GÜ BH 2013/70
GÜ BH 2013/70
2013.03.01.
I. A bíróság szerződéskötési akaratot nem pótolhat, kizárólag teljesítés elmaradását orvosolhatja [Ptk. 295. §].
II. A fél jognyilatkozatának ítélettel való pótlására jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadása esetén kerülhet sor. A felek között a házastársi vagyonközösség megosztása tárgyában létrejött megállapodásban vállalt, gazdasági társaságból történő kilépésre és részesedés átruházására vonatkozó szerződéses nyilatkozat megtagadása ítélettel nem pótolható [Ptk. 5. § (1), (3) bek., 2006. évi IV. tv. (Gt.) 99. §, 108. § (3) bek.].
A peres felek házasságát a bíróság jogerős ítéletével felbontotta. Az ítélet meghozatalát megelőzően a bíróság jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta a peres feleknek a házastársi vagyonközösség megszüntetése körében kötött egyezségét. Az egyezség – többek között – azt tartalmazta: „A felek közös tulajdonát képezi a K.-i H. Kft., ebből a felperes kilép és az alperes tulajdonába kerül minden ahhoz tartozó dologgal és joggal. Ugyancsak a felek tulajdonát képezi az M. Bt., ebből az alperes lép ki és a felperes tulajdonába kerül minden ahhoz tartozó dologgal és joggal, egyben abban is megállapodnak a felek, hogy a cégbírósági változás bejegyzéséhez stb. szükséges okiratokat egymásnak kölcsönösen aláírják.”
Az egyezség megkötését követően a felperes sikertelenül szólította fel az alperest a perbeli cégekkel kapcsolatos változtatások végrehajtására, azok tulajdonosi viszonyainak rendezésétől az alperes elzárkózott. Az egyezségben említett korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje 3 000 000 Ft. Annak a felperes és az alperes a tagja, 50-50%-os üzletrésszel. A cég önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezetője az alperes. Az egyezségben jelölt betéti társaság jegyzett tőkéje 5000 Ft. 2500 Ft-os vagyoni betéttel beltagja és önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője az alperes, 2500 Ft-os vagyoni betéttel kültagja a felperes.
A felperes keresetében a Ptk. 5. § (3) bekezdése alapján kérte az alperes jognyilatkozatának ítélettel való pótlását az M. Bt. (továbbiakban: Bt.) esetében a társasági részesedés átruházásához, a társasági szerződés módosításához és a társasági szerződés egységes szerkezetbe foglalásához, míg a K.-i H. Kft. (továbbiakban: Kft.) esetében az alapító, illetve a társasági szerződést alapító okiratra módosító okirathoz, a tagjegyzékhez, az üzletrész átruházásához. Kérte továbbá a vezető tisztségviselői elfogadó és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozat pótlását is.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség alapján az ő tulajdonába került a Bt., minden ahhoz tartozó dologgal és joggal együtt, míg az alperes tulajdonába került a Kft., ugyancsak minden ahhoz tartozó dologgal és joggal együtt. Az ezt tükröző okiratok aláírására mindketten kötelezettséget vállaltak, ennek teljesítésétől azonban az alperes – a felperes többszöri felszólítása ellenére – elzárkózott.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felek megállapodása egy Volkswagen Transporter típusú gépjárműnek az alperes részére történő átadására is kiterjedt, amelyet a felperes nem teljesített.
Az elsőfokú bíróság ítéletével pótolta az alperes nyilatkozatát valamennyi okirathoz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Bt. kizárólagos tulajdonosa a felperes, míg a Kft. kizárólagos tulajdonosa az alperes legyen. A felek házastársi vagyonközösség megszüntetése érdekében kötött egyezségét akként értelmezte, hogy abban úgy állapodtak meg, egy-egy gazdasági társaságból a másik javára kölcsönösen kilépnek, az ehhez szükséges okiratokat aláírják. Az elsőfokú bíróság véleménye az volt, az alperes ezt a vállalt kötelezettségét tagadta meg, mely magatartása a Ptk. 5. § (1) bekezdése szerinti joggal való visszaélésnek minősül. Figyelemmel arra, hogy a Ptk. 5. § (3) bekezdésében szabályozott olyan joggal való visszaélést állapított meg, amely jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a felperes lényeges, méltánylandó érdekét sérti, ítéletével pótolta az alperesi nyilatkozatokat.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az ítéletének indokolásában mindenekelőtt rögzítette, az alperes a keresetet nem ismerte el. Az elsőfokú bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a Ptk. 5. § (1) és (3) bekezdése szerint joggal való visszaélés miatt, jogszabály által megkívánt jognyilatkozat, avagy a Ptk. 295. §-a értelmében, jognyilatkozat adására vonatkozó szerződéses kötelezettség teljesítése ítélettel való pótlásának van-e helye a felperesi kérelem alapján. Ennek eldöntéséhez nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a társasági vagyoni betétek átruházása milyen törvényi feltételek mellett valósulhat meg, az mennyiben kapcsolódik az érintett tulajdonos szabad rendelkezési jogához, avagy a tulajdonváltozás létrejöttéhez milyen egyéb eljárásokra, egy, vagy kétoldalú jognyilatkozatok megtételére van szükség.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) általános szabályai [Gt. 12. § (1) bekezdés b) és d) pontja, 18. § (1) bekezdése, 19. § (1) bekezdése], valamint a betéti társaságra vonatkozó speciális rendelkezései [Gt. 108. § (3) bekezdése, 92. § (1) bekezdése, 93. § (5) bekezdése, 99. § f) pontja, 101. § (1) bekezdése], illetve a korlátolt felelősségű társaságra irányadó különös előírásai [Gt. 113. § (1) bekezdés a) pontja, 114. § (1), (2), (5) bekezdése, 121. §, 123. §, 127. § (2) és (3) bekezdése] alapján utalt arra, hogy a Bt.-ben, illetve a Kft.-ben fennálló vagyoni részesedések átruházása szerződéses nyilatkozatok meglétét, a Bt. esetében ezen felül, a legfőbb szerv társasági szerződés módosítására vonatkozó döntését kívánja meg, s azok pótlására nincs jogi lehetőség.
A felperes olyan jognyilatkozatok megtételére hívta fel a pert megelőzően az alperest, amelyek a házastársi vagyonközösséget megszüntető egyezség tartalmától nagymértékben eltérnek, és amelyek a szerződéses magánautonómia körébe tartozó szerződéses nyilatkozatoknak minősülnek. A bíróság a szerződéskötési szabadság körében a felek jogviszonyába csak jogszabályban szigorúan meghatározott feltételek esetén avatkozhat be. Nincsen arra jogszabályi lehetősége, hogy a szerződéses akaratukat helyettesítse, pótolja, helyettük a szerződéses nyilatkozatot megtegye akár a Ptk. 5. § (1) és (3) bekezdése, akár a Ptk. 295. §-a alapján. Hangsúlyozta: a szerződéskötés megtagadása nem minősülhet joggal való visszaélésnek, amint azt a Legfelsőbb Bíróság a BH 1976.203, a BH 1997.522 és a BH 2000.535 számon közzétett eseti döntéseiben kifejtette.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A Kúria a felperes által hivatkozott anyagi jogi jog-szabálysértéseket nem tudta megállapítani az alábbi indokok miatt.
A perbeli egyezségnek a jelen jogvitával érintett része helyesen csakis arra vonatkozó szándéknyilatkozatként értelmezhető, hogy a peres felek a tagsági viszonyuk mellett működő gazdasági társaságokban megtestesülő közös vagyonukat is meg kívánják osztani, vállalják az ehhez szükséges társasági jogi megállapodások elkészítését, a jogi hatály beálltához szükséges cselekmények megtételét.
Az egyezség nem tartalmazza, hogy az alperesnek a Bt.-ben fennálló tagsági jogviszonya miként szűnik meg. A Gt. 108. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Gt. 99. §-a a kilépést, mint a tagsági jogviszony megszűnésének módját nem ismeri. A tag akaratából a társasággal kötött közös megegyezéssel, rendes felmondással, azonnali hatályú felmondással, a részesedés átruházásával szűnhet meg a tagsági jogviszony, a Gt. 99. § b), d), e) és f) pontja értelmében. Az egyezség nem ad eligazítást a Kft. üzletrészének átruházása tekintetében sem. Nem tűnik ki belőle, hogy azt a felperestől névértéken, vagy forgalmi értéken szerzi-e meg és mikori hatállyal az alperes. Nincs tehát olyan a felek által kölcsönösen kifejezésre juttatott szerződéses akarat, amelyhez az alperesi jognyilatkozat adására vonatkozó kötelezettség teljesítése, a Ptk. 295. §-a alapján, ítélettel pótolható lenne. Amint arra a jogerős ítéleti indokolás is helytállóan utal, a bíróság szerződéses akaratot nem pótolhat, kizárólag a teljesítés elmaradását orvosolhatja.
A felperes álláspontjával ellentétben, az egyezségben foglaltakra hivatkozással, fel sem merülhet a jognyilatkozat ítélettel való pótlása a Ptk. 5. § (1) és (3) bekezdése alapján, sem a betéti társasági szerződés módosítása, sem a részesedés átruházása, sem a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés, sem a Kft. üzletrészének átruházása, sem a társasági szerződésnek alapító okirattá módosítása, sem az alapító okirat tekintetében. A Ptk. 5. § (3) bekezdésének alkalmazására ugyanis jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadása esetén kerülhet csak sor. Márpedig a felperes éppen egy megállapodás – a peres felek között létrejött egyezség – alapján és nem egy konkrét jogszabályban előírt kötelezettségre hivatkozással kérte az alperesi jognyilatkozatnak ítélettel való pótlását.
Mindezekre tekintettel a Kúria az eljárási szabály megsértése nélkül hozott, az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. VII. 22.141/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás