7/2013. (X. 11.) ME utasítás

a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2013.10.12.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában és 73/A. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a következő utasítást adom ki:

1. § (1) A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (a továbbiakban: Intézet) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

(2) A Szabályzatot az Intézet honlapján – módosítása esetén a módosításokkal egységes szerkezetben – közzé kell tenni.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 7/2013. (X. 11.) ME utasításhoz

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet jogállása és alapadatai

1. § (1) A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 72. §-a szerint, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásáról szóló 346/2012. (XII. 11.) Korm. rendelettel létrehozott, és a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal. Az Intézet kormánytisztviselői a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 134. § (2) bekezdés hatálya alá tartoznak.

(2) A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (a továbbiakban: Intézet) alapadatai a következők:

a) megnevezése: Nemzetstratégiai Kutatóintézet

b) rövidített megnevezése: NSKI

c) angol megnevezése: Research Institute for National Strategy

d) német megnevezése: Forschungsinstitut für Nationale Strategie

e) francia megnevezése: Institut de Recherche de Stratégie Nationale

f) székhelyének címe: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.

g) törzskönyvi azonosító száma: 811086

h) törzskönyvi bejegyzés dátuma: 2013. február 12.

i) KSH statisztikai számjele: 15811088-7220-312-01

j) alapítói jog gyakorlója: Magyarország Kormánya

k) alapítás dátuma: 2013. február 11.

l) alapító okirat kelte, száma: 2013. február 11. ME-JHSZ/J/31/1 (2013)

m) létrehozásáról rendelkező jogszabály: a Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásáról szóló 346/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet

n) jogállása: a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal

o) illetékessége: országos

p) működési köre: nemzeti és nemzetközi

q) gazdálkodás megszervezésének módja: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

r) számlavezetője: Magyar Államkincstár 10032000-00332859-00000000

s) alaptevékenységi szakágazata: 722000 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés

t) szakfeladata:

722017 Szociológiai alapkutatás

722018 Szociológiai alkalmazott kutatás

722019 Szociológiai kísérleti fejlesztés

841121 Általános kormányzati koordináció

841171 Általános gazdasági, társadalmi tervezési tevékenységek központi szinten

(3) Az állami közfeladatként ellátott alaptevékenységek körét a Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásáról szóló 346/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Alapító Okirata határozza meg. Az Intézet vállalkozói tevékenységet a módosított kiadási előirányzata 30%-áig végezhet.

(4) A vállalkozói tevékenységek lehetséges köre:

a) nemzetközi és hazai pályázatokon, tendereken való részvétel,

b) szakmai és tanácsadói feladatok ellátása más szervek részére,

c) önálló szakmai, koordinációs, tartalom-, marketing-, promóciós és disszeminációs feladatok, illetve szolgáltatások biztosítása,

d) információs, publikációs, kutatási, elemzési, tervezési, oktatási-képzési, fejlesztési, pályázati és programkoordinációs, valamint monitoring szolgáltatások nyújtása.

(5) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetésének XI. Miniszterelnökség fejezet 3. Nemzetstratégiai Kutató Intézet cím.

II. Fejezet

AZ INTÉZET VEZETÉSE

Az elnök

2. § (1) Az Intézetet a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva az elnök vezeti. Az elnök e tevékenységének ellátásáért a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik. Az elnök feladat- és hatáskörében eljárva utasításokat ad ki, illetőleg egyéb intézkedéseket ír elő.

(2) Az elnök általános irányítási és képviseleti jogkörei:

a) gondoskodik az Intézet feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatok végrehajtásáról, a szervezeti működés személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek biztosításáról;

b) irányítja és felügyeli az Intézet tevékenységét;

c) közvetlenül irányítja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását, beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza tevékenységük irányát;

d) képviseli az Intézetet bíróságok, hatóságok és bármely más harmadik személyek előtt;

e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt és saját hatáskörében fenntartott ügyekben.

(3) Az elnök, mint az Intézet vezetője:

a) előkészíti és a miniszterelnök részére jóváhagyásara előterjeszti az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatát;

b) meghatározza az Intézet szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja az Intézet működéséhez szükséges utasításokat;

c) javaslatot tesz a miniszterelnök részére az elnökhelyettes kinevezésére, illetve felmentésére;

d) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettes felett;

e) az átruházott munkáltatói jogkörök kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az Intézet alkalmazottai felett;

f) felelős az Intézet humánerőforrás-gazdálkodásáért, folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az Intézet személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével;

g) az államigazgatási költségvetési irányelvek és a jogszabályi rendelkezések keretei, valamint a rendelkezésre álló létszám-, bér- és jutalmazási keretek között meghatározza az Intézet személyi juttatásait, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseket;

h) javaslatot tesz és a miniszterelnök részére jóváhagyásra előterjeszti az Intézet éves munkatervét minden év március 31. napjáig, valamint az éves beszámolót;

i) ellenőrzi a jogszabályokban, a munkatervben és a miniszterelnöki döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását;

j) az Intézet költségvetési előirányzata terhére – át nem ruházott jogkörében – kötelezettséget vállal;

k) jóváhagyja az Intézet számviteli jogszabályok szerinti éves beszámolóját és költségvetésére, illetve zárszámadására vonatkozó javaslatát;

l) dönt az Intézet szakmai munkáját megalapozó stratégiák, szakmai, tudományos és társadalmi együttműködések, kutatómunka, pályázatok, fejlesztések, akciótervek, programok, projektek, képzés és továbbképzés feltételeiről;

m) jóváhagyja az Intézet belső ellenőrzési kézikönyvét, stratégiai és éves ellenőrzési tervét, éves ellenőrzési jelentését, valamint az Intézet összefoglaló éves ellenőrzési tervét és éves összefoglaló jelentését;

n) haladéktalanul intézkedik bármely feltárt jogsértő állapot megszüntetéséről, amennyiben észleli, hogy az Intézet jogszabállyal vagy egyéb normatív szabállyal ellentétes tevékenységet folytat;

o) az Intézet szakmai tevékenységét érintő stratégiai vagy kiemelt jelentőségű ügyeiben egyeztet az Intézetet felügyelő miniszterelnökkel.

3. § Az elnök közvetlenül irányítja

a) az elnökhelyettes tevékenységét,

b) az Elnöki Kabinet vezetőjének tevékenységét,

c) a Koordinációs Főosztály vezetőjének tevékenységét,

d) a belső ellenőr tevékenységét,

e) a Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság vezetőjének tevékenységét,

f) a Jogi és Humángazdálkodási Igazgatóság vezetőjének tevékenységét,

g) a Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság vezetőjének tevékenységét.

4. § Az elnök munkájának és feladatainak ellátása érdekében Elnöki Kabinet működik.

5. § (1) Az elnököt akadályoztatása vagy távolléte esetén – jogszabály, kormányhatározat vagy e szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az elnök utasításai szerint eljárva az elnökhelyettes helyettesíti.

(2) Az elnök helyettesítésére – jogszabály, kormányhatározat vagy e szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – hatáskörei gyakorlása tekintetében az (1) bekezdéstől eltérően, egyedi utasítással az Intézet más vezetőjét is kijelölheti.

(3) Az elnök utasítás kiadásában, illetve jogszabályban előírt kinevezési és felmentési jogkörök gyakorlásában nem helyettesíthető.

Az elnöki tanácsadók

6. § Az elnöki tanácsadókat – akik egyrészt a Kárpát-medence, illetve a diaszpóra magyar nemzeti közösségeinek kiemelt, köztiszteletben álló és megbecsült tagjai sorából, másrészt egyes különleges szakértelmet igénylő szakterületek ismerői közül kerülhetnek ki – az elnök kéri és menti fel, azok az egyes önálló szervezeti egységektől függetlenül, az elnök közvetlen kapcsolattartása mellett látják el feladatukat. Az elnöki tanácsadók részére kizárólag és közvetlenül az elnök határozhat meg feladatokat.

Elnökhelyettes

7. § (1) Az elnökhelyettes az elnök általános helyettese.

(2) Az elnökhelyettes közvetlenül irányítja a Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság vezetőjének a tevékenységét.

(3) Az elnökhelyettes elnöki döntés alapján ellátja az elnök által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(4) Az elnökhelyettes a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően közvetlenül irányítja a jelen szabályzat szerint irányítása alá tartozó szervezeti egységek szakmai munkáját, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Az elnök jóváhagyásával az elnökhelyettes szervezeti egységek vezetőire delegálhatja az egyes témák szakmai irányítási hatáskörét.

(5) Az elnökhelyettes felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért. Az elnökhelyettes tevékenységét az elnök irányítja, tevékenysége ellátásáért az elnöknek felelősséggel tartozik.

(6) Az elnökhelyettes, mint az Intézet vezetőjének helyettese kiemelten

a) közreműködik és segíti az elnököt az e szabályzat szerinti feladatainak ellátásában,

b) gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkájának megszervezéséről, ennek keretében irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban és az elnöki utasításokban, döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, ennek érdekében intézkedéseket kezdeményez,

c) közvetlenül irányítja az irányítása alatt működő szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza tevékenységük irányát,

d) kialakítja az elnökhelyettesi értekezlet ügyrendjét, melyet az elnök jóváhagy,

e) a Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság útján ellenőrzi és felügyeli a gazdálkodással és üzemeltetéssel összefüggő feladatok ellátását,

f) a Jogi és Humángazdálkodási Igazgatóság útján ellenőrzi a jogszabályokban, a normatív rendelkezésekben, a munkatervben és a miniszterelnöki döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

g) biztosítja az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített további szabályzatok elkészítésének koordinációját,

h) koordinálja és felügyeli az Intézeten belüli csoportos szakmai munkavégzést, valamint minden egyéb, az elnök által hatáskörébe utalt koordinációs és egyéb feladatokat,

i) biztosítja az Intézeti munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint egyéb szabályok megtartását,

j) az elnök jóváhagyásával kialakítja, működteti, irányítja és ellenőrzi az Intézet éves beszámolási és jelentési rendjét, valamint koordinálja az Intézet éves összefoglaló jelentéseinek elkészítését,

(7) Az elnökhelyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén – jogszabály vagy e szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az elnök által eseti jelleggel kijelölt más vezető helyettesíti.

Az Elnöki Kabinet

8. § (1) Az Elnöki Kabinetet a főosztályvezetői jogállású kabinetfőnök irányítja. A kabinetfőnök az elnök munkáját segíti és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az elnök a feladat- és hatáskörébe utal. A kabinetfőnököt a főosztályvezető-helyettesi jogállású általános kabinetfőnök-helyettes, illetve az Elnöki Kabinet alárendeltségében működő nem önálló szervezeti egységet vezető főosztályvezető-helyettes segíti.

(2) A kabinetfőnök elkészíti az Elnöki Kabinet ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az elnök hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtását. Az ügyrendet az elnök hagyja jóvá.

(3) A Kabinetfőnök kiemelt feladatai többek között:

a) irányítja az Elnöki Kabinet munkáját,

b) vezeti az elnök kommunikációját,

c) ellenőrzi az Elnöki Kabinetben készülő ügyiratokat, dokumentumokat,

d) átnézi, sokszorosítja és továbbítja az elnöki kiadmánytervezeteket,

e) vezeti és frissíti az Intézet VIP-listáját,

f) felügyeli az elnököt és az Elnöki Kabinetet érintő határidők megtartását,

g) ellátja az elnöki értekezlettel, illetve az elnököt érintő értekezletekkel, az elnök által kezdeményezett munkamegbeszélésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

(4) Az Elnöki Kabinet feladatai:

a) közreműködik az Intézet szervezeti egységei által készített, az elnökhelyettes, vagy az önálló szervezeti egységek vezetői által előzetesen véleményezett és jóváhagyott dokumentumok, előterjesztések elnök által történő jóváhagyása során,

b) összeállítja, rendszerezi és archiválja az Elnöki Kabinetben elkészült anyagokat,

c) gondoskodik a hivatali belső kommunikáció (vezetői értekezlet, fogadóóra stb.) feltételeinek megteremtéséről,

d) kidolgozza az Intézet arculati és kommunikációs koncepcióját, elkészíti és karbantartja az Intézet arculati kézikönyvét,

e) szervezi az Intézet sajtó-nyilvános rendezvényeit,

f) ellátja a sajtóval való kapcsolattartás (médiafigyelés, cikkek, interjúk, sajtótájékoztatók szervezése és lebonyolítása, sajtóválaszok előkészítése) feladatait,

g) működteti az Intézet hivatalos internetes oldalát, gondoskodik az adatvédelmi jogszabályokban foglalt előírások érvényesítéséről a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításáról,

h) ellátja a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos kommunikációs feladatokat,

i) szorosan együttműködik a Miniszterelnökség Kormányzati Információs Központtal,

j) szakmai háttéranyagok kidolgozásával közreműködik a szakmai kommunikáció szervezésében,

k) gondoskodik a promóciós kiadványok elkészítéséről, kiadásáról és kommunikációs projektek megvalósításáról,

l) gondoskodik a külsős szakmai programok (szeminárium, tréning, workshop) technikai szervezéséről és lebonyolításáról,

m) gondoskodik a különböző konferenciák, kiállítások, kongresszusok stb. szervezéséről,

n) az Intézet által szervezendő programok terve alapján elkészíti és aktualizálja a rendezvénynaptárt,

o) külső megjelenések esetén gondoskodik az Intézet arculatának megjelenítéséről, a kommunikációs szempontok érvényre juttatásáról,

p) előkészíti a tárgyalókat és a termeket a rendezvények megtartására, biztosítja a rendezvények technikai feltételeit és szükség szerint gondoskodik a vendéglátásról,

q) beszerzi a reprezentációs és szóró ajándéktárgyakat a reprezentációs szabályzat alapján,

r) ellátja a külső helyszínen zajló rendezvények teljes körű szervezési feladatait a szakmai szempontok figyelembevételével,

s) ellátja az Intézet egyéb protokolláris feladatait,

t) biztosítja az elnöki tanácsadók működésének, feladatellátásának feltételeit,

u) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, normatív rendelkezés a hatáskörébe utal, vagy amelyekkel az elnök megbízza.

Koordinációs Főosztály

9. § (1) A Koordinációs Főosztály vezetője az elnök munkáját segíti, és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az elnök a feladat- és hatáskörébe utal.

(2) A főosztályvezető elkészíti a Koordinációs Főosztály ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az elnök hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtását. Az ügyrendet az elnök hagyja jóvá.

(3) A Koordinációs Főosztály feladatai:

a) irányítja, szervezi és felügyeli az Intézet ügyirat-kezelési rendjét, átveszi, érkezteti és iktatja a beérkező küldeményeket, gondoskodik azoknak az érdekeltekhez történő eljuttatásáról, ellátja a kimenő küldemények címzettekhez továbbításával kapcsolatos feladatokat,

b) kialakítja a szervezeti szintű iratkezelés és irattárazás rendszerét, ellátja az Intézet irattárazási és kézbesítési feladatait,

c) folyamatosan kapcsolatot tart az Elnöki Kabinettel, velük egyeztetve vezeti, folyamatosan frissíti az elnök programnaptárját,

d) egyezteti, előkészíti, koordinálja és szervezi az elnököt érintő programokat,

e) nyilvántartja és kiadja a szervezeti egységek cég-, cím- és egyéb technikai bélyegzőit, kialakítja a területhez kapcsolódó szabálykörnyezetet és – szükség esetén – aktualizálja azokat,

f) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, normatív rendelkezés a hatáskörébe utal, vagy amelyekkel az elnök megbízza.

A gazdasági vezető

10. § (1) Az Intézet gazdasági szervezete a főosztály jogállású Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság.

(2) Az Intézet gazdasági vezetője a főosztályvezetői jogállású Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság igazgatója (a továbbiakban: gazdasági vezető). A gazdasági vezető munkáját egy általános főosztályvezető-helyettes, illetve a Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság alárendeltségében működő nem önálló szervezeti egységet is vezető főosztályvezető-helyettes(ek) segíti(k).

(3) A gazdasági vezető közvetlenül vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, felelős azon feladatok megfelelő ellátásáért, amelyeket a vonatkozó jogszabályok az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezete részére előírnak, így különösen:

a) elkészíti az Intézet számviteli jogszabályok szerinti éves beszámolóját és költségvetésére, illetve zárszámadására vonatkozó javaslatát;

b) felelős a költségvetési jogszabályokban előírt tervezési, beszámolási, tájékoztatási, ellenőrzési és egyéb kötelezettségek teljesítéséért;

c) biztosítja a költségvetési, gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységek ellátását;

d) előkészíti és jóváhagyásra felterjeszti az elnök számára az Intézet költségvetési előirányzatai terhére megvalósuló kötelezettségvállalásokat;

e) koordinálja és felügyeli a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát, szabályszerű felhasználását;

f) koordinálja és felügyeli a megítélt nemzetközi és hazai pályázati támogatások, tenderek gazdasági előkészítésének és felhasználásának teljes folyamatát, szabályszerű felhasználását;

g) biztosítja az Intézeti gazdálkodás szabályainak megtartását;

h) kialakítja, működteti és fejleszti az Intézet gazdasági kontrolling rendszerét;

i) elvégzi a jogszabályok, normatív rendelkezések, valamint az elnök által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(4) A gazdasági vezető a gazdálkodási feladatok ellátása tekintetében az elnök helyettese.

(5) A gazdasági vezető feladatai a gazdasági és költségvetési területen:

1. meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a költségvetési gazdálkodás szabályainak megtartását,

2. felelős a költségvetési jogszabályokban előírt beszámolási, tájékoztatási, ellenőrzési és egyéb kötelezettségek teljesítéséért,

3. ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket, vezeti a számviteli jogszabályokban, illetve belső szabályzatokban előírt analitikákat és gondoskodik a rendszeres egyeztetésekről, illetve a pénzügyi, számviteli bizonylatok előírt időig történő rendszerezett, biztonságos megőrzéséről,

4. koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,

5. meghatározza a kötelezettségvállalási, utalványozási és kifizetési folyamatba építendő ellenőrzések körét és ellenőrzi azok megtartását,

6. kialakítja az Intézet bizonylati rendjét és gondoskodik a bizonylati fegyelem betartatásáról, a beérkező számlák kezeléséről (ellenőrzés, javíttatása vagy igazolása), továbbá az Intézet pénzügyi folyamatait érintő belső kontrollok működtetéséről,

7. ellenőrzi a kötelezettségvállalások és szerződéskötések költségvetési szabályszerűségét, nyilvántartja és nyomon követi a kötelezettségvállalásokat,

8. elkészíti a jogszabályban előírt és egyéb belső pénzügyi szabályzatokat, kialakítja és karbantartja a pénzügyi eljárásrendeket, különös tekintettel a számviteli, pénzkezelési és likviditáskezelési szabályzatokra,

9. közreműködik az utaztatási terv elkészítésében, ellátja az utaztatással kapcsolatos szervezési teendőket, kimutatásokat készít a külföldi kiküldetésekről, elszámolja és nyilvántartja a belföldi és külföldi kiküldetéseket,

10. gondoskodik a számviteli és adójogszabályokban előírt, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott könyvvezetési, elszámolási, beszámolási, zárási adatszolgáltatási, nyilvántartási, adóbevallási, adófizetési kötelezettségek teljesítéséről,

11. ellátja a likviditáskezelési, számlavezetési és pénzügyi ügyintézési feladatokat, házipénztárt működtet, gondoskodik a teljes körű banki ügyintézésről,

12. gondoskodik a statisztikai adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségek teljesítéséről, valamint a feladatkörébe tartozó jogszabályok által meghatározott kincstári, államháztartási adatszolgáltatások elkészítéséről, teljesíti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és egyéb szervezetek felé a tevékenységéhez kapcsolódó rendszeres és eseti adatszolgáltatásokat,

13. az intézményi gazdálkodás körében elkészíti az Intézet számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját, az éves költségvetést, a kincstári, az elemi költségvetést és a zárszámadást,

14. elkészíti és karbantartja a gazdálkodásra, pénzügyi és számviteli feladatok ellátására vonatkozó belső szabályzatokat,

15. szervezi és ellenőrzi a gazdasági és pénzügyi tervezést, a számvitelt és az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszert, valamint az ezzel kapcsolatos ügyvitelt,

16. vezeti az előirányzatok nyilvántartását, illetve a kötelezettségvállalással járó, valamint a működési és felhalmozási bevételekkel kapcsolatos szerződések és megrendelések nyilvántartását,

17. jóváhagyásra előkészíti az intézményi hatáskörű, valamint a felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosításokat,

18. gondoskodik az Intézet pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséről, kezeli a beérkező számlákat, ellenőrzés és igazoltatás után gondoskodik azok kiegyenlítéséről, intézkedik a bevételek előírása és behajtása iránt, vezeti az ezekkel kapcsolatos analitikus nyilvántartásokat, kezeli és érvényesíti az Intézet követeléseit,

19. biztosítja az Intézet likviditását,

20. felelős a foglalkoztatottak adózásához köthető adókon kívül az adókapcsolatok viteléért, az adók szabályszerű elszámolásáért, bevallásáért és befizetéséért,

21. vezeti a jogszabályok és a számviteli politika szerinti eszköznyilvántartást, szervezi a mennyiségi (fizikai számbavétellel lebonyolított) leltárfelvételt, ellátja az eszközgazdálkodáshoz kapcsolódó további feladatokat,

22. felelős a gazdasági szervezet ellenőrzési-rendszerének kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért, aktualizálásáért,

23. véleményezi az Intézet valamennyi költségvetési kihatással járó döntését,

24. meghatározza és kialakítja az Intézet felügyelő szervei és vezetői számára készülő monitoringtevékenység éves cél- és monitoring-rendszerét,

25. biztosítja éves tervezés szakmai, monitoring- és informatikai hátterét, illetve az ehhez szükséges bázisadatokat,

26. összeállítja a kontrolling-jelentéseket és beszámolókat,

27. ellenőrzi a költségkeretek felhasználását, illetve a kötelezettségvállalások és elszámolások folyamatát,

28. a szakmai beszámolók elkészítéséhez adatot szolgáltat a szakmai osztályok részére,

29. koordinálja, menedzseli és ellenőrzi a nemzetközi és hazai szervezetekkel kötött támogatási szerződéseket, ezek végrehajtását és teljesítését,

30. elkészíti az elszámolási dokumentációkat.

(6) A gazdasági vezető feladatai a közbeszerzések területén:

a) szervezi és koordinálja az Intézet (köz)beszerzési eljárásait,

b) stratégiai, szerződés és közbeszerzés előkészítési szinten kapcsolatot tart a központi beszerző szervezettel, az Intézet és a központi beszerző szervezet között létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a kijelölt kapcsolattartókon keresztül, valamint rendelkezik a szolgáltatások igénylésének módjáról,

c) összeállítja az időszaki program- és (köz)beszerzési terveket,

d) megrendelői, megbízási, szállítói, gyakornoki és alvállalkozói szerződések koordinálása és nyilvántartása, adatszolgáltatás.

(7) A gazdasági vezető feladatai az IT területén:

a) ellátja a költségvetési gazdálkodás IT-rendszere szakmai rendszergazdai feladatait,

b) felügyeli az alkalmazott számítástechnikai rendszerek szakmai követelményeknek és a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő működését,

c) ellátja az alkalmazott számítástechnikai rendszerek informatikai felügyeletét, felhasználóinak szakmai támogatását (helpdesk funkciók), írásos segédanyagokat készít és képzéseket szervez a felhasználók számára,

d) részt vesz az egyéb számítástechnikai rendszerekhez való kapcsolódás kialakításában, működés-korszerűsítési feladatokban,

e) koordinálja az egyes alkalmazások fejlesztését, tesztelését és bevezetését,

f) nyilvántartást vezet az Intézet információs rendszereiről, azokat folyamatosan aktualizálja,

g) elkészíti az informatikával kapcsolatos költségvetési terveket (dologi, beruházási és felújítási), valamint a kiemelt informatikai projektek költségvetésére vonatkozó javaslatokat,

h) szakmailag támogatja az informatikai beszerzési és fejlesztési projekteket, biztosítja azok üzembe helyezését és karbantartását,

i) biztosítja a szakmai rendezvények információs és rendezvénytechnikai feltételeit,

j) felügyeli a hálózati eszközök, valamint szerverek működését, folyamatos üzemvitelét, a hálózati erőforrások jogosultságoknak megfelelő elérését, folyamatos kapcsolatot tart az együttműködő partnerek informatikai részlegeivel,

k) gondoskodik az üzembe helyezett IKT, hálózati és egyéb eszközök folyamatos operatív üzemeltetéséről,

l) karbantartja a törzsadat- és jogosultsági rendszert az alkalmazott számítástechnikai rendszerekben,

m) informatikailag támogatja az Intézet szervezeti adatgazdálkodását, ellátja a szervezet BO IT-rendszere szakmai koordinációs feladatait,

n) koordinálja az elkészítését az informatikai stratégiai és éves tervre, a beruházási, karbantartási és selejtezési tervre, az éves informatikai képzési tervre, azonosítja az üzemeltetett rendszerekkel kapcsolatos kockázatokat,

o) IT biztonsági feladatok ellátása.

(8) A gazdasági vezető IT-n kívüli üzemeltetési feladatai:

a) operatív szinten kapcsolatot tart az Intézet üzemeltetési feladataiban részt vevő külső közigazgatási és egyéb szolgáltató szervezetekkel az Intézet és a szolgáltató szervezet között létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a kijelölt kapcsolattartókon keresztül, valamint rendelkezik a szolgáltatások ellátásának módjáról,

b) támogatja az Intézet helyiségei, valamint az Intézet munkatársai elleni fenyegetettség, veszélyeztetettség, szükséghelyzet (katasztrófahelyzet) elhárítása érdekében szükséges feladatokat a riasztási terv alapján,

c) az Intézet üzemeltetését támogató feladatok ellátása keretében részt vesz a szükséges szabályzatok előkészítésében és üzemelteti a szükséges rendszereket, gondoskodik a tűz- és munkavédelmi előírások feltételeinek megteremtéséről,

d) kezeli az intézeti vezetők és munkatársak elhelyezési kérdéseit,

e) gondoskodik az Intézet infrastrukturális hátterének fenntartásáról és a folyamatos működés feltételeinek biztosításáról,

f) az Intézet személy- és áruszállítási, valamint a szolgálati gépjárművek üzemeltetésével, beszerzésével kapcsolatos feladatok ellátása, a gépjárműpark időszakonkénti ellenőrzése,

g) a tanácstermek foglalásával kapcsolatos koordinációs tevékenység biztosítása,

h) a helyiség-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, eszközmozgásokkal járó költözködések megszervezése,

i) az Intézet helyiségeinek tisztántartásáról való gondoskodás,

j) az Intézet munkatársai részére a szükséges védőital megrendelése és kihelyezése,

k) az Intézet munkatársainak üzemeltetési kérdéskörrel kapcsolatos kéréseinek észrevételeinek koordinálása, a problémák jelzése a helyi üzemeltető felé,

l) gazdaságosan nem üzemeltethető tárgyi eszközök selejtezésére vonatkozó javaslatok elkészítése, továbbítása, a selejtezésért felelős szervezeti egységnek a leselejtezett eszközök értékesítése, az esetleges megsemmisítés megszervezése,

m) az Intézet rendezvényeinek lebonyolításában történő részvétel,

n) gondoskodik az Intézet munkatársainak beléptető kártyával történő ellátásáról, meghatározza a jogosultsági szinteket, és csoportokat,

o) ellátja a működéshez kapcsolódó beszerzést (írószer, egyéb anyagok, IT eszközökön kívüli tárgyi eszközök) mint feladatot,

p) kapcsolattartás a szerződéses alvállalkozókkal,

q) nyilvántartást vezet az Intézet egyéb tárgyi eszközeiről, azokat folyamatosan aktualizálja,

r) elkészíti az egyéb tárgyi eszközökkel, valamint szolgáltatásbeszerzésekkel kapcsolatos költségvetési terveket (dologi, beruházási és felújítási), valamint az egyéb fejlesztések és beszerzések költségvetésére vonatkozó javaslatokat,

s) lebonyolítja az Intézet beszerzéseit, biztosítja a beszerzett eszközök üzembe helyezését és karbantartását,

t) a tárgyi eszközök tekintetében ellátja a tervezéssel, engedélyezés bonyolításával, használatra átadással és leltárba vétellel kapcsolatos feladatokat.

Belső ellenőr

11. § (1) A belső ellenőr az elnök közvetlen irányítása alatt, funkcionálisan elkülönítve látja el tevékenységét. A belső ellenőr közvetlenül vezeti és ellenőrzi a szervezet belső ellenőrzési feladatait, felelős azon feladatok megfelelő ellátásáért, amelyeket a vonatkozó jogszabályok az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezete részére előírnak, így:

a) kialakítja, működteti és fejleszti az Intézet belső ellenőrzési és kontrollrendszerét,

b) meghatározza, létrehozza és működteti az Intézet feladat- és projektmenedzsment, illetve a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői információs és ellenőrzés rendszerét,

c) kialakítja, működteti és irányítja a belső ellenőrzést, elkészíti az Intézet belső ellenőrzési kézikönyvét, stratégiai és éves ellenőrzési tervét, éves ellenőrzési jelentését,

d) koordinálja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI), az Állami Számvevőszék és más, jogszabály alapján az Intézet ellenőrzésére felhatalmazott szervek által az Intézetnél folytatott ellenőrzéseket, ezen vizsgálatokról készített jelentések egyeztetését,

e) figyelemmel kíséri a külső ellenőrző szervek által tett javaslatok hasznosítását, amelyről évente beszámol az ellenőrző szervek felé,

f) elkészíti az Intézet kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervét,

g) elkészíti az Intézet éves ellenőrzési beszámolóját,

h) nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési terveket,

i) indokolt esetben kezdeményezi az éves ellenőrzési terv módosítását,

j) nyilvántartást vezet az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról,

k) fejleszti és működteti az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerét,

l) kiépíti, működteti, valamint a jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelőség szempontjából vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszert,

m) erősíti az Intézet átlátható működés iránti elkötelezettségét, közreműködik az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában,

n) az elnök utasítására soron kívül belső ellenőrzéseket hajt végre,

o) kidolgozza az Intézet belső ellenőrzési kézikönyvét,

p) független és objektív javaslatokat tesz az Intézet vezetői számára az Intézet tevékenységének hatékonyságnövelése és működésének javítása érdekében,

q) rendszerszemléletűen közelíti meg és módszeresen értékeli az Intézet kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásait,

r) szükség szerint kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket és panaszokat,

s) kapcsolatot tart a Miniszterelnökség belső ellenőrzési vezetőjével,

t) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, normatív rendelkezés a hatáskörébe utal, vagy amelyekkel az elnök megbízza.

(2) A belső ellenőrt a Miniszterelnök jóváhagyásával az elnök nevezi ki és menti fel.

III. Fejezet

AZ INTÉZET SZERVEZETI EGYSÉGEI

Az önálló szervezeti egység

12. § (1) Az Intézet önálló szervezeti egységei: főosztályi jogállású igazgatóságok, az Elnöki Kabinet és a Koordinációs Főosztály.

(2) Nem önálló szervezeti egysége az osztály.

(3) Az Intézet szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.

(4) Az Intézet szervezeti egységeinek létszámkeretét a 2. függelék tartalmazza.

13. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a jelen szabályzatban meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység létszámát – a meghatározott intézeti létszámkereten belül – az elnök határozza meg.

(3) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője a tevékenységét irányító vezetővel történő egyeztetést követően az elnök által jóváhagyott ügyrendben határozza meg.

A szervezeti egységek vezetői

14. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – az elnöktől, illetőleg az elnökhelyettestől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egységet és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását, elkészíti az egység éves és középtávú feladattervét.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, e szabályzat vagy az irányítást gyakorló közvetlen vezető eltérően nem rendelkezik.

15. § Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese

a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető jogállású igazgató utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezető jogállású igazgatót,

b) az általa vezetett osztály tekintetében (amennyiben van ilyen) ellátja az osztályvezetői feladatokat.

16. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője, vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

17. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 68. § (4) bekezdés g) pontja alapján az Intézetben fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott valamennyi személy nemzetbiztonsági ellenőrzésnek köteles alávetni magát.

IV. Fejezet

AZ INTÉZET SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS FELADATAI

Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság

18. § (1) A főosztály jogállású Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság feladatai:

a) a történelmi nemzet fennmaradása és gyarapodása érdekében – nemzeti és nemzetközi működési körben – a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos hagyományainak, eredményeinek figyelembe vételével kutatási, felmérési és elemzési feladatokat végez;

b) kiemelten nemzeti fenntartható fejlődéssel, erőforrással, társadalmi megújulással, a külhoni nemzetrészekkel, valamint a Kormány által normatív határozatban kijelölt egyéb kutatással, felméréssel és elemzéssel összefüggő feladatokat hajt végre;

c) szakmailag koordinálja, összehangolja a magyarországi és Kárpát-medencei társadalom-, gazdasági és humántudományok területén működő nemzetstratégiai műhelyek, nemzeti kutatások és kiemelt trendkutatások nemzeti integrációt szolgáló tevékenységét;

d) a Kormány informálása céljából a különböző kiemelt nemzetpolitikai és nemzetstratégiai területekhez kapcsolódóan a következő kiemelt feladatokat látja el: nemzetstratégiai és nemzetpolitikai kutatások szervezése, szakmai koordinációja, jövőkutatások szervezésének szakmai koordinációja, nemzetstratégiai műhelyek szakmai koordinációja, nemzetstratégiai kutatási módszertani és fejlesztési koordináció;

e) a Kormány és a Miniszterelnökség informálása céljából háttértanulmányokat készít a stratégiai döntések szempontjából releváns modellezési és elemzési eredményekről, előrejelzéseket és prognózisokat készít a magyarság és az ország fenntarthatósági helyzetéről, Európa és a világ lehetséges változásairól és helyzetéről;

f) a népesedés- és kisebbségkutatás, valamint egyéb társadalmi és gazdasági kiemelt célcsoportok körében kutatási, felmérési és elemzési feladatokat végez;

g) kezdeményező, szakmai koordinációs, támogató szerepet tölt be nemzetstratégiai kérdésekre adható válaszok feltárásában és az ehhez szükséges döntés-előkészítői, kutatói anyagok és háttértanulmányok készítésében, illetve ezek koordinációjában, szervezésében, minőségbiztosításában;

h) civil szervezetekkel való kapcsolattartás;

i) javaslatokat tesz a magyarság nemzetstratégiai kérdéseinek, a magyarság megmaradásának, gyarapodásának, fenntartható fejlődése és közös jövőképe folyamatos fejlesztése érdekében kiemelt kutatást és stratégia munkát, illetve a közös gondolkozást igénylő területeire, az ezt szolgáló nemzeti stratégiának és az ebből következő célkitűzéseknek a meghatározásához, különös tekintettel a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére, gyarapodására, nemzetpolitikai jelentőségű stratégiai kérdéseire és feladataira, kiemelt fontossággal bíró közös jelen- és jövőkutatási területeire;

j) szakmailag koordinálja, támogatja, szervezi és szintetizálja a nemzetstratégiai kutatásokkal és elemzésekkel, döntés-előkészítéssel összefüggő Kárpát-medencei és nemzeti intézményi, szervezeti, szakértői, tanácsadói és kutatói rendszerek, hálózatok létrehozását és fejlesztését, feltárja és összehangolja e szakmai hálózatok közötti együttműködési lehetőségeket, javaslatokat tesz a kutatásszervezési, közös döntés-előkészítési, tervezési, monitoring és értékelési, valamint a társadalmasítási, partnerségi és finanszírozási feltételekre;

k) a tevékenységi körébe tartozó kiemelt nemzetstratégiai és kutatási szakterületeken kezdeményezi és koordinálja a diaszpórában és a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek közötti együttműködési formák továbbfejlesztését;

l) kidolgozza a rendszeres vezetői jelentéseket, kormánytájékoztatókat és egyéb elemzési sablonokat, elkészíti a vezetői jelentéseket, elemzéseket, egyéb szakmai összefoglalókat, egyedi tudásbázist állít össze;

m) biztosítja az Intézet egyéb szervezeti egységei részére ad hoc vezetői jelentések, elemzések elkészítéséhez a nemzetstratégai vonatkozású statisztikai adatok elérését, kérésre egyéb (egyedi) lekérdezéseket és szolgáltatásokat biztosít;

n) közreműködik vezetői kommunikációs felkészítők, háttéranyagok készítésében;

o) biztosítja a rendszeres és ad hoc kiadványokhoz, tájékoztatókhoz a statisztikai és egyéb, az adattárházban rendelkezésre álló adatokat;

p) szakmai anyagokkal járul hozzá az Intézet elektronikus kommunikációs felületéhez;

q) közreműködik – együttműködve a kormányzati szervekkel és háttérintézményeikkel, valamint a kiemelt partnerekkel az adatkezelésre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között – a különböző kiemelt nemzetstratégiai területekhez kapcsolódó statisztikával, adatszolgáltatással, statisztikai elemzésekkel kapcsolatos feladatokban;

r) részt vesz hazai és nemzetközi szakmai továbbképzések és egyéb szakmai események előkészítésében, a szakmai kapcsolatok fenntartásában;

s) nemzetstratégiailag kiemelt területeken és kutatási témákban szakmai kommunikációt folytat az érintett szakmai közösség és nyilvánosság felé; konferenciákon, tájékoztatókon, szakmai műhelyek fórumain vesz részt, terjeszti és képviseli az Intézet eredményeit;

t) összeállítja a társadalom- és humántudományi kutatóintézetek kataszterét, közös kutatói internetes platformot működtet, hírújságot szerkeszt;

u) széles körű kapcsolatrendszert épít és tart fenn szakmai és civil szervezeteikkel, szakmailag támogatja azok tevékenységét, magyarországi, Kárpát-medencei, illetve a diaszpórára kiterjesztett kapcsolataik bővítését;

v) a különböző kiemelt nemzetstratégiai és kutatási területekhez kapcsolódóan nemzetközi feladatok ellátása, koordinációja, módszertanának biztosítása különös tekintettel a határ-menti európai uniós programokra és Magyarország nemzetközi szervezeti tagságából adódó feladatokra;

w) kiadói feladatok ellátása, a kidolgozott stratégiák és akciótervek nyilvánosságra hozatala és népszerűsítése céljából;

x) előkészíti a Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság feladatkörét érintő előterjesztéseket, a közigazgatási/szakmai egyeztetés során érkező anyagokat véleményezi;

y) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály vagy normatív rendelkezés a hatáskörébe utal, vagy amelyekkel az elnök megbízza.

(2) A Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságot főosztályvezetői jogállású igazgató vezeti.

(3) A Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság vezetőjének munkáját egy általános főosztályvezető-helyettes, illetve a Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság alárendeltségében működő nem önálló szervezeti egységet is vezető főosztályvezető-helyettes segíti.

Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság

19. § (1) A főosztály jogállású Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság feladatai:

a) javaslatokat tesz a Kárpát-medencében és az azon kívül élő magyarság közös jövőképének, az ezt szolgáló stratégiának és az ebből következő célkitűzéseknek a meghatározásához, különös tekintettel a Kormány nemzeti integrációs, diaszpóra és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési stratégiájára és annak folyamatos bővítésére;

b) kezdeményező, szakmai koordinációs, támogató szerepet tölt be a Kárpát-medencei kulturális, gazdasági és társadalmi tér fejlesztésében, a nemzeti összetartozás erősítésében;

c) szakmailag koordinálja és támogatja az összefüggő Kárpát-medencei rendszerek, hálózatok létrehozását és fejlesztését, feltárja és összehangolja a hálózatok közötti együttműködési lehetőségeket, javaslatokat tesz a tervezési, a partnerségi és finanszírozási feltételekre az alábbiak szerint:

ca) kidolgozza és folyamatosan fejleszti a jövőképközpontú Kárpát-medencei szintű hálózatfejlesztés tervezési módszertanát, kezdeményezi és koordinálja ennek különböző ágazatokban, szakterületeken történő alkalmazását, a tapasztalatok gyűjtését és közzétételét;

cb) az ágazati és a földrajzi lefedettség egyidejűségének biztosítása érdekében kidolgozza a hálózatépítéshez és a hálózatok egymáshoz kapcsolódásához szükséges együttműködési formákat, módszereket és szolgáltatásokat, javaslatokat tesz ezek alkalmazására, nemzeti integrációt szolgáló partnerség-építést végez;

cc) javaslatokat tesz a Kárpát-medencei kiterjedésű hálózatépítési és fejlesztési kezdeményezéseket szolgáló állami és európai uniós támogatási, illetve finanszírozási formákra, forrásmódszertani és pályázati megoldásokra, valamint nemzeti integrációt elősegítő, határokon átívelő kiemelt projektekre, ezek összehangolt rendszerére, kidolgozza e projektek indikátorrendszerét, monitoring mutatóit és fenntarthatósági tervet készít;

d) együttműködik, szakmai kapcsolatrendszert épít és tart fenn a Kárpát-medencei kutatási, tervezési és fejlesztési tevékenységekben érintett kutatóintézetekkel, tudományos műhelyekkel, ágazati minisztériumokkal, hálózatokkal, vállalkozások klasztereivel, szövetségekkel és egyéb szervezetekkel;

e) hálózatépítési koordinációs feladatellátásának keretében Kárpát-medencei kapcsolatrendszert épít és tart fenn, módszertanilag támogatja, szakmailag koordinálja a Kárpát-medencei fejlesztési és tudáshálózatok működését és továbbfejlesztését, ennek érdekében a régiókat képviselő szakértőkből hálózatfejlesztési stratégiai tanácsadó testületet hoz létre és működtet;

f) a tevékenységi körébe tartozó ágazatokban és szakterületeken kezdeményezi és koordinálja a diaszpórában és a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek közötti együttműködési formák kialakulását és továbbfejlesztését;

g) szakmai koordinációs és szakmai támogató tevékenységet végez a nemzeti integrációt szolgáló igazgatási és közigazgatási rendszerek új formáinak létrehozása és működtetése érdekében;

h) segíti az igazgatási, közigazgatási rendszereket működtető határon túli magyar közösségek közötti tapasztalatcserét és szakmai együttműködést;

i) tervezési tevékenységének körében a Kárpát-medencei kiterjedésű hálózatépítési és fejlesztési kezdeményezések tervezése érdekében:

ia) elemzi a Közép-Európa, valamint a Kárpát-medence jövőjét meghatározó nemzetközi területi folyamatokat, illetve a magyar közösségek által lakott régiók társadalmi, gazdasági és jogi környezetét, sajátosságait;

ib) elemzi a globális, az európai uniós stratégiai tervezési és fejlesztési dokumentumokat, a Kárpát-medence országainak fejlesztési céljait, gyűjti és feldolgozza a térségre vonatkozó szakmai dokumentumokat;

ic) elemzi a területi folyamatok nemzeti, állami, regionális és helyi szintre gyakorolt hatásait, ezekről értékeléseket, előrejelzéseket készít;

id) részt vesz nemzetközi területi tervezési rendezvényeken és projektekben;

ie) szintetizálja, Kárpát-medencei szinten összehangolja a stratégiai dokumentumok összeállítását;

if) a Kárpát-medencei hálózatépítés lehetőségei szempontjából ágazatonként és szakterületenként elemzéseket készít, feltárja az eredményeket és összegzi a felhalmozott tapasztalatokat;

ig) összegzést végez a folyamatban lévő hálózatfejlesztési programokról, projektekről és folyamatosan aktualizálja ezeket;

ih) javaslatot tesz hálózatfejlesztési prioritásokra, célokra, feladatokra, valamint egymásra épülő fejlesztési folyamatokra és az erőforrás szükségletekre;

ii) kezdeményezi és szakmailag koordinálja a magyarországi ágazati stratégiák, cselekvési tervek és meghatározott programok Kárpát-medencei szintűvé bővítését, a folyamat módszertanának kidolgozását és közzéteszi ennek tapasztalatait;

ij) a célkitűzések megismertetése és elfogadtatása érdekében kidolgozza és terjeszti a hálózatfejlesztést megalapozó szemléletformálás eszközeit, módszereit;

ik) feldolgozza és beépíti az Intézet többi szervezeti egységének eredményeit, következtetéseit, javaslatait a tervezési dokumentumokba és visszacsatolást tesz a tapasztalatokról;

il) szakmai koordinációs feladatokat lát el a Kárpát-medencei tervezésben érintett ágazati minisztériumok és egyéb szervezetek körében;

j) partnerség építési tevékenységének körében a Kárpát-medencei hálózatok létrehozása és a hálózatok közötti együttműködés kialakítása érdekében:

ja) meghatározza a hálózatépítés célterületeit és folyamatosan követi, bővíti a hálózatépítési lehetőségek körét;

jb) feltárja és meghatározza a hálózatok közötti együttműködés formáit és módszereit;

jc) javaslatokat tesz hálózatfejlesztést szolgáló kutatási célokra és területekre;

jd) partnerségi hálózatot hoz létre, működtet és bővít az együttműködést a hálózatépítés meghatározott ágazataiban és szakterületein;

je) szakmai anyagokkal járul hozzá az Intézet elektronikus kommunikációs felületéhez;

jf) hálózatfejlesztést és hálózatok közötti együttműködést szolgáló továbbképzési rendszert működtet;

jg) szervezetfejlesztési szolgáltatást nyújt a hálózati kultúra és identitás erősítésére;

jh) tervezi, szervezi és szakmailag koordinálja a hálózati partnerség építést szolgáló rendezvényeket, eseményeket;

ji) közzéteszi a hálózatfejlesztés és a hálózatok közötti együttműködés eredményeit;

jj) összehangolja a bevált gyakorlatok megosztását, a hálózatok közötti tapasztalatcserét;

jk) létrehozza és működteti a Kárpát-medencei hálózatok együttműködési fórumát;

jl) a hálózatok közötti együttműködés érdekében Kárpát-medencei és azon kívüli kapcsolatrendszert épít és tart fenn;

k) a programkoordinációs és forrásmódszertani tevékenységének körében a Kárpát-medencei kiterjedésű hálózatépítési és fejlesztési kezdeményezések finanszírozhatósága és fenntarthatósága érdekében:

ka) összegyűjti és elemzi a határokon átívelő kezdeményezések európai támogatási tapasztalatait, kiemelten az uniós tagországoknak a transznacionalitás elv alkalmazására létrehozott finanszírozási formáit, megoldásait;

kb) kidolgozza az elkövetkező programozási időszakok operatív programjaiban megvalósítható hálózatépítési stratégiai célkitűzéseket, javaslatokat tesz konkrét beavatkozási területekre, intézkedésekre és a transznacionalitás elvének alkalmazási területeire;

kc) ellátja a Kárpát-medencei átfogó projektek forrásmódszertani, valamint szakmai koordinációs feladatait;

kd) javaslatokat tesz a Kárpát-medencei kiterjedésű hálózatépítési és fejlesztési kezdeményezéseket szolgáló állami és európai uniós támogatási, illetve finanszírozási formákra, új forrásmódszertani és pályázati megoldásokra;

ke) gondoskodik a fenti feladatokhoz kapcsolódó dokumentumrendszer kidolgozásáról, elfogadtatásáról, elterjesztéséről;

kf) kiépíti és folyamatosan bővíti a projektek akciótervi nevesítéséhez szükséges feltételrendszert;

kg) a feladatok ellátása érdekében meghatározza az integrált fejlesztés humánerőforrás és eszközrendszerét;

kh) javaslatokat tesz határokon átívelő, konkrét hálózatfejlesztési és hálózatok közötti együttműködési projektek finanszírozási konstrukcióira, valamint a különböző források összekapcsolásának lehetőségeire;

ki) kidolgozza, előkészíti és összehangolja a Kárpát-medencei hálózatfejlesztési és hálózatok közötti együttműködési projektek sajátos pénzügytechnikai eljárásrendjeit, a tapasztalatok felhasználásával folyamatosan továbbfejleszti azokat és javaslatokat tesz a finanszírozási források hatékonyabb kihasználására;

kj) gyűjti és elemzi a hálózatfejlesztési projektek megvalósítása során bevált finanszírozási gyakorlatokat, segíti azok terjesztését;

kk) a forrásmódszertani tudásmegosztás érdekében szakmai találkozókat, konferenciákat, projektkoordinációs megbeszéléseket szervez;

kl) ellátja a hálózatfejlesztő programokkal kapcsolatos elemzési és értékelési feladatokat;

km) biztosítja a Kárpát-medencei közös projektek egységes alapokon kialakított monitoring tevékenységét;

kn) a megvalósításra kerülő programokhoz rövid és hosszú távú fenntarthatósági tervet készít;

ko) programkoordinációs és folyamatkövető módszertanába beépíti az Intézet többi szervezeti egységének eredményeit, következtetéseit, javaslatait.

(2) A Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, normatív rendelkezés hatáskörébe utal, vagy amellyel az elnök megbízza.

(3) A Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságot főosztályvezetői jogállású igazgató vezeti.

(4) A Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság vezetőjének egy általános főosztályvezető-helyettes, illetve a Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság alárendeltségében működő nem önálló szervezeti egységet is vezető főosztályvezető-helyettes segíti.

Jogi és Humángazdálkodási Igazgatóság

20. § (1) A főosztály jogállású Jogi és Humángazdálkodási Igazgatóság feladatai:

a) Jogi és kodifikációs területen

aa) közreműködik az Intézeti döntés-előkészítés és a végrehajtás egységességének biztosításában, ennek során gondoskodik a jogszabályokban és a vezetői döntésekben meghatározott jogi követelmények érvényesítéséről;

ab) gondoskodik az Intézet által képviselt egységes jogi álláspont kialakításáról, a bíróságok és más hatóságok előtt a jogi képviseleti feladatok ellátásáról, a szerződések jogi szempontú véleményezéséről;

ac) gondoskodik az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak alapján kiadásra kerülő további szabályzatok előkészítéséről és felülvizsgálatáról;

ad) összefogja és ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a munkatervben és az elnöki, illetve elnökhelyettesi döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását;

ae) figyelemmel kíséri az Intézetre vonatkozó jogszabályok változását és ezekről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az elnökhelyettest, illetve az érintett szakmai vezetőket;

af) a külhoni magyarság egyéni és kollektív jogainak érvényesülésének vizsgálata, a kialakult helyzet, jogesetek elemzése, vizsgálata alapján javaslatok előkészítése;

ag) a külhoni magyarság kollektív jogainak kivívása érdekében történő tanulmányok, javaslatok előkészítése.

b) Humángazdálkodási területen:

ba) gondoskodik a személyzeti ügyek intézéséről, felelős az Intézet humánerőforrás-gazdálkodásáért és társadalmi kapcsolatainak ápolásáért, kapcsolatot tart az Intézetnél működő szakszervezetek képviselőivel;

bb) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az Intézet személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével;

bc) javaslatot tesz az Intézet képzési rendszerére, a kormánytisztviselők továbbképzésére, gondoskodik a képzés és továbbképzés feltételeiről;

bd) meghatározza az Intézet humánerőforrás- (a továbbiakban: HR) stratégiáját;

be) kialakítja az Intézet kontrolling-rendszerébe illeszkedő HR-kontrolling-rendszert;

bf) kialakítja, működteti és felügyeli az Intézet javadalmazási és juttatási rendszerét, a munkatársak jóléti ellátási és támogatási rendszerét;

bg) gondoskodik a nemzetbiztonsági követelmények humánpolitikai irányelveinek való folyamatos megfelelésről;

bh) ellátja a kötelező és szükséges humánpolitikai nemzetbiztonsági feladatokat a munkatársak esetében;

bi) biztosítja a szükséges adatszolgáltatási feladatok teljesítését, kiemelten a Magyar Államkincstár – mint a központosított illetményszámfejtéssel megbízott szervezet – részére.

(2) A Jogi és Humángazdálkodási Igazgatóság ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, normatív rendelkezés a hatáskörébe utal, vagy amelyekkel az elnök megbízza.

(3) A Jogi és Humángazdálkodási Igazgatóságot főosztályvezető jogállású igazgató vezeti, munkáját a Jogi és Humángazdálkodási Igazgatóság alárendeltségében működő nem önálló szervezeti egységet is vezető főosztályvezető-helyettes(ek) segíti(k).

V. Fejezet

AZ INTÉZETI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI

Elnöki Értekezlet

21. § (1) Az Elnöki Értekezlet az Intézet legfőbb döntés-előkészítő szerve.

(2) Az Elnöki Értekezlet az elnök vezetésével áttekinti az Intézet stratégiai, szakmai és operatív feladatainak ellátását. Az Elnöki Értekezlet megtartására szükség szerinti gyakorisággal kerül sor. Az Elnöki Értekezlet látja el az Intézet stratégiai és szakmai irányító szerepét.

(3) Az Elnöki Értekezlet javaslatot tesz

a) intézkedés megtételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a képviselendő szakmai álláspontra,

e) az intézkedés végrehajtásához szükséges egyéb feltételek és követelmények teljesítésére és biztosítására.

(4) Az Elnöki Értekezlet vizsgálja az elrendelt intézkedések megvalósulását.

(5) Az Elnöki Értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása az Elnöki Kabinet feladata.

(6) Az Elnöki Értekezlet állandó résztvevői az elnök és a kabinetfőnök, az elnökhelyettes, a Koordinációs Főosztály vezetője, a Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság vezetője, a Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság vezetője, a Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság vezetője, illetve a Jogi és Humángazdálkodási Igazgatóság vezetője. Az Elnöki Értekezletre más személyeket az elnök közvetlenül vagy az Elnöki Kabineten útján hív meg.

(7) Az Elnöki Értekezletek résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján az elnök döntéseket hoz, és meghatározza a feladat-végrehajtás irányait, szükség szerint azok következő lépéseit, határidejét és egyéb előkészítési, végrehajtási, jelentési és ellenőrzési követelményeit és feltételeit.

(8) Az Elnöki Értekezleteken meghatározott feladatokról, döntésekről az Elnöki Kabinet vezetője vagy az általa kijelölt és az elnök által jóváhagyott személy emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

(9) Az elnök vagy személyes delegáltja bármely, a szervezetet érintő értekezleten, megbeszélésen részt vehet, kivéve, ha erről jogszabály másként nem rendelkezik.

Az elnökhelyettesi vezetői értekezlet

22. § (1) Az elnökhelyettesi vezetői értekezlet az elnökhelyettes vezetésével áttekinti a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását.

(2) Az elnökhelyettesi vezetői értekezletet az elnökhelyettes vagy az elnökhelyettes által kijelölt szervezeti egység vezetője készíti elő. Az elnökhelyettesi vezetői értekezletek szervezése, résztvevői jegyzőkönyvezése, döntéshozatali funkciója az elnökhelyettes által előkészített, az elnök által jóváhagyott ügyrend szerint történik.

Szakmai-operatív vezetői értekezlet

23. § (1) A szakmai-operatív vezetői értekezlet az önálló szervezeti egység vezetőjének vezetésével áttekinti a szervezeti egység feladatkörébe tartozó feladatok ellátását.

(2) A szakmai-operatív vezetői értekezletet az önálló szervezeti egység vezetője vagy a közvetlen irányítása alá tartozó, általa kijelölt személy készíti elő.

(3) A szakmai-operatív vezetői értekezlet résztvevői az osztályvezetők, a napirendi pont szerinti feladatok végrehajtásában részt vevő kormánytisztviselők, valamint az önálló szervezeti egység vezetője által meghívott személyek.

(4) A szakmai-operatív vezetői értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján az önálló szervezeti egység vezetője döntéseket hoz és meghatározza a feladat-végrehajtás irányait.

(5) Az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, döntésekről a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök tájékoztatást kapjanak.

A munkacsoport

24. § (1) Az elnök vagy az elnökhelyettes a több önálló szervezeti egység feladatkörét érintő eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre.

(2) A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait. A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

VI. Fejezet

AZ INTÉZET MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK

Kiadmányozás

25. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozásra jogosult döntését az előkészítés ellenőrzése után, jogkörében eljárva, a megállapított határidőben hozza meg.

(2) A kiadmányozási jog magában foglalja az érdemi döntés meghozatalát és az azzal kapcsolatban készített dokumentum aláírásának, valamint az intézkedések jóváhagyásának jogát.

(3) A kiadmányozási jog az elnököt illeti meg, amelyet jelen Szabályzatban, vagy az Intézet más szabályzatában meghatározottak szerint, továbbá eseti felhatalmazás alapján átruházhat.

(4) Az elnök kiadmányozza

a) a miniszterelnöknek benyújtandó jelentést, beszámolót, tájékoztatót;

b) az elnöki utasítást;

c) a miniszterelnöknek, miniszternek, államtitkárnak címzett ügyiratot;

d) a munkáltatói és egyéb jogkörben, szabályzatban vagy írásban magának fenntartott, illetve számára biztosított döntéseket és

e) a jogszabály vagy e szabályzat által az elnök hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyekben hozott döntést.

(5) Az elnök akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – a (4) bekezdés b) és d)–e) pontjai kivételével – az elnökhelyettes intézkedik és kiadmányoz.

(6) Az (3)–(4) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel a saját szakterülete vonatkozásában az elnökhelyettes kiadmányozza mindazon iratokat, amelyek feladat- és hatásköréhez kapcsolódóan keletkeztek.

(7) Az elnökhelyettes kiadmányozási joggal rendelkezik továbbá mindazon ügyekben, amelyekben az elnöktől erre felhatalmazást kap.

(8) Az önálló szervezeti egység vezetője – e szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden, az elnök vagy az elnökhelyettes kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot. A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető kizárólag a főosztályvezető jogállású igazgató által írásban átruházott hatáskörben gyakorolják a kiadmányozás jogát.

26. § A kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg. Kivételesen sürgős esetben az irat címzettjéhez az kiadmányozást megelőzően el lehet juttatni az iratot oly módon, hogy annak munkapéldány jellege az iratból kitűnjön. Erről az ügyintéző a kiadmányozásra jogosultat tájékoztatja.

27. § (1) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat a hivatali rend betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni.

(2) Kivételesen sürgős esetben közvetlenül is lehet fordulni a kiadmányozásra jogosulthoz a közvetlen felettes vezető egyidejű, ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni.

(3) Az iratot oly módon kell a kiadmányozásra jogosultnak előterjeszteni, hogy annak – az ügyintézési határidőre figyelemmel – kellő idő álljon rendelkezésére a megalapozott döntéshozatalhoz.

(4) Kizárólag tájékoztatási célt szolgáló dokumentumok (jelentések, beszámolók stb.) egyidejűleg küldendők meg valamennyi érintett vezetőnek azzal, hogy a dokumentumon fel kell tüntetni mindazok nevét, akiknek azt megküldték.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben nem említett egyéb iratok (kísérőlevél, meghívó stb.) közvetlenül a kiadmányozásra jogosult elé terjeszthetők.

28. § (1) Az irat-nyilvántartási és titkos ügyirat-kezelési egységek az erre vonatkozó belső szabályzat figyelembevételével csak olyan ügyiratot vehetnek át továbbítás végett, illetőleg helyezhetnek el az irattárban, amelyeket a kiadmányozásra jogosultak jegyzékébe felvett személy adott ki.

(2) A kiadmányozási jegyzék vezetését az arra kijelölt ügyvitelért felelős szervezeti egység végzi.

Az Intézeti egyeztetés rendje

29. § (1) A döntés-előkészítés során az Intézet egységes álláspontot alakít ki.

(2) Az előterjesztés, illetve más felsővezetői döntést igénylő dokumentum véleményezése során az egységes intézeti álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a koordinációért felelős elnöki szervezeti egység elektronikusan megküldi a feladatkörében érintett (felelős) szervezeti egység (a továbbiakban: felelős önálló szervezeti egység) vezetőjének és javaslatot tesz véleményezésbe bevonni kívánt önálló szervezeti egységekre.

(3) A beérkező tervezeteket a koordinációért felelős szervezeti egység tájékoztatásul köteles elektronikusan megküldeni valamennyi önálló szervezeti egység vezetőjének azzal, hogy a tervezetre a felelős önálló szervezeti egység felé a megadott észrevételezési határidő betartásával észrevételeket tehetnek.

(4) A felelős önálló szervezeti egység a számára megadott határidőn belül gondoskodik az érintett önálló szervezeti egységek véleményének a beszerzéséről, a vélemények összesítéséről, az esetlegesen felmerült vitás kérdések szakértői egyeztetéséről.

(5) A felelős önálló szervezeti egység a (4) bekezdésben foglaltak alapján és eredményeként elkészíti az Intézet egységes véleményét összefoglaló vélemény tervezetét, amelyet észrevételezés céljából köteles megküldeni a jogi ügyekért felelős önálló szervezeti egység vezetője részére. A jogi ügyekért felelős önálló szervezeti egység vezetőjének egyetértése esetén a vélemény tervezetét a felelős önálló szervezeti egység vezetője terjeszti elő az elnökhöz.

(6) Ha az egyes szervezeti egységek észrevételei között többszöri egyeztetés ellenére sem feloldható véleménykülönbség maradt fenn, ezt az elnök részére a felterjesztés során külön is jelezni kell.

(7) Amennyiben a Miniszterelnökség, a minisztériumok, vagy más szervezet az észrevételezésre vagy véleményezésre megküldött előterjesztés, illetve más felsővezetői döntést igénylő dokumentumra tett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, az Intézetet az elnök az elnökhelyettes, vagy az elnök által kijelölt önálló szervezeti egység vezetője képviseli.

30. § (1) Az utasítás és a jelentés tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a munkatervben a feladat elvégzéséért első helyi felelősként megjelölt vagy egyébként felelős szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős szervezeti egység) köteles – a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.

(2) A jelentősebb intézkedést célzó előterjesztések és koncepcionális változásokat eredményező más dokumentumok előkészítéséhez először koncepció és ütemterv készül, amelyeket az előkészítésért felelős szervezeti egység – a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – állít össze, majd a jóváhagyott koncepció és ütemterv alapján készíti elő – az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – a tervezetet.

(3) A tervezet szakmai és tartalmi megalapozottságáért az előkészítésért felelős szervezeti egység vezetője a felelős.

(4) A tervezet belső egyeztetését az előkészítésért felelős főosztály jogállású igazgatóság, vagy főosztály végzi. A tervezetet tájékoztatásul elektronikus úton meg kell küldeni valamennyi önálló szervezeti egység vezetője részére azzal, hogy a tervezetre az előkészítésért felelős önálló szervezeti egység felé a megadott észrevételezési határidő betartásával észrevételeket tehetnek.

(5) A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős szervezeti egység érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén az elnök vagy az elnökhelyettes útján rendezik.

(6) Az Intézetben készülő előterjesztések vagy más anyagok belső egyeztetésére legalább 3 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben külön indokolás mellett lehet.

(7) Az utasítás tervezetének előkészítésébe a jogi ügyekért felelős önálló szervezeti egységet minden esetben be kell vonni.

31. § (1) A miniszterelnökségi és minisztériumi döntés-előkészítés keretében a különböző fórumokra, értekezletekre a szakterületek anyagokat, előterjesztéseket az elnök vagy felhatalmazása esetén a kijelölt munkatársak útján küldhetnek.

(2) A miniszterelnök, miniszter vagy államtitkár tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat az elnök útján kell felterjeszteni.

(3) Az elnök útján jóváhagyásra felterjesztett iratokat ellátja kézjegyével az előkészítő ügyintéző és az előkészítő önálló szervezeti egység vezetője.

Ügyintézési határidő

32. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja az Intézetben történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha az irat az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes önálló szervezeti egység vezetője vagy az elnök, illetve az elnökhelyettes a továbbiakra nézve döntést hoznak, útmutatást adnak, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

33. § (1) Az Intézet valamennyi vezetője és munkatársa köteles az intézeti feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az az intézeti egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre az elnök kijelölt.

(2) Az elnök az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

Az Intézet képviselete

34. § (1) Az Intézetet az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e szabályzatnak az elnök helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók.

(2) A Kormány, a miniszterelnökségi, a minisztériumi és tárcaközi fórumokon, a hatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban az Intézetet az elnök és az elnökhelyettes, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben, vagy az elnök és az elnökhelyettes megbízása alapján – az erre kijelölt vezető képviseli.

(3) Az Intézetnek a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a jogi ügyekért felelős önálló szervezeti egység e feladattal megbízott kormánytisztviselői látják el. Az elnök az ügy sajátosságára tekintettel a képviselet ellátására más szervezeti egységet is kijelölhet, vagy a képviselet ellátására ügyvéd vagy ügyvédi iroda számára megbízást adhat.

(4) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során az Intézet képviseletét az elnök írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során az elnök a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.

(5) Az Országgyűlés bizottsága előtt az Intézetet az elnök képviseli.

35. § (1) Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken az Intézet képviseletére a 34. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók.

(2) Ha a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre az Intézet több vezetője jogosult, akkor az elnök határozza meg az Intézet képviseletének rendjét ezeken az eseményeken és jelöli ki a résztvevő személyt vagy személyeket.

A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

36. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt intézeti egységek bevonásával a sajtó- és kommunikációs ügyekért felelős szervezeti egység végzi. A sajtó részére tájékoztatást – az elnök eltérő döntése hiányában – csak az elnök, valamint a sajtó- és kommunikációs ügyekért felelős szervezeti egység kijelölt képviselője adhat.

(2) Az elnök indokolt esetben az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő más vezetőt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.

(3) Az Intézet szakmai feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút – az elnök eltérő döntése hiányában – csak a sajtó- és kommunikációs ügyekért felelős szervezeti egység szervezésében lehet adni. Az Intézet nevében az elnök és az elnökhelyettes, valamint a szakmai feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egység vezetője nyilatkozik.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített szakmai, jellemzően a hatályos előírásokat ismertető vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok tekintetében.

(5) A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény vagy az Intézetre vonatkozó javaslatokra és bírálatokra adandó sajtónyilvános válasz kiadásáról a sajtó- és kommunikációs ügyekért felelős szervezeti egység gondoskodik.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. § (1) Az elnök e szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül a következő szabályzatokat adja ki:

a) közszolgálati szabályzat, ennek részeként a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje,

b) iratkezelési szabályzat,

c) a választható, béren kívüli juttatásokról szóló szabályzat,

d) beszerzési szabályzat,

e) gazdálkodási és számviteli szabályzatok,

ea) számviteli politika, amelynek részét képezi a leltározási és leltárkészítési szabályzat, az értékelési szabályzat, az önköltség-számítási szabályzat és a pénz- és értékkezelési szabályzat, a számlatükör, a számlarend,

eb) kötelezettségvállalási szabályzat, amelynek részét képezi a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés utalványozás rendjének szabályzata,

f) a reprezentációs költségkeretek mértékéről és azok felhasználásáról szóló szabályzat,

g) belföldi és külföldi ideiglenes kiküldetések esetén követendő eljárás rendjéről szóló szabályzat,

h) nyilatkozási szabályzat.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl az elnök további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet.

38. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetői e szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására a szabályzat hatálybalépésétől számított 60 napon belül ügyrendet készítenek.

(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá és jóváhagyásra a tevékenységét irányító vezető elé terjeszti.

1. függelék

2. függelék

Az NSKI szervezeti egységeinek létszámkerete

Irányító vezető	Szervezeti egység	Létszám (fő)
1. Elnök		1
	1.1. Elnöki Kabinet	12
	1.2. Koordinációs Főosztály	5
	1.3. Belső ellenőr	1
	1.4. Jogi és Humángazdálkodási Igazgatóság	8
	1.5. Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság	29
	1.6. Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság	15

2. Elnökhelyettes		1
	2.1. Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság	28
Összesen:		100

Indokolt esetben az elnök saját hatáskörében engedélyezheti az egyes szervezeti egységek közötti létszám átcsoportosítását.

Az utasítást az 1/2020. (V. 12.) TNM utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2020. május 13. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek