6/2013. (III. 29.) BM utasítás

1.² A Belügyminisztérium (a továbbiakban: munkáltató) az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkoztatási jogviszony keletkezése, a bérezés, a szakmai előmenetel, a képzési lehetőségek, a munkakörülmények, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, továbbá a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok és a munkáltató belső szabályzatai alapján adható juttatások, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények tekintetében nem tesz különbséget a jelen utasítás hatálya alá tartozó foglalkoztatottak (a továbbiakban: foglalkoztatottak) között

1a.³ A munkáltató tilt minden zaklatást, jogellenes elkülönítést és megtorlást.

2. Az Esélyegyenlőségi Terv (a továbbiakban: ET) nem tartalmazza azon kedvezményeket, amelyek más jogszabályból, közjogi szervezetszabályozó eszközből, illetve érdekképviseleti szervezettel kötött megállapodásból következnek.

3. A munkáltató kötelezettséget vállal a foglalkoztatottak hátrányos megkülönböztetésének megakadályozására. Ennek keretében elsődlegesen a megelőzés eszközeit alkalmazza, ami kiterjed a foglalkoztatási jogviszony keletkezésére, annak tartama alatt az illetmények, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönző eszközök és módszerek meghatározására, az áthelyezésre, a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos egyéb kérdésekre és a jogviszony-megszüntetésre. Kiterjed továbbá a foglalkoztatottak bárminemű, különösen az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8–9. §-ában megfogalmazott diszkrimináció eseteire. Ez alól kivételt képeznek a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükségszerű megkülönböztetés esetei.

4. A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a foglalkoztatottak emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A foglalkoztatottak és a saját érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket és -körülményeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez.

II.

A munkáltató vállalásai az egyes célcsoportok esélyegyenlőségének biztosítása céljából

A munkaügyi folyamatok szabályozása az egyenlő bánásmód betartása

és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében

5.⁴ A munkáltató Munkahelyi Esélyegyenlőségi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet, amely évente megvizsgálja az ET megvalósulását, javaslatot tesz a kedvezmények körének kibővítésére. A Bizottság évente legalább egyszer ülésezik, munkáját a Belügyminisztérium esélyegyenlőségi referense segíti.

5a.⁵ A Bizottság tagjai:

6. A munkahelyi esélyegyenlőség elősegítése érdekében a Belügyminisztérium folyamatosan biztosítja esélyegyenlőségi referens foglalkoztatását. Feladata:

7. Az esélyegyenlőségi referens – a hátrányos helyzetű foglalkoztatotti csoportok szociális ügyeinek nyomon követése céljából – meghívottként részt vesz a Szociális Bizottság ülésein.

8.⁹

9. A munkáltató az általa meghirdetett valamennyi állásra kiírt pályázat megfogalmazásakor, a foglalkoztatottak kiválasztásánál és a napi munkavégzés során az 1. pontban rögzítettek szempontjából – a kifejezett pozitív diszkrimináció szándékát kivéve – nem tesz különbséget.

10. A munkáltató a vezetői utánpótlásnál – a jogszabályi keretek között – elsősorban belső forrásaira épít. A foglalkoztatottak kiválasztása során a hangsúlyt az adott munkakörhöz szükséges képesítéseken túl a készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét.

11. A munkáltató biztosítja a foglalkoztatottak teljes köre számára az induló képzésekről szóló tájékozódást.

12.¹⁰ A meghirdetett képzések elbírálásánál a 40 év feletti foglalkoztatottak előnyt élveznek az olyan végzettségek megszerzésében, amelyek a fiatalabb generációknál már alapképzettségnek számítanak (ECDL, Internet, nyelvtanfolyam stb.) A tanfolyamokon való részvételt – a részvételi létszámlehetőségek függvényében – a munkáltató felajánlja a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási díjban, illetve csecsemőgondozási díjban részesülőknek (a továbbiakban együtt: gyermekgondozás miatt tartósan távollévő), készségeik, tudásuk szinten tartása érdekében a gyermekgondozás ideje alatt.

13.¹¹

14.¹²

15. A nyilatkozat adattartalmát a kedvezmény igénybevételének megalapozottsága céljából a munkáltatói jog gyakorlója, a foglalkoztatott közvetlen munkahelyi felettese és a munkáltató személyügyi szervének vezetője jogosult megismerni.

16. A munkáltató a közszférát érintő létszámleépítéskor a leépítendő munkatársak körének meghatározását objektív kritériumokra alapozza. Különös figyelemmel mérlegeli az 50 év feletti munkatársak, a kisgyermeket nevelő szülők, a tartós krónikus betegségben szenvedők helyzetét.

A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása

17.¹³

18.¹⁴

19. A Belügyminisztérium feladatkörébe tartozó szakterületeket figyelembe véve a munkáltató – a lehetőségekhez és az igényekhez mérten – biztosítja a foglalkoztatottak és gyermekeik részére diplomamunka-konzultáció, továbbá a foglalkoztatottak gyermekei számára szakmai gyakorlat lehetőségét, amelyben a személyügyi szerv vezetője nyújt segítséget.

20. A munkáltató a gyermekes foglalkoztatottak munkaidő-beosztásánál figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitva tartását, és amennyiben ezen időszakon túli munkavégzést rendel el, a foglalkoztatottat – lehetőség szerint – legalább 24 órával az elrendelt rendkívüli munkavégzés megkezdését megelőzően tájékoztatja. A kedvezményezettek köre a gyermekes foglalkoztatottakra terjed ki.

21. A 10 éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatottak rendes évi szabadságának kiadása során a munkáltató – lehetőségeihez mérten – figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szünetek idejét.

22. A két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, továbbá 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülő számára a munkáltató – ha a munkakör azt lehetővé teszi – lehetőséget biztosít rugalmas munkaidő igénybevételére.

23.¹⁵ A gyermekgondozás miatt tartósan távollévő szülővel a munkáltató a gyermekgondozás ideje alatt is tartja a kapcsolatot, kisgyermekével együtt meghívja a Belügyminisztérium gyermek-, illetve családi rendezvényeire, továbbá az ellátás megszűnését követően visszatérő gyermekgondozás miatt tartósan távollévő munkahelyi beilleszkedését segíti.

24. A munkáltató megvizsgálja a részmunkaidő és a távmunka bevezetésének lehetőségét, amennyiben azt a munkakör jellege lehetővé teszi.

25. A munkáltatói jogkör közvetlen gyakorlója a munkaszüneti napok körüli munkarend (ügyelet) kialakítása során figyelemmel van arra, hogy ne kiskorú gyermeket nevelő, megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő foglalkoztatottat jelöljön ki a munkavégzésre.

26. A munkáltató évente egy munkanapon lehetőséget biztosít a foglalkoztatottaknak, hogy megmutassák gyermeküknek a munkakörnyezetüket – a mindenkor hatályos adat- és titokvédelmi szabályok megtartásával –, bemutassák, mivel foglalkoznak.

A munkakörülmények javítása, egészséges életvitel támogatása

27.¹⁶

28.¹⁷

29. A munkáltató az ülő, mozgásszegény munkaköröket figyelembe véve biztosítja a rendszeres sportolási lehetőséget (torna- és konditerem a Belügyminisztérium központi épületében, úszás, konditerem az ORFK RSZKK IX. kerület, Vágóhíd utca 11–13. szám alatti objektumában, úszás a Készenléti Rendőrség VIII. kerület, Hős utcai szabadidős létesítményében) és támogatja a sport- és szabadidős tevékenységek szervezését.

30.¹⁸

31. A munkáltató engedélyezi, hogy a krónikus betegségekben szenvedő, rendszeres kezelés alatt álló foglalkoztatottak a kezelést – írásbeli szakorvosi ajánlás vagy vélemény bemutatása alapján – a munkaidő egy részében is igénybe vehessék. A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a foglalkoztatott munkaköri feladatainak ellátását.

32. A munkáltató melegkonyhai étkezést, illetve büfé rendszerű ellátást biztosít a Belügyminisztérium épületében.

A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése

33. A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése érdekében a munkáltató a Személyügyi Főosztály közreműködésével az öregségi nyugdíj előtt álló foglalkoztatottak számára a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti évben – igény szerint – egyénre szabottan tájékoztatást ad a nyugdíjba vonulási lehetőségekkel kapcsolatban.

34. A munkáltató a nyugdíj előtt álló foglalkoztatottak szakmai képességét és tapasztalatát felhasználja a pályakezdő munkavállalók betanítására, a hivatali szervezet és az irányított szervek tevékenységének megismertetésére.

III.

Panasztétel biztosítása

35.¹⁹ A foglalkoztatott (a III. fejezet vonatkozásában a továbbiakban: panaszos) az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén az Ebktv.-ben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően – választása szerint – az 5a. pont a) és b) alpontja szerinti érdekképviseleti szervezetekhez vagy az esélyegyenlőségi referenshez fordulhat. Az érdekképviseleti szervezetek és az esélyegyenlőségi referens kölcsönösen tájékoztatják egymást a beérkezett panaszról (a 6. függelékben foglalt űrlapon), és kialakítják – a védett foglalkoztatottaknak az 1. pontban meghatározott valamely vagy összes csoportját tipikusan érintő ügyekben az érdekképviseleti szervezetek közreműködésével – saját vagy közös álláspontjukat az üggyel kapcsolatban. Ha az esélyegyenlőségi referens vagy az érdekképviseleti szervezetek álláspontja szerint a panasz megalapozza az esélyegyenlőség sérelmének gyanúját, kezdeményezhetik a Bizottság rendkívüli ülésének összehívását az adott ügy napirendre tűzésével. Ebben az esetben az ülést 3 munkanapon belül össze kell hívni.

36.²⁰ A panaszt az érdekképviseleti szervezet vagy az esélyegyenlőségi referens – ha az ügy jellege lehetővé teszi – anonim módon, az érdekképviseleti szervezetek, az esélyegyenlőségi referens véleményével vagy közös álláspontjukkal, illetve a Bizottság állásfoglalásával együtt, annak megtételétől számított 5 munkanapon belül a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára elé terjeszti. A közigazgatási államtitkár az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásról haladéktalanul intézkedni.

37. Amennyiben a panasz nem anonim vagy a panaszból kétséget kizáróan megállapítható a panaszos személye, az adott ügy kivizsgálásában nem vehet részt a panaszos felettese, illetve olyan személy, akire nézve elmarasztaló vagy kötelezést tartalmazó döntés hozható. Ezt a kizárási okot a Bizottság tagjára is alkalmazni kell.

38. A vizsgálatot a közigazgatási államtitkár által kijelölt hivatali egység 7 munkanapon belül folytatja le és annak eredményéről jelentést készít. A közigazgatási államtitkár a vizsgálat megállapításairól 2 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Bizottságot és – amennyiben kiléte ismert – a panaszost. Anonim panasz esetén a panaszost a Bizottság – a közigazgatási államtitkár válaszát követően haladéktalanul – értesíti a vizsgálat eredményéről. Amennyiben a panasz alapját képező intézkedést meghozó munkáltatói jogkör gyakorlója az intézkedés megtételéhez a vizsgálat eredményének ismeretében is ragaszkodik – és ezt a foglalkoztatott sérelmezi –, az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a közigazgatási államtitkárhoz való benyújtásától számítva legfeljebb 12 munkanapig.

39.²¹ Ha a panasz nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a panaszos által kifogásolt jelenség meglétét (zaklatás, emberi méltóság megsértése stb.), a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni a jelenség megszüntetése érdekében. Ha a résztvevők nem tudnak megegyezni, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságától kérnek eseti állásfoglalást, amelyet az adott ügyben irányadónak tekintenek. Az eljárás eredményéről a foglalkoztatottat tájékoztatni kell.

40. A panasztétel nem korlátozza a panaszost abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet egyéb jogi útra terelje.

IV.

Záró rendelkezések

41.²² Az ET-ben rögzített kedvezmények körét a munkáltató az érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetve folyamatosan bővítheti.

42.²³ A munkáltató kinyilvánítja, hogy a munkáltatónál foglalkoztatott fogyatékossággal élő személyek munkahelyi környezetének kialakítása megfelelő, részükre külön akadálymentesítésre vonatkozó intézkedések nem szükségesek.

43. A munkáltató jelen ET közzétételét követően haladéktalanul gondoskodik annak a Belügyminisztérium intranetes honlapján történő megjelentetéséről.

44.²⁴ Az ET közzétételét követő 1 hónapon belül meg kell alakítani az Esélyegyenlőségi Bizottságot és javaslatot kell tenni ügyrendjére.