkennelt formában rögzíti a monitoring és információs rendszer megfelelő moduljában, és haladéktalanul, legkésőbb 1 napon belül gondoskodik arról, hogy a kifogás elbírálásában érintett összes szervezet, szervezeti egység a kifogás beérkezéséről értesüljön.
467.1. Az IH haladéktalanul megvizsgálja a kifogás – Rendelet 82. § (1) bekezdése szerinti érdemi vizsgálat nélküli – elutasítására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát.
467.2. Az IH elkészíti a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításról szóló szakmai álláspontot és az IH-feladatokat ellátó szervezet szervezeti és működési szabályzatában vagy egyéb szabályzatában meghatározott eljárásrend szerinti jóváhagyást követően továbbítja azt az NFK részére.
467.3. A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról az NFK dönt, amelyről a Rendelet 82. § (6) bekezdése szerint értesítést küld.
468.1. Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, az IH az érdemi vizsgálat keretében megvizsgálja az önrevízió lehetőségét.
468.2. Ha az önrevízió feltételei fennállnak, az IH eleget tesz a Rendelet 82. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségeinek és ezzel a kifogás kezelését lezárja, ellenkező esetben az IH megküldi az NFK részére a kifogást, valamint a kifogás valamennyi elemét érintő írásbeli szakmai álláspontját a Rendelet 82. § (4) bekezdés b) pontja szerinti, álláspontjának alapjául szolgáló írásbeli dokumentumokkal együtt.
468.3. Az IH a kifogással kapcsolatos álláspontját a monitoring és információs rendszerben az NFK részére történő megküldést követő 3 napon belül rögzíti.
469.1. A kifogás tárgyában a Rendelet 82. § (5) bekezdése, 82/A. § (2) bekezdése és 82/B. §-a szerint az NFK dönt, majd eleget tesz a Rendelet 82. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségének és a kifogás kezelését lezárja.
469.2. Az NFK a KSZ-től, az IH-tól a kifogás elbírálásához további dokumentumokat kérhet be, melyet a KSZ, az IH köteles az NFK által meghatározott határidőn belül megküldeni.
469.3. A kifogás elbírálásának határidejét a felterjesztést követően a Rendelet 82. § (2) bekezdése szerint az NFK meghosszabbíthatja.
469.4. Az NFK döntését a monitoring és információs rendszerben 3 napon belül rögzíti és a kifogás kezelését lezárja.
XIV. Fejezet
Szabálytalanságkezelés
209. Értelmező rendelkezések
470. E fejezet alkalmazásában szabálytalansági gyanú: szabálytalanság elkövetésére megalapozottan utaló tények, körülmények, vagy dokumentumok, amelyből alappal lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására.
210. A szabálytalansági gyanú észlelése
471.1. Aki szabálytalansági gyanút észlel, vagy szabálytalansági gyanú jut a tudomásra (így különösen munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében, helyszíni ellenőrzés lefolytatása során, a belső ellenőrzés munkája során, az ellenőrzésre jogosult egyéb szervek megállapításai, jelentései alapján, közbeszerzési döntőbizottsági, közigazgatási, bírósági eljárás alapján, bejelentések, illetve feljelentések alapján, sajtóhírekből, korábbi szabálytalansági eljárás jogorvoslata során), a tudomásra jutástól számított 3 napon belül a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlapon rögzíti a szabálytalanság gyanúját és azt haladéktalanul megküldi az illetékes szervezet (IH vagy KSZ) szabálytalanságfelelősének.
471.2. A szabálytalansági gyanú észlelője a Rendelet 39. § (3) bekezdésére, 40/A. §-ára, valamint 62. §-ára tekintettel a gyanúbejelentéssel kapcsolatos halaszthatatlan eljárási cselekmények elvégzéséről gondoskodik.
211. A szabálytalanságfelelős előzetes eljárása
472. A szabálytalanságfelelős a gyanúbejelentés kézhezvételétől számított 3 napon belül
a) megvizsgálja, hogy jogosult-e a szervezete a szabálytalansági gyanú ügyében eljárni,
b) megvizsgálja, hogy ugyanaz a szabálytalansági gyanú korábban volt-e már szabálytalansági eljárás tárgya,
c) tájékozódik a gyanúra utaló tényről, körülményről vagy dokumentumokról, melynek során helyszíni ellenőrzést tarthat, iratokba betekinthet, személyeket hallgathat meg, (külső) szakértő véleményét kérheti ki,
d) megvizsgálja, hogy a Rendelet 84. § (5) bekezdésében foglaltak valamelyike fennáll-e,
e) megteszi a haladéktalanul szükséges intézkedéseket,
f) megküldi a szabálytalansági gyanú bejelentés kezelésével kapcsolatos döntési javaslatát a KSZ/IH vezetőjének, mellékelve a kapcsolódó dokumentumokat,
g) rögzíti a szabálytalansági gyanút a monitoring és információs rendszerben.
473. Ha a gyanúbejelentő adatlap hiányos, hibás, a szabálytalansági gyanút nem az arra használatos formanyomtatványon rögzítették, a szabálytalanságfelelős a hiányok megjelölésével felhívja a gyanúbejelentőt a hiányok pótlására. A szabálytalanságfelelős az előzetes vizsgálata során tett megállapítások nyomán jogosult a szabálytalansági gyanúbejelentő adatlap kiegészítésére, javítására.
474.1. A szabálytalanságfelelős a szabálytalansági gyanú előzetes vizsgálata alapján annak kézhezvételétől számított 3 napon belül a következő döntési javaslatokat terjesztheti a döntéshozó elé:
a) javaslat az eljárás megindítására,
aa) ha az ismert tényekből és körülményekből, valamint a rendelkezésre álló dokumentumokból valószínűsíthető, hogy a szabálytalansági gyanú fennáll,
ab) ha a Rendelet 94. § (2) bekezdése szerint benyújtott jogorvoslati kérelem KSZ/IH általi önrevíziója során a szabálytalansági döntés visszavonásra került, de a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll,
ac) ha a Rendelet 99. § (2) bekezdése szerint az NFK a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, és ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet,
ad) a Rendelet 99. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben,
b) javaslat a gyanú elutasítására, ha már a rendelkezésre álló dokumentumokból egyértelműen megállapítható, hogy a szabálytalansági gyanú nem áll fenn, különösen, ha a gyanút ugyanazon projektben, ugyanazon tényállás alapján már korábban megvizsgálták, és azóta új körülmény nem merült fel,
c) javaslat az eljárásnak a Rendelet 87. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztésére,
d) javaslat a szabálytalansági gyanú IH részére történő továbbítására a Rendelet 85. § (2) bekezdése szerinti esetekben, illetve, ha a KSZ vezetőjével szemben a Rendelet 83. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség áll fenn,
e) javaslat a szabálytalanság további vizsgálat nélkül történő, a Rendelet 84. § (5) bekezdése szerinti megállapítására.
474.2. A 474.1. e) pontja szerinti esetben a szabálytalanságfelelős a gyanú felterjesztéssel egyidejűleg szabálytalansági eljárási jegyzőkönyvet is készít, melyet a gyanúbejelentővel együtt terjeszt a döntéshozó elé (a folyamat a 484.1. pont szerint folytatódik).
474.3. A szabálytalanságfelelős az előterjesztésben – a szükséges dokumentumok csatolása mellett – javaslatot tehet
a) a szabálytalansági eljárást vezető személyére,
b) a kifizetések felfüggesztésére, illetve a felfüggesztés feloldására,
c) a külső szakértő bevonására,
d) a rendkívüli helyszíni szemle elrendelésére,
e) a rendkívüli OLAF-jelentés küldésére, ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak.
474.4. A 474.1. c) pontja szerinti külön eljárás befejezését követően a szabálytalanságfelelős haladéktalanul kezdeményezi a szabálytalansági eljárás felfüggesztésének feloldását és – a határozat tartalmától függően – az eljárás megindítását vagy elutasítását.
212. A szabálytalansági eljárás elrendelése
475.1. A döntéshozó a szabálytalanságfelelős által készített döntés-előkészítő dokumentum alapján, annak kézhezvételétől számított 3 napon belül dönt az abban szereplő javaslatról és a döntés megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a szabálytalanságfelelőst. Ha a döntést az IH-vezető hozta meg, az IH szabálytalanságfelelőse 3 napon belül tájékoztatja a KSZ szabálytalanságfelelősét a döntésről.
475.2. A szabálytalanságfelelős 3 napon belül rögzíti a monitoring és információs rendszerben a szabálytalansági eljárás elrendelésének, elutasításának tényét és indokait, a KSZ vagy az IH-vezető döntésének dátumát, illetve ezzel a lépéssel a szabálytalansági gyanúbejelentést a monitoring és információs rendszerben lezárja.
475.3. A szabálytalanságfelelős a szabálytalansági eljárás mellőzésével meghozott, szabálytalansági eljárási jegyzőkönyvben rögzített döntést annak kézhezvételét követő 3 napon belül rögzíti a monitoring és információs rendszerben.
1
Az 1/A. §-t a 203/2014. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 218/2024. (VII. 31.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
2
A 4. §-t a 85/2014. (III. 18.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
3
A hatálybalépés időpontja 2014. március 19.
4
Az 5. §-t a 203/2014. (VIII. 14.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
5
A 6. §-t a 69/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
6
A 7. §-t a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 73. § (1) bekezdése iktatta be.
7
Az 1. melléklet a 85/2014. (III. 18.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, a 203/2014. (VIII. 14.) Korm. rendelet 13–15. §-a, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 208. §-a, a 69/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 13. és 14. §-a, a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 79. §-a, a 46/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 4. §-a, a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 11. §-a, a 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 44. §-a, a 4/2016. (I. 20.) Korm. rendelet 7. és 8. §-a, a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 73. § (2) bekezdése, a 393/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 56. §-a, a 106/2018. (VI. 15.) Korm. rendelet 9. §-a, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 129. §-a, a 658/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet 1. és 2. §-a, a 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 139. § (2) és (3) bekezdése, a 339/2023. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. § a)–d) pontja, a 640/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a és 5. § (2) és (3) bekezdése, a 218/2024. (VII. 31.) Korm. rendelet 12. §-a és 13. § 1–257. pontja, a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 97. § a)–g) pontja szerint módosított szöveg.
8
Az 1. melléklet 1. függeléke a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 11. §-a, a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 97. § h)–k) pontja szerint módosított szöveg.
9
Az 1. melléklet 3. függeléke a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 11. §-a, a 218/2024. (VII. 31.) Korm. rendelet 13. § 258. pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás