2013. évi LXXVII. törvény
2013. évi LXXVII. törvény
a felnőttképzésről1
Annak érdekében, hogy a társadalom tagjai meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény személyi és tárgyi hatálya
1. §3 (1)4 E törvényt kell alkalmazni
a)5 a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló – a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe nem tartozó – oktatás és képzés
aa)6 üzletszerű gazdasági tevékenység keretében vagy nem üzletszerű gazdasági tevékenység esetén térítés ellenében vagy a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységként,
ab)7 ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által e törvénnyel összhangban, – legalább a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adataira kiterjedően – egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy
ac) belső képzésként
történő megszervezésére (a továbbiakban: felnőttképzési tevékenység), valamint
b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.
(1a)8 E törvényt nem kell alkalmazni
1. az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó, igazságszolgáltatásban jogszabály alapján közreműködő, illetve ahhoz szakmai tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódó más személyek részére ilyen minőségükben jogszabály rendelkezése vagy felhatalmazása alapján történő oktatás, képzés,
2. az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben történő oktatás, képzés,
3. a munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatás, képzés,
4. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti reintegrációs program keretében történő oktatás, képzés
megszervezésére.
(2)9 Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén – ha jogszabály e törvény más rendelkezésének alkalmazását kifejezetten elő nem írja – a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget és – ha a 15. § (1a) bekezdése szerinti kivétel alkalmazásának nincs helye – a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget köteles teljesíteni. Ha a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés tekintetében jogszabály ekként rendelkezik, e kötelezettségeket a felnőttképző helyett a jogszabályban meghatározott hatóság teljesítheti legkésőbb annak a negyedévet követő negyedévnek az utolsó napjáig, amelyikbe a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés befejezésének időpontja esik. A jogszabályban meghatározott hatóság jogosult a felnőttképző 5. § (1) bekezdés b) pontjában és a képzésben részt vevő személy 15. § (1) bekezdésében meghatározott személyes adatát a bejelentés, illetve az adatszolgáltatás általa történő teljesítése céljából az ahhoz elengedhetetlenül szükséges ideig kezelni.
(3) E törvény felnőttképzőre vonatkozó szabályait a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
2. Értelmező rendelkezések
2. §10 E törvény alkalmazásában:
1.11 belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató
a) nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
b)12 – a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben, vagy
c)13 a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, valamint a munkáltató beszállítójának, illetve a munkáltató által igénybe vett közreműködő foglalkoztatottja (ideértve a kölcsönzött munkavállalót is, ha a munkaerő-kölcsönzésre kötött megállapodás tartalmazza az arra vonatkozó kitételt, hogy a kölcsönvevő vállalja a kölcsönzött munkavállaló oktatását, képzését is) részére
szervez.
2. bemeneti kompetenciamérés: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek,
2a.14 digitális kollaborációs tér: a tanulmányi rendszerhez és a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerhez rendszerkapcsolaton keresztül kapcsolódó rendszer, amely biztosítani képes legalább az oktatók, az oktatásszervezők és a képzésben részt vevő személyek egyéni vagy csoportos, interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű, digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját,
3. előzetes tudásmérés: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni,
4. előzetesen megszerzett tudás beszámítása: a képzésre jelentkező – dokumentummal igazolt – tanulmányainak beszámítása, amelynek eredményeként a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel lehet menteni,
5. felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul,
5a.15 jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést,
6. képzés megkezdésének időpontja: a képzés első kontaktórájának időpontja, a folyamatban lévő képzésbe bekapcsolódó képzésben részt vevő személy esetében az első kontaktóra időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben részt vevő személy számára történő megküldésének vagy más módon történő rendelkezésre bocsátásának időpontja,
6a.16 képzés befejezésének időpontja: a képzés utolsó kontaktórájának időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyag vagy résztananyag elsajátítására megállapított utolsó időpont vagy ha a képzés elvégzése meghatározott követelményhez kötött, annak teljesítésének napja,
7. kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére,
7a.17 komplex felzárkózási képzés: a személyek társadalmi és gazdasági felzárkózásának részeként a kompetenciafejlesztés, illetve a humán szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzés, a közfoglalkoztatáshoz és a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódóan szervezett képzés, a szakképzettséggel nem rendelkezők a társadalmi felzárkózását szolgáló és kompetenciáját fejlesztő képzés, valamint az esélyegyenlőségi mentorok és a helyi esélyegyenlőségi programok készítésében résztvevők képzése,
8.18 kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy – az olyan tanóra kivételével, amely olyan kompetencia átadására irányul, amely kizárólag személyes jelenlét mellett sajátítható el – interaktív és távolléti kapcsolattal vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósuló jelenlétét igénylő tanóra,
9.19 konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő személy vagy csoport és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely interaktív és távolléti kapcsolattal, továbbá zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel is megvalósulhat,
9a.20 nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés: országos vagy helyi kiterjedésű, kiemelt jelentőségű munkaerő-piaci cél megvalósítása érdekében szervezett és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek alapján a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével a felnőttképzésért felelős miniszter által ilyennek minősített oktatás, képzés,
10. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység,
10a.21 tanulmányi rendszer: a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakgimnáziumok és szakiskolák, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmények, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmények, valamint e törvény szerinti felnőttképzők által jogszerűen használt olyan, digitális kollaborációs térhez és zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerhez rendszerkapcsolaton keresztül kapcsolódó oktatási, informatikai rendszer, amely a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (a továbbiakban: FAR) elektronikusan – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – teljesít adatszolgáltatásokat,
11. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a felnőttképző bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a képzésben részt vevő személy önállóan szerzett ismereteit pontosítják, illetve elmélyítik, a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti,
11a.22 videótartalom-kezelő: a tanulmányi rendszerbe vagy a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerbe (a továbbiakban együtt: képzési rendszerek) integrált streamelési (streaming) technológiával megvalósított mobil használatra is alkalmas videóplatform, amelyben a felhasználó a képzési rendszereken keresztüli egyéni autentikációval éri el a tantárgyaihoz vagy moduljaihoz tartozó videókönyvtárba szervezett – az oktatót, előadót és a prezentációját is megjelenítő – tartalmakat, továbbá amely lehetőséget biztosít a felhasználónak a videótartalomhoz rögzített egyéni és mentésre kerülő jegyzetelésre és a beállított tartalomjegyzék szerinti navigálásra, videókon belül bármely kimondott vagy megjelenített szóra való keresésre, az előadói és prezentációs nézet együttes vagy külön-külön nézetei közötti szabad váltásra, a kiajánlott nyelveken történő feliratozás előhívására,
12.23 zárt rendszerű elektronikus távoktatás: a képzés olyan formája, amelyben az elméleti képzési ismeretanyag oktatása digitális tananyaggal, videótartalom-kezelővel, továbbá az oktató és hallgató együttműködése az informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel valósul meg, amely során az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer és a tanulmányi rendszer,
13.24 zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított (akkreditált) zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá a digitális kollaborációs térrel kialakított rendszerkapcsolaton keresztül biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű on-line és off-line együttműködését.
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER
3. 25 A felnőttképzési tevékenység bejelentése, engedélyezése és a felnőttképzők nyilvántartása
2/A. §26 (1) Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető.
(2) Ha a felnőttképző
a)27 a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy – nem szakképző intézményként – részszakmára felkészítő szakmai oktatást,
b)28 – a belső képzés és jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést, vagy
c)29 mikrotanúsítványt adó képzést
szervez, e felnőttképzési tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti.
(3)30 A szakképző intézmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységeket engedély nélkül is végezhet.
2/B. §31 (1) A 2/A. § (2) bekezdése szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására engedély annak adható,
a)32 aki rendelkezik az általa folytatott felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan kidolgozott minőségirányítási rendszerrel és ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
b)33 – a költségvetési szervként működő felnőttképző, valamint felsőoktatási intézmény kivételével – aki vagyoni biztosítékkal rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,
c) akinek a létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.
(2)34 Nem kaphat engedélyt az, akinek a képviseletére jogosult személy más felnőttképzőnél ilyen tisztséget tölt be vagy korábban betöltött, ha annak engedélyét a felnőttképzési államigazgatási szerv – a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.
(3) A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó ismeretek tartalma nem vizsgálható.
3. §35 (1)36 A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg.
(2)37 A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával, továbbá a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésével egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az e bekezdés szerinti eljárás ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi.
(3)38
(4) Az eljárásban elektronikus úton kell kapcsolatot tartani a felnőttképzési államigazgatási szervvel.
3/A. §39
4. §40 (1) Az engedélyezési eljárásban az e törvény szerinti szakértői bizottság szakértőként járhat el.
(2) A szakértői bizottság tagjait a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.
5. § (1)41 A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről. A felnőttképzők nyilvántartása
a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben a felnőttképzőre vonatkozóan meghatározott adatokat,
b) a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatát, tisztségének megjelölését és megbízatása lejártának időpontját, valamint
c) a Kormány rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat
tartalmazza.
(2)42
(3)43
(4)44 A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme nem hozható nyilvánosságra.
(5)45 A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a felnőttképző ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából történő törlésétől számított ötödik év utolsó napjáig – a felnőttképző képviselője személyének változása esetén a változást követő ötödik év utolsó napjáig – kezeli, majd az adatokat törli.
(6)46
5/A. §47
4. A felnőttképzési szakértői rendszer
6. §48 (1)49 Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni.
(2)50 Felnőttképzési szakértői tevékenységet – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – csak az végezhet, aki
a) cselekvőképes,
b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal,
d) a Kormány rendeletében meghatározott továbbképzésen részt vett, valamint eredményes vizsgát tett, és
e) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)51
(4)52
7. § (1)53 A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőkről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a felnőttképzési szakértő
a)54 lakcímét,
b)55 közzétenni kívánt elérhetőségét és a felnőttképzési szakértő tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
c) szakterülete megjelölését,
d) engedélye megadásának időpontját,
e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját,
f) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát
tartalmazza.
(2)56 A felnőttképzési szakértők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési szakértő természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme nem hozható nyilvánosságra.
(2a)57 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(3)58
(4)59 A felnőttképzési államigazgatási szerv az adatokat – a felnőttképzési szakértőnek a képzési program előzetes minősítésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése érdekében – a felnőttképzési szakértőnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából való törlése időpontjától számított harmadik év utolsó napjáig kezeli.
8. § (1)60 A felnőttképzési államigazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a felnőttképzési szakértőre és az általa végzett tevékenységre vonatkozóan jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv végrehajtható döntésében foglaltak teljesítését.
(1a)61 A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértővel szemben tevékenység végzésétől történő eltiltást egy évnél hosszabb időre nem alkalmazhat.
(2)62 A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását meg kell tiltani és törölni kell a felnőttképzési szakértők nyilvántartásból a felnőttképzési szakértőt, ha
a)63 a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásával összefüggő, jogszabályban meghatározott kötelezettségét a felnőttképzési államigazgatási szerv felhívására az abban meghatározott határidőn belül önhibájából nem teljesíti, vagy
b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának feltételei a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértők nyilvántartásába vételekor nem álltak fenn vagy utóbb megszűntek.
(3)64
(3a)65 Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatását megtiltja és a felnőttképzési szakértőt ezzel egyidejűleg törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértői tevékenység megtiltásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított három évig felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés alapján nem vehető nyilvántartásba, ide nem értve azt az esetet, ha a szakértő törlésére a továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatt került sor.
(4)66 A felnőttképzési államigazgatási szervnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartása vezetésével összefüggő, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott eljárásával, illetve döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogköröket a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.
9. §67
A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
5. 68 A felnőttképző működése
10. §69
11. §70 (1) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A–13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
b)71 eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek, a 17. § a) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének, továbbá hirdetéseinek és tájékoztatóinak meg kell felelnie a 17/A. §-ban foglaltaknak.
c)72 a felnőttképzési tevékenységét – a belső képzés és a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – az általa kidolgozott, 12. § szerinti képzési programnak megfelelően kell folytatnia, amelyet előzetes minősítés nélkül a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe fel kell töltenie.
(2) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a)73 felnőttképzési tevékenységét az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan
aa) a 12. § szerinti – a felnőttképző által folytatott szakképzés esetén a képzési és kimeneti követelményekre, illetve a programkövetelményekre is figyelemmel – kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programnak megfelelően és
ab)74 a Kormány rendeletében meghatározott feltételek biztosításával
kell folytatnia,
b) a képzésre jelentkező kérésére előzetes tudásmérést kell biztosítania,
c)75 a képzésben részt vevő személlyel a 12/A–13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, a képzés elvégzésének igazolására tanúsítványt kell kiállítania,, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
d)76 a 14. § szerinti minőségirányítási rendszert és annak részeként ügyfélszolgálati, panaszkezelési és oktatói minősítési rendszert kell működtetnie és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről,
e)77 eleget kell tennie a 17. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének, továbbá hirdetéseinek és tájékoztatóinak meg kell felelnie a 17/A. §-ban foglaltaknak,
f) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggésben a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat,
g)78 eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § és a 15/A. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek.
(3)79 A felnőttképző a felnőttképzési tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg.
11/A. §80 (1) A szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzés kimeneti követelményeit meghatározó programkövetelményekről a felnőttképzésért felelős miniszter elektronikus nyilvántartást vezet. A programkövetelmény és a programkövetelményekről vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a felnőttképzésért felelős miniszter a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül közzéteszi.
(2) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a felnőttképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti szakértő rendelhető ki. A kérelmező ügyfél a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, annak módosítása és törlése iránti eljárásért – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(3) Nem köteles a kérelmező a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni az adott ágazat által kezdeményezett és jogszabály valamely munkakör betöltéséhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére vonatkozó programkövetelményének kérelme, valamint a szakgimnázium keretében az alaptevékenységéhez kapcsolódó szakmai képzést érintő kérelmek esetében. Az igazgatási szolgáltatási díj a felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele.
(4) A szakképzésről szóló törvény szerinti ágazati készségtanács szakvéleményt adhat a felnőttképzésért felelős miniszter számára a szakmai képzés programkövetelményének nyilvántartásba vételével összefüggésben.
(5) A programkövetelményekről vezetett nyilvántartásból való törlés vagy módosítás a törölt vagy módosított programkövetelmény alapján – legkésőbb a törlés vagy módosítás időpontját megelőző naptári napon – indított szakmai képzést nem érinti. A programkövetelmény a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréből nem távolítható el, archiválására a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni.
6. A képzési program tartalma
12. § (1) A képzési programnak tartalmaznia kell:
a)81 a képzés megnevezését,
b) a képzés során megszerezhető kompetenciát,
c)82 a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzés célját és célcsoportját,
d) a tervezett képzési időt,
e)83
f)84 a képzés tananyagegységeit, azok célját, tartalmát, a tananyagegységekhez óraszámot és a tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszereket és munkaformákat, valamint a kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszámot is,
g)85 – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – a maximális csoportlétszámot,
h)86 a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek leírását,
i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját.
(2)87
(3)88
7. 89 A felnőttképzési jogviszony
12/A. §90 A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony, amelyben a képzés a képzésben részt vevő személy sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodóan valósul meg.
13. §91 (1) A felnőttképző és a képzésben részt vevő személy egymással – a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal – felnőttképzési szerződést köt.
(2)92 A felnőttképzési szerződést az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén írásban kell megkötni. A zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén – ha a felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni – a felnőttképzési szerződés megköthető a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó különös szabályai szerint is, ha a felnőttképző az ehhez szükséges elektronikus utat biztosítja. Az írásban megkötött felnőttképzési szerződésben fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.
13/A. §93 (1) A felnőttképzési jogviszony a felek erre vonatkozó megállapodása alapján szünetel. A szünetelés alatt egyik felet sem illetik, illetve terhelik a felnőttképzési jogviszonyból fakadó jogok, illetve kötelezettségek.
(2) A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha
a)94 a képzésben részt vevő személy az oktatásban, képzésben való részvételre egészségileg alkalmatlanná vált,
b) a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy
c) a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
13/B. §95 (1)96 A belső képzés kivételével a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki és azt a képzésben részt vevő személy választása szerint elektronikus úton vagy papíralapon a képzésben részt vevő személy rendelkezésére bocsátja. A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén – ide nem értve a szakképző intézmény 2/A. § (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységét – a tanúsítványt a képzésben részt vevő személy kérésére kell kiállítani.
(2) A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele.
(3)97 A tanúsítvány a magyar nyelv mellett kiállítható magyar és angol vagy magyar és német nyelven is a képzésben résztvevő választása szerint.
13/C. §98 (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény a felsőoktatási intézmény bármely tantárgyának, kurzusának, moduljának elvégzését követően a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást, tematikát is tartalmazó mikrotanúsítványt állíthat ki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján.
(2) A szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai oktatás keretében megszerzett ismeretekről, készségekről a szakképzésről szóló törvényben meghatározott módon, tartalommal és feltételek alapján mikrotanúsítványt állíthat ki.
(2a)99 A felnőttképző a felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalommal és feltételek alapján önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló mikrotanúsítványt állíthat ki, a FAR-rendszeren keresztül, a mikrotanúsítvány kiadásának alapjául szolgáló képzési tartalom oktatására a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési tankönyv felhasználásával kerülhet sor oly módon, hogy a felnőttképző a szakképzési tankönyv teljes ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról dokumentáltan meggyőződik. Amennyiben a felnőttképző mikrotanúsítványt kíván kiállítani, a kiállítás alapjául szolgáló képzésről a 15. § szerinti adatszolgáltatást kell teljesítenie a FAR-rendszerben. A felnőttképző által kiállításra kerülő mikrotanúsítványra a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(2b)100 A (2a) bekezdés szerinti mikrotanúsítványt a felnőttképző a FAR-rendszerben állítja ki és elektronikus formában tárolja oly módon, hogy a mikrotanúsítványt a FAR-rendszer üzemeltetője elektronikus aláírással és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A mikrotanúsítványt a felnőttképző a képzésben részt vevő személy részére a FAR-rendszeren keresztül elektronikus úton továbbítja.
(3)101 Az (1) és (2) bekezdés szerinti mikrotanúsítvány közokirat. E törvény alkalmazásában a mikrotanúsítvány elnevezéssel megegyező a „kredit igazolás” és a „micro-credentials” kifejezés.
(4)102 Az (1) és (2) bekezdés szerinti mikrotanúsítványt a kiállítója által használt tanulmányi rendszerben elektronikusan kell kiállítani, tárolni és a FAR-ba – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – elektronikusan feltölteni, továbbá a mikrotanúsítvány kiállítója által elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.
8. 103 Minőségirányítási rendszer
14. §104 A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet és gondoskodik annak külső értékeléséről.
14/A. §105
9. 106 A felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettsége
15. §107 (1)108 A felnőttképző
a) az oktatás, képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára,
b) a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, valamint legmagasabb iskolai végzettségére,
c) a képzési díjra és annak költségviselőjére
d)109 a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló, a belső képzés, valamint a jogszabály alapján szervezett képzés kivételével az oktatás, képzés képzési csoport szerinti haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére azon oktatás, képzés esetében
da) amely részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból valósul meg, vagy
db) amelynek esetében a képzési hitelt nyújtó szerv legalább egy képzésben résztvevővel szerződést kötött
vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdésének időpontját, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig, belső képzés esetén annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik.
(1a)110 Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nem terjed ki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Honvédség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok által vagy azok állománya számára szervezett oktatásra, képzésre és ahhoz kapcsolódóan a képzésben részt vevő személyre, ha annak eltérő kezelése e szervek tevékenységével összefüggésben Magyarország rendvédelmi, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése céljából szükséges.
(1b)111 A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer és a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából
a) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján
aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek az Nytv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának ellenőrzését biztosítja és az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát központi kormányzati szolgáltatási busz használatával átadja,
ab) az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja vagy
b) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján az összerendelési nyilvántartás jogszabályban kijelölt szolgáltatója az Onytv. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról az összerendelési nyilvántartáson keresztül adatot szolgáltat
térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára. A felnőttképzési államigazgatási szerv az a) pont aa) alpontja szerinti ellenőrzés eredményeként felmerült eltérés esetén a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében a felnőttképző által rögzített adatot az ellenőrzés során átadott adatnak megfelelően a felnőttképző külön értesítése nélkül automatikusan javítja.
(2)112 A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében továbbított adatokról, az (1b) bekezdés alapján megismert adatokról és a felnőttképző által kiállított tanúsítványról – a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés és a pályakövetési rendszer működtetése céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait – az e bekezdésben meghatározott kivétellel – azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tanúsítványokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli, azt követően pedig azokat átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott adatokat törli.
(3)113 Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(4)114
(5) A felnőttképző a tervezett képzéseiről – a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően – önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a felnőttképzési államigazgatási szerv részére elektronikus úton. A felnőttképzési államigazgatási szerv a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési államigazgatási szerv a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni.
15/A. §115 A felnőttképző az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programját, a képzési program előzetes minősítését elkészítő felnőttképzési szakértő nevét, a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő nyilvántartásba vételi számát és a képzési program előzetes minősítésének időpontját a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti.
15/B. §116 A felnőttképző a közvetlenül a számára rendelkezésére bocsátott képzési hitelhez kapcsolódóan a képzési hitel folyósítása céljából a fizetési számlájának számát rögzíti a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe.
9/A. 117 A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok
16. §118 A felnőttképzőnek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig megőriznie:
a)119 a személyes jelenlétet igénylő kontaktórákon vezetett, a képzésben részt vevő személy által aláírt jelenléti íveket, a személyes jelenlétet nem igénylő kontaktórás és nem kontaktórás foglalkozások esetében a jelenlétet, a képzési tevékenység teljesítését igazoló dokumentumokat,
b)120 a képzésben részt vevő személy 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyes adatait, valamint az oktatás, képzés megkezdéséhez és az abban való részvételhez szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképző által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat,
c)121 a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat,
d)122
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,
f)123
g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.
10. 124 A felnőttképző tájékoztatási kötelezettsége
17. §125 A felnőttképző köteles
a)126 a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni,
b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, a képzésben részt vevő személyek és a felnőttképzésért felelős miniszter részére biztosítani,
c)127
17/A. §128 A felnőttképző
a) hirdetéseiben és tájékoztatóiban nem használhat olyan elnevezést a képzéseire, amely
aa) megegyezik bármely, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakma, részszakma vagy szakképesítés elnevezésével, a 2/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján végzett részszakmára felkészítő szakmai oktatás vagy szakmai képzés kivételével,
ab) megegyezik bármely olyan képzés elnevezésével, amelyet kizárólag a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény vagy a 2. § 5a. pontjában meghatározott jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az érintett jogszabályban meghatározott felnőttképző szervezhet,
b) hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói nem tartalmazhatnak utalást az a) pontban meghatározott képzéseken megszerezhető végzettségre vagy a képzés elvégzésével betölthető tevékenységre, munkakörre.
17/B. §129
18. §
19. §
ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK131
20. §132 (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi, valamint a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatai a valóságnak megfelelnek. A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
(2) Az ellenőrzés során szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait a felnőttképzési szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.
(3) Ha a felnőttképző
a)133 a felnőttképzési tevékenységet nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a felnőttképzési államigazgatási szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki,
b) bejelentés, illetve engedély nélkül végez felnőttképzési tevékenységet, a felnőttképzési államigazgatási szerv
ba)134 megtiltja a felnőttképzési tevékenység végzését és
bb)135 vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki.
(4)136
(5)137 Ha a felnőttképző
a) részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez, illetve a vele felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy részére a képzési hitelrendszert működtető állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: Diákhitel szervezet) képzési hitelt folyósít, és az ellenőrzés során nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással érintett képzést a támogatással – ideértve a képzési hitelt is – érintett képzésben részt vevő személyek vonatkozásában ténylegesen és a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatásnak megfelelő tartalommal lefolytatta, vagy
b) a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el,
a felnőttképzési tevékenységtől a felnőttképzési államigazgatási szerv egy – a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén vagy az a) pont szerinti esetben két – évre eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki.
(5a)138 Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott közigazgatási bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik.
(6)139 A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenységtől eltiltást elrendelő határozata véglegessé válását követő harminc napon belül a felnőttképző köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség jegybanki alapkamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.
(7)140 A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésétől történő eltiltás tényét, illetve az eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – nem hozható nyilvánosságra.
(8) A felnőttképzési államigazgatási szerv az ellenőrzése során az államháztartás terhére nyújtott támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesíti a támogatót a szükséges intézkedések megtétele céljából.
(9)141 A felnőttképzési államigazgatási szerv nem alkalmazhat közigazgatási szankciót a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, továbbá az elkövetéstől vagy a jogellenes állapot megszűnésétől számított öt év elteltével.
(10)142 Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS
10/A. 144 A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere
20/A. § (1) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere az oktatási nyilvántartás szakrendszereként működik, amelyet
a) a felnőttképzési államigazgatási szerv e törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatok ellátására,
b) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci előrejelző rendszereként,
c) a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységével összefüggésben jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére
használ.
(1a)145 Az (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója által térítésmentesen nyújtott szolgáltatás keretében biztosítja a benyújtott dokumentumok és elektronikus űrlapok adatainak előzetes ellenőrzését és a benyújtó általi hitelesítését.
(2) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.
(3)146 A jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés ellenőrzését végző hatóság és a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti oktatás, képzés tekintetében a támogató a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréhez való közvetlen hozzáférés alapján jogosult az általa folytatott hatósági ellenőrzés és közigazgatási hatósági eljárás során
a) az eljárás résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat, valamint
b) a jogszabály alapján szervezett oktatással és képzéssel és az ahhoz kapcsolódóan kiállított tanúsítvánnyal kapcsolatos adatokat
megismerni.
11. 147 A felnőttképző adatkezelése
21. §148 (1) A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében kezeli
a)149 a képzésben részt vevő személy
aa) természetes személyazonosító adatait és – az oktatási azonosító szám kiadásával összefüggésben – oktatási azonosító számát,
ab) elektronikus levelezési címét és
ac) legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozó adatát.
b) a képzéssel összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő személy
ba)150 legmagasabb iskolai végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével,
bb) a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével,
bc) a képzés során történő értékelésével és minősítésével,
bd) a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel
kapcsolatosak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(3)151
(4)152
(5) A felnőttképző az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.
21/A. §153
11/A. 154 Munkaerő-piaci előrejelző rendszer
21/B. § (1) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci igények előrejelzése céljából munkaerő-piaci előrejelző rendszert működtet.
(2) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából a Kormány rendeletében meghatározott adatokat, annak adatkezelője személyazonosításra alkalmatlan módon térítésmentesen a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv rendelkezésére bocsátja.
(3) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a honlapján rendszeresen közzéteszi a munkaerő-piaci előrejelző rendszerben általa feldolgozott és a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos adatokat, információkat.
22. §
A FELNŐTTKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
12. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása
23. § Az állam támogatást nyújthat
a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges engedély megszerzésére,
b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre,
c)157 a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére
d)158 a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre.
24. § A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint
a) képzési hitelt, illetve
b) ösztöndíjat
vehet igénybe.
13. Képzési hitel
25. § (1) A képzésben részt vevő személy számára – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az állam a Diákhitel szervezet útján biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét.
(2) A képzési hitel a felnőttképzővel
a) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, legalább három hónapos képzési időt meghaladó, legalább középfokú végzettséghez kötött szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre vagy
b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre
a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett együttműködési megállapodást kötött felnőttképzővel létrejött felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan a képzési díj finanszírozására vehető igénybe.
(3) Képzési hitel akkor igényelhető, ha a képzésben részt vevő személy
a)159 magyar állampolgár, menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján állandó tartózkodásra jogosult személy vagy annak családtagja,
b) lakóhelyét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette,
c) a hitelkérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte, de az 55. életévét nem töltötte be,
d) büntetlen előéletű,
e) a hitelkérelem benyújtásakor nem rendelkezik
ea) hatályos, a Diákhitel szervezettel fennálló azonos hitelcélú felhasználást biztosító képzési hitel- vagy kölcsönszerződéssel,
eb) korábban kötött és megszűnt hitel- vagy kölcsönszerződése után a Diákhitel szervezet felé fennálló hiteltartozással,
ec) a Diákhitel szervezet által – a Kormány rendeletében foglaltak szerint – elengedett tartozással, valamint
ed) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozással,
f) – az olyan képzésben részt vevő személy kivételével, aki a hitelkérelem benyújtásakor gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – a hitelkérelem benyújtását megelőző
fa) tizenkét hónapban a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint folyamatosan biztosítottként szerepelt, illetve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősült, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy
fb) tizenkét hónapban folyamatosan köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban, szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állt,
g) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai képzésre vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatásra létrejött felnőttképzési jogviszony esetében rendelkezik a képzésben való részvételhez legmagasabb iskolai végzettségként előírt középfokú végzettséggel, és
h) – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés kivételével – a képzési díj legalább húsz százalékát a képzést megszervező felnőttképző felé a hitelkérelem benyújtásakor már megfizette.
(4) A (3) bekezdés f) pontja szerinti időszak számítása során a különböző, egymást követő időszakokat össze kell számítani és azt folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama az adott időszakba nem számít bele, annak számításakor nem vehető továbbá figyelembe a közfoglalkoztatás keretében fennálló jogviszony és az álláskeresési támogatás igénybevételének időtartama.
(5)160 A képzésben részt vevő személy a képzési hitel igénylése során azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, a hitelkérelem benyújtásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A képzési hitelre való jogosultság feltételeit a Diákhitel szervezet központi kormányzati szolgáltatási busz használatával vagy a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrzi.
(6)161 Ha a képzési hitel tekintetében visszaélés gyanúja merül fel, a Diákhitel szervezet a hitelkérelem elbírálását, illetve a képzési hitel folyósítását felfüggeszti.
(7) A képzési hitelhez kapcsolódóan megismert személyes adatot a Diákhitel szervezet a hiteltartozás megszűnését követő ötödik év utolsó napjáig kezeli.
26. §162
27. §163
A JOGI SZAKVIZSGA
13/A. Adatkezelés, a Jogi Szakvizsga Rendszer
27/A. § Az igazságügyért felelős miniszter a szakvizsgára bocsátás feltételeinek igazolása céljából, a jelölt és a vizsgáztató jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a jogszabályokban meghatározott nyilvántartás vezetése és a vizsgabizonyítványok kiállítása céljából kezeli
a) a jelölt
aa) nevét és születési nevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) anyja nevét,
ad) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét,
ae) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát,
af) a gyakorlati idő teljesítése szempontjából figyelembe vehető munkáltató és munkakör megjelölését,
b) a vizsgáztató
ba) nevét és születési nevét,
bb) születési helyét és idejét,
bc) anyja nevét,
bd) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét,
be) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát,
bf) az utolsó munkáltató és az utolsó betöltött munkakör megjelölését,
bg) a számlavezető pénzintézet megnevezését, fizetési számlaszámát,
bh) adószámát,
bi) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét.
27/B. §165 Az igazságügyért felelős miniszter a jogi szakvizsgára való jelentkezés céljára informatikai felületet üzemeltet, amelyben a 27/A. §-ban meghatározott személyes adatokat a nyilvántartásba vételtől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.
13/B. 166 Igazságügyi Akkreditációs Testület
27/C. § (1) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület az igazságügyért felelős miniszter képzésekkel kapcsolatos tanácsadó szerve.
(2)167 Az Igazságügyi Akkreditációs Testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter öt évre nevezi ki.
27/D. §168 A jogi szakvizsga szervezésével és lebonyolításával összefüggő részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. Felhatalmazó rendelkezések
28. §169 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)170 a felnőttképzési államigazgatási szervet,171
b)172 az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet,
c)173 a képzési hitelt nyújtó szervet és
d)174 a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervet
rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg175
a)176 a felnőttképzési tevékenységhez szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának – személyes adatnak nem minősülő – adattartalmát, és a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,177
b)178 a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a felnőttképzési szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait és a felnőttképzési szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket,
c) a felnőttképzési minőségirányítási rendszert és annak külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat,
d) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul,
e)179 az ösztöndíj igénybevételének feltételeit, a képzési hitel igénybevételének részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, az együttműködési megállapodás megkötésének és felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait,
f)180 a képzés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítésének feltételeit, eljárását és módját,
g)181 a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervnek a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetésével kapcsolatos feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
h)182 a komplex felzárkózási képzések részletes szabályait, valamint, hogy ezen képzések szervezéséért és a képzések engedélyezéséért, ellenőrzéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.183
i)184 a programkövetelmény nyilvántartásba vételének rendjét, valamint az eljárásba bevonásra kerülő szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket és a szakértői vélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díj mértékét,
(3)185 Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy
a) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 3. § (2) bekezdése, valamint a 11/A. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott közigazgatási bírság befizetésének rendjét,
b) a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a programkövetelmény nyilvántartásba vételének tartalmi szabályait,186
c)187 rendeletben határozza meg a kontaktórás, távoktatási és zárt rendszerű elektronikus távoktatási képzési formában megvalósuló képzések szakszerű és jogszabálynak megfelelő megszervezéséhez, lebonyolításához, valamint az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó ellenőrzésének részletes szabályait,
d)188 rendeletben határozza meg a mikrotanúsítvány tartalmát és kiállításának részletes feltételeit, továbbá a mikrotanúsítvány felnőttképző kiállító által a FAR-rendszerbe – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – történő adatszolgáltatásának részletes szabályait.189
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára történő jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére, és
b) az Igazságügyi Akkreditációs Testület feladatkörére, összetételére, létszámára és a testület tagjainak kinevezésére
vonatkozó részletes szabályokat.
28/A. §190
28/B. §191
15. Hatályba léptető rendelkezések
29. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1–17. §, a 20–28. §, a 30–37. §, a 38. § (1), (3)–(10) bekezdése és a 39. § a) és b) pontja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
16. Átmeneti rendelkezések
30. §192 (1) E törvénynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményére vonatkozó javaslat, továbbá e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezése szerinti bejelentés és engedély megadása iránti kérelem 2020. július 1-jétől nyújtható be.
(2)193 E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését194 megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult. Az engedély, a felnőttképzési programkövetelmény és a felnőttképzési nyelvi programkövetelmény módosítására irányuló kérelem 2020. június 30-áig nyújtható be, amelyet e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A Módtv1. hatálybalépésétől e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély nem adható.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek a Módtv1. hatálybalépését195 megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakmai képzés és vizsgaszervezés folytatására a Módtv1. hatálybalépésekor arra engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint, illetve a vizsgaszervezésre a komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a (2) bekezdésben meghatározott határnapig jogosult azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben 2019. december 31-én szereplő és a felnőttképzési engedélyében meghatározott szakképesítésre, részszakképesítésre irányuló képzés utoljára 2020. december 31-én indítható. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről a szakképzési államigazgatási szerv útján a szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – gondoskodik.
(4)196 E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését197 megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő ilyen tevékenységét a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig végezheti azzal, hogy a Módtv1. hatálybalépése és 2022. december 31. közötti időszakban a nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében kizárólag azok törlésére van lehetőség. A felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő továbbképzési kötelezettségének teljesítésére, a továbbképzés és az ahhoz kapcsolódó vizsga megszervezésére és lebonyolítására e törvénynek és a végrehajtására kiadott rendeletnek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felnőttképzési szakértő a továbbképzési kötelezettségének teljesítésére 2022. december 31-éig köteles.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti tevékenység ellenőrzésére és az ahhoz kapcsolódóan megállapítható jogkövetkezményekre a Módtv1. hatálybalépését198 megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
31. §199 Az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (2) bekezdését arra a felnőttképzési szakértőre, aki a felnőttképzési szakértői tevékenység végzését 2022. január 1-jét megelőzően a felnőttképzési államigazgatási szerv számára bejelentette, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a felnőttképzési szakértő nem felel meg a Módtv2.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételeknek, a továbbképzési- és vizsgakötelezettségének a 2022. január 1-jét követő első továbbképzési időszak végéig tehet eleget.
32. §200 E törvénynek az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezései szerint programkövetelményre, annak módosítására és törlésére vonatkozó javaslat 2023. március 1-jétől nyújtható be a felnőttképzésért felelős miniszternek azzal, hogy a 2023. március 1-jén a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, módosítása és törlése tárgyában folyamatban lévő eljárásban a Módtv3.-nak a hatálybalépését201 megelőző napon hatályos, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
33. §202 E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 15. § (1) bekezdés d) pontja, 15/A. §-a, 16. § a) pontja, módosított 11. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő képzések esetében is alkalmazni kell.
33/A. §203
33/B. §204
17. Az Európai Unió jogának való megfelelés
34. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentése megtörtént.
18.205
35. §206
36. §207
37. §208
38. §
19.209
39. §210
A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. június 13.
A preambulum a 2019: CXII. törvény 92. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § a 2019: CXII. törvény 91. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 132. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a 2021: LXXXIII. törvény 7. § a) pontja és 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2021: LXXXIII. törvény 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2021: LXXXIII. törvény 7. § c) pontja és 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1a) bekezdését a 2020: CXLVIII. törvény 73. §-a iktatta be, szövege a 2021: LXXXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 2021: LXXXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a 2019: CXII. törvény 91. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 1. pontja a 2020: CLXVIII. törvény 132. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 1. pont b) alpontja a 2021: LXXXIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 1. pont c) alpontja a 2021: LXXXIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 2a. pontját a 2024. évi XIII. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 5a. pontját a 2021: LXXXIII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 6a. pontját a 2020: L. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXLVIII. törvény 76. § a) pontja és 77. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 7a. pontját a 2020: L. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 8. pontja a 2021: LXXXIII. törvény 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 9. pontja a 2021: LXXXIII. törvény 7. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 9a. pontját a 2020: L. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 2. pontja, a 2023. évi XXXIII. törvény 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 10a. pontját a 2022. évi LIX. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi XIII. törvény 56. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 11a. pontját a 2022. évi LIX. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 12. pontja a 2022. évi LIX. törvény 56. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 13. pontja a 2024. évi XIII. törvény 56. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 2. pontja, a 2020: CLXVIII. törvény 134. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/A. §-t a 2019: CXII. törvény 91. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: L. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2023. évi LXXXV. törvény 23. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2023. évi LXXXV. törvény 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/A. § (2) bekezdés c) pontját a 2023. évi LXXXV. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2/A. § (3) bekezdése a 2023. évi LXXXV. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított, a 2024. évi XIII. törvény 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/B. §-t a 2019: CXII. törvény 91. § (3) bekezdése iktatta be.
A 2/B. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 2/B. § (1) bekezdés b) pontja a 2024. évi XIII. törvény 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/B. § (2) bekezdése a 2021: LXXXIII. törvény 8. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § a 2019: CXII. törvény 91. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2020: L. törvény 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2020: L. törvény 19. § a) pontja, a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 2020: L. törvény 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3/A. §-t a 2016: CIV. törvény 111. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 1. pontja.
A 4. § a 2019: CXII. törvény 91. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2020: L. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdését a 2020: L. törvény 19. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (3) bekezdését a 2020: L. törvény 19. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (4) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 132. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 2019: CXII. törvény 91. § (9) bekezdésével megállapított, a 2020: L. törvény 18. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdését a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5/A. §-t a 2016: CIV. törvény 111. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 111. § (13) bekezdés a) pontja.
A 6. § a 2015: CLXXXVI. törvény 191. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (1) bekezdése a 2019: CXII. törvény 91. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2021: CXLVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdését a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (4) bekezdését a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 193. § a) pontja szerint módosított, nyitó szövegrésze a 2019: CXII. törvény 92. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: CXII. törvény 92. § 10. pontjával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 2019: CXII. törvény 92. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 132. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2a) bekezdését a 2015: CCXXVI. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (3) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 134. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (4) bekezdése a 2020: L. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2020: L. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1a) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 132. § (5) bekezdése iktatta be.
A 8. § (2) bekezdése a 2020: L. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdés a) pontja a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését újonnan a 2020: L. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CLXVIII. törvény 134. § d) pontja.
A 8. § (3a) bekezdését a 2020: L. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: I. törvény 41. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 443. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 92. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. §-t a 2017: CXCII. törvény 56. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 20. pontjával megállapított szöveg.
A 10. §-t a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § a 2019: CXII. törvény 91. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés b) pontja a 2020: L. törvény 18. § 4. pontja, a 2020: CXLVIII. törvény 77. § c) és d) pontja, a 2022. évi LIX. törvény 67. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés c) pontját a 2024. évi XIII. törvény 57. §-a iktatta be.
A 11. § (2) bekezdés a) pontja a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2020: L. törvény 19. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés c) pontja a 2022. évi LIX. törvény 67. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés d) pontja a 2020: L. törvény 19. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés e) pontja a 2022. évi LIX. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés g) pontja a 2020: CXLVIII. törvény 77. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 134. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 11/A. §-t újonnan a 2022. évi LIX. törvény 57. §-a iktatta be.
A 12. § (1) bekezdése a) pontja a 2019: CXII. törvény 93. (1) bekezdése 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés c) pontja a 2015: LXVI. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés e) pontját a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (1) bekezdés f) pontja a 2019: CXII. törvény 91. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés g) pontja a 2019: CXII. törvény 92. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése h) pontja a 2019: CXII. törvény 93. (1) bekezdése 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdését a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (3) bekezdését a 2017: CXCII. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 12. pontja.
A 7. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 22. pontjával megállapított szöveg.
A 12/A. §-t a 2019: CXII. törvény 91. § (13) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: L. törvény 18. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § a 2019: CXII. törvény 91. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2020: L. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 13/A. §-t a 2019: CXII. törvény 91. § (15) bekezdése iktatta be.
A 13/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 13/B. §-t a 2019: CXII. törvény 91. § (15) bekezdése iktatta be.
A 13/B. § (1) bekezdése a 2020: L. törvény 8. §-ával megállapított, a 2021: LXXXIII. törvény 7. § g) pontja, a 2022. évi LIX. törvény 67. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/B. § (3) bekezdését a 2023. évi LXXXV. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2024. évi XIII. törvény 59. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/C. §-t a 2022. évi LIX. törvény 58. §-a iktatta be.
A 13/C. § (2a) bekezdését a 2023. évi XXXIII. törvény 26. §-a iktatta be, szövege a 2024. évi XIII. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.
A 13/C. § (2b) bekezdését a 2023. évi XXXIII. törvény 26. §-a iktatta be.
A 13/C. § (3) bekezdése a 2023. évi XXXIII. törvény 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/C. § (4) bekezdése a 2023. évi XXXIII. törvény 28. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § a 2019: CXII. törvény 91. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14/A. §-t a 2017: CXCII. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 13. pontja.
A 9. alcím címe a 2020: L. törvény 18. § 6. pontja, a 2021: LXXXIII. törvény 8. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § a 2019: CXII. törvény 91. § (17) bekezdésével megállapított szöveg. [A 15. § (11) bekezdésének a 2019: CXII. törvény 91. § (18) bekezdésével elrendelt módosítása nem vezethető át.]
A 15. § (1) bekezdése a 2020: CXLVIII. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés d) pontját a 2022. évi LIX. törvény 59. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2023. évi XXXIII. törvény 28. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1a) bekezdését a 2020: CXLVIII. törvény 74. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: LXXXIII. törvény 7. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1b) bekezdését a 2020: CXLVIII. törvény 74. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: LXXXIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 2020: L. törvény 9. §-ával megállapított, szövege a 2020: CXLVIII. törvény 76. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 2020: L. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdését a 2020: L. törvény 19. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15/A. §-t a 2019: CXII. törvény 91. § (19) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi LIX. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.
A 15/B. §-t a 2021: LXXXIII. törvény 4. §-a iktatta be.
A 9/A. alcím címet a 2021: LXXXIII. törvény 5. §-a iktatta be.
A 16. § nyitó szövegrésze a 2019: CXII. törvény 92. § 25. pontja, a 2020: L. törvény 18. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § a) pontja a 2022. évi LIX. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § b) pontja a 2017: CXCII. törvény 55. § d) pontja, a 2019: CXII. törvény 92. § 27. pontja, a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § c) pontja a 2019: CXII. törvény 93. (1) bekezdése 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § d) pontját a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § f) pontját a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 28. pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § a 2019: CXII. törvény 91. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § a) pontja a 2020: CLXVIII. törvény 134. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § c) pontját a 2020: L. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXLVIII. törvény 77. § e) pontja.
A 17/A. §-t újonnan a 2022. évi LIX. törvény 62. §-a iktatta be.
A 17/B. §-t a 2015: LXVI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 17. pontja.
A IV. fejezetet (18–19. §) a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 18. pontja hatályon kívül helyezte.
Az V. fejezet címe a 2015: LXVI. törvény 82. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a 2019: CXII. törvény 91. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdés a) pontja a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (4) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 134. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (5) bekezdése a 2021: CXLVII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (5a) bekezdését a 2021: CXLVII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (6) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (7) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 132. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (9) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 132. § (7) bekezdése iktatta be.
A 20. § (10) bekezdését a 2021: CXLVII. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.
A VI. fejezet címe a 2020: L. törvény 18. § 8. pontjával megállapított szöveg.
A 10/A. alcímet (20/A. §) a 2020: L. törvény 11. §-a iktatta be.
A 20/A. § (1a) bekezdését a 2021: LXXXIII. törvény 6. §-a iktatta be.
A 20/A. § (3) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 132. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: LXXXIII. törvény 7. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 29. pontjával megállapított szöveg.
A 21. § a 2019: CXII. törvény 91. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: CXLVIII. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2020: CXLVIII. törvény 76. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdését a 2020: CXLVIII. törvény 77. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (4) bekezdését a 2020: CXLVIII. törvény 77. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21/A. §-t a 2020: L. törvény 12. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXLVIII. törvény 77. § g) pontja.
A 11/A. alcímet (20/B. §) a 2020: L. törvény 13. §-a iktatta be.
A VII. fejezetet (22. §) a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A VIII. Fejezet (23–25. §) a 2021: CXLVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § c) pontja a 2022. évi LIX. törvény 68. §-a szerint módosított szöveg.
A 23. § d) pontja a 2022. évi LIX. törvény 67. § e) pontja, a 2023. évi XXXIII. törvény 28. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (3) bekezdés a) pontja a 2023. évi XC. törvény 371. §-a szerint módosított szöveg.
A 25. § (5) bekezdése a 2021: CXLVII. törvény 25. §-a szerint módosított szöveg.
A 25. § (6) bekezdése a 2021: CXLVII. törvény 26. §-a szerint módosított szöveg.
A 26. §-t a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 22. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. §-t a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 23. pontja hatályon kívül helyezte.
A VIII/A. fejezetet (27/A–27/B. §) a 2017: CXCII. törvény 52. § (1) bekezdése iktatta be, címe a 2019: CXII. törvény 92. § 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 27/B. § a 2020: L. törvény 18. § 11. pontja, a 2023. évi IX. törvény 41. §-a szerint módosított szöveg.
A 13/B. alcímet (27/C–27/D. §) a 2017: CXCII. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27/C. § (2) bekezdése a 2020: L. törvény 18. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 27/D. § a 2019: CXII. törvény 92. § 31. pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § a 2019: CXII. törvény 91. § (24) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: L. törvény 18. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés b) pontja a 2020: L. törvény 18. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés c) pontját a 2020: L. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.
A 28. § (1) bekezdés d) pontját a 2020: L. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.
A 28. § (2) bekezdés a) pontja a 2020: L. törvény 18. § 15. pontja, a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 15. pontja és 134. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: L. törvény 19. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2) bekezdés e) pontja a 2021: CXLVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdés f) pontját a 2020: L. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (2) bekezdés g) pontját a 2020: L. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (2) bekezdés h) pontját a 2020: L. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be.
A 28. § (2) bekezdés i) pontját a 2022. évi LIX. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.
A 28. § (3) bekezdése a 2022. évi LIX. törvény 65. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd az 1/2023. (II. 28.) KIM rendeletet.
A 28. § (3) bekezdés c) pontját a 2023. évi XXXIII. törvény 27. §-a iktatta be.
A 28. § (3) bekezdés d) pontját a 2023. évi XXXIII. törvény 27. §-a iktatta be.
Lásd a 39/2024. (XII. 2.) KIM rendeletet.
A 28/A. §-t a 2015: LXVI. törvény 85. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 24. pontja.
A 28/B. §-t a 2016: CIV. törvény 111. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 25. pontja.
A 30. § a 2019: CXII. törvény 91. § (25) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a 2020: L. törvény 18. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A hatálybalépés időpontja 2020. január 1.
A hatálybalépés időpontja 2020. január 1.
A 30. § (4) bekezdése a 2020: L. törvény 18. § 18. pontja, a 2020: CLXVIII. törvény 133. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A hatálybalépés időpontja 2020. január 1.
A hatálybalépés időpontja 2020. január 1.
A 31. §-t a 2020: L. törvény 19. § j) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2021: CXLVII. törvény 24. §-a iktatta be.
A 32. §-t a 2016: CIV. törvény 111. § (13) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022. évi LIX. törvény 66. § (1) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2022. december 20.
A 33. §-t a 2016: CIV. törvény 111. § (13) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022. évi LIX. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be.
A 33/A. §-t a 2015: LXVI. törvény 86. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 26. pontja.
A 33/B. §-t a 2016: CIV. törvény 111. § (11) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 27. pontja.
A 18. alcímet (35–38. §) a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 28. pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 36. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 37. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 19. alcímet (39. §) a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 29. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § nyitó szövegrésze a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 39. § a)–b) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 39. § c) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás